Funar: kétnyelvű felirat nem lesz a Sapientián
18:18, 27.6.2003
Nem engedélyezi Gheorghe Funar az Erdélyi Magyar Tudományegyetem (EMTE) kétnyelvű cégérét. Az EMTE a Mátyás király utca 4. szám alatti központjára, a Bocskai-házra kérvényezett román és magyar nyelvű feliratot, a kolozsvári városháza városrendészeti osztályához benyújtott iratot Tonk Sándor rektor és Tánczos Vilmos, az Kutatási Programok Intézete írta alá. A városrendészeti engedélyt a román nyelvű változatra adták ki.
Gheorghe Funar arra hivatkozva utasította vissza az EMTE kérvényét, hogy a városban törvénytelen lenne magyar nyelvű feliratokat elhelyezni, tekintve, hogy a 2002-es népszámlálás adatai szerint a városban élő magyarság aránya nem éri el a 20%-ot. A kisebbségi jogok különféle szintű alkalmazását a törvény ehhez a minimum-arányhoz köti. Kolozsvár polgármestere azt is közölte, hogy az alkotmány kimondja: az ország hivatalos nyelve a román. (cd rádió)
Megapolist csinálnának Bukarestből (MTI)
2003. június 27., péntek 16:38
Megapolis terv készül a román főváros közigazgatási átszervezésére. Bukarest területét tízszeresére növelnék, a közigazgatást Róma mintájára alakítanák át.
Sajtóértesülések szerint a kormányon levő Szociáldemokrata Párt (PSD) bukaresti szervezetének égisze alatt készülő terv szerzőinek elképzelése szerint a román főváros területét a jelenleginek a tízszeresére növelik.
A most mintegy kétmillió lakosú Bukaresthez csatolnák a fővárost körülölelő Ilfov megye valamennyi települését. Az így létrejövő "mega-fővárost" a kormány által kinevezett miniszterelnöki hatáskörrel felruházott kormányzó vezetné, a jelenleg is ellenzéki politikus által betöltött főpolgármesteri funkció pedig protokolláris funkcióvá válna - írták a lapok.
Román ellenzéki pártok jogi abszurditásnak minősítették a "megalomániás elképzelést", amelynek egyetlen célja, hogy mintegy négy-ötszáz ezer falusi szavazópolgárt "csatoljon" a zömében hagyományosan nem PSD-párti bukaresti szavazótáborhoz.
Lapértesülések szerint a román megapolis terv Róma közigazgatási megszervezésének példájára hivatkozó kormánypárti megalkotói már az idén szeptemberben a parlament elé terjesztik a főváros-törvénynek nevezett jogszabály-tervezetet.
Továbbra is nemzetállamként határozza meg Romániát az ország alkotmánya - döntött a román parlament. A javaslat ellen kizárólag a Romániai Magyarok Demokratikus Szövetsége foglalt állást, a román pártok, tekintet nélkül politikai beállítottságukra, elutasították azt.
Nacionalista kiskapu
Varga Attila, az RMDSZ képviselője szerint a nemzetállam szó eltörlése nem sértené a román szuverenitást. Megmaradása azonban "potenciális veszélyt" jelent, mivel lehetőséget ad egy "nacionalista, kisebbségelleni" politika számára.
A kormányzó szociáldemokraták szerint minden európai állam alapját a nemzetállam képezi. A nemzetállam fogalma az ellenzéki Demokrata Párt szerint is megfelel az európai követelményeknek.
Menjetek haza!
"Az RMDSZ nemzetellenes eszméket próbál becsempészni az alkotmányba" - jelentette ki a legnagyobb ellenzéki párt, a szélsőséges Nagy-Románia Párt képviselője. A szélsőséges honatya a magyarok távozását követelte Romániából.
A Nagy-Románia Párt kirohanását az RMDSZ képviselői felháborodással fogadták. Helytelenítette a megnyilatkozást a Nemzeti Liberális Párt szónoka és Valer Dorneanu kormánypárti házelnök is.
Románia szerint továbbra is háborús bűnös Wass Albert
június 21. 13:35
[MTI]
Olvasatlanul utasította el a román főügyészség azt a beadványt, amelyben a Wass Albert író ellen hozott népbírósági ítélet megsemmisítését kérték. Frunda György ügyvéd, aki a család kérésére vállalta a rehabilitáció elindítását, elmondta a lapnak: beadványának indoklásában felhozta, hogy az amerikai emigrációs iroda és a Wiesenthal Alapítvány is cáfolta, hogy háborús bűnös lett volna Wass Albert, akit az amerikai Pen Club vezetőségébe is beválasztottak. Az ügyvéd csatolta a beadványhoz az író önéletrajzát, amelyet a család bocsátott rendelkezésére. Frunda közölte, hogy óvást nyújt be, amelyben a rehabilitációs eljárás folytatását kéri.
