Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
hohóó! na visszatért valaki aki feltalálta a spanyolviaszt. eredményt és más egyéb konkrétat nem is kell kérdezni mert egy tapottat se haladt előre.
jut eszembe, meg van még a kakukkos óra valakinek?
:))))))//
4. Új, önálló (homlokzati falhoz rögzített vagy szabadon álló) égéstermék-elvezető kémény építése, melynek magassága a 6,0 m-t nem haladja meg.
Elvileg építheted de nincs az a kéményseprő aki átvenné ha nincs meg hozzá a szaki papírja ,hogy ő építhet kéményt . Mert ugye már a kőműves szakmunkás vizsga nem elég hozzá . De az nincs benne a rendeletben .
Ugyan ez van nálunk is .Tűzgátló ajtó szerelés . Csak akinek van vizsgája az szerelheti mert a tűzoltó kéri . A tanfolyamon ,vizsgán (4 óra) semmi másról nem volt szó csak a paragrafusról ,de arról egy szó sem ,hogy pl műanyag dűbel-el szerelheted e.
Igen, ígértem, hogy elmondom. De hozzá kell tennem:
1.
Vberko, és Romtopos már elmondta.
Gyakorlatilag teljesen igazat tudok adni.
Egy dolog a gyári kandalló, tüzelő berendezés. Ennek beépítése. És ehhez papírt, adatokat kap a vevő.
Az épített kályha teljesen más.
2.
Én már az eredeti megszólításnál sem akartam ezt a törvényt értelmezni, mert nem értek hozzá. Nem szégyen ez. Nem vagyok ügyvéd, jogász,...
És megpróbáltam ennek utána járni. De még nem értem a végére. Tehát most a jogszabály értelmezése teljesen az én véleményem.
3.
Akár így, akár úgy, tudjátok, ismeritek a véleményem: nézzen meg legalább egyet! Én ezt nem most találtam ki.
Tehát ezt írták:
Az ominózus 191/2009 (X15) kormányrendelet:
"Az építőipari kivitelezési tevékenység építési szakmunkáit vagy annak egyes munkafázisait saját részre vagy a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló törvény szerinti hozzátartozó részére a vállalkozó kivitelezői tevékenység végzésére nem jogosult személy is végezheti, szakirányú szakképesítés nélkül, a szakmai szabályok betartása mellett
a) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez nem kötött esetben,
b) építési engedélyhez vagy az Étv. 33/A. §-a szerinti egyszerű bejelentéshez kötött esetben a vállalkozó kivitelező jóváhagyásával, felügyeletével."
A kandalló nem építési engedély köteles!
Nos, én úgy gondolom, hogy ebben tévedés van legalább 1.
I.
Az utolsó, hogy a kandalló nem engedély köteles. Ez nem jó értelmezése a törvénynek. Legalább is szerintem.
Mert az az 'engedély' a lakóépületre vonatkozik. Vagyis az Építési Törvényben van engedélyhez/bejelentéshez kötött munka, és van ami nem ilyen. Pl: egy új ház építése bejelentés kötelezettség alá esik. De egy lakás átalakítás, ami nem érint homlokzatot, és csak max. belső nem teherhordó válaszfalak áthelyezésével jár: ezekre vonatkozik az:
a)
és
b)
pont.
Nyílvánvaló. Nem a kandallóra, vagy kályhára. Mert a bejelentés kötelezett esetben lesz vállalkozó, kivitelező, felelős művezető,.... Akivel egyeztetni kell, pl:
-hogy a nagyszoba aljzatbetonját a tulajdonos maga betonozza le. Vagy a váaszfalakat megcsinálja. Esetleg, ahogy emlékszem, hogy a fafödémet. Mert ezek nem nagy munkák. Fűrésze van, kalapácsa is; szeget meg vesz a boltban. Na ez kicsit leegyszerűsítése a dolognak. De ezek valójában az 'egyszerűbb' munkák közé tartoznak. És a kivitelező megnézi, jóváhagyja; ha szerinte rendben van. És nem fél attól, hogy a család nyakába omlik majd.
De vannak azért nem ilyen egyszerű munkák is egy háznál.
II.
Itt érkeztünk el a kettes ponthoz.
A törvény első mondatában az szerepel, hogy: építési szakmunkáit; (vagy annak részeit).
Ebben én nem vagyok biztos, hogy pl. bele tartozik a:
-gázszerelés,
-villanyszerelés,
-kémény építése,
-vagy akár a kályha építés.
III.
