Nemrég beszélgettünk a Riczu névről, és végső soron valószínűnek tűnt egy szlovák Hrico stb. alak.
Ehhez egy marginálisan kapcsolódó adalékot szeretnék adni. Kniezsa István "Magyarország népei a XI. században" c. tanulmányának a Lucidus Kiadónál 2000-ben megjelent facsimile kiadását (az eredeti 1938-ból való; mivel facsimile, az oldalszámozás 367-nél kezdődik) olvasgatva a következő lábjegyzet szúrt nekem szemet: p. 373, 3-as lábjegyzet: "[...] A tót g>h feljlődés korára vö. Hričov ~ m. Hricsó nevét, amely 1208-ban Ryzoi alakban fordul elő (HO. VII, 5, vö. Šm. 66). Az R-szókezdetet csak egy Hričov alakból lehet megmagyarázni [é.: nem pedig egy régebbi Gričov alakból. // scasc]. [...]"
Az Ensel és Enzsöl összekapcsolása szerintem elég egyszerű. A [zs] hangnak a jele nagyon kései, korábban a talán legtipikusabb jelölője a s betű volt. A magyar nyelvjárások körében az l előtt viszont még nem ö-ző nyelvjárásokban is jellegzetes az özés.
A Borovszky Samu szerkesztette Magyarország vármegyéi és városai többkötetes munkára, ami egy Arcanum DVD-n is megjelent (nekem méga 3 részes van)
Sopron vm. nincs, a Pozsonyit tettem be, abban kerestem a keresővel, próbálgatva Enz/Ens kezdetű szavakat, az adta fel a Nyitra vm-i Ensel előfordulás.
A hasonlóság nálam feltételezés, nem igazolt, ezért keresem, hogy alakulhatott-e így hangtanilag a szóalak. Aztán látom a neten, Ensel alak van máshol is, de közel, itt a Burgenlandi sávon (Szakonyfalu XVII. sz, az még ráadásul korábbi is).
Ez után visszanézve az 1715-ös összeírásra (www.arcanu,hu/mol) visszaköszön a Kónyhoz közeli Iván faluban 1715-ben 3 Ensel nevű adózó (Michael, Joannes, Andreas). Kónytól DNy-ra olyan 35-40 kmre (Kóny fent a 85-ös úton, Csorna előtt)
Az időkoordinátákat pontosítva 1750 után vált egyértelművé az Enzsöl/1748/ családnév, visszafelé vezetve a fonalat Enző/1742/ és 1 esetben Anghely/1738/ családnevet találtam. Megilyedvén a z átalakulás formájától/ Nem értek hozzá! Távol szerettem volna magam tartani attól, hogy olyat következtessek ki, amihez nem értek./
Rövidebben áttértem, más, feltáratlan vonalakhoz/ Rimavecz, Ladánszky stb./.
"Azóta belenéztem a Borovszkyba is, Enzsölt nem találtam, de Enselt igen (1787 Nyitrában, az 'közel' van). Ez összecseng a 7477-ben felmerült, öregkalapos által konkrétan adatolt kónyi elszármazású Ézsely alakkal.
Lehet a német Ensel alaknak ilyen (hangtani?) változása a magyarban?"
Ez egy igen érdekes adat. Nevünk teljesen simán összefügghet egy 1787-es "Ensel" alakkal. (Akkor sem, de még jóval később sem különböztették meg az s-et a zs-től).
Honnan veszed, hogy "német Ensel" alaknak? Adatolható ugyan, de nagyon ritka. Csak az előfordulásából gondolod, vagy találtál az adatokban egyéb utalást német kapcsolatra?
Nyilván az én hibám, de kérhetnék egy csöppnyit részletesebb bibliográfiát "Borovszky"-hez? (legalább a címét). Nyilván én hibám, de nem ismerem, melyik műre utaltál.
Az MTSz. 1772-től tartalmaz szövegeket. Tehát az 1838-as adatnál (pláne egy idegen, tehát sok írásváltozat lehetőségét magában hordozó szó esetében) erősen fel kell, hogy merüljön a gyanú, hogy a korhatár előttről is vannak adatok. A gyanút a TESz., illetve az EWUng. alá is támasztja. Az utóbbi adatol korábbról, íme (remélem, kevés elgépelést gyártok bele):
Mint az ezek után jól látszik, semmi köze az inquilinushoz, annál inkább a (korai újfel)német ingegnier ’(had)mérnök’-höz. A különféle alakváltozatok létrejöttében elhasonulás, népetimológia játszott szerepet.
