Köszönöm a tanácsot, kipróbálom, úgyis szándékom volt paprikát vetni már. Olyan volt a paprika mint a 6965-ösödben.
Tavaly az az egy tő pritamin volt a legszebb és legerősebb ami véletlenül decemberben kelt az egyik virágcserépben.:) A mi keltetési körülményeink között ahol én tudom őket tartani a paprika nagyon -nagyon lassan fejlődött ki tavaly, mondhatni a leghoszabb ideig tartott a palántanevelés.
A magvetéssel saját, gyűjtött vegyes paprikamagból nagyon jók voltak a tavalyi tapasztalataim, jó sokat vetettem, és szerintem mind kikelt:) Mivel annyira lassan indultak el, két hullámban vetettem, végül rengeteg lett.
A kápiánál attól is félek hogy bár kikel, de esetleg nem lesz virágja, vagy nem termékenyül meg, esetleg a termés lesz deformált. Ilyen előfordulhat vajon?
Amit Keszthelytől kaptam, az már nem mostani projekt, 10 centis, gyufaszál vastagságú volt akkor. Az első évben alig moccant, nem tudom, miért, csak tavaly lendült bele, és szép, fás, mereven felálló, egy főága van.
A sárgarépa szerintem nem jó ötlet volt, az nem szeret sokáig a földben feküdni, befulladhat. Egyébként is, vagy nem kel ki áprilisig, vagy pedig el fog fagyni, a kis magonc -1-nél megadja magát. Na, de hátha szerencséd lesz. A zöldség is túl korai, de annak nem árt. Gyerekkoromban ősszel vetettük, de aztán felhagytunk vele, mert nagyjából akkor kelt ki, mint a korai tavaszi vetés, és mire március végére-április elejére kibátorkodott, már nem lehetett megtalálni a gyomtól.
Szia! Ha van időd, olvasd vissza egy kicsit az előző időszakokat. Minden évben márciustól májusig erről szól az egész topic. (ez csak néhány kattintás, kevesebb, mint újra beírni:) de lesz róla ebben az évben is szó biztosan.
Meg nézd meg a néhánnyal lejjeb belinkelt szakkönyvet. Abban meg minden növényről minden időpont benne van.
Földet legtöbbször sima virágföldet veszek, Ha van, (és nem felejtem el) szedek bele vakondtúrás földet, Kis rész perlitet, kovaföldet, homokkal lazítom, (ezek az összetevők összesen 1/3 arányúak a virágföldhöz viszonyítva) ebbe vetek. A tűzdeléshez virágföld homokkal és perlittel lazítva. (4067:)))
A legolcsóbb virágföldet szoktam venni a Pe**y-ben.
Tűzdeléskor, amikor külön cserépbe, pohárba ültetsz, lehet hozzákeverni szárított marhatrágyát, kb 1/5-öd arányban. Nem kell sok.
Keléskor, és utána a szíklevelek felszívódásáig (amik majd leszáradnak) nem kell a talajban külön tápanyag.
Jó gondolatot ébresztettél, vágok holnap szép erős ágakat, és ha kigyökeresednek megpróbálom fa formára nevelni.Ezeken az ágakon meglepődtem, hogy kigyökeresedtek, mert a vízben a háncsrész a végén foszladozott.Pár centit le is vágtam, de mivel úgy tünt, hogy a hajtásvégek beindultak, a levelek csak a vízben potyogtak, kicseréltem a vizét, békén hagytam, és rá 6-7 napra lett gyökér.A Keszthelyről kapott ág milyen vastag?
Szombaton elvetettem a Korai cukor petrezselymet, meg a Nanti sárgarépát.6-6 m-es sort mindegyikből.A sorokat megjelöltem dughagymával.Szerencsém is volt, mert vasárnap hajnalban volt eső.
Hú! Ekkora bokorban el tud bújni a vaddisznó! :) Nekem mindkét nagy bokrom eléggé elfekvő fajta, talán 70 cm a legmagasabb. Az egyik nálam is végig van bimbóval, a másikon (a nagyobbikon) még soha nem volt virág. Viszont Keszthelytől kaptam egy hajtást olyanból, ami fa-szerűen erős hajtású. Egyelőre az is szépen megvan szabadban.
Ha kicsit visszaolvasol Il írt arról hogy mit mikor vetünk lakásban, és a magokra rá szokták írni hogy körülbelül mikor lehet kipalántázni őket, legalább is én kb. a szerint palántázom őket ki. Eprem nekem is van, de nem tudom milyen fajta, a családból kaptam, nagyon nagy szemeket terem tavasz végétől kb. 7. hóig.
Van valakinek tapasztalata eperrel ? Szeretnék epret ültetni, de nem ismerem a fajtákat és nem tudom, milyent érdemes ? Olyan kellene, ami sokat terem és nem túl apró.
Szeretnék nagy konyhakertet is és úgy gondoltam, hogy a magokat elvetem a lakásban és később kipalántázom. Csak azt nem tudom, mikor érdemes kirakni őket ?
Szombaton nekiindultam földet szerezni, meg magokat nézegetni. A helyi gazdaboltban 10l kaktuszföld volt a teljes készlet, vetőmagból még csak néhány fajta érkezett. Átmentem a szomszéd faluba, itt két kertészet is van, de csak márciusban fognak nyitni. Következő próbálkozásom a faluszéli kis Tesco, néhány gagyi vetőmag volt, föld semmi. Kénytelen voltam továbbautózni egy OBI-ba. Itt végre találtam földet és zsákos marhatrágyát is, csakhogy a szabadban télen eláztak és jégtömbbé fagytak! Vetőmagból néhány fajta volt, szerintem tavalyi készlet, lejártak is voltak közte. Több, mint 50 km autózás és több elvesztegetett óra után belefáradtam és ebédet is kellett főznöm a fiúknak, így hazakullogtam a jégtömbökkel, vetőmagok nélkül.
Vasárnapra a langyos pincében kiolvadtak a földek, így elő tudtam készíteni. Tálakba-cserepekbe simítottam és elrendeztem a lakás ablakpárkányain, hogy átmelegedjen. Este Budaörs fele volt dolgunk, így gyorsan bevágtattunk az Auchanba, ahol a Kertimag szinte teljes választéka fellelhető 60-120 Ft közti tasak árakon. Rengeteg fűszernövény magot és néhány különlegességet is sikerült beszerezni (pl. feketegyökér, luffatök). Az összeírt listából már csak a ZKI magok hiányoznak, ezeket még ma próbálom megvenni a közeli Hermesben.
Bosszant, hogy elvesztegettem egy hétvégét, de ha minden jól megy, holnap este végre minden földbe kerül...
Ha ugyanolyan, mint amilyet a 6965- ben tettem képet, akkor lehet. Feltéve, ha teljes érésű volt a paprika, mert, ha nincs beérve a mag, akkor nem biztos, hogy kikel. Ha nem saját termésű, beérlelt mag volt, akkor kérdés, hogy az a 200 Ft megéri- e, hogy nem fog kikelni. Vessél el most néhány szemet, és akkor megtudod, hogy kel ki. Ha paprikáról fogunk magot, azt teljes érésig rajta kell hagyni a tövön, utána még egy darabig kifüggesztem száradni, és akkor szedem ki a magját.
A multhéten szerdán vetett magjaim közül kikelt a bazsalikom, bujkál a karalábé, papradicsom.
Én úgy jártam a rozmaringgal, hogy karácsonykor vittem be a vázába 5 szép ágat.Kb. 40 cm hosszúakat.Mostanra kigyökeresedtek, tegnap elültettem egy cserépbe mind az 5-öt.Ugyanoda tettem vissza az ebédlőasztalra, ahol volt.Gondolom hogy 1 hét alatt kiderül, hogy mit akar.A bokor teljesen kitett helyen van, öntözni se szoktam, meg takarni sem.Jelenleg végig van rakódva bimbóval.
Ha elfagyott volna, szerintem már látnád. Legalábbis nálam a védett, több fokkal melegebb lépcsőre tett cserepes kiszáradt, és azon látni is. De a két szabadföldi és egy, ami cserépben van ugyan, de földdel félig felkupacolva, azok szépek és elevenek. Vágj le egy ágat, vidd be a szobába, vázába, és ha 2 nap múlva él, akkor jó. Ha megfagyott, akkor meg nem tudnak vizet felvenni a roncsolódott sejtjei, és elszárad. De sült húsra attól még jó.
A levendula csírázásához fagyhatásra van szükség, ezért ősszel vetik el. Én ezt úgy oldottam meg, hogy vetés előtt egy héttel a fagyasztó szekrénybe tettem a zacskós magot. Márciusban vetettem balkonládába, ablakpárkányon tartva, a vetést nedvesen tartva. kb 2-3 cm-es magasságban kis cserepekbe ültettem kettesével. 10 cm-es korban viszavágtam felére. Következő évben, vagy ha eléggé erősek, ősszel is ki lehet ültetni, végleges helyre.
Nálunk agyagos a talaj,másnem keverek egy kis homokot alá, akkor félárnyékos helyet keresek neki, mert a teljes napon, még a rózsa levelei is megégnek meg minden ,pff ezek a brutális korunkbeli nyarak...
Nem tudom még szereti-e azt, ahova én tettem. Messze nem akartam a konyhától. Napos, de nem tűző, nem is egésznap éri teljesen a nap. A talaj ott kicsit sóderos, meszes.
Eddig a rozmaring nekem mindíg kiszáradt, ha cserépben bevittem zárt helyre. Tavaly vettem egyet megint, és kiültettem szabadba. Szép nagy bokor lett. ott is hagytam. Fenyőaágakkal vettem körbe. Most megnéztem, és nem száraz, zöld. Majd tavasszal meglátom, hogy vészeli át a telet.
Nóri többféle rozmaring van ha télállónak vetted és védett helyen volt biztosan megmarad ,nekem több éve ki van ültetve és most néztem meg, talán még a rajta levő virágbimbók is épek semmi baja ,a cserépben tartott ha nincs földbe ásva hammarabb megfagy mert acserép földje átfagyhat ,földbe kell ásni cseréppel együtt ha nem akarod kiültetni
Ez volt a 3. tele. Először a melléképületben telelt, aztán következő évben a nagy hidegben picit fűtött, de nem fagymentes üvegházban. Akkor elég sok ágának elszáradt a vége, ezért idén nem raktam az üvegházba. A melléképületbe meg elfelejtettem az erős fagy előtt becipelni. Télálló fajtának vettem, de az eladó azt mondta, hogy ezt ne vegyem teljesen komolyan. Eléggé szürkés levele van. Ha tényleg megmaradt, fogok róla szaporítani és kiültetem.
Szerintetek mikor derül ki, hogy áttelelt-e a rozmaring? Kint hagytam cserépben. Volt -18 fok is. Lehet, hogy azon a védettebb helyen csak -15, de mindenképpen elég hideg volt. Pár napja kiolvadt, látszólag semmi baja. Hihetek a szememnek, vagy majd később megy tönkre?
Én már tavaly is il tanácsa alapján sűrűre ( kb. 15 cm-re) vetettem, és rengeteg volt a Nimródon, a Villőn és a Rajnai törpén is. Szépen támasztották egymást, persze körbekerítettem őket néhány ággal és raffiával.
A sűrű vetésnek én 20 cm távra vetem. Azért, mert így a szabvány sorolómmal tudom húzni a sorokat. Lehet sűrűbben is természetesen, így 15-re is. Van olyan irodalom, amely 10 cm-es gabonasortávra is ajánlja. A lényeg, hogy egymást tartsák a sorok.
Úgy emléxem, azt írtad, hogy a borsót 20cm-re veted. Eldöntöttem, hogy idén én is kipróbálom így, erre a ZKI-s rajnai törpén 15cm-t olvastam. Szerinted az jó lehet?
Színt nem annyira, mint ízt. De a száraz paprikát összetörve, meleg zsíradékba téve színez. (csak le kell venni, mert meg ne égjen. A paprika a színét zsíradékban oldódva fejti ki.)
A kávédaráló biztosan jó lehet, de kicsi a tartály, ha nagy a fordulata, akkor a közepén darabos lesz, a szélén pépes. Valamint a kiváló paprika olaj fobban fest, mint a Trinát zománc, nehéz elmosni.
De valamennyi tövet érdemes úgyis termelni, hogy csak megszárítod, és csövesen fózöd ételbe.
Közben rájöttem ám, hogy nagyon hülye vagyok:-)) Ugyanis vetettem turbolyát és rutát is, és most megnéztem a csomagolást, és bizony a turbolya nem kelt ki, csak a ruta, ami nagyon szép lett, és ez volt az, ami annyira ízlett a páromnak!
Köszi il! Sajna ekkora területem nincs, pontosabban lenne, csak kapacitásom nincs, hogy ennyivel többet gondozzak:-(( Azért lehet, hogy megpróbálkozom majd vele! Darálni nem jó az elektromos kávédaráló?
A turbolya ha már egyszer volt, magától megújul.Most is tudok szedni, mert körtefa avar takarásában van.Ez majd felmagzik, és ősz felé újból előjön.Ha kér valaki magot, szívesen küldök.Finom füszer salátákba, túróba, öntetbe.
Eleinte venni kell magot, kiválasztott fajtából. Valószínű csemege fajta kellene. Nekem a Kalocsaiak váltak be, ezek nagyobb termést adtak. Ne hibridet válasszatok, mert annak a magja nem fajtaazonos lesz. később utána már lesz saját mag özön.
Én hidegágyba, üveg alá vetettem el március végén, április elején, sorba, ritkásan (0,5 cm). Ebből szálas palánt lesz, nem kell tűzdelni. A májusi fagyok elmultával ültettem ki, 30*60-as sortávra, ikertöveknek, így géppel tudtam kapálni. Permetezése trágyaléből, és bordóiléből állt. Majd a szedés piros állapotban történt. Én fűzéreknek fúztem fel, és felakasztva, levegős, napos helyre tettem, de fedél alá.
Ahogy száradt, később én egy kazánházba vittem, ahol csörgősre ezáradt. Darálás előtt kibontottam, a rosszakat kidobtam, a magot kiszedtem. Így I. oszt minőség lett. Darálót egy mosógépmotor, és egy ételhordó alumínium edény felhasználásával készítettem. A 250 tőhöz kb 15*7 m terület kellett. A fűszerpaprika nem annyira nedvesség igényes, mint a csemege. Nagy szárazságban természetesen virágzáskor, terméskötődéskor meghálálja a locsolást, és a fejtrágyázást. Később már nem is jó locsolni éréskor, mert a termés eltarthatóságára megy a sok víz.
Ez engem is érdekelne, ha elmondanád..nekem van helyem csak még sosem csináltam, így fűszerpaprikát..melyik fajta jó ahhoz? stb.Főleg kápiám volt az megy nálunk...:-)
Én igazából nem metszettem. Hajtást kellene válogatni, de így is jól termett, de ha metszi valaki, biztosan nagyobb szemű lett volna a termés. Nekem így is megfelelt.
Mobilom volt, jó is volt ízre, nagyságra, de elég sokszor elkepta a betegségeket, hamarabb, mint a többi, ezért kihagyom.
A régi kertemben volt fűszerpaprika, és ott 250 tövön volt kb 2 kg őrölt, tiszta paprika,
Ahhoz hely kell, de ha neked van, akkor szólj, elmondom hogy csináltam, mert nem nagy gond van vele. Egyedülikényesebb atermés megszárítása, de azt is meg lehetoldani.
Éppen most néztem át én is a ZKI honlapját paprika és paradicsom ügyben. Ez a Ciklon nagyon megtetszett, már csak azért is, mert jó magasra nő. Rájöttem ugyanis, hogy a kicsi kertben azzal járok jól, ha magasra növő fajtákat választok, így talán nagyobb lesz a terméshozam ugyanakkora területen. De mit jelent az, hogy metszeni kell? Ugyanazt, mint mondjuk a Lugasnál a kacsolást? Tehát egy szárra kell ezt is nevelni?
A paradicsomok között is láttam egy befőzésre ajánlottat, a Mobilt, erről van tapasztalatod?
És még egy fontos kérdés! Régebben írtad, hogy fűszerpaprikát is termesztesz. Hány bokorral érdemes ebbe belevágni? Helyem ugyan nem sok van, de ki vagyok akadva, amikor a boltban végignézem a fűszerpaprika választékot, és még a kalocsai és szegedi is nagyrészt import ( ki tudja milyen) paprika:-((
Én is nagyon kíváncsi vagyok az ökörszívvel kapcsolatos tapasztalaidra. Nekem tavaly nem igazán sikerült, de nem tudom eldönteni, a körülmények miatt, vagy a fajta nem jó.
3 helyen volt paradicsomom, vagy 7-8 féle:
- Koktél típusú (sárga+piros, nevét nem tudom) kerítésre futtatva, félárnyékban. Saját nevelésű, előveteménye nem volt, komposztot nem kapott, hirtelenében felástuk a kerítés tövében füvet egy csíkban és oda ültettük, mert már nem volt szabad helyünk. Szépen termett, nem betegedett.
- K3, Kecskeméti Jubileum, illetve a palánta árus néni szerint "Óriás fa" típusúak egy félárnyékos, elég nyirkos sarkot kaptak, teljesen összedzsungelesedtek a burjánzó petrezselyemmel. A meztelen csigák kártételét leszámítva szépen nőttek, a nem éppen ideális körülmények dacára nem betegedtek, viszont a kevés fény miatt nehezen értek be. Előveteménye zsázsa és retek volt, az ágyást tavasszal komposzttal dúsítottuk.
- Ökörszív, illetve Gartenland magból valami (a fajtára fejből nem emlékszem). Saját nevelés, szép zömök, életerős palánták. Napos helyen, sóskával, spenóttal vegyesen ültetve, komposzttal dúsított ágyásban, előveteményük nem volt. Ezek voltak elvben a legideálisabb helyen, mégis a legbetegebbek. Szinte az összes levelük leszáradt, rossz volt rájuk nézni, a terméseik inkább kényszerértek, megkeseredtek, lehullottak. Idén ilyen fajták nem lesznek, de kíváncsi vagyok mások tapasztalataira. Nálunk volt valami ufójelenség, vagy a fajta ilyen kényes?
gigant Termése sötétzöld, nagy testű. Csüngő 150-200 g tömegű paprikákat terem. Vastag húsú begyűrt végű bogyói biológiai érettségben pirosak. Hajtatásra és szabadföldi termesztésre is alkalmas. Nagyon bőtermő, termése folyamatosan szedhető zölden és pirosan egyaránt.
ciklon Folytonnövő, közepes növekedésű, rövid ízközű bokor. Fejlődési sebessége gyors, fényhiányra nem érzékeny. A dohány mozaik vírus új törzseivel szemben is ellenálló (Tm2). Termése fehér, 80-90 g tömegű, nyújtott, csúcsban végződő, felálló, csípősségtől mentes. Támrendszeres hajtatásra ajánljuk. Metszést igényel. Friss fogyasztásra, exportra.
(miért írtam Cyklonnak??:))))
Bogyiszlói Folytonnövő, elterülő bokrú, 40 cm magas. Termése fehér, szabályos kúp alakú, felálló, kellemesen csípős. 50-55 g tömegű, kiváló ízű paprika. Fejlődési sebessége gyors. A szárazságot jól tűri. Szabadföldi termesztésre ajánljuk. Friss fogyasztásra és savanyított feldolgozásra alkalmas.
kapia Erőteljes növekedésű. A bogyó enyhén lapított, kúpos, sötétzöldből sötétpirosba érő "kápia" típusú paprika. Vatsag húsú, édeskés, szedés után hetekig is eltartható. Terméssúlya 120-180 g. Szabdföldi termesztésre és fólia alatti hajtatásra alkalmas. Friss fogysztásra alkalmas. Zölden leszedve, papír közt karácsonyig eláll.
start Szabadföldi termesztésre javasolt. Könnyen termeszthető, mert Xanthomonas baktériummal, mely a legnagyobb károkat szokta okozni a szabadföldön és uborka mozaik vírussal szemben ellenálló. Folytonnövő, középmagas, erőteljes bokrot nevelő fajta. Termése fehér, szabályos háromszög alakú, lecsüngő, édes, tömege 80-100 g. Szilárd a héja és vastag. Feleségem ezt szereti legjobban. Az üvegházban ezen is volt novemberig termés.
cecei
Folytonnövő, közepes növekedésű, 40-50 cm magas. Fejlodési sebessége közepes, fényhiányra nem érzékeny. Termése fehér, édes, hegyes végu, enyhén bordás, csüngő, kúp alakú. Dohány mozaik vírussal szemben ellenálló. Szabadföldi termesztésre és fűtetlen fólia alatti hajtatásra ajánljuk. Friss fogyasztásra és feldolgozásra alkalmas.
Ezeket mindenképpen tartom. Hozzájönnek még a zöldek, a ceruza, cseresznye, hatvani.
A San Marzanot eredetileg a lányom hozta,de mivel én is kerestem hazai forrást, így én egy egyszerű gazdabpltban találtam Békéscsabán. (Nekem az volt legközelebb, csak 60 Km:)
Arra figyeljetek, hogy lehetőleg a nagy termésű fajtát vegyétek, mert sokféle van a Nano nevűt nem ajánlom, Amellett, hogy apró, nagyon érzékeny. A Lungo, és rampicante nevűek voiszont nagyok, hosszúak.
Ugyanúgy erős karó mellett kell nevelni, mint a lugas fajtát. lehet két szálon is, a tő simán elbírja.
Magbeszerzéshez nézegetni kell a boltok kínálatát, mindíg lehet találni valami érdekeset.
Korall
Marmande (ez kicsit érzékeny)
A SM-k (hirtelen nem találtam termős képet, de tavaly tettem ide)
Ez egy SM Standard nevű, egyszerű Garafarmos mag volt. Ki sem ültettem őket mert felesleges volt már. Ott maradtak az üvegház mellett kivül. a pohárban átgyökeresedtek, és 1,5m magasra nőve, rengeteget teremtek.