De ha bele tartozna is: nyílvánvaló, hogy át kell adni a hatóságnak. Ezt pedig a Kivitelezői nyilatkozattal, illetve a tüzelő berendezés egyes adatainak megadásával történik.
Tehát 'játszásiból' építhet kályhát magának. (Ha a II-es pont,....). Csak nem veheti használatba. Nem tüzelhet benne. Most jelenleg ez azért biztos.
Nagyon jó példa szerintem a kémény. Annál egyszerűbb munka nemigen van. Gyakorlatilag LEGO az egész. A külső beton köpenyt kell egymásra falazni, és bele tenni a belső részt, ha van szigetelést, és a kerámia cső elemet. De próbálja csak átadni valaki! Vagy belekötni, és használni. Ha a kéményseprő jelenti, hogy nincs hozzá Kivitelezői, (mert ezt is csak szakmai végzettséggel rendelkező adhatja ki, írhatja alá); sőt egyéb számítások (áramlási-teljesítmény méretezés..). És jelenti, hogy barkács rakták, és papír/engedély nélkül bele kötöttek, és használják: a Katasztrófa Védelem jön látogatni legközelebb. (De javítsatok ki, ha nem jól tudom).
Néha benézek mostanában, mert érdekel hol tartotok.
Úgy tűnik körbe körbe jár a dolog mint az óra.
Fejlődött az eredeti koncepció valamiben? Eetleg én nem vettem észre a régebbi szövegeket ugyanis nem olvastam vissza.
Új dolog nálunk a hőtároló rendszer fejlesztése. 40-70000 Ft / tonna (áfás) értékben (anyag és szállító függvénye), de gyakorlatilag villám sebesen lehet a hőtárolót fejleszteni a kivánt mértékre). A hőtárolót nem kell falazgatni, beöntöd mint ha homok lenne.
Egy csomó más hátrányt megszüntettünk.
Más új téma a tűzifa termelése új módszerrel 7-8 év alatt vágás érett fák előállítására van kisérletünk, telepítve lett 800 db facsemete (tavaly 300) , 6 hónaposak, és 4 méter magasak, 2,5 cm átmérővel. 5 évesen már 25 cm az ámérő, 7 évesen 35, egy fa súlya 250-300 kg kivágva.
ha valaki telepít 320 darabot, 8 szor kivághatja 8 évenként, (évente elég 40-et kivágni ha lépcsőzetesen telepíti az egészet / év, ez kb 10 tonna / év) így az éves fűtési költsége átlagban nevetségesen olcsó lesz. Kiszámítható.
Azt épít mindenki, amit akar. De ha kishelységfűtő berendezésről van szó, akkor:
- előre gyártott készülék esetében a berendezés paramétereivel, a kémény paramétereivel valamint a biztonságos üzemeltetés paramétereivel kell tisztában lenni. Azaz mindezt gyári adatokra és elfogadott számítási metódusokra kell váltani, és valakitől minderre pőcsétes papírra lesz szükséged, amely Kivitelezői Nyilatkozat névre hallgat. E nélkül jogszerűen nem üzemeltethetne senki ilyen berendezést.
- tömegkályha, cserépkályha és más, egyedi építésű termék esetébe a dolog annyit változik, hogy itt nincs a berendezésnek semmilyen adata(kilépő füstgáz hő, tömegáram, mikropor, co tartalom, huzatigény, névleges teljesítmény....) ezeket mind a kivitelezőnek kell hitelt érdemlő módon igazolnia. Nem bemondásra. Ha ez megvan, akkor ez alapján jöhet a Kivitelezői Nyilatkozat.
De ismétlem: mindenki azt épít, amit akar. Hogy az mennyire lesz hatékony, kártékony, esetleg hasznos, megbízható, környezetbarát és biztonságos, azt döntse el maga.
Jogszerűen használatba venni azonban csak érvényes Kivitelezői Nyilatkozattal lehet.
A kisméretű tégla repedése már szubjektívabb dolog. Mert miért ne lehetne kisméretű téglából építeni? Persze hogy lehet, hiszen házak épülnek belőle. De!
Kisméretű téglából van ezer féle. Falazóhabarcsból is. Itt jön a nem mindegy. Ha a kedves Megrendelő veszi meg, hozott anyagra nem tudunk garanciát adni. Ha én veszem meg, tetszik-e a tisztelt Megrendelőnek? Van-e a habarcsban műanyag, ami 90 fokos hőmérséklet felett káros, esetleg mérgező gőzöket ereget majd a kandalló légáramába? Ezt nem fogod látni, talán érezni sem, de majd 15 év múlva találgatod, mitől lettem én tüdőrákos, ha sosem dohányoztam?
