fűnyírókkal kapcsolatban venék szívesen tanácsokat.
Cirka 1500 nm.
Lejtős talaj. Cirka 40 méteren esik vagy 5-10 métert.
Milyen fűnyírót érdemes venni?
- Benzin motorosat? (van aki azt mondja, hogy gond lehet ha a nagy lejtő miatt nem megfelelő a amotor kenése) Hány lóerőset? Milyen motor , milyen márka?
- Villanymotorosat? (hány wattos?)
- Vagy fűkaszát?
Megvan a PARDNER kukoricapermetszer. Most van teszt alatt hogy igazabol mennyit kell kijuttatni a fure hogy ugy veselkedjen mint a calcurea vagy valamai mas hasonló vagyerek.
Tudom, hogy az előbbieket már te is leírtad, csak ki akartam emelni, hogy a kérdésben a válasz is benne van. Én megpróbálnám egyébre használni azt a lyukat:)))
Az esővíz felhasználásával a probléma a következő.
A pázsithoz heti 25-30 mm csapadékra van nagyjából szükséged, azaz kétszer 12-15 mm, azaz kb. heti 5-6 m3, évi kb. 140-170 m3.
Ha kb. 80 m3 hasznosítható csapadékot ad a tető, arra számítani lehet, hogy ugyanennyit már kapott a pázsit is, ugyanolyan méretű felületről lévén szó.
A bökkenő viszont az, hogy a tavaszi-őszi időszakban, amikor az eső nagyrésze leesik, a pázsit csak a felfogott mennyiség töredékét fogja igényelni.
Ellenkezőleg, nyári időszakban, amikor égetően kellene, eső híján hetekig is üresen maradhat a tartály.
A kérdés tehát: vagy arra ruházol be, hogy tavasszal spájzolj nyárra, irgalmatlan méretű tartállyal, vagy marad a tavas megoldás, vagy az eddigi módszered.
Vizgyűjtőről írtam mar par lappal regebben ebben a topikban, keress ra a "Mia" kulcsszora.
Ez a tartaly neve.
A megvalositassal persze meg en is gatyazok. :)
Szunyogok ellen van egy Vectobac 12 AS szer, ez
larva ellen jo. Kerdes az hogy lehet-e kiskerbe kapni.
Sziasztok, egy láma kérdés, de mivel nem volt az elmúlt idöben ezért most felteszem:
az idén frissen vetett füvem kezd elgazosodni. Szulákfélékböl van sok és minden más kétsziküböl.
Van valamilyen megoldás amivel ki tuidom írtani? Tényleg segít a gyakori nyírás (nem körkéses)?
Miert jo bajlodni az esovizzel ? Mert csak az a kettőő kozott a kulonbség hogy esoviz. Mind a kettot a hideg folbol szivod ki szivattyuval. Semmi mas. Nekem volt hordom de a fold felet. jöttek a szunyogok ezerrel es beleposhadt a viz. Meg is szuntettem.
Szerintem számoljunk! (Már megint kezdi Herr X :-))
80m3 víz mondjuk 250Ft/m3-rel számolva 20 000Ft / év.
Egy szivattyú mondjuk legyen 10 000Ft.
Tehát 10 évre nézve (nem diszkontálva, nem számolva áremelkedéssel, bízzunk benne, hogy a vízdíj emelkedés nem lesz magasabb, mint az infláció)
10x20kHUF= 200 kHUF megtakarítás
Ha ebből levonjuk a kötelező szivattyút, akkor marad 190 000Ft nyereség. Ha ennél kevesebből meg lehet oldani a ciszternát, akkor buli, ha nem, akkor bio/eco....
Tudományosan nem vizsgáltam,de a ház egyik ereszcsatornája alatt van egy 200 l-es leselejtezett tejtankunk,a szomszéd alsóépületéről egy nagy hordóba jön hozzánk az esővíz.Ezek 4 mm esőt tudnak egyszerre befogadni,a felesleg kifolyik egyenlőre az utcai csatornába.Itt az Alföldön nagy tárolásra nem kell berendezkedni,sőt egy idő után poshad hamar,szúnyogok is megtalálják.Egyik lapban láttam,hogy kútgyűrűkben fogják fel a vizet,ha az egyik megtelik,megy a következőbe.
Hi!