Itt Budapesten a Franchit a Culinális üzletek árulják. Sajnos nem emlékszem az árára, (talán 500.-Ft)nem egy olcsó fajta, de jó minőség, ha valaki nem kap szívesen veszek neki,és elpostázom.
Van nekem is,de nem fogtam belőle ipari mennyiséget, hogy mindenkinek tudjak adni, de 2-3 embernek azért 20-20 magnyit biztos tudok küldeni.
Ha nem tolakodás, én is kunyerálhatnék majd pár szem magot?
Ezek szerint a San Marzanót is úgy kell nevelni, mint a LugasF1-et? Nekem ez a módszer nagyon bevált tavaly, szép szellős volt egy szárra nevelve a paradicsom. A Korallal sokkal több gondom volt, a bokros növekedésűek kacsolását még gyakorolnom kell:-(
Nekem van San Marzano magom,ha nem kapsz majd küldök. Nekem még november közepén is bőven volt rajta, 2,5 méter magasra engedtem fel(ment volna tovább).
Idén végre véletlenül sikerült kapnom Oxheart(ökörszív) paradicsomot a Praktikerben. A Gartenland termékek között találtam. Nagyon örülök neki,mert már régóta akarok venni. Majd ősszel referálok róla. Állítólag nagyra növő, különösen finom zamatos. Kíváncsi vagyok.
Igen, olvastam az előző hozzászólásaidat, csak azért kérdeztem rá mégegyszer konkrétan, mert nem tudom, lehet-e annak valami oka, hogy bár az elefántormány szépen nőtt, a fehérözön elég aprócska maradt, és nem tudom, hogy másnak esetleg voltak-e ilyen tapasztalatai.
Tanácsaid szerint kipróbálom akkor a Startot, bár ez a Cyklon is érdekes lehet! Na, majd még eldöntöm:-))
Azt is olvastam lejjebb, hogy többen is a San Marzanót szeretitek, de ezt hol tudom beszerezni? Mert tavaly is néztem, meg már idén is, de még sehol sem találtam:-(( És ahogy olvastam, másoknak is voltak itt ezzel gondjai:-(
Legutóbb kucsmagombakrém levesbe tettem (eredeti párosítás, a természetben is hasonló területen nőnek), lehet turbolyakrém levest is készíteni. Salátákba is tehető, aprítva túróban szendvicskrémként. Enyhén ánizsos-aromás íze van.
Befőzéshez a San MArzanó a favoritom, mióta 2 éve termelem. édes, sűrű, vizes leve nincs, húsos, aszalható is. A következő az Apis, nagy, húsos, kerek.
Még senki nem válaszolt nekem:-(
Amikor kérdezted, előtte 10 hsszel leírtam a fajtákat. azóta legalább 3* ajánlottam paprikát, paradicsomot:)
Tehát fehér paprika: Akár hajtatásra, szabadföldbe a ZKI féle Start: ellenálló, nagy, keményhúsú, kúpos, nem csípős fehér.
Főleg hajtatásra a Cyklon, ami folytonnövő (nem kell megijjedni, mert akár 1,5 m magas is lesz őszre, nagyon ízletes, kúpos, fehér.
Savanyítani szabadföldre csípősnek a Bogyiszlói. Ez apróbb, kúpos, kellemesen csípős, vastag, keményhúsú.
Én meg étkezésre a javított Ceceit szoktam, ami ellenálló, kúpos fehér.
A turbolya ízét ismerem és szeretem is, de eddig csak erdőből gyűjtöttem, azért örültem, mikor megláttam a vetőmagot. Bár a fajta nem teljesen ugyanaz, a kerti állítólag még aromásabb.
Főzni viszont nem szabad, csak az utolsó pillanatban tenni az ételbe!
Egyébként borágót és turbolyát én is vetettem tavaly. A borágót ki is szedtem, mert valóban nem voltak olyan szép virágai, tök szőrös volt, és a férjem szerint ( aki nyersen is imádja legelni a fűszernövényeket) nem jó az íze. A turbolya viszont ízlett neki, de még főzéshez nem használtam fel. Talán majd idén kipróbálom.
Nekem a Korall bevált, csak nyár végén kezdett rothadni a rengeteg eső miatt, de akkor már a LugasF1 is rothadt:-( Szóval én idén is nevelek belőle néhány palántát.
Még senki nem válaszolt nekem:-( Légyszi adjatok ötletet befőzésre való paradicsomhoz és valami jó fehér édes paprikához a fehérözön helyett, mert az nálam nem nagyon akart megnőni.
Nekem is volt régebben egy ugyanilyen saját fajtám, csak néhány évig nem csináltunk paradicsomlét, mivel soha nem fogyott el, enni meg nem szeretjük a húsosakat, a Lugas F1 sokkal jobban bejött, így nem maradt mag, most próbálkozom új fajtákkal.
Szisztok! Nálam a paradicsomot szállták meg, nem csak zöld, hanem 4-5 féle poloska. Egy időben azt csináltam, hogy minden reggel és este leszedtem őket, és vízbe dobtam. az az igazság, hogy nem sikerült túl sokat kipusztítani. Idén megpróbálom kenőszappanos fehér üröm teával lepermetezni, ez a tetvek ellen szokott használni és állítólag minden más rovart is kiírt.
Nekem minden évben a saját szedésű paradicsommagból van vetve, ez 1 folyton növő ,óriási gerezdes bogyók, nem lédús, húsos,kevés mag, édes nagyon zamatos tehát étkezésre és befőzésre is tökéletes. Sok-sok éve ilyen gondom nem volt mindig elég volt az érés előtt a felszívódó, éréskor a kontakt peronoszpóra ellen. Az idén kaptam többfajta paradicsom palántát és szerintem azok érzékenyebbek voltak a vírusra ,kacsoláskor és szedéskor pedig az egész meglett fertőzve.
Az elképzelhető, hogy más évben jobban viselkedik, de azért idén már nem fogok vetni. A Lugas F1 meg valami apró bogyós korai is volt, ezek permetezés nélkül is jobban viselkedtek, inkább az atkákkal kellett miattuk megverekedni.
Tavaly ilyen volt a idő . Ahol nekem van ott az összes szomszédé lerohadt még a szára is nekem a kasuminnal sikerült megállítani (több éve kivonták a forgalomból de az exrém paradicsomvész miatt a tavaly pár hónapra engedélyezték ismét) tehát nem biztos hogy a Korall(nem ismerem) miatt
Én is glialkáztam tavaly, a barackosban. Az állandó rotálás ellenére egyre sűrűbb, helyenként összefüggő lett a szulákmező. Egy darabig nem nyúltam hozzá, megvártam a virágzást, és akkor adtam neki, a normál töménység 3xosával. Ahol kicsi, fejletlen volt, ott helyenként túlélte, ismételni kellett ősszel, de a legtöbb helyen szépen kiment.
Ha az üveges előtérben nevelek salátapalántát, azt mikor lehet kiültetni szabadba? A bent nevelt az nem lesz fagyálló még pár hétig, ugye? Vagy pár fok mínuszt kibír egyből?
Korall fajtájú paradicsomot ne vessetek véletlenül sem. Tavaly ez volt a fő fajtám, vagy 50 tő, 3 különböző talajú és nedvességű helyen. A legelsőket leszedtem rendben, nagyok és szép gömbölyűek voltak. Utána elkezdtek rothadni a szemek. Bármilyen szárazság volt. Nekiálltam permetezni, néhol kontakt, máshol szisztémikus szerrel. Ilyenkor pár szem épségben beért, de a többség így is megrothadt, mire színesedni kezdett. A fele tövestől kiment. Párat meghagytam a fagyokig mindhárom helyen, olyankor már a nyári gombák nem támadnak általában, de ezek még akkor is mind tönkrementek.
Turbolyát még nem vetettem, régebben a buszmegállóban nőtt a munkahelyemnél. Jó ánizsos illata volt, enni nem próbáltam. Borágót egyszer vetettem, következő évben 1-2 tő kelt elszórt magból. Nem volt olyan mutatós a virágzó növény, mint amilyennek képeken láttam. Érdekes, uborkaszerű íze volt, de gyakorlatilag ehetetlenü, szúrósan szőrös. Talán lesz valakinek tippje, mit lehet vele kezdeni. Rutát egyszer vetettem, a sziklakertben tartom dísznek. Szép cserjécske, lényegében örökzöld. Sok magot szór, kel magától is. Szárazságtűrő. Nem használom semmire, de nagyon szeretem. Sok fecskefarkú lepke hernyó volt rajta az ősszel, gyönyörűek voltak. A metélő fokhagymát ne legeljétek mind le, nagyon szép, mikor virágzik, nyár végén, mikor nem nagyon van más hagymás virág. Hemzsgnek rajta a méhek.
Addig jutottam el, hogy összeírtam és átválogattam a vetőmagjaimat, elkezdtem "kívánságlistát" írni a beszerzendőkhöz. Még az edények rendberakása várat magára. Lelegelésre már két hete növekszenek a tépősaláták az ablakpárkányon (ezeket nem szánom kiültetni, csak lecsipegetjük). Hétvégén, ha nem kell bejönni dolgozni, akkor én is vetni fogok. Azonnali fogyasztásra bazsalikomot, snidlinget, metélőfokhagymát, zsázsát. A kiültetésre szántak közül első körben a fűszerpaprika és paradicsom magokat szórom el, ha sikerül addig szerezni fehér/zöldpaprika magokat, akkor azt is.
Létezik pdf-ben is a szintén publikusan hozzáférhető Integrált gyümölcstermesztés és a Gyógynövényismeret c. könyvekkel együtt. Jó alternatívák, ha valaki nem tud könnyen internethez hozzájutni.
Tudom, hogy nem túl gyakran jártok Budán, de hétfőn voltam a Moszkva téri Hermes boltban és éppen akkor érkeztek meg a vetőmagok. Türelmet kértek, állítólag tízezres mennyiségű kis zacskót kell felcimkézniük, jövő hétre ígérték, hogy minden rendben a polcokon lesz. Hátha a többi boltba is elkezdték a szállításokat.
Más: hétvégén nagyáruházban láttam egy (számomra) új fűszernövény mag sorozatot a Kertimagtól. Volt benne néhány kevésbé szokványos is, mint turbolya, borágó, üröm, ruta. Van valakinek ezekkel tapasztalata? (mármint a növényekkel?)
Bazsalikom cserépben marad, de nem tud megnyúlni, mert lelegeljük:))
(pl fris bazsalikomos rántotta)
A céklát, ha jó még, akkor nagyon korainak gondoltam. Az újabb felhasználása: nyersen, almával egyformára lereszelve, pici apróravágott hagymával, és mézzel kikevert joghurtos túróval összdolgozva megenni. Mindenki megszerette nálunk.
Én csak két fajta fehér paprikát vetek üveg alá. A cyklon nagyon bevát. Nyárra nem szedtem ki, és novemberben még nagyon sokat termett. Fehér, kúpos, vastag, keményhúsú. Meg magamnak ültetek zöldet is.
Nálad már biztos kiengedett az üvegházban a talaj. Közben már el is vetettem a salátát. Paprikát szeretnék idén én is valamivel korábban, csak kéne új magot venni. Elvileg nem jártak még le, de pl. az elefántormány mag nem jó, termett belőle csípős is. A mezőgazdasági boltba meg sajnos elég későn szoktak megérkezni a friss magok. A cserépbe szánt paradicsomokat én is nem sokára elvetem. Fal mellett védett helyen lesznek, oda mehetnek korábban, mint szabad földbe. Bazsalikomot még nem merek vetni, iszonyúan meg szoktak nyúlni. Helyem se nagyon van nekik, valószínűleg megint az üvegházba fogom vetni, helybe. A kint hagyott cékla nő még tavasszal, nem megy rögtön magba? Magnak ne hagyd meg, hibrid.
Én ma elvetettem a paprika, paradicsom, karalábé és bazsalikom magokat. Kinnt nekem is van rengeteg metélőpetrezselyem. Az ősszel "lapáttal" ültettem át őket az új helyre. Hagytam kinnt céklát a te fajtádből, fenyőágakkal takartam. Kíváncsi vagyok milyen lesz, még nem néztem meg.
Hagymát dugdostam az ősszel, de lehet, hogy most még teszek az üvegházba. Most, hogy jó idő lett, onnan is ki kellene szedni a letermett paprikák töveit, mert lassan kell a hely.
Minden zöldségfélének megvan a korai, azon belül a hajtatásra javasolt fajtája. Ezeknek a nemesítés során más a hő, fényigényük, a tenyészidejük rövidebb. Ezért érdemes korai palántának ezekből választani. Vannak korai középkorai, késői érésidejű növények, és rövid, közép és hosszú tenyészidejű növények. Korai terméshez korai érésidejű, rövid tenyészidejű fajtát kell választani.
Szerencsére mára a neten sok jó tájékoztató oldalt lehet találni.
Én fehér paprikának, cyklon és start, zöldpaprikának kofa f1, és rapid fajtákat,
paradicsomnak zömök és marmande fajtákat vetek.
A szabadföldi palántáknak a vetését március első dekádjában szoktam.
hagyományosan nőnapkor:)
Ha van kedved a korábbi évek március -április hónapjait átnézni, ott sokat írtam a palántanevelésről.
Bocs ha hülye kérdést teszek fel, de nem neveltem még soha házon belül palántákat. Szóval ilyenkor mindegy hogy milyen fajta paradicsom illetve palántát vetünk? Mindegyik jó korainak fóliasátor alá? És ugye a szabadföldre szánt palántákat elég március közepe táján elkezdeni nevelni a fólia alatt?
Ma készülök elvetni ládába a Kobak salátát. Nemsokára a földicseresznyét is elvetem, lassan szokott csírázni. A paradicsom palántákat hűvösben szoktam tartani (kb. 15 fok, vagy annyi sem, fűtetlen szoba, déli fekvésű ablak), ha már kikelt, nálam melegben nagyon megnyúlnak. A paprikának viszont kell a meleg. Tegnap körülnéztam a kertben. Kihúztam egy káposztarépát, nincs semmi baja, kibírta fátyolfólia alatt a -18 fokot. Sőt azon a részen -20 is lehetett. A levélpetrezselyem még tavaly kikelt elszórt magból, most általában 2 levélkéjük van. Remélem, a tél következő részét is átvészlik, és azt nem kell vetni. Tegnap akartam dugdosni a fóliába újhagymának valót (ősszel Medvém betegsége miatt elmaradt). Nem sikerült, még ott is fagyott a talaj. Talán marad a meleg, és hét végére kiolvad.
Én is csatlakozom a kéréshez, légyszi írjátok, mit, mikor hogyan, első évemet kezdem kertes házban és igencsak "kezdőnek" számítok!! Olvasgatok szorgalmasan vissza, de úgy érzem magam mint vizsga előtt, amikor élesben mennek a dolgok, akkor úgy érzem szinte semmit sem tudok :-)
Szerintem el lehet azt is vetni, mert azt tapasztattam, hogy az hosszú tenyészidejű.
De ebben az évben én nem vetek, mert igazából nme nyerte meg a tetszésem. Igaz, hogy érdekesség, de felhesználás szempontjából nem túl megfelelő. Enni, savanyítani vannak jobbak, nekem meg nem sok helyem van. De lehet, hogy azért pár tövet vetek:)
Köszi. Éppen akartam kérni,hogy ha vetsz akkor szóljál mindig nekünk!! :))) A tulipánpaprikát nem veted még? Azt is korán kell nem? Én már napok óta szemezek vele,de meg akartalak kérdezni.
A kertben nem szoktunk gyomírtószert használni, de mivel tavaly nem termeltünk ott semmit sem, a tárcsázások között szépen látszott, hogy a szulákkal és a mácsonyával nem lesz érdemes kapával harcba szállni.Én ugyan szeretek kapálni, pont ezért gyakran áthurulom a kertet, vagy eső után a villagereblyével behúzom a tövek közit így őrizve meg a talajnedvességet.
Az időjárás előrejelzés szerint nemsokára kienged a fagy.Próbára vetek korai petrezselymet és sárgarépát ide a házhoz a homokosba.Már volt ilyen próbálkozásom, és sikerült.
Hasonlóan gondolkodom, de a szulákkal való harcot egy év után felhagytam. A kert egy részét lepermeteztem glialkával, a másik része tavaszra maradt a rossz idő miatt, remélem előjönnek még a veteményezés előtt.
Tavaly nagyon sok zöld poloska termett a kertünkben, amik büdösek és kártékonyak is. Zöldbabból a szokásos 10Kg helyett csak 1kg lett...
Több helyen érdeklődtem hivatásos bioproblémamegoldóknál, de erre a problémára mindenki a vegyszeres védekezést javasolta, amit szeretnék elkerülni, mert ez valami bevándorló és mediterrán faj, a mi országunkban (éghajlaton) nincsen neki természetes ellensége.
Szóval tudtok-e olyan megoldást, ami elűzi, vagy távol tartja, vagy elpusztítja, vagy kiirtja stb, és nem kell hozzányúlni kézzel, és nem vegyszeres?
Rég jártam erre, de szorgalmasan visszaolvastam:-)
Már én is elterveztem a jövő évi veteményest, amiben rengeteget segített a tavalyi évben vezetett naplóm! Mindenkinek csak ajánlani tudom! Pontosan felírtam, hogy mikor hová mit vetettem, mikor kelt ki, mikor lehetett betakarítani, és mellé az időjárást is feljegyeztem nagy vonalakban. Így a helyi klímának megfelelően jövőre sokkal jobban ki tudom használni a kertet, és pontosan tudom azt is, minek mennyi időre van szüksége a beérésig, így nincs "üresjárat".
Nekem tavaly paradicsomban nagyon szép lett a LugasF1, és ízlett is. A Manó nem az esetem, de a Korall is szépen termett. Be is főztem belőle, bár nem éppen befőzni való fajta. Tudnátok ajánlani olyat, ami befőzni ideális, de esetleg enni is lehet róla?
A paprikából nagyon szép lett az elefántormány, viszont tavaly sem voltam megelégedve a fehérözönnel, olyan kis nyamvadtak maradtak, pedig mellettük az elefántormányok nagyon szépen fejlődtek! Tudnátok ajánlani esetleg valami más édes, fehér paprikát helyette? Hátha azzal több szerencsével járok.
Tavaly sem az ablakban, sem a szabadba vetett karalábé és kelkáposzta palántáim nem muzsikáltak valami szépen, a piacon vett palántákból sokkal szebb termés lett:-(( Ezért azt gondoltam, idén nem fárasztom magam vele, Csak paradicsomot és paprikát nevelek magról, mert az tavaly is jól sikerült ( bár első próbálkozás volt).
Ekkora területet már szépen be lehet rendezni!Nekem 1 hektár a terület, amiben 2 kert lesz.Középen van épület, kút, betonplacc.A 2 kertnek valóból tavaly kipermeteztük az évelő gyomokat, és párszor megtárcsáztuk.Ősszel szervestrágyáztuk szántás alá.A kisebbik kertet, ami jobb vízgazdálkodású gondoltam konyhakertnek, az első kerítés felé eső részt az évelő virágoknak és kerti növényeknek.Pl. sóska, rebarbara, füszernövény anyatövek.
A felső nagyobbik kertet valószínüleg bevetjük mustárral, met azt könnyen el lehet tüntetni vagy mégegyszer felújítható őszig.
Ma voltam a tecsóba, pikére rakták a Garafarmos magokat, meg hagymás virágok is vannak már.Nem vettem semmit, csak útszóró sót.
Van városunkban két nagyon jó gazdabolt, ott szuper jó a választék.Persze listával kell majd menni.....
Egyenlőre még nincsenek rendszerezve, még a gyüjtésnél tatok,csak arra figyeltem hogy a virágok egy -egy csoportja,hasonló időben virágozzon és a magasak ne takarják a kicsikket ,a gyümölcsfák is csak két évesek talán az idén már lessz rajtuk termés ,a terület 200m hosszu és 34m széles
Szia! 500 féle növény, szinte botanikuskert!Mekkora területen fér el? Rendszerezve van valamilyen szisztéma szerint?Nekem is van gyűjteményem, de sokkal szerényebb.Idén áttelepítem a kertet máshová, mert ott van víz is.Agyalok rendesen, hogyan osszam be, külön az évelőket, egyéveseket, szárazságtűrőt, nedvességet igénylőt.
Ha minden igaz a hétvégén hazaugrunk, megtudom mekkora a készlet, de pár mag biztosan jut. :)
A felajánlást köszönöm szépen, egyszer biztosan élek majd vele, de kezdő kertész lévén nem akarok túl sok mindennel foglalkozni. Ráadásul közben folyamatosan építkezek is. (pár évig még biztosan:)
Itt mindent meg lehet nézni, mi van. http://www.tandmworldwide.com/seeds1/list.html#t Úgy emlékszem, korábban valamivel kevesebb volt a postaköltség. Most 2.49 Font. Az egész oldal átalakult tavaly óta. http://www.tandmworldwide.com/delivery.html Még nekem is meg kell néznem, van-e, amit szeretnék. Ha nincs minden, lehet, hogy körülnézek máshol.
A zeller az melegigényes, nem is nagyon jó kiültetni korán. Azonban ahhoz, hogy erős, fejlett palántáink legyenek időben kell vetni. Májusi kiültetéshez január első felében kell vetni, természetesen benn, meleg helyen, legalább 15 fokban, szaporító ládába. A kelése elhúzódhat 3-4 hétig, addig sem szabad hagyni kiszáradni. Kelés után, ha sűrű a vetés, lehet tűzdelni is. Én inkább ritkán vetem, és nem tűzdelem.