Azért néztem így történetileg bele, hogy mi mely időktől lehet Enzsöl az alak, ill. milyen alak lehetett korábban, van-e valami nyoma a térségben, mert az mindannyiunk előtt nyilvánvaló, hogy (a viccbéli zsiráfra utalva) "márpedig ilyen állat" - esetünkben név - nincs, ill. most van, de nem volt.
Nincsennek olyan forrásaim, mint ÖregKalaposnak, ezért csak a neten elérhetőkbe túrtam bele, abból viszont lejött, hogy már a XVIII. sz. végén feltételezhető jelenlétük ugyanabban a vármegyében (az 1830-as említés egy esküvő), s hogy a földből éltek (akár művelőjeként, akár birtokosként). Ez az esetleg felmerülő ötleteket, hogy egy XIX. századi (akár francia, akár angol), a városiasodáshoz, vagy ipari fejlődéshez kapcsolódó beköltözésről volna szó, ill. az utáni névmagyarosodásról, elhesegette.
Azóta belenéztem a Borovszkyba is, Enzsölt nem találtam, de Enselt igen (1787 Nyitrában, az 'közel' van). Ez összecseng a 7477-ben felmerült, öregkalapos által konkrétan adatolt kónyi elszármazású Ézsely alakkal.
Lehet a német Ensel alaknak ilyen (hangtani?) változása a magyarban?
Azt hiszem, nagyrészt ott siklott félre a dolog, hogy elkerülte a figyelmem: Te az eredeti posztodban képzőtlen román névadást vetettél fel, ami aztán átkerült a magyarba. A képzőtlen helységnév nyilván nem evidens családnévforma a románban - művészi álneveken kívül nem is jut eszembe ilyen, de ettől még lehetséges. Erre aztán ráerősített, amikor a nézőpontunk különbségeként abban láttad, hogy > Ha én magyar nevek esetén román eredetre utalok, akkor ebbe beleértem azt a magyar névadást is...
> Valahogy úgy érzem, nálad határozott választóvonalak vannak a népek közt: az átjárás csak esetleges.
Az utóbbit rosszul látod, ennek vsz. épp az ellenkezője igaz. (Persze fenntartva azt a fontos alapelvet, hogy az etnikai közösségeket nagyrészt pont az említett választóvonalak konstituálják, ld. Fredrik Barth híres bevezetőjét az Ethnic Groups and Boundaries című kötethez.) A két, általad említett falu vidékét, a Pojánaruszka nyugati oldalának és némi megszorításokkal a Hátszegi-medencének a falvait nem is az jellemezte, hogy ott valamiért átjárhatatlanok lettek volna a különböző nyelvi közösségek közti határok, hanem hogy nem éltek különböző nyelvi közösségek.
> De szépen átugrottad „Gyuri dupe-gyál”-t...
Nem ugrottam át, megjegyeztem róla, hogy nem tartom csodálatosnak. A motivációjáról pedig azt vélelmezem, hogy a magyarban is román szóval jelölt După deal határrészben volt az illetőnek kaszálója, esetleg le is telepedett ott egy időre. Ez persze vélekedés. A fenti problémára viszont nem érzek relevánsnak egy névadást motiváló olyan határnevet, amely akár a névadók által lakott településhez is tartozhatott.
> Itt is előfordult már ilyen a hetedfél ezer posztban.
Én nem emlékszem ilyenre, pedig már elég régóta itt vagyok. De az ezt követő, képletes példád azt súgja nekem, hogy nem érted a kérdésemet, amit pedig az eleje óta sulykolok. Pedig ez egy valódi kérdés, mert nem emlékszem rá, hogy találkoztam volna ilyennel, és érdekel ennek a lehetősége. Roppant explicit próbálok lenni és megígérem, hogy ha kitérsz a válasz elől, akkor befejezem a témát.
