A birs ledarálva olyan mint a száraz fűrészpor, némi létartalma csak azután lesz, ha a (a javasoltnál legalább ötszörösen több mennyiségű) pektinbontó megdolgozta pár nap után.
Szárazon lehetetlen elkeverni benne a pektinbontót, élesztőt, tápot, esetleg savat, mindenképpen kell bele folyadék.
Sziasztok! Másfél hónap és jön a birs szezon. Még soha nem cefréztem birset, most fogok először. Olvastam róla, és mindenki máshogy írja: van aki főzi előtte, van aki nem. Van aki vizet ad hozzá, van aki sima almát, és van olyan is aki semmit. Melyik a tuti? :-)
Mindezt azért mondom, mert tettem próbát paraffinozott erdélyi tölgy kishordóval is, a paraffin kiforrázása után kb. 30 nap kellett a szivárgásmentes bedagadáshoz, és időnként eztán is csepegtette a párlatot - az okára nem jöttem rá, hőmérséklet, páratartalom végig állandó volt. Szóval gyorsan díszhordóvá degradálódott. Ezzel szemben mondjuk a rendesen megmunkált szerb kishordók 1 nap alatt bedagadtak és soha többé nem szivárogtak.
Se a paraffint, se a lakkot ne kérjed, arra viszont kérj "garanciát", hogy ezek nélkül is szépen bedagad 1-2 nap alatt, és aztán sem fog ereszteni a hordó.
A belülről paraffinozott hordó fala gyakorlatilag el van zárva a párlattól, így érdemi érlelés nem történik, csak ott, ahol a paraffin felület sérült. A kívülről lakkozott dongákon keresztül a párolás, "levegőzés" sem valósul meg, tehát a kioldódás és az oxidálódás is elmarad - ez inkább tárolásra jó, mint érlelésre.
Zárójeles megjegyzés (saját tapasztalat), hogy sokszor azért megy bele a paraffin, mert pontatlan a hordó megmunkálása, így tömítik - ha kiforrázod a paraffint, ereszteni fog mindenhol a hordó és akár 1 hónapig is áztathatod, mire bedagad. Én olyan kádártól vennék hordót érlelésre, aholnem alapértelmezés a lakk és paraffin.
Új 20 literes hordóba szeretnék 15 liter 60° körüli pálinkát megpróbálni.
A külső hőmérséklet kb 15 fok körüli.
Ahonnan veszem a hordót ott a pörkölésről nem találtam infót, ez a leírás van róla:
A párolgás minimalizálására paraffinozni szoktuk a hordókat, ez külön kérhető díjmentesen! Illetve kívülről lakkozni. Erre akkor van szükség, ha tárolni akarják hosszabb távon a pálinkát és nem gyorsan megérlelni. (kb. fél év ekkor az érlelés szükséges ideje)
Csak halkan mondom, hogy -kb. egy nap után külön választva a szőlő levet és a lucskos törkölyt- mire a mustból lefőtt pálinka beérne a törkölye már elfogyott. :-p
Irsai lefőtt, 11,4 liter 45%-os párlat lett belőle 100 liter bogyózott cefrére vetítve cefrén mért 17-es kezdő BRIX mellett. Ez 50%-ra vetítve 10,18 liter/100 liter cefre. Illat és ízbomba, jönnek a traubis meg a törkölyös jegyek is, de be kell vallanom, hogy jelen állapotában a törkölyös jegyek vannak túlsúlyban. Kb. 60/40, vagy méginkább 55/45 arányban. Elnyomni semmiképp nem nyomják el a traubis, Irsais jegyeket, de picit fölényben vannak. Aztán hogy ez változik-e a pihentetés ideje alatt, az majd elválik. Ami biztos az az, hogy finom.
Biztos, hogy hűljön, ez a lényege ezeknek a praktikáknak, hogy a nehéz részek kicsapódjanak. Nem tudom hogy érdemes indulni, főződhöx, méreteidhez, azt ki kell találnod.
"Szeretnék tanácsot kérni, sárgabarack pálinka hordós érlelésével kapcsolatban. Eperfa hordóban szeretném érlelni. Az lenne a kérdésem, hogy hány fokosan és mennyi ideig kellene szerintetek. Több helyen azt olvastam hogy 60° körül, kb 6 hónap, de valahol meg azt írták hogy 48°-an 1 év. Van valakinek ebben tapasztalata már?"
Mostanában sokat foglalkoztam a témával, pont a kajszi+eperfa kombinációim versenyeken is jól szerepeltek. A "mennyi ideig?" kérdésre nagyon nehéz válaszolni, elsősorban attól függ, hogy mekkora hordóval akarsz érlelni, mert egy 1 literes kishordóban sokkal kevesebb ideig tarthatod "túlérlelés" nélkül a pálinkát, mint mondjuk egy 10-20 literesben. Aztán az sem mindegy, hogy milyen erősségű a pörkölése (light, medium vagy heavy), illetve az is nagyon fontos információ, hogy hányadszor lesz megtöltve a hordó pálinkával? Ha először, akkor sokkal rövidebb ideig lehet érlelni vele a pálinkát, mint mondjuk egy 5. vagy 10. töltettel. A hőmérséklet is komolyan befolyásolja az érleléshez szükséges időt, egy 15 fokos pincében lassabban történnek a dolgok, mint mondjuk egy 24 fokos garázsban.
Ebből már látható, hogy nincs aranyszabály, folyamatos kóstolással kell résen lenni és időben lefejteni, ha már elérte a kívánt ízvilágot a párlat. Összességében az azért elmondható, hogy a 6 hónap a jellemző méretosztályban (3-5 liter) nagyon sok lenne a pálinkának, még 50% alatti töménységben is, az 1 évről nem is beszélve. Persze ha már "kimerülőben" a hordó, tehát sokadik töltet lenne, akkor jó lehet, de az első 3-5 töltet során maximum pár hónapig tartanám benne a párlatot, 2-3 naponta kóstolva. Ha első töltet, akkor napi mintázással.
Nem kell megijedni, ha picit csípős lesz a pálinka, egyrészt némi pihentetéssel a hordózás után tovább fog kerekedni a párlat, másrészt közvetlenül lefejtéskor, valamint 1-2 hónap pihentetés után ismételten ajánlott szűrőn átereszteni a hordós tételt (kávéfilter, vattakorong vagy hasonló cuccon), mert a hordóból viszonylag sok szárazanyag is kerül a pálinkába, melyek részben a karcos érzetért felelnek. Meglepő, hogy ebből mennyi leülepedik az üveg aljára 1-2 hónap pihenés során. Szóval érdemes többször megszűrni, selymesebb lesz a végeredmény.
A másik dolog az, hogy a hordós érlelés során először hirtelen megjelenik egy nagy adag faíz a párlatban, ez még nem feltétlenül jelenti azt, hogy túlérlelted, ha hagysz neki még egy kis időt, simán "visszabillenhet" az egyensúly, újra előtérbe kűzdi magát a gyümölcs. A megszokott 5 liter körüli hordóméretnek sajnos ez a velejárója (korábbi hozzászólásaim között találsz linkeket a téma miértjeivel foglalkozó szakcikkekre), kicsit hektikus módon történik a "magic" a hordóban.
Hány %-os legyen a párlat? A többség 57-65% közötti értéket javasol, de lehet bátran próbálkozni ez alatt is, nekem például kajszival szép eredményeket adott kicsivel 50% alatt is. Az a megfigyelésem, hogy 50-53%-ig simán jól funkcionál a dolog, 46-47% alatt viszont már nagyobb eséllyel kaptam diszharmonikus tételeket. Ez is függ a hordótól (pörkölt-e vagy natúr), függ a párlattól (mennyire lett szélesen főzve, mennyire karakteres maga a gyümölcs, mennyire vastag stb), és persze attól, hogy mit akarsz kihozni belőle, a hordó fájának mely jellemzőit látnád/éreznéd szívesen a párlatban.
Hordórendeléssel kapcsolatban friss infó: leveleztem Jelenával, a szerbiai kádárműhely ügyintézőjével, és megerősítette, hogy az árlista maradt a régi, viszont a vámügyekben nem tud változásról, mert mostanában jellemzően az USA-ba, Ázsiába és Ausztráliába szállítottak, EU-s vonalon nem tud aktuális infókat. Ami biztos: gesztenyefa sajnos továbbra sincs, kőris, akác, tölgy, cseresznye, eperfa és boróka viszont igen, a borókánál viszont nem mindegy a leendő hordó mérete, mert nem biztos, hogy minden mérethez van elegendő nagyságú faanyaguk, így erről visszajelzést csak a konkrét ajánlatkéréskor tudnak majd adni. Az átfutási idő (gyártás és szállítás) is nagyban függ a rendelésünk pontos idejétől és mennyiségétől, de nagy fennakadás nincs. Panaszkodott még arra, hogy bizonyos alapanyagok ára brutálisan ingadozik (jellemzően drágul, pl. hordóabroncs), így előfordulhat, hogy a rendeléskor ez belenyúl az adott hordók végleges árába, ezért is érdemes mielőbb rendelni.
Én jövő hétvégére tervezem a szilvaszüretet, akkor egyből leturmixolva látni fogom, hogy hány liter cefrém lesz, ebből pedig az is jól saccolható, hogy mennyi párlatnak kell hordót biztosítanom. Azajánlatkérést tehát valamikor szeptember 3. hetében, mondjuk szeptember 15-ig szeretném elküldeni a szerbeknek, mert szeretném, ha a téli álmát már az új hordó(k)ban aludná a pálinka.
Ha mondjuk 09.15-én el tudom küldeni az ajánlatkérést, akkor valószínűleg 09.20-ig kapunk visszajelzést arról, hogy egyrészt tudják teljesíteni a rendelést (mindenhez van alapanyag, erőforrás stb), másrészt pontosan mennyibe kerülne mindez szállítással együtt. Ha ezt leokézzuk, akkor fizetés után indulhat a rendelés, gyártás.
Ezért azt szeretném kérni, hogy akit érdekel a mostani rendelés, legkésőbb jövő hét végéig keressen meg az adatlapomon található e-mail címen a pontos fafajta, űrtartalom, pörkölés mértéke (vagy natúr) és darabszám megjelölésével, de előtte feltétlenül olvassa el a szerbek tájékoztató anyagait (amiket felraktam ide).
Telefonomról lementettem pár képet vegyesen (kívülről és a belső pörkölésről is), ugyan ezek nagyon pici hordók, de kb. erre a kidolgozottságra lehet számítani tőlük:
Kifutott a szőlőm. Pedig becs'szó, csak 3/4-ig lett töltve a hordó. Most púposan van, ha lecsömöszölöm, visszamegy a jó szintre, de fél nap múlva megint fent van. Nem lesz így hely a co2-nak. Szerintetek lemerjek belőle egy kisebb erjesztőbe? Az a baj, hogy nem valószínű, hogy tudok jó lé-héj arányban elvenni belőle. Ha meg októberig csömöszölöm, az sem tesz jót neki(akkora van időpont) Vagy csak zárjam le, ha nagyjából elnyugszik? Eddig mindig félig töltöttem a hordókat erjesztéskor, de ez most így lett.
Most 3 napos, már nem biztos hogy jó lenne ketté mérni. Vagy nem árt meg neki?
Szeretnék tanácsot kérni, sárgabarack pálinka hordós érlelésével kapcsolatban. Eperfa hordóban szeretném érlelni. Az lenne a kérdésem, hogy hány fokosan és mennyi ideig kellene szerintetek.
Több helyen azt olvastam hogy 60° körül, kb 6 hónap, de valahol meg azt írták hogy 48°-an 1 év. Van valakinek ebben tapasztalata már?
Nekem jó lenne úgy, a helyedben nem tudok nyilatkozni. :)
5-10%-al erősebb szeszt kapsz, könnyebben és jobban tudod elválasztani az up-t.
Ez a kiherélés ~85%-os KP-ig értelmezhetetlen számomra, idei 82%-ra főzött Lepotica masszívan aromás, lekváros nálam. Esetleg annak tűnhet a változás "herélésnek", aki hozzá szokott a főztjében bizonyos ízekhez, amiket utána nem talál, mások meg ezt utópárlatnak nevezik és szeretnének megszabadulni tőle. Szóval próbáld ki nyugodtan, up magasabb alkoholon és valamivel hirtelenebb jön majd, jobban résen kell lenni.
nem tudom, mekkora a hordó. de ha van otthon egy kuktád, azt kb. 80%-ig teszed csapvízzel, óvatosan felfűtöd, és amikor elkezd forogni a kupakja, onanntól számítva húsz percig kell még enyhén fűteni, hogy forogjon a kupak. aztán elzárod a gázt. és kész. otthon mindent így lehet leggyorsabban sterillé tenni. kuktában - 20 perc. de ez csak kb. 8 liter víz.
Főzött valaki közületek szőlőből thumperrel, egy menetben pálinkát?
Milyen lett? Mit tett a thumperbe? Most tudnék egy kis főzet irsain kísérletezni. Mivel nincs alszeszem, max az előző évi pálinkából tudnék tenni bele.
Mondjuk most tényleg rendesen meg volt rakva az üst, hogy egy főzéssel letudjam a teljes cefremennyiséget. Erre a jelenségre hogyan hat a keverés intenzitása? Mert én most közepes fűtéssel és max. fordulatszámú keveréssel főztem.
Nincs kellő habtered és relatíve túltöltötted az üstöt. Így forralás közben a felszálló gőz folyadékcseppeket ragad ki a cefréből, ami bejut a kolonnába. A szőlőnél, törkölynél ez a jelenség kicsit intenzívebb. Attól függően, mennyire volt viaszos a szőlőszem. Több viasz - kevesebb csepp.
Nem véletlenül rakták rá a régiek azt az "aromatornyot-deflegmátort" az üstfedélre. Az volt a dolga, hogy megfogja a habzást, és a felragadott cseppeket. Az sem véletlen, hogy a komoly gyártók a töltőnyílást az üstfedél oldalára szerelik. Ezzel akadályozzák meg, hogy a "fődmíves" túltöltse az üstöt. Így kellően nagy gőztér marad.
Ha rám hallgatsz, négykésest , vagy úgymond előtörőkésest veszel. Tuti nem kell félbevagdalni az almát .nem akad meg, csak dobálni kell bele. Természetesen tisztán!
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Köszönöm a válaszokat. Valóban, évi 3-4 mázsa gyümölcs miatt nem szeretnék 300 ezer forintos aprítót vásárolni. Se barkácsolni - bár van hozzá eszközöm, de időm az nincs. Akkor marad az ágaprító. A rozsda biztos zavaró lesz, de ha jól gondolom akkor ennek semmi negatív hatása nem lesz.
A vas oxid nem hiszem hogy bármivel különösebben reakcióba lépne, és azt sem hiszem hogy az erjedést vagy az ízt károsan befolyásolná. (Bár lehet hogy tévedek.)
A sejt feltárás miatt zúzúnk, mindegy hogy reszel, vagy pépesít, a homogénebb cefre a cél. Nekem volt reszelőm, kézi, motorosítottam, ez a hagyományos répadaráló, meg volt ágdarálóm is, nagy kürtővel, gyors fordulattal.
Mindkettő hibája számomra a rozsdásodás, az első vödör gyümölcs szedi le, majd következő használatig megint berozsdul.
Ha hosszú távra tervezel, próbálj olyan eszközt, aminél ez nem fordul elő, mert gondolom ez téged is zavarna egy idő után.
Ma, a kis mennyiségeimre(100kg), egy saválló pengés-keverős fúrógépbe fogható szárat használok. Ez nem valami gyors, meg a gép csak félig dolgozik egy beleöntős helyett, de viszonylag olcsó.
Nem véletlen drágák a használható gépek, a jót meg kell fizetni, mondom úgy, hogy én sem szántam rá ennyit:).
Nekem eddig semmi bajom nem volt az ágdarálóval, pedig sokkal több almát és birset leszecskáztam vele, mint Krumpli. :-p
A szecskázás után a hordóban kicsit meg kell dolgozni keverőszárral a homogenizálás miatt .. de azt egyébként is meg kell tenni az élesztő és egyéb anyagok elkeverése érdekében.
Persze sokkal jobb (hatékonyabb) az a fajta, amit Krumpli ajánlott, csak éppen évi 2-3q miatt nem éri meg beszerezni (készen kb. 300k HUF).
Köszönöm, nekem valami olyan megoldás kellene amit pénzért meg tudok venni. Kb. egy hónap múlva lesz rá szükségem, és jelenlegi elfoglaltságaim miatt egész biztos, hogy nem lesz időm barkácsolni. Közben az alma megállíthatatlanul érik...
Ez így működik, le kell szedni, a kocsány elszárad, az utó érés enzim tevékenység eredénye, ha kint marad, ki van téve az időjárásnak feleslegesen. Ha a kocsány nem szárad el teljesen, a fa vissza szívhatja a nedvességet a gyümölcsből, de a nap és a szél is szárítja, jobb helye lesz annak nálad, szépen befejeződik az érés, ilatoznia kell, akkor van készen. :)
És még 1 törkölyös kérdésem is lenne: eddig csak kékszőlőnél figyeltem meg, de most irsait főzve szintén szembe jött a képeken is látható jelenség (remélem látszik, sajnos csak ennyire futja telefonnal), miszerint az oszlop üvegére barnás kosz csapódik ki belülről a buborékolás során, az alsó tálcán a legtöbb, a középsőn kevesebb, a felsőn pedig már semennyi. Az oszlop takarításakor ez sima papírtörlőkendővel (esetleg nedvesítve) lejön.
Érdekelne, hogy pontosan mi csapódik ki ilyenkor az üvegfalra, és miért csak a szőlőnél? Miféle vegyület ez, ami a többi gyümölcsnél nem jelenik meg?
Kollégák! Hordós kérdésem lenne: valami külföldi oldalon olvastam, hogy ha éppen nincs mit érlelni a hordóban, a kiszáradás és a baktériumok felszaporodásának elkerülése érdekében fel lehet tölteni "sterilizált" vízzel is. Ez mit akar jelenteni? Sima ioncserélt vizet, vagy valamivel bekevert vizet? Van valakinek ezzel tapasztalata?