Én is rendezgettem a magjaimat. A kert elrendezését már megterveztem. Én a Garafarm és a ZKI magjait szoktam használni, bár már mindkettővel voltak gondok a kelési aránynál. Paprikából étkezési paprikának HRF-et, Fehérözönt és a California Wonder-t szoktam vetni. Ezek mellé vetek elraknivalónak édesalmát, a fajtája Aranyalma, és csípős almát, a fajtája Kinizsi. Fűszerpaprikából vetek édeset és csípőset is, idén először nem saját magból. Csípősnek Kalocsai V2-t vetek, édesnek Folklórt. A paradicsomból nagyon szeretem a sárgát, eddig mindég saját magról vetettük de az elfogyott, így kénytelen voltam keresni sárga fajtájút. Sárgának Romust vetek, pirosnak pedig Mobil-t, San Marzano-t, Kecskeméti 262-t és a ZKI magjai közül Vilmát és Lugas F1-et. Csemegekukoricának Golda F1et vetek majd, spárgatöknek pedig White Bush-t. Zellernek Prágai óriást vetek, idén kipróbálom a Tojásgyümölcsöt is, abból Kecskeméti lilára gondoltam. Uborkából a ZKI Perez F1 és Mohikán F1-eit szoktam vetni, úgy gondolom idén is ezek lesznek. Répának idén csak Nanti-t vetek. Borsóból idén Rajnai törpét és Debreceni világosat fogok vetni, tavaly azok bejöttek. Karalábéból korainak Szentesi fehéret későinek pedig Gigantot vetek. Zellerből Prágai óriásra gondoltam, de azt nem gondoltam hogy ilyen korán el lehet vetni... Viszont a mostani vetés szabadföldbe, vagy fólia alá ládába értetendő, esetleg mindkettő jó? Zöldségnek metélőpetrezselymet vetek, meg hosszúfajta petrezselymet, és vetek még gyöngyhagymát is jövőre... Krumplinak arra gondoltam hogy amik tavaly nem nőttek meg gumók azokat idén elszórom. Elraktam őket nyár végén és semmi bajuk nincs még azóta. Hagymát úgy hiszem dugdosni fogok el, az mindég jól sikerült. Megpróbálom majd a görögdinnyét is, tavaly fólia alatt sikerült a sárga, de idén szabadföldi görögöt vettem, kíváncsi leszek mennyire jön be.
A Thompson és Morgantó is lehet rendelni. Kifaggatjuk Nórát, ő rendelt tőlük, mennyiért szállít. Akár közösen, és utána már csak egy belföldi levélben szét lehetne teríteni:
1-2 zacskó magot lehet, hogy nem érdemes rendelni a postai díjak miatt, de rákérdezek, Magyarországon kinek szállítanak. Franchit Culinaris boltban vettem horror áron, ha nincs más, újra oda kell menni.
Én Bcsabára járok egy gazdaboltba magért,azóta már ott is láttam. Több fajtája is van. A nagyobb Rampicante, és a Lungo fajtákat kell választani. Nekem most lesz az első év, hogy kipróbáljam, hogy milyen lesz saját, fogott magból. Elvileg sikerülnie kell, mert ez nem hibrid.
Uborka: Üvegházba korainak a saláta Bernadette, Kintre a Perez F1
Répa: Fertődi Vörös, Nanti.
Zeller, (prágai) petrezselyem saját mag (félhosszú)
Katralábéból korainak mi a fehér fajtákat szeretjük.
Saláta: Edina, és Jégsaláta.
Vöröshagyma magot én termelem. Minden kora tavasszal, vagy késő ősszel elrakok szép nagy, kerek, makói fajtájú fejeket. Az felmagzik, és sok magom van. Majd egy részét élvetve, sűrűn- következő évre dughagyma, ritkán- fejesek.
Ugyanígy a lilahagyma: Tététnyi rubin.
Borsó: korai Rajnai törpe, rá két hétre vetve a Zsuzsi.
Ha esetleg marad pár szem mag abból aparadicsom magból nagyon szeretnék belőle esetleg adnék helyette valamit ami neked nincs kb 500 féle növényem van biztosan van olyan amit választhatsz én Pesten élek de a kertem Zsámbék mellett van.
Mindig a sajátot ültetem, csak akkor nem, ha szerzek a meglévők mellé valami új fajtát. Eddig még azokkal is szerencsém volt, sokszor csak egy-két fejet kapok, abból nehéz is lenne válogatni.
Attól függ hol veszed a vetőmagot, ha a saját termésből hagysz fejeket ,akkor abból amit elhasználsz enni ,tudod hogy egészséges vagy nem ,ha veszed valahol akkor meg kell nézni úgy hogy megpucolsz belőle.Ha találsz benne barna foltos vagy pöttyös darabot akkor mind meg kell nézni.
Én nem merem teljesen megpucolni a fokhagyákat. Csak őszit ültetünk, gondolom, jobb, ha télen védi a héja. De minden gerezdet jól megnézek, ha bármi gyanúsat látok rajta, félreteszem.
Ezeket próbáltam: http://kuerbis.net/shop/kataloge/jansen-kataloge.htm http://www.thompson-morgan.com/ http://www.kcb-samen.ch/ A Jansennél sokféle érdekes zöldség és virágmag is van (meg persze főleg tök), de későn küldi a magokat, nagyjából tökvetési szezonban. A Thomson kb. két héten belül elküldi. KCB-Samen gyakorlatilag csak tök, abban mesés. Eddig egyetlen zacskó Luffa magot rendeltem onnan. E-mailben mindent meg lehet velük beszélni, itt a legközvetlenebb a kapcsolattartás. Sok fajtám nekem is ismerősöktől van, fokhagymát, emeletes hagymát mi is kunyeráltunk idősebb asszonyoktól.
Úgy megpucolom mintha meg akarnám enni csak az alját ahol a gyökér lessz nem szabad levágni ,sok olyan van ami barna pöttyös az betegség, és ha elülteted tovább fertőzi még a talajt is ,ha nem veszed le a hélyát ez nem látszik .Nekem két éve vad fokhagymám is van nagyon szépek lettk tavaly.
Úgy érted a tisztítást, hogy teljesen megpucolod? Mintha ennéd?:)
Mikor szétszedem a gerezdeket, akkor elég jól látszik, hogy van-e benne fertőzött. AÉn sem teszem el a foltosat, puhát. Ezt nem ismertem. Azt már hallottam, hogy kis időre bordóilé oldatba áztatják.
Amúgy én nem szoktam rendelni. A tél véére megtervezem a kertet, kiszámolom a növényeket, mibőlmennyi kell, és elutazom egy nagyobb városba, megvenni a magokat. Aztán lassan készülni kell a tavaszra:)
Különböző régifajta zöldségfélék magjait cserélgetve, idősebb emberektől kunyizva lehet beszerezni.
Ha valaki nem hivatásszerűen, megélhetésből, a minősített termék eladására termel, nem kell vérkomolyan venni a mag bio voltát. Ha valami megtetszik, nyugodtan meg kell venni a bolti magot. 20 szem paradicsom mag, ami nem biotermelésből származik, nem fog megmérgezni.
Aztán ami megtetszett, és nem F1 hibrid, annak meg lehet szedni a sajátmagját.
Én pl évek óta a zeller, petrezselyem, hagymafélék, egyes paprika és paradicsomfajták, kapor, saláta, cékla, retek magját megszedem.
Beszerzési forrás lehet még külföldi, webes magrendelés, szép katalógusok vannak, már csak a ajták miatt is érdemes nézegetni. De ezt Nóra jobban érti.
Nem tudom mit értesz nagyon drágának. A "közönségesebb magok 150 ft körül vannak, a nemesebb F1 hibridek 400-600 Ft. Én általában a palántáimat szemenként vetem. Nem mindegy, hogy a szokásos 70 Ft-os, vagy piacon árusított 50-60 Ft-os magokat vetve fele sem kel ki. Érdekes módon a ZKI-s magok lealább 90%-osan kelnek. A szabadba vetett magjaimnak em mindegy, hogy lesem két hétig, és újra, vagy rá kell vetni. A nagyáruházak Blondyjai nálam is tiltólistásak, de nem igazán vagyok megelégedve a Garafarmmal sem.
Valószínűleg túl meleg volt a zellernek a fényhez képest, az ablakban is csak feleannyit kap, mint amit úgy igazából elvárna.
A gyümölcsfákkal nagy szerencsétek volt, ennél kevesebb miatt is elpusztulnak. Pl. ha fagyos időben kesztyű nélkül megfogja az ember, akkor hirtelen olvad ki, és ott elhal a kéreg.
A ZKI nagyon drága, de a fajtái direkt magyar viszonyokra vannak nemesítve. A Rédei az olyan átlagos az én tapasztalatom szerint is, néha vannak vele gondok, rosszul kel, vagy nem fajtaazonos, Blondy-t pedig nem veszek, mióta egy nagy csomagos, legalább 1000 szemes céklamagból csak kb. 8 szál kelt ki vagy 150 méteren.
Köszönöm. Különlegességeket honnan szoktatok beszerezni? Esetleg van valakinek tapasztalata Bio vagy ökológia gazdálkodásból származó / régi fajta vetőmagokkal, illetve azok beszerzési forrásaival kapcsolatban?
Vettem már, de nem emlékszem, milyenek voltak, valószínűleg nagy meglepetés nem ért. Blondy-féle paprikamagot viszont nem fogok venni. Tavaly az Elefántormány onnan származott, és pár tő csípőset termett. Az pedig édes paprika, máskor még nem is jártam így.
Ne haragudj, hogy megkérdezem, és kérlek ne tekints tolakodónak. Nem tudnál apukádtól, 2-3 szem lugasparadicsom magot szerezni nekem is. Kevés a helyem és ha ez valóban olyan finom, szeretném megpróbálni én is.
Tavaly decemberben vetettem zellert egy balkonládába. Olyan hamar megindult, hogy ki kellett tennem a hidegbe, mert túl nagy lett és eldőlt. Pedig ablakban volt, hogy kapjon fényt, szép sötétzöld lett. Szerintem most van itt az ideje, a kiültetés más kérdés.
22 éve ültettünk legalább 16 gyümölcsfát valamikor télen. Igaz akkor többnyire hó takarta be a talajt, és majd lefagyott kezünk lábunk. Felülre ökölnyi rögök kerültek hóval keverve. Mindegyik megeredt.
Természetesen megvárom, hogy kiengedjen a talaj, mert nem hajt a tatár.
Kezdjük mondjuk a paradicsommal. A tavalyiakkal nem voltam nagyon megelégedve, főleg a Roma nem jött be, "se íze se bűze" mint a bolti spanyol paradicsomok. Volt még rumba, meg elánf1 meg 3f1. Ezek közül az elán jött be. A rumba az katasztrófa. Termés az végülis volt rajta, de a növény az szánalmasan nézett ki. Úgyhogy most az elánt és a korallt néztem ki. Enni is szeretjük, lecsót és paradicsomlevet is tett el a feleségem bőven. Másra eddig nem használtuk (szárítás, olajosan)
Van még egy faj, amit apától kaptam, sajnos nem tettem el belőle magot, de tőle megint fogok kapni és onnantól vigyázok rá, mint egy kincsre. Lugas paradicsom, a tetejét elcsíptem amikor már nem értem volna jobban el. A legfinomabb paradicsom amit eddig ettem, olyan mint egy tyúktojás. Méretre és alakra is. A kocsány felőli része kicsit később pirosodik. Egyszer apa fiatalkorában az ablakban egy kecskeméti figura mondta, hogy kifejlesztette ezt a pradicsomot és szívesen küld mindenkinek, akifelbéjlyegzett borítékot küld neki. Na akkor kapott 4db magot, azóta őrzi. Szóval ez is lesz. :)
Borsóból a rajnai törpét választottam, ezt ismerem és szeretjük, és ki akarom próbálni a sűrű vetést, amit itt leírtál, és arra talán ez jó. Többféle ebből nem lesz. Tavaly volt négyféle. Mind elvitte a zsizsik. :( Remélem most kifagy a környék összes zsizsikje!
A hagymát úgy döntöttem magról ültetem vegyesen a répával, mert tavaly az is kukacos volt. A vitézt választottam vörösnek mert ellenálló, lilahagymájuk meg csak a tétényi rubin van.
Karalábé korainak a Szentesi fóliás kék, későinek Gigant.
Paprika csípősnek kecskeszarv, édesnek start, főleg mert könnyen termeszthetőnek írják.
Én most találtalak meg titeket ,úgy szoktam ültetni a fokhagymát hogy teljesen megpucolom mert ami foltos vagy pöttyös azt nem ültetem el csak ami hibátlan fehér, azóta gomba és virusmentes a termés , amennyit kis kertbe ültet az ember, annyit érdemes megtisztitani ,lásd mit ültetsz Vica
Így van, ráérsz márciusban, kizárólag fagymentes időben. Most különben is vagy 20 cm mélységben át van fagyva a talaj, nagyobb mennyiségű dinamitra lenne szükséged a gödörásáshoz.
Igen vetheted. A zellert január első felében vetni kell. Nagyon ne takard be, mert kell fény a csírázásához. Viszont minden nap érdemes nagyon enyhén fújóval nedvesíteni, ki nem száradjon, mert soká csírázik ki.
Tényleg egyre közelebb van a tavasz.:))
Tavaly az ősz, és a tavaszi fokhagyma nem valami jól sikerült. De mások is panaszkodtak. Bizonyára nem kedvezett neki az időjárás. Én a tavaszi Makóit ajánlom, zöld dobozban árulják.
Odáig jutotam eddig, hogy felírtam a mag készletemet.Sárgarépát kell vennem, az biztos.Jó fajta tavaszi fokhagyma is kellene, mert a tavalyi olyan volt, hogy még a gerezdek is gerezdekből álltak!
Elkezdtem nézegetni a ZKI honlapját és szemezgettem a fajtákból. Van valakinek tapasztalata velük? Van kedve valakinek elbeszélgetni arról, hogy miből milyen fajtát érdmes ültetni?
Ilyenkor ne ültess semmit.Vegyszerezni sem lehet, mert a Basudinnak a talajba kell kerülni, ahol megfelelő hőmérsékleti és nedvességi viszonyok között gázosodni tud.
A régi fa tuskóját kiszedtem, és körbe 30-40 cm-en a gyökereket. Ami ezen a körön kívül bennaradt, az hajtott ki több helyen. Több ilyen kis fácskának a töve alatt arányos új gyökérzet van.
Tudom, hogy ősszel a legjobb elültetni a fákat, mert akkor a tavaszi ültetéshez képest 1 évet nyerünk.
Van 1 szilvafám, ami pár éve jött elő, amikor kivágtam egy régit. (Apró, hosszúkás szemű, nagyon finom és édes.) Azt már támadták a kártevők a törzsének a fele sem élt, teljesen féloldalasra fejlődött... Szóval ez a fa már majdnem 1 ujjnyi vastag. Ha még ebbe a hónapba átültetem, akkor fejlődik rendesen idén?
Basudint érdemes szórni köré? Tudom, hogy talajfertőtlenítő, de két héttel az ültetés előtt javasolják, én meg szeretném annyival is előbb ültetni. A fagyott talajra félek kiszórni, nehogy felegyék a madarak. Szóval amint felolvad a talaj, már ültetem is.
Én a IX. kerületben termesztek paradicsomot, bacsalikomot, metélőhagymát, kiwit stb. a 4-5 emeleti erélyeimen az egész család legnagyobb megelégedésére. Lehet, hogy csak a légszennnyezettség miatt - de a saját paradicsomjaink messze a legfinomabbak.
Szerintem ezen ne izgasd magad. Az ötödiken már annyira nem lehet szennyezett a levegő. Egyébként a káros anyagok legkevésbé a termésekben halmozódnak föl, azok a legbiztonságosabbak. A káros anyagakat legobban a levelek halmozzák föl, úgyhogy ha biztosra akarsz menni, inkább paradicsom, mint saláta. De ami egy teraszon megterem, az nem fog semmiből se ártani. Eheted a snidlinget is.
Szeretnék a teraszon termeszteni ehető növényeket. Mivel a X. kerületben lakom (az 5. emeleten) ezért nem vagyok biztos benne, hogy a termések ehetőek maradnak. Az a gyanúm hogy a légszennyezettség miatt annyi káros anyag halmozódik fel egy-egy paradicsomban, hagymában, stb., hogy egészségtelenné válik. Van valakinek valami tapasztalata erről? Vagy inkább maradjak a díszhagymánál?
Próbaképpen vetettem sárga céklát. Ma főztem belőle először. Finom édes, Versegi H. Oszkár, a szobamacska is megevett belőle néhány pici darabkát. Saláta lett belőle tejföllel, mustárral, pici mézzel, kukoricával és keménytojással.
Tényleg áttelel. Egyszer bent hagytam télire. Nem lett semmi baja, csak mikor megfagyott a talaj, nem tudtunk szedni belőle. Tavasszal meg nagyon hamar magszárba ment, és megkeményedett a belseje. Úgyhogy érdemesebb legalábbis a legnagyobb részét kiszedni.
Az ételízesítőket gyártók jobban szeretik a "vegetába" a pasztinákot szárítani, mert fehérebbre szárad mint a petrezselyem. Valahol olvastam, hogy a szabadban is áttelel.
Régen nem írtam már ebbe a fórumba, de rendszeresen olvaslak Benneteket! Ezekre a téli, nyugisabb napokra ajánlok egy kis "néznivalót" a youtube-on. Egy kaliforniai, pasadenai családról szól, akik a városi kis kertjükben minden négyzetcentimétert kihasználva megtermelik az élelmüket, sőt, a környékbeli éttermeknek is adnak el friss zöldséget. Saját honlapjuk is van, amelyen részletesen meg lehet ismerni őket és életüket (sajna csak angolul). www.pathtofreedom.com
A www.youtube.com -on pedig be kell írni a keresőbe, hogy "dervaes", és 32 videó szól róluk. Engem nagyon magával ragadott az, amit csinálnak, hátha más is kedvet kap itthon hozzá...
Legkorábbi velőborsók: Léda, Marifon, Rapid, Frostiroy, amiket találtam. A tenyészidejük 70 nap körül van, vagyis átlagos március 15-i vetést feltételezve május végére, esetleg június elejére ki lehet szedni őket.
A hagyma engem is érdekelne hogy érdemes e még, illetve hogy tud e valamelyikőtök egy nagyon korai borsót amiből érdemes is vetni. Jövőre sokkal több borsót szeretnék vetni de mire a paradicsompalánták kiültethetővé válnak (Legeslegkésőbb június eleje) ki kéne vennem mert a helyére ültetném a paradicsomot és a fűszerpaprikát. Erre valami ötlet?
Eléggé eltoltam az időmet ősszel, vagy elég vizes volt a talaj. Most lenne egy kis időm, érdemes télálló hagymát duggatni? Tavaly október végén került a földbe.
Talán közelebb áll a petrezselyemhez, de tulajdonképpen egyikre sem. Jellegzetes íze van, édesebb, mint a sárgarépa és hamarabb puhára fő. Én nyersen nem szeretem, de kóstold meg. Zöldborsólevesbe, lencséhez, babhoz szeretem, meg önállóan pl. majonézes pasztináknak vagy csak mikróban puhítva tejföllel, esetleg pici fokhagymával. A húslevest elcukrozná.
Erre kíváncsi vagyok, egyszer ki fogom próbálni. Én a petrezsejmet nagyon szeretem főve, a répát viszont csak nyersen, főve túl édes. A pasztinák melyikre hasonlít inkább?
Ma kiszedtem a pasztinákot. Egyetlen 7 méter hosszú sor volt. Egy 10 cm magas rekesz púposan tele lett, egy 30 centis félig, egy kettő közötti majdnem teljesen tele. Ahol túl sűrű volt, lapok préselődtek a gyökérre, de egész rendesen megnőtt. Mindig megállapítom, hogy ez a legkiadósabb, legstrapabíróbb gyökérzöldség. A tárolással se szokott gond lenni. Az a baj, hogy ezt mind egyedül kéne megennem, a férjem nem szereti. Osztogatni kell majd az ismerősöknek.
Ha nem félsz attól, hogy el fogja az edényedet a fagy deformálni, vagy elrepeszteni. Egy hordóban a víz akár fenékig is megfagyhat, szétfeszítve az edényt.
De miért kell ebből ekkroa gondot csinálni? :))
-kilocsolod az ágyásra- a tápanyag ott lesz jövőre benne.
-kihordod a komposztra- ott lesz benne jövőre.
-vagy öntözd be vele az örökzöld növényeidet, azoknak ilyenkor is szükségük van csapadékra
-Jövőre hordod ki, az edényből. (ha nem fagy szét:)
Ott lesz majd tavasszal a friss. .
(nem is írtam eddig a kérdésedre, mert azt hittem, nem gondolod komolyan:)))
Én azt olvastam, hogy még a fagyás sem árt neki, jövőre ugyanolyan jó lesz. Bár az én uram a nagy őszi rendrakásban ráöntötte a megmaradt lötyimet a komposztra.
A petrezselymet és a sarjadékhagymát kár lecsupaszítani, a száraz lomb is védi a hidegtől, tavasszal hamarabb kezd hajtani. Betakarni meg felesleges a hagymát, még soha nem fagyott ki. Mondjuk, így hosszabb lesz a fehér része. A nagyobb fagyok után leáll a levelek növekedése. A petrezselyem kétéves növény, első évben kikel és megnő, a második évben virágzik, magot érlel és elpusztul.