A kisméretű téglát hol tárolták Hogyan? Hányszor fagyott meg, mennyire mészkukacos? Ezt megint nem látjuk a vásárlásnál. A hőmozgástól hol reped majd, hol dobja le a sarkát a mészkukac?.... Ha ledobta, hogyan javítod? hogy cserélsz ki egy darab téglát? Nagyon macerás, és esélytelen, hogy nyom nélkül meg tudd oldani...
Ha szigetelt falra téglacsíkot ragasztasz, mindezt megúszod. Látványra ugyanaz, de rejtett veszélyek nélkül, esetlegesen abszolút lehetőséggel a javításra. Akkor miért válasszuk a másik megoldást? Ellentétben a már időközben eltűnt Evonly véleményével ez a megoldás semmivel sem kerül többe vagy kevesebbe, munka sincs vele se több, se kevesebb, csak és csupán jobb. Nem az építőnek, a Megrendelőnek.
A tömegkályhámnál is van hajszál, ismétlem hajszál repedés. ebből az ajtó feletti díszítésnél ahol a fuga már 2cm, de ott már pusztán a száradásnál is megjelent. Az első szezon után bejavítottam, azóta nincs ott semmi, ha fűtök-ha nem. Mindenkinek elmondom, nincs olyan épített kályha, amin ne keletkezhetne dilatációs repedés.
Külön megköszönöm ami a kandallók burkolatárol lett kifektve **számottevő sugárzó fűtést nem ad vissza a kandalló burkolata, hisz nem így lettek kitalálva a légfűtéses kandallók** (egyszer húztam fel téglából kandallóburkolatot, de nemjeleztek vissza problémát... egyszer)
mindent faján leírtak, így én nem szövegelek.
Esetleg konkrét tapasztalataimat: Normál hagyományos csk-m volt ahol majd 2mm-t nyílt meg, de mikor az egész kályha hőfoka valamelyest egyenletes lett, a hézag szinte eltűnt. Minnél gyorsabb volt a leégés ill. nagyobb tüzelőanyag menny. annál nagyobb volt a repedés.
a kétköpenyes kályhámnál ugyanúgy volt dilatációs repi, kisebb de volt. Pedig sehol nem éri tkezett a külső és a belső palást.
Ugyanúgy mindkettőnél azon a ponton volt megfigyelhető ahol vártam,(beégő, ahol forróbb égéstermék közlekedik)
Azt én is tudtam, hogy megrepedhet egy cserépkályha, sőt olyannal fűtöttem fiatal koromban aminél egy-egy csempe még el is mozdult, sőt omladozott. De öreg kályha volt és régen.
De itt az volt a vita tárgya, hogy miért repedne meg a 12x25x6,5 cm-es kisméretű tégla egy kandalló külső köpenyeként?
És tudom, hogy ez tömegkályha topic, de annyiban mégis tartozik ide a kérdés, hogy a tömegkályhások is használják - nem?
Tűzzel nem is érintkezik, csak a konvekciós levegővel. És ez ahhoz képest semmi, hogy a régi kisméretűből épített kémények -- pedig ott legalább 200 fok éri őket - mégsem repednek szét. Működnek.
Működnek, de elrepednek! A kémények álltalában be vannak vakolva! Valami gyengébb minőségű vaskályhából, kandalló kályhából érheti még 300 C-nál is nagyobb hőterhelés. (Szerintem sokan láttunk már narancsosra felizzított kályha csövet:-) És meg is repednek/repedhetnek a fugák, téglák. Azért kell a lakótérben, padlástérben: kötelezően bevakolni. (Illetve volt. Mert már nem engedélyezik új kémény építését téglából). A tetőn kívül nem kötelező vakolni, de ott nem is látjuk lentről ha reped sem.
Magát a téglát tömegkályhánál is felhasználjuk, illetve cserépkályhánál, vagy a cserépkályhaként épített téglakályhánál is.
Így van.
Azért hozzáteszem: tégla, meg tégla között óriási különbségek vannak.
Annál a konkrét kérdésnél magam sem tudom, hogy magára a téglára értette, hogy elreped-e, vagy pedig a fugára. A kipattogzást nyílván a téglára. Tőle kell ezt kérdezni.
De hogy ki mit-miért állított, ez nem tartozik rám. Nem engem szólítottak meg; és nem rám tartozik (mondhatnám: semmi közöm hozzá); ezért nem is akarok állást foglalni ebben.