Természetesen a 80 köbméter az éves összes vízmennyiség. A tárolásra elegendő csak kb. a legnagyobb eső kétszeresére méretezni, mert ugye eső után, amikor "megtelt" a tároló, nem kútból, hanem ciszternából locsolnék, amíg ki nem fogyna. Ha olyan esős időszak lenne, hogy az esők közöttt nincs szükség locsolásra (például egy hétig naponta rendesen esik) akkor szerintem annak az egy hetes időszaknak az esővizét kell tudni tárolni. Ezt még nem tudom mennyi lehet, majd megkérdezem a Meteo-ban. Persze számítással célszerű meghatározni a ciszterna méretét, azzal a feltétellel, hogy mekkora gyakorisággal akarom megengedni, hogy túlcsorduljon, azaz végső soron mennyire legyen hatékony. A száz százalékos hatékonyság túl nagy méretet eredményezne, de pl. a 80%-os már sokkal kisebbet, mert itt biztosan nem egyenes az arányosság:).
Érzésem szerint 6 köbméterrel már nagyon jó hatásfokú esővíztárolót lehet kialakítani ekkora vízgyűjtőre. Tehát a kerti tó nem felel meg a felhasználás igényeinek, hiszen mint mondtam, az eső (vagy esős időszak) után összegyűlt vizet (ami semmiképpen nem 80 köbméter, csak kis töredéke lehet szerintem) amint lehet, ellocsolnám, majd amikor az elfogy, locsolnék kútról.
Ja és még egy kérdés: pontosan mit is jelent az szvsz?
Jó éjt!
Ha valóban hasznosítani szeretnéd a 200 négyzetméteren felfogható csapadékmennyiséget (kb. 80m3), szvsz hatalmas tárolóra lenne szükséged, aminek a megépítése bármilyen megoldással is hatalmas összegbe kerülne. Illetve egy megoldást javasolhatnék, ami még szép is: Csinálj nagyméretű kerti tavat!
Egy megfelelően nagyméretű gödör, kifóliázva, egy kevés növény a partjára...
Innen szivathatod is a vizet, és elegendően sokat fel is foghatsz.
Figyelem! Akit zavar az itt következő szellemi maszturbáció, az ne olvassa el ezt az áltudományos hozzászólást!
Kedves Herr X!
Nem vettem észre, hogy te csakugyan bonyolult modellel próbálkoztál. Az igazság az, hogy azt hittem, nem látod a fától az erdőt. Mindenesetre abban is biztos vagyok, ha működőképessé akarnád tenni a modelledet, nem lenne elég a fejedet törni; bizony meg kellene a gyakorlatban vizsgálni, hogyan is vágja le a kés a füvet, stb. Tehát most már tisztában vagyok a kiindulásoddal. Ja és persze, hogy a mi modellünk a pontosabb, mert a tiéd nincs kidolgozva! Akkor lenne csak jó a tiéd, ha a megfelelően bonyolult szerkezetéhez megfelelően pontos adatok tartoznának. Szerintem így félrevezető (lehet) a használata.
„A valóságot nem lehet megismerni.” Természetes, hogy a tudomány csak közelíti a valóságot, ez nem hibája. Az a lényeg, hogy tudjuk, hogy mit szabad elhanyagolni ahhoz, hogy a gyakorlatban elfogadható pontosságú eredményt kapjunk. És ehhez nem elég csak gondolkodni, gyakran mérni is kell! Ezt a tényt a sok képlet levezetésénél jobban ki kellene hangsúlyozni, nem csak számon kérni a vizsgán a hallgatóktól.
Hú de keményen nyomjuk!
Csao
Előkérdés: ugye a fű nem tud kiégni akkor sem, ha nagy melegben locsolják? Esetleg a frissen kelt füvecske?
Lehet, hogy csak nem találtam még semmit az esővíztárolókról, mert nem vagyok túl tapasztalt Internet használó? Vagy itt tényleg nem szerepel ez a téma? Pedig határozottan emlékszem, hogy olvastam valahol erről.
Tehát: készített már valaki közületek esővíztárolót? Én most közlöm az elképzelésemet:
A 200 négyzetméter frissen füvesített udvarhoz létesítenék ciszternát. A gyűjtőterület: a ház kb. 100 négyzetmétere, valamint a melléképület és az állatok fedett helyei. Ez összesen kb. 200 négyzetméter, amire azt is mondhatnánk, hogy megduplázza a fűre jutó eső mennyiségét. Azt hiszem a hasznosítható vízmennyiség évente kb. 400 mm lehet, vagy ennél kevesebb, mert a téli csapadékot nem valószínű, hogy maradéktalanul fel lehet használni tavasszal – egyrészt túl nagy tároló kellene, másrészt az az érzésem, hogy kora tavasszal elég az eső is, a télen megtelt tároló így aztán tavasszal túlcsordul. Nyáron azonban valószínűleg üresen konganak a ciszternák, a lehullott csapadékot néhány nap múlva újra ki lehet locsolni.
Adottság: van egy régi emésztőnk, amit át lehetne alakítani, de attól tartok, semmivel sem kedvezőbb, mint egy újat építeni. Hézagosan rakott B30-as tégla, kb. 4 köbméteres. A 200 négyzetméter vízgyűjtőről így egy évben összesen 80 köbméter vizet lehetne (sajnos nem egyenletesen) kilocsolni.