Köszi szépen a választ!Ma kint voltunk a telken,úgyanis ez egy hétvégi ház ahol van a telkünk.Szóval levágtam a petrezselyem zöldet.Azt nem mondom,hogy teljesen elsárgult,mert még lehetett róla szedni,de ebben az évben már úgysem megyünk ki ezért gondoltam jobb lesz így neki.:)Egyébként idén ültettem csoda szép volt és nem virágzott. Ha még arra tudnátok választ adni,hogy a sarjadékhagymával ilyenkor ősszel mi a teendő?Én azt is levágtam és betakartam (kb.2 hete)de kb.1 hét után ki is hajtott. Köszi szépen a segítséget! Valószínű,hogy én is többet fogok itt serte-pertélkedni,mert nagyon szeretek kertészkedni.Az egész nyarat a telken töltöttük és csak a földet túrtam,mint egy vakond.:D
A hideg, vagy valami más baja van. Mi nagyon hideg helyen lakunk, többször volt már -7 °C körül hajnalban, de még teljesen zöldek. Tényleg hamar kezd felmagzani, de elég sokáig szoktam a virágzó szárról is leveleket csipkedni, nagyjából az újig kitart. Finom illatos virágja van, hemzsegnek rajta a szép színes bogarak, úgyhogy valamennyit érdemes meghagyni. Nálunk majdnem mindig elszórt magból kel a metélő petrezselyem, ritkán kell vetni.
Gyakorlatilag teljesen mindegy. Ha most nem vágod le, akkor leszárad és tavasszal kell levágnod. Mindenképpen ki fog hajtani tavaszra. De fel is fog magozni gyorsan.
Segítségeteket szeretném kérni!Tavasszal ültettem metélő petrezselymet,amiből még nemrég szedtem.Kérdésem az lenne,hogy mit kell vele csinálni,mert kicsit már szegény kezd elsárgulni,gondolom a hideg az oka.Sztetek teljesen vágjam le a szárát és tavasszal majd kihajt vagy hagyjam igy ahogy van??? Sagítségetek előre is köszönöm! Gyöngyi
Tavaly dugdostam összel (na nem is annyira ősszel, decemberben) a fóliába újhagymának lila és Stuttgarti dughagymát, egyszerre. A lila mind felmagzott, amit nem sikerült időben megenni, a Stuttgarti nem. Persze lehet, hogy véletlenül sikerült így, de idén próbálok Stuttgartit szerezni, hátha máskor is kevésbé magzik fel.
Lila dughagymát inkább majd rendes lilahagymának érdemes tavasszal. De, ha neked korai zöldhagymának kell, ebben a jó időben még lehet dugdosni, de azt majd zölden kell felszedni, mert a hideghatás miatt majd felmagzana.
Büdöskét nem nagyon merek ültetni, mert rengeteg csigánk van. Amik különben - valami rejtélyes okból eddig nem mentek be a veteményesbe, csak a füvön legelésztek...nem is értem...na nem mintha hiányoznának onnan! Csak olvastam, hogy a büdöskére nagyon buknak, félek becsalogatom őket oda is. Lehet különben, hogy a békák segítenek be, mióta olvastam, hogy csigákat és azok tojásait is eszik, a személyes védelmem alatt áll az összes béka. Nem is beszélve róla, hogy az egyetlen állat, amitől UNDORODOM...brrrr... az a csiga...ÁÁÁÁÁ....(na mi a fiam jele az oviban? Csigabiga! :-)))
Olvasgatni szoktalak benneteket, mert nagyon szeretek kertészkedni.
Kérdésem lenne:Van valakinek tapasztalata, mi a titka annak, hogy a kelbimbó jó sikerüljön?Megnőjön,kemény maradjon, ne lazuljon fel? Valahol olvastam róla, de nem tudom felidézni.
Évek óta most vetettem újra, de nem tűnik elég bíztatónak.
Köszi a segítséget!
Látom, titeket se nagyon zavar, hogy ősz van. Egy kertkedvelőnek mindig van mire készülődnie.:)
Folytatom másik részben, mert kicsit hosszú lett:)
A társíthatóságből lehet következtetni arra is, milyen növény előtt mit érdemes vetni elő, illetve utó növénynek.
A kert betetlepítésénél lehetőség szerint alkalmazni kell a vetésforgó szabályait.
Négy részre osztva a kertet. A negyedikkel nem foglalkozunk most külön, mert ide mennek az évelők, és több évig egy helyen maradó növények.
A kert első részébe, az ágyásban keresztbe, 20 cm sortávra vetheted a sárgarépát, petrezselymet, fokhagymát,vöröshagymát, retket, korai céklát, amikor már rá lehet menni a talajra, márciustól. A juliusban felszabaduló hagymafélék helyére kései karfiot, kései kelkáposztát lehet ültetni. Másik két ágyás fenntartható a paprika és paradicsom részére. Ez is attól függ, hogy mennyire van szükséged belőle. Ide kiültertésig fejes salátát, jégsalátát, korai karalábét, korai zöldborsót lehet vetni. Elveted a borsót, és ha majd felszedted, a helyére lehet uborkát, meg olyan paprikát ültetni, amelyiket később használsz föl. A harmadik harmad a káposztafélék, uborka, krumpli, kukorica részére. A kelkáposzta, vöröskáposzta az egyik ágyásba, hosszába 40 cm sortávra, így az 1,20 m széles ágyásba 3 sor fér el hosszában. Egy sor vörös káposzta, egy sor kekáposzta, korai karfiol. A középső sorba védőnövénynek zeller. A sorok szélére szintén védőnövénynek bazsalikom. Az ágyás szélére, északi oldalra egy sor csemegekukorica, ami védi az uborkát, és néhány tő krumpli meg zöldbab,ami termelhető a kukoricával. Az uborka másik oldalára védőnövénynek néhány tő bazsalikom, és sorba kapor. Ezt a beosztást lehet eggyel mindig eltolni évente, trágyázni a második és harmadik táblát kell. A korábban lekerülő növények helyére vethető juliusban kései cékla, őszi és téli fekte retek, kerekrépa.
Koraiak: répa, petrezselyem, retek, saláta, zöldhagyma, vöröshagyma magról, karalábé, tavaszi fokhagyma. korai zöldborsó. Még korán vetem a büdöskét, körömvirágot. Ez általában március. Később ahogy a hőmérséklet engedi, még zöldborsó, újabb csapat karalábé, cékla, palántázva korai kelkáposzta, vörös és korai fejes káposzta, brokkoli, póréhagyma, zeller, fűszernövények. Csak palántról nevelem a paprikát, paradicsomot, padlizsánt, uborkát, cukkínit, kései káposztát, brokkolit, karfiolt. Késeinek, juliusban vetek még céklát, őszi és fekete retket, kései karalábét, duggatok zöldhagymának valót. De biztos van amit kihagytam.
A később bevetésre kerülő kinti ágyások szélébe tavasszal mindíg szoktam vetni egy magkeveréket évek óta, amit később ha útban van ki lehet vágni. A termések felhasználhatók. A következőkből áll: körömvirág, büdöske, kapor, fehér jégcsapretek, karalábé. Ez addig a talajt takarja és haszna is van. A retekből mindíg hagyok felmagzani, így évek óta nem kell magot venni.
Végül a padlizsánról. A társíthatóságáról nem tudok írni, mert én üvegházban nevelem, mert nagyon melegigényes. Eddig bazsalikom volt mellé ültetve, és szép volt mindkettő. A bazsalikom még most is virágzik, a padlizsán pedig újra virágzik:))) (ebből persze már semmi sem lesz)A paradicsom rokona, társításnál annak szabályait lehet alkalmazni.
Egyes növényeknek egymásra gyakorolt hatása eltérő. Vannak, amelyek egymásra pozitív, mások semleges hatással vannak, míg más növények nem viselik el egy egymás társaságát. (Akár az emberek) A középkori kolostorkertekben a veteményeskertet erősen aromás növények szegélyezték, hogy a kártevőket távoltartsák. Ezt a módszert követik a biokertészek is. A növények társítása időben a vetésforgó alkalmazását jelenti, térben pedig a jó és rossz szomszédság figyelembevételével vegyeskultúrák kialakítását. A büdöske (Tagetes), vagy a körömvirág (Calendula) a rózsa, paprika vagy a paradicsom közé ültetve magához vonzza a lebegőlegyeket, amelyek a peterakás előtti fehérjeszükségletüket az előbb említett két növény pollenjéből nyerik. Azonkívül , főleg a büdöskének a gyökével fonálféreg riasztó hatása van, ezért szoktam a répa és petrezselyem ágyásba ültetni, sőt a burgonyához ültetve is hasznos. A körömvirágot, mivel rendkívül sok magot hoz, zöldtrágyaként alkalmazom, amint már lejjebvalamelyik Hsz-ben írtam róla. A bazsalikom erős aromájánál fogva elrisztja káros rovarokat, kevésbé alakul ki lisztharnat fertőzés, aromájának hatására jobb ízű lesz tőle a paradicsom, amivel fogyasztáskor is remekül összefér. A lisztharmat fertőzés csökkentésére uborkához is ültettem. Azonban későn, májusban lehet szabadföldbe kiülteteni, mert nagyon melegigényes. Magról szaporítjuk, palántának előnevelve. Lehet szakaszosan is. Én januártól havonta vetem. Így már van már néhány tő korai felhasználásra, és növényházi kiültetésre. A vöröshagymát és a sárgarépát vegyesen ültethetjük , mert védik egymást a hagyma-és a répalégy támadása ellen, valamint a mélyen gyökerező répa kiválóan fejlődik a sekélyen gyökeresedő hagyma társaságában. Mivel a két növény gyökerei a talaj más-más rétegeit hálózza be, így nem versengenek egymással a tápanyagfelvételben. A lombozatuk is kiválóan összeillik, a hagyma karcsú magasra törő szárai alatt remekül elfér a sárgarépa levélzete. A saláta megvédi a földibolhától az alá ültetett retket, karalábét. Szoktam néhány tő jégsalátát a káposzták közé is ültetni. A káposzta közelébe ültessünk büdöskét , mert átható "szagával" elriasztja a káposztalepkét. A zeller is hasonló hatású, azonkívül a lisztharmat fertőzés veszélyét is csökkenti. A büdöske gyomfojtó hatása miatt alkalmas még a gyomok visszaszorítára is. A borsikafű, ami a babot megvédi a fekete levéltetűtől, a levesben fűszerként pedig emésztésjavító, a bab puffasztó hatását ellensúlyozza. A Kukorica, főleg az északi és a szélirányba eső oldalon védi az uborkát és tökféléket, mert a magasabbra nővő kukorica megfelelő mikroklímát teremtve védi az alacsony, szélérzékeny növényeket. Az uborkánál ezt kaporszegéllyel is elérhetjük. A kapor ritkásan keverve segíti a petrezselyem és a répa kelését, utánna pedig riasztó hatású. Hasznos növénytársítás lehet, amikor a következő évre gondolva egy adott földterületre nitrogén szolgáltató pillangósokat ültetünk. (Pl borsó, bab)
Március óta nekünk is van kertünk, jó nagy, nagyon élvezem!:-)
A bioket topikban ajánlottak titeket, így kerültem ide:-) Teljesen kezdő vagyok, kapát idén tavassszal fogtam először a kezemben, mint minden kisgyerekes anyát, engem is elkapott a vegyszermentes őrület, szóval erjesztem a csalánlevet, kapálok, gyomlálok és küzdök a mezőgazdász családból származó férjemmel, aki mindent le akar permetezni, ő meg röhög rajtam, amikor visítozva ugrálok a kertben a csigák között :-)
Szóval az első tanulóéven már túlvagyok, nagyon élveztem, alig várom a tavaszt! Már tervezgetem a jövő évi veteményest.
Ajánljatok kérlek valamilyen előveteményt paradicsom, paprika, uborka, cékla és kelbimbó elé! Nem tudjátok véletlenül, hogy a padlizsán milyen szomszédokat szeret/utál?
Nekünk nem agyagos a talaj, hanem nagyon sötét, laza szerkezetű humuszos, viszont egy kis völgynek gyakorlatilag a legalján fekszik, az erdő közepén, így jó a vízellátottsága, a fű is olyan kövérre nő a veteményes mellett, hogy sokszor a fűkasza damilja alig bír el vele:-) Idén nyáron gyakorlatilag nem is kellett locsolnom semmit:-)
:-)) Nem öntöztem, idén nyáron felénk elég sok eső esett. Nantit és Danwerset vetettem, az utóbbiból kerültek ki ezek a nagy példányok, bár lehet, hogy a Nanti is megnőtt volna, de azt nyári fogyasztásra szántam, így abból őszre nem nagyon maradt. Ráadásul nem is ritkítottam őket, egymás hegyén-hátán nőttek meg ekkorára. Az előző tulaj is azt mondta, hogy a répák még akkor is gyönyörűre nőttek, ha csak a háta mögé hajigálta el a magokat:-)) És ami a lényeg, sem vegyszert, sem műtrágyát nem látott:-)
Bocsi, nem nagyon neteztem mostanában. :) A hónapos retket szeptember elején-közepén vetem, ahogy eszembe jut. Ilyen jól még soha nem jött be, mint idén. Már vagy 3 hete szedem, még eladásra is jut pár csomó. Még most is vajpuha, csak nő, csak nő... Tavasszal mindig csak az eleje lesz jó, a vége apró marad, felmagzik, bezzeg most egymás után megnő mind, egy apró sem marad.
A gyökérzöldségek kiszedését nem szabad elkapkodni, nem melegigényesek, és ebben az őszi párás időben nagyon nőnek. Kiszedve meg egyből elkezdenek fonnyadni, jobb, ha rövidebb ideig telelnek. A répa bírja legkevésbé a fagyot, bár már azt is bányásztam novemberben fagyos földből, és nem lett baja. Zöldséget szoktam is benne hagyni, garantáltan áttelel, tavasszal korán van petrezselyemzöld, és a gyökere is jó ízt ad a levesnek, csak fás lesz egy idő után, megenni nem jó, csak ameddig még nem megy maxárba. A zeller nagyobb teleken elfagyhat. Még semelyik nincs mind kiszedve.
Ahogy CBNora írja, az egyszertermőt egyből letermés után ki kell vágni. Jobban fog fejlődni az új hajtás, könnyebb tisztán tartani, meg a betegségek sem tudnak annyira átmenni a régiről.
Az Autumn Bliss-nek NAGYON intenzív a málnaíze. :) Szinte már vadmálnaszerűen. Amikor az első termés van, az egyszertermővel együtt, akkor az összes poloska erre megy rá, az egyszertermőn alig akad. Ezért is hagyom meg tavasszal pár szemre ezt a fajtát. Mert nekem a hagyományos egyszertermő sokkal jobban ízlik, sokkal édesebb. Ilyenkor viszont ez is jó, mikor már nem sok fajta gyümölcs van.
A répát még én sem szedtem fel, és még a zeller is kinn van, csak a levelét vágtam vissza. Tulajdon képpen csak azért van még benn mert nem volt időm megcsinálni. Majd hétvégén szedem fel ha minden jól megy.
Nem nagyon tudom mással összehasonlítani, mert nekünk csak ez van, és máshonnan valót nem nagyon eszünk. Mi szeretjük, és jó szívós növény. Talán majd Flanell beszámol, neki van többféle málnája.
Még nem szedtem fel, de szerintem legtöbben már felszedték. Én mindent elég későn szoktam, de tapasztalatom csak srépával és pasztinákkal van, a zellert nem szeretem, petrezselyem gyökeret se nagyon használok. A sárgarépának az első éjszakai fagyok nem ártanak, a pasztinák még kint is áttelel, csak nem érdemes bent hagyni, mert tavasszal korán magszárba megy és kemény lesz. A fagyott talajból meg úgyse lehet kiszedni.
Tavalyelőtt vettem vagy 15 vesszőt, modták többen hogy vágjam vissza, de nem tettem, de bőségesen locsoltam. Tavaly termett bőven, és rengeteg hajtást hozott. Idén alig termett, pedig vessző volt.
Más kérdés: A répát zöldséget, zellert mikor érdemes felszedni? Nálunk még nem volt fagy, és még ebben az időben is fejlődnek a növények.
Én is tavasszal szoktam, de szerintem is ki lehet metszeni, ha letermett. Csak olyankor csomó minden mással kell foglalkozni, a málna meg ráér. Nekünk Autumn Bliss van, annál kétszer is terem egy vessző, így csak azt metszem ki, amelyik már másodszor terem. Ezek őszre sokszor maguktól is elszáradnak. Sok helyen azt írják, hogy összel teljesen vágjuk vissza, de mi inkább hagyjuk kétszer teremni, és teljesen jónak tűnik így.
Nekünk is van Müncheni sör, szép nagyok, lehetne azt is enni, csak ott a jégcsap, amit meg KELL enni, mert nem áll el. A téli retkeket a fagyokig nem takarom fátyolfóliával, nyáron túl meleg is lenne. Így mindig kukacos lesz valamennyire. Általában november végén szedem fel, addig fátyolfólia alatt nem fagy meg, ha csak éjszakai fagyok vannak, és mínusz 6-8 fok alá nem megy a hőmérséklet. Ha hidegebb várható, fölszedem. Felszedéskor már kukac nem szokott lenni bennük, de a járatokat lehet látni, a falát már héj borítja. Gondolom, ilyenkorra már bebábozódnak a kukacok, és valószínűleg a talajba költöznek, mert bábot még sose találtunk a retkekben. Következő évben mindig máshol van a retek, így a talajban áttelelő bábok nem jelentenek problémát. A tavaszi retek mindig fátyolfólia alatt van valahol máshol, így nem férnek hozzá a kikelő legyek. A pincében tényleg eláll tavaszig.
Igazán sajnállak benneteket, ha már ilyenkor fagy van, remélem nálunk a következő holdtöltéig (nov.15) nem lesz. Van téli retkem, müncheni sör, már lehet fogyasztani. Mit jelent az, hogy kiköltöznek a kukacok? Talán a hideg időt nem bírják? Gondolom a fagyok előtt fel kell szedni, és akkor a pincébe kibírja tavaszig?
Nálunk -2,9 °C volt. A veteményesben semmi nem fagyott meg. Nekünk még van jégcsap retek, nemrég kezdtük enni, némi felmagzóban lévő, de még ehető saláta, a fóliában sok paprika. A gyökérzöldségeket meg a téli retket és a céklát sem szedtem még fel. Ki kell előbb takarítani a pincét, de mindig van kint valami sürgősebb tennivaló. A téli retkekből meg jobb, ha előbb kiköltöznek a kukacok, és utána szedem föl. Úgy már elállnak tavaszig. A káposztarépát meg megpróbálom idén is kint áttelelteni, akkor mindig lehet róluk friss levelet is szedni. Sok levélpetrezselyem kikelt magától, szerencsére éppen jó helyen. Remélem áttelelnek, akkor a petrezselyemmel már nem kell foglalkozni tavasszal. Délután betakartam a retkeket és a céklát fátyolfóliával, csak jobb, ha nem fagy meg annyira a levelük. Holnapra még hidegebb várható. Ma vettünk két piros és egy feketeribizli bokrot, hétfőn elültetem. A régebbiek nagyon sínylődnek a homokon, ezeket most a nedvesebb, kötöttebb talajú részre szánom.
Régen jártam már erre, de mióta elkezdődött az iskola megszaporodtak a teendőim. A kertben már csak céklám van, nemsokára azt is felszedem és felrotálom az egészet. Vettem 5 tyúkot télre, mielőtt rotálnék még őket is kieresztem had szedegessék össze a maradék zöldet. A meggyfáim szépek, amelyiknek nagyon rossz helyen volt ága azt lemetszettem róla. Az összes ültetett málnám és szedrem megmarad úgy néz ki, és a ribizlibokrok is életben maradtak. Most hogy már "fagyok" vannak (ma reggel -0,6 fok volt), leeresztem a vizet a csepegtető rendszerből és a hordókat elteszem télire fedett helyre. A csöveket úgy gondolom üresen kinn hagyom, nem hinném hogy bármi bajuk lenne.
Ennyit most tömören, további szép hétvégét, már ami még megmaradt belőle.
A trágyázást skót mintára oldottam meg, de száraz időben hetente legalább fél vödör vizet kapott. Tudom, hogy nem volt sok, de nem száradt ki, és féltem, hogy a túlöntözéstől kipusztul.
Az oltott diófa a 3.-4. évben már megmutatja a termését. Természetesen, ha megfelelő erőben van. Nálad sínylődik a facsemete, ezért nem tudod, mi legyen vele, mert nem nő a hajtása. Megoldás: egy furik istállótrágyát a gyökere környezetébe be kell ásni most ősszel. A hajtásokat ráérsz válogatni akkor, ha lesz miből. A sérülést a fa benövi. Jövőre májusban nem árt hetente egy vödör vízzel meglocsolni.
Az egész attól is függ, hogy a nemes rész hajtott ki, vagy az alany.
De amiket leírsz, annak alapján lehet, hogy az új fa lenne a legjobb.
Az almafáinknak egész alacsonyan kezdődik a lomkoronája, kehely alakúra alakították annak idején, ahogy az őszibarackot szokás. Valószínűleg sűrűn csuklik az előző gazdájuk, mikor valamit a fák alatt próbálok csinálni. Még a hullott almát sem tudom úgy összeszedni, hogy le ne szednék a kontyomat, a fűnyírásról meg még nem beszéltem...
1. Vettem egy dió oltványt valamelyik tavaszon, elültettem.
2. Következő tavaszra a méteres fácskának a felső 40 centis része elszáradt, nem is hajtott ki. Hozott egy oldalhajtást. (Mikor látttam, hogy itt nem lesz semmi, levágtam, ekkor már a friss hajtás legalább 15 centis volt.)
3. Rákövetkező évben a hajtás oldalából megjelent egy másik hajtás, ami egy év alatt majdnem akkora, mint az első két év alatt.
Melyiket vágjam le? Amelyik 2 év alatt kb 50 centisre nőtt, vagy azt amelyik 1 év alatt 45 centis.
Szerintem nem 50-60 centis magasságban kellene kialakítani a lombkoronát.
Csak most láttam meg a fa törzsén, hogy egy lukszerű bemélyedés van 30 centis magasságban. A faiskolában vagy a termesztőnél levághattak egy ágat, ami maradványa mostanra elporlott, és a hüvelykujjnyi fa közepéig belátni rajta.