Arra kéthéjú tömegkályhánál van valamilyen információ, mérés, hogy a külső téglaköpeny a belső oldalán - ami a samottmag felé van - milyen hőterhelést kap? Hány fok érheti ott?
Ezt a kérdést nem értem pontosan. A 2 héjú tömegkályha külső köpenyén belül samott tégla van. Annak belső oldala attól függ, hogy mely részén van a kályhának: kb. 150-550-(650?) C fokos füstgázzal érintkezik. És felmelegszik 200 C fok fölé. (Tehát a tégla felé, kivül is). De ez nagyjából így van a kéthéjú cserépkályhánál is.
Azt én is tudtam, hogy megrepedhet egy cserépkályha, sőt olyannal fűtöttem fiatal koromban aminél egy-egy csempe még el is mozdult, sőt omladozott. De öreg kályha volt és régen.
De itt az volt a vita tárgya, hogy miért repedne meg a 12x25x6,5 cm-es kisméretű tégla egy kandalló külső köpenyeként?
És tudom, hogy ez tömegkályha topic, de annyiban mégis tartozik ide a kérdés, hogy a tömegkályhások is használják - nem?
Tűzzel nem is érintkezik, csak a konvekciós levegővel. És ez ahhoz képest semmi, hogy a régi kisméretűből épített kémények -- pedig ott legalább 200 fok éri őket - mégsem repednek szét. Működnek.
Ezért picit úgy érzem, hogy az anyag - tégla - tekintetében elég csúnyán letolták őt ( a "nagyokost" ), pedig lehet, hogy teljesen jogos volt a felvetése, de a kérdése mindenképpen, hogy miért repedne meg burkolatként egy tűztéren. Erre egyébként nem kapott választ a romotopostól......
Arra kéthéjú tömegkályhánál van valamilyen információ, mérés, hogy a külső téglaköpeny a belső oldalán - ami a samottmag felé van - milyen hőterhelést kap? Hány fok érheti ott?
Kettő kérdést tettél fel. Szerintem 2 választ írok külön-külön a repedésről, és a saját kezű építésről.
1.
A repedés. A sk építést később, mert túl hosszú lenne, és időm sincs most annyi :-(
A.
Repedés kandallón.
Ezzel én nem foglalkoznék. Nem én lettem megszólítva vele.
B.
Repedés cserépkályhán. (Ebben kijavít datapop, ha nem látok, tudok jól valamit).
Cserépkályha (kemence sincs) repedés nélkül.
Én amikor tanultam a kályhás szakmát, úgy tanították, hogy a szabvány megengedi a repedést. A repedés vastagsága maximálva van, (Max 2-3 mm); DE! a repedésen kifüstölés nem lehet. Plasztikus fugázó anyaggal fugázva a csempék közötti rést: ez akár lehet hogy már nem is lesz látható, vagy egészen minimális.
Mert nem kéne átesni a ló túlsó oldalára. A kályha felmelegszik-lehűl. Tágul-össze húzódik, dilatál.
A cserépkályha köpenye azért több technológiával készülhet:
-'simán' sifrázva, kapcsozva, és bélelve, kismírolva,
-ugyaígy, csak forsíbolva, vagyis utó béleléssel,
-és kéthéjú kályha, ahol a smíroláson belül dilatációs rész van. azon belül samott/tégla bélés.
Ezek így, ahogy haladunk, egyre kevésbé hajlamosak a repedésre.
De. Szerintem legyünk őszinték: a cserépkályha, ahogy mi megismertük: az bizony repedésekkel járt. És? Mi a probléma?
Így szoktuk meg, ezzel jár :-) Megreped, de össze húzódik.
C.
Repedés tömegkályhán.
Namost azt tudni kell, hogy tömegkályhából is van 1, és 2 héjú. Ebből is a 2 héjú kevésbé hajlamos; gyakorlatilag repedés mentes.
DE! Még az egy héjú tömegkályha köpenye is a csempekályha 4-5 cm-e helyett legalább 12 cm vastag. Ennélfogva állékonyabb. Illetve maga a köpeny hőmérséklet is alacsonyabb. Emiatt a dilatáció is kisebb. Nem állítom, hogy nem láttam még repedést tömegkályhán, de max hajszál repedést.