Szerintem kár ezen stresszelni, szombatig még 2 nap, aztán úgysincs más választásod, mint leszedni.
Én tavaly nyári körtét voltam kénytelen utóérlelni (idő előtt ledobja a gyümölcsöt az idős fa), már azt hittem, hogy nem lesz belőle semmi, de azért tettem vele egy próbát: kiváló körtepálinka lett belőle (Porrogon 20 pontos aranyérmes), a félig érett gyümölcsöket szedegetve nem gondoltam volna, hogy ilyen szinten képes utóérni.
Te ugyan más fajtával próbálkozol most, de a körte az egyik legjobb alany az utóérlelésre, szóval nyugodtan hozd el szombaton, aztán pár héten belül kiderül, mennyi van benne. Gondolom az sem tragédia, ha véletlenül nem ez lenne életed körtepálinkája.
Betaláltál, ez pont egy Kecskemét környéki gyümölcsösből van. A baj az, hogy szombat az utolsó időpont, amikor leszedhető, már csak az én kérésemre hagyták a fán azt a mennyiséget, amit magamnak szeretnék leszedni, az összes többit már leszedték. Szívem szerint hagynám még, csak sajnos nem lehet... Mindegy, szép sorban, mosott rekeszekbe szedjük, utána megy hűvös, árnyékos helyre és bízok a szerencsémben!
Ezt az egész szemes szilvát meg egyelőre eltolom jövőre. Stanley beszerzési forrásom már van.
A körte előreláthatólag szeptember második felében kijön a hordókból, felkészül a Granny Smith alma...
Köszönöm az infót! A képből kiindulva akkor a hordó lehet 2/3-ig, illetve 3/4-ig is rakva, nem muszáj fullra telepakolni. Ennél a módszernél mennyire számít az erjesztési hőmérséklet? Jolida ugye azt írta, hogy a cseresznyefa árnyékába teszi a hordót. Gondolom így a korai fajták kizárva, mert a meleg ennek se hiszem, hogy jó, a koraiak érésénél meg azért még nem ritka a 30 fokos meleg. Milyen fajtákkal érdemes próbálkozni?
Én ezt valahová az általad megadott skálán olyan 3-4 közé tenném. Tegnap délelőtt lett ez a körte leszedve, BRIX 13-at mértem. Maga a körte az általad is leírtaknak megfelelően megemelve mindenféle rángatás nélkül könnyedén elroppant az ágtól a szára, semmi erőt nem kellett kifejteni a leszedéséhez. Létezik, hogy ha szombat reggel szedjük le, akkor utóérlelés közben besárgul az elvárásnak megfelelően?
Sziasztok! Egy kis segítséget szeretnék kérni. Alma, birsalma és körte apírtására keresek megfelelő eszközt. Mindkettőből kb. évente 2 mázsát szeretnék feldolgozni. Tehát nem nagyipari gépre van szükségem. De mivel hosszú távra tervezek ezért úgy gondoltam, hogy nem fogom évekig kézzel reszelgetni őket.
Láttam hogy van aki gallyaprítót használ erre a célra, de nagyon sok a lehetőség.
Tudtok mondani valami bevált dolgot erre, ami emberi áron van, és elérhető?
Nálam som és naspolya az ami eddig befutott. Eddig egyiket sem bántották sem tavaszi fagyok, sem kártevők. ízvilágra nekem naspolya fekszik.Som harsány, azzal lehet kínálgatni.
Az egész szemekkel teli hordót el tudod képzelni, kinyitáskor vagy szín lé van vagy fenn maradt a töpörödött törköly, benne kierjedt szemekkel, ahogy Jolida írta, penész nincs, fehér élesztő szaporulat előfordul, a közbenső állapot szép inkább, amikor a megnyílt héjon kifakad az elfolyósodott anyag és elkezd erjedni, az illata is nagyon jó ilyenkor.
A végén a hordó alsó két-harmada lében áll, a tetején van egy vastagabb réteg szilva, a legfelső egy-két sor töppedt. A legfelső néha előfordul fehér lepedék.
Van úgy, hogy kiszedem azt a szemet, van úgy, hogy nem. :-p
Egyébként a tetején levő szemeket akár meg is lehet enni (mondjuk nem vezetés előtt), friss íze van.
Egyszer rakhatnál be képet a hordó kiinduló állapotáról és a felnyitáskori állapotról...és itt nem a hordó fajtája érdekel, sőt azt is gondolom, hogy az erjesztés alatt sem változik, hanem a benne lévő átalakulás érdekelne. Lesz-e a tetején penész, ha igen, milyen, leszeded-e róla, vagy nem foglalkozol vele, stb.
Igen, végig ott vagyok, nincs trükk, se sunyiság. Két főzőmester van, az idős tanította a fiatalt, a rosszindulat legkisebb szikráját sem látom bennük, mindketten elborultak a jó értelemben. Szükség esetén vízen és habzásgátlón kívül semmi plusz nem kerül a cefrébe.
Ha esetleg nem egészen tiszta a gyümölcs (levelek, szárak), kicsit megúsztatom, a tetejéről lesöpröm a szemetet, amelyik szilva nem tetszik (nem teljesen zárt) megy a turmixolandók közé, a többi lecsöpögni visszamegy a ládákba.
60l-es hordókat színültig töltöm szilvával, kicsit belenyomkodom - a gyümölcs ne sérüljön- és lezárom kotyogóval. Semmit se rakok bele!
Kotyogóba étolaj, 2-3 hónapig ott hagyom a cseresznye fa alatt árnyékban.
A fa fajtája fontos, mert kihatással van a végtermékre. :-))))
Előbb gondolom kiáztatod a dézsát, majd sztem ne told túl, ahogy anno ezzel foglalkozhattak is. Alapanyag legyen érett, fele zúzva, ahogy anno az öregek(ősök) is csinálhatták.
Nemem van még az egész szemes két éves lepoból, jónak nem rossz, vállalható, de nem az én ízvilágom. Megvan benne a friss szilva, de az egész slampos, émelygős, széles. Hordóba el tudnám képzelni, mert lenne ami alakuljon.
pff.. nálam júliusban a 2. szilvadarázs rajzás, augusztusban monília miatt erősen gombaölővel, idén sem voltam elég rámenős, 30% kb bukta a monília miatt, Bp, külvárosi kert, tied ehhez képest bio, ökölszabályként hallottam, ha augusztusban nem permeteznek gombára, akkor biztos jól erjed a szőlő.
Én nem egészben tenném bele, feldolgoznám. Egyébként passz, ezt nulláról fel kell építeni ott helyben ahol vagy. Van egy összeollózott txt fájlom, mindjárt elküldöm emailban, az sem ad választ, de talán lesz még több kérdésed. :)
Az utolsó permetezés júniusban történik, a szilva pedig szeptember első-második hetére érik be. A szomszédban szinte semennyi növényvédelem (jellemzően szőlő és gyümölcsök), az utcán minden ház előtt szilva vagy meggy, de persze minden másodiknál hagyják a járdán rohadni a termést...
Szóval a körülmények szerintem ideálisak ilyen projekthez, de vajon hogyan érdemes nekiállni? Fogok egy, a képen is látható edényt (a balkáni kádároknál sokfelé láttam kimondottan ilyesmiket erjesztéshez), beleöntöm a puha, enyhén lekváros szilvát egészben, lecsukom a fedelét, aztán ha már bugyog, akkor lenyomkodom a bundát néha? Vagy ennél szofisztikáltabb módja is van ennek?
Tehát végig ott vagy és látod a folyamatot? Akkor nem szóltam. Nem a vágásokkal trükköznek sok főzdében, a cefrét erősítik semleges szesszel és úgy főzik le, de tisztelet minden kivételnek.
Basszus, nem gondoltam, hogy ilyen lavinát indítok ezzel az Irsaival...
Végigolvasva a hozzászólásokat és a véleményeket egybevetve bejelentettem péntek reggelre a cefrét főzni. Sajnos nem tudom kettészedetni az adagot, mert akkor a főzde már nem főzné le, alámenne az általuk bevállalt minimális mennyiségnek.
Tegnap este kiszedtem a hűtést a hordókból, korrigáltam a PH-t és a cefre tetejére ment a C-Vitamin szórás. CO2 még volt a cefre tetején, viszont a kalap már érezhetően nem volt olyan vastag, közelebb volt a lé a felszínhez, viszont még mindig pezsgett. Nem olyan intenzíven, de pezsgett. Kotyogók még beszélgettek, de a 3-4 mp-es közök két buggyanás között kitolódtak 8-10 mp-re.
Végső lezárás előtt:
A pénteki főzés végkövetkeztetésként azért jött, mert összességében 3 opció volt, amiből az első ki is esett kapásból.
1. Főzetni azonnal, vagy minél hamarabb (6-7 naposan)
Ez ugye nem jöhetett szóba, mert ennyire gyorsan nem tudom leszervezni, de elvileg a hozzászólások alapján itt jönne a legtöbb Irsais jegy.
2. Pénteki főzés (10 naposan)
Ez a leghamarabbi időpont, ami szóba jöhetett, arra számítok, hogy így mind az Irsai jegyekből, mind pedig a törkölyös jegyekből kerül a végén a pohárba.
3. Hétfői főzés (13 naposan)
Ennyi idő után elmegy az aromakészlet a törkölyösség felé és kevesebb marad az Irsais jegyekből.
A tavaly készített külön lé-külön törköly verzióval is elégedett voltam az újrafinomítás után, viszont a törköly vitte a zászlót az összes tavalyi párlatom közül. Ennek fényében döntöttem a pénteki főzés mellett, picit ebből-picit abból is szeretnék, remélem össze fog jönni. Minden általatok felvázolt véleménnyel tudok azonosulni, megvan mindegyiknek az oka, amiért működhet, az egyik a gyakorlatban lett kipróbálva és visszajelzések alapján működik, bár szembe megy a tankönyvvel, a másik pedig a tankönyvi példa és a 228-as élesztő tulajdonságaiból adódik. Úgy remélem, hogy a pénteki főzés sem egyiknek, sem a másiknak nem fog megfelelni, illetve kicsit mindkettőnek meg fog felelni.
Ami viszont biztos, hogy nem akarok én ebből semmiféle összeszólalkozást köztetek, az ég világon semmi baj nincs azzal, hogy vannak véleménykülönbségek, ez viszi előre ezt az egészet. Nagyon rossz lenne, ha emiatt a nagy öregek közül megint elvesztene valakit a fórum akár egy kis időre is!
endrepp:
A főzdét illetően annyit, hogy a ma kapható legfullosabb Kothe főzővel dolgoznak és nem a mennyiségre mennek, nem beszélve arról, hogy a vágások (mivel még annyira nem értek hozzá) közös döntésként születnek, de az én szavam a mérvadó. EP szinte minden cefrémnél kevesebb van, mint az általuk általában főzött cefrékben, UP-t pedig úgy szoktuk vágni, hogy mintavétel után a főzőmester illatol/kóstol, nem mond semmit, csak átadja a poharat nekem, majd mondom, hogy én vágnám, vagy még hagynám és csak utána mondja meg, hogy szerinte igazam van, vagy nincs. Itt volt már, hogy különbözött a véleményünk, de ezen az múlt csak, hogy menjen még egy liter a KP-ba vagy se. A Lepo (18-as BRIX gyümölcsnél, 16-os BRIX beoltott cefrénél) lejövő KP-ja 81,5 fokos volt és ki merem jelenteni, hogy nem utópárlatos és 45%-osan jött ki a 10,34 liter/100 liter cefre. (Persze ettől még lehet UP-s, mert ilyen téren nem vagyok penge, de én nem érzem annak. Jövőre kiderül valamelyik versenyen.)
Te jó pozícióból indulsz ennek, mert van saját gyümölcsöd. Ha jó a termőhely változatos, diverz környezettel, egészséges rajta a gomba kultúra, van megfelelő cukor tartalom, érettségi fok, nem kíván augusztusban drasztikus növényvédelmet, akkor jól is fog erjedni. Én ilyen edényt képzelek el tölgyből:
Az erjesztést szokták megjelölni, mint módszert, amivel jól ki lehet szedni a hordó csersav, akármi tartalmát, lehet érdemes először erjeszteni benne kifejezetten ilyen céllal.
Még nem állok hozzá sehogy, csak kérdezek. Nyilván belefér a bukó is, nem erről van szó, hanem érdekel a technológia, mivel nem vagyok borász, így ezen a téren sincs támpontom. A vadélesztős, egész szemes erjesztési vonallal tavaly már kacérkodtam, de végül nem lett elég gyümölcs hozzá.
Rossz volt a megfogalmazás részemről, úgy is kérdezhettem volna, hogy mi az, ami garantáltan kerülendő és mi az amivel pozitív tapasztalatok vannak - hogy ne kelljen újra feltalálnom mindent.
Az elmúlt két évben főztem nyílt (műanyag) kádas módon erjesztett törkölyt, szerintem kiváló alapanyag hordózáshoz, főleg ha füstös, "whiskeys" ízvilág a cél, hordó dominanciával.
De két kérdés rögtön adódik: hogyan kell gyümölcsöt erjeszteni kádban úgy, hogy garantáltan ne menjen tönkre a cefre (élesztőzés, hőfok, keverés stb?), illetve a fakád fájából oldódik-e ki valami a gyümölcs sav-, és alkoholtartalmának hatására? Ad bármit is a párlathoz?
Nem a feltételezett végeredmény, az odáig vezető úton elkövetett "rémálom", ami kiveri a biztosítékot. Naivkezdo szerint oda el lehet jutni elegánsabban is. Én így értelmezem. Ezt a vitát csak úgy lehet bezárni eredménnyel, ha mindkét módszerrel elkészül a termék és összevetésre kerülnek.
Nagyon egyszerűen eldönthető lenne, csak tapasztalnod kellene Krumpli pálinkáját. Ízre, illatra. Utána tudnál tényszerűen véleményezni, praktikus-e ahogy Ő készíti, vagy sem.
Ez érdekel engem is, szilvát kádban erjeszteni. Megint csak feltétel egy jó érett alapanyag, ilyen zörgős, étkezési minőséggel ez nem fog menni, neked a saját terméssel ebben van lehetőség és ezt hordózni meg, bátrabb vágásokkal főzve.
A berakott adatlapról jutott eszembe, illetve az irsai téma miatt talán aktuális is, hogy mi újság a fakádas erjesztéssel pálinka céljából? Nyilván a hordós érlelés irányából kérdem (mint afelé megalapozásként), vajon visz-e némi csavart a történetbe, nem feltétlenül illatos szőlő esetén, de pl. a kadarka, kékfrankos és barátai hordós törkölyként nagyon izgatnak.
Csak azért gondoltam tippelünk, mert a szóban forgó főzde, amit kiadott Brix16 Lepoticából 10.5 litert, az elgondolkodtató. Ez alapján kíváncsi vagyok mi lesz az Irsaiból.
Ment kísérletezés. Ez hozta meg az eredményt. Nem a cefrézés, hanem a főzés, deflegmáció, elválasztás vonalban gondoltuk, hogy bemennek a mély ízek. Volt olyan gondolatom, hogy akinek nincs keverője és a mag lent van a fenéken, annak magízű lesz. Egyébként engem special nem érdekel, szívesen kóstolok ilyesmit, de nem az én világom. Sárga muskotály érdekelne esetleg ebben a vonatkozásban, izgalmasabb aromának tartom, mint az irsait. Esetleg a pölöskeit megszelidíteni, az most 3évesen is annyira tolakodó, hogy ihatatlan nekem. Már hordóztam is, az valamit szelídített rajta.
Igen ez lényeges, hogy ti tudjátok csak mit szeretnétek.
De annyi kísérletezés ment mindennel már, ezzel miért nem?
Nem láttam a teszteket a javaslataim szerint. Csak egy szezonban kellene macerás, 6-8 változatot főzni ugyanabból. Ki tudja, lehet kiderülne, hogy valamelyik kiváltja a félkész főzést.
Nem 3éve tart, én 5éve főztem az első irsait, ami az ideálistól számomra messze volt és azóta megkóstoltam ebből a kategóriából úgy 30-at, szóval elég nehéz ezt úgy kimagyarázni, hogy a konkrét elvárásainkat nem tudjuk egyeztetni. :)
Semmi gond megkérem az admint az "irsais hány napra kell főzni" típusú hozzászolásaimat törölje, és akkor nem kell ezt írnod: "3 éve tart ez az agyrém"
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Előttem itt van Krumli irsaija, előtted nincs. Majd, ha mutatsz ilyen szintűt, bármilyen módszerrel, akkor már elmondhatom, hogy 2 igazoltan működő megoldást ismerek. Ez olyan, hogy a "pacsuli" kifejezés az semmi, illata, íze csúcs és nincs benne semmi "nehézség", könnyed, rendkíül elegáns az egész, annak ellenére, hogy minden ízében túl van tolva a "fajtajelleggel". :)
Nem vált be a külön főzés eddig, valahogy nem elég könnyed a végeredmény, nehézkes, nem elég üde. De nem a különfőzés miatt, leamortizálódnak az aromák valószínűleg. Egy alapos hűtéssel jó lenne, abban igazad van.
A lassú, de fontos utóerjedési szakasz tapasztalat, illetve anno konzultáltam kokofermtől azt hiszem Pista bácsival illetve talán Tamással is, mindketten Dr. Kovácsok.
Bár pongyola volt a megfogalmazásom, de nem írtam, hogy nem a gyümölcsre jellemző.
Anno sokat foglalkoztam (relatív) a 228-cal, más élesztőkkel.
Primer, szekunder. Nem biztos, hogy azt értem amit gondolsz, de én nem csak a primer techno vonalat szeretem. Ahogy borban sem.
Pálinkában ez nehezebb, picit megbolindítani. De nem is a 228 fog ebben segíteni, kiváló techno élesztő, a gyümölcsre jellemző jegyeket hozza a legtöbb esetben.