Az alábbi tanácsokat kaptam eddig a régi emésztő átalakításához: a vasbeton fedelű pöcegödör fedelét arrébb kell húzni. Az undorító téglákat gőzborotvával meg kell tisztítani, hogy a vakolat tapadjon rájuk. Majd pl.: vízüveggel turbózott vakolattal kell vízzáróvá tenni az oldalfalat, majd a régi födémet visszahúzni rá. Gond: ki fog nekem ebbe „munkagödörbe” belemenni?
Mapei termékekkel vízzáróvá tenni kb. annyiba kerül, mint újat betonozni.
AK-KO műanyag? víztároló nagyon drágán létezik, láttam az Interneten, nevetségesen magas áron.
Ha nem lesz jobb ötletem, betonozok magam a következőképpen: mivel nálunk tényleg nagyon homokos a talaj, a kiásott gödröt meg kell támasztani, pl. hullámpalával. (Remélem tudok szerezni roncs állapotút, ami másra már nem jó) Ez lesz a beton bennmaradó zsaluzata, mely a talaj felőli oldalon lesz. Ezek után már csak a belső zsaluzatot, a fenéklemezt, abban a szivattyú mélyedését, valamint a födémet kell megoldani. Egyszerű, csak sok munka, költség, meg túl „végleges” szerkezet. Haverom apja ilyesmit csinált kb. harminc évvel ezelőtt, de neki muszáj volt, ha a hétvégi telken vízhez akart jutni.
A különbség az alapmodell felállításából következik.
Te azt feltételezed, hogy a fűnyíró késének forgási sebessége által lefedett terület nem összemérhető a fűnyíró tolása által lefedett területtel, azaz a kés forgása nálad egy koronggal írható le.
Az én modellemben viszont a fűnyíró által "megtett vágatlan területet" a kés a penge szélességében vágja le, tehát nálam a nyírás a kés forgási sebessége miatt diszkrét lépésekben történik.
Ugyanez a te modelledben folyamatos.
A valóság szerintem, ha a fű egy adott pontját és a penge viszonyát nézzük valószínűleg egy olyan spirál pálya lesz, melynek középpontja tolás irányban halad.
Tehát a két modell csak közelíti a valóságot, de nem írja le pontosan egyik sem.
És azt hiszem el is érkeztünk a mai tudomány leggyengébb pontjához: a világot csak egyszerűsített modellekkel tudjuk megfogni, mert
a. egy pontos modell megalkotásához rengeteg peremfeltételt is figyelembe kell venni
b. a matematikai függvényekkel nehezen írhatók le a természeti folyamatok
Nem véletlen vannak közelítő függvénysorok sem. (Taylor sor, Fourier sor, stb.)
Szumma szummárum a te modelledben a te megközelítésed a jó, az enyémben meg az enyém. Hogy melyik modell a pontosabb....(???)
Mára sokan elfeledték, hogy a vita viszi előbbre a dolgokat, és hogy a vita észérvek felsorakoztatása a véleményünk mellett, és célja a másik meggyőzése.
Nekem egyébként tetszett az eszmefuttatás, érdekes, mennyiféle módon lehet hozzáfogni a feladat megoldásának...
Tudnám miért gondolja mindenki, hogy egy rigolyás, sértődős öregúr vagyok.
Egyszerűen csak élvezem azt, amit az ókori görögök is szerettek: problémákról vitatkozni. (Csak sajnos az mai korban a vitának van negatív felhangja is.)
A reakcióm pusztán azt fejezte ki, hogy tetszik az elgondolás, de "csak" labor körülmények közt igaz.
Szöges hengerrel bármikor lehet szellőztetni, csak jót tesz a fűnek. A nitrogén műtrágyákkal csínján kell bánni, mert a zöldet megugrasztja, viszont a gyökérzet nem erősödik. De hetente semmiképpen nem érdemes használni, inkább havonta.
Valóban, a "dolgozatom" feltételezi a sík, lapos, egybefüggő terület meglétét, és megkövetlek még a szél irányával, és sebességével sem számoltam. Na BUMM! Ha bokraid is is vannak, és kisebb a fűgyűjtőd, - és még ezer tényező lehet - egy kicsivel tovább fog tartani a fűnyírás.
Hi!
Mielőtt komolyan előhozadnék a fűnyírókés átmérője és a teljesítménye közötti egyenes arányosság bizonyításával, egy szintén nem ideillő témával fárasztanám a kedves nagyérdeműt:
Múlt héten vakond túrt a 2,5 hete kikelt fűben! Kis riadalmat keltett, mert nem magas túrást csinált, hanem hosszabb szántást, de vissza lett taposva. Viszont kisvártatva a teraszon találta meg húgom a tettest; biztosan a macskák valamelyike vitte oda, de ki nyírta ki? És miért nem volt rajta sérülés? Csak nem a játékos, ifjú herélt kandúrunk pofozta jobblétre? Remélem így volt és ezentúl is kifogja az összes áskálódót.
