Már megint Georges Duroynak van igaza. Ez így nagyon gyengének tűnik Mező úrtól.
Először is azt sem tudjuk, mekkora követelése (hány forintra) van bejegyezve a Raiffeisennek. Első körben ezt kellene megtudni. Ehhez kellene minden ingatlan tulajdoni lapja amin követelése van, ezt viszont nehézkes és drága lenne minden ingatlanra külön-külön megnézni. Ezért az egyszerűbb módszer hivatalosan megkeresni a Raiffeisent (SZB tag megkeresi a társasház nevében), hogy adja meg mekkora követelése van összesen és melyik ingatlanon a Marina Parton a Raiffeisennek az Autókerrel szemben, mivel a 3-as és 4-es ütem is szeretné az ingatlanokra ráterheltetni a tartozást. Simán meg fogja adni ezeket az adatokat a Raiffeisen, hiszen semmilyen érdeke nem sérül, ha ezt nem teszi meg. Ha ő van először bejegyeztetve az ingatlanon, akkor amikor eladják, ő kapja meg először a pénzt. A Földhivatalba személyesen bemenve a társasház bármely hivatalos képviselője (SZB tagja, stb.) betekinthet ingyenesen a Raiffeisen követeléseire a Marina parti lakásokon. Így is meg lehetne tudni a követelés nagyságát.
Ha valakinek van követelése egy lakáson, attól még más is ráteheti a terhelését, csak arra kell figyelni, hogy mondjuk egy 20 millió piaci értékű ingatlanra hiába van 25 millió terhelés rátéve, mindenki nem kapja meg a pénzét. Ettől azonban ismerve a magyar bankokat nem kell tartani, valószínűleg hiába tette rá a terhelést az ingatlan tulajdoni lapjára a Raiffeisen van ott még bőven tér más követelésének is... Bőven, hiszen a bankok nem szokták kicentizni a követelésüket.
Az Isten szerelmére el ne fogadjatok kompenzációt, mert ezzel lemondtok a legalapvetőbb jogotokról, hogy rátegyétek a terheléseteket az Autóker lakásaira!
Úgy látom ez az ügyvéd folyamatosan megvezet Benneteket, hogy a közgyűlés ilyen hülyeségbe belement, mint a kompenzáció. Nagyon egyszerű a helyzet, rá kell tenni a tulajdonjogotokat az Autóker lakásaira!
Felvetetett valaki új napirendi pontot a közgyűlés pontjai közé? Attól tartok, ha ezt nem tette meg senki június 5-ig, akkor a közgyűlés napján nehéz lesz módosítani a napirendet és megint nem fogtok elérni semmilyen előrehaladást semmiben június 30-án.
2-es ütem jól beszívta hogy elfogadott egy üzlethelyiséget kompenzációul. Az üzlethelyiség értéke a jelenlegi piaci helyzetben 0 Ft, ne legyetek már annyira hülyék, hogy olyan ingatlanokat fogadtok be kárpótlásul, amelyek értéke 0 Ft és az Autóker meg örül, hogy x millióért beszámította nekik a társasház.
"Az volt korábban az info, hogy ez nem lehetséges, mert a finanszírozó bank jelzáloga már rajta van. Ez hihetőnek tűnik,"
talán ismersz vkit, aki úgy hazudik, h az ne tűnjön hihetőnek? nyilván előkerül majd vmi legfelsőbb bírósági határozat is, aminek a számára éppen nem emlékszik mező úr, és később sem fogja megtalálni...
nem olvastam el minden hozzászólást, de ha jól látom többen azt szorgalmazzák, hogy a kétes értékű kompenzáció helyett inkább be kéne jegyeztetni jelzálogjogot az eladatlan lakásokra.
Az volt korábban az info, hogy ez nem lehetséges, mert a finanszírozó bank jelzáloga már rajta van. Ez hihetőnek tűnik, ugyanakkor meg, az Autóker van olyan szemét, hogy nem ment volna bele a kompenzációba, ha nincs veszteni valója egyébként.