Sok irsait kóstoltam már, van aki nem ennyire érzékeny a cefrézésre és simán jót produkál, van aki szerint az övé tökéletes, habár én nem így látom. A zöldszüretes kategóriagyőztes sem az én világom. Desen kell olyat készítenem, ez nagy kihívás, ha belefutsz egybe, esetleg, szólj:).
Ha kávéba teszek irsait, gyönyörűen elkezd illatozni, az a pár fok különbség is beindítja azokat az illatokat. Lehet érzékenyek a fűtésre. Most ideális lesz az erjesztés, hideg van kint, pajta is kihült, szombaton kezdem, ua az alapanyag mint tavaly, meglátjuk mit befolyásol a hőmérséklet nálam.
Itt mire gondolsz konkrétan? Az én értelmezésemben a pálinka főzésnél nincs szükségünk "termelt" aromákra, mert azok erjedés ízek, másodlagosak, arra a bornál van szükség. Lepárlás során csak a primer aromákat visszük, át amiket a gyümölcs maga termelt. Legalább is én egy Irsait így képzelek el, hogy a vezér aromája kerül át, mivel az adja az eredeti ízét, jellegét.
Hát, volt igazolványuk és nem is loptak el semmit:)
Az egyik egy százados volt, a másik törzsőrmester...
Tudom, hogy az önkormányzatnál kellett bejelenteni, ott is jelentettem be, aztán a NAV-tól kaptam engedélyt az építésre, mert nem volt hivatalos származása a főzőnek.
Valószínűleg ekkor került be az ő nyilvántartásukba.
Azt mondták, hogy ha nem töröltetem náluk, akkor jövőre is jönnek, de amúgy nincs semmilyen szankciója.
A párlatjegyet nem követtem, de ezt is ők mondták.
Hát ha ennyire vannak képben, mégis ilyen elánnal dolgoznak, az lehet mulatságos, meg lehet szomorú is...
Krumli az okot, hogy így "irsaisabb" neki a törköllyel hozta összefüggésbe, ez nem hiszem, hogy helytálló. 6napig ázó héj, szár majd 3órán át főzve, mindent kiad magából. A hűtés, a reduktív erjesztés az aroma védelemről szól elsősorban, ha nem tud hűteni, az idő csökkentése csökkenti az érzékeny aromák romlásának mértékét, 12 napról, 6napra jelentős különbség. Egy tech hiányosságot pótol így, nem szép a megoldás és? Ez hobbi, ér ilyen módon is találékonynak lenni.
Nekem ebben a megfogalmazás slendriánsága nem tetszik. 6napra főzni a hány fokon erjedő cefrét? Nálam most 14-15fokra lehűlt a helység, a szombaton beoltott szőlő ma estére éppen beindult, ebben a formában ez egy hiányos technológiai utasítás, hogy főzd 6 napra, 1 paraméterrel ilyesmit nem lehet megadni.
Ezzel egyetértek. Teljesen megértem, aki parfümöt akar főzni, nekem viszont az Irsai két hétre főzve is pacsuli. ;) Az én ízlésemhez a nehéz, lekváros pálinka van közelebb, a könnyed virágosságot csak megcsodálom.
Sztem azért nem kell nagy szavakat használni, mint ökörség, csak mert te nem úgy gondolod. Szted az ötlet honnan jött? Megálmodta vki félkómásan, faluvégén, vagy esetleg ezzel hivatás szerűen foglalkozó emberektől? Én, vagy mi nem feltalálók vagyunk, csak tolvajok, próbálunk lopni azoktól, akiknek ez jobban megy.
Szavaimat pedig ne forgasd ki(én sem tettem a tieiddel), nem kell félig kierjedt cefrét kifőzni senkinek, egy 6. napos irsai a főerjedés, vagy zajos erjedés végén jár normál hőmérsékleten.
Senki nem mondta senkinek, hogy így kell főzni, nem kell keresztes hadjáratot indítanod, megfigyelés van meg tapasztalat, érvelés, ami vki szerint helytálló.
Nem írtam sehol 3 napot, sőt, még ezt nem is olvastam itt. Nem technológiai lépés hiányzik, hanem a technológia.
Engem a szőlő nem vonz annyira, évről évre belefutok, de direkt nem keresem. Sokan elmondták már nekem a tuti irsai receptjét, csak nekem ezt nem sikerült olyan tutira, mint én gondoltam, ez viszont műkszik, de tőlem nyugodtan továbbléphetünk, ha neked vagy másnak nem ok, nem kell rá időt pazarolni.
Hogy tudsz az irsaiba olyan friss illatokat vinni, mintha most facsartad volna. Nekem nem ment, krumpli mesélt róla, kipróbáltam, bevált. Közben főztem hagyományosan, 12 napra is. Nagy a különbség. Kiveséztük, a mi lenne ha fonalat, lehet más megoldás is, de ez működik, 6 nap, brix 8 felett, főztem. Végeredmény egy brutál illatos, kb egyépcsős jellemzőkre hajazó pálinka. Hátránya a szerényebb kihozatal, de ezzel kibékülök, míg nem lesz jobb megoldás.
Mindíg azt vallottam, ha kiforrt a cefre, akkor főzünk, de ebben nem csalódtam.
Amúgy logikus, főzdétől jött, elkezdtek lefőzni nagyobb mennyiséget, megfigyelték, az elsők a legillatosabbak.
Ma megjelent nálam két NAV-os ember, hogy ugyanis a NAV-ról visszaszáll a pálinka főző készülék nyilvántartása az önkormányzatra és ennek szellemében én nyújtsak be egy NAV_J37-es nyomtatványt, hogy a NAV engem a nyilvántartásból töröljön.
Ezt némi fejvakarás után meg is tettem, mivel hogy semmiféle kitöltési útmutató nem található hozzá, a súgója értelmezhetetlen, ellenőrzéskor pedig csak vaktában dobálja a hibákat, de semmilyen módon nem kideríthető, hogy melyik az a mező, amit kifogásol, azt úgy kell kitotózni.
A két NAV-os jegyzőkönyvet is csinált az ittlétéről, amit a náluk lévő hordozható printerrel ki is nyomtattak, keletkezett 2x6 A4-es lap kétoldalasan nyomtatva, került rájuk 2x11 db aláírás, ugyanennyi pecsét, az egész paksaméta tényleges tartalma annyi, amit fentebb egy fél mondatban leírtam.
Kérdeztem tőlük, hogy ennek így mégis mi értelme van?
Hiszen a NAV simán törlöhetett volna a nyilvántartásból, aztán arról értesítenek, ha akarnak, de ha nem értesítenek, akkor is mi van?
Ezzel szemben két ember személyesen megjelenik itt nálam.
Mondták, hogy profiltisztítás, meg hátha közben meghaltam, meg nem volt elérhetőségem, holott a címemet minimum ismerték, hiszen nem vaktában csengettek be.
Az önkormányzatnál amúgy nem kell bejelenteni semmit.
De párlatjegyet továbbra is kell venni, mégpedig tőlük, mármint a NAV-tól...
Ha valaki, hát én bizony minden szezonban leírom, hogy nem kell azt a szegény szőlőt turmixolni. Ez csak egy példa.
Aztán ez a félkész Irsai cefre főzés is mindig előkerül, elnézést de ez annyira agyrém, hogy még csak hasonlat sem jut eszembe, amivel érzékeltetni tudnám.
Ennek kapcsán többször leírtam, hogy számtalan lehetőség van.
Végig szőlővel, rövid áztatás után csak must, hosszú áztatás után csak must, extra hosszú áztatás után csak must. Aztán ezen lehetőségek mindegyike tovább bonyolítva, mert lehet a mustot ülepíteni is erjedés előtt, főzés előtt.
Valóban én akarok egy technológiát ráhúzni mindenre?:) Vegyük már egymást komolyan.
De érteni vélem, hogy nem szeretnél törkölyös ízt. A kipróbált és neked bevált felkész cefrefőzés ettől még kőkorszaki módszer.
Egy technológiát akarsz minden gyümölcsre "ráhúzni". Szinte minden gyümölcsnél más, sokszor fajtánként is mást kell alkalmazni.
pl:
szilva:
- Lepoticánál a túlérett állapotban - mint ami régen divat volt, itt is (már fa elengedte, de még földre nem esett) - nem lesz a párlata fajtára jellemző illatú ízű, lesz belőle szilva pálinka, míg ha egy-két héttel hamarabb van szedve (mikor már bekékült) gyönyörű párlat főzhető belőle.
Én kipróbáltam, amit krumpli ír helytálló. Nehéz elfogadni, kell egy bizonyos nyitottság, hogy szembe menj az eddig tanultakkal. De csak úgy tudod biztosan:).
Úgy nem, hogy klasszikus habzós, dübörgő erjedést várjuk, de azért a szakaszok megvannak, mondjuk a felszaporodás gyors a tasakossal, de az utóerjedés nálam mindig tetten érhető, főleg a 228 esetén. Szépen, lassan, elhúzódóan, a 228 ilyen, és ekkor fontos aromákat termel, elvileg. Én megvárnám a helyében, mindig megvárom.
Most voltam kint, cseréltem hűtést, 17,2 celsius volt a lé a cefrebunda lenyomkodása után. BRIX még mindig 6 és a bunda alatti lé pezseg. A kotyogók kb. 3-4mp-es szünetekkel buggyannak. Ha ez már az utóerjedés, akkor szerintem eléggé el fog húzódni. Ami biztos, hogy próbálom kb. midig ugyanabban az időpontban cserélni a hűtést, a 3. napon mértem a legmagasabb hőmérsékletet, közvetlen a csere előtt 18.0-18.3 között volt mindegyik hordó, mostanra már egyértelműen hűl, ugyanazzal a hűtésintenzitással pár tizeddel minden nap alacsonyabb hőfokot mérek. így akkor már csak az a kérdés, hogy péntekre, vagy hétfőre időzítsem a főzést?
Vilmos körte téma:
Szombaton voltunk ellenőrizni a termést, 12-es BRIX-et mértem, de a magok még fehérek a magházban. Ma is volt egy kontroll, a magok még mindig fehérek, viszont szombaton le kellene szednünk, mert "rájárnak" és félő, hogy nem jut annyi, amennyit szeretnénk. Ha leszedjük fehér maggal, akkor mennyi az esélye, hogy utóérlelés után jó pálinka legyen belőle? Remélhetőleg ez a pár nap szombatig jót fog tenni neki, de azért van bennem némi félsz...
Hatodik napja erjed az Irsai cefrém és még mindig nem fogyott ki a szuszból. Kotyogók már lassulnak, de még mindig folyamatos a buborékolás, tehát még tart a főerjedés. Tegnap mértem BRIX-et, már lement 6-ra, de mintha az élesztő egyáltalán nem foglalkozna vele, dolgozik rendületlenül. Pedig az első napi szüretből jött a szőlő és a kezdeti BRIX 17 volt. Arra gondolok, hogy a folyamatos hűtés miatt erjed elhúzódóan, idén figyeltem rá, hogy 18 fok főlé ne menjen a cefre hőmérséklete, sikerült folyamatosan alatta tartanom. Tavaly is hűtöttem, de nem ilyen intenzitással, remélem meglesz a pozitív hozadéka. A kotyogók lassulásából arra következtetek, hogy talán csütörtökön a reggeli órákban fog befejeződni a főerjedés. Mit gondoltok, mennyi időt hagyjak neki a főerjedés vége és a főzetés között? Ha jól emlékszem volt olyan vélemény is, aki már a kotyogók lassulása után azonnal főzi... Hétfői főzetés van a fejemben, akkor lenne 13 napos a beoltástól számolva.
Nagyon jó kérdés, próbálkozom több opcióval is, de az infrastruktúra limitál. Jellemzően 17-19 fokon, 72-75% körüli páratartalom mellett folyt a legtöbb kísérlet, de van magasabb páratartalommal (kb. 85%) és magasabb hőmérsékleten (kb. 24 fok) érlelt tételem is, nekem a hűvösebb jobbnak tűnik, de valószínűleg csak azért, mert könnyebb kontrollálni, nem lesz hirtelen túlérlelt. A külföldi cikkeket olvasva ennek variálásával is nagy lehetőségek vannak az ember kezében.
A változó klíma miatt keresem azokat az alternatív gyümölcsöket, amik bírják ezt az időjárást. Itt elsősorban a tavaszi fagy okoz gondot a hagyományos fajtáknak, ezért nincs identse meggyem, se kajszim, tavaly ezért nem volt kajszi és szilva.
Teljesen mediterránba nem akarok csapni, a füge, kivi és datolya nem az én világom, meg már a kert is tele lett ültetve fákkal, így inkább kisebb cserjés-bokros gyümölcsök jöhetnek szóba, lehetőleg olyanok, amikkel tovább bővíthető a termőszezon: a másik végén körtével és almával már novembernél járok, ezen a végén jó lenne május vége - június eleje tájáig kiterjeszteni, ezért is tetszett meg a mézbogyó. Lehet, hogy kétszer fogok csak pálinkát főzni belőle (először és utoljára), de nem ez lenne a fő profilja. De más is szóba jöhet még, korán termő, igénytelen gyümölcstippeket megköszönök mindenkinek.
Mézbogyóból pálinka? Savanyú mint a fene, keveset terem, a legtöbb fajta nagyon apró, és éréskor potyog veszettül. De ami a legrosszabb, szerintem nem bírja a klímánkat. Vagy az erős UV égeti le.
Mondjuk fentiek első fele a somra is igaz :) Én mai fejemmel (már) nem költenék telepítésre. De van 6-7 "bokrom"...
Spontán erjesztésre pl, ami termel plusz illékony komponenst. Míg szilvában pl Krumpli a szigorú technológiájával és hozzáállásával klassz pálinkákat produkál olyan gyümölcsből, aminek friss, ropogós savai vannak, de ezen sztem nincs mit hordózni, meg kell inni. Viszont ebből a gyümölcsből nem lehet spontán erjeszteni, ahhoz alaposabb elcukrosodás kell, ha ez nem valósul meg, akkor gyanítom túl nagy szerephez jut a Hanseniaspora, mert nem emelkedik elég gyorsan az alkohol és mindenféle dohányízek jönnek, szegfűszeg, csípősség, az használhatatlan, ha kiérezhető mértékben jelen van, épp annyi kell, hogy fűszerezze az egészet. Mivel saját szilvám kevés van, folyósra érettet pedig művészet beszerezni, itt kb ez meg is állt. Green egész szemes módszere hozza a lakkos, terpénes aromát, azt lehet produkálni, 1-4 kb az eredményessége nálam, 4 edényből 1 kuka 2-3 hónapi téli erjesztés után, kis edény esetén, valószínűleg nagyobbal jobb lenne, de lehet egyéb higiéniai oka volt, nem olyan nagy gond, mert EP-vel leválasztható és lehet majd blendelni, elég 1x alkotni egy nagy adagot. :)
Lépcsős szüretre-erjesztésre is gondolok, cefrézni, főzni azonnal egy adagot, szüretelni később, hagyni észtereződni és időegységenként kifőzni egy-egy adagot, pl szimulálva ezzel egy nagy birtokot, ahol hónapokig tart, mire feldolgozzák a termést, az elején jönnek a friss primer ízek, a végén az érett, lekváros gyümölcs, lakkos, cherry-s aromák, így lesz egy komplexebb torténet.
Nemsokára jön az Elena szezon, eddig azzal volt a legjobb eredményem(besztercei is van a felmenői között), idén gondolom a gyakori eső miatt masszívan permetezve van, lehet inkább beoltom.
Azt gondolom, nem csak az elválasztást, a cefrézést is máshogy kell végezni, annyival több aromát kell átengedni, amit a fa elvesz. 2éve vettem ki, amit először tettem hordóba, tűnnek el az aromák, gyengébbnek ítélem meg, mint mikor kivettem, van olyan, amit később hordóztam és már nem ismerem fel mi volt. Persze, ha elfogy közben, akkor mindegy :), de én kisüstiben gondolkozom és abban, hogy egy komplex ízű, rétegzett, vastag végeredményt szeretnék, mint egy XO Calvados pl. és azt látom, hogy ez nem megy úgy, hogy azt küldöm a hordóba, amit lefőzök, finom és már fogyasztásra alkalmas.
A gin. Ez nem jutott eszembe. Szóval gines ízvilág, ezt is adja, szerintem szilvához és törkölyhöz is jó választás, de kicsit sem szokványos, megosztó megoldás, hordós érlelés kapcsán nem ez fog először az ízlelőbimbódnak eszébe jutni.
A boróka érdekes dolog, az egyik kolléga véleménye szerint olyan, mint a nyers fűrészelt fa, ami illatra tényleg hasonlít a nagyon gyantás fenyő fűrészárura, de ennél sokkal összetettebb. Tényleg adja az erdei bogyósok hangulatát, nekem körtével is nagyon bejön, versenyen is ezzel futott legjobb kört a körtém (ami natúrban minden versenyen rendre aranyat vagy ezüstöt hozott).
Egy szeder, málna, egres, berkenye biztos brutál ütős vele, de még meggyhez is el tudom képzelni, vagy mézbogyóhoz (idén telepítek belőle vagy 15-20 tőkét és 5 éven belül mézbogyópálinka nagyhatalom leszek, legalábbis most ez a terv).
Egy dologban viszont gyászos a boróka: a párolgásban. Voltak erre vonatkozó statisztikáim (a halott SSD-n...), telefonon talán még megvannak a natív mérési eredmények is, de emlékeim szerint a borókából párolog el egységnyi idő alatt a legtöbb párlat, így igazi hosszútávú érlelésre viszonylag veszteséges választás. Viszont nagyon egyedi a végeredmény.
Először én is 63% körül kezdtem, de aztán külföldi tapasztalatok hatására kipróbáltam mindent egészen 40%-ig. Mind mást ad, ebben nagyon sok lehetőség rejtőzik. Mostanában 50% körüli tételekkel próbálkozom, ez sokadik töltetként kevésbé fadomináns tételeket ad, érdekes koncepció ez is, a 60% fölöttiek viszont karakteresebbek. Nsgyon izgalmas része ez is az érlelésnek.