1. Ahogy fejlődik a fa benövi, nem lesz semmi gond.
2. Kenjem le fabalzsammal és várjukmeg mi lesz.
3. Ha megjelenik egy alvórügy ez alatt hagyjam meg, és következő ősszel e fölött vágjam vissza a fát. (Ebben az évben jónéhány alvórügy kihajtott, nem gondoltam, hogy ennek oka van és leszedtem őket.)
4. Vegyek egy másik csemetét?
(Készítettem képeket is, de sajna nincsenek nálam.)
Szia! Még, mivel jó az idő, lehet áttelelő salátát vetni. El lehet dugdosni korai zöldhagymának valót, de arra jobb a nagyfej hagymák ültetése, ugyanis ebből lesz a legkorábbi zöldhagyma és egy fejből több szál. Esetleg lehet áttelelő, korainak való sárgarépát vetni.
Nagyon a szőnyeg alatt kúszva, szégyelve magamat, hogy egy ideje csak akkor jelentkezem, ha kérdésem van, de megint kérdeznék valamit. Kiürült üvegházba mit vessek télire, ill. kora tavaszra? (vagy volt már erről szó mostanában?)
Megvettem ma a meggyfát. Nem volt nagy választék, de amiért mentem az pont volt. Debreceni bőtermőt vettem. Azt mondták 20-a után lesz szabadgyökerűből több fajta is, majd akkor megyek megint és veszek mellé valamilyen korait is, lehet hogy meteort. A kertben már nem sok minden van, leginkább cékla és metélő petrezselyem és néhol még van sárgarépa amit még nem ettünk meg.
Répás recept még a vadas. Legalábbis én tetemes mennyiségű sárgarépából készítem, annyira szeretjük a szószt is.
Én még egy kicsit el vagyok maradva, mivel nagyon későn veteményeztünk, ameddig csak lehet, bent hagyok mindent, hátha nő még egy kicsit. Sárgarépából az ehető méretűeket már elpusztítottuk, sajna nem sikerült rendesen kiegyelni. Nem tudom, érdemes-e még várni a többire.
A hétvégén végre sikerült eperpalántákat vennem és el is ültettem mindet. Mire hoztak a kertészetbe, ahol kerestem, kiderült, hogy kaphatok a nagymamámtól és az anyósomtól is, így összesen 5féle van. Meglátjuk, melyik lesz a legfinomabb.
Ma fejeztem be a krumpliszedést. A tavalyi termés szebb volt, de azért elég lesz. A sárgarépát, pasztinákot, céklát, retkeket még nem szedem fel, az első éjszakai fagyok még nem szoktak ártani. Előbb inkább a tököket szedem le, már elszáradt a száruk.
Akkor meg plánehogyde kell neked a recept :) édes répából a legjobb.
Eredetileg Stahljucis, de ő vastag karikákra vágja és félórát elszöszöl azzal, hogy mindkét felüket megpirítsa.
Az én változtatásom ehhez képest az, hogy nagyon vékony karikákra vágom robotgéppel - szorgalmas hagyományőrzők uborkagyalun is legyalulhatják, de én kényelmes vagyok :)
Szóval a gyalult répát nagyon kevés vajon megforgatom, le is lehet kicsit pirítani, de főleg párolni kell (vagy 10 percig), újrépát elég megsózni és a saját levében párolni, szárazabbhoz kell egy kis víz.
A legfontosabb trükkje egy jó marék apróra vágott rozmaring, amivel együtt párolom.
Ha kész (de még nem szétfőtt - olyan, mint egy fazéknyi narancssárga rózsaszirom:) nyakon öntöm tejszínben elkevert keményítővel és még 2 percig, ameddig besűrűsödik, kevergetem. Nagyon mutatós és finom. Húsevők köretnek használhatják.
Tudom, hogy értetted:-) Csak gondoltam, a másik értelmére válaszolok, hátha akad valakinek egy jó receptje:-) És lám, horogra is akadtál! Mondjad csak gyorsan azt a receptet!!:-))) Bár a férjem nem eszi a répát sehogy, max. nyersen. Állítólag van egy répatorta recept is, amiről senki meg nem mondaná, hogy répa kell hozzá, nem is kevés. Egyébként a répáim nagyon finom édesek magában, nyersen is.
Van egy répafőzelék-receptem, amivel nagyonsokszor csináltam végig a fújrépafőzelék - lécci főzz olyan répafőzeléket, mint a múltkor - beteg a lányom és te-féle répafőzeléket szeretne skálát :) Érdekel?
Felénk is nagyon hideg volt, ezért felszedtem a répát és a gyökeret. A gyökér jó része sajnos az esős nyár miatt kirothadt:-(( A répa viszont nagyon szép lett! Íme a három rekorder, teljesen bio körülmények között:
Nálunk is híznak a téli retkek, káposztarépák és a céklák. Az üvegházban már csak bazsalikom van, a fóliában még sok a paprika, és lesz még pár szem uborka. A sárgarépa, pasztinák, a krumpli harmada is bent van még, úgyhogy van még tennivaló. Talán egyszer még zöldbabot is lehet szedni, ha jövő hét elején nem fagy le. Mai képek:
Nálam is szépen fejlődik a retek meg a cékla, tetszik nekik ez az idő. Kaptam ma 6 tő nagyszemű ribizlit, majd elültetem őket holnap otthon, meg kaptam nem szúros szedret is. Jövő héten, vagy az az utáni héten megyek faiskolába, veszek 2 meggyfát meg valamilyen jófajta sárgabarackot és még azokat elültetem, és ezzel mondhatni idénre lassacskán lezárul a kerti tevékenység. A fóliasátrat kitakarítottam, a kertben már csak egy két növény van a céklán kívül, még a komposztosgödrömet is kialakítom aztán tényleg annyi. Ha minden összejön lesz pár tyúkom, azokkal kitakaríttatom majd télen meg koratavasszal a kertet, így talán kicsit kevesebb gaz lesz.
Nekem meg ilyen fekete téliretkem van. (A valóságban azért kisebb volt, mint a képen. :) Néhol sűrűre hagytam, de azért így is tűrhető. Imádja ezt az esős, hűvös időt, ma már valószínűleg tényleg akkorát hozok haza, mint a kép. Nagyon finom, gyenge, nem rágós, és mivel pár hete lepermeteztem, egy darab kukac sincs benne.
Valamint, ma már piros hónapos retket is szedek, hét elején 2,5 centi körüliek voltak, azóta néhánynak meg kellett nőni.
Mi egy szőlőfajtákról szóló könyvet böngésztünk végig, annak alpján válogattuk a fajtákat a helyi áruda meglehetősen bőséges választékából. A fő szempont az ellenállóképesség és a fagyállóság volt. Az Othelló kicsit kilóg a sorból, de azt meg nagyon szeretem.
Mielőtt az lenne, hogy csak az észt osztom:))), javaslom, ezt a kérdést a szőlőstopicba tegyétek fel, mert ott vannak, akik tényleg értenek a szőlőhöz.
Vagy a neten percek alatt lehet komplett fajtaismertetőket találni, ami alapján mindenki összeállíthatja a nek itetszőket. Mert lehet, hogy, amit én javaslok, azt más nem szereti.
Szőlőből is kinek- kinek ízlés szerint, fehér, színes, zamatos, muskotályos, fűszeres? Döntse el mindenki maga.
Pl egy hely, ahol 35 fajtából biztosan lehet választani, íz, szín, termelési feltételek stb szerint. A névre kattintva nagyon részletes fajtaleírás van.
Elhiszem, én is tudok olyat, ahol épület, vagy teljes bejáró fölötti lugas be van futtatva. Nem permeteznek, de ot is fellép betegség, ha más nem bogyórothadás. De nem foglalkoznak vele. vagy esetleg még mondják is, hogy tele van fürttel, pedig nem csinálok vele semmit.
De szerintem jobb lenne egy jó termősort összeállítani csemegeszőlőkből. (persze ebbe beleférhet 1-2 tő Othelló is)
Mi ültettünk Nérót, Palatinát, Biancát, Terézt és Otellót. Csak 1-1 tőkét, csemegének. Szeretem az Otellót. A Néró még nem terem, kíváncsian várjuk, milyen lesz.
Nem tudom, milyen szőlő terem a 2. évben, én többszáz tőkét ültettem különböző fajtákból, de a 2. évben, ha lett volna is rajta fürt, leszedtem volna. Én a 3.évben óvatosan az erős tőkéken mutatóban hagytam fürtöt. Nem tudom merre laksz, de felénk egy-két esős periódust kivéve, száraz nyár volt. Tudom, hogy a Dunántúlon, és a déli részeken rekord mennyiségű csapadék esett. Tehát egy év csapadékosabb időjárását nem lehet általánosítani. A szőlő virágzásakor éppen esős, ködös idő volt, nekem se volt időm pont akkor permetezni. A peronoszpóra ugy tett kárt a Néróban, hogy 2-3 egymás mellet lévő tőkén hiányosak voltak a szemek a fürtön. A többi teljesen egészséges. Háromszor permeteztem az idén, tavaly kétszer. A környékünkön nincs olyan őrült, aki ebbe a völgybe szőlőt ültetne, mert különösen fagy, és peronoszpóra veszélyes hely. A Néró mellet Palatina van, ez érzékenyebb, mellette Bianca. A Biancanak semmi baja.
Tehát gondolkozz el az új fajták szaporításán, mert ezek a direkttermők, és a nemes szőlők előnyös tulajdonságait hordozzák, és különösen házikertben előnyösek, ahol júl. elejétől okt. végéig be lehet állítani érési sorrendet.
Igen felénk régen nem volt divat a vörösbor, de már felénk is az. Nyilván, ahol régi hagyományai voltak, ott más a helyzet. Azért írtam a nem bolti nemes bor kóstolást, mert bolti direkttermő bor szerintem nem kapható, így nem hasonlítható össze. A Néró a fajtaleírás szerint fűszeresebb, édesebb. De ez is ízlés kérdése. Nem tudom milyen régi az a Prohászka könyv, nekem van 1968-as kiadású is, de a Néró szőlő 1994-ben kapta a minősítését, és utána kezdett elterjedni. Vagy csak most kezd elterjedni? Az árusító helyek csak pár éve árulják az oltványait. Én 5 éve telepítettem, akkor ez még elég újdonság volt (felénk). Nevezik bioszőlőnek, gyógyszőlőnek, stb. Most volt az első nagyobb termésem elégedett vagyok vele.
Nem a szőlőhöz illő dologról írok most, de hátha valakit érdekel. 2008. szeptember 26-án, pénteken kerül megrendezésre a Kutatók Éjszakája, melyen a résztvevő egyetemek programokat szerveznek az érdeklődőd közönségnek. Én a Corvinus Egyetemre hívnám fel a figyelmet, ahol a növényekhez kapcsolódóan illetve a növényekről lesz jópár előadás. Bővebben itt: Kutatók Éjszakája - Corvinus Egyetem. Érdemes már most jelentkezni, mert hamar betelnek az üres helyek. Akit esetleg az egyéb egyetemek előadásai is érdekelnek, az látogasson el a http://www.kutatokejszakaja.hu/ oldalra.
Én hasonlóan jártam a Pannonia kincsével. Megláttam, hogy permetezni kéne, szóltam gyorsan a szomszédoknak, mert nem akartam, hogy a kerítés mellett levő veteményesükre permet hulljon. Persze nem voltak otthon, nem tudták letakarni, két nappal később tették meg, aztán napokig szél volt, és/vagy szemerkélő eső. Mire végre sikerült permeteznem, a kert fele beteg lett, a szőlő pedig teljesen lepusztult...
Nem nagyon ismerem a szereket, én csak a Bordói levet használom (meg a mészkénlét). Van mindíg elkészítve egy kis 1 literes fújóban, és csak séta közben is, vagy estefelé is le lehet fújni azt a néhány szőlőt. De ezt használom a paradicsomra is.
Zsúfolt háziketben...mindent elvitt volna a monilia...:-)
Csak nem tudok abban a pillanatban amikor a szőlőnek szüksége van rá. Lemondhatnék róla, de nem akarok.
Különben most azt hallottam van a piacon egy felszívódó gombaölő, amivel nem vagy kitéve az napi konstellációváltozásoknak. ??? tudtok róla? Sajnos nem tudom a nevét.
Azt remélem az hosszabb védelmet nyújt...tudok tervezni.
Jó hogy megerősítetted a gyanúmat, mert az én nagyapám a múlt század elején tanult borászként Siklós környéki nagybirtokon volt alkalmazásban, s az ottani vörösborokról mesélt nekünk.
Ültettem Nérót sem tavaly, sem idén nem termett még. Mások szoktak a 2. évben.
Kozma Pálné (nagyon finom)
Pannónia kincse
Néró? van pár tőke, csak nekünk megenni.
Néhány évesek, több kevesebb szőlő termett rajtuk.
Tavaly semmi..egy szem sem.
Idén gyönyörűen meg volt rakva, hagytam rajtuk vesszőnként 2 fürtöt(ahogy a sógor mondta)
Mint egy ókori falfestmény! Pompásnak igékezett. Készültem hogy csodás képeket csinálok róluk mielőtt leszedjük. :-)
Mind elvitte a peronoszpóra.
Esett a nyáron rengeteget, én sokszor sötétban érek haza, mire megláttam hiába permeteztem. Először úgy tűnt megmarad egy része, de később az is elment.
Ezért kell nekem a direkttermő a maga őserejével! :-)
A szőlőbort különben szeretem, tudom milyen szerencsémre.
A nagy része olaszrizling (kb. 2500 tőke), ezt külön szedjük. A többi kb. 1500 tőke elég vegyes, régi ültetésű. Abban aztán van minden: tramini, szürkebarát, zalagyöngye, saszla, juhfark, chardonnay. Meg csak úgy kóstolgatni van egy kevés kékszőlőnk oportó (portugieser), de az tényleg kevés, 50-100 liter bor készül csak belőle.
Mi már nem tapostuk, a kezdet kezdetén viszonylag kialakult a módszer, ami nem sokat változott azóta sem: a szőlő puttonyban kerül fel a présházba, darálón megy át egy nagy kádba, onnan át a présbe. A kádból és a présből kicsorgó must a préselő helyiség alatti pincébe csövön csordogál le. Gyerekként az volt jó móka, mikor felraktuk a prést és a muszkolófával igazgattuk a szőlőmasszát.
Ez valószínű tájanként, és adottságoktól függően változhatott. Felénk a fehér nem volt elterjedt.
igyatok a borából, és igyatok a nemes szőlők nem bolti borából is
Ez is attól függött, ki, hogyan kezelte a bort. Biztos van olyan, aki "nemes" szőlőből is rossz bort készít.
nagy kedvence a Néró lesz.
Ez is ízlés kérdése.:)) Nálunk a gyerekek csak egyszer kóstolták meg a nérót, (ami eléggé régi fajta, a régi Prohászka könyvben már ismertették) többet nem kértek belőle. Annál inkább az othellót.
Sok helyen, akár piacon is lehet olványt szerezni, ahol nem ilyen drága. Persze csak akkor, ha nem létfontosságú a fajtaazonosság. Volt olyan, hogy nagyapám vett 20 olaszrizling oltványt, aztán kinőtt belőle 20 féle szőlő :) Most már saját oltványaink vannak, az legalább biztosan az, ami...
Én mindenfélén nőttem fel. Most a pektines magyarázat kapcsán ötlött eszembe, hogy kiskorom egyik kedvenc játéka volt az érett Izabella szemek szétnyomkodása, mert olyan érdekesen zselés állagú volt. Akkor ezek szerint nem véletlen :)
A szőlő fórumban nagyon sok jó ötlet, és tanács van...
Az Othelló iránt azért nagy a nosztalgia, mert, apáink, nagyapáink idejében ezt a vörös szőlőt ismerték, és szájhagyomány után fennmaradt a híre. Abban a korban nem volt divat a vörös bor, és az én nagyapám is úgy csinált vörös bort, hogy a 4-5 tőke Othelló szőlő fürtjeit hozzádarálta a fehér szőlőhöz. Nagyon jól elszínezte.
A direkttermők már eléggé kivesztek, köszönhetően a 80-90-es évek nagyüzemi új telepítésű nemes szőlőknek, illetve a magánparcellákban már elöregedtek. De, ha valahol hozzájuttok, igyatok a borából, és igyatok a nemes szőlők nem bolti borából is. Szerintem utána nem kívántok többé direkttermő bort inni. A íze miatt se.
Az utóbbi évek szőlőnemesítésének eredményeként nagyon sok új szőlőfajta került kipróbálásra, ami már viszonylag kevés munka mellett jó termést ad mennyiségileg, és minőségileg is. Keressetek rá ezekre a fajtákra az ismertetőkben, már rengeteg létezik, és ki kell próbálni őket.
Az Othelló szőlő helyett a "ház urának" a nagy kedvence a Néró lesz.
Amennyiben direkttermő félét szaporítasz, akkor rendben van a dugványozás, vagy bujtás, de szerintem ha valakinek csak 1-2 tőke kell, és azok valamely "nemes" csemegeszőlők, akkor szerintem jobban megéri a konténeres oltvány egy-egy faiskolából 600-800 petákért, (nem a katalógusos, postás, hanem a személyes vásárlás) mert megbízhatóbban megmarad....
Ha valakinek viszont sok tőke kell, akkor az vagy drága lesz, vagypedig sokat fog velük küzdeni.
Az én szőlővesszőim is ezt csinálták, ledugtam őket tavasszal, egész nyáron semmit nem csináltak, már ki akartam őket szedni, aztán egyszercsak lett rajtuk levél. A szőlőhöz én sem értek csak a gyümölcsöt szeretem mérhetetlenül, ezért próbálkozok pár tővel hogy legyen miről ennem.
Magam nem vagyok nagy szőlőszakértő, csak borász unokája és kertészmérnök anyja-innen a vonzódás és néha hallok ezt-azt.
Mindezt csak azért mondtam el nektek mert szeretném híresztelni, hogy manapság kutatások és erőfeszítések folynak a direkttermők rehabilitációja érdekében. Remélhetjük hogy felszabadítják majd a tilalmat (valamilyen körülmények között). A természetes gyümölcslé iránti növekvő igény az egyik mozgatórugója(tudomásom szerint)
Magam tavasszal nagy sietve ledugtam pár Othello vesszőt mert a ház urának kedvence ez a szőlő -képes kilómétereket autózni ha megtudja h. valahol kapni-(Sokan rámondják másra is hogy az a piacon)
Nem nagyon törődtem velük, de úgy látom most hogy az egyiknek levele nőtt...! :-)))
A filoxéra járvány pontosan az Újvilágból származó szőlőcsemetéknek volt köszönhető, mert azok a hosszú együttélés során rezisztensek a filoxéra kártételére, ezért akik az első csemetéket hozták, nem tudták, hogy hoztak magukkal valami nagyon rosszat, illetve rosszakat, mert a peronoszpóra és a lisztharmat is onnan és akkor jött import :-)
Amúgy a metilesedés nem feltétlen bizonyított, illetve a francia minőségi borok, amik nagyjából ugyanannyi színanyagot tudnak felmutatni, kb ugyanannyi metilalkoholt is tartalmaznak....
Ez az egész direkttermőzés gyakorlatilag arra szolgál, hogy a borpiacot megvédje az olcsón (kevés védekezés mellett) nagy hozamot adó szőlőfajtáktól, és ez leginkább a francia-spanyol-olasz borlobbi érdeke.
Vannak nagyon jó magyar kersztezéssel és szelektálással nemesített fajok, amik nem tiszta "vitis-vinifera" szülőktől származnak, hanem felmenőik közt megtalálható a "vitis amurensis" vagy a "vitis labrusca" (ez az amerikai), sok betegségre rezisztensek, jóízű bort adnak, de a borpiac el van előlük zárva...
Ettől még ezek a bizonyos szőlőfajok azok, amiket leginkább érdemes a ház körül telepíteni, mert nagy biztonsággal teremnek, és kevés törődést igényelnek, kevés vagy semmi permetezéssel is megállják a helyüket, kisgyerekeseknek erősen megszívlelendő...
Apropó, van nekem odahaza Budapest - délpest, egy kiváló, nem túl ízletes, de nagyon korai, bőtermő és erélyesen növekedő, könnyen szaporítható nem labrusca-ízű szőlőm, kiválóan lehet belőle lugast nevelni, ha valakit érdekel tavasszal, februárban adok dugványnak való vesszőt, eredés 5/3 as garantált aránnyal :-)
Átszímítod a mennyiségeket, és bekeverheted pl gy ötliteres flakkonba. Nekem van egy kis kézi, 1 literes fújóm, és azzal szoktam az ilyen kényesebb helyen levőket lefujni, azt jobban lehet kezelni. Csak úgy fujd le, mintha permeteznél. Tocsogni felesleges, mert zöld levélen, száron át hat. Nagyobb területre rendes permetezővel, utánna alapos kimosás.
Mind igaz ezekre a szőlőkre, és a borukra. A Delawar, Noah (nova:) Elwir szőlők bora szerintem rossz. Az Otheló viszont jó. Jellegzetes, de finom. Nem tudom milyen mennyiséget szándékozol bornak feldolgozni, és abból mennyit iszol, de a mérték és tartózkodás elve (no nem a mérték a vödör, és tartózkodás az asztal alatt szint:) ide is igaz. Volt akkoriban olyan idős falusi orvos, hogy egyenesen napi 1-2 dl fogysztását javasolta. De csak az Othelló borból. Szerintem nyugodtan fogysszátok egészséggel. A gyümölcsöt meg főleg. Zsíroskenyér mellé nincs jobb kísérő a szőlőjénél.
Kösz a kimerítő magyarázatot. Azt tudtam, hogy alkohol csak erjedés során jön létre, de ezek szerint a szőlő fogyasztható, csak ne készítsünk belőle bort.
A vadszőlő bora az ember agyának megy. Mások azt mondják, hogy azért jó, mert nem leszel tőle részeg, csak hülye. Hogy ellenálló, az biztos, csak meg kell nézni, hogy néz ki a növény még a legnagyobb meleg végén is.
