Na ez egy jó kérdés, én is csak ma tudtam meg véletlenül, hogy Steve egy csomó embernek odaadta már Veszprémben. Elvileg én vagyok az egyesület illetékese ezügyben, de az információk engem is elkerülnek. Szerintem Sárváron szintén hozzá lehet majd jutni, de nem tudom kit keress. Hétvégéig utánajárok.
"A holnapi nap a tiéd lesz, nagyon bízom benne!!" Nagyon félek, hogy kívánságod teljesül. A holnapi nap az enyém lesz, aztán a holnap utáni vizsgálaton meg mondanak valami csunyát! ;););)
Nekem ilyen Salomon nadrágom van. Amikor felveszem akkor fura, de pár perc elteltével elmúlik. Futás közben semmi extra érzet nincs benne, levételnél érzem inkább mennyire tartotta a combom. Van ilyen Oxysox zoknim amit viszont nagyon szeretek. Futás közben jól fogja a vádlim és futás után nincs fáradtság érzés a vádlimban. Van CompresSport ilyenem is ami olyan, mint a zokninál a felső rész. Annyival jobb ez utóbbi, h ezt elég 1x megvenni és a zoknikat cserélni, mivel a rendes zokninál az egész zoknit kidobhatod ha elkopik a lábfej rész.
macmelon ...hááát, valóban elcsábultam a szeretett havi egy szigetfutások után a Vivire is, de BSI törzsfutóként az embert kötelezettségek terhelik. :)
Szombaton a maraton vásáron vettem egy compression futónadrágot. Ma felavattam, futottam benne 24 km-t. Egy biztos: a derékfájáson nem segít:-) Furcsa volt benne futni. A végén, mintha fájtak volna az izmaim. Jövö héttöl, ha jön a jó idö, azt hiszem maradok a meztelen futásnál:-) Van valakinek ilyen nadrágja? Mik a tapasztalatok vele?
Rég jártam erre, no nem azért mert nem érdekel ez a futás nevű csoda, vagy, hogy arról szükségtelenül terjengősen írjak, netán olvassak, hanem mert mint sporttól eltiltott hátrébb soroltam a topikot az ezer tételes preferencialistámon. (gyalázat) Konkrétan holnap után megyek a megismételt MRI-re, mert letelt a fél év moratórium, és eldöntik, hogy disznóvá operáljanak, terminátorrá, vagy hagyjanak így, mert mindegy.
De főleg azért írok, mert két futáson is jártam vasárnap, és mindkettő élmény volt: a Vivicittán és a Bécsi Maratonon. A Vivicittán lélekben voltam jelen, sikerel futott 1 szem "tanítványom", akinek segíteni igyekszek az edzésekben, és végig néztem kismillió képet, amelyeken főleg Amatőr jelent meg nagy számban. Így szomorúan konstatáltam, hogy az az idei programom, hogy Amatőr összes idei futását személyesen neki megszervezzem, csak a áprilisig tartott ki.
Bécsben a sógoromat kísértem (igen, a sógorokhoz). A Bécsi Maraton tanulságos volt, szerintem érzésre felkészültebb a mezőny, mint Bp-en. Viszont ami nagyon komoly volt: minden futó leadhatott mobilszámot, és arra (sógorom esetében az enyémre) megérkeztek a részeredmények 5 km-enként. Késlekedés nélkül, részletes adatokkal jöttek (helyezés, annak változása, átlagtempó, várható beérkezés és hasonlók).
Nagyobb versenyen még nem voltam, de itt ment minden mint az óramű.
Jó volt futókat nézni, nagyon reménykedek benne, hogy hamarosan legalább kocoghatok valami keveset.
(Elm, küldtem mailt még múlt héten, remélem jó címre.)
az van benne, hogy Usain Bolt a 100 méteres tempóban 8,5 perc alatt tolná a szigetkört. ehhez képest az, hogy alig több, mint duplája alatt _tényleg_ megfutja a futóbolondok közül nem is egy, elég szép eredmény.
Sziasztok! Kicsit irigykedve olvasgatlak benneteket! Nekem még mindig fáj a térdem. Már kenegetem diclofenaccal és szedem a joint-x-et. Most ott járok, hogy most már nem fáj, ha ülök, vagy fekszek, csak akkor fáj, ha sétálok, vagy terhelem. Ez is valami. Nagyon hiányzik a futás! :((
Az a nemecsek, Geréb nagybetű. Nem hátrálok meg a piszkálódásotoktól, kitartok a frissen szerzett elveim mellett, amíg újakat nem találok.
Egyébként meg: Milyen gyorsan futhat az ember? Mondjuk az ilyen elméleteknek az szokott lenni a sorsa, hogy amikor a gyakorlat mégis rájuk cáfol, akkor meg kell keresni a hibát, és újabb nagyszerű elméletet alkotni, de azért érdekes.
Pénteken futottam lábujjhegyen, lapos talpú cipőben, kvázi mezítláb 4*400m-t futópadon, mindegyik után 50 guggolással időre. Hétvégén lépni is alig tudtam. Mára már egészen rendbe jött. :)
Á, ezt azért visszatérésnek nem nevezném még. Igyekszem majd nem szenvedni a túra utáni napokban. Szintidőharc lesz nekem. Nem is értem, Te miért nem indulsz a versenyen?! :) Amúgy láttalak a Téry Ödönön, csak nekem már jött a vonat.
Beszamolo. El classico. Reggel kislattyogtam kis csaladommal a Varosligetbe. Kerestunk egy szimpatikus arnyekos pampat az 56-os emlekmu kozott, es letelepedtunk. Osszeraktam a Futobolond zaszlot, jatszottunk a kolkekkel, beneveztem a csaladi futasra, majd elbattyogtunk a midicitta rajtjaba. Asszonypajtas fiammal, en lanyommal indultam, kocorasztunk szepen, probaltam okositani oket, hogy ne lihegjen, de dobalja magat, ne trappoljon mint az elefant, meg ilyenek. Aztan az annyuk maradt le, ok ketten jottek velem, a fiam a vegere mar halalan volt, de nem setaltunk bele, valami 25-26 perc korul futhattunk. Kicsit pihentunk, gyerkek felfaltak a csokit meg napolyit amit kaptak, aztan visszasetaltunk megint a rajtba, en ismet az ikrekkel, a legkisebb meg a nagyival. Futottunk egy jot, a 800 meteres tavhoz illoen sprintesebbet, es - ide leirni is alig merem :o) - en ezt mezitlab tettem. Tok jo volt. Neha kell ilyen, no sokkal tobb nem... Ismet kicsi pihenes, kozben ismerosokkel beszelgetes. Aztan befurtuk magunkat a vivi rajtjahoz is egy offtopik baratnemmal, es vele kocogtam le kenyelmes - nekem - beszelgetos tempoban, 1 ora 12 perc alatt pontosan. El is szaladt hamar az a 12 kilometer igy. Aztan meg egy kicsit jatszottunk, meg beszelgettunk. Kellemes nap volt. Szep ido, futkosas, beszelgetes, es meg nehany zacsko polot is hoztak a gyujtesbe - koszonom nekik itt is. Gyerekek is jol ereztek magukat, este egy perc alatt elaludtak...
Látom visszatértél. Vagy csak én nem láttalak? A rajtban találkozunk, bár én csak a túrán indulok. Aztán gyors legyél, nehogy a célban is találkozzunk. :)
