Múlt pénteken az Élet és Irodalomban Szabó Csaba farmakológus nyolchasábos cikkben sürgette az MTA reformját. A héten az ATV Friderikusz most cimü müsorában Szabó Csaba volt a főszereplő, aki ismét keményen támadta az akadémiát. Közben a SOTE 44-7 arányban elutasitotta Szabó professzori kinevezését. A mai Magyar Hirlap cimlapján is Szabó Csaba látható, a lap kétoldalas mellékletet szentel az Akadémiának. A lap tulajdonosa Széles Gábor szintén a Friderikusz müsorban már hétfön kifejtette álláspontját miszerint Magyarországon az alkalmazott és nem az alapkutatást kellene támogatni. Közben az MTA közgyülést tartott, Vizi E. Szilveszter elnök reformokat igért, majd azonnal elutasitotta Kertész János akadémikus reformjavaslatát. Gyurcsány Ferenc udvarias levélben biztatta reformokra az MTA-t, és bokros teeindőire hivatkozva nem jelent meg a közgyülésen. Gyurcsány Ferenc blogjában váratlanul megszaporodtak az akadémiát erősen kritizáló beirások. Valami történik.
A válasz az lehet, hogy nincsen kedve/ideje a nagydoktori megírásával, megvédésével szarozni pláne, hogy azt csak a két opponens (jó esetben) fogja elolvasni. Tudtommal az MTA doktora címet magyarországon kívül sehol vagy majdnem sehol sem ismertik (el). Mi értelme van? Mire jó azon kívül, hogy az MTA még egy helyen belenyúlhat valaki előmenetelébe?
Kérdés, hogy a kisérletek lefutásához mennyi idő kell! Viszont nem ez a probléma, hanem hogy teljesitmény kényszer van és robotolni kell a cikkek számáért, minél jobb elhelyezésükért, impakt faktorkért és imádkozni a citálásokért! S gyakorlatilag egy kisérlet nem kisérlet! Egy egy komolyabb kutatáshoz nemcsak rengeteg kisérlet, sok köztük elfuserált, hibás, eredménytelen, hanem rengeteg más minden is kell. A pénzen és megfeelő segéderőkön, munkatársakon kivül. Vannak szerencsésebb esetek is. Jó Tündérnek elég egy kávéfőző, nekem egy binokuláris mikroszkóp és egy digitális fényképezőgép, no meg egy PC s egy digitális tolómérce! Viszont ma már semmi pénzért nem tudsz létrehozni öszehasonlitó csonttani gyűjteményt (MO-on kettő van: egy nagyobb az Őslénytárban és egy kisebb, a sajátom) és egy könyvészeti alapgyűjteményhez (szeparátumokból, ritka szakkönyvekből, amelyeket csak valahol külföldön tudsz megvenni, igaz megrendelheted, de jópárszor nyomaveszett) is rengeteg idő szükséges. Nincs meg minden az interneten sem! S akkor még mindig hiányzik a kutatás tárgya: a vizsgálandó anyag, amiről majd cikket akarnál irni! Vagy találnak/sz vagy nem! Ilyen egyszerű!
ez igy van. azert tegyuk azt hozza, hogy ha van egy jo eger, azt sokan hasznaljak es a szegeny traszgenikus ember evekre leszureteli a munkaja gyumolcset :DD
amugy, ez az egesz kilora mert tudomany eleg egy elcseszett rendszer, mar reg nem azert muveljuk a szakmankat, amiert elkezdtuk, marmint a tudomanyos erdeklodes miatt. a publikacios kenyszer miatt akkora lyukak vannak az ismereteinken, nem azert, mert minden nem kutathato, hanem mert elmegyunk problemak mellett, mert nem eleg modern, mert nem publikalhato olyan szinvonalu lapokban. a grant rendszer eloirja a publikaciot, ami egyreszrol helyes, masreszrol teljesen lebenitja a kutatot.
amugy, ilyen SzCs tipusu fazonok a vilag mas tajain is elofordulnak, egeszen ksierletes mufajokban is. azert VESz is igy kezdte.
Tenyleg elbeszelunk, en nem azt mondom, hogy ilyen AGY nincsen. En azt mondom, hogy olyasmi nincs, hogy egy ekkora csoport ennyi valodi eredmenyt termeljen.