*** "Az M közösség M1 tagjának az R közösség R1 tagja az RA nevet adja." Nyilván feltételezted, hogy az M és az R közösség egy településen vagy közös "együttélési zónában" él. Lehetséges-e, hogy A (az alsó index A-ja) egy olyan település, amelyik ettől a közös településtől vagy zónától több tíz vagy akár száz kilométerre fekszik, és ekképp kívül esik az R közösség által átlátott tájon? (Itt ez a kérdés a releváns, mert szükségképp ez a feltétele, hogy teljesüljön a - példánkban - Russról vagy Ruzsról motivált magyar névadás.) ***
(Csak a fogalmazásodból sejtem, hogy a szlávos fonotaxis ügyét másképp látjuk, de utánanéztem a fórumtörténetben és a konkrét ügyben teljesen igazat adok neked: az általad elutasított tájszavak mind olyanok, amelyekben a szláv minta elvben tényleg befolyásolhatta a magyar hangalakot: buzsenyica, drányica, gornyik, komárnyik, hárnyik. Ez akkor bennem ragadt anélkül, hogy analizáltam volna.)
Mint lejjebb írtam, az angol angel várható magyaros ejtése, írása nem enzsöl lenne.
Igaz, régen igencsak máshogy vettük át az angol szavakat, mint máma (v.ö. pl. tröszt), de ezek "könyvből tanult" kiejtések voltak. Amennyiben a család maga költözött volna ide, a valós korabeil angol ejtés várható magyarosításával kellene számolnunk. Szerintem.
No, de, mekkora az esélye, hogy egy földbirtokos család neve (lásd lejjebb) az 'szolgarendű személy' jelentésű személynévből képzett családnévvel legyen ellátva?
Ad Enzsöl: Kiss Lajos az Incsel hn. személynévi előzményét az régi Incs ~ Űncs szn. -l képzős származékának tarja. Ennek alapján az Enese szn. -l képzős *Enesel folytatását is feltehetjük. Ez utóbbiból pedig a két nyíltszótagos szabállyal, az -n- okozta s > zs zöngüléssel és ë > ö ajakkerekedéssel levezethető az Enzsöl.
Az En ~ Én név egy másik lehetséges etimológiája a régi m. ín ’szolgarendű személy’ szó: ez utóbbi kicsinyített Ínse személynévi származéka volt a Győr megyei Enese nevének korábbi formája.
A feleségem felmenői között Bágyogon találtam Ézsely-t, Kónyról származtak és ahogy korban haladtam visszafelé úgy vátozott a családnév az Enzsöl-re. Hasonló az Eperjes és Epergyes családnév átalakulása is.
Énlaka neve korábban Jandlaka volt? Itt a juhász ~ ihász, jonkább ~inkább mintájú hangváltozás játszódott le. Az En így a Jan < János alakkörébe tartozhatik.
(Az Enzsöl[y] esetén azonban én nem izolálnék egy En névtagot. Bár megoldásom – egyelőre? – nincs.)
> tehát nem kétnyelvű magyar-szlovákba, hanem mondjuk magyar mezővárosba
Nem vigyük félre a szófolyamot: nem tudni, hogy a Rúzs csn. hol alakult ki. Én sosem indultam ki csak magyar környezetből, és továbbra is ragaszkodom az együttélési zónához.
De szépen átugrottad „Gyuri dupe-gyál”-t, amely az együttélési zónában élő magyarok által magyar személynek magyar külterületről adott román nyelvű ragadványnév.
> Tudsz olyanról, hogy egy alföldi, magyar eredetű közösségbe
Itt is előfordult már ilyen a hetedfél ezer posztban. Mivel nem indexelem a tartalmat, nem megyek vissza érte. Egyelőre elemezzük a „Gyuri dupe-gyál”-t…
M nyelvű közösség és R nyelvű közösség együtt él. Az M közösség M1 tagjának az R közösség R1 tagja az RA nevet adja. Ezt átveszi M2, aki kapcsolatban van M1-gyel és R2-vel. Az átvétel motiváltsága egyrészt az idegen nyelvű névben rejlő nagyobb megnevező erő, másrészt ez ad némi pejoráló érzetet, amely a ragadványnevek jelentős részének sajátja. Az M közösség tagja a RA nevet átveszik M2-től, alkalmasint az átvevő nyelv hangalakjához igazítva, MA alakban. – Hasonló forgatókönyv is van, csak M1 R1-gyel helyettesítendő be.