Körtefa sajnos nincs a műhely repertoárjában, ha lenne, már lenne nekem is! ;)
A gesztenyére én is nagyon rá vagyok gerjedve, rá is kérdeztem anno a szerbeknél, de az egy ideje nincs náluk, majd ismét rákérdezek, hátha mégis. Olaszoknál nagyon népszerű, a Covid miatt nem sikerült egy olasz műhelytől szerezni egy kicsi gesztenyét próba céljából, lehet hogy felmelegítem ezt a szálat is. Boros vonalon is komálják.
Már többször írtam, de muszáj újból megemlékeznem arról, hogy szinte minden hozzászólásodból tanul az ember, nagyon jó olvasni soraid (és a blogod is).
Érleléshez én mondjuk nem főzöm máshogy, de ez nem mérvadó, mert még sötétben botorkálok, csak néhány próbálkozád betalált. Azt megfigyeltem, hogy az enyhén szélesre főzött tételek jól szerepeltek minden versenyen, miközben a "konzervatív, merev" elválasztások nem léptek szintet a hordós érlelés hatására. Ebből persze még nem következik, hogy szélesen kell főzni, főleg annak fényében, hogy én oszlopos értelemben főztem ezeket szélesen, kisüstinél ez simán megfelelhet egy normál elválasztásnak, ki tudja.
Első körben én nem gondolnám, hogy más elválasztással kéne főzni, pont az összehasonlíthatóság miatt (natúr vs. érlelt). Ugyanilyen fontos kérdés a párlat alkoholfoka is, már az is megfontolás tárgyát kepezheti, hogy 50-55%-kal indít az ember, vagy töményebb, 58-65% körül érlel, ez is befolyásolhatja a végeredményt. Aztán ha megvannak az első tapasztalatok, akkor érdemes az elválasztással finomhangolni a hordós tételt.
Kajszi, körte és borpárlat? Én a cseresznyefát javasolnám, de a kőris is passzolhat, azt az olaszok fehérborhoz is imádják, a szerbek is javasolták borhoz.
A gönci hordóhoz nekem kb. 8-9 évig kellene főzni és gyűjteni a szilvapálinkát, aztán jöhetne egy év érlelés, és kész is. 10 éves blend projektnek nem rossz ötlet! :)
Egy 25 literes cseresznyefa hordóra nagy valószínűség szerint vevő vagyok! Ha esetleg sikerül összekaparnom a pénzt rá, akkor lehet lenne mellé egy kőris is, de ez még nem biztos.
Dobok egy mailt Neked, ha az adatlapodon lévő cím élő és a többit ott lebeszélnénk, ha beugorhatok a rendelésbe...
Köszönöm, de pár hónapja elment a szaglásom, és azóta csak nagyon fapadosan jött vissza :( Örülök, ha jövőre lesz belőle valami.
Akkoriban biztosan tölgyben érlelték, és valószínűleg ki is égették (legalább vékonyan), bár úgy emlékszem, az érlelt barack (is) megelőzte náluk az égetett hordók elterjedését. Ezek a párlatok akkor még elég "mocskosak" lehettek (alacsony deflegmáció, frakciók átkenődése, széles vágás), ezért is volt nekik szinte mindenből jobb a tölgyfában érlelt.
Az őszi a 19. századi Amerikában az egyik legnépszerűbb gyümölcspárlat volt, és főleg érlelve készítették (vagy legalábbis csak úgy tartották jónak), pedig akkor még a whiskyk egy jó része is fehéren maradt. Sose találkoztam érlelt őszivel, pedig lehet, hogy a hordó egész új dolgokat hozna ki belőle :)
Jobb, igen, így értem én is. Főleg a "standard" 3-5 literes "vásári" méretosztályhoz képest. Nyilván nem lesz ugyanaz, de közelebb lenne a nagy érlelőhordók karakterisztikájához és érezhetően növelhető vele az érlelési idő a kicsikhez képest.
Egyébként 20 literes hordó lenne az igazi, annak csak 2x nagyobb a felület/térfogat aránya egy 200 literes hordóhoz képest, tehát sokkal alkalmasabb a lassú, hosszabb távú érlelésre.
SSD már amennyire tudom felejtős otthon próbálkozni, régen hdd még volt esély. Van profi cég, aki nem olcsón helyreállít. Mondjuk ha csak pár adat kell, ki tudja.
Még nem tudom. Elsősorban az idei szilvaszüretre koncentrálok vele, valamint idén is kinéz kétszáz kilónyi "leveses" törköly, meg némi alma. De ha már rendelek, akkor egy fuvarral a jövő terveire is érdemes készülni, szóval lehet, hogy több hordó lesz belőle, nagyobb térfogattal. Arra is kell gondolnom, hogy az új hordó első 2-3 töltete nem maradhat sokáig benne a túlérlelés elkerülése végett, de el akarom kerülni azt is, hogy két töltet között kiszáradjon, tehát folyamatosan "etetni kell" a hordókat. Az általam főzött mennyiségek esetén ez nem is olyan triviális feladat.
Összességében valahol 10 liter körüli hordókban gondolkodom, de egy mennyiség és ütemterv számítás kell majd a döntés előtt.
Még annyit írták, hogy jellemzően az eperfából és borókából nem készítenek túl nagy hordókat, mert nem könnyű hozzá kellően nagy faanyagot szerezni, de a többi fafajtából (tölgy, akác, kőris, cseresznye) folyamatosan készülnek nagy hordók is, így ezzekkel nem szokott gond lenni.
A notebook SSD-je pusztult meg, nem bootol róla a gép. Kiszereltem és USB-s külső házba tettem, hogy másik gépre dugva talán menthető még valami, de már nem ismeri fel másik gép sem. Mivel ezt a gépet nem használtam munkára, így ősrégi az utolsó backup róla, a hordós őrületem kialakulása sajnos frissebb nála. De ha valaki megkotlott SSD helyreállításban jártas, az jó lenne, ezzel semmi tapasztalatom.
Köszönöm, hogy időt szánsz a válaszokra, sok dologban hasonlóan gondolkodunk!
Az első versenyre való beküldés sutyiban történt, 2-3 emberen kívül nem tudta senki, őszintén megmondom féltem picit a felsüléstől, mert egyrészt a környezetemben nincs másik olyan emberke, aki érdemben foglalkozna a pálinkával, illetve aki foglalkozik vele, az az én "hülye" dolgaimra csak a fejét vakarja, merhogy minek ezt a sok hülyeséget csinálni a cefrével, meg nem kell abba semmit tenni. Másrészt az ilyen emberek által készített pálinka kóstolásával nem vagyok előrébb, mert legfeljebb annyit tudok megállapítani, hogy az enyém jobb. Jó lett volna egy olyan valaki a környéken, aki hasonló módon gondolkodik, mint én és az ő párlataival összekóstolni az enyémeket, de sajnos a mai napig nincs ilyen. Ezért neveztem a versenyekre. Az ismerősök véleményére nem adok annyira, mert ha azt is mondják, hogy "fúdejó", simán mondhatják azért is, hogy ne bántsanak meg...nem mintha olyan sértődős lennék, elviselem és elfogadom a rossz kritikát is.
Amit viszont eldöntöttem, hogy az összes idén készült párlatomból küldök be a jövő évi versenyekre. Hogy melyikekre, azt még kérdés...
Hordó téma:
Én írtam Neked ide, hogy ha rendelsz legközelebb, akkor gondolj rám, nem tudsz esetleg egy árlistát feldobni valahova? A legutóbbi hozzászólásod azért már körvonalazta, hogy melyik fajták érdekelnének, de jó lenne végigböngészni, hogy mi a teljes választék.
Van itthon most egy üveg Zsindelyes fahordós kajszim, de nekem nagyon vékony. Lágy, meg szép színe van, meg minden, de nincs ráírva, hogy milyen hordóban volt érlelve, meg olyan túlhígított jellege van. Nekem csalódás. Megpróbálnám saját párlattal saját hordó(k)ban.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Szolgálati közlemény: akit érdekel a szerb fahordó rendelés, lassan kezdjen el gondolkodni a méretben és fafajtában, mert nálam 1-2 héten belül le lesz szüretelve a szilva (kiderül mennyi cefre lesz belőle), aztán nálam aktuális lesz a rendelés.
Bár ígértem részletes beszámolót a hordós ügyekről, de sajnos megdöglött a számítógépem, így a korábban már elkészült fotókat és leírásokat buktam, nincs is időm újra nekiállni a munkának (most is csak telefonról írok). Ezért csak annyit tudok az eddig összegyűlt tapasztalatokból megosztani, hogy versenyen és "élőben" is jól teljesítettek, abszolút elégedett vagyok velük. Perkátáról például 4 aranyat, 3 ezüstöt és 3 bronz érmet hoztak a hordós tételeim, emellett a hordós Platina-díjat (kategória legjobb tétele) is sikerült bezsebelni. Kárászra pedig a kóstolás alapján picit (számomra) túlérlelt tételeket vittem, ott 1 arany, 5 ezüst és 5 bronz lett a hordós kísérletek "jutalma".
Korábbi impulzusaim a versenyeredményekkel némi igazolást nyertek, a cseresznyefa hordó a legdögösebb, a kategóriagyőztes kombinációt is ez hozta (meggy pálinkával), de más gyümölcsökkel is jól funkcionált - igazából mindennel, utcahosszal lett a kedvenc fafajtám. A szerbek szerint a német vásárlók főleg újhullámos whiskeyhez viszik.
Az akác is jolly joker, harsányabb, édesebb ízekkel, viszont könnyű túltolni (nagyon vigyázni kell az érlelési idővel).
A kőris tűnik a legjobbnak akkor, ha ágyas pálinkát akarunk tovább bonyolítani hordós ízekkel, vagy a tölgyhöz hasonló hordós ízeket keresünk, csak savas mellékízek nélkül. Körtéhez is merem ajánlani, nem csak azért, mert visszafoggottabb a tölgynél, de meglepően lággyá teszi a párlatot, erre a német hordós írásokban is találni utalást.
A borókafa passzol szerintem leginkább az almákhoz, de picit megosztó ízvilág, szokni kell, a szerbek szerint erdei gyümölcsökhöz a legjobb. Kékszőlő törkölybe is lehet egy csavart vinni vele, úgy általában a nem illatos fajtáknak szerintem kellemes kiegészítése.
Az eperfa csak kajszival tűnik hibátlan párosításnak, nekem csalódás, számomra körtével sem volt meggyőző, viszont ez is szépen lágyít, igaz a kőrissel e téren nem tud versenyezni.
A tölgy pedig szilvával és törköllyel stimmel, de szerintem messze nem kimagasló az imént említett fafajtákhoz képest.
Vigyázni kell a hordós érleléssel, mert annyi mindent ki lehet próbálni vele, hogy nagyon be tudja szippantani az embert. Én például idén eddig minden gyümölcsöt hordós célokra főztem, "most fut" a műhelyben egy szisztematikus kajszi teszt (durván marcipánosság és hordó kapcsolata), lesz irsai kör, és a szilvát is hordóba szánom. Nem bántam meg, hogy belevágtam a hordózásba.
Akit érdekel majd a rendelés, keressen, majd még egyeztetni kell a szerbekkel, hogy még áll-e az év eleji árlistájuk, az új vámszabályok mit jelentenek az ő esetükben, illetve idén ősszel milyen fákból és milyen átfutási idővel vállalják a hordók gyártását.
Ennél a menetesszár végén van elég hely a csavar körül dugókulcsnak, vagy olyan, mint az enyém: a fémház pereme miatt csak villáskulccsal oldhatók a csavarjai?
Ne legyél kishitű, bír az többet is! Igaz én mindig raktam hozzá Foamsolt, de úgy 25-28 liter bármiből mehetett bele áthabzás nélkül (meggy is), a "rekord" 32 liter volt almából. Mondjuk nem atommáglyával aláfűtve.
De való igaz, hogy nem tömegtermelésre való méretosztály, én is milliliterben vezettem a jegyzeteimet vele. Jobban megbecsüli így az ember a végeredményt, azt az 1-3 liter pálinkát.
Az a rövid üvegoszlop nagyon tetszik, rengeteg helyet lehet vele spórolni "belmagasságilag". Valamikor tettél fel róla alis linket, de nem találom, bemásolnád megint? Több kollégánál is éppen csak elfért a fémoszlop, illetve van olyan is, aki ezért nem vágott bele az oszloposításba, mert túl kicsi hozzá a belmagasság.
"Megvolt a Perkátai Párlatverseny díjkiosztója is és ide is beküldtem próbából a Gála almámat. Csak ezt az egy tételt küldtem, kíváncsi voltam mennyivel szigorúbb itt a Zsűri, mint Porrogon és igazából itt 1 ponttal kapott kevesebbet, mint ott, de ez pont elég volt arra, hogy ezüst helyett "csak" bronz legyen. Mindegy, én ennek is nagyon örülök, illetve most már tudom, hogy ha két érem közötti határon táncol a pálinka minősége, akkor Porrogon valószínűleg pozitív irányba dől, Perkátán pedig negatívba. Persze természetesen sok minden más mellett azon is múlik, hogy épp melyik zsűritaghoz osztják ki a tételt, aznap hányadik tételként kóstolja, nem beszélve arról, hogy Porrogon 2 ember bírál egy tételt, Perkátán pedig 4. Nincs ezzel semmi gond, sőt, én jobb szeretem, ha szigorúbb az elbírálás, ez talán méginkább arra sarkall, hogy ennél is jobban odafigyeljek a befolyásoló tényezőkre, illetve Perkáta talán nagyobb név a versenyek között, így a perkátai bronzot legalább annyira értékelem, mint a porrogi ezüstöt."
Még 1 gondolat: nem feltétlenül szigorúbb a perkátai zsűri, inkább picit máson van a hangsúly, és nyilván az is sokat számít, hogy melyik versenyen mennyi idő alatt, hány bírálónak kell "ledarálni" a tételeket. Perkátán elvileg több hétvégére esett a mutatvány, hogy tisztábbak legyenek a bírák, de akár azon is múlhat néhány pont, hogy mikor történt a bírálat - főleg a tavalyi (tehát az év elején még viszonylag friss) főzeteknél 1-2 hónap sokat számíthat az összképet illetően. Ha bizonytalan vagy 1-1 tételt illetően, küldd el 2 versenyre, és ha kb. hasonló bírálatot kapsz, akkor valószínűleg hiteles képet ad a párlatról. Ha az egyik helyen aranyat ér, a másikon érmet sem kap, akkor vagy bajban, mert lehet a verseny hibája is (nem elég jók a bírák), de lehet a párlat sajátossága is, mivel vannak olyan kevésbé ismert fajták egy-egy gyümölcsön belül, amit ha nem ismer a bíráló, simán behúzza erjesztési hibának, miközben az adott gyümölcs valódi karakteréről van szó. Almánák, szőlőnél, de még baracknál is simán vannak ilyen fajták, ha nem mainstream fajtáról van szó, hát megy a fejvakarás, hogy mi lehet a pohárban.
Másik oldalról viszont nem is mindig egyetlen tételre és annak bírálatára érdemes koncentrálni, hanem az általános versenyszereplésre. A fejlődésedre jó indikátor lehet az, ha látod, hogy egy idő után már nem az a csoda, ha érmet minősítést ér el egy tételed, hanem az, ha nem kap érmet. Aztán a következő lépés, ha már esnek be arany minősítések is és így tovább. Persze ettől még egy ezüstös tétel is lehet amúgy kiváló darab, de akár érem nélkül is zárhatja egy olyan tétel, ami valamiért kifogott a bírálón (nekem egyszer egy bakonyi ősöreg, ismeretlen almafáról szedett gyümölcsre írták, hogy valószínűleg mézezve(!) lett a párlat, pedig csak ilyen mézes karaktere volt az almának), pont ezért a tendencia is lehet jó jel, nem csak egy-egy konkrét tétel bírálata.
A díjátadókon való kóstolási lehetőség is hasznos lehet a tanulásra, az embernek van lehetősége a legjobb minősítéseket összeszedő tételet megkóstolni, összehasonlítani a saját teljesítményével. Nyilván akinek a közelében sok hobbifőző kolléga van, ez verseny nélkül is megoldható. A lényeg, hogy ezt az egészet sosem szabad véresen komolyan venni, egyrészt mert szubjektív és nem laboranalitikai módon dől el az érem sorsa, másrészt nem múlik rajta a hobbifőző üzleti terve vagy párlatárfolyama, szóval olyan nagy tétje azért nincs.
A fúvókákat kell kicserélni PB gázhoz valóra, pár 100 Ft darabja. Esztergályos csinál egy közbetétet, ahol a vezetékes gáz beérkezett, ami utána már tudod hosszabitani és szűkíteni. Fűtés szerelő szakembet segít, keress egyet. A gáz nem játék. Van aki nem is javasolja, de nekem eddig bevált. Csináltam 4 lábát menetesszárból, igy a Destilatori alá pont jó, kb. 8-10 cm az üst aljátol. Valamint egy állítható nyomáscsökkentő a PB palackra, neten találni, itt a fórumon láttam és vettem 1től 10ig állítható 2,5e.ft.volt. Szuper. Az epruvettát is használom, főleg a végén, külön üvegekbe szedem ahogy utána szimatoljam meddig mehet a középpárlatba.
Azt öntsd ki. A vasalóba való víz, nem ivóvíz, érsd. nem élelmiszer és nem desztillált víz, hanem ion cserélt, de ez már részlet kérdés. Ha illatosítva van, az meg pláne nem emberi fogyasztásra alkalmas.
Az ivóvizeket onnan ismered meg, hogy az élelmiszerekkel együtt árulják, nem a vasalók között és nem az autós boltban. :)
Köszönöm szépen. Akkor ez elég melós, naponta kétszer cserélni. Nekem most csak kb 2x25 liter cefrém van, szilva, azok már leerjedtek, viszont még egy biztosan lesz, szintén szilva, Althann ringló. Folyamatosan szedem, idén raschel hálót feszítettünk ki a szilvafák alá, és a hullottat és rázottat szedem össze, kimagozom, most egyenlőre csak lefagyasztom magozás után. Ha összejön kb 25 kiló, akkor húsdarálóval lenyomom és indítom be az erjedést. Szóval én elég kicsiben csinálom. Ennél az erjesztésnél kipróbálom ezt a fagyasztott palackos dolgot. Szóval akkor az a jó, ha 18 fokon tartjuk a cefrét. Eddig a fagyasztott palackokat a hűtővíz hűtésére használtam.