A román kormány tavaly márciusban rendeletet hozott a háborús bűnök miatt elítélt személyek romániai kultuszának tilalmáról. Ennek alapján eltávolították Wass Albert néhány Erdélyben található szobrát a közterületről, illetve névváltoztatásra kényszeríttették az író nevét viselő egyik erdélyi iskolát.
Románia határain belül 1940. és 1945. között nem volt holokauszt, de Románia részt vett a holokausztban - jelentette ki hétfőn Razvan Theodorescu román kulturális miniszter.
A miniszter azt követően nyilatkozott a kérdésről, hogy komoly nemzetközi felháborodást keltett a román kormány múlt héten kiadott nyilatkozata, amely szerint Romániában az említett időszakban nem volt holokauszt. A foglalkozását tekintve történészprofesszor miniszter szerint a román kormány nyilatkozata megfelel a valóságnak, mivel a román királyság határain belül "ugyan számtalan embertelen dolog, barbár cselekedet, jogsértés, pogrom történt, de nem volt holokauszt a szó nemzetközileg elfogadott értelmében: nem folyt egy nemzeti vagy vallási kisebbség módszeres kiirtása haláltáborokban".
Románia ugyanakkor az akkori Antonescu-kormány tettei révén részt vett a holokausztban, de ezek a tettek a román hadsereg által megszállt térségben, elsősorban a Dnyeszteren túli területeken történtek, nem Románia határain belül - magyarázta Theodorescu.
A miniszter hangsúlyozta, hogy abban az időben sem Észak-Erdély, sem Bukovina, sem Besszarábia nem tartozott Romániához.
[De bizony Romániához tartozott, mivelhogy Románia megszállta! - occy]
Külön kitért arra, hogy Észak-Erdélyben "a fasiszta, horthysta Magyarország szervezte meg az ott élő zsidóságot Auschwitzba szállító halálvonatokat". Miután Románia Németország szövetségeseként harcba lépett a Szovjetunió ellen, Hitler arra kérte Ion Antonescu marsallt, hogy folytassák a háborút a Dnyeszteren túl is. Ennek elfogadásával politikai pályafutásának talán legsúlyosabb hibáját követte el Antonescu - mondta.
Theodorescu ismételten hangsúlyozta, hogy a Dnyeszteren túli terület, ahol valójában volt holokauszt, soha nem tartozott Romániához, a terület 1941. augusztus 19. és 1944. január 29. között csak román fennhatóság alatt állt. [Sic!]
A román miniszter végezetül leszögezte: senki sem próbál mentséget találni az Antonescu-kormány számára, az Antonescu-kormány által képviselt Románia részt vett a holokausztban, de nem az ország területén.
A Ziua (fordítsuk úgy, hogy "Mai Nap") egy tipikus bulvár napilap, ami mindennel foglalkozik aminek hírértéke lehet - az már nem annyira fontos, hogy a hír igaz is legyen... mintha ilyesmit a magyar sajtóban is találnánk néhányat...
Amúgy annak aki tud románul néha érdemes olvasni, mert mértékadó politológusok is írnak benne és szerény véleményem szerint a nagy példányszámban megjelenő román napilapok közül az egyik kevésbé magyar-ellenes újságról van szó.
A verespataki arany-kitermelés kapcsán hatalmas érdekek és ellenérdekek hatnak a román politikában és nem tartom kizártnak azt sem, hogy a hír igaz és létezik ilyen, vagy ehhez hasonló bizalmas jelentés is (biztosan nem nyilvános).
Tudomásom szerint, a kitermeléshez mai napig sincsenek meg a szükséges engedélyek és magánvéleméynem szerint hatalmas korupciós lehetőségek rejlenek ebben az üzletben, amit aki teheti, ki is használ.
Matatias Carp könyve (Holokauszt Romániában) angolul is olvasható. És egyebek is.
A világ tud róla, ha akar.
Csak az a helyzet, hogy a magyar fasizmust gyakrabban eszébe juttatják a világnak egyes honfitársaink, mint a román fasizmust a románok honfitársai...
Pedig ez utóbbi összehasonlíthatatlanul kegyetlenebbül zajlott - és nem német megszállás alatt! -, mint ami nálunk volt.
Kérdés, kik és miért akarják mindenáron, hogy mi és csakis mi legyünk "a bűnös nemzet"?
Egy távoli ismerősöm, aki Kolozsvárról indult, Németországban neves dokumentumfilmes lett, és pár éve települt haza, vagy tizenöt éve dédelget egy álmot: filmet készítene a románok odesszai zsidó-mészárlásáról. Már sok minden elő van készítve. Drukkoljunk neki, mert az egyik nagy német tévécsatorna már beigérte, hogy megveszi a filmet, ha kész. Nehogy má örökké az orránál fogva vezessék a világot, vazzer.