> Emlékeim szerint rákérdeztél, hogy mi lehet a folyománya a román n'-nek palatális mgh előtt a magyarban, és aztán az általam jellemzőnek ítélt, viszonylag nagy területen ismert szavak közül kiválogattad, ami nem szláv eredetű...
Ezzel lehetett belátni, hogy igazad van. És nem a magyar nyelv mintái hatnak. Itt megint teljesen mást gondolunk és elbeszélünk egymás mellett: te írtad: „Pedig a mezőségi vagy székely […] nyelvjárásába már többszáz éve csak a magyarból kerültek be ilyenek.” – Ezzel nem mondasz nekem ellen, mert én több száz éves magyar mintákról beszéltem, nem újdondász szláv mintákról. A szlávos hangalakhoz tartozó fonotaxis a magyar nyelvben rögzült: ez vezérli éppen a /dubrovnyik/ ejtést, mikor a közvetlen átvétel esetén kemény ejtés járná. A friss jövevényszavak hiánya éppen hogy tartósítja a régi szlávos (ill. más jövevényszó-rétegbe tartozó) fonotaxis mintaadását. – Még egy különbség van a gondolkodásmódunkban: én a magyar nyelvi egység részének tartom a mezőségit és a székelyt is: ezért a fenti kijelentésed, amely a „magyar”-on kívül helyezi ezeket, kissé furcsa számomra.
Valahogy úgy érzem, nálad határozott választóvonalak vannak a népek közt: az átjárás csak esetleges. Az én személyes és helytörténeti tapasztalataim viszont ennek az ellenkezőjéről győztek meg. Ahogy a kalotaszegi ragadványnevekről készült művet olvasom, ez csak erősíti ezt az érzésemet.
Mivel némiképp rejtélyesen fogalmaztál: Tudsz olyanról, hogy egy alföldi, magyar eredetű közösségbe (tehát nem kétnyelvű magyar-szlovákba, hanem mondjuk magyar mezővárosba, mint pl. Békés) a magyarok egy liptói/turóci stb. falu alapján neveztek el egy odaköltözött szlovákot, anélkül, hogy ennek az új családnévnek már szlovák nyelvű előzménye lett volna?
Emlékeim szerint rákérdeztél, hogy mi lehet a folyománya a román n'-nek palatális mgh előtt a magyarban, és aztán az általam jellemzőnek ítélt, viszonylag nagy területen ismert szavak közül kiválogattad, ami nem szláv eredetű...
Balra ide a keresőbe beütőd, hogy Kossuth és már adja is ki a találatokat, hányszor volt róla szó (pl. 651.) A kuruc pedig a Szavak eredete topikban örökzöld...
Engem a kuruc szó eredete érdekelne ,tippem talán kóra -uc,koruc,bár törökül is jelent valamit.Más kossun ,kossuba ,süth,kvassai,kossuth nevekről kérdeznék.
Többféle írott alakkal találkozhatunk, egyazon család leszármazottaival is akár, Kónyban pl. Enzsöl, Enzsöly alakkal élve tovább.
Kónyban 1926-ban egy Enzsöly birtokos ,(de nem túl nagy birtoka van (24 kat.hold, az 13,8 hektár). Vagy az öröklések során csökkent le (aprózódott fel), vagy allodiális birtok volt, így megúszta, hogy ki kelljen ossza, ezért maradhatott meg. Ha 1848 elött szerezte (azaz nem az után vásárolta a család), akkor nemességet feltételez (mert így lehetett akkor még birtokhoz jutni). Ugyanaz a család tagjai már 1830 körül éltek Enzsöl névvel Kónyban. Néztem még korábbról, az 1715-ös összeírást, nincs ilyen nevű (persze, ha nem adózott, akkor nem is volt a listán, de ha a birtokot másképp szerezte, nem adó alól felmentettként, akkor akár szerepelhetne, ha éltek már akkor arra).
Viszont a közelben Boldogasszonyfalván/Frauenkirchen (Moson) 1 személy, Felsőszentmargitán /Sankt margarethen 4 személy és (Felső)Fejéregyházán/Donnerskirchen (Sopron vm) 2 személy összeíratott En nevű.
Nem lehet az En névből levezetni? (ahhoz járult valami?)