Az Otelló illatát és ízét én is szeretem, borát még nem ittam (bár nem is akarom).
metil a rossz Mivel az erjedés során jön létre (etil-alkohol is csak a borban van, mustban még csak a cukor, ill. a járulékos szénhidrátok), így a gyümölcs természetesen ehető. A pektines magyarázatot nem tudtam, de ezek szerint ezért. kösz.
A filoxéra járvány idején, a betegségnek remekül ellenálló szőlők nagy számban kerültek Európába, s rövid távon megoldást jelentettek a szőlővész okozta sokkra. Ismertebbek a Noah, amit mifelénk csak egyszerűen Novának neveznek, az Izabella, Elvira, Othello, Delaware, Jacquez, Clinton, Herbemont, Lydia, New York, Concord, Niagara stb.
Ezeket összefoglalóan direkttermőknek nevezik, mivel szaporodásuk az eurázsiai Vitis viniferához képest egyszerűbb, oltás nélkül, közvetlenül szaporíthatóak. Az ilyen szőlőkből készült borok minősége nem a legjobb, bár sokan esküsznek a finom zamatú Othello vörösborra. Színük illatuk különleges, már kis mennyiségben is felismerhető, ha más borhoz keverik őket. A borászok a direkttermő ízt rókaíznek, poloskaíznek, esetleg llabruszkaíznek nevezik. Szőlőlének, gyümölcsként fogyasztva azonban egyik-másik direkttermő igazán finomnak mondható. A bortörvény szerint direkttermőből készült bort forgalomba helyezni nem is lehet, mint ahogyan ilyen szőlőt telepíteni sem.
Az amerikai szőlőfajták több pektint tartalmaznak, mint európai társaik, így a borukban a metilalkohol is nagyobb mennyiségben fordul elő. A pektin ugyanis nagy részben metil alkohollal van észterezve, s annak bomlásakor keletkező veszélyes alkohol a borba is belekerülhet.
Van a kertemben néhány fajta szőlő, köztük Izabella vagy Otello és egy Nova Tudom, hogy a belőlük mkészült bort nem szabad meginni, de a gyümölcsben ugye nincs metilalkohol. (Mindig keverem a metil és etil szavakat, de tudom, hogy az egyik nagyon mérgező!)
Itt érdeklődött valaki, hogy mit lehet erkélyen termeszteni? Ezt ajánlom:
A könyv címe: Konyhakert az erkélyen Dr. Nagy József (Szerző) Kecskésné Szabó Ildikó (Grafikus) Kiadó: Planétás Kiadó A kiadás helye: Budapest A kiadás éve: 1992 Sorozatcím: Kertészpraktikák ISBN-szám: 963-7931-05-8 Kötéstípus: Tűzött kötés Oldalszám: 54 Nyelv: Magyar Megjegyzés: Fekete-fehér ábrákkal illusztrálva. Tartalom: Olvasható
Fülszöveg:
A sorozat sikeres bemutatkozása után újabb füzetekkel gyarapodik. Továbbra is a kertbarátok nagy táborához szól egy-egy fontos témakör gyakorlati tennivalóinak leírásával. A magunk termelte paradicsom, paprika, saláta, gomba stb. a legszebb, a legjobb ízű. De mitévő legyen az, akinek nincs kertje? Ez a füzet megtanít arra, hogyan lehet a betonrengeteg talpalatnyi erkélyére, a teraszra veteményest varázsolni, milyen zöldségfélét, fűszernövényt hogyan lehet cserépben, virágládában, konténerben, akár mesterséges "talajban" sikerrel felnevelni. A szerző útmutatásait követők fáradozásának csodálatos a jutalma: a kezük nyomán, a szemük előtt felnövő tőről maguk szedhetnek a vajas kenyérre friss snidlinget, a borsólevesbe petrezselyemzöldet, vendégeiknek pirosan mosolygó szamócát.
Nekem azt mondták, hogy okt. 15-től lesz gyümölcsfájuk, a webáruházak is akkortól szállítanak, azt hiszem. Az eperrel eddig sajnos nem volt szerencsém, találtam egy helyet, ahol árulják azokat a fajtákat, amiket szeretnék, csak eddig még nem tudtak hozni. Remélem nem csúszom le róla, mert így csak 4-5 tövünk lenne jövőre. Vettünk viszont pár fűszernövényt, meg cserjét az előkertbe.
Nálunk is van folyondárszulák, fűben, veteményesben, a nagylányom imádja, mert szép a virága... Én kézzel összeszedem az indákat és ha megvan a töve, kibököm vagy kikapálom. Kicsit macerás, de célravezető.:-P A szomszédaink is nekimentek gyomirtóval, bár nem Glialkával, kíváncsi leszek, mi lesz az eredménye.
Nem hiszem, hogy bármiről is lemaradnál. Függ attól, merre laksz. A környezetben keress rá a faiskolák címére, de soknak már van web lapja is. Ott tájékoztatnak. Lombhullás utántól november közepéig, végéig, időjárástól függően lehet fákat ültetni.
Másik jérdésre: Glialka, permetezéskor alul a tövénél a füvet fóliával körbe takarni.
A Glialka vegetációs időszakban használható. A zöld levélen keresztül hat. Ajánlatos a kezelést tavasszal, vetés előtt 3 héttel megismételni. Rossz tulajdonsága a szuláknak, hogy gyökérről újra kihajt.
Lehet, hogy nem a legjobb helyen teszem fel a kérdést, de aki tud segítsen.
Mikor lehet kezdeni a gyümölcsfa keresést? Október 1-én kezdik az árudák nyitását? Esetleg már most is vannak? Néhány fát kellene pótolnom és nem akarok lemaradni.
Aha. :) Próbáltam úgy bánni vele, mint a paradicsommal (kicsit gyakrabban locsoltam), úgy látszik több kell neki. Na majd jövőre. Ez a vicces a kertészkedésben, nem az van, hogy nemsikerült, na holnap megpróbalom emígy... :))
Másik kérdés. Mint írtam most tavasszal lett feltörve a kertem. A fű nagy részét sikerült kiszedegetnem, persze még van mit csinálni, de a folyókával nem bírok. (szulák, azt hiszem) Gyakorlatilag nem tudok érdemi munkát végezni, mert a kerti munka szinte egyet jelentett a folyóka kihúzgálásával és nem lehet kiirtani. Úgyhogy nehezen, de arra a döntésre jutottam, hogy gyomirtót kap az ősszel, miután minden lejött a földről, nem lesz semmi áttelelő. (a folyókát kivéve) Ennek megfelelően egy ideje nem is húzgálom. Tudnátok segíteni? Mármint nem a húzgálásban, hanem, hogy milyen szerrel, mikor irtsak. Apám a Glialkát ajánlotta. Nem szeretném nagyon megterhelni a vegyszerekkel a földet.
A kerítés előtt pedig van valami cserje, amit szintén képtelenség kinyírni a szomszédok csak tamariskának hívják. Apró level és kicsi rózsaszín virágai vannak, termése olyan mint a som, csak kisebb. Ezt ki lehet valahogy irtani, hogy az alatta lévő fűben a lehető legkevesebb kár essen?
Ahogy leírtam a paradicsom problámát, lehet, hogy rá is jöttem, hogy mi a baj vele. Azt a parit, amiből a magot vettem, a férjem vette egy bio boltban a télen. Olasz pari volt. Ez valószínű a könnyebb szállítás miatt, így lett "kitalálva", hogy ne tudjon a tövön beérni és nagyon sokáig bírja így "féligkészen". Miután leszedték biztos valami gázzal, (mint a banánt) beérleltetik. Na mindíg tanul valamit az ember. Ilyen pari is kevés embernek nő a kertjében:-)))
A póréhagymát mikor érdemes felszedni? Most kezd vastagodni a száruk, de hiába kupacoltam fel, elég rövid a fehér részük. Kupacoljam még és várjak, vagy ez már ilyen marad?
Biztos, hogy nem sárga fajta, mert tudom, hogy milyen pariból tettem el magot. A nevét nem tudom, de nem sárga volt, az tuti. Én is elbizonytalanodtam, ezért a múltkor megkóstoltam egyet, hogy hátha valami mutáció vagy csoda folytán módosult, de olyan éretlen, hogy jujj! Kb. másfél hónapja.
Sziasztok, a szánom, bánom bűnöm, bevallom a nyáron nagyon ritkán jártam felétek. Most lenne egy kérdésem. Az üvegházban van egyfajta paradicsom (4 tő), ami egyszerűen nem akar beérni. Már több, mint egy hónapja narancssárga, és se előre, se hátra. Egyszerűen vegetál.
Két dolog van. Paprika krém, és paprika por. A por készül csörgősre szárított paprikából, abba nem kell só.
A másikat a mosás miatt, azután kell megszárítani, csak annyira, hogy vizes ne legyen. A po miatt lehet mosni. (Én nem szoktam, csak tisztítom) Ha van érdemes piros pritamin, vagy kapia paprikával együtt darálni, mert sokkal ízletesebb, zamatosabb, és krémesebb, mint a csak kevéshúsú erőspaprikából készült krém. Ha valaki nem szereti, lehet erős nélkül is készíteni.
Nem én akarom átteleltetni, én csak megosztottam egy tapasztalatomat. Amúgy én is tavasszal vetem az apró fűszerpaprika magokat, sajnos csak 3 fajtám van, azt sem tudom pontosan. (van ceruza, tulipán és az az apró, amit macskap* néven emlegetnek)
Ezt nem ismerem. Nekem márt volt olyan csilim amit ősszel felszedtem és áttelelt a lakásban. Nem hiszem, hogy különösebben érdemes ezzel kísérletezni. Magot lehet szerezni aztán tavasszal meg elvetni. Ez egyszerűbbnek tűnik.
Amikor paprikáról beszélünk, akkor tudni kell, hogy ez egy eléggé kiterjedt család. A Capsicum nemzetségbnek több alfaja van. Más az étkezési, a chili, a "díszpaprikának" emlegetett aprók. Ezért eltérőek a nevelési lehetőségei.
A paprika a Solanaceae család tagja. A Magyarországon termesztett valamennyi étkezési és fűszerpaprika-fajta a Capsicum annuum fajba tartozik. A Capsicum nemzetségben 2030 paprikafaj található, ezek többségükben vad típusok. Közép- és Dél-Amerikában a C. chinense, a C. frutescens, a C. pubescens és a C. baccatum var. pendulum fajok termesztett változatai, fajtái is ismertek és jelentősek. A fajtában egyéves, évelő növény, sőt félcserjék is.
Ezért fontos ismerni annak a növénynek a fajtáját, amit teleltetni akarunk. Magyarországon kizárólag hazai előállítású paprikafajtákat, kisebb mértékben tájszelekcióból származó, nem minősített típusokat termelnek. A három fő kategóriában, a fehér édes, a paradicsom alakú és a hegyes erős csoportban angy választék van. De mára már sok külföldi fajta is kapható, illetve rendelhető külföldről.
A termesztés a ideje kitolható. A különböző fényviszonyok között egyaránt termeszthető és egész évben azonos lehetőségekkel értékesíthető fajtákat nevezzük univerzális fajtáknak.
A remontálóképesség a hosszú tartamú termesztés előfeltétele, és azt jelenti, hogy a fajta időskorban is az elsőkkel azonos minőségű terméseket ad. De sehol nem termesztik ezeket a fajtákat évelőként.
Lényegében azt a néhány tövet ki lehet próbálni, még azt is elhiszem, hogy esetleg kihajt jövőre. Ha lenne kép róla, jobban be lehet azonosítani. Ha idős termelőtől való, akkor valószínűsíthető fajta a hatvani, magyarzöld. Ezek vékonyak, kúposak,de sötét zöldek. Világoszöld a duna, és a Rapid. Van még a Belecskai, de az hosszabb, tompavégű, és a csipke, de az nem erős.
Nekünk is van egy szép nagy tő chilink, az gond nélkül áttelelt eddig, ez lesz a harmadik tele. És minden évben egyre több termést hoz, persze télen kicsit viseltes lesz, de tavasszal magához tér. De én is azt hiszem, hogy a rendes étkezési paprika, mégha ki is bírná a telet, jövő évben közel sem teremne úgy, ahogy kell. Bár nem tudom, hogy az őshazájában hogyan termesztik. Lehet, hogy ott évelőnek tartják??
Ahogy Morcsi is utalt rá, ezek nagy része díszpaprika, azokat szokták teleltetni. De rendes, étkezési paprikával én nem is kínlódnék. Ezek már kiteremték magukat, rendes termést nem hiszem, hogy hoznának, ahhoz teljesen új lombozatot kellene nevelnie. Addigra meg egy erős palánt lehagyja. De te tudod, kísérletezni lehet.
Sok szakkönyv palántanevelésre kertiföld, és tőzeg feles keverését javasolja. Ha a kertiföld túl kötött, homokkal lehet lazítani. Palántanevelésre nem a ültető közeg a tápforrás, csak nevelő célra van a tápanyagot oldatok formájában kapja a növény.
Szerintem fele-fele jó lesz. Nagyon sok jelentősége nincs.
Elkezdtem ma az akác erdőből ilyen lombföldet hordani, mert úgy értesültem tavasszal remek lesz palántaföldnek. Találtam egy elhagyott régi paprikatermelő fóliatelepet is, ahol sok tőzeg van parlagon. Gondoltam hozok azt is és belekeverem ebbe a földbe. Szerintetek milyen arányban lenne jó? Mondjuk 3:1?
Szerintem Te vagy a nagyobb szakács. Egyszerűen fölszeleteled, és fokhagymadarabkákkal egyött olajban kisütöd. Én nem raktam túl bő olajba, épp csak volt alatta. Sózni igazából nem tudom, mikor kell, talán az elején sóztam. És bövebb olajban is lehetne, csak utálom, ha fröcsköl. A főzeléket nem próbáltam. Más íze van, mint a főzőtöknek.
Rántva pl. nagyon finom. Csak figyelj oda, nem kezdenek-e keményedni a magok, akkor ki kell belőle szedni. Zsengén az egészet meg lehet enni, pl. rakva, fokhagymás olajban kisütve stb.
Egyszer volt egy cserepes tulipánpaprikám, ami áttelelt. Valamennyire visszavágtam, hűvös szobába tettem. Megkopaszodott, de tavasszal kihajtott. Teremni nem termett, később kimúlt, de szerintem életben lehetett volna tartani. De legyengül, nem erős tövet ültetsz ki. Próbálkoztam lila lombú díszpaprikával is, az ahogy behoztam, tönkrement. Tényleg egyszerőbb újat vetni.
Egyszer volt egy cserepes tulipánpaprikám, ami áttelelt. Valamennyire visszavágtam, hűvös szobába tettem. Megkopaszodott, de tavasszal kihajtott. Teremni nem termett, később kimúlt, de szerintem életben lehetett volna tartani. Próbálkoztam lila lombú díszpaprikával is, az ahogy behoztam, tönkrement. Tényleg egyszerőbb újat vetni.
Nálunk nyárra az üvegházba a bazsalikom vált be. Helybe vetem, miután a palánták kikerültek. Az uborkáról fütökben lógtak az atkák, rég ki is múltak, a bazsalikomnak semmi baja, szépen megnőtt. Tavaly is. Azt nem szeretik az atkák, elég jól bírja a meleget is.
Macskap* paprika nálam áttelelt. Tavaly nyáron vettem, ősszel egy másik házba költöztettem, télen a konyhai ablakpárkányon lakott, még beérlelte a terméseit, virágzott is, de persze abból már nem lett semmi. Január-februárra leszáradtak a levelei, már halálra ítéltem, aztán elfelejtettem a komposztra vinni és egyszercsak újra elkezdett hajtani. Nyár elején kiültettem szabadföldbe és már szedtünk róla pár paprikát.
Persze ez az egyik legigénytelenebb fajta, hogy nálam áttelelt nem garancia arra, hogy egy kényesebb, nagyobb növésű fajta is megússza.
Én még nem láttam áttelelt paprikát. A télire bevittek is elszáradtak. Én azt javaslom, fogjál magját, és tavasszal palántának vesd el. Annyi biztosan lez, amennyire szükséged van. A paprika nálunk nem évelő.
Szerintem az üvegházba ne ültess semmit, ami nem nagyon korai vagy nem nagyon késői. Mivel ha nyáron árnyékolod, akkor a fényhiány miatt nem kötődik rendesen, ha meg nem árnyékolod, akkor meg megég. De leginkább az atka miatt nem termett semmi bent.
A hónapos retek még valószínűleg megnő, de siess vele. (Más retket már nem érdemes.) Én a felmagzottakból szoktam szedni magot, így nem kerül sokba a kísérletezgetés. Ha az üvegházból kihajigálsz mindent, akkor oda is lehet tenni retket.
Vetni akartam kései paradicsomot magról, és csak 2 szál kelt ki. A befőzás, paszírozás, szűrés után a paradicsom magokat az üvegházba öntöttem ki. Most van egymillió 15 cm-es palántám:)) (főzött magból:)
Igazából nem foglalkoztam vele. Olyan volt már, hogy néhány erőspaprikát felvettem cserépbe, és bevittem. De ezzel csak az érés isdő tolódik ki. Ahoz, hogy rendesen teremjen megfelelő hőmérséklet, és fény is kell. Fontos a megvilágítás is. A rövidnappalok a paprika számára nem megfelelőek. Az áttelelésben én nem bízok. HA olyan helyed van, a bevitel mellett, fogjál a magjából, és vesd el most. (a többit tavasszal vesd el) A kis növény jobban alkalmazkodik a körülményekhez, és termőre is fordulhat.
Én is láttam már ilyet, hogy teleltetik a paprikát, de elég speciális körülmények között. egy üvegházban ahol a páratartalmat és a hőmérsékletet valamint a vízellátást állandóan figyelik és a paprika számára optimálisra szabályozzák. Lehet hogy otthon is át tudnád teleltetni egy fényes és közepesen meleg helységben tudnád tartani és eltalálni
Mit szóltok ahhoz hogy a paprika esetleg átteleltethető lenne?
9 éve próbálkozom paprikával, eddig nem termett. Idén rengeteg paprikánk van, és nagyon jó fajta. Sajnos csak 3 tő mert az eddigi kudarcok miatt nem mertem többet venni, csak nem tudtam ellenállni. Ezt a fajtát szeretném megóvni. Próbáltam már magról nevelni is, de az végképp nem sikerül.
Mostanában olvastam hogy valaki ki szokta venni télire, és áttelelteti.
Sajnos nem tudom, milyen fajta az én karalábém, az biztos, hogy fehér és nagyon nagyra nő (fehér gigant?). Anyukám vette a piacon május végén a palántákat, azt hittük, már semmi se lesz belőlük. A sok esőtől viszont fantasztikusan nagyra nőttek, még most is van pár kisebb példány, eddig egy se volt fás. Még nem szedem ki, mert úgy látom, a tetejük szép zöld és még nőnek. Épp a hétvégén szedtem le az aktuális legnagyobbat, zöldje és gyökere nélkül másfél kg körül volt. És csak kívül, a leszáradt levelek helye volt keményebb. Egy szépséghibája van a dolognak, a férjem ki nem állhatja, a lányom csak nyersen, a fiam csak főve eszi meg...:-)
A retket hamarabb vetettem, nem tudom, még lehet-e. A salátát tavaszra szánjuk, áttelelő. Már ki is kelt. Kicsit féltem, hogy túl meleg lesz a fólia alatt, de úgy látszik, nem zavarta. Érdemes még galambbegy salátát is vetni. Tényleg gond lehet nálad a vízellátás. A reteknél fontos, hogy állandóan nedves legyen, úgy lesz finom. A téli terket most minden másnap nagyon alaposan meglocsolom, ha nincs eső. Az uborka, paprika is szereti a vizet. Szerintem többet kéne locsolnod. Ha kevés a vized, inkább ültess mindenből kevesebbet, de azt lásd el rendesen. Karalábém nincs, azt folyton figyelni kéne, meg ne fásodjon, nem nekem való. Zöldbabot csak futót ültetek, annak jobb a helykihasználása, és inkább apránként terem. Nem egyszerre kell sok, hanem sokáig kevesebb. A mélyhűtőben úgyis bent felejtjük.
Az idén termett nekem összesen 1 db cukkini (3 töröl, a többi már ki se kelt), 2 padlizsán (kb 8-10 növény), ez nagy szó, mert eddig még sose termett. 3 zöldpaprika, (kb 12 növény), 0 karfiol, 0 piroskáposzta, 0 hagyma (ezek nálam kb ugyanúgy és ugyanakkor húzódnak vissza, mint a tulipánok és a nárciszok, aztán majd tavasszal kikelnek, de ugyanakkorák maradnak, mint az eldugáskor. Az uborkák ígéretes kezdet után tönkrementek valami betegségben. Egy párat (2-3) azért szedtem Az üvegházba tavaly összel elduggattam a nagyobb dughagymákat, hog ytavaszra legyen zöldhagyma. Kb nyár közepéig megvoltak, addig érdemleges növekedést nem mutattak,aztán visszahútódtak. Úgyhogy már nem is merem idedugni az orromat közétek.
A tavaszi retek óriási lett, de ehetetlenül fás, a János-napiból nem lett semmi, most vetettem télit, meg kínai kelt. Nekem a retek sose sikerül, meg semmi se, ami gyökérre gyúr. Karalábé rengeteg termett, de mind egyszerre föl kellett szedni, de a pincében is megfásodott. Ti hogyan tároljátok. A paradicsomtermesztést mégegyszer át kell néznem, mielött újra próbálom, mert avval se boldogulok. Nagyon sok palántám lett az idén, de valahogy vagy kezelhetetlenül óriásira nöttek aztán alulról elszáradtak, vagy egészen csenevészek maradtak, és már az elsö pár termés után elszáradtak. Gyanítom, hogy a vízellátással is baj lehetett, bár az idén sokkal több esö volt, mint tavaly, de ez a probléma nálunk továbbra is megoldatlan.
alább már írtátok, de most nem találom; most lehet még vetni hónapos retket és salátát szabadföldbe? Mikorra lesz belöle valami?
