"a cikkek egyre kevesebb idő alatt kell elkészüljenek, egyre több extrával kell szolgáljanak az újságok, egyre magasabb oldalszámon, egyre kevesebb pénz mellett, egyre frisebb játékmelléklettel. Ez a tempó már egészségtelen. A minőség rovására megy - és előbb, utóbb a vásárló fogja megsínyleni. Ha már nem sínylette meg... Persze még lehet bírni, de például Neked már nincs igényes ilyentérű lap Magyarországon. Az összefogás tehát közös cél lenne - mindegy, hogy milyen szinten -, csak apróbb gesztusértékű megnyílvánulással visszavenni a tempóból, és elkezdeni egy olyan munkát, amivel nem csak a készítők, de az olvasók is jól járnának. "
A probléma szerintem nem igazán az újságokkal van, hanem a programokkal (is). Hiszen ha a programok nem egyre kevesebb idő alatt készülnének el, egyre silányabb minőségben (tisztelet a kivételnek), egyre nagyobb hardverkövetelményekkel, akkor talán nem lenne ez a helyzet. Ami meg a minőséget illeti - hát azt már igencsak megsínyli a vásárló az esetek 99%ában...
De aligha hiszem hogy elképzelhető egy ilyesféle "összefogás", amikor manapság már csupa olyan progi kerül piacra, amit "jobb időkben" még béta verziónak neveztek, és 1-1 játék összedobása alkalomadtán dollármilliókat emészt fel...
Aki lemarad - meghal, és még így is havonta többszáz játék jön ki.
Arról nem is beszélve, hogy a progi megjelenése napján (vagy előbb) már letölti netről a fél világ. O:)
Én nagyon szerettem a CoVot (az első számtól az utolsóig mind megvolt, noha az első pár szám megjelenésekor még gépem sem volt), de be kell látni hogy amit képviselt, az manapság életképtelen lenne (akármilyen szép és jó volt akkor), néhány fanatikuson kívül senki nem venné meg és pár szám után becsődölne...
Na nem mintha ez mentené az "és a harmadik fáklyánál fordulj balra és lőjj kettőt a rakétavetővel majd ugorj balra" tipusú leírásokat, amitől szerintem még 12 éves korában is eldurran az értelmesebb egyedek agya. O:)))
Egy másik topikban már pedzegettem (és nem örvendett túlságosan nagy népszerűségnek, hehe), hogy Magyarország egy külön világ a világban, ahol akkor is adna valaki coverdisket az újsághoz, ha történetesen pont ennek ellenkezőjét vállalta volna el egy előtte lévő többrésztvevős megbeszélésen. Sajnos ez az a mentalitás, amit itthon igen sokat tapasztalok - két forint haszonért az anyjukat is eladnák egyesek :(
A lényeg nem ez természetesen. Ez csak a mozgatórugó. Az összefogást én egy egyszerű példával tudnám statuálni - amit amúgy kartell-vádaknak is lehetne hívni, de remekül megfigyelhető a piacokon is (ha szoktál olyanra járni egyáltalán) -: a kofák nagyjából azonos áron, azonos szolgáltatást nyújtsanak. Nem írják ki, hogy a szemközti paradicsom 2 napja nem friss, nem adják duplaáron a import banánt, és még folytathatnám. Természetesen ez ugye törvényellenes, és még mielőtt félreértenéd: nem ezt a helyzetet szorgalmazom. A versenyhelyzet egészséges - és ezt korrekt keretek között tartva csak is a vásárló, és rajtuk keresztül a szolgáltató javait szolgálja. Azt az értelmetlen túlpörgést nehezményezem, amitől a cikkek egyre kevesebb idő alatt kell elkészüljenek, egyre több extrával kell szolgáljanak az újságok, egyre magasabb oldalszámon, egyre kevesebb pénz mellett, egyre frisebb játékmelléklettel. Ez a tempó már egészségtelen. A minőség rovására megy - és előbb, utóbb a vásárló fogja megsínyleni. Ha már nem sínylette meg... Persze még lehet bírni, de például Neked már nincs igényes ilyentérű lap Magyarországon. Az összefogás tehát közös cél lenne - mindegy, hogy milyen szinten -, csak apróbb gesztusértékű megnyílvánulással visszavenni a tempóból, és elkezdeni egy olyan munkát, amivel nem csak a készítők, de az olvasók is jól járnának. Kicsit utópisztikus, kicsit talán túl naív - de más megoldást én jelen pillanatban nem látok.
De mit értesz közös összefogáson? Hogy a lapok megbeszélik, hogy a márciusi számtól kezdve nem adnak coverdisk-et a laphoz? Bízva abban, hogy senki sem fog mégis kijönni vele, és abban a hónapban letarolni a piacot?