"felallithatnank egy emlekmuvet a romaniai zsidosag pusztulasat propagalva
Gondolom, a mai románbarát, proletár internacionalista szockó magyar kormányról nem feltételezel ilyen ellenséges lépést...
De ez amúgy sem a magyar kormány feladata.
Remélem, a Yad Vasem, az USA holomúzeuma tud egyet-mást Antonescu és Vasgárda akcióiról, és nem rejti véka alá, amit tud.
Erre lessz valami felvilagosito valasz a magyar kormany reszerol, vagy a "joszomszedi" viszony erdekeben teljes es suru hallgatas?
Talan Aradhoz kozel, magyar teruleten, felallithatnank egy emlekmuvet a romaniai zsidosag pusztulasat propagalva, pontos szamadatokat idezve, idot meghatarozva.
Mert a "fasiszta magyar"-ok "kesve", 1944 Majus ota "szallitottak", de a jambor romanok mar, 1940 ota gyilkoltak.
Nekik volt gyomruk hozza, valszeg a popak aldasaval.
"Az első romániai holokauszt-emlékmű helyszínéül kiválasztott Marosvásárhelyen ma a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli az egyik belvárosi utca."
A román kormány határozottan leszögezi, hogy Románia határain belül 1940 és 1945 között nem volt holokauszt - hangsúlyozta a román kormány legutóbbi ülése után kiadott közlemény.
(...)
Romániában mind a mai napig sokan tagadják, hogy a románokat felelősség terhelné a holokauszt miatt. A romániai zsidósággal szemben elkövetett bűnök miatti felelősség elutasítását jól mutatja az is, hogy a közelmúltban Marosvásárhelyen avatták fel az első romániai holokauszt-emlékművet, amelynek talapzatára az a felirat került, hogy a marosvásárhelyi zsidó közösséget, "a fasiszta magyar kormány" deportálta Auschwitzba.
Az első holokauszt-emlékmű színhelyének kiválasztása, az emlékművön lévő felirat is azt igyekszik sugalmazni, hogy zsidóüldözések a 2. bécsi döntést követően 1940-ben Magyarországhoz került Észak-Erdélyben történtek.
(...)
Romániában viszont a zsidók deportálása és tömeges kiirtása már 1941-ben megkezdődött, majd egy évvel azt megelőzően, hogy hivatalos programmá lett a náci Németországban a hírhedt végső megoldás: az európai zsidóság kiirtásának terve.
1941 és 1942 folyamán a bukaresti, jászvásári (Iasi), dorohoi-i pogromokban, a Dnyeszteren túli területeken felállított kivégzőtáborokban - ahová a Besszarábiából és Bukovinából elhurcolt zsidók kerültek - a jelenlegi kutatási adatok szerint 265-275 ezer zsidót öltek meg. Ezekért a tömeggyilkosságokért Románia akkori tényleges vezetőjét, Ion Antonescu marsallt terhelte a fő felelősség, akit háborús bűnök elkövetése miatt 1946-ban halálra ítéltek és kivégeztek.
Az első romániai holokauszt-emlékmű helyszínéül kiválasztott Marosvásárhelyen ma a háborús bűnös Ion Antonescu marsall nevét viseli az egyik belvárosi utca.
Új néven kíván választási lehetőséget nyújtani az erdélyi magyarságnak a Romániai Magyar Demokrata Szövetséggel szemben a Romániai Magyar Szabaddemokrata Párt - jelentette be Kiss Kálmán, a romániai választások idején színre lépő romániai magyar ellenpárt vezetője.
Kiss Kálmán elmondta, hogy pártját Romániai Magyar Liberális Szövetség néven kívánja újrajegyeztetni a bíróságon. Közölte, hogy az új párt alapításához szükséges 25 ezer támogató aláírásból már 20 ezret összegyűjtöttek, s a párt bejegyzése hamarosan megtörténhet.
A pártelnök szerint az erdélyi magyarok közül csak kevesen tagjai a Romániai Magyar Demokrata Szövetségnek, s a jövő évben esedékes romániai helyhatósági választásokon nagyon sok romániai magyar nem megy el majd szavazni, mivel nem lát választási lehetőséget.
Kiss Kálmán úgy fogalmazott, hogy pártja a hiányzó választási lehetőséget biztosítja majd a liberális eszméket valló romániai magyaroknak. A névváltoztatás szükségességét a szavazói bázis növelésével magyarázta.
Az 1993-ban alakult magyar ellenpárt eddig még nem tett sokat az RMDSZ vezetésének kemény bírálatán kívül, de a 2000-ben tartott helyhatósági választáson már "emlékezetes tettet" hajtott végre - írta pénteki számában az Adevarul című román napilap.
