a deepl.com szerintem jobban fordít, az elejét lefordítattam vele:
Az offenzíva már régóta várható volt, most Ukrajna támadásba lendül. Mennyi esélyük van áttörni az orosz vonalakat? Markus Reisner ezredes értékeli a helyzetet.
Ukrajna nagy része orosz megszállás alatt áll, Vlagyimir Putyin csapatai beékelődtek. Most az ukrán hadsereg egy offenzívával akar áttörést elérni. Sikerülhet ez? Elégségesek-e a nyugati fegyverszállítások? És mennyire erősek az orosz erődítmények? Markus Reisner ezredes, az Osztrák Fegyveres Erők ezredese válaszol ezekre a kérdésekre egy interjúban.
t-online: Reisner úr, az ukrán offenzíva folyamatban van. Milyen a helyzet a fronton?
Markus Reisner: Mariupoltól északnyugatra támadásokkal kezdődött, ahol három ukrán zászlóalj harcoló csoportja nyomult előre, de egyelőre elakadtak az orosz harcvonalakban. A Dnyipro-kanyartól keletre, azaz Zaporizzsjában támadásokkal folytatódott. Heves harcok folytak Oricsiw és Mala Tokmatschka közelében. Ez utóbbi helyen június 7-8-án éjszaka Leopard harckocsikat vetettek be, ami egyértelműen jelzi, hogy az offenzíva súlypontja ott van.
A szakértők meglehetősen egybehangzóan állítják, hogy a cél az Azovi-tengerig való áttörés.
Az áttörés az Azovi-tengerig katonai szempontból nagy előnyt jelentene. Nem számít, hogy ez Melitopoltól vagy Mariupoltól északra történik. Hiszen így az oroszok megosztoznának a megszállt területeken, a Krím, Zaporizzsja és Herszon térségében lévő csapatoknak pedig hatalmas logisztikai kihívás elé néznének. Az egyetlen szárazföldi összeköttetést Oroszországgal a Kercsi-szoroson átívelő híd jelentené, amelyet a tavalyi robbanás után még mindig nem sikerült teljesen helyreállítani. Az Azovi-tengerre való előrenyomulás ugyanis a szárazföldi kapcsolatot is megszakítaná. Akkor az oroszoknak óriási problémájuk lenne - és esetleg tárgyalásra kényszerülnének.
Mekkora az esélye annak, hogy az ukrán hadsereg sikerrel jár?
Az esélyek 50-50. Miért? Vannak érvek az ukrán siker mellett és ellene is. Az ukrán fegyveres erők legnagyobb hiányossága a működőképes légierő hiánya. Bár az ukrán légierő szórványosan látványos bevetéseket hajtott végre, egyszerűen túl kevés repülőgép van ahhoz, hogy tartósan biztosítsa a légteret a birtokba veendő területek felett. Képzeljük el a szövetségesek 1944-es normandiai partraszállását a szövetséges légierő kiterjedt kísérő műveletei nélkül a hadműveletet megelőzően és annak során.
Ha nélkülük egyáltalán sikerült volna a partraszállás, a veszteségek sokkal nagyobb méreteket öltöttek volna.
Pontosan. Ukrajna most támadott, és máris komoly gondok vannak az előretolt vonalakban. Nem a tényleges védelmi vonalak teréről beszélek, amiből még mindig három van. Azt is látjuk, hogy az orosz légierő nyilván jelentősen részt vesz az előrenyomulás elleni védekezésben. Például a közeli légtámogató eszközök alkalmazásával ...
...mint például a Szuhoj Szu-25 földi harci repülőgépek...
... vagy a Kamov Ka-52, Mi-24 és Mi-28 harci helikopterek.
Az orosz fél tehát ebben a tekintetben előnyben van.
Úgy tűnik. Ukrajna megpróbálta előretolni a légvédelmet, hogy biztosítsa a csapatai számára a felvonulási területeket. Ez nagyrészt sikerült is nekik. Az ukránoknak azonban most már szükségük lenne velük utazó rövid és közepes hatótávolságú légvédelmi rendszerekre, hogy bármit is ellensúlyozni tudjanak. Ez a nagy probléma. De ez is csak egy része a problémának.