Érdekes témát feszegettetek itt Szabfer felvetésére, miszerint mi adhatja egy mai cikk, vagy ennek a komplexebb gyűjtőhelyeként szolgáló sajtóorgánum igazi esszenciáját - vagyis, az értéket. A témában elhangzott már pro és kontra elég sokminden - és részint a Hancu Vs. Reiker duóban is mindkét oldalon látok igazságtartalmat. Amit azonban látni kell sajnos, hogy amíg effektíve üzleti alapon történik egy újság készítése - kő keményen a felvevőpiac igényeit kell kielégíteni. A GameStar büszke arra, hogy 12 éves átlagéletkorú olvasói vannak, és bár legalább annyira ellenszenves ez a dedós stílus a 13-nál idősebbek számára, de mint eladási adataik mutatják: valahol nekik van igazuk. Itt jön a képbe az a kérdés, hogy vajon megéri-e lealázni magad az igényesség oltárán, és amőba szintre redukálni az önbecsülésedet, vagy dacolva a közizléssel - unikum jellegű, szűkebb réteg számára ugyan, de értéket képviselő munkásságot adni az érdeklődők kezébe. Meg lehet próbálni, Reiker a legjobb elrettentő példa: 3000 példányszámban értékesíteni tudott próbálkozása mutatja a legjobban, hogy ezt hobbin kívül másként nem igazán lehet jövedelmezővé tenni... És mint olyan - ezt csak ebben a formában lehetne űzni. Szóval amíg a piac teljes játék alapján választ újságot (hogy a DVD-s lapokról már ne is beszéljünk) - addig próbálkozhatunk itt minden félével, a változást csak közösen összefogva lehetne elérni. Még ha néha jön is egy ifjú titán, vagy erőtől duzzadó sokat megért csapat (esetünkben a PC Guru szerkesztői), önmagukban nem igazán fogják tudni megváltoztatni a szemléletet - muszáj kicsit populárisnak is maradniuk, ha nem akarják, hogy holnap ne tudjanak kenyeret vásárolni a boltban :)
Folytatom a sort:
- tiritarka hátterekre nyomtatott szöveg, mely "igen jól" olvasható
- 0 leírás. Kiváncsi lennék, ha annak idején a CoV a Bosszú-t úgy közölte volna, ahogy a mai lapok, vajon 1, vagy 2 szám múlva felkopott volna az álluk?
- idióta levelek bevagdosása a levelezési rovat helyére. Se nem humorosak, se nem oktató jellegűek - lásd CoV levrov: vonalkódos, stb.
A te érdemeid vitathatatlanabbak.
Nem írok sehová. A szerves létforma, ami vagyok, a "szaksajtónak" csúfolt valami működési elve, koncepciója és morálja láttán bebábozódott, és durcás kisgyerek módjára kezdett viselkedni. Most belső tárgyalásokat folytatok magammal: mi etikus, és mi nem az. Egyszer remélhetőleg Reiker visszatér majd - és nem fájlal többé, hanem csinálja a dolgokat legjobb tudása szerint. A szakma lángpallosú, _magyar_ védelmezőjeként már nem pofázik, hanem csak némán, mosolyogva kaszabol. :)
Most azonban a szerves létforma, aki a Reiker, faképnél hagyja az index fórumait _örök időkre_, mert a portál képviselte szennyel tele van a puttonya. (Gyakorlati példa? Nincs rendjén, hogy egy játékosok számára fenntartott fórum felett lebegő SMS-falon korlátozás nélkül hirdethetik magukat az örömlányok.)
Simán lehet hogy igazad van, én kicsit elfogultan szemlélem a helyzetet... :)
(Reiker: nem feltétlenül a PC Gurura gondoltam, amikor az igényességet emlegettem, hanem akár a te retro-témájú cikkeidre, függetlenül attól, hogy éppen hogy hívják a lapot, ahol megjelennek...)
Most már csak azt döntsük el, ki mit tart igényesnek. Ami szerintem a kurrens honi lapokban igénytelen:
- cover CD war
- igénytelen nyelvezet (18 évesek beszélnek 16 évesekhez)
- abszolút hype minden szinten (ez persze nem kizárólag magyarországi sajátság)
- teljesen elfogadhatatlan értékelés (jellemzően: 7-10 skálán :)
- torz kritikai attitűd (aka: szar minden, ami nem a legújabb DX-et használja)
- gyerekes levrov
- az egész hozzáállás hobbi jellege
- elvakultság.
Ja, ja.
A magas nívó és az értékesített példányszám közti egyenes arányosságot azonban nem vállalom fel. (Kiskegyed, anyone?)