A tekintélyes újság emlékeztetett arra, hogy a legutóbbi romániai helyhatósági választások idején Kiss Kálmán pártja saját jelöltet állított az RMDSZ jelöltjével szemben Marosvásárhelyen. A magyar ellenjelölt ugyan csak 797 szavazatot kapott, de ez is hozzájárult ahhoz, hogy a város addigi magyar nemzetiségű polgármestere az első fordulóban 168 vokssal kevesebbet kapott az újraválasztáshoz szükségesnél.
A második fordulóban aztán a marosvásárhelyi románok példás összefogásának eredményeként közel 3 ezer szavazattal többet kapott a román jelölt - írta az Adevarul.
Az elmúlt hónapok eseményei azt mutatják, hogy a jövő évi romániai helyhatósági választásokon az erdélyi magyarságot nem fenyegeti majd a "választási lehetőség hiánya". A Tőkés László fórummozgalmához csatlakozó Szász Jenő székelyudvarhelyi polgármester a közelmúltban jelentette be, hogy Erdélyi Polgári Szövetség néven politikai szervezetet hoznak létre az RMDSZ-szel elégedetlen magyarok számára, s a szövetség saját jelölteket indít Székelyföldön.
Időközben a fórummozgalom székelyudvarhelyi gyűlésén a Sabin Gherman vezette Erdély-Bánság Liga magyar nemzetiségű képviselője arról biztosította az erdélyi magyarokat, hogy akkor sem maradnak parlamenti képviselet nélkül, ha a megosztottság miatt az RMDSZ nem lépné át a következő törvényhozási választásokon a parlamenti küszöböt: képviseletüket felvállalja majd Sabin Gherman pártja, ha azt sikerül bejegyeztetni a román bíróságon.
Címert már loptak tőlünk, most megpróbálkoznak néhány olimpiai arannyal is. Semmi empátia sincs benned. Egyszerűen képtelen vagy megérteni, hogy milyen érzés lehet egy sohasem volt állam polgárának lenni. :-DDD
Egyébként meg soha a tótoknál szánalmasabb ellenfelei nem voltak a magyaroknak. Becslésem szerint az únios csatlakozás után 2-3 éven belül visszavesszük tőlük a Felvidéket... :-DDD
Mert minél jobban gazsulálnak nekik a Megyó-Kovács-félék, annál jobban elszemtelenednek a kisantantiak. A kisebbségeben élő magyarok tudják ezt.
Itt egy minapi írás, főleg a vége fontos, a többi inkább csak az érthetőség kedvéért:
MTI - 2003. június. 6.
Új Szó: "Egyetlen mécses Trianon sírjára"
A Pozsonyban megjelenő Új Szó című magyar nyelvű lap szerint "a trianoni tudathasadásos folyamat elemzésekor nem szabadna megfeledkeznünk a Potsdam és Párizs között eltelt időszaknak arról a részleteiről, amelyek a mai napig alapvetően meghatározzák a felvidéki magyarság lelki, gazdasági és alkotmányos létét".
A lap pénteki számában az írás szerzője, Soóky László a magyar Országgyűlés SZDSZ-es képviselője, Mécs Imre "Trianon tűnő árnyai" című írására reagál. (Mécs egyik magyarországi napilapból átvett írását az Új Szó szerdán közölte - a tud. megj.)
Soóky megállapítása szerint amiről Mécs ír, azt tartalmazzák a felvidéki magyar iskolákban használatos történelemkönyvek. Amiről ezek a könyvek nem vesznek tudomást, arról a szerző is bölcsen hallgat, "tételesen a Magyar Tanácsköztársaság és Kun Béláék szerepéről, mint a trianoni elvtelen őrület egyik alapvető kiváltó okáról". Úgy látja, Mécs az államférfi bölcsességével jó szándékú fátylat terít a múltra, de vajon elgondolkodott afölött, hogy "a történelmet mindmáig csak a baloldali ideológia köldökzsinórján csüngő történészek írták meg, hogy a magyar történetírás idevonatkozó fejezetei a román és a cseh-szlovák ideológiát vallják magukénak?"
"Számot vetett-e Mécs Imre, vagy bárki más, aki e kérdést illetően megszólalt, hogy mennyit ér az 1995. március 19-én Párizsban, az európai biztonsági konferencia keretében aláírt magyar-szlovák alapszerződés?" - kérdezi az Új Szó szerzője, majd így folytatja: "Tudatában volt-e Horn Gyula annak, hogy mit írt akkor alá, s feltűnt-e valakinek az, hogy e szerződés alapján Szlovákia pofozható bábuként kezeli Magyarországot, teszi ezt Eduard Kukan külügyminiszter nap mint nap Kovács Lászlóval, nagyjából azon a szinten, ahogy annak idején Ján Masaryk bánt el Gyöngyösi János magyar külügyminiszterrel".