Azért kérdeztem az alszesz tárolását, mert a kb 50 liter cefrét három alkalommal tudom lefőzni, mert csak egy 20 literes duplafalu főzőm van. csak hétvégén főzők, ezzel a duplafaluval elég hosszú idő egy adag lefőzése. és így egy-két hétig kell tárolnom legalább az alszeszt. Gondoltam, ha nincs tele töltve a tároló ballon alszesszel, akkor már észteresedhetnek a komponensek, azoknak a forráspontja pedig már gondolom magasabb, mint észteresedés nélkül. Szóval ha tárolnunk kell az alszeszt, akkor is fontos, hogy levegő nélkül tároljuk? mint a cefrét.
Új vagyok errefelé, szóval előre is bocsánat ha hülyeséget kérdeznék!
A legutóbbi főzés alkalmával történt egy kis baleset, mivel a sima helyett, véletlenül illatosított desztillált víz került a pálinkába... Az az igazság, hogy drága volt a barack és egyelőre nem is érezni rajta változást, úgyhogy sajnálnám kiönteni. Ellenben persze nem akarok senkit se megmérgezni vele.
Szóval valaki esetleg járt már így, vagy tudja hogy mit használnak az illatosításhoz?
Hőmérővel kombinált PH mérővel mérem a cefre hőmérsékletét. Az a tapasztalatom, hogy egy 120 literes hordóban lévő 80-90 liter erjedő cefrét 25 fokos helyiségben erjesztve 4db 1,5 literes jeges palackkal 8-12 órán át 20 fok alatt lehet tartani, utána csere friss fagyott palackokra... Most, hogy lehűlt a levegő az utóbbi pár napban, már csak 3db palackot cserélgetek/hordó. Jelenleg 17-18 fokos a cefre bennük.
Szerintem jöhetnek az egzotikumokkal kapcsolatos írások is a fórumra, egyrészt mert abból is lehet tanulni, másrészt úgysem pörög mostanában túlságosan a topik, némi vitaindító nem árt a felpörgetéséhez.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem. Nem felesleges a pálinkafőző. Felesleges arra várni, hogy mesterszintre fejleszd a cefrekészítést. Ezt senki se így kezdte. Végig kell járni az utat, minden zökkenővel együtt. Kell is hibázni, mert abból lehet a legtöbbet tanulni.
Ilyen hozzáállással, szerintem nagyon hamar, jó pálinkákat tudnál főzni. Ha teheted, kezd is el mielőbb. És vidd versenyre. Meglátod, sokkal többet fog érni neked az érem, amit azután kapsz.
Nekem egy meggyem volt, amit újra kellett finomítani, az alapanyag tökéletes volt, szemenként válogattam, és magoztam. Egy ízbomba volt, csak karcos, fogtam a pálinka felét, és újrafinomítottam. Vettem el belőle elő- és utópárlatot is, az eredmény: tökéletes lágyság. Ezt visszakevertem a karcos feléhez, és pörkölt meggyfapálcán érleltem. A legjobb pálinkám lett. Idén sajnos nálunk lefagyott a meggy, pedig nagyon készültem rá. De majd talán jövőre.
Így van, így kerek, hogy mindent Te magad megcsinálsz. Ez adja az egész dolognak a szépségét, hogy a nullából, kemény munkával értéket teremtesz.
Én se nézem le azt, aki veszi a gyümölcsöt, én is szoktam, bár jobbára egzotikumokat, amit amúgy sem lehetne itthon megtermelni.
A hordós irsai jól hangzik. Idén én is hordózni fogok, amit csak lehet, muskotályból brandyt, és Grand Marniert, almából meg Calvadost fogok készíteni, a többit inkább nem is említem. Eretnek módon, nekem a pálinka mellék vonal, a fő csapásirány, a nyugati párlatok. Itt sorakoznak most is a kis hordók, az ágyam mellett, ha kell kéznél legyenek. :)
Harmadik éve csinálom a cefréim. Az első 2-3 cefrémet összehasonlítva a mostaniakkal, kb. fényévek a különbség. Az elmúlt 2 évben kb. mindegyik itthon fellelhető pálinkával kapcsolatos, könnyen beszerezhető könyvet elolvastam, tanultam, és ha már a cefrézés elméletében nem nagyon van fehér folt, az eszközparkomban azért még vannak hiányosságok. Mindegyik hiányosságra van olcsó, de azért elmegy megoldás, meg van a drága és tökéletes megoldás. Most nagyjából a tökéletesítés 2/3-ánál járok, az idei beszerzések közé egy szőlőzúzó, egy jobb minőségű PH mérő (ami remélhetőleg nem 2 évet bír majd), meg ilyen-olyan apróbb cefrézéssel kapcsolatos eszköz tartozik. Épp tegnap sikerült faterral csináltatnom egy cefrebunda lenyomkodó kézi készüléket, ami egy 30cm átmérőjű rozsdamentes szitából, 2db 5cm átmérőjű rozsdamentes alátétből és egy 120cm hosszú vas nyélből áll. Azért vas, mert épp nem volt olyan rozsdamentes anyag, amiből meg lehetett volna csinálni. Eltakarítottam és épp ma reggel próbáltam ki. Ezzel a bundanyomkodás kb. 20 másodperc/hordó, az előző megoldásommal 1-2 perc volt. A vas nyelet is le fogom cserélni rozsdamentesre. Akkor lesz tökéletes.
Amíg ezek a magamnak felállított célok nem teljesülnek, addig ámbár jó lenne, de mégis teljesen feleslegesnek tartom, hogy legyen saját főzőm. Viszont a cefrézésem minőségéről, illetve az eddig bejárt útról igenis szeretnék kézzelfogható bizonyítékot. Ezért küldöm versenyre a bérfőzetett párlataim. Eddig mindössze 3 minta ment 2 versenyre és a 3 éremmel azt igazolták vissza, hogy az út jó, de még van hová fejlődni. Főzde szempontjából is az első mellényúlás volt, most a másodiknál már én diktálok. Ott vagyok végig a hordók utánfutóról való leszedésétől a kész párlat befokolásáig, én is kóstolok, EP-UP elválasztást szintén kontrollálom. Egyelőre főzés szinten az elméleti tanulás szintjén vagyok, a főzdében sokat segítenek, illetve tavaly az Irsait meg annak a törkölyét kényszerből én tisztáztam újra egy kölcsön kis főzővel az előző főzde által elcseszett durva UP-osság miatt. Annyira nem sikerült rosszul, mert Porrogon ezüstöt ért az is. Szóval én nem a más tollával történő ékeskedés miatt küldöm versenyre a párlataim és osztom meg itt az eredményem, hanem mert valahol ezek az eredmények az itteni segítségeknek és információknak is köszönhetőek, illetve azért küldtem erre a két versenyre, mert véleményem szerint a kismillió itthoni verseny közül ez a kettő benne van a top 5-ben. Itt a bírák nem "haza pontoznak", nem linkek, az általuk kiadott bírálati lap hozzáadott értéket képvisel. Ha nem lenne oklevél, érem, díjátadó rendezvény, csak postán kapnék egy A4-es bírálati lapot, akkor is beküldeném.
Az, meg hogy csak azok küldjék/küldhessék be a párlataikat, akik a saját gyümölcsüket a saját kertjükben/ültetvényükön termelik meg, maguk szedik le, maguk cefrézik és maguk főzik a saját főzőjükön egyszerűen butaság. Biztos van ilyen verseny is az országban, de itt akkor már a vadontermő gyümölcsök ki is estek, az azokból készített párlatok nem is versenyezhetnének. Illetve a versenyeken azért van magánfőzött és bérfőzetett kategória, hogy az olyanok is kapjanak visszajelzést a saját elvégzett munkájukról, mint én. Mutass nekem olyan magánfőzőt, aki legalább 4-5 féle gyümölcsöt tud saját termésből becefrézni. Akinek csak 3db almafája van a kertben, az minden évben csak almapálinkát küldhessen versenyre? Szerintem ez életszerűtlen... Természetesen elfogadom a véleményedet, viszont nem értek vele egyet a fentiek fényében.
A cefre hibát már én is kikóstolom (legalábbis azt hiszem magamról), a főzési hibákat meg pláne. Egyszer a szilvámra megírták, hogy meleg erjedéses, pont az volt, amit lusta voltam levinni a pincébe. Rendezvény és rendezvény között van nagy különbség, ahogy van mezei futó verseny és vb is.
+1 gondolat: én a saját kertemből főzök, nekem ettől lesz igazán sportértéke a dolognak, de egy pálinka ettől teljesen függetlenül lehet jó vagy rossz, maga a tény, hogy saját gyümölcsből van, még nem menti meg a rossz pálinkát. Pont ezért nem nézem le azt, aki veszi a "kész" gyümölcsöt, megspórolva ezzel a "pálinkafőzés első 6 hónapját" (a tavaszi lemosózástól a szüretig), hiszen nem mindenkinek hobbija a kertészkedés, vagy lehet, hogy nincs is rá lehetősége. Ettől még a pálinka közös kapocs, és könnyű az átjárás egyik "kasztból" a másikba. Én pl. idén először vettem irsai olivért, mert nálam nem terem, de ki szeretném próbálni, hogy mit lehet vele kihozni hordó érleléssel. Most akkor köpjem szembe magam? Mindenki a térbeli, az anyagi és időbeli lehetőségei szerint vesz részt ebben a hobbiban, szerintem nem a különbséget kell nézni, hanem azt, ami közös. Azt mondják, hogy a pálinka közelebb hozza az embereket, hát legyen akkor tényleg így.
Az általam ismert és kipróbált pálinkaversenyek erősen eltérnek az általad vázolt forgatókönyvtől, szerencsére. Nyilván a szubjektum tökéletesen nem zárható ki, és én is kaptam olyan bírálatot, ami bizonyosan téves volt, de ezeken simán túl tudom tenni magam. Ez is csak egy hobbi, nem kell véresen komolyan venni, és akkor akár még valóban fejlődni is lehet általa. Egy jófajta motiváció, hogy az ember próbáljon többet elérni, és néha hasznunkra válik, ha nem csak a szokásos közegünk (barátok, családtagok) ad visszajelzést a párlatainkról. Nem istenek a bírálók sem, de ettől még lehet értéke a versenynek, ahogy a díjátadók után a kóstolási lehetőségnek is, pl. ötletek, inspiráció merítéséhez.
A kollégát pedig azért vettem "védelmembe", mert emlékszem az elmúlt időszakból a munkásságára, példamutató módon áll hozzá a témához és akar fejlődni - ha mindenki így viszonyulna a pálinkafőzéshez, akkor máshol tartana már a hazai pálinka színvonal.
Igazad van... részben. Onnantól, hogy valaki más főzi, az eredmény nem sokat fog visszaadni abból, hogy mondjuk a cefrézésen mit kéne változtatni. Ha valami nem klappol, akkor egyből a bérfőző lesz a hibás, vagy az, aki eladta a szar gyümölcsöt. Ugye, hogy életszerű? Az a tiszta, ha az ember, a munka 100%-át ő maga csinálja, a fametszéstől a palackozásig. így nem kérdés, ha rosszul sikerül, kinek a hibája, ha meg jól, kinek az érdeme.
A versenyekről egyébként meg van a véleményem. Borversenyeken tipikus, hogy a zsűri cigizik, kávézik, tormakrémes szendvicset zabál, be*aszva érkezik, nehogy már érezzék is az ízeket. Na meg a ki, kinek a valakije tényező is bejátszik. Versenyzői oldalról is vannak szép dolgok. Tudok konkrétan olyanról, aki, hogy a borfesztiválra kivihesse a szarját, egy Gere borral nevezett. Ami rögtön kiderült, mikor a zsűri kihúzta a dugót, ott virított rajta a felirat. :)
Pálinkaversenyen még nem jártam, de még ha vannak is kivételek, gondolom, ott sem lehet sokkal másképp.
Miért ékeskedne más tollával? Versenyeken a a bérfőzető és a főzde is megmérettetik, nyilván annyiban, amennyi részük van a produktumban, ez egy külön kategória. Arról sincs szó, hogy mindenki "ékeskedés" miatt megy versenyre, ez egy egyszerű és olcsó módja, hogy írásos visszajelzéshez jusson valaki szakemberektől, amiből tud következtetni, tovább lépni vagy csak a kíváncsiságát kielégíteni, hogy mit gondol egy képzett bíráló a produktumáról.
Hűtőház 2-5-10 celsius 1-2 hétig, vagy egyszerűen tegyem árnyékos, hűvös helyre és várjam, meg míg besárgul?
Hűvös, védett helyre tedd, hideg nem jó, addig érleld amíg sárga, illatos, édes, leves nem lesz, közben lehet, hogy válogatni kell, kidobni a rohadásnak induló darabokat.
Az utóérlelő helyiség hőmérséklete 1525 °C között változhat, ami szoros összefüggésben van az utóérleléshez szükséges időtartammal. Rövidebb ideig tárolt körte utóérleléséhez magasabb hőmérséklet vagy ugyanolyan hőmérsékleten hosszabb idő szükséges (Millim és Panait, 1979).
Van egy másik olvasata is a dolognak: egy jó versenyen használható bírálatot kapsz, ami alapján megismerheted a cefrézés és főzés során vétett hibáidat, igy jövőre javíthatsz a pálinkádon. Mert a verseny inkább minősítés, ahol kimondottan van bérfőzető kategória, ahol eleve kötelező nevesíteni a főzdét. Én is jártam már olyan főzdében, ahol ki vannak rakva a kuncsaftok versenyoklevelei, afféle büszkeségként és persze jó reklámként. Ha jól emlékszem, a kolléga nem csak leadja a cefrét, majd felveszi a pálinkát, hanem végig ott van a főzdében és próbál tanulni a főzőmestertől, így valahol aktív részese a procedúrának. Szerintem semmi rossz nincs ebben. Amit a főzdében és a versenyeken tanul, mind hasznára fog válni akkor, amikor eljut odáig, hogy megvegye az első saját pálinkafőzőjét.
Létezik ez a dolog. Szerintem nem ritkaság. Én nem szoktam versenyre vinni, de akivel régebben főzettem, Ő kimondottan örült és büszke volt, ha nyertek az általa főzött pálinkával. Persze nem bánta, ha megemlítették a nevét. Legalább olyan fontos az Ő munkája is, de tudod, rossz cefréből nem lehet jó pálinkát főzni. Viszont jó cefréből lehet rosszat.
Jól értem, hogy versenyekre hordod a pálinkáidat, amiket nem te főztél? Hirtelen az a hasonlat jut eszembe, mint ha borversenyen a szőlész venné át az elismerést a borász helyett. De ez sem teljesen helytálló, mert a szőlész legalább az alapanyagot megtermeli, és nem megveszi. Nem akarok rosszindulatú lenni, mert elismerésre méltó, hogy milyen precízen kezeled a cefrézést. De más tollával ékeskedni, csak szerintem visszás?
Eltelt újabb 1-2 hét és megint van leírnivalóm, ha nem bánjátok.
Megvolt a Perkátai Párlatverseny díjkiosztója is és ide is beküldtem próbából a Gála almámat. Csak ezt az egy tételt küldtem, kíváncsi voltam mennyivel szigorúbb itt a Zsűri, mint Porrogon és igazából itt 1 ponttal kapott kevesebbet, mint ott, de ez pont elég volt arra, hogy ezüst helyett "csak" bronz legyen. Mindegy, én ennek is nagyon örülök, illetve most már tudom, hogy ha két érem közötti határon táncol a pálinka minősége, akkor Porrogon valószínűleg pozitív irányba dől, Perkátán pedig negatívba. Persze természetesen sok minden más mellett azon is múlik, hogy épp melyik zsűritaghoz osztják ki a tételt, aznap hányadik tételként kóstolja, nem beszélve arról, hogy Porrogon 2 ember bírál egy tételt, Perkátán pedig 4. Nincs ezzel semmi gond, sőt, én jobb szeretem, ha szigorúbb az elbírálás, ez talán méginkább arra sarkall, hogy ennél is jobban odafigyeljek a befolyásoló tényezőkre, illetve Perkáta talán nagyobb név a versenyek között, így a perkátai bronzot legalább annyira értékelem, mint a porrogi ezüstöt.
Közben lefőtt a Lepotica cefrém is, ismerőstől vettem a szilvát, igazi étkezési minőség volt, egyáltalán nem volt túlérett, sőt! Idén a szilvánál is arra törekedtem, hogy inkább legyen kevesebb a BRIX és több a sav, a frissebb ízvilág felé próbáltam elmenni és szerintem sikerült is. A gyümölcsből kinyomott lé 18-as BRIX-et mutatott, az elindított cefre 16 felett valamennyivel, beoltás után 11. napra főzettem, a végeredmény 10,34 liter 45%-os párlat 100 liter cefrére vetítve. A főzőmester azt mondta, hogy ennél azért jobbra számított a cefre minőségét látva, viszont ízében és illatában már most ki tudom jelenteni, hogy a tavalyi nekifutásnál ez egyértelműen jobb lett.
Indításkor:
Főzdében beszivattyúzás előtt:
Jelenleg már az Irsai bugyogtatja a kotyogókat a pincében. Kedden hoztuk el a bogyózott szőlőt a termelőtől, megismertek a hordóba dobált fagyasztott vizes palackjaimról. :)
Most is elég sok szőlőszem maradt egyben a bogyózáskor, így annyit csináltunk, hogy a tanácsotokra hallgatva nem szűrögettem, egyszerűen áttekertük egy szőlőzúzón úgy beállítva, hogy magot semmiképp ne roppantson. A benne maradt kocsány- és levéldarabok egy részét a zúzáskor kiszedegettük, nyilván maradt benne valamennyi, de az nem gondolom, hogy olyan sokmindent befolyásolna. Tegnap dél körül oltottam be, ma reggelre már dolgoztak a kotyogók.