Azt írják, hogy június 5-ig kell a tervezett napirendi pontok mellé javasolt plusz napirendi javaslatokat beterjeszteni a közös képviseleten. Lehet akkor a javaslatokkal előállni, plusz napirendi pontokat betetetni!
ja, hát nyilván az is egy érv, h mások még többet lopnak
jut eszembe, már egy hete elmúlt az előző tartozáseltüntető közgyűlés megtámadási határideje, most éppen mi másra hivatkozva húzza a beszámoló közgyűlés összehívását még legalább egy hónapig a mi derék törvénytisztelő közös képviselőnk?
Ahogy látom, már többen is megírták itt helyesen, a közös képviselő egy szabályosan összehívott közgyűlésen egyszerű szavazattöbbséggel bármikor felmenthető. A közgyűlés összehívásához szükséges szabályok pontos betartása azért feltétlen szükséges, hogy egy esetleges határozatot megtámadó beadványnak ne legyen semmi alapja, és ezáltal az eljáró bíróság ne tudjon olyan ítéletet hozni, ami alapján megsemmisíthetné a határozatot.
Amennyiben bármilyen segítségre van szükségük keressenek minket.
egy tanulságos cikk, amely rámutat a joghézagokra... talán mi abban a kivételes helyzetben lehetünk, hogy kapunk is valamit ....
máshol ezerszer rosszabb a helyzet.... és túl sok mindent ők se tudnak csinálni...
A Napi Gazdaság pénteki számának cikke
Felméréseik szerint az új társasházak negyede így jár, miközben az újlakás-vásárlókat váratlanul éri, hogy a beruházók a birtokba lépés pillanatától akár teljes mértékben rájuk terhelhetik a még eladatlan lakásokra eső közösköltség-hányadot is.
Az értékesítés lelassulása miatt, valamint azért, mert a bankok tömegesen szállnak ki a bizonytalan kimenetelű projektek finanszírozásából, sokszor a csődbe jutott, adósságban úszó beruházóknak és a már értékesített lakások tulajdonosainak kell a kvázitársasház működési költségeit előteremteniük.
Az átmeneti időszakra az osztatlan közös tulajdon szabályai vonatkoznak, ahol a lakóknak birtokhányaduk arányában kell hozzájárulniuk a közös fenntartással járó kiadásokhoz. Az eladósodott, bajba került beruházók azonban - kihasználva a joghézagot, amely szerint a tulajdonrészüket nem lehet jelzálogjoggal terhelni - a saját kötelezettségeiket is részben vagy teljes egészében az új lakókra háríthatják, akiknek több tízezres rendkívüli befizetéseket kell teljesíteniük, mivel az egy tulajdonosra eső rezsiköltséghányad a szokásos és elfogadható szint többszörösét is elérheti.
Az így fizetésképtelenné vált tulajdonosok évekig fogják maguk előtt görgetni azt a jelentős méretűre duzzadt közműtartozást, amit a társasház még a bejegyzése előtt halmozott fel. Megoldást egyedül a társasházi törvény módosítása jelenthet, amely az előzetes alapítás földhivatali benyújtásától, avagy az alakuló közgyűléstől törvényerőre emelné az előtársasházi működést.
azt már nem tudjuk tartani, mert legalább nyolc nappal előtte kell meghirdetni, éppen ezt jelentette be hpetya79 518-ban. (bár azóta se értem, h mért nem lehetett összehívni a beszámoló közgyűlést a törvényes határidőben)
"azért ennyire ne szaladjunk előre, én pillanatnyilag abban sem vok biztos, h dr. mező andrás lesz a marina part alapítvány kuratóriumának az elnöke, mire sor kerül a III. ütem közgyűlésére"
Én úgy látom, csak mi vitézkedünk itt (szavakkal) és a lakók azt sem tudják mi a helyzet, vagy van valami összefogás kialakulóban?
"a közgyűlési határozattal még nem mondtunk le a jelzálogjogbejegyzésről, mert az szmsz kötelezi rá a közös képviselőt, ami magasabbrendű kötelezettség a közös képviselő számára, mint a közgyűlési határozat"
Ha nem engedelmeskedik az SZMSZ-nek, akkor ez lehet indok a leváltására, bár nem szükségszerű indokolni, hogy miért szavazunk a leváltásáról.