Most lecsekkoltam es pl. Eric Kandel, aki Nobel dijas es uber-nagy nev biologiaban, hatalmas es zsenialis emberekbol allo csoportja van, osszesen tizenharom darab 2005-os publikacion szerepel, azokat is szamitva, amelyek nem a sajat csoportjabol jottek ki. Es azert szerintem SzCs nincs egy ligaban Kandellel, persze lehet, hogy tevedek.
Most vagy totálisan hülye vagyok a matekból, vagy totális félreértés van.
Van az AGY, aki ül otthon és megtervezi a kísérleteket, mondjuk kéthetente egyet. Van nem 9, hanem 100 beosztottja, aki ezeket beindítja és lelkiismeretesen futtatja. Ha gond van, felhívja az AGY-at webcamerás laptopjával, hogy "Főnök, gáz van!" Az AGY zseniális, megnézi a kémcsövet a webcamerán, megmondja a frankót, hogy mit és hogyan kell kiigazítani, kísérlet megy tovább. A kísérletek fele kudarcba fullad, másik fele 2 év múlva eredményeket hoz, amiket az AGY villámgyorsan összeges és publikálható állapotba szed. Persze közben gondja van újabb kísérletek beindítására, kéthetente elég egy. Az AGY publikál, ázsiója nő.
Persze azt mondod, ilyen AGY nincsen. Erre mondom azt, hogy olyan ember sincs, aki két hét alatt egy 80 oldalas bizonyítást kitalál és egy hét alatt leír. Pedig van. Vannak, akik máshogy szervezik, máshogy csinálják. Oly módon, ahogy még nem gondoltad soha.
Az emberi genome-ot évekig szekvenciálták. Jobb módszerrel csak néhány hónap, még jobb módszerrel csak néhány óra. Meg kell találni, meg kell érni a jobb módszert. És vannak, akik sokkal jobban csinálják a dolgokat és szétdurran az agyad, hogy nem érted, nem hiszed, az illető egy mutáció, nem homo sapiens. Biológusként remélem érted, mire gondolok.
Király. Még egy kivétel. Keressünk egy tudományterületet amin van mit fikázni!:-) Ökológia?
Nem találtam az MTA honlapján azt a helyet ahol a köztestületi tagok publikációs listájához hozzá lehet férni. Valaki nem tudja a pontos elérhetőséget?
A másik oldalról viszont az is igaz, hogy komolyabb tudományos teljesítménynek tartok, még a kísérletes tudományágakban is, egy jó ötletet ami alapján 3 kutatócsoportban 10 postdoc és 20 asszisztens dolgozik, mint ha valaki nap 10 órában csinálja a PCR-t meg az imuncitokémiát meg a gélelfókat. Szerintem természetes, hogy az ötletadó szerző lesz a cikkben. Mondom ezt úgy, hogy én most az immuncitokémiás korszakban vagyok és ha ötletem van, azt nekem kell megcsinálnom.
........A KOKI pl benne van egy EU Centres of Excellence nevű szervezetben ami elég komoly feltételekkel jár. Itt működik valamiféle minőségellenőrzés....
A mi Intezetunk is megkapta a Center of Excellence statuszt, es asszem negy nagy EU projektben vagyunk benne. Szerintem ezen a munderon van mit vedeni. Es a legbonyolultabb masina ami a mukodtetesunkhoz kell egy kavefozo :))
Nem erted: nem azt allitom, hogy ideje nincs a cikkeket megirni. Hanem azt, hogy ennyi eredmenyt nincs ideje osszegyujteni, meg kilenc post-doc-al sem. Mert a post-doc hiaba van bent ejjel-nappal, a kiserlet attol nem megy gyorsabban. Kilenc ember, ha nagyon jol halad, akkor evi kb masfel teljes cikk megtermelesere kepes, sajat tapasztalataim szerint. Ez meg igy is nagyon-nagyon messze van a kethetente egy cikktol (per kutatocsoport), es arra a meresz elofeltetelezesre epul, hogy senki nem fut bele egy elore nem latott problemaba.
A mechanikus munkát elvégezheti egy fizetett asszisztens. És az nem indok, hogy 1-2 évet kell várni az eredményre, mert ha van 50 párhuzamos kísérleted, amiket 1 év leforgása alatt indítasz be, akkor 2 év múlva 50 elvégzett kísérleted lesz. Vagy abba ölsz szellemi tőkét, hogy felgyorsítsd a kísérletet, akkor abban vagy zseniális. A lényeg az, hogy ne mondd soha, hogy ezt meg azt nem lehet megcsinálni, mert másnap megcsinálják.