Magyar olimpiai aranyakat követel magának Szlovákia
Index/MTI
2003. június 11., szerda 14:47
A Szlovák Olimpiai Bizottság szerint a kétszeres olimpiai bajnok úszó, Halmay Zoltán és a sportlövő Prokopp Sándor sportlövő nem magyar színekben érte el diadalát. A MOB tiltakozik, a nemzetközi bizottság szóban már tájékoztatta a szlovákokat tévedésükről.
A naganói téli olimpián a szlovák csapatot bemutató kiadvány két korábbi magyar olimpiai bajnokot, Halmay Zoltán úszót és a sportlövő Prokopp Sándort is szlovák aranyérmesként tűntetett fel, de még ma is napirenden van a két bajnok, illetve további két kortársuk (az atléta Szokoly Alajos és Kóczán Mór) nemzeti hovatartozásának kérdése - derült ki a témában tartott szerdai háttérbeszélgetésen.
A márványtáblán is rajta van Prokopp és Halmay
A naganói esetet követően több, a szlovák olimpikonok eredményeit összegző hivatalos könyvben is szlovákként tüntették fel a négy olimpiai érmest, és a SZOB pozsonyi székházában lévő márványtáblán is szerepel a nevük. A MOB ezért a Nemzetközi Olimpiai Bizottságtól kért hivatalos állásfoglalást.
A tavaly ősszel illetve ez év elején lefolytatott levélváltás végeredményeként a NOB közölte: az archívumban talált iratok vizsgálatát, illetve a jogi szakemberek elemzését követően egyértelmű, hogy Szokoly, Halmay, Prokopp és Kóczán a Magyar Olimpiai Bizottság égisze alatt versenyzett, és eredményeik így is vannak rögzítve.
Kóczán még csak nem is a mai Szlovákiában született
Vad Dezső, a MOB sajtófőnöke ugyanakkor szerdán úgy fogalmazott: tudomásuk szerint erről az állásfoglalásról a NOB csak szóban tájékoztatta a szlovák bizottságot.
Az egykori kiválósággal kapcsolatban azért merülhetett fel, hogy szlovák olimpiai érmesek, mert valamennyien a Felvidéken születtek a Monarchia idején. Szokoly Garamvezekényen, a kor kimagasló gyorsúszójának tartott Halmay Magasfalun, Prokopp Kassán született, ami valóban a mai Szlovákiához tartozik. Kóczán azonban a Komárom-Esztergom megyében található Kocson. Szokoly kivételével valamennyien Budapesten vagy közelében hunytak el.
Hunyady Emese sohasem került magyar évkönyvbe
A NOB állásfoglalása azonban egyértelmű: a sportolók annak az országnak szerzik az érmet, amelynek az olimpiai bizottsága benevezte őket a játékokra. Márpedig ez Szokoly, Halmay, Prokopp és Kóczán esetében egyformán a magyar volt.
Időben közelebbi példa Gabriela Szabo romániai atléta, aki sohasem került a magyar évkönyvekbe, ahogy a gyorskorcsolyázó Hunyady Emese osztrák színekben szerzett ötkarikás aranyérme sem a magyar elsőségek számát gyarapítja. Korábban például Zimonyi Róbert az Egyesült Államok színeiben nyert olimpiát evezésben, a magyar évkönyvek mégsem tartják számon, noha '48-ban Londonban magyarként szerzett harmadik helyezést.
Prokopp Budapest főjegyzőjeként ment nyugdíjba
A MOB egyébként a nemzetközi olimpiai bizottsághoz a témában címzett első levelét elküldte a szlovákoknak is, érdemi válaszlépés azonban, mind ez idáig nem történt.
A szerdai beszélgetésen jelen volt Prokopp László, a 300 méteres hadipuska számban 1912-ben, Stockholmban győztes Prokopp Sándor fia is, aki dokumentumokkal bizonyította, hogy az 1887-ben, Kassán született apja magyar volt. A család egyébként az 1890-es évek végén Budapestre költözött, maga Prokopp Sándor - egyébként a tévés Prokopp Dóra nagyapja - a főváros főjegyzőjeként ment nyugdíjba.
Halmay a kor legjobb gyorsúszója volt
Szokoly, akit az újkori olimpiai játékok történetében elsőként szólítottak rajthoz, 1896-ban, Athénban harmadik lett 100 méteres síkfutásban. Halmay Párizsban, St. Louisban és Londonban 1900 és 1908 között összesen két arany-, négy ezüst- és egy bronzérmet szerzett úszásban. (A váltóban becsúszott súlyos hibája miatt - nekiúszott a falnak - nem lett háromszoros bajnok.) Kóczán (Kovács Miklós) 1912-ben, Stockholmban gerelyhajításban végzett a harmadik helyen.