"csak a szerződés megkötésével mondanánk le róla, de a szerződés végrehajtásának esetleges bírósági felfüggesztésével újra megnyílna ez a lehetőség"
A kompenzációs szerződést felfüggesztette a bíróság? Igen vagy nem? Mi a helyzet ezzel a kompenzációs szerződéssel? Valaki megtámadta a bíróságon?
Ne írj ilyet le, mert ha elolvasod a társasházi törvényt akkor magad is láthatod, hogy Georges Duroynak igaza van és nem kell 80 % a közös képviselő leváltásához! Fogadjuk el ezt tehát ténynek és haladjunk tovább!
A következő lépés, hogy a közgyűlés elfogadja és megindítsa a beruházó ingatlanjaira való jelzálog-ráterhelés folyamatát. De erről először kell egy közgyűlési határozat, hiszen az SZMSZ nem rendelkezik erről! Utána módosítani kell az SZMSZ-t a közgyűlésen, mely módosítás arról kell szóljon, hogy a közös képviselőt a közgyűlés határozata nélkül is arra utasítja, hogy a 6 hónapnál többel tartozóra a közös képviselő automatikusan saját maga indítsa el a jelzálog ráterhelést. Következő határozatban fel kell emelni a beruházó lakásaira a közös költséget, hiszen ha csökkenteni lehetett, akkor emelni is lehet.
Ha ezek a határozatok meglesznek, akkor biztonságban leszünk a továbbiakban, mert előbb-utóbb a pénzéhez jut a társasház.
Viszont a közgyűlés megkezdésekor ezen új napirendi pontokat fel kell vetetni a közgyűlés napirendjére, amihez pedig szavazattöbbség kell.
azért ennyire ne szaladjunk előre, én pillanatnyilag abban sem vok biztos, h dr. mező andrás lesz a marina part alapítvány kuratóriumának az elnöke, mire sor kerül a III. ütem közgyűlésére
Idézet a társasházi törvényből: "30. § (1) A közgyűlés a határozatával a legalább hat hónapnak megfelelő közös költség összegének befizetésével hátralékba került tulajdonostárs külön tulajdonának és a hozzá tartozó közös tulajdoni hányadának jelzálogjoggal való megterhelését rendelheti el a hátralék megfizetésének biztosítékául.
(2) A határozat meghozatala során a hátralékos tulajdonostárs nem élhet a szavazati jogával, az ő tulajdoni hányadát a határozatképesség megállapításakor figyelmen kívül kell hagyni."
A beruházó tehát nem szavazhat, amíg hat hónapnál nagyobb elmaradása van a közös költségben! Ezt eddig miért nem vettétek figyelembe? Ha úgy fogadtatok el határozatot, hogy a beruházó nem is szavazhatott volna, akkor az a határozat semmisnek minősül.
Nem kell 80 % a közös képviselő leváltásához hiába ezt írja elő a társasház SZMSZ-e. A társasházi törvény szerint egyszerű szavazattöbbséggel leváltható a közös képviselő. SZMSZ (szervezeti és működési szabályzat) nem írhat felül törvényt. Tiszta sor, Georges Duroynak igaza van, ezen kár tovább vitázni.
Már csak az a kérdés, hogy lesz-e szavazattöbsége Georges Duroynak a közgyűlésen. Erről mondj valamit Georges Duroy.
igen, erről a 4/5-ről mondtam el 498-ban, h miért semmis, de mivel úgy látom, igény van rá, idézem:
"nos, a társasház szmsz-ében az is benne van, h a társasház közös képviselője név szerint a marina part alapítvány. így csak az szmsz-t tekintve a közös képviselő leváltásához módosítani kellene az szmsz-t is
csak hát a törvény azt mondja erről, h a közös képviselő _bármikor_ leváltható. így aztán dr. mező andrásnak ez a kétségtelenül nagy képzelőerőről tanúskodó kitétele a saját bebetonozásáról semmis a törvény ellentétes rendelkezése által
ugyanez áll a közös képviselő leváltására vonatkozó 80%-ra, a társasházi törvény egyértelműen fogalmaz, mi szerint
13. § (2) A szervezeti-működési szabályzatnak - e törvény keretei között - tartalmaznia kell: [...]