Szerintem egy tudomany nem attol tudomany, hogy van benne matematika. Tetszene ha igy lenne, de nincs igy. Most volt itt a vilag egyik leghiresebb matematikusa aki az utobbi idoben genetikaval es hasonlokkal probalkozik. Nehez ugy. A vilag olyan amilyen nem elegans, nem egyszeru ahogy mi szeretnenk. Az Intezetunk tudtommal most nyert el bioinformatikai kutatasi grantot, szoval dolgozunk az ugyon.
Az idegesek elég jól működnek egyébiránt. Más tudományterületek meg nem.
"...ha neves kulfoldi tudosok is adjak a tanacsokat..." Félreértesz, ne tanácsokat adjon hanem pénzt. Pontosabban MTA-tól független embereknek kellene dönteni az MTA intézeteinek megítélt forrásokról. Persze a pályázatbírálás sincsen ingyen. Mondjuk az Akadémikusi tiszteletdíjra elköltött összeg gondolom elég lenne.
"...ez egy egeszen kicsiny orszag..." Egen egen ez valóban sok baj forrása. Az EUs ötlert elég jónak tűnik. A KOKI pl benne van egy EU Centres of Excellence nevű szervezetben ami elég komoly feltételekkel jár. Itt működik valamiféle minőségellenőrzés.
"Nem értek a kísérletezéshez, de hidd el nekem, sok idő kell a matekhoz is "
En keszseggel elhiszem neked, de Te ellenben azt fogadd el, hogy egy biologiai, igy eredendoen valamilyen szinten stochasztikus rendszerben nem lehet ilyen utemben kiserleteket folyatni. Nem azert, mert szellemileg nem lehet, hanem mert egyszeruen a kiserletek x idot vesznek el. Pl. egy-egy transzgen egervonal letrehozasa min. 1 ev, es ha megvan, akkor is kiserletenkent nehany het-honap, ameddig elegendo adatod lesz. Egy Western-blot futtatasa min. egy teljes nap (es akkor tobb mint 8 orat ulsz bent), hiaba kerul 10 masodpercbe, hogy kitalald mit akarsz futtatni rajta (es meg nem esett szo a mintak elokesziteserol), stb. Ez nem valakinek a zsenialitasatol fugg, hanem a kiserleti tudomanyok milyensegebol adodo limitacio. Aki valaha kiserletezett tudni fogja mirol beszelek.
Nézd, egy 600 oldalas partitúrát is nehéz értelmes zenével megtölteni. Mozart megtöltötte egy hónap alatt. Felejtsd el a standard elgondolásaidat, hogy mire mennyi idő kell. Akkor a kísérletes tudományokban biztos vannak, akik 50 kísérletet futtatnak egyszerre, mint ahogy ismerek olyan fiatal matematikust, aki 10 komoly, nehéz projekten dolgozik egyszerre (amiknek lényegében semmi közük egymáshoz). Ez a srác egyébként három hét alatt tanulta meg a féligegyszerű Lie-csoportok reprezentációelméletét Knapp 800 oldalas könyvéből. Mielőtt félreértenéd: erre mások 1-2 év alatt képesek, ha kellően kitartóak és kiváló érzékük van a matekhoz, hogy egyáltalán felfogják és megemésszék a tartalmát. Ja, a srác akkor 16 éves volt, 1 évvel az egyetemi diploma után (Ausztrália legjobb egyetemistájaként végzett), akkor kezdte a Ph.D. tanulmányait Princetonban. Most 24 éves és már most az egyik legnagyobb császár a világon. Nem értek a kísérletezéshez, de hidd el nekem, sok idő kell a matekhoz is (amúgy a matekcikkek jóval hosszabbak, mint a többi tudományban, nem ritkák az 50-100 oldalas munkák, na most ezeket rendesen megírni - nem kitalálni - is komoly teljesítmény).
A tömegoktatásban a rossz, lelkiismeretlen előadó a nyerő. Ugyanis a jó, lelkiismeretes előadó meg akarja értetni a diákkal az anyagot, arra pedig a tömeg egyszerűen nem vevő. Engem a diákjaim annál jobban szeretnek, minél kevesebbet magyarázok. Mondjam el, hogyan kell megoldani a feladatot, lehetőség szerint oldjam is meg, de ne terheljem őket a magyarázattal. De ez érthető is: az életünk jelentős részét biztonságos gombok nyomogatásával töltjük: a jó tanár megtanítja, hogy a matematika nevű gépen hol vannak a gombok. Változik a világ, ma mást jelent tanárnak és kutatónak lenni, mint régen. Persze ha valaki megválogathatja a diákjait, az más tészta, az ilyen alkalmakra visszaidézhető a tanári hivatás.
