Okés, még 1-2 embernek becsúszott. Akkor már annak kellene utána járni, hogy ahonnan vettétek az oltványokat, nincs-e köze egymáshoz. Lehet a szálak összefutnak. Pl kadarkából van olyan ami rúgós és van ami jól terem. Nekünk egy régi telken volt kadarka, sose volt metszve, ment az amerre akart, mindig hatalmas tömött fürtjei voltak. Itthol amik vannak akár milyen művelést alkalmazok, olyan rosszul köt, ahogy meg van írva.
Ez így ebben a formában nem....nagyon finom szőlő,hatalmas fürtökkel,újnyi vastag fürtszárral,kinézetre is nagyon ott van a szeren.Persze csak addig míg le nem száradt,meg be nem dobta a törülközőt.
Sőt,"Másoknak szokott teremni",de nem Mindenkinek,sőt,vajon hányan hányan vannak Akik nem jelezték a fürtszáradást? .... a Néró magas ázsiója ezt nem engedheti meg! ...vagy igen?
Nem magával a fajtával van a gond. Ismerősömnek van nérója, vén tőke lett átültetve, kicsit meg kellene fiatalítani, de azért megmutatta magát, nem száradt le! Nekem 2. éves oltványom van + pár dugvány, majd megírom mi a harci helyzet vele. De itt a környékünkön is van valakinek néró, sőt egyre felkapottabb borszőlő fajta is, jó kis rozékat csinálnak belőle. Szóval falusi1 esete egyedi és csak szeretné megtudni az okát.
Azt mindenképpen szeretném elkerülni, hogy a Néró szőlő hitelét rontsam, mert még beperel valaki. Én csak a 4 éves tapasztalataimat írtam le egy tőkéről.
Egyet azért lehet, hogy kipróbálnék, már csak a kíváncsiság miatt is.
Igen a másodtermés külön talány. Vélhetően azért hoz egy-két kisebb fürtöt, mert a normál fürtök elpusztulnak és ezek a kis fürtök már nem száradnak le. Lehet, hogy néhány fórumtárs épp ezmiatt kételkedik a szavahihetőségemben, de tényleg ez történik.
Lehet, hogy kipróbálom, amit írtál, mert kíváncsi vagyok.
Amikor a fajtaismertető leírásokat említettem, erre gondoltam. Lehet, hogy a most kialakult polémia is hozzájárul a szakemberek figyelmének a felhívásához a Néróval kapcsolatban.
A másodtermések be szoktak érni? (úgy rémlik írtad, hogy szokott hozni)
Én még annyit megpróbálnék, hogy szednék róla vesszőt és egy elkülönített helyen kinevelnék egy újabb tőkét csak kíváncsiságból, hogy ott mit produkál. (Bár semmi esély, de talán az alany is befolyásolhatja a jelenséget)
Régebben olvastam, hogy vannak fajták amelyek biológiailag le vannak romolva, ebből adódóan a szakirodalommal ellentétben nem hozzák amit kellene. Lehet neked is egy ilyen tőkéd van. Ezzel viszont ellent mondanék annak, hogy egy külön helyen szaporítsd el, mivel az ilyeneket nem kéne terjeszteni. De egy próbát megérne sztem.
Nekem a 2 néro tőkém ki is száradt kb 6-7 évesek lehettek és fürtszáradással 1-2 évet kínlódtak,aztán kampeca.Mellette palatina,pölöskei musk. eszter,pan.kincse,zala gy. stb,azokkal soha semmi gond.Lehet hogy a néró meggondolandusz?
Részvétem az ismerősödnek. Ez azonban felveti a fajtaismertetés hiánnyosságait is, mert mint már írtam, sok időt töltöttem el a Néróval kapcsolatos információgyűjtéssel és mindössze 2010-ben tett két fórumtársunk utalását találtam a fürtszáradásról. Szakirodalomban nem találtam említést a jelzett problémára pedig a jelek szerint más is tapasztalta. Az viszont mindenhol olvasható, hogy ellenáll a peronoszpórának és a lisztharmatnak.
Ami a Biankát illeti, valóban előfordult már nekem is kötődési probléma, de nem száradtak le a fürtök, hanem némelyiken csak ritkábbak voltak a szemek, többnyire a virágzáskori rossz időjárás miatt.
Ahhoz pedig még nem volt szerencsém, hogy terheljem bárhogy is.
Ismerősömnél ugyanez van, immár 3. éve... csak épp egy egész sor. A többi fajtának nincs baja.
Én nem hinném h talaj v időjárás v vírus v moly vagy akármi lenne, sztem egyszerűen genetikailag hajlamos erre a fajta. Állítólag a Bianka is tud ilyesmit.
Lehet h túl korán volt terhelve a legelején és végig elkíséri?
Nekem a Guyot metszés jól bevált,mindent levágok csak egy vessző marad. Mivel 1 méterre vannak egymástól egyméteres vesszőket kötök le vízszintesre. De a szélső tőke ernyőműveléssel is jó, itt a másik irányba is van egy 35-40 centis vessző lekötözve.
Összesen 1 azaz egy tőkéről van szó? És a többi Néró egészséges? Felejtsd el az egészet. Ezzel nem érdemes ennyit foglalkozni. Vannak dolgok, amiket a mai tudásunk alapján nem tudunk megérteni.
Egyébként az irodalom szerint a szőlő virágainak virágzás utáni pusztulása (leszáradása) a virágzat magas ammóniumtartalmával áll összefüggésben, ami az árnyékolás, a hideg idő és az erőteljes növekedés következménye. Ha valami miatt az ammónia asszimilációja lelassul, vagy leáll, akkor az ammónia mennyisége megemelkedik, ami toxikus a virágzat szöveteire, de a növény egyéb szöveteire nem.
Death of flower parts near bloom due to inflorescence necrosis (IN) is associated with high ammonium (NH₄⁺) concentration in flower clusters, shade, cool wet weather preceding bloom, and excessive vigor. Faults in NH₄⁺ assimilation are suspected to cause a rise in NH₄⁺ concentration to toxic levels in flower cluster but not other tissues.
Köszönöm a felvetést és kíváncsi vagyok az eredményre, de mint írtam a többi Cabernet tőkékkel semmi baj. Madárkás fürtök nekem is voltak időnként. Részben, ahogyan írtad kötődési problémák miatt (pl. rossz idő a virágzáskor), részben vírusfertőzés miatt (már ki is vágtam a tőkét), de többnyire tudni lehetett az okokat. Ilyennel azonban az elmúlt bő 20 év alatt még nem találkoztam.
Régebben már írtam, ha megtörtént a leszáradás és ha másodtermésként hoz 1-2 apró fürtöt, azok megmaradnak. Talán ezt is meg kellett volna említenem most is.
van a szőlőmben egy rész ahol sosem kötött igazán jól, madárkás volt az a pár fürtöcske ami megmaradt.
Szüelim nem foglalkoztak vele csak művelték. Egy valami volt nyilvánvaló: a löszös talaj a szokottnál is sokkal meszesebb volt, lehet, hogy egy tanya állt ott valaha.
RAMBO oldalait böngészve arra jutottam, hogy a mész az oka, calcium túladagolás, amihez több foszfor és bór kell.
Így tavaly már egész évben lombtrágyáztam, méghozzá többfélével: év elején fitohorm-szőlő-gyümölcs, virágzás után vitaflóra szőlő az utolsó permetezésig, ill júliusban kapott egy afag fh turbó foszfort.