Az ipari és szolgáltatásügyi parlamenti szakbizottság a közlekedési rendszabályzatot jóváhagyó vitája során a gépjárművezetői jogosítvány megszerzéséért anyanyelven történő vizsgázásra vonatkozóan elfogadta az Antal István képviselő által benyújtott módosító indítványt. Ennek szövege szerint: "Azokban a helységekben, ahol közlekedésrendészeti felkészítő előadások tartását, és a vizsgázás lebonyolítását engedélyezik a gépjárművezetői jogosítvány megszerzésére, ott kérésre ezeket a felkészítőket, illetve a vizsgázást a nemzeti kisebbségek nyelvén is megszervezik". A bizottság által elfogadott javaslatot, illetve ennek megfogalmazott szövegét a plénum szavazása véglegesíti. A törvény várhatóan szeptember elejétől léphet érvénybe. (udvarhelyi híradó)
KISEBBSÉG ÉS TERRORIZMUS
Pszichológiai hadgyakorlat Erdélyben
[10.6.2003]
Az etnikai villongások és a kisebbségek területi követelései témakörében rendeznek pszichológiai hadgyakorlatot a hadseregnek Erdélyben. A Nyugati hegység 2003 fedőnevű akciót a Hunyad megyei Bradban tartják.
Ezekben a napokban szokatlan katonai hadművelet zajlik a Hunyad megyei Bradban -- adta hírül hétfői számában a Ziua napilap. Sem fegyverropogás nem hallatszik, sem tankok vagy repülők nem cirkálnak a környéken. A Nyugati hegység 2003 fedőnevű akciót a román vezérkar Lélektani Akciók Részlege és a Lélektani Hadműveletek Központja szervezi. A hadsereg a 21. század hadviselési műveleteit szeretné így gyakoroltatni.
Az ellenség befolyásolása a legkülönbözőbb módszerekkel -- mielőtt még nyílt konfliktusra kerülne sor -- váratlan eredményeket hozhat a harcban. Ezeket a trükköket vetették be az amerikaiak is az afganisztáni és az iraki háborúban. A nyugati hegységbeli hadgyakorlat témája egy etnikai konfliktus, a kisebbségek területi követelései, amelyek egy, a demokratikus államot megtámadó, terrorista szervezet támogatását élvezik.
Az akció forgatókönyve
Gem félsziget számos etnikai zavargásnak, valamint két állam, Korál és Opál háborúskodásának a helyszíne. 2002 februárjában Korál elfoglalja Opál déli tartományait, hogy felszabadíthassa az ott elnyomva, kisebbségben élő koráliakat. Az ENSZ megkéri Korált, hogy vonuljon vissza az elfoglalt területről, és fegyverembargót hirdet mindkét országra nézve.
A tűzszüneti egyezményt a felek folyamatosan megsértik, ennek ellenére 2002 májusában megkezdődnek az első béketárgyalások a két állam között. Korál kezdetben visszautasítja az ENSZ határozatát, majd bejelenti, hogy tovább folytatja a tárgyalásokat, viszont – az ott élő kisebbség védelme érdekében -- nem fog kivonulni az elfoglalt területről.
A tárgyalások egy nemzetközi békefenntartó csapat megalakításával érnek véget, amelynek a megkötendő békeszerződés gyakorlatba ültetése lesz a feladata. 2003. január 30-án az ENSZ kérésére kidolgoznak egy tervet a konfliktus kezelésre, a NATO felügyelete alatt. Ez azután lép életbe, hogy aláírták és elfogadták a Békeegyezmény általános keretét.
A Korál Egyesítési Front (CEF) egy terrorista szervezet, amely a dél-Opálban elnyomott koráliak felszabadításáért jött létre. A CEF vezetősége autonómiát akar kiharcolni a félszigeten élő koráliaknak, és meg akarja akadályozni, hogy békefenntartók küldjenek oda. A CEF, mivel a korál lakosság támogatását élvezi, fenyegetésekkel és támadásokkal megerősítette befolyását a helyi opáli hatóságokra, válaszként, hogy azok nagyszámú haderőt mozgósítottak a tűzszüneti övezet szélén.
A Korál államot diktatórikusként, és politikailag elszigeteltként tartják számon. Politikája egyedül a dél-Opálban élő kisebbségének szociális és polgári jogainak a kivívására koncentrál. Célja egy nagyfokú autonómia megszerzése, amely később hozzásegítheti Nagy Korál megalapításához. A hadserege a háború előtti erejét mutatja, ebből csak a szárazföldi csapatai vesztettek valamelyest. Korál célja, hogy minél később kelljen csapatait kivonnia a megszállt területekről.