Én bokorbabnak vetettem lila hüvelyüt, valami német márkát; mindenben hozta is a formáját: megbízhatóan kelt, viszonylag böven termett, nem szálkás, tettem el belöle magot. Csak egy baj van vele, hogy csak egy adagot terem, nem úgy szép folyamatosan, mint a mexokott sárga ill.. zöldhüvelyü társai
Ez se szálkásodik? Nem biztos, hogy jövőre pont ezt a fajtát meg tudom venni, saját magot érlelni meg már elég késő van. A Juliska jellegű szálkásodókat viszont nagy ívben elkerülöm, nem akarok hetente kétszer zöldbabot szedni.
A nagyon korai fajtákkal érdemes vigyázni, ha esetleg hűvösebb, fagyzugos helyen van a kerted. Nálunk évek óta nem terem kajszi, mert a teljes virágban levő fát letarolja egy hirtelen fagy. Most direkt olyan csemetét vettünk, ami kifejezetten későn, április elején virágzik.
Szabadgyökerű gyümölcsfákat késő ősszel és kora tavasszal lehet ültetni, gondolom most nagyobb a kínálat. A konténereseket egész évben szabad, csak lényegesen drágábbak. Én konkrétan 10szeres árat láttam 4-5 éves dézsások esetén, ellenben jövőre már tuti teremnek.
Meggyből a Meteort ajánlják korainak, kajsziből azt hiszem csak pár nap különbségek vannak és a legelsőnek a Ceglédi Piroskát találtam. Én Gönci magyar kajszit szeretnék, azt hiszem ilyet szoktam venni enni és lekvárnak is.
Köszi a részletes leírást, akkor próbálkozom jövőre a lilával és a Nectarköniginnel. Azt tudod esetleg, hogy itthon lehet-e ezeket a fajtákat kapni? (elég ritkán járok külföldön)
Ez Blauhülsiger Speck, először Ausztriában vettük. Nekünk nagyon ízlik, a legtöbb hüvely nem szálkás, nem fásodik, csak mikor rendes kifejthető szemek vannak már benne. A legtöbb hüvely inkább hengeres, de vannak laposabbak is, azok kicsit szálkásabbak, de jók azért. Erőteljes növény, magasra fut.
A Goldmarie fajtát mi is próbáltuk, osztrák magból. Talán valamivel jobb, mint a Juliska, de arra is nagyon kellett figyelni, hogy ne vénüljön meg. Többet olyat nem ültetetek.
Jó még a Neckarkönigin, talán az a leghúsosabb, nem fásodik. Zöld hüvelyű. Eddig ahányszor vetettem, mindig elég rosszul csírázott, kell venni bőven magot, de érdemes, mert nagyon finom.
Idén még egy Cobra nevű, világoszöld hüvelyű, feketet magvú futó zöldbabunk van. Tegnap főztem először, jó ízű lett. Azt még nem tudom, milyen hamar vénül.
A lila zöldbab milyen fajta és milyen vetőmagból van? Ízre milyen? Mennyire fut?
Idén Goldmarie fajtát vetettem, egy német és egy magyar csomagot, érdekes mód jócskán eltérnek egymástól! Az egyik ceruzaszerű, hosszú egyenes hüvelyeket hoz, a másik kanyarodó, laposat, néhány kifejthető szemmel, de ha nem elég kicsinek szedem, a héja már megkeményedik és kevéssé élvezhető. Egész nyáron folyamatosan termettek, egyszerre épp egy étkezésre valót, de a nem fajtaazonos vetőmagok miatt nem tudtam igazán jól felhasználni. Jövőre kipróbálnék valami mást.
Én is főleg azért szedem össze a piciket, hogy ne gyomosítson. A lilából nem nagyon szokott sikerülni, nehéz megtalálni. Valamennyit azért tudok hasznosítani, a szobamacskánk nagyon szeret játszani a kb. mogyorónyi krumplikkal. Esetleg állatkereskedéseknek lehetne árusítani macskajátéknak, gusztusos kis tasakokban, mondjuk ötösével csomagolva.
Hát a közepes krumplikkal nincs is gond, de az összmennyiség fele kicsi meg apró. :( Apám mindig azt emlegeti, hogy majd jó lesz héjában sütni, mert az milyen finom, de gyakorlatilag tavaly télen is csak egyszer csináltunk, ételhez meghámozni meg senki sem akarja. Tavaly meg tavalyelőtt össze sem szedtem a kicsiket, de azzal meg az a baj, hogy a földben sok áttelel, és utána nem győzzük kapálni, mindig újrahajt.
Lényegében igen. Most még a salátára nem kéne, csak a rigók miatt kellett föltenni, különben rákotorják a sorra a szalmát, ami a paradicsom után ott maradt. A hónapos retekre most is kell, így nem férnek hozzá a legyek, és nem lesz kukacos. A téliből általában kimásznak, mire kiszedem, és a járatokat benövi a héj. Arra legföljebb késő ősszel dobok fóliát az erősebb fagyok ellen, míg nincs kiszedve.
Pár gyümölcs. A paprikák a fólatartó nagy karók között, hátul a karókon van az uborkaháló. Mögöttük paradicsom és káposztafélék. Futó lila zöldbab. Elöl a káposztarépák, aztán egy retek, aminek a termése ehető (kísérlet), a hátárben a fátyolfólia az Il-féle retkekkel. A fóliaalagutak az áttelelő salátáknak, előtte cékla, mögötte Allium tuberosum, most az éretlen terméseket csipegetem.
1. A lejjebbi képen csíkokra vágva az aszalódók egy része az, így szárítva bármibe.
2. Feldarabolva olajban üvegben.
3. Kockákra vágva fagyasztva, aztán kaliforniai csírkére, paradicsomos, sajtos tésztára.
4. A kicsit pirosakat, vagy akár teljesen zöldeket a termőszezon végén darabonként papírba csomagolva, egy nagyobb dobozba téve akár karácsonyig eláll. (Tvaly tettem róla képet ide)
5. ledarálva kevés sóval keverve üvegbe ételízesítőnek.
Szóval szokni nem szoktam :-), de szerintem nagyon finom lehet a sült paprika olívaolajban. Grillen vagy szabadtűzön megsütöd (feketére!), aztán nejlonzacskóba teszed, vagy egy edénybe és lefeded. Pár perc, aztán könnyedén lehúzható a héja. Csíkokra, vagy darabokra vágod, beteszed kis üvegekbe és felöntöd olívaolajjal. Mehet mellé fokahgymagerezd, esetleg kaukkfű, vagy más száraz fűszer.
Aztán lehet belőle télen pl. ilyen finomságot csinálni fetával:
Bevallom, mi megettük eddig az összeset, amit találtam. Pont olyan jó íze volt, mint a sárgarépának. :-)
Köszönöm szépen a válaszokat, igazából az a bajom a talajunkkal, hogy nem tudom, milyen lett volna, ha nem töltetjük fel. Sajna az előző tulaj a házbontásból maradt sittet elterítette az egész telken, benőtte a gaz, stb. Mi építkeztünk és a gyomirtózás után derült ki, mi a helyzet, ráadásul az utcafront egy fél m-rel magasabban van, mint a ház, így fel kellett tölteni. Az itteni ipari parkból hozták a földet, jó barna, tömött, de sajna tele volt gazmagokkal. Ha hagyjuk, méteresre nőtt volna a paréj, cirok, parlagfű és hasonlók. Most már csak a muharral küzdünk, a veteményesban meg mindig akad még üveg, kő, betontörmelék. Gödörásáskor látszik, hogy totál homokos az altalaj, csak a teteje ilyen feketeföld.
Ma végre eljutottam egy díszfaiskolába, a jövő hét végére ígértek eperpalántát és nézegettem gyümölcsfákat, meg szőlőoltványokat is. Ha sikerül a héten felásni a helyét, akkor a jövő hét végén elkészül az eperültetvényünk!
Átültettem ma a málnák fiatalabbik részét a kerítés mellé, ott szellősebb lesz nekik. Az öregebb töveket kimetszettem és kiástam. Remélem megmaradnak. Nemsoká érkezik a szedrem is, illetve ha minden igaz kapok egy pár ribizli bokrot is.
Még elég zöld volt krumpli szára, de ki kellett szedni, mert a bogarak lerágták a leveleket. Amikor észrevettem az első kikelő kicsiket, el is döntöttem, hogy még egyszer lefújom kontakt szerrel, csak pont akkor lenyekkentem, és nem tudtam permetezni, mire rendbe jöttem, akkor meg már felesleges volt. De így is nagyon ritka eset, hogy augusztus legvégéig kibírja a földben. Meg vagyok elégedve a terméssel, az össztermés (aprókkal együtt) lett vagy 6 mázsa, tavaly ugyanekkora területen fele sem volt, a 40 fok leégette a szárakat. A burgonyavész csak néhány tőnél jelentkezett, kivétel az Agria, ahol 10% fölötti volt az elszáradás.
Ez az az Ismeretlen Sárga Krumpli, amit szoktam emlegetni. Azt hittem, a sok eső miatt végre egyszer hatalmasra nő, de nem, csak sok lett alatta, néha még 30 is tövenként. A képen a nagyok a valóságban közepesek. De megintcsak arra jutottunk, hogy semelyik másik fajta nem közelíti meg ezt ízben, állagban és expresszgyors fővésben.
Volt még 50 szemes Agria, ez alatt elég tűrhető méretűek lettek, bár kevés darab. Az íze nem olyan jó, mint ahogy itt olvasom.
Laura, német import 50 szemes, nagyon szép rózsaszín, de német lévén valószínűleg nem bírta a száraz nyarat, kevés és nem is nagy. Többé nem vetjük. Még nem kóstoltuk.
Kondor. Hatalmasra nőtt, szokás szerint alig van alatta ültetni való kicsi. De valószínűleg nem is ültetünk belőle, mert vagy valami vírus, vagy egyéb miatt üveges marad, bármeddig főzzük is.
Hétfőtől állítólag ősz lesz, azt már nem szeretik az atkák, a paradicsom olyankor elkezd hajtani és nyúlni, és ha idáig elviselte valahogy az atkákat, még sok zöldet fog teremni.
Nálam a föld leginkább a homokra hasonlít. Nagyon sokat kell locsolni mert nagyon hamar eltűnik a víz belőle, és száraz időben mint valami sivatagai homokot, egyszerűen elfújja a felszín egy részét a szél. Ettől eltekintve tápanyagértékét jónak gondolom, mert minden szépen terem benne, bár idén be fogom forgatni a növényi komposztot amit készítettem. A paradicsom aszalást én most valamelyik nap fogom újra megpróbálni, mert az előző kísérletet elmosta egy csúnya vihar. Majd meglátjuk mi sül ki belőle.
Nekem is a házikertem nagyon kötött feketeföld volt. Nyár elejére már olyan volt, mint a beton, se kapálni, se öntözni nem lehetett. Az idén tél végén megelégeltem, leszedtem a tetejéből 10-15 cm földet, elvitettem, és helyére hozattam nagyon apró pucoló homokot, ami nem éles szemű. Trágyát szórtam rá, és rotációs kapával többször átforgattam. Nem bántam meg a sok munkát. A kertem csak kb. 50 négyzetméter.
Jópofák ezek a paradicsomok. Ma elvetettem a Nansen salátát. Nem volt hova átpakolnom a kiszedett paradicsomok alját takaró szalmát, így csak félrehúztam a sorok fölül és úgy vetettem. 6 rövid sor lett. Rátettem a kis lidles fóliaalagutakat a lyuggatott nejlonnal, nehogy a rigók vagy Medvém szétkotorják a szalmát. Szépen növögetnek a retkek, amit küldtél. A gyökere még nem vastagszik, de a lomja szép és nagyon jól kelt. Gondosan letakartam fátyolfóliával, nehogy kukacos legyen. Azt is azok a pici ívek tartják, oda elég. De nem mertem nyárra teljesen elcsomagolni, hajlítva nyalábban beszúrtam a földbe egy félreeső helyen, most meg ugyanúgy szúrtam le. Nem mertem kiegyenesíteni és újra meghajlítani. A káposztarépákhoz majd veszünk műanyagcsövet. A téli retkek már szépen híznak. Minden másnap alaposan meglocsolom.
Nekem is kötött a talajom. Csak annyit tudsz vele csinálni, hogy próbálod a szervesanyag tartalmat növelni. Nem feltétlen trágyával, hanem szalma, lomb,széna, fű, zöldtrágya leforgaatásával, vetve a mustármag, facélia,körömvirág. Talajtakarással védeni a kiszáradástól vegetációs időszakban. A nanti répában nekem is osk volt a világos, ez szerintem valami elvadult változat. Salátaféléket lehet vetni, hónapos retket. Talajtakarónak mustárt. Lehet dugdosni korai, vagy áttelelő zöldhagymát. Szeptember végén el lehet az őszi fokhagymát dugdosni.
Én is aszaltam paradicsomot, igaz még nem sajátot, hanem a nagymamám által termesztettet. Igaz ő simán hosszúkás paradicsomnak hívja és huszonéve maga fogja belőle a magot, de ugyanolyan jó volt hozzá.:-) Én terítettem a rácsra egy vékony szúnyoghálót is, ez megvédte mindenkitől. Előtte fügét is aszaltam ugyanígy, az is jól sikerült.
Tegnap kigazoltam a paradicsom helyét és az egyik elszáradt tövön találtam egy csodaszép friss hajtást. Még bimbós is, kíváncsi vagyok, lesz-e belőle valami.
Nálunk egyébként se poloska, se pók nincs (csak a lakásban), van ellenben rengeteg darázs, na meg szúnyog...
A talajjal kapcsolatos kérdésemre van valakinek ötlete? A 6554.hsz-ban írtam róla, köszönöm.
Nekem sincs saját Brehm. Ott van a Neten, lejjebb tettem be a linket, a Magyar Elektonikus Könyvtárban található.
Én még csak most készítek először aszalást. A San M-ből, Kimagoztam, felcsíkoztam, felfűztem cérnára, és kitettem a szélbe. Két nap alatt majdnem kész. Előtte besóztam egy kicsit. A szében, és a só miatt tényleg nem mennek rá a legyek. Hogy milyen lessz, majd később mondom meg.
Nekem ez a szárítás se vált be igazán, pedig nagyon szeretem. (Ez a San Marzano, amiböl ezt csináljuk?) Valahogy túlszáradt, vagy mi, és zörgös ropogós maradt a lében is. Vagy ez késöbb megpuhul? Az íze meg valahogy....dohos, vagy mi. (Biztos nem penészedett meg; kint, napon száradt meg pár nap alatt.) Az se igaz, hogy a legyek nem mennek rá.
Jaj, végre valami jó hír:-))) Örülök! Nálunk is elmúlt a kezdeti invázió, később nem volt semmi, de tavasszal azért okozott károkat. Talán tényleg a friss tőzeg izgatta fel. Amúgy a sejtésem szerintem bevált, nem igazán volt jó ötlet a férjemtől az a tőzeg, sajnos egy heti távollétünk elég károkat okozott, könnyebben kiszáradt a föld. Nem volt szép a kert kinn, az az igazság:-(
Az uborkák (Perez F1 és Mohikán F1) már nekem is szépek, elég sokon van virág már. A málnában én is találkoztam hasonló poloskákkal, de míg békés az ember ők is azok.
Én igazából nem annyira ismerem a rovarokat, bogarakat. Nóra a fő szakértő ebben:)
Pókot viszont én sem nagyon láttam. A poloskáknak a ragadozó fajtái szeretik a tetveket, tripszeket, tehát azok hasznosak. Azok a növényt nem hiszem, hogy károsítják.
Amúgy, ha már itt vagy, jelentem a vakundriasztószerkezet az idén jól vizsgázott. Jövöre is alkalmazom:)))
Talán az sem kizárt, hogy jobb híján telepedtek a paradicsomra. Értem ezalatt, hogy ha választhattak, akkor inkább a káposztát szerették. Gondolom ezt azért, mert ültettem paradicsomokat és karalábét, a karalábé dugig lett molytetűvel, a paradicsom nem, pedig tudvalévő, hogy azt is szeretik.
Ez is jelenthetne valamit azoknak, akik foglalkoznak ilyesmikkel, ha jól emlékszem te elég különleges klímájú helyen laksz, mások talán az életfeltételek. A permetezés is lehetne ok, de már többektől kérdeztem, több helyen tapasztaltam, hogy kevés a pók. Azért is érdeklődtem, mert nekem sajnos tavaly nagyon kétségbeejtően elszaporodtak az üvegházi molytetvek a leandereimen, a peték átteleltek és egész nyáron hetente kénytelen vagyok permetezni. Gondoltam ez is lehet az ok.
A málnás poloskát persze ismerem, bevallom azt a szemet, amin poloskát látok, azt eldobom, de éppen az idén gondolkoztam el rajta, hogy lehet mindet eldobhatnám, mert járkálnak össze vissza..., és valóban, nagyon ritka a bebüdösített málnaszem. A nyírfa alá ha beállok tavasszal, akkor kifejezetten poloskaszag van. De ez a paradicsompoloska dolog érthetetlen. Nem szeretném azt hinni, hogy erre is fel kell készülnünk a jövőben!
Nekem nem sok volt az idén sem poloska. A szokásos fajok a keresztesvirágúakon, de azok szépek. Egyetlen egyszer volt csak kellemetlen, amikor a fekete epret szedtem enni, már sötétedett és bekaptam egy gyümölcspoloskát. Hát nem volt kellemes. Nem tudom ki ijjedt meg jobban:)))
A paradicsomok szépek. A korai fajták ermészetesen már leteremték magukat. Most a San marzanók dömpingje van. Fajtán két csak 5 tő van, de már nem tudunkvelőük mit kezdeni. Pedig még ezután lendülnek bele. eddig tövenként legalább egy vedernyimár volt szedegetve. Most csíkokra vágva a szélben szárítok, mert amúgy is meleg van. Még a Perez F1 uborka is terem. A paprikákból is lett elég.
A poloskák kapcsán nézegettem a nagy Brehm-t, és most udtam meg, hogy amit én tavaszhírnöknek nevezek, a bodobács, az is poloskafaj. És tényleg nem minden poloska büdös, sőt némelyik kifejezettengyümölcsillatú.
A málnán lévők a sóskán, rebarbarán tanyázókra hasonlítanak, barnák. Ha nem szorongatom, nem büdös. Finoman nyúlok a málna felé, a poloska odébbsétál, én meg bekapom a málnát. Néha akad egy-két poloskaszagú szem, de ezeken éppen akkor ritkán van poloska.
Én nem rajongok a pókokért, de idén nagyon kevéssel találkoztam, és velük is leginkább házon belül. A kertben csak a paprikákra szőtt egy két számomra ismeretlen faj hálót, aminek örültem is, mert elkapdosták a fóliába telepedett mérhetetlen mennyiségű szúnyogot és legyet.
A paradicsomon nálunk nincs poloska. Káposztapoloska elég sok van, de szerintem azért, mert hagytam magot érlelni a káposztarépákat, és azokon nagyon elszaporodott. Nyár elején eléggé tönkretették a káposztaféléket, aztán fájó szívvel elkezdtem szedegetni és taposni őket. A frissen vetett káposztaféléken már nincs, az öregeken is a szokásos ártalmatlan mennyiség. A poloskák nem büdösítik be a növényt, csak ha megijesztik őket. Az érett málnákon gyakran mászkálnak (másmilyen poloskák), talán szívogatnak is, nem tudom, nem is foglalkozom vele, de nagyon ritkán poloskaszagúak. Nálunk rengeteg, sokféle pók van. A Luffa topikba be is tettem a legszebbről, egy kövér darázspókról képet. A virágokon színes karolópókok, keresztesek, meg egy csomó egyéb, amit nem ismerek. A legeslegszebb a tavalyelőtti bikapók volt. Persze jó dolguk van, rengeteg a rovar, évek óta nem használtam sem rovar-, sem atkaölőt, a dísznövényeket meg lehetőleg úgy válogatom, hogy vonzzák a rovarokat.
Jesszus! s még én panaszkodom az esetleg néhol négy poloskám miatt??? Nem is szóltam:-))) De azért így ez a dolog sokkal félelmetesebb, mintha csak nálam lenne. Most gondolkozom, pókot vagy poloskát akarok inkább...., pókot!
Bocsi, nem gondoltam komolyan, hogy ez általános probléma, így megnyugodtam:-) Vajon valamilyen permetezés használt volna? Amikor megjelentek, már érett a paradicsom, olyankor már nem szoktunk permetezni.
Olyan bokros pók nálunk is van. Nem vagyok egy ijedős, de az ilyen fura, szokatlan dolgok azért elgondolkoztatnak.
Ha visszaolvasol kb. egy fél oldalt, láthatod, hogy többünknek van hasonló problémája. :-( Úgy látszik, ez egy ilyen poloskás nyár...
Épp ma néztem a még fenn lévő koktélparadicsomokat (min. 150 db), hogy szinte mindegyik elvesztette a fényét, és kezd ráncosodni. A poloskák már megszívták őket. :-( Szagot én sem érzek, lehet, hogy ez nem "az" a fajta büdös poloska..???
Pókok: csak a fagyalsövényen látok itt-ott pókhálót a kertben. A házban viszont elég sok van, nem győzök pókhálózni.. :-)
Hazudnék, ha azt mondanám, hogy szépek a paradicsomjaim, a tüneteket nézve atkásak lehetnek, de alapvetően elégedett vagyok a terméssel. A gondom az, hogy soha nem látott poloskatámadás áldozatai lettek:-(!!! Én még sosem láttam poloskát a paradicsomon, de hogy ráadásul ennyit??? Néha 3-4, egészen különböző élettani fázisban lévő poloska is mászkál egy-egy parin és elég gusztustalan, hogy szívogatják a nedveit, aztán mi meg megesszük. Mármint a szívogatott paradicsomot:-) Érdekes módon poloskaszagot nem érzek sem a tövek közelében, sem a paradicsomokon, csak látszik a szívogatások nyoma. Most már úgyis mindegy, permetezni nem fogom, csak kíváncsi vagyok, ti is tapasztaltok-e ilyesmit?