38. § (2) Ha e törvény másképpen nem rendelkezik, a közgyűlés, illetőleg a megismételt közgyűlés a határozatát a jelen levő tulajdonostársak tulajdoni hányada alapján számított egyszerű szavazattöbbségével hozza meg.
amint látható, a 13. § alapján az szmsz nem térhet el a törvénytől, csak kiegészítheti azt, a szavazási többség pedig egy olyan kérdés, amit a törvény 38. §-a kizárólagosan szabályoz, amikor úgy fogalmaz, h az egyszerű többségi szabálytól csak maga a társasházi törvény térhet el
az szmsz tehát, amikor szavazási többségről rendelkezik, vagy megismétli a törvényi rendelkezést, vagy ha eltér tőle, akkor az a rendelkezése semmis"
(bár fogalmam sincs, h kapcsolódik az 557-esemhez)
Ez az a dr Mező András, aki a TV Ügyvédje állandó egyik szakértője? Az a dr Mező András, aki a Németh-Láncszem nevezetű cégen keresztül így vagy úgy de benne volt a Center lkp. kkv-nek a leváltásában? Emlékeztetőül: a Center lkp ügye kapcsán, a TV Ügyvédje állandó egyik szakértője dr Mező András cége vállalta a kkv-t, majd pedig a Center lkp felmentett kkv-jének, a hírhedt és azóta megszűnt AFM-nek kis híjján sikerült a 10M-s követelését érvényesítenie a tulajdonosok kárára. Majd pedig ezek után dr Mező András kkv cégét is felmentették a Center lkp tulajdonosai. Lehet, hiányosak az információim, és dr Mező András mint jogi képviselő vállalt dicstelen szerepet ebben a históriában, és nem mint kkv cég tulajdonosa. Ettől függetlenül szerepet vállalt. Ha ugyanaz a személy.
dr Mező András: ez ugyanaz a dr Mező András? Micsoda véletlen lenne.
Marina Part III. társasház SZMSZ-ének II. / 1 g pontja szerint:
A közös képviselő megválasztásáról, felmentéséről, díjazásáról.
A Marina Parton felépülő társasházak közös érdekeinek megvalósításának érdekében ezen társasházakat a Marina Part Alapítványa képviseli. Az egységes fellépés megköveteli , hogy az Alapítvány, mint közös képviselő felmentéséről a Társasház csak minősített szavazattöbbségű határozattal döntsön. Ezért a közös képviselő felmentésének kérdésében az összes tulajdoni hányad 4/5 szavazattöbbségű , a tulajdonos által személyesen leadott határozata szükséges
a közgyűlési határozattal még nem mondtunk le a jelzálogjogbejegyzésről, mert az szmsz kötelezi rá a közös képviselőt, ami magasabbrendű kötelezettség a közös képviselő számára, mint a közgyűlési határozat
(bár mező eddig is inkább választotta a kötelezettségszegést közgyűlési határozat nélkül is, valszeg előbb fogja tűzbe tartani a fél karját, mint h kiküldjön egy felszólítólevelet az autókernek)
csak a szerződés megkötésével mondanánk le róla, de a szerződés végrehajtásának esetleges bírósági felfüggesztésével újra megnyílna ez a lehetőség
mi az, h talán a fele a lejárt tartozás? h lehet elszámolni 2011 végén, ha a szerződéskötéskor nincs meghatározva pontosan a lejárt tartozás? még ilyen alapvető információk sem szerepeltek a közgyűlés elé terjesztett határozati javaslatban, arról már nem is beszélve, h az egyes ingatlanokat milyen áron számították bele a kompenzációba
"nem azt mondom hogy ez az évezred üzlete, de talán annyira mégse rossz mint amennyire itt egyesek próbálják befesteni..."
Ok, rendben, de nem ezt kellett volna csinálni, ha volt egyéb megoldás is, ezt értsük meg már végre! A közös képviselőnek kellett volna elindítani a jelzálog ráterhelés folyamatát. Ez lett volna a megoldás, nem pedig garázsokat piaci ár felett beszámítani, azaz megvenni a beruházótól 2.5 millióért a társasház pénzén, miközben a beruházó 2.5 milláért nem tudja eladni őket. Ugye nem így történt, mert akkor sajnos be kell látnunk, hogy balekok vagyunk.