Darálás után:
Ma reggeli beinduláskor:
Hétvégére az a terv, hogy szedünk némi Vilmoskörtét, ha már van olyan állapotban. Próbáltam utánaolvasni, jó az az infó, hogy 11-es BRIX-től felfelé és kettévágás után, ha a magjai feketék, akkor már szedhető utóérlelésre? Illetve utóérleléskor mire kell figyelnem? Hűtőház 2-5-10 celsius 1-2 hétig, vagy egyszerűen tegyem árnyékos, hűvös helyre és várjam, meg míg besárgul?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Köszönöm. És nem a misztikum vezérelt, hanem arra gondoltam, hogy van egy ilyen edényem úgyis. A Thumper egy más történetet, nem keverném a kisüsti pálinkafőzéssel. Sajnos annyi cefrém pillanatnyilag nincs, hogy kísérletezgessek vele, talán jövőre. Ezért is kérdeztem, hogy érdemes e megpróbálni csak mint egy üres fazék, a deflegmáció-rektifikáció hatását? És hogy mi van akkor ha esetleg összegyűlik benne egy kis flegma.
Igen, de ne gondold, hogy az attól már egy másik misztikum, deflegmáció-rektifikáció, részleges kondenzáció-újra párolgásból áll a gőz megtisztulási folyamata a kevésbé illékony részektől. Ha bele pöfög a flegmába, akkor növekszik a rektifikáció, ezzel a tisztulás hatásfoka, ugyanez történik oszlopos főzőben a tányérokon, buborékoltatják a flegmát (más néven refluxot), csak még spécibb a kialakítása, nagyobb felületen találkozik a gőz-golyadék állapot.
Nincs túl nagy jelentősége, hogy vissza folyjon, de a pipát sem venném le, hagy dolgozzon, ha már ki van alakítva, ugyanazok a folyamatok hajtják így is, csak még hatékonyabb, vannak ilyen osztrák, tradicionális berendezések is hasonló megoldással.
Általánosságban a "gömbben" nincs semmi, léghűtéses deflegmátorként működik, ha kiiktatod az U alakú csövet a belső részéből akkor az is azt a funkciót fogja ellátni, következésképpen magasabb KP átlag, esetlegesen illatosabb aromásabb párlat finomításnál.
Ja, köszi. Egyébként ilyesmi. Csak arra gondoltam, hogy hasonló mint egy gömb, ha nem teszek bele semmi folyadékot. Nem thumperként használnám. Egy ilyen rendszerben nem tudom mennyi flegma keletkezik, de az itt nem folyna vissza az üstbe. Mondjuk azt sem tudom, mi van ezekben a erősítő gömbökbe.
Cefrézéshez szerintem felesleges használnod, finomításkor viszont jól jöhet, tegyél egy kísérletet vele és nélküle, majd meglátod a KP átlagának a különbségét, és hogy melyik ízvilág jön be neked jobban. Én aszalvánnyal is próbálkoznék(finonmításkor) és egyfajta aromakosárként.
Van egy dupla falu pálinkafőzőnk. Szerintetek a képen bekarikázott csavar, az az olajszint maximális szintjét jelöli? Mert most fullon van olajjal. Mert azt vettem észre, ha csak kb 10 liter cefrét töltök a 20 literes üstbe, akkor ahol a hab volt kb, ott mintha kicsit odakozmált volna. köszi előre is.
Sziasztok, Ha nekem van egy 7literes kukta thumperem, közvetlenül a 35 literes főző kupolára szerelve, az is működhet erősítő feltétként, ha nem teszek bele semmit főzéskor? Mivel hogy a flegma ebből nem tud visszafolyni az üstbe a thumper belső kialakítása miatt?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én igénylem, hogy tiszta ízek legyenek, ha van valami erősítés, ez könnyebben összejön, minden ilyen fejlesztés ebbe az irányba mutat, jobb elválasztás, erősebb szesz, jobb illat, tisztább gyümölcs ízek, rövidebb szájérzet.
Jó lesz az, utópárlat elválasztásod könnyebben megy majd, a finomítás elején nem indul el a bugyogás a szitán, csak később, nálam legalábbis így ment, ez elején kevés a gömbben a csurgalék.
Még egyenlőre nem föztem evel a szettel,meglátom mi lesz belöle.Szilvával fogom kezdeni,kiváncsi vagyok,hogy itt van ez a tányér benne,milyen változásokat fog hozni.Remélem semmi rosszat.
Eltolódik egylépcsős irányába, jelentősen erősít, úgyhogy "klasszikus" kisüstit kicsit nehezebb főzni.
Eleve a gömb erősít, léghűtéses deflegmátorként működik, az onnan jövő flegma visszacsorog a szitatányérra, ahol az alulról jövő gőz felforralja és részleges lepárlást idéz elő már cefrefőzés alatt is.
Az alszesz jóval magasabb szeszfokú lesz, mint egy "sima" lepárlással.
Krumpli főz gömbbel, ő többet tud erről (erősítés, gömb takarása, hűtése) mondani.
Igen,van a nyakban egy szittányér,gondolom,hogy az.Nem akartam,hogy legyen,de amikor megrendeltem nem tudtam,hogy benne lesz ugyh ezvan.Miben változtatja ez meg a lepárlást finomitáskor?Mivel lesz másabb mint e nélkül?
Nekem van mind a két helyen, gömb felettit nem is nézem már, be se kapcsolom. Változtatok egy paraméteren (fűtés, keverő motor fordulat, stb.) a hűtő felettin gyönyörűen látom, hogy változott a hőmérséklet.
2 helyen érdemes mérni, az üstben és a hűtő felett. A hűtő felett látszik milyen töményen jön, az üstben pedig az, hogy mennyi alkohol van még. A fűtést vagy a vizes deflegmátort beállítom a hűtő feletti hőmérséklethez, úgy ahogy más az eprüvettához, ehhez képest a sisak hőmérő vagy akármilyen más köztes mérés, egy köztes állapotot mutat.
A hűtő felett tudod mérni azt a hőmérsékletet, ami szoros összefüggésben van a kifolyó párlat alkohol fokával, a gömb fölött, alatt, akárhol máshol köztes állapotokat mérsz, ami még változni fog, mire kondenzál, ezért ajánlják a mérési pontot oda tenni, ahol véget ér a deflgmáció.
Miért kellene átrakni a hőmérőt? Az ott van jó helyen a páracső legmagasabb pontján, ami után már nincs deflegmáció, ami beleszólna az alkohol tartalomba.
Ha jól látom, a bal oldali 90 fokos íven van hőmérőnek hely. Azt rakd át a másik oldalra a gömb fölé.
A 2"-os hűtőt bilincsekkel hozzáfogod egy oszlophoz (legegyszerűbb egy napernyő talpba befogott oszlop), raksz rá egy 2"->1.5" szűkítőt és egy 1.5"-ról induló epruvettát és kész is vagy.
Alszesz térfogata (liter) szorozva az alkoholfokával, majd osztva kettővel - ez az 50 %.
Ezt az értéket hasonlítom össze a pillanatnyilag lefolyt KP mennyisége (liter) szorozva a lefolyt KP alkoholfokával. Mikor elérem ezt az értéket 2 tized hőmérséklet emelkedésenként (páracsőben mérve, hűtő felett) kóstolgatom a kifolyó párlatot. Általános kivitelezésű, felépítésű kisüsti pálinkafőzővel az alszesz alkoholtartalmának 50 %-a biztos, hogy átvihető a KP-ba, normális cefre alapanyagból készült alszesz esetben (valószínű ennél több lesz, nálam is több szokott lenni, eddig nem kóstolgatom, mert akkor a végére "elfáradok".
példa:
kiinduló állapot:
10 liter - 25 fokos alszesz
20x25/2=250
lefolyt mennyiség:
3 lieter - 78 fokos KP
3*78=234 - lassan elkezdek kóstolgatni.
Az UP kostolását is meg kell tanulni, az én módszerem:
"Nagyon fontos, hogy nem a gyümölcsre, az UP-ra jellemző aromákat keresünk.
...ujjunkra folyatva, a nyelvünk hátsó részével ízlelve vizsgáljuk a párlatot. Ennek az a magyarázata, hogy az ízlelőbimbóink a nyelv felszínén találhatók, hátsó részén érzékeljük a keserű, elöl az édes, kétoldalt előrébb a sós, hátrébb pedig a savanyú ízeket."
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ha kitapasztaltad a főződ és lefőztél már hasonló tételt (pl. egy másik szőlőt) egy idő (mondjuk egy szezon, 6-10 főzés) után "vakon" is fog menni.
Én pl. tudom, hogy adott gyümölcs átlagos erősségű alszeszénél mennyi idő múlva, hány Celsius foknál fog megindulni, kb. mikorra várható a KP eleje, vége.
Az EP lecsepegtetése után csak a literes mérőedényeket cserélgetem mondjuk 90 fokig (közben dolgozok a számítógépen), -közben ezért nézem az epruvetta fokolóját is- aztán odafigyelek mert kb. 91-92 foknál van általában nálam a KP valószínű vége, onnantól kell szagolni/ízlelni.
EP-re váltás után pár fokonként külön gyűjtök (utólag visszakóstolom). Ami jónak bizonyul, mehet a KP-hoz.
Ehhez persze kell egy csomó főzés (én minden főzés adatát gépbe rögzítem, így a következő években tudom, hogy mire lehet számítani).
Nem, kiindulhatsz pl abból, hogy van 27liter, 28%-os szilva alszeszed, ebből lesz 7.3liter 45%-os pálinkád, akkor visszaszámolsz, fokolsz közben és kitalálod, hogy 4literig semmi dolgod. Lehet így, de akkora élmény végig kóstolgatni, hogy nem érdemes kihagyni, ha még nem volt meg. :)
A hőmérő segítség, ha már kialakult valamilyen módszered, pl. megfigyelted, hogy 85foknál el kell kezdeni figyelni az UP-t. Kóstolgasd végig, használj köpőedényt és öblíts, figyelj rá, hogy friss maradj! :)
Tudom,hogy izelni kell,amikor eljön az a pont amikor már jön az utópárlat.De mi az a pont?Épitettem be a páracső legmagasabb pontjába egy hőmérőt,sok helyen olvastam,hogy ez segitséget nyujt,csak nem tudom,hogy milyet.
- Kell vele foglalkozni mégis? Nem kell. Ki kell tapasztalni az adott főzőt, Krumplinak 50%, de neki kapitális réz felületei vannak, lehet másnál más az arány, ez nem megy sajnos ilyen arany metszés alapon, az ízlés is benne van vastagon szerencsére. :)
Ez nem egy instrukció, csak egy jóslás, nem kell vele foglalkozni. Ez EP, UP elválasztás is érzékszervi alapon történik, kóstolgatod, szagolgatod, ha bizonytalan vagy szétszeded több edénybe.
Hello.Szeretnék kérdezni erről az up elválasztásról.Azt,hogy az alszesz alkoholtartalmának 50 % át azt,hogy határozom meg,hogy mennyi lesz?Ugy,hogy a alszesz mennyiségét (liter), alkoholfokát, majd a két számot összeszorozom és kettővel elosztom?
A legegyszerübb ha darálás után, a mosás követóen szárazra törlöd és vékonyan bekened étolajjal, a következő használatig bírni fogja,semmi rizikó nincs benne.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az őszibarack magház szétnyílhat, és a magból kilúgozódhat a kesernyés íz, én erre gondoltam . Mint a meggynél, hogy még darálnak bele magostól is, hogy érződjön a marcipános íze .
Én arra tippeltem, hogy sok mag maradhatott benne, mert ez egy vett házifőzés. Most olvasom, és megpróbálom átengedni, kation gyantán, hátha javítok rajta valamit .
Márpedig úgy nézem az lesz belőle, ha senki nem ad tanácsot kinek lehetne elkótyavetyélni, hogy legalább az eltakarítás költségének egy része visszajöjjön.
Fafaragós oldalon olvastam, hogy ők csak nyugalmi állapotban döntött fa után érdeklődnek. Ez túl vizes nekik.
Nem mintha így is-úgy is nem kéne évekig szárítani...
A pálinkát, kationcserélő gyantán jobb átengedni, vagy vegyesgyantán, hogy selymesebb legyen az íze ? . És hányszor célszerű átengedni, ha van rá lehetőségem, és időm ?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Minden hozzászólónak köszönöm a megjegyzést, véleményt, útmutatást, segítséget, a préselésről ennek fényében le is tettem. Viszont a fúrós turmixot valszeg bevetem, az egyrészt jóval gyorsabb, mint préselni, másrészt a bogyózó által meg nem roppantott szemekkel elbánik. A "modern iskolát" próbálom követni, mióta elkezdtem ezt az egészet, csak ugye otthoni körülmények között... Ez azt jelenti, hogy minden lépést és előírást a nagykönyvnek megfelelően próbálok csinálni, de pl a cefre hűtését csak 12 óránként cserélt fagyott vizes palackokkal tudom megoldani. Másképp nem nagyon lehet olcsón megoldani, illetve nem tudok más módszert.
Agy nem idetartozó rövid történet, tegnap megyek Fosforsavért a helyi vegyi boltba, kikérem, kifizetem, majd hátraküldtek a kollégához, aki éppen méri ki a kért mennyiséget. 60 év körüli fószer, odamegyek, odaadja, azt mondja "Pálinkába?". Mondom neki "Isten őrizz, cefrébe!". Legyint egyet, "Áh! Régen az öregek se tettek bele, mégis volt pálinka!". Nem álltam le vele vitatkozni... :)
Dupla falu pálinkafőzőm van, annyi olajat töltöttem bele, hogy működés közben kitölti teljesen az olaj helyét. Ez befolyással lehet a cefre desztillálására, hogy nem a felső kifolyóig van töltve? Elvileg négy litert kellene bele tölteni, de egy része kifolyt, így aztán amikor után töltöttem a végére több került bele. A dupla falú főzőkben szokott áramlani, mozogni a cefre?
A zúzás során a legkisebb bogyót is meg kell roppantani a hengereknek, de a legngyobb mag sem sérülhet meg. Ha nálad sok az egész bogyó,.akkor valami beállítási gond lehet.
Ahogy a többiek is írták, szerintem is teljesen felesleges a préselés, ha azután újra összeöntöd. Szeszfőzdés ismerősöm azt mondta, ha ízek, aromák a cél, akkor szimpla bogyózást csinaljak csak, ne préseljek és ne mustot erjesszek.
Az egész szemest egy szélsőséges példának hoztam fel. A bogyozó-zúzó kinyitja annyira a szemet, amennyire kell az erjedéshez, a többi a pektin lebomlásán múlik, ezt vagy gyorsítod pektin bontóval, vagy rá bízod a saját enzimjeire a bontást. Én azt gondolom, kerülni kell az olyan beavatkozásokat, amik jelentősen gyorsítják az erjedést, mert az melegedéssel jár és ettől még inkább gyorsul a folyamat, ezt hívják öngerjesztésnek, a leggyorsabban a szín lé erjed. A "a modern iskola" úgy kezdődik, hogy hűtik a tartályokat, teljes feltárás, masszív beoltás és 16fok körül tartás, ha ebből kihagyod a hűtést, akkor a modern iskolának annyi. :)
Felesleges munka. Ha kell, csapasd szét fúrószáras cefreaprítóval. A héjon meg a pektinbontó átsegíti az élesztőt. Egyébként ha egész szem gyümölcsöt találsz a cefrében, nagy valószínűséggel az is le van erjed. Kóstold meg, hogy édes e.
Felénk szerencsére bogyózva árulják a szőlőt, és a bogyózó össze is töri a szemeket.
Pedig én tényleg a feltárás miatt préselném. A minél több lé kinyerése lenne a cél, de így a törkölyösség benne maradna. Értem én, hogy egész szemest is erjesztenek, tudom, hogy Te már szilvából is csináltál ilyet, de szerintem az egy másik liga úgy megcsinálni, hogy jó is legyen. A múlt évi kanyarban még külön erjesztettem a mustot meg a törkölyt és a bogyózás után azért elég sok szem maradt egyben. Most ugye kérdem én, hogy ha ugye a modern iskola szerint arra törekszünk, hogy a gyümölcs minél jobban fel legyen tárva annak érdekében, hogy az élesztő hozzá tudjon férni, akkor ez egészben maradt szemeket a héjon keresztül hogy érik el? Félreértés ne essék, távol álljon tőlem, hogy okoskodni akarjak, töredék tapasztalattal rendelkezek Hozzátok képest, viszont tanulni szeretnék és csak a miértjére vagyok kíváncsi!
az egy hordónyi bogyózott szőlőt kipréselem és a kijövő törkölyt visszateszem ugyanabba a hordóba a musthoz
feleslegesen levegőzteted, le kellene hűteni az alapanyagot, amennyire tudod és bogyózni, beoltani, minek préselni, ha utána összeöntöd? A szőlőt erjesztik egész fürtösen is, tehát a sértetlen szem erjed meg ekkor, szóval ha a feltárás miatt préseled, teljesen felesleges.
Egyrészt kész lett a kajszi pálinka, kb. 95 kiló barack lett cefrézve, amiből ugye kiugrottak a magok, a végeredmény pedig 7 liter 46,2 fokos párlat. A mennyiséget tekintve - ahogy Csernobilban mondták - nem jó, de nem is tragikus, illetve azt mondanám, hogy kb. hozta a papírformát. EP-UP érzésem szerint nincs, ami biztos, hogy a két évvel ezelőtti első próbálkozásomnál jobban sikerült. Azt ízre nehezebbnek éreztem, valszeg valamennyi UP jutott bele, illetve a baracklekvárosság mellett nem igazán éreztem benne más ízt, aromát, nem volt rossz, de a jelenlegi bőven felülmúlja majd.
Az idei már ízében sokkal komplexebb, nem a lekvárosság dominál, megvan, de nem nyomja el a többi ízt, vastag, de nem érzem nehéznek, szóval mindenképp előrelépés. Persze biztos nem tökéletes a mintavevő csap hiánya miatt, de kevesebb EP lett elvéve, illetve 60 foknál vágattam a végét. Az utolsó kifolyó litert kóstoltam, egyáltalán nem volt UP-os jellege, nem is érzem, hogy az lenne, szóval úgy gondolom, hogy a lehetőségekből kihoztam a maximumot.