az idegeseknek van pl. egy rotacios rendszeruk a minosegellenorzesre. nem mondom, hogy sok minden kiderul egy ilyen digeralas alatt. hasonlo minosegellenorzesre altalaban akkor kerul sor (tapasztalatom szerint), ha egy intezet vezetosege vagy tamogatast kivan szerezni a tamadasok ellen, vagy eppen, ilyen modon tamadjak az intezmenyt. hogy tovabb csokkentsem ezen ellenorzesek ertelmet, meg ha neves kulfoldi tudosok is adjak a tanacsokat (idonkent teljesen jogosokat), a valtoztatas hajlandosaga az adott intezet vezetosegeben mindig kevesebb.
a masik, hogy ez egy egeszen kicsiny orszag, gyakorlatilag minden kutato ismer mindenkit, aki adott szakteruleten tevekenykedik. egyutt ulnek a bizottsagokban, egyutt dontenek a penzek elosztasarol, egymas palyazatait biraljak, egymast ellenorzik. kez kezet mos. eselyt jelentene, ha az ellenorzo funkciot az eu tarsintezmenyei vennek at, de ha nincs akinek igazan erdeke lenne, hogy az ott leirt tanacsokat vegrehajtassak, akkor ez sem er semmit se.
Kiserletes tudomanyokban egy-egy kiserlet vegig futasi ideje azert eleg szuk keresztmetszetet jelent arra vonatkozoan, hogy mennyi ido alatt lehet fizikailag tesztelni egy-egy elgondolast...
Azért Terry Tao is nyomja rendesen... (és elég hosszúak és változatosak is a cikkei), Mozart is háromhetente megírt egy nagyobb volumenű művet (néha még operát is). Egyszerűen vannak csodaemberek, itt élnek közöttünk, elég zavarbaejtő. Asszem nem kell internetezni, ez az egyik titka ;-)
A kutatointezeti halozat a kisebbik baj. A fo baj, hogy gyakorlatilag (lehet, hogy elmeletileg is) az Akademia gyakorolja a minosegi kontrollt a sajat halozata folott. Ki mondhatja meg, hogy ha egy MTA kutatointezet nem jol mukodik? Ezenkivul maguk az akademikusok nem azutan kapjak a fizetesuket, hogy mennyit dolgoznak, hanem, hogy mennyit dolgozTak. Rejtett nyugdij, bar annak eleg zsiros.
nekem nem konkretan azzal van bajom, amit SzCs mond (illetve fenntartasaimat mar leirtam). SzCs szemelyisegevel mar inkabb (1.2 milliardos NKTH grant es havi egymillas fizetes mellett, azert nem annyira sajnalatra melto figura o, mint azt Fridi musoraban ereztetni igyekezett), es legjobban az lepett meg, hogy az Akademia praktikaitol megkeseredett barati koromben egy SzCs-fan-club van kialakuloban, ahol az a gondolat dominal, hogy mindegy ki mondja a dolgot, csak mar mondja vegre valaki. Valamiert hirtelen nem illik kritikusan gondokodni arrol a szemelyrol, aki eppen a legjobban lathatoan tamadja az aktualis allapotokat...
A matematikai publikacoikat nem is mernem eppen ezert megitelni. Elettudomanyokat viszont igen. Amint olvashattad en sem tekintettem az abszolut meroszamnak a plublikaciokat. De ha reszletesebben megnezed akkor is az jon ki, hogy SZCS kivalo kutato es menedzser is. Lehet ez utobbival finnyaskodni de az elettudomanyokhoz ez is kell. IS, nem csak. Megfelelo publikaciok nelkul a kutatasod halott.
Ket egymastol a leheto legtavolabb levo tudomanyt, matematikat es elettudomanyt probalunk itt ossze hasonlitani, feleslegesen. Bar meg kell jegyeznem, hogy az elettudomanyok most kezdenek olyan fazisba erkezni ami mar talan az alkalmazott matematikat is erdekelhetne. A bioinformatika nagyon fontos lett, lesz. Nem tudom erre, Mo mennyire figyelnek de megfelelo matematikai hatterral ami talan otthon megvan eleg jol lehetne haladni.
Valahol olvastam, hogy egy tudomany akkor kezd komoly lenni ha matematika is van benne. Az elettudomanyok ilyen tekintetben, kezdenek valodi tudomannya valni.:))