Nem kell bevenni, hogy a bírósági procedúra sokáig tartott volna, mert itt annyira világos a jogi helyzet, hogy hipp-hopp ráterhelték volna a beruházó ingatlanjaira a jelzálogot. Ez pedig kellemetlen lenne a beruházónak is, amikor eladja az új lakásokat és azt látná a vevő az ingatlan tulajdoni lapján, hogy a Marina Part Alapítvány jelzálogjoga van az ingatlanon. Mivel ezt és a magyarázkodást a vevő felé el akarta volna kerülni a beruházó, ezért azonnal fizetett volna és rég a pénzünknél lennénk!
Ne felejtsük el a beruházó el akarja adni az üres ingatlanokat, tehát fizetett volna, vagy nem tudná az életben kimagyarázni a vevőinek, hogy miért jelzáloggal terheltek az új építésű ingatlanjai.
"kp, garázs, tárolóhelyiségek nagyjából fedezték volna azt amivel az építtető jelenleg tartozik." OK, de a garázsok darabját 1.5 millió Ft-tal értékeltétek be? Ki értékelte fel a garázsokat? Ugye nem úgy ment, hogy a közgyűlés azt mondta, hogy 2.5 millióért beszámítja a tartozásba darabját? Ugyanis ha gyorsan kell a pénz a garázsokért, akkor a mostani reális 2 milliós piaci ár alatt lehet csak eladni őket! (Ezzel egyébként jól is járnánk, mert a parkolás könnyebb lenne, ha páran garázst vennének.) Ezt csak úgy szabad elfogadni, hogy a közgyűlés elfogadja a garázsokat a tartozás fejében, azonban amíg azok értékesítése nem történik meg addig nem tudja megmondani a beszámítás pontos összegét. Ezután ki kell hirdetni a garázsokat a faliújságon 1.8 milláért. Nyilván azért kell 1.5 milláért beszámítani a garázsokat, mert azért a garázsokat ajánlja fel a beruházó, mert 2.5 milláért a beruházó sem tudta eladni őket, akkor nehogy már mi 2.5 milláért befogadjuk a garázsokat, azaz megvegyük tőle a piaci ár felett.
"a jövőbeli tartozásaiért cserébe kaptunk volna egy üzlethelyiséget..." Na ezt nem szabad elfogadni. Az üzlethelyiség értéke 0 Ft és 10 millió Ft között bárhol lehet, de konzervatív becslés alapján, mivel ma senki nem venné ki inkább 0 Ft-ot ér. Ha kiveszi az üzlethelyiséget valaki 5 évre x Ft-ért és erről szerződést is aláír na akkor lehet számolni valami értéket az üzlethelyiségre.
A jövőbeli tartozásaiért cserébe nem szabad elfogadni semmit, ugyanis ezzel lemondunk a jelzálog ráterhelésről, amit nem szabad feladni, hiszen így előbb-utóbb a pénzünkhöz jutunk.
Mi volt a pontos felajánlás a kompenzációs szerződésben? Hány garázs, mennyi készpénz és mennyi tároló?
"voltak már próbálkozások a lakók mozgósítására , de eddig kevés (talán egyszer) sikerrel .." Akkor ne arra várjunk, hogy menjenek el fizikailag a gyűlésre, hanem oldjuk meg helyettük és 1. kopogtassunk be és kérjünk meghatalmazást tőlük a képviselethez 2. írásos szavazást kérjünk a közgyűlés napirendi pontjairól és utána szedjük össze minden lakótól a cédulát
"senki se beszélte le a lakókat, egyszerűen a közös képviselet nem tette rá..." Akkor az első és legsürgetőbb feladat elzavarni a közös képviseletet egyszerű többséggel, melynek megvalósításában a fenti két pont lehet segítségünkre
Ha pedig közgyűlésen csökkenteni tudta magának a közös költséget a beruházó, akkor egyszerű többséggel nyilván meg is lehet emelni a beruházó közös költségét a továbbiakban. A közös költség 5-szörösére emelését kell kérni a beruházó lakásaira a következő közgyűlésen. Ha nem fizet, akkor pedig az új képviselet indítsa el a jelzálog ráterhelés folyamatát.