Cefre erjedés után hordónyitáskor:
Cefre közvetlen beszivattyúzás előtt néhány km zötykölődés után:
Másrészt holnapi project a Lepotica. A környékünkön némileg később érik, mint máshol, már jó két hete látom a hirdetéseket, hogy máshol már szedhető, vihető, itt még most kezdik szedni a vasárnap hajnalba átvonuló vihar miatt is. Most nem felejtek el BRIX-et mérni...
Irsaira is leadtam a rendelést, az is némileg később érik, minimum 1 hetet csúszik a szüret kezdete 2020-hoz képest. Tavalyhoz képest annyit változtatok a cefrézésen, hogy nem szedem külön a törkölyt, hanem az egy hordónyi bogyózott szőlőt kipréselem és a kijövő törkölyt visszateszem ugyanabba a hordóba a musthoz. Kíváncsi vagyok mennyiben változik az íze, ha nem csak a must van leerjesztve, hanem benne lesz a törköly ízanyaga is...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sziasztok , sárga barack mag zamat eléréséhez a cefrébe vagy alszesz főzéskor kell beletenni a magtoretet és kb. milyen mennyiséggel kell számolni ?köszönöm!!
Üdv, tavaly ősszel sikerült a Destilatori főző vásárlás, Vandox kolléga tanácsára Fég 24 gázégő lett átalakítva PB-re. Tavasszal találtam a neten egy kis futószalag villanymotort, amit megvettem, majd Rézműves fórumtárs tett rá, plusz az üstben keverő lapátot, a páracsőben a hőmérőnek foglalatot készített.
Személyesen is köszöntem, és itt is megköszönném a munkáját.
Még esetleg az üst ház hőszigetelésében kérek tanácsot, aki már csinált.
Nem reklámnak szánom: Én vettem egy ilyen öntöttvas gázzsámolyt, flinke meg möller néven fut, 6-7 ezer volt strausaustria-nál, most már 9-10 ezer ft, de nekem sokkal szimpatikusabb, mint a szokásos 3 lábú kínai. És szerintem erősebb is. Testvérem rögtön el is kunyerálta tőlem.
Mondjuk 34-35 cm átmérőjű! Erre is írnak mindenféle teljesítmény adatot, itt épp 8,5 kW-ot írnak.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Ezek nem tények, ezek ellenőrizhetetlen adatok. Akkor lennének tények, ha valamilyen minősítő szervezet adná hozzá a nevét. Egy kínai import hobbi berendezés dobozán garantáltan semmilyen tényt nem találsz. :)
Én 5kW-ot tartom reálisnak, mert 30mBar-on az 50literes teli üstöt 1óra alatt tudom a hőszigetelt üstházban felfűteni vele és ha kiszámolod ahhoz kb 5kW szükséges.
Nem csináltam, nem mértem, csak láttam, és tíz éve volt. :) De ha arra gondolsz, hogy a szulfit igazából nem kipárolog, hanem föloxidálódik, akkor asszem, ez így lehet.
Igen ez jól hangzik. A kérdésem csupán annyi, hányan szellőztettek már ki borból szabad ként? Mekkora induló értékről mennyire sikerült levinni és mindezt hány óra/nap alatt, milyen módszerrel?
Főzött valaki kénes bort? Tapasztalat? A tísztázásnál tartok, nagyo szúrós, nem tudom megszagolni. A boron nem éreztem ennyíre. Ki kell dobnom az egészet? Nem a sajátom. A segítséget megköszönöm.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Az nem mindegy, hogy a 12óra végén hány kW/óra a megtermelt hőenergia. Krumpli főzési üzem ideje /palack a hőszigetelt üstjében nem össze hasonlítható a te üzem időddel /palack, mivel más a működéshez szükséges teljesítmény igényetek.
Az eredeti berendezésnél sincs, ezek szabadtéri sütés-főzéhez szánt hobbi készülékek. Milyen hatásfokot tudsz értelmezni egy bográcsozásnál? Ha kék a láng nagy része, az jó, ha a 90%-ka kék az kiváló, kb itt megáll a hatásfok kérdés.
Ahhoz, hogy milyen hatásfokkal alakítja hővé a gázt egy égő, nincs köze a hőszigetelésnek.
Ha nincs hőszigetelés, jól kialakított üstház, még nagyobb a jelentősége a gázégő hatékonyságának, mivel elkerülhetetlen a többlet fogyasztás.
Ez a kínai égőt az eredeti papír dobozában 5kW-osnak árulják, biztos ki lehet 10kW-ot is venni belőle, de annak ára van. Mint gyakran, most is kb az érv szól csak mellette, hogy ez polcról levehető, míg egy kazánégőt barkácsolni kell. :)
Ha nem lángmodulációt és szigetelt zárt üstházat használsz, a mi körülményeink közt szerintem nincs lényegi különbség egy C18-as (adatok szerint PB-n 0.62 m3/óra, min. 0.32 m3/óra, PB: 2.34kg/m3) és a kínai 13kW-os (tapasztalat szerint inkább 10kW) PB fogyasztása között, mindkettő 12 +/- 2 átlag üzemórát bírhat egy 11.5kg-os palackkal.
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Én elengedtem a merkaptán témát, majd kiderül idővel, hogy merre kanyarodik az érés.
Viszont!
Sajnos idén csak 1q kajszit tudtam cefrézni, az is készen van már, ma viszem főzetni, csak sajnos ekkora mennyiséget nem tudnak lefőzni a jó főzdében, kénytelen vagyok a régibe vinni, ahol nincs mintavevő csap.
Kérdésem, hogy mennyi előpárlatot vetessek el, illetve hol vágassam el a végét, ha jó minőségű cefréről van szó?
Az én tervem 2dl EP-t elengedni és 60 foknál vágni a végét. A végével talán könnyebb dolgom lesz, a kifolyó párlatot tudom kóstolni. Tudom, hogy lutri így, de nincs más lehetőségem...
A kontakt a rézzel főző függő, mindkét technikában jelen lehet. Sőt, gyanítom egy réz buborék sapkában van igazán jelen. Nem tudom milyen oxidációra gondolsz, de az inkább egy következménye valaminek.
Az egyetlen markáns különbség a kisüsti és az oszlopos technológia között a párlat nézőpontjából, hogy kisüstinél sokkal hosszabb a magas hőmérsékleten tartás. Nyilván sok különbség van, de ha egy részecske útját követed, más konkrét különbség nincs, kétszer kell végig mennie a rendszeren, de ugyan olyan hatások érik.
Nem tudom, nem értem az összefüggést, nekem elsőnek a cimborám említette meg a merkaptánt. Minden meggy főzésénél mondja, hogy gyorsan meg kell inni, mert merkaptános lesz. Nekem még nem volt.
Egylépcsősők panaszkodtak, ha egy évnél tovább tárolják meggyet, nagy eséllyel merkaptános lesz. Én vittem nekik az enyémből, az nem volt az. A poén az volt, hogy volt aminek az alapanyagát azonos helyről, egyszerre vettük.
Ok. Többet nem kérdezek. Nem gondoltam volna, hogy olyan gyakori jelenség szellőztetés utáni a merkaptán illat, hogy még statisztikára is fussa belőle. ;)
Pálinkában szerintem ennyi. Borban rosszabb a helyzet, mert sok ként használunk és oxidáció hatására atalakulhat sokkal erősebb kötések lesznek, asszem pl merkaptán, más. Talán szó van erről is ebben a tanulmányban.
Ha jól értem, arról van szó, hogy a fém visszatartja a fehérjék bomlása során keletkező kénhidrogént a pálinkában-borban. Oxigén hatására viszont lassan felszabadul a kötött kénhidrogén, és kipárolog, és szaglik. (Megjegyzem, a réz-kén kötés rohadt erős, úgyhogy vannak kérdések.) Így aztán előbb-utőbb kipárolog az összes kötött kénhidrogén, és megszűnik a probléma. Közben, sajnos, aroma is biztos tűnik el.
A pálinkába réz azért csak úgy kerülhet, ha réz volt a hűtő, és a cefre legalább némileg ecetes volt, ami kioldja a rezet a hűtőből. Úgyhogy feltehetően több dolog együttállása szükséges.
Tavaly jártam így érdi bőtermővel, ep re gyanakodtam, szellőztettem, lassan elmúlt. Biztos némi illat is elpárolog ilyenkor. Most Egy éves, semmi baja, finom, iható.
Ha nincs kellemetlen szag, de szellőzteted, szvsz kialakulhat.
Ha kialakult, mert oxidalodott pl a h2s, akkor marad a hosszú, mikrooxidáció, legalábbis ezt a következtetést vontam le, amikor foglalkoztam a témával sokat boros témában.
a konklúzió, szerintem a hordót írták körül tudományosan:
SH2 and MeSH are natural by-products of fermentation and are also natural by-products of the metal-polyphenol catalyzed degradation of sulfur-amino acids. In addition, SH2 and MeSH accumulate in wine as stable complexes with metal cations, notably with Cu(II), meaning that traditional copper finning operations do not remove, just conceal these molecules and can increase the catalytic ability of the wine to form more of these off-odors. Once the complexes are formed, aeration operations are useless for removing these compounds. Bonded forms will be slowly released when the wine is stored in anoxia, possibly because under those conditions Cu(II) is reduced to Cu°. The rate at which free molecules are released is proportional to the amount of bonded forms and inversely proportional to the copper content. The present tools most effective for dealing with this problem are prevention, extended micro-oxigenation and avoiding the use of completely tight closures. Notwithstanding this, the new understanding of the problem, the ability to make a correct diagnose of the problem and the development of analytical essays for assessing in advance the wine tendency to develop reductive off-odors will trigger the development of safer and more satisfactory solutions.
Szellőztetést én a pálinkánál a kellemetlen szagok kiengedésére értem, ha nincs ilyen, akkor nincs mit szellőztetni rajta, az idő oldja meg, hogy szépen kisimuljon, ettől persze ahány ház..
Abban is van ráció, hogy ne oxidáld az ilyet, meg az ellenkezőjében is, boros témában végzett nem rövid kereséseim alapján pont ebben a témában. De ez picit hosszú.
Nem ismerem a részleteket, fogalmam sincs hogy alakulhat ki. A pálinka és a gyümölcs cefre készítés hozzáférhető szakirodalma az alapokkal foglalkozik (és abból is csak a technológiai cefrézéssel), így ne csodálkozz, ha ilyen mélységben nem találsz információt, erről, se másról. Persze ettől még lehet -és kell is- ezt fenntartással kezelni, mint információt, pont azért mert nincs hozzá hiteles forrás.
Picit utánaolvastam ennek a merkaptánnak, valamint kénessavnak, de semmilyen utalást nem találtam arra vonatkozóan, hogy a meggynél a szellőztetés miatt alakulna ki.
Sólyom könyvében az van, hogy a kénből alakul ki, ami meg a rohadt, illetve penészes gyümölcs miatt jön létre, illetve még permetszer, illetve hordófertőtlenítő anyag is belekavarhat és főzésnél átmegy a párlatba. Derítéssel javítható az eredmény...
Namost nálam ez legalább négy ok miatt nem állhat fenn, hogy ként kapott volna bármilyen módon.
- A hordók tökéletesen tiszták voltak cefrézés előtt és soha nem használtam bennük ként sem sav, sem egyéb más formában
- A gyümölcsöt mostuk két léből, kézzel átválogattuk, alapból nem volt benne rohadt, a hibásak pedig válogatásnál szelektálva lettek
- Az termelőt, akitől a meggyet vettem, megkérdeztem a permetezésről, az utolsó permetezés már nagyon nem mostanában volt
- Ha a most lefőtt pálinkát kitöltöm pohárba, 1-2 percig szellőztetem, akkor a szúrósság eltűnik és egyértelmű friss, meggy illata van, illetve ízhibát nem érzek, már így frissen is érezni, hogy jól sikerült.
Kérdem én ennek fényében, hogy ha egy lefőtt, friss, meggypálinka készítése során egyáltalán nem alkalmazunk ként, akkor a szellőztetés hatására hogyan jöhet létre mégis idővel etil-merkaptán?
(Amúgy valszeg túlmisztifikálom és az ég világon nem lesz semmi gond, akár szellőztetem, akár nem, illetve pár hónap pihenő után összeáll. Jövőre kiderül, megy versenyre ez is...)
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Faeper cefre főzés tapasztalatok az idén? Nekem a seregélyek nagyon sokat bezavartak, amikor nem voltam otthon, bizony megdézsmálták. Most erjed egy kis adag, savaztam, semmi más adalék, három nap alatt az erjedés szinte egészen leállt, a hétvégén főzöm.
Hogyan tisztítjátok meg a faeper szedést? A hullomás faeper nagyon mocskos, még fóliával fogva is, ágak, levelek, madárpiszok... stb. szennyezik be. Ezt kézzel pucolgatom, de nagyonmelós.
Mag nélkül nagyjából 230 liter cefre volt a kiindulási alap, BRIX 5-ig erjedt le, 8 nap alatt kész lett úgy, hogy hűtöttem erjedés közben.
Uvaferm CM-mel oltottam, plusz a szokásos adalékok, hordónyitás után ilyen volt:
Ez meg néhány kilóméter zötykölődést követően a főzdében közvetlen beszivattyúzás előtt.
Látszik, hogy a pektinbontó szépen mindent ledolgozott a héjról, pedig nem is raktam bele többet az előírtnál.
0,4 liter EP elvétel után kóstoltuk, illatoltuk, majd azonnal váltottuk a középpárlatra, mert már nyoma sem volt EP-nek. Ha kicsit hamarabb kóstolunk, lehet korábban is lehetett volna váltani, de nem bánkódom ezen, 1-1,5 decivel remélhetőleg nem dobtunk el túl sok aromát. A KP viszont nagyon hosszú volt. Nem kergettük az üstöt, hagytunk neki időt és a vége felé az utolsó liter kisajtolása után sem éreztünk UP-ra utaló jeleket, max. annyit, hogy vízzel kihígítva mintha picit édeskésebb lett volna az íz, a végén jövő magkarakter mondhatni elmaradt, vagy annyira kevés volt, hogy nem igazán lehetett érezni, a végén inkább citrusos jegyek jöttek.
A lefőtt 12 liter párlat szeszfoka 83 volt 20 celsiusra visszaszámolva, így lett belőle 22 liter 45.2 fokos pálinka. Ami feltűnt és a főzőmester is mondta, hogy főzés közben a meggynél a kóstolás előtt szellőztetni kell a poharat, mert ilyen szúrós, a mester szerint kénes illata/szaga van. Ez állítólag a meggy sajátossága, 1-2 perc után viszont eltűnik a pohárból és totál jön a meggy illata. Úgyhogy most jön néhány nap szellőztetés a pincében, majd pihengethet pár hónapot.
Sziasztok! kezdő pálinkafőzőként kérnék egy kis segítséget.
Kaptam a szomszédból kb 20 kg kajszibarackot egy nagy vödörbe, ami már nála forrásnak indult, viszont valamennyi mag maradt a cefrében, amit ma szedtem ki a vödör aljából 20-30 db.
Ez lehet valamilyen téren probléma? Köszönöm a segítséget!
Azért az etanol illata (vodkaillat) nem szokott kibukni a pálinkából, hogyha nincsen töknkrefinomítva, ilyennel kereskedelemben sem gyakran találkoztam. Persze lehet, hogy m.robi sem azt érezte, csak arra asszociált.
Sziasztok. Tegnap este egy házibulin voltam. Pálinkát ittunk. Gyümölcs illat mellett volt egy erős szesz illat érződött. Etil alkohol illat szerintem. Ez mitől van? Miért nem csak a gyümölcs illat érződik? Utópárlatos a nedű?
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Sztem a magyarázat a kémiában keresendő, és igen, reális, én is próbtam, ha nincs kihegyezve az ep elválasztás, akkor az összegyűjtött ep újra lefőzhető, töményíthető, és hasznos alkoholt és aromát nyerhetsz ki belőle.
Sziasztok! Lefőztünk ma egy kis meggy- málna cefréből pálinkát, de nem ez a lényeg. Korábban olvastam hogy lefőzik a tárolt elő, ill utó párlatokat. Gondoltam kipróbálom. Tisztázásnál lementem 40 fokig, azután beleöntöttem 3. hétdecis üveg előpárlatot. Abból ki jött 7 deci szúrósszagú előpárlat, és több mint 1 liter elfogadhatónak mondott kp. Nem mentem 50 alá. Reális ez? És mi a magyarázata?
Én értelek és megértem a mozzanataid. Ugyanis én is túlaggódtam az első 2 évben _mindent_. Aztán van ami felesleges, a mag témában vagy kóstolj ilyet is olyat is, vagy erjessz kétfélét és majd rájössz.
A rekeszben mosással az a bajom, hogy az olyan, mintha csak megmutatnád neki a vizet, attól még nem lesz tiszta. Szüretelő kádban lévő vízbe borítom bele egyesével a rekeszeket, ott átforgatom, szűrővel kihalászom a tetejére felülő levelek, szárak, egyéb hulladék nagy részét, utána átszedem egy kisebb lavór tiszta vízbe és onnan megy a tiszta gyümölcs szár nélkül egy másik lavórba. A szüretelő kádból durván 3 rekeszenként cserélem tisztára a vizet, a lavórból inkább 2 rekeszenként. Nagyon sok gané jön le még a második mosással is, lehet, hogy a cefrét nem cseszné el, de nem engedi a lelkiismeretem, folyamatosan azon járna az agyam, hogy van benne kosz.
A maggal együtt erjesztéssel is az a bajom, hogy itt is két tábor van. Van aki azt mondja, hogy semmit nem módosít az ízén, ha csak főzés előtt szűri le az ember, van aki meg azt mondja, hogy magában a gyümölcsben is marad annyi magkarakter, ami kell, így erjesztés előtt mindenképp magozzuk ki. Én meg úgy vagyok vele, hogy minél kevesebb esélyt adjak annak, hogy valami nem olyan lesz, mint kellene, így inkább magozok.