Én használok is tömegkályhát, de a környezetemben is csempekályhát. Őszintén mondom, hogy a kályhám külsején nincs akkora repedés, mint amit a csempekályhákon látok. (Az enyém 1 héjú). De őket sem zavarja, és engem sem. Ez nem statikai repedés, mint a házon. Hogy vizsgáljuk: összedől-e, vagy nem? Ezt a dilatáció okozza: ezzel jár. Főleg mivel valóban nagyon vékony.
Ha jól értem onnan indul a kérdés, mivel Evonly megjegyezte nemrég, hogy 3 ismerősénél is 'szét is repedt'.
Ezt én nem tudom, mekkora, milyen szintű a repedés. De ha hajszál repedés: lásd fent. Ha ennél dúrvább, akkor 2 ok lehet:
1.
Tömegkályhán nagyobb repedést okozhat a szakszerűtlen építés.
Hogy nem tartják be a technológiát. De hányszor elmondtuk már. Hogy nem úgy épül, mint a cserépkályha.
És csak kókányolják, úgy hogy nem láttak még élőben építést. Cserépkályhásokra is mondom, (tisztelet a kivételnek: pl. datapop), meg szakmán kívüliekre is egyaránt. És van akinek sikerül levenni-megcsinálni. Meg van akinek nem. (Engem volt ahová kihívtak javítani pl. 6 mm-nél vastagabbra megnyilt, és kifüstölés látható volt.)
2.
((Kettő zárójelben:
Lehet a hajszál repedésnél nagyobb repedés a magra épített, tehát belső ajtós kályhákon. Ez az ajtók fölötti boltozaton jelenik, vagy jelenhet meg dúrva formában egyedül. Pl. az Etén, a Lars Helbro által épített kályhán is volt. Ez 'normális'. Abban az értelemben normális, hogy meg jelenik ugyan, de megszüntethető, vagy minimálisra szorítható. De aki ilyet épít, annak kutya kötelessége a repedés megjelenése után ezt kijavítani! Én nem építek ilyet. Emiatt ebben én nem is kívánok tovább állást foglalni. De a véleményem, hogy nem a megrendelőnek kellene könyörögni ezért a javításért. Hanem aki ilyet épít, már alapból tudnia kéne, hogy tartozik azzal, hogy visszamegy javítani)).
"2. Akkor most mi a helyzet az építéssel? Mert azért a belinkelt törvény elég világos. A tv szerint lehet építeni. Tehát a jogosultság megvan. Szóval ha beüzemeli neki kandallós és erről papírt ad, akkor a díszburkolatot megépítheti nem?!"
Kandalló esetén nincs is vita. Kapsz egy papírt, a kéményseprőt az érdekli. Ki mondja meg, hogy az átadás után te mit, hogyan variáltál a díszburkolaton ? Vagy esetleg te csináltad teljesen ? Persze a kandallós beleveheti, hogy ő mit és hogyan csinált, esetleg fotóval dokumentálja, de az egy külön történet. Azonban itt is sok dolog kérdéses.
A gond ott van, hogy nagyokos kolléga egy kalap alá vette a kályhával. Szerinte megépítheti. Igen megépítheti, de van egy másik dolog az pedig, hogy a kéményseprők átveszik-e és engedik-e üzemelni ? Vidéken még van ahol nem foglalkoznak vele, de sok helyen már csak kivitelezői és/vagy Teljesítmény nyilatkozat ellenében veszik át. Ilyet meg ki az a barom kályhás aki csak úgy kiad egy ismeretlennek egy ismeretlen kályháról, ahol ha baj van őt veszik elő ?
Végig olvasva a vitát lentebb két kérdés merült fel bennem:
1. Hogy van az, hogy tömegkályhánál nem reped meg a tégla, kandalló tűzteret burkolva pedig igen?!
2. Akkor most mi a helyzet az építéssel? Mert azért a belinkelt törvény elég világos. A tv szerint lehet építeni. Tehát a jogosultság megvan. Szóval ha beüzemeli neki kandallós és erről papírt ad, akkor a díszburkolatot megépítheti nem?!
Vannak itt minden oldalnak képviselői ha jól veszem ki: Sancibácsi tömegkályhaépítő, Datapop cserépkályhás, Romotopos kandallós.
Mondjátok már meg mi a helyzet a két kérdéssel? Mert a kisméretű tégla olcsó és jó anyag, a saját munka pedig szintén lehet jó és olcsóbb is.
vagy keresd fel a 4. kerületben a "kéményműhely" -t. ők legyártják azonnal, rozsdamentes cuccból.
Az "mbkandalló" oldalán pedig talán akad vastagfalúból ilyen szűkítő. ők 2nap alatt kipostázzák neked.