Opál állam demokratikus, és jószomszédi viszonyt tart fenn a félsziget országaival. Mindet megtesz, hogy visszaállítsa a régi határokat, viszont nem hajlandó egyenlő polgári jogokat biztosítani a korál kisebbségnek. Az opál haderő szintén megközelíti a háború előtti állapotokat, a szárazföldi csapatok azonban itt is gyengültek. Az Opál kormány valószínűleg együttműködik a NATO-val a békeegyezmény életbe léptetésénél.
A GFOR erő, a NATO nemzetközi csapata, 2003. március 17-én kezdi meg a munkáját. A krízishelyzet megoldásaként kidolgozott stratégiáját öt lépésben szeretné végrehajtani, két év leforgása alatt. Feladata a békeegyezmény katonai oldalának a gyakorlatba ültetése, és egy stabil, biztonságos környezet megalakítása Korálban és Opálban. Romániát kérik fel a feladatra, hogy segítse a GFOR parancsnokság lélektani hadműveletét.
Romániai lélekbúvárok
Ezen a kényes ponton lépnek be a képbe a Román Haderő pszichológiai befolyásolást végző egységei. Két nappal ezelőtt ért véget az első szakasz, amelynek célja az volt, hogy felmérje a Lélektani Hadművelet Központ felszereltségét és az ott dolgozók felkészültségét.
A művelet legfontosabb pillanata, hogy létrehozták a Lélektani Hadműveletet Támogató Egységet. Ennek tevékenysége magába foglalja egy saját kommunikációs hálózat, és ennek technikai hátterének kiépítését. Tagjai a Nyugati hegységbe magukkal vitték a lélektani befolyásoláshoz szükséges teljes arzenált: nagy teljesítményű adó-vevőket, egy mozgó-nyomdát, rádióállomásokat, tévékocsit, és más, titkosságuk miatt felsorolhatatlan eszközöket.
Aki nagyon kíváncsi rá, hogy mi zajlik ott, naponta hallgathatja a Gloria nevű katonai rádión. Az 1584 KHz-es középhullámon sugárzó adó 9 - 12 és 16 - 19 óra között hallgatható, 7 - 9 és 14 - 16 óra között pedig a 4622 Khz-es rövidhullámon fogható. A Nyugati Hegység 2003 műveletnek saját, tábori körülmények között nyomtatott újságja is van.
Na most aztán már szólni kéne Brüsszelnek. Halló Brüsszel, itt én. Az EU-tag-aspiráns Romániában a helyi kisebbségek ellen szerveznek hadgyakorlatot, halló, halló.
Nem hallják.
Az etnikai villongások és a kisebbségek területi követelései témakörében rendeztek pszichológiai hadgyakorlatot a román hadseregnek Erdélyben. A Nyugati hegység 2003 fedőnevű akciót a Hunyad megyei Bradban tartják. A hadműveletet a lélektani akciók részlege és a lélektani hadműveletek központja szervezi.
Basszus hiába ismerem a dolgaikat*, hát mindig megdöbbenek!
Státustörvény meg Tőkés szenttéavatása helyett történelemórát kéne nekik tartani! Meg mellékesen a világ közvéleményét (már amennyire érdekli őket, mondjuk meztelen nőkkel meg sportkocsikkal színesítve a sztorit) ezt az egészet bemutatni!
Röhej bmeg, EU csatlakozásuk előtt pár évvel, röhej...
*nem rosszabbak bárkinél, de ha ezt tanulják, nem szabad meglepődünk semmin
Letartóztatták a marosvásárhelyi törvényszék volt elnökét
Bukarest, 2003. június 6., péntek (MTI)
Csúszópénz elfogadásán kapták rajta, őrizetbe vették és előzetes letartóztatásba helyezték a marosvásárhelyi törvényszék volt elnökét, akinek a vezetése alatt a városi bíróság tavaly elmarasztaló ítéletet hozott a szovátai gyógyfürdő magyarországi érdekeltségű privatizációja ügyében - jelentették pénteki román hírforrások.
Andreea Ciuca bírónőt ez év első negyedében váltották le a marosvásárhelyi városi bíróság éléről, de fellebbviteli bíróként továbbra is megmaradt az általa nyolc éven keresztül vezetett törvényszék ítélőbírájának.
A román nemzeti korrupcióellenes ügyészség (PNA) emberei akkor tartóztatták le a marosvásárhelyi bírónőt, amikor körülbelül 1,4 millió forintnak megfelelő értékű 210 millió lejes csúszópénzt vett át egy építővállalat vezetőjétől.
A román hírszerzés embereinek közreműködésével őrizetbe Andreea Ciucat több órás kihallgatás után Bukarestbe szállították, ahol folyamatosan elkövetett vesztegetésért, törvénytelen anyagi előnyök megszerzéséért és befolyással való visszaélésért harmincnapos előzetes letartóztatásba helyezték.