Még valami: haverom 450 négyzetméter füvére egy hete 5 kiló pétisót és 6 kiló Ferticare (Kemikál) műtrágyát szórt, mire a pangó gyep egy hét alatt látványosan megugrott. Meg lehet ismételni ezt a kezelést most, újból, egy hét elteltével?
Valamint: csinált "szöges hengert" és azzal szellőzteti/lazítja a gyökereket. Ezt ugye csak tavasszal lehet? Egy éves a füve és nem az igazi. Ugye nem követ el ostobaságot:)?
Ami pedig a fűnyíró késátmérőjét és a teljesítményét illeti:
1.) mozdíts el a síkban egy kört egy egyenes mentén úgy, hogy az eredeti kör helye is megmaradjon (pl.: AutoCad másolás parancs, vagy rajzold le papírra, körző, vonalzó segítségével)
2.) így kapsz egy olyan területet, amit a kör mozgatása okozott, ez egy súrolt terület.
3.) mit gondolsz mekkora ez a súrolt terület?
Mert te ugye azt szeretnéd hinni, hogy ez a kör sugarával valahogyan négyzetes összefüggésben van. Akármilyen kicsi is az elmozdulás, a félkör által súrolt terület (merthogy ugye az súrolja) egyenlő a kör átmérőjének és az elmozdulás mértékének szorzatával. Ezt akkor lehet nagyon könnyen belátni, ha az elmozdulás nagyságrendekkel nagyobb, mint a kör átmérője, mert akkor szemre látszik ez az összefüggés, egyszerűen érezhető. Azonban már az ókorban is felfedezték (sajnos nem tudom már, hogy ki volt) ezt az összefüggést. Szóval nem kell itt nulla vastagságú körcikk szelettel meg hasonlókkal bajlódni. Azoktól, akit zavar ez a téma, bocsánatot kérek. Remélem sikerült meggyőznöm a kételkedőt!
Pá
Nem akarom előről kezdeni, de itt pont a 10cm/1LE-t boncolgattuk, hogy ez mennyire lineáris vagy sem, illetve mennyi füvet vág "egyszerre" a més.
1LE ~ 0.75kW
Ha 10cm/1LE-vel számolunk, akkor egy 32cm-es elektromos fűnyírónak már 3 fázisúnak illene lenni.
A többi tényleg egyszerű. :-)
(Még sosem láttam így levezetve. Ráadásul a legszebb, hogy ez az elmélet csak focipályára igaz. Házi gyepre nem, mert ott kerülgetni kell különböző ojjektumokat, úgyhogy soha, sehol nem sikerült 1 órán belül végezni...)
Hát nem semmi, ez a tudományos értekezés a fűnyírók teljesítmény-számításainak elméletéről. Pedig a megoldás szvsz ennél sokkal egyszerűbb:
Bizonyos korlátokon belül teljesen mindegy, hogy mekkora a motor fordulatszáma, egy a lényeg, a fűnyíró kés átmérője, ami megadja a vágásszélességet. Ha ugyanakkora sebességgel tolsz két fűnyírót, de az egyik 2x szélesebbet vég, annak a vágásteljesítménye éppen a duplája, mint a másiké, tehát fele annyi idő alatt végzel a fűnyírással. Persze ehhez valószínűleg 2x nagyobb teljesítményű motorra lesz szükséged.
A PISZOK-nak igaza van, a gyakorlatban az alakult ki, hogy 10 cm vágásszélességenként 1 LE motorteljesítmény indokolt. Ugyanis ilyen viszonyszámmal lehet elérni átlagos fűmagasság esetén egy elfogadható nyírási sebességet, ami elegendően nagy teljesítményű motor esetén 1 m/s, kb. 3,5 km/h.
Most már könnyen kiszámítható, hogy egy adott területre mekkora fűnyírót kell vásárolni:
1. A fűnyírást "illik" 1 óra alatt elvégezni, utána ugyanis már kezd nagyon nyűgös lenni a "kuncsaft". A fűgyűjtő ürítgetésével kb. a teljes idő 1/3-át töltjük el, tehát a nyírásra marad 40 perc, azaz 2400 s.
2. A terület nagysága példánkban legyen 1000 m2.
3. Így a szükséges vágásszélesség: 1000/2400=0,42 m, azaz 42 cm + 5cm az átfedésre, összesen 47 cm.
3. A szükséges motorteljesítmány: 4,5-5 LE