Ja, és még egy kérdés, ami talán valahol kapcsolódik egymáshoz: észrevettétek, hogy az idén milyen kevés pók van? Én még egy tisztességes keresztespókot nem láttam a nyáron, pedig máskor nyár közepétől alig merek kimenni a kertbe, mindenhol ott lesnek rám és bevallom, nem tekintem őket a barátaimnak, mégha elvben azok is:-)
Atkairtót nem használok, reménykedek, hogy a ragadozók kordában tartják őket. Végül is a fontos növények nem is pusztultak el, csak a balkonparadicsom (némi élet van bennük, de már nem valók semmire) meg az üvegházi uborka, de az uborka helyett is van másik, egyelőre szabad földben. A paprikák mögé ültettem őket, raktam föl uborkahálót, aztán azok is bent lesznek a fóliában a paprikákkal. Pár napja kezdtek virágozni.
El ne kiabáljam, úgy tűnik, eddig egész jól megúszták a paradicsomjaim a betegségeket. Érdekes felfedezést tettem: abban az ágyásban, ahol a paradicsom teljesen összebozótosodott a petrezselyemmel, szinte egyáltalán nem betegek! A koktélparadicsomok bolondul nőttek fel a kerítésre, összegabalyodva a szomszéd vadszőlőjével, szintén egészségesek és rengeteget teremnek! Ahol nincs körülöttük más növény, ott azért néhány levél leszáradt.
Leírnátok nekem légyszíves, hogy ilyenkor ősszel miket és mikor érdemes vetni? Van egy 6 négyzetméteres fóliaházam, amiben jelenleg paprika paradicsom van, majd abba is lehet, illetve van az a lyukacsos fóliasátram is, azt még pl. ki sem bontottam.
A paradicsomokat én is permeteztem, gomba és atka ellen is, az atka elleni használt, a gomba elleniek kevésbé, bár egész szépen megúszták. Kis korukban kaptak gomba- és atkairtót a gyökérzetükre, ez is segíthetett.
A paprikák nekem is kizárólag fólia alatt vannak már, és már csak napközben van nyitva pár órára a sátor, hogy éjjelre ne hűljön ki nagyon. Ahogy egyre hidegebb lesz, egyre rövidebb időkre nyitom majd ki, leginkább szellőztetés céljából.
A krumplit én már felszedtem, valsz. elkapta a burgonyavész, mint az összeset a környéken. Ettől eltekintve, szépen termett, csak a tárolásával vannak még gondok.
A metélőpetrezselymet idén nem hagyom benn a földben, mert nem jó helyen van a vetésforgó miatt, jövőre majd kerítek neki valami fix helyet.
Szerintem nálunk a levélszáradás elsősorban atkák miatt van. Nagyon sok van az idén. A burgonyavész megjelent, de még időben sikerült lepermetezni, szárazabb idő is jött, a beteg leveleket is leszedtem, megállt.
Összességében meg vagok elégedve a paradicsommal, ahhoz képest, hogy szeptember van, nem néznek ki rosszul. A koraikat máskor is kiszedem már ilyenkor, kell a hely az áttelelő zöldségeknek.
A metélő petrezselyem az erősebb fagyokig szedhető, aztán még tavasszal is egy darabig. Később még a virágzó szárakról is csipkedek, mire elfogy a használható levél, szedhető az új. A tavalyinak már érik a magja. Nem is nagyon szoktam vetni, legtöbbször kikel magától, amennyire szükség van. Ha ültetek, mindig olyan helyre, ahol két szezont bent maradhat. Szeretem a virágja illatát, és azt a rovarözönt, ami van rajta.
Majd teszek fel képeket, nálunk még elég sok minden bent van, a retek és káposztarépa teljesen beborítja az ágyást, nálunk is hízik a cékla. A krumpli a helyén van még, de az már nem szép, lassan több benne gaz, mint a krumpliszár. De ahhoz még zöld, hogy kiszedjem. A zöldbab most kezd teremni.
A paprikák köré vasárnap bevertük a fóliasátrat tartó karókat, nemsokára föl kell tenni a fóliát. Hétfő reggel csak 5 fok volt, ha elmúlt a mostani meleg, már fázni fognak.
Sziasztok! Én a levélszáradás ellen úgy igyekeztem védekezni, hogy lecsípkedtem az elszáradt leveleket, és ahol lehetséges csepegtetőrendszerrel locsolom őket. A sátorban lévő paradicsomjaim nagyrészt megúszták a rohadást és a leszáradást, azokon szép termés lesz. A külső paradicsomok nem jártak ilyen jól, voltak olyan tövek amiket már ki is szedtem mert teljesen elszáradtak. A külsők még kihúzzák a termés beérését, de új paradicsomot már biztos nem hoznak. A belsőkön még lehet ami beérik, a sátorban az enyhe fagyokat még kihúzzák. A bogyók általában jóízűek, van 1-2 amine k nincs leve.
A kert többi részében már nem sok minden van, leginkább még káposzta, retek meg cékla. A káposzták nemsoká jók lesznek, majd csalamádé készül belőlük. A retek és a cékla nő mint a gomba, egyenlőre még kártevőket sem találtam rajtuk. Van még metélőpetrezselyem is, ami szépen terem, nem tudom meddig marad meg.
A virágból szerintem már csak zöld lesz. A zöld még beérhet, attól függ, mekkora. Meg Te talán normálisabb helyen laksz, nálad biztos később fagy le.
Az enyémek se szépek már, de annyi levelük még van, amennyivel kihúzhatják a fagyokig. Még jó ízűek a bogyók, nem kényszerérett, csak az a korai, amit tegnap kiszedtem.
Beérik még ilyenkor a még zöldparadicsom, vagy az olyan, ami még virágzik, hozhat még termést. Nekem az összes paradicsomom tök ronda, a legtöbb már nyár közepére elszáradt, csak az ágak végén díszlik még egy kis zöld, meg virágok.
Ja képzeld, még azt akartam írni, hogy tudod nagyon kerestem az Agria krumplit...végűl is nem jött össze..vetőben , ezért teljesen véletlenűl a Lidl-ben volt étkezési Agria vettem abból, félbevágtam , hogy mindkét oldalán legyen szem, és még most is nagyon szép a szára, sokáig virágzott is, majd kíváncsi leszek mi rejtőzik a föld alatt...
Először a Keletinél vettem a Hermész boltban, újabban a Farmerexpón egy szlovén cég standján. Meg szokott is teremni mag a meghagyott töveken, csak biztonság kedvéért veszek is. Lehet kapni téli vajfejet, az is áttelelő. Állítólag az is jó, de nekem eddig 2 zacskóból összesen egy fej kelt ki, úgyhogy nem kísérletezek vele. De ha nem kapsz mást, próbáld ki, nyilván csak pechem volt. Ma nem sikerült elvetni a salátát, csak megcsináltam a helyét. Kiszedtem a korai determinált paradicsomokat, már elég ramatyul néztek ki, a magas fajtákon már van bőven elég termés, azok jobb karban is vannak. Pár kiló még volt rajtuk, azt leszedtem.
Ma akartam elvetni az áttelelő salátát (Nansen fajta), nem biztos hogy kész lesz, akkor csütörtökön. Mindig ilyenkor szoktam. Már elvetettem a hónapos retket, de talán még azt is érdemes. Most is és még valamivel később is lehet vetni galambbegy salátát, tél végén, kora tavasszal ehető, teljesen télálló. Csak azért érdemes esetleg fóliaalagúttal (fátyolfóliával) takarni, hogy hozzá lehessen férni, ha hó van. Az a világos gyökerű az halvány sárgarépa, a pasztináknak másmilyen a levele is, és az íze is. Nem is nőne meg olyan gyorsan, mint a sárgarépa.
Nálam sajnos már ki is múlt a legtöbb paradicsom, először elszáradt a levelük, a száruk meg egyszerűen eltört, a karózás ellenére sem bírta el a paradicsomokat. Ami leért a földre, az szinte azonnal elrohadt, a többi meg elég kényszerérett lett. A zöldek jó részéből savanyúságot csináltam, már ettünk is belőle.:-) Eddig azt hittem valamit mi csináltunk rosszul. Az igazsághoz hozzátartozik, hogy nagyon rövid száron próbáltak rengeteg termést nevelni, mert mire el tudtuk ültetni, a 20-30cm-es szárak tele voltak virággal.
Sziasztok! Eddig még nem írtam ide, de az utóbbi hetekben sikerült végigolvasnom Benneteket, nagyon sok hasznos információt sikerült begyűjtenem, köszönöm szépen! A kertem még nagyon friss, a május közepén történt tereprendezés után csak a hónap utolsó napjaiban tudtam kicsit veteményezni és piacon vett palántákat ültetni. Szerencsére itt elég esős volt a nyár eleje, sokat öntöztünk is és most már lassan mindent meg tudunk kóstolni. Sokat olvasgattam az utóbbi időben, sikerült egy-két szakirodalmat is beszereznem, tervezgetem már a vetésforgót is il tanácsai alapján, de lenne néhány kérdésem.
Először is, van-e még értelme most vetnem valamit? Gondoltam hónapos retket, esetleg mustármagot zöldtrágyának. Olvastam, hogy valaki (talán Zsebi?) vet áttelelő borsót is. Ezt mikor érdemes és milyen fajtát? Van-e valami, amire ügyelnem kell?
A másik problémám kicsit bonyolultabb. Május végén vetettünk sárgarépát is, Nantit, most már egész helyes bébirépák vannak. Néhány közülük egészen halvány, ugyanolyan a levele, az íze is elég hasonló. Ez valami albínó répa vagy pasztinák esetleg? A gyökérzöldségekkel kapcsolatban az a gondom még, hogy valószínűleg a talaj miatt sok elágazik, kicsi, rövid répák vannak, ráadásul alig lehet kiszedni. A talaj eredetileg öntéstalaj lenne, lejjebb vannak benne homokrétegek, de a tetejére, kb. a felső 10cm-t úgy hozattuk. Rotációs kapával össze lett forgatva, a tápanyagtartalommal valószínúleg nincs gond, mert minden nő, mint a gomba, de nagyon kötött. Mit érdemes ezzel csinálni? Őszel gondoltam komposztot beleforgatni, elég lesz vajon?
Nálunk idén van először, úgyhogy engem is újdonságként ért.
Eddig azt hittem, hogy a nagy zöld az anyukájuk, a pöttyösek a gyerekek. :-) De nem vagyok benne biztos... Mindenesetre tényleg büdösek. Én egyszer gyerekkoromban egy málnaszemmel együtt bekaptam egy poloskát is - azóta hatványozottan irtózom tőlük. :-( Az íze se jobb, mint a szaga. :-DDD
Fogalmam sincs, mivel lehetne őket távoltartani...
Sajnos a száradás (rothadás nélkül) nálam már feltartóztathatatlan. Aug. elejéig egész jó volt a helyzet, persze részben a sok esőnek is köszönhetően. Alig kellett öntözni, és főleg locsolókannával, a tövekre koncentrálva tettem azt is. Aztán elutaztunk egy hétre Görögországba, és akkor itt kánikula volt. No akkor meglendült a száradás, és hiába csipkedtem az elszáradt leveleket, terjedt tovább. A paradicsomok azért beérnek, csak némelyik tő elég muris látvány, levél nélkül piroslik rajta a rengeteg paradicsom. Most már főleg koktél van, abból idén (magamhoz képest) rengeteget ültettem, mert kaptam a szomszédból palántákat, és nem volt szívem kidobni még a leghitványabbakat sem.
Nálunk is rengeteg ilyen bogár van, amiről eddig nem is tudtam, hogy mi. Ebből lesz aztán az a ronda nagy zöld bogár, majd ugyanilyen színű lesz később, mint kicsiben, csak nagyban? Jól gondolom? És ha összenyomom, iszonyú büdös.
Ezek amúgy mit művelnek a növényekkel? Mivel lehet írtani őket (lehetőleg biológiai módszerrel)? Nekem paradicsomon, paprikán, bazsalikomon meg a babon van rengeteg.
Nem is kell ekkora legyen a paprika, mert nem tudja beérlelni a termését, azért nyírtam meg, előbb kellett volna, de mással voltam elfoglalva, mióta lenyírtam rohamléptekben elkezdett pirosodni, remélem tudok majd olyan fotót küldeni amin már a nagy része piros lesz.
Mikor szept. végén október elején leszedjük tiszta piros és karácsonyig eláll. De teszek el savanyúnak is nagyon mutatós és finom
Nálam 2 éve jönnek, Sajnos kajálnak is néha, és sztem viszik át a betegséget. Én finoman, két ujj között összenyomom, ahányat csak találok. :-) Egyébként a paradicsomvész szerű borzalmas levélelszáradás+gyümölcsmegrohadás nálam leállt. Nem tudom a pontos okokat, de: 1. Száraz lett az idő. 2. nem locsolok tömlővel, hanem minden tövet kisvödörrel 2-3 naponta 3. Leszedtem a száraz levelek zömét 4. visszacsíptem az összes tövet, hogy új virágot már ne hozzon 5. Komposztlével dúsítom hetente az öntözővizet. 6. mihelyst beérett, azonnal leszedem a paradicsomot 7. irtom a poloskát (ld. fent) Nálatok mi újság?
Én a fűszereket és a gyógynövényeket is az alábbi üvegbe rakom el. Kapható belőle sok féle forma. Pl.én nagyon szeretem az egy literes régi tejesüveg formájút, illetve a képen látható másik méretűt is.Ezek tulajdonképpen befőttesüvegek, úgyhogy tökéletesen záródnak. Én láttam már a Spárban, Kikában, Baumaxban is ilyet, és még megfizethető áron. Mindegyikben van egy prospektus a teljes választékról.
Ezek 3m hosszú, 3,5 cm átmérőjű vaskarók, bontásból vettem kb 50 db-ot. Rövidebb karónak meg az olasznád beérett szárát használom. Van még jónéhány 16 mm átmérőjű 2 m-es betonvasam is. 25 év alatt sokminden összegyült:))
Nekem megint olyan hitvány lett minden, hogy nem is nagyon merek írni. Úgyhogy csak azt szeretném kérdezni, hol szerzel ilyen sok jó karót? Ez nekem komoly probléma, állandóan hiányzik, vagy nem elég magas.
Az a benyomásom, hogy az üvegház nem kap elég fényt. A környezö fák nagyon megnöttek, és a nap elég nagy részében beárnyékolják. A hálót le is vettem róla.A paprikák embermagasságú, megnyúlt óriások, a padlizsánok az idén nagyon szép nagy növények lettek sok virággal, -amiböl valahogy sose lett termés.
Óriási tapasztalatom ugyan nincs (5 éve kertészkedem), de ilyet még egyik évben se láttam... Szerinted szívogatják is a paradicsomot, vagy csak napoznak rajta? :-))
Egy kis tegnapi betakarítás. A káposztafélék kivételével elégedett vagyok mindennel. Azokat a poloskák lerendezték. De paradicsomon még ilyet nem láttam.
Ha tudnám magamról, hogy skizofrén vagyok, azt mondanám, nini, egy fotó, amit én csináltam. Igen, pontosan így néznek ki a paradicsomaim, tökfeketék a kicsi poloskáktól. De már nem aggódom miatta, legalább van, akinek ízlenek. ;)
Soha nem láttam még ilyen tömegben, főleg ilyen apró pöttyös poloskákat. Tömegével vannak akár egy-egy paradicsomszemen is, néhol egy-egy felnőtt :-) kíséretében, a koktélparadicsomon akár egyedül is..
Bocsi, hogy csak most válaszolok de egészségi okokból voltam távol, most próbálok kicsit vissza olvasni de elég reménytelen válallkozás.
Olyanra vágd amilyent szeretnél majd télen a salátákba szórni, vagy kenyér v. zsemle félébe bele sütni. én olyanra szoktam /illetve a férjem meccs nézés közben idén olimpia alatt/mint a kis újjamon a köröm. Az üvegek változóak, teszem kis hosszukás zöldborsos, capri bogyós üvegbe, mustárosba mikor milyen tettszik meg, felbontás után hűtőben tarom. A bors az üveg nagyságától függően 5-10 szemig, van hogy fekete bors, van úgy, hogy feket, piros, és zöld.
Az üzletbe árult nincs is felvágva, szeletben van, de azt ha használod olajosan kell vagdosni hát az nem igazán jó szerintem.
A kertem sajnos nagyon elhanyagolt mert a férjem nem igazán ért rá mindenre én meg most is csak arra vagyok alkalmas, hogy nézelődjek, és próbáljam magam túltenni a látottakon.
A tulipán paprikám olyan magas mint én /164/ ilyen állapotban még decemberben sem érne meg, megnyírtam ezek után látszanak rajta a paprikák és elkezdett pirosodni
Én ismerek olyan kerámiaedényt, mely hermetikusan zár, és tulajdon képpen jól is néz ki. Én ilyenekben tartom a fűszereket. Sokféle létezik, én berakok egy párról képet. Háztartási boltokban lehet kapni.
Sziasztok! Némiképp off kérdésem lenne, de mint rokon téma, hátha vannak itt is művelt művelői. :) Beleugrottam a fűszerszárításba, s előbb-utóbb a tárolás kérdése is nyomasztani fog. Akármilyen kis vagy nagyobb üveget néztem (kertészeti boltok, hobbiboltok, vegyeskereskedések) vagy nem zártak jól vagy úgy néztek ki, mintha egy kefíres dobozt kereszteztem volna egy mélyhűtővel. Hol lenne érdemes fűszernek való üvegeket néztem? Kifejezetten (jól záró) üveget szeretnék, a széles körben kapható műanyag izék nem tetszenek túlzottan. Köszönöm előre is.
Azt szeretném megkérdezni, hogy zöldhagymának való dughagymát ilyenkor már lehet dugdosni, hogy legyen őszre? Folymatosan, pl. 2 hetes ciklusokban is rakhatok hagymát egészen a fagyokig?
Bocs, hogy eltűntem, mint szürke szamár a ködben, nem jutottam idáig, it az ígért cékla receptje. Én a kertet sajnos nagyon elhanygoltam, gyakorlatilag a betakarításra szorítkoztam. :(
hozzávalók: 1kg cékla, egy nagyobb szál torma, cukor, ecet, köménymag, só
céklát nyersen lereszelni, tormát hozzáreszelni, az ecetet a vizet a köménymaggal és a sóval felforralni, céklát meghinteni cukorral és ráönteni az ecetes vizet, elkeverni, kihűlés után üvegbe rakni, hideg helyen tárolni. Néhány hétig áll el.
Nálunk is sok az atka, de bízom benne, hogy a paradicsomok attól még kibírják a fagyokig. Azért szerintem elég jól meg lehet különböztetni a paradicsomvésztől, lassabban is pusztít, de idővel tényleg elszárad. Úgy néz ki, nálunk megállt a Phytophtora fertőzés. Egyelőre legalábbis. Az üvegházban az uborkát viszont tönkretették az atkák, ugyanúgy, mint tavaly. Nem nagy baj, van már helyette elég paradicsom, paprika, még egy kevéske uborka is szabadföldben, és nőnek az újak. Mára kikeltek a frissen vetett retkek is. Mindent úgysem bírunk megenni. Szerencsére a paprikáinkon nincsenek atkák, a dáliákon viszont van. Csak viszonylag jól bírják, tavaly is, tavalyelőtt is volt rajtuk, de elég szépek így is.
A paradicsom leszáradását okozhatja atka is, nagyjából úgy néz ki a növény, mint a paradicsomvész esetén. Közelről meg kell nézni a levelet, apró állatkák, pici pókfonatszerűségen mászkálnak. Nálunk most elözönlött mindent, paradicsomot, paprikát, dísznövényt.
A paradicsomot én a kiültetés utáni 20. napon szoktam kezelni gyökérgombásodás ellen, valamint az első permetezést is ekkor ejtem meg réztartalmú szerrel, amit 2 hetente ismétlek, amíg el nem kezd érni a termése. Idén bevált a dolog, mert nem száradtak le, de az előző évben ez is kevés volt.
Tápként hetente kapnak Volldüngert, illetve a virágzás elkezdődéséig Fertical 1-et. A virágzás után, mikor nőnek a paradicsomok, kicsit erősebb koncentrációban kapják a Volldüngert, de még az érés megkezdődése előtt leállok a tápoldattal, mert már anélkül is elvannak.
Szia, mivel és milyen gyakran permetezed a paradicsomot? Nekem 2. éve "leszárad", idén 2x permeteztem réztartalmú szerrel, de édes kevés volt. Ami van rajta az "kényszerérik". Jövőre szeretnék egészséges töveket nevelni.
Nálunk kezdenek megfeküdni a paradicsomok a betegségtől. Többféle van, ami legkevésbé bírja a betegséget az a magától kelt lugasparadicsom. Permetezni már nem merek, mindennap szedem a termést, ilyenkor gondolom már nem lehet. Ami viszont egyáltalán nem kapta el bár egymás mellett vannak az a Lucullus és a hátsó kertben a koktél. A koktélért nem lelkesedem, macerás a szedése, de mindig tartunk mert anyósom és a sógorom szereti. De azt el kell ismerni hogy nem beteges, szívós fajta . :)
Itt a kép is. :)
Ez az az Ismeretlen Sárga Krumpli, amit szoktam emlegetni. Azt hittem, a sok eső miatt végre egyszer hatalmasra nő, de nem, csak sok lett alatta, néha még 30 is tövenként. A képen a nagyok a valóságban közepesek. De megintcsak arra jutottunk, hogy semelyik másik fajta nem közelíti meg ezt ízben, állagban és expresszgyors fővésben.