Jövőre picit egyszerűbb, ha a rekeszekben lemosod, majd beöntöd egy magas vödörbe 1-2 rekesszel. Keverőszárral pépesíted, ami összeszedi a szárakat, a szár nélküli pépet öntöd a végleges hordóba. Magot a főzés előtt nem öntöd az üstbe, a nagyja leül az aljára.
Rákövetkező évben kihagyod a kisadagos vödrözést és egyből nagy hordóban pépesíted, de ez nem lesz 100%-os.
Tegnap délelőtt elkészültem az idei első cefrémmel. Kalandos volt, fáradt vagyok, fáj mindenem, de ma reggelre már kotyognak a kotyogók.
Szóval sajnos nem tudtam szerezni épkézláb Újfehértói Fürtös meggyet, két helyről próbálkoztam, mindkét helyen olyan volt, mint a sörét, alig volt hús a magon. Viszont némi közbenjárással sikerült vennem Debreceni Bőtermőből befőtt minőségűt. Olyan volt, hogy szinte megszólalt, húsos, finom, kukacmentes, na, szóval kifogástalan, viszont nagyon sok volt benne a száras.
Két napja reggel elhoztam M10-es rekeszekben, dél körül kezdtük szárazni, meg átmosni két léből, este 11-re végeztünk, hárman csináltuk, a végén már állni alig bírtunk. Mivel ugyanazokba a rekeszekbe raktuk vissza, mint amikből koszosan kivettük, így persze a rekeszeket is tisztára kellett mosni, na ez egy marha nagy szívás, nem kívánom senkinek a szivaccsal X ideje rárakódott dzsuva dörzsölését.
Egy éjszakát pihent a pincében, reggel felpakoltam a futóra és elvittem kimagoztatni, majd hordókban haza, le a pincébe, sav, pektinbontó, tápanyagok, élesztő, jeges palackok, ma reggelre meg is indult.
Cefre induló brix 17, úgy, hogy a magozásnál ment hozzá valamennyi víz is, tehát maga a gyümölcs picit magasabb lehetett.
Tegnap még szedtünk egy mázsa kajszit is, az ma kerül majd hordóba, ha délután nem szakad le az ég...
"Hozzád intézném a kérdésem, mert nagyon otthon vagy a "kínai" egylépcsős témában. Terveztem, hogy összeállítom a saját rendszerem, de addig halogattam, amíg megsarcolták a kínából rendelt termékeket. Tudsz olyan eladót aki európai raktárból is küld cuccokat?"
A kollégák, akiknek oszlopbeszerzésben segítettem (meg én is), mind közvetlenül Kínából rendeltünk és kifizettük a vámot+áfát is. Nem tudok európai raktárból szállítókat, csak a StillDragont (akit a többiek másolnak), de az olyan drága, hogy onnét valószínűleg nem akarsz majd rendelni. A kínai forrás viszont vámmal és áfával együtt is megéri - a TNT szállítja, nagyon gyorsan itt van, 2 A4-es papírt e-mailben kitöltve-visszaküldve megvan a vámügyintézés, nincs elkallódó csomag, kimarad a Magyar Posta összes nyűgje is. 500$-ból megvan a 4"-os, 3 szintes, buboréksapkás fém oszlop az alábbihoz hasonló kiszerelésben:
Erre jön még rá a vám+áfa, de így is garantáltan kijössz 200e Ft alatt. Elvileg van már egy hazai forgalmazó is, de inkább nem linkelném, sem az ár, sem a hozzáértés nem tűnik kedvezőbbnek a kínaiakhoz képest. Ja, és ez itt a lényeg: a kínaiak igazából azt adnak, amit kérsz. Ha egyedi igényeid vannak, akkor úgy legózzák össze a készletet, ha pedig egyedi méretek kellenek, azt is legyártják. Így nem fizetsz olyanért, amire nincs szükséges. Az utolsó bilincsig, tömítésig mindent ki lehet húzni a listáról, ha az felesleges lenne.
Tudom, sokan az utóbbi időben darabonként válogatták össze, pl. AliExpressről a komponenseket, így el tudták kerülni a vámot és áfát, ez július 1. óta körülményesebb, de alapból sem szoktam javasolni ezt a megoldást, mert nem egy kollégával álltam/állok levelezésben, akiknek 1-2 alkatrész nem nagyon akar ideérni, és áll a projekt - elég bosszantó, ha pl. egy könyök vagy szűkítő miatt nem tudod felavatni a friss gyümölccsel a friss oszlopot. Korábban én is a darabonként legózásnak voltam a híve, de mióta ilyen jó kapcsolatot sikerült kialakítani a kínai gyártóval, azóta az "egy dobozban mindent" rendelés híve vagyok, egyszerűen kevesebb a macera vele.
A legjobb megoldás a rézszövet, X méteres göngyölegből az ember az oszlop átmérőjéhez szükséges hosszt vágja le, feltekerve szépen beterpeszt a csőbe, felülről töltettel is terhelhető, és kellő felületet ad arra, hogy egyrészt katalizátorként is funkcionáljon, másrészt a kondenzátum csatornázásával, visszatartásával elég időt ad a gőznek a kontakthoz. 10 centis hengerekből pedig szépen kirakható a kívánt hossz. Figyelembe véve, hogy a HETP értéke alacsonyabb a gyűrűs töltethez képest (olvasmányélményeim alapján 13 centi dereng a sima 6 mm-es rézgyűrű 24 centijéhez képest), sokkal könnyebben kezelhető (megmarad a csőben), tisztítani is egyszerűbb, igazából praktikusabbnak tartom a többi megoldásnál.
Hogy én hányszor kergettem a kiboruló, lepotyogó, elguruló rézgyűrűket a padlón, mire eljutottam odáig, hogy lecseréljem a képen is látható rézszövetre... - életem jobb döntései közé sorolom.
Az más kérdés, hogy réz buboréksapkás és tálcás rendszernél feleslegnek tartok bármilyen töltetet is, de való igaz, erre vonatkozó szisztematikus tesztjeim nincsenek, így csak elméleti okokat tudok felhozni megalapozásul. Viszont egy másik kolléga szintén most tart itt, vagyis várhatóan 1-2 héten belül életre kel a 4"-os oszlopa és egy szükségszerű közdarabot réztöltetes szegmensként kíván használni, szóval egyre több infó fog összegyűlni ennek hasznosságáról/feleslegességéről a gyakorlatban is, ami mindenképpen hasznos ismeret lesz a közösségnek.
"az oroszoknál több helyen láttam, hogy ezt tuszkolják a csőbe a töltet megtartására"
Az orosz eladó adott grátisz egy rézhuzal "labdát", de az 2"-osba való és szinte lehetetlen megbontani, vagy ellapítani. Egyébként is soknak gondolnám (kivéve ha mégis whiskyre vetemednék ... amit nem nagyon kultiválok).
Egyelőre a töltet csak lehetőség, még ki kell tapasztalni a főzőt.
Hozzád intézném a kérdésem, mert nagyon otthon vagy a "kínai" egylépcsős témában. Terveztem, hogy összeállítom a saját rendszerem, de addig halogattam, amíg megsarcolták a kínából rendelt termékeket. Tudsz olyan eladót aki európai raktárból is küld cuccokat?
"Eleve opcionálisra terveztem, mert szerintem pálinkához elég lesz a három 4"-os tálca. Ősszel szőlőből lesz majd a legnagyobb mennyiség (no meg az a legolcsóbb kísérletezésre), akkor kipróbálom az alul/felül verziókat azonos hordó cefréből."
Ugye, milyen jó dolog a tri-clampes modularitás? Valamiért divat itthon folyton lefikázni (csilli-villi rozsdamentes, meg nem optimalizált, nem méretezett stb), de pont az itt is tárgyalt kísérletekhez nincs kényelmesebb felállás, hiszen pár bilincs oldásával-zárásával teljesen más működésre lehet bírni az oszlopot. Majd feltétlenül számolj be az eredményekről! Kérdés: ez az aliexpresses "ultrashort" 4"-os oszlop? Mekkora az üveges tag magassága az alsó és felső TC csonk között?
Spirál töltet megtartásához: konyhai rozsdamentes dörzsi? Ha jól emlékszem, a Viledának van nem galvanizált RM súrolója, az oroszoknál több helyen láttam, hogy ezt tuszkolják a csőbe a töltet megtartására - szépen beterpeszt, a fölötte lévő 1-2 kg réztöltet súlyától sem csúszik ki a csőből, a gőz is át tud rajta jutni.
Miért nem csinálod meg magad a rézspirált? Tetszőleges étmérővel és-hosszal.
Kell hozzá egy szabályozható fordulatú fúrógép, egy hosszabb magrúd, egy 3x3-4 centi keresztmetszetű, kb. 30-40 centis keményfa léc, és egy támasztó "csapágy" a magrúdnak. Alapanyag MCU1,5 falkábel. 100méter 5-6ezer Ft.
A farudat két helyen, keresztbe át kell fúrni. A nagyobbik átmenő furat átmérője magrúd átmérő plusz 2x a huzalvastagság. Pl. 8mm-es magrúd és 1,5mm-es vezeték esetén 11mm. A farúd másik oldalára kell egy huzalvezető furat. Úgy kell pozicionálni, hogy pont a magfurat tetejére essen. Így a huzal pont a magrúd tetejéreérkezik. Nem kell teljesen átfúrni a rudat, csak a magfuratig. Ez lesz a huzalvezető szerszám. Használat előtt a magfuratot és a huzalvezető furatot alaposan olajozni.
Az MCU kábelt le kell blankolni teljes hosszában. A magrudat befogod a fúrógépbe. A vezetőszerszámba befűzöd a huzalt úgy, hogy a magfuraton kilóg 3-4 centinyire a huzalvég. Ráhúzod a magrúdra. A huzalvéget kicsi faékkel a fúrógép tokmány pofái közötti résbe beékelni. A magrúd másik végét csúszócsapággyal kitámasztani, hogy ne csapkodjon. Lassú fordulaton indítva a fúrógépet szépen fel lehet tekerni a magra a huzalt. Időnként 1-1 csepp olajat cseppenteni a huzalvezető furatba. Némi ellentartás szükséges, hogy a menetek egymás mellé kerüljenek.
8mm-es magra 1 méter hosszú spirálhoz kb. 20 méter 1,5-es huzal kell.
Ez a módszer bevált. Én 8-as magrúdra 1,6mm-es kantálhuzalt tekertem. Az sokkal keményebb anyag, mint a réz, mégis szép spirál lett.
Eleve opcionálisra terveztem, mert szerintem pálinkához elég lesz a három 4"-os tálca.
Ősszel szőlőből lesz majd a legnagyobb mennyiség (no meg az a legolcsóbb kísérletezésre), akkor kipróbálom az alul/felül verziókat azonos hordó cefréből.
"Az oszlop és a deflegmátor közé van még egy 30cm-es "csövem" (töltetes oszlopnak használnám), de a hozzá vett szűrőn átesnek az oroszoktól rendelt réz spirálok (https://www.ebay.com/itm/284262384296), úgyhogy keresnem kell még valamilyen kis lyukú réz hálót az aljára."
Egyszer ki kéne próbálni, hogy mekkora a különbség a deflegmátor alá és fölé szerelt réztöltetes szegmens esetén, mert a defi alá rakva végülis töltetes oszlopként viselkedik ez a 30 centis szakasz - ha fullon van rézzel, akkor az a töltet típusától, geometriájától függően már felér +1 tálcával, ha pedig nem rézgyűrűt/spirált használsz, hanem rézhálót, akkor az meg +2 tálcával. A deflegmátor fölé szerelve - mivel ott már nincs akkora visszafolyó reflux - elvileg csak a katalizáló hatása érvényesül. Bár az megint jó kérdés, hogy erre mennyi szükség van, én úgy gondolom, hogy a tálcákkal és sapkákkal érintkező gőz megkapja azt a rézmennyiséget, amire "szüksége van", köszönhetően a deflegmátor miatti újból és újból folyadékként visszacsöpögő, majd felfűtve minden szintet ismét végigjáró gőz "körfolyamatnak".
De érdekes lenne ugyanabból a cefréből defi fölé és alá szerelt réztöltettel főzni egyet (azonos fejhőmérséklet-idő függvénnyel), aztán kóstolni, van-e számottevő különbség.
Így még nem jártam, elkészült meggy cefrémre megcsináltam a légmentes víz zárást de a zsák amibe a vizet öntöttem kiszakadt és így olyan 20 liter víz a hordóba került. Szerintetek lesz ebből probléma a főzés során? (Mennyiségi/minőségi) Szerdán lesz kifőzve. Köszönöm a válaszokat!
Mivel a keverőszelepeim "elvesztek" a kínai postadzsungelben, ezért most a "sima" kétkörös lett implementálva.
Az oszlop és a deflegmátor közé van még egy 30cm-es "csövem" (töltetes oszlopnak használnám), de a hozzá vett szűrőn átesnek az oroszoktól rendelt réz spirálok (https://www.ebay.com/itm/284262384296), úgyhogy keresnem kell még valamilyen kis lyukú réz hálót az aljára.
Én izgultam mind2 alkalommal, mert nagyon romlekony alapanyag, de jó lett. Az első eljutott valamelyik zd-re is rezmuves által, pont most kaptam meg a bíráló lapot, eddig csak az oklevél volt meg.
Én savaztam, nem kockáztattam. Sok sikert a jó erjedéshez:)
Igen. Beszéltem vele már előtte nekem is ezt az árat mondta. Kicsit sokaltam ezért szétnéztem pár helyen és sikerült olcsóbb málnát szereznem. Nem nagy mennyiségű de nekem elég. Egyébként korrektnek tűnt a telefonon.
Ez egy mini torony, rögtön tálcával kezdődik és tálcával végződik. A képen látható kék tömítés kezdő ill. végződő elem, mert tk. ez is egy L-profil, tehát csak egyik oldalról tud fogadni üvegcsövet. Az üveg-üveg közé másfajta van. Már össze van rakva a rendszer csak még nem próbáltam ki. De most megerősítettetek, hogy jól okoskodtam, és a fehér az egyéb összeállításhoz való. :) Kösz!
A fehér tömítés az üvegoszlopsor aljára és tetejére való, ahol az üveghenger és a fém záróelem találkozik. Azt a célt szolgálja, hogy az üveg és a fém közötti tömítés biztosított legyen, mivel oda a vastagabb, hornyolt (kék) tömítés nem fér be, a sima tri-clampes tömítés pedig nem jó, mert középen "dudoros", így a dudor miatt nem fér be az üveg a fém hüvelybe, illetve nem tömít rendesen. A képen látható kék elem két üveghenger közé megy, a közepén lévő horonyba pedig a buboréksapkás réztálca. Nem tudom, mennyire volt érthető, de ezen a linken fotókkal és leírással együtt láthatod, melyik hová való.
Üvegoszloposok segítségét kérném. Az alul ill. felül lévő, szilikon (kék) tömítéshez kaptam egy, L-profilú (fehér) tömítést is. Összerakásnál úgy gondolkodtam, hogy erre (fehér) akkor van szükség, ha nem rögtön tálcával indul az építmény, ezért kihagytam. Most rendeltem még hozzá tartalék tömítést, ami szintén két darabból áll, és elbizonytalanodtam...
Sajnos ezek a gyümölcsök, ha nem saját kertben saját részre termesztődnek, akkor csak a tehetősebbek kiváltsága. Kereskedelmi főzdéknek is bőven mínuszos, csak a szortiment szélesítése miatt tartják, bérfőzetőként meg végképp nehéz összeszedni/vásárolni annyi ilyen jellegű gyümölcsöt, hogy külön kifőzzék. Speckó helyeken pici üstben is 100 liter körül van a minimum, amivel tudnak foglalkozni. Jelen esetben 130.000 Ft-os alapanyaggal kellene számolni, jó esetben ad 4 litert, 32.500Ft/liter, amire még rájön a szállítás, munka, segédanyagok...
Azért a málna az málna. Főztem már belőle, egy aromabomba. Keveset ad, de az aztán... Sajnos nem engedhetem meg magamnak, hogy minden évben főzzek, de ez már az én bajom...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Nem nagyképűség, inkább csak szarkazmus. A magyar valóságtól nagyon messze van, hogy eperből, málnából cefrézzünk. Odáig jutottunk, hogy a magyar gyümölcs már luxuscikk. Röhej, de jelenleg banánból, narancsból sokkal sokkal reálisabb pálinkát főzni.
amúgy idén nem terveztem venni, önmérséklet miatt 2 évente veszek, de ha tudsz hidegben spontán beindult málnát 500ért, szólj, aztán beszélhetünk róla.
A figyelmet szeretném felhívni arra ,hogy van eladó Fertődi zamatos málna.
Saját termelésű ,kiváló minőségű ,rekeszes piaci minőség hordóba szórva. Lekvárnak és szörpnek 1. osztályú , de igényesebbek cefrének is ezt viszik. 1300.-/kg
A termés hordóba van szedve , szállításig a hűtve tárolás megoldott.
Azt nem lehet levágni, mert azt a külső üst falára szegecseltem, az összeforrasztás előtt, azt így terveztem, mert úgy lett erős a rögzítés...ettől még lehet üstház, azon kívül is...:):)...
Hogyan készítsünk jó pálinkát? Cefrézési, főzési ismertetők, főzőberendezések, tanácsok,videók, tesztek, gyakran ismételt kérdések a következő linkeken:
Igen, jól emlékszel...az üstház, vagyis a "szoknya" miatt vágtam le a fogantyúkat a dupla falról, mert nagyon kiálltak. Utána kicsit lerövidítve, ezüsttel visszaforrasztottam feljebb, a szimpla részre és így mégis van fogantyú, de nem áll ki annyira...
Miért akarod levágni a fülét? :o Egyébként egy használt lemezhordóból, egy marék popszegecs, maradék kőzetgyapot, egy flex korong és egy flakon festék felhasználásával egy délután elkészíthető a hőszigetelt üstház...
na talán most
...és "szoknya"...
...