Az színtiszta dialektika volt, amiért összefüggéseket kerestél az EDGE <30.000 eladott példánya, és az igényes lapokra való kereslet között. :)
Köszi az infokat. Ezek a dolgok úgyis sok ember érdekelnek. Jut eszembe, Stökivel összefutottam egy tanfolyamon. De inkább tőle kérdezd meg, milyen tf volt, aszt hiszem a gyümölcsét már élvezi is - tudtommal nyaral valahol.
> Nem az a helyzet, hogy a magyarok képtelenek
> lennének egy EDGE-színvonalú, EDGE-tematikájú
> magazint megírni (ha jobban megnézed, az
> igényesebb lapokban rendszeresen vannak ilyen
> stílusú rovatok, cikkek), hanem hogy ezt nem
> lehetne eladni...
Addig igaz, hogy erre nincs kereslet.
Az viszont már nem, hogy magyarok képesek lennének egy EDGE-színvonalú (tematikájú igen, ne keverjük) lapot megírni.
Általad említett "igényesebb" lapokat pedig valahogy nem látom a magyar a piacon. Csak nem a PC Gurura gondolsz? Hogy Spot szavaival éljek: "LOL!" (Nem, ez nem a Gururól alkotott véleménye, ez a kapitális hülyeségek olvasásakor ajkain kibukfencező akronim.)
Ha létezne a magyar piacon fent nevezett "igényes" magazin (ami legalább olyan szinten tolná a szekeret, mint a Level, vagy a Score), az kiprodukálná egy átlagos cseh számítógépes játékokkal foglalkozó lap eladásainak _legalább a felét_. Vagy túlságosan szigorúak lennének az elvárásaim? ;)
*** Egyébként elárulnál műhelytitkokat arról, hogy hogyan kerültél kapcsolatba a CoV-val, hogyan lettél cikkíró és amikor megszűnt gyermekkorunk kedvenc lapja, a megszűnél előzményeit hogyan élted meg? Mit mondott Rutz Lajos? És Getto? És hová tűnt CoVboy?
A megsz?nés körülményeit inkább hagyjuk, félinformációim vannak, különben is halottakról jót vagy semmit...
Hogyan kerültem kapcsolatba a CoV-val... egyrészt volt ugye a levelezés Covboyjal, másrészt a Getto egyik haverja az osztálytársam volt középiskolában, és együtt jártunk a Csokonaiba a m?vész úrral, néha becsempésztem neki söröket a táskámban a c64 alatt (a Csokiba tilos volt alkoholt bevinni ugye), hát valahogy így kezd?dött.
Hová t?nt CoVboy... A CoVboy nem vész el, csak átalakul, spot néven keresd! :) A Getto a tetoválóbizniszbe vágott bele, a Lajos meg valami mobiltelefonos portált csinált, amikor utoljára találkoztam vele... de ez már jó régen volt.
"a honi cikkekben a menü/gombok/ missions részekre is ki kell térni részletesen."
Igen, a magyar magzinokban ez a "rivjú egyenl? kvázi-gépkönyv" hozzáállás volt jellemz? kb '95-'96-ig. Azóta nem olvastál volna magyar gamermagazint? :)
Az pedig, hogy nicsenek direkte feln?tteknek szóló magyar magazinok, úgy gondolom, nem a profizmus, hanem a kereslet hiányára vezethet? vissza. Tudod mennyi az általad is említett EDGE (angol nyelv?, óriási hagyománnyal rendelkez? etc etc etc) eladott havi példányszáma? 30,000 alatt! Kevesebb, mint a fele a piacvezet? cseh vagy lengyel gamermagazinoké, az angol-német-francia "kommersz" gamerlapoknak mondjuk a 15-20 százaléka, az amerikaiakkal meg már össze se merem hasonlítani... Mit gondolsz, egy magyar EDGE-et hány példányban fogyna? 100? 150? Nem az a helyzet, hogy a magyarok képtelenek lennének egy EDGE-színvonalú, EDGE-tematikájú magazint megírni (ha jobban megnézed, az igényesebb lapokban rendszeresen vannak ilyen stílusú rovatok, cikkek), hanem hogy ezt nem lehetne eladni...
Olvass el egy rivjút tetszőleges magyar és külföldi lapban - a magyarból fogsz jobban képet kapni a játékról (nyelvtudástól függetlenül, ofkóz). Úgy gondolom, sznobság misztifikálni a külföldi lapokat csak azért mert azok külföldiek...