Mint a PNA forrásaitól származó információkból kiderült, a bírónő a marosvásárhelyi törvényszék vezetőjeként 1999 és 2003 között összesen mintegy 680 millió lej (4,5 millió forint) csúszópénzt, valamint több mint 50 millió lej értékű építőanyagot kért és kapott a szovátai bírósági továbbképző központ építésére meghirdetett pályázatot elnyerő cég adminisztrátorától.
A PNA ügyészei Andreea Ciuca bírónővel szemben más hasonló bűntények ügyében is nyomozást folytatnak.
A marosvásárhelyi városi törvényszék tavaly Andreea Ciuca elnöklete alatt hozott ítéletet a szovátafürdői gyógykezelő-központ és több szálloda magyar érdekeltségű magánosításának leállításáért. A marosvásárhelyi városi törvényszék elmarasztaló határozata alapján döntött a román legfelsőbb bíróság a szóban forgó privatizáció felfüggesztéséről.
Pénteki marosvásárhelyi információk szerint Andreea Ciuca néhány volt beosztottja és kollégája a PNA marosvásárhelyi székháza előtt tiltakozott a volt bírósági elnök szerintük jogtalan letartóztatása ellen.
Ez igen, de mégsem fedi a teljes igazságot. Nagyvárad egyik múzeumában, ahova fényképezőgépet nem lehet bevinni, felettébb érdekes középkori térképek találhatók, pl. XVI. században a következő országok vannak a Kárpát-medencében: Ausztria, Csehország, Török hódoltság, Román királyság, cca: Regnum Romanorum. Az ember csak áll és bámul teremről teremre, és rájön miért kobozták al a masinát.
Marosvásárhely: Csavarhúzóval a Bernády-emléktábla ellen
[MTI]
Magánháborút indított Marosvásárhelyen a szélsőségesen nacionalista Nagy-Románia Párt két törvényhozója a várost egykoron felvirágoztató magyar polgármester, Bernády György emléke ellen. Ezúttal a román sajtó hívta fel a figyelmet arra, hogy a két román politikus akciója etnikai konfliktus kirobbanásával fenyegethet.
Marosvásárhelyen tavaly októberben emléktáblát szenteltek a helyiek által városházának emlegetett szecessziós palota előcsarnokában Bernády György emlékének. A férfiú a múlt század elején volt a város első embere és tevékenységének volt köszönhető, hogy Marosvásárhely joggal viselhette a Székelyföld fővárosa címet.
A táblát annak rendje s módja szerint, minden törvényes előírás betartásával helyeztette el a polgármester által építtetett palotában a Romániai Magyar Demokrata Szövetség.
Adrian Moisoiu képviselő és Dumitru Pop szenátor viszont úgy érzi, elfogadhatatlan, hogy tábla hirdesse a prefektúrának otthont adó épületben Bernády emlékét. Pop szenátor ősi sérelmeket emleget: a magyar polgármester állítólag megtiltotta a környékbeli román parasztoknak, köztük az ő nagyszüleinek is, hogy Marosvásárhely főterén tejet áruljanak.
A két nagyromániás honatya már az avatásra váró emléktáblát saját kezével szerelte le tavaly októberben. Az avatási ünnepséget ezzel nem sikerült megakadályozniuk, de nem adták fel a küzdelmet: január végén ismét leszerelték a táblát a falról.
A harmadik táblaeltávolítási akció már nem járt sikerrel. Míg korábban a román rendőrök tétlenül nézték a törvénytelen akciót, a múlt hét végén már rendőrkordon fogadta a csavarhúzókkal felszerelkezett politikusokat.
Miután Adrian Moisoiu képviselő bejelentette, hogy embereket hoz a rendőri túlerő legyűréséhez, a prefektus, minden eshetőségre készen, utasítást adott az épület kiürítésére. Szerencsére a beígért tömeg csak üres fenyegetésnek bizonyult, így némi várakozás után Dumitru Pop szenátor is távozott a helyszínről, de mint megígérte, hamarosan visszatérnek.
A történtekről beszámoló román sajtó etnikai konfliktus kirobbanásának veszélyére figyelmeztet. Marosvásárhely esetében van ok az aggodalomra, hiszen 1990 márciusában itt a rendszerváltozás után hat halálos áldozattal járó véres összetűzés robbant ki a románok és magyarok között.
Borbély László, az RMDSZ ügyvezető alelnöke, Maros megyei képviselő az MTI-nek elmondta, hogy a két nagyromániás honatyát védi a mentelmi jog. Az RMDSZ tiltakozása nyomán eddig csak néhány, a két politikusnak segédkezet nyújtó személyt bírságoltak meg. A legutóbbi eset után a szövetség nyomatékosan kérte Maros megye prefektusát, ha megismétlődik az incidens, a mentelmi jog ellenére vegyék őrizetbe a két politikust.