Hm... ez szerintem nem egyértelmű. Miért is lenne így? Azt aláírom, hogy lévén itthon elég kevesen beszélnek angolul (sajnos), ezért a honi cikkekben a menü/gombok/missions részekre is ki kell térni részletesen. Ha ezt érted a jobb kép alatt, akkor természetesen egyetértek. Viszont tagadhatatlan, hogy itthon nincs olyan (nem fanzin) gamer kiadvány, amely a 18 év feletti (ad absurdum, 25 év feletti) játékosokhoz szólna. Ebből a szempontból én is az EDGE -re és a Famitsu -ra hivatkozom, mert nincs arról információm, hogy mondjuk spanyolországban milyen a gamer sajtó helyzete. És hogy ez miért van? Egy tippem van csak: a kis példányszámok miatt a lapok nem engedhetnek meg maguknak teljes munkaidőben foglalkoztatott profi újságírókat, inkább párezer forint / oldal árban fizetett külsősökkel (jellemzően: egyetemistákkal) dolgoztatnak.
Úgy gondolom, sznobság misztifikálni a külföldi lapokat csak azért mert azok külföldiek...
Ez így van! De nem értem, hogy miért? Szerény ismereteim szerint ez pont olyan vita, hogy az F16 sokkal jobb, mint a MiG29. Aztán a repülős bajnokságokon rendre a MiG29-es - melyet egy magyar pilóta vezet - nyer a "nyugati" gép ellen.
Ezzel azt akarom mondani, hogy azért, mert "nyugati" , korántsem biztos, hogy az a jobb.
Egyébként elárulnál műhelytitkokat arról, hogy hogyan kerültél kapcsolatba a CoV-val, hogyan lettél cikkíró és amikor megszűnt gyermekkorunk kedvenc lapja, a megszűnél előzményeit hogyan élted meg? Mit mondott Rutz Lajos? És Getto? És hová tűnt CoVboy?
*** Nem véletlen, hogy egy feln?tt játékos számára _nincs_ jó magyar magazin a piacon - szerencse, hogy, még ha drágán is, de elérhet? a külföldi szaksajtó.
A külföldi szaksajtó nagyjából a vegetáló Edge-et és pár kemény szakmai lapot (Game Developer és társai) leszámítva nagyon-nagyon gyenge tartalmat nyújt a magyarokhoz képest. Egy oldalon 1000 karakter + bazi nagy képek, nulla információtartalmú cikkek, szémonként alig 1-2 normálisan kidolgozott téma. Úgy gondolom, hogy tartalmilag nagy átlagban nincs igazán szégyenkeznivalója a magyar gamerlapoknak. Olvass el egy rivjút tetsz?leges magyar és külföldi lapban - a magyarból fogsz jobban képet kapni a játékról (nyelvtudástól függetlenül, ofkóz). Úgy gondolom, sznobság misztifikálni a külföldi lapokat csak azért mert azok külföldiek...
*** Érdekes egyébként, hogy amerikában - állitólag - a nyomtatott gamer sajtó már az utolsókat rúgja, mert az elektronikus média szép lassan felszivta az olvasókat.
HZX, köszi a kommentárokat, bár egy kicsit elkeseritő :(
Lehet, el kéne klattyognom egy újságos bódéhoz, és venni valami nyugati sajtóterméket (egyszer volt már a kezemben ilyesmi, még amikor a CnC Generals készült - volt benne vagy 20 oldal csak erről a játékról).
Érdekes egyébként, hogy amerikában - állitólag - a nyomtatott gamer sajtó már az utolsókat rúgja, mert az elektronikus média szép lassan felszivta az olvasókat.
Én magam egyébként úgy tapasztalom, hogy a magyar lapokban is egyre több interjút lehet olvasni a készitőkkel. Hogy ezek igaziak-e vagy sem (azaz a cikkiró tényleg beszélt-e az alannyal vagy csak leforditott egy külfüldi lapból valamit) azt nem tudom, de egyre erősebb ez a tendencia. A játékokkal kapcsolatos tech cikkekkel szemben egyébként nagy az ellenszenvem, nem vagyok oda azért, ha mindenféle directx-es effektek meg grafikai algoritmusokról szól egy cikk. Néha napján elolvasok azért ilyesmit is, de eddig még egyetlen programhoz se ültem le csak azért, mert ebben már a vertex shader legújabb modifikációja is megtalálható :)
Viszont veled egyetértésben azt is látom, hogy sokan megpróbálkoznak az erőltetett humoros irásokkal. Ennek netovábbja az, amikor a játékról semmit nem tudok meg egy cikk elolvasása után, ellenben a cikkiró szabadidős elfoglaltságairól és lelkivilágáról annál többet. Esküszöm, néha irnék is levelet a srácnak, hogy "pubi, emlékszel arra, hogy melyik játékról kellett volna irnod?" - nem flame miatt, csak úgy, afféle jobbitó kritikaként. Ez független attól, hogy melyik lapban jelenik meg a cikk...
