Van két szépséges cicám, a Fruzsina (hófehér perzsa, borostyánszinű szemekkel) és a Mackó (teknöctarka félperzsa, aranysárga szemekkel).
A Maci idősebb a Fruzsinál 1 évvel(nem rokonok). A Fruzsi mindent a Macitól tanult, aki nem piskóta a maga nemében. Szóval a Fruzsi detto Maci, csak a szinük és a szörhossz különbözik.
A gondom:
A Maci mindent bekapar, - de tényleg - a tálkájuktól kezdve, (itt körbekaparja a linoleumot, utána a csempe következik, ezután a gáztüzhely) a lakás különböző pontjain lévő általa felfedezett és csak általa érzett szagokig bezárólag.
Eleinte furcsa volt, jókat mulattunk rajta, de mostanra teljesen megszoktuk a látványt, fel sem tünik.
A Fruzsi másolt, szorgalmasan (ügyes kislány), hamar elsajátitotta a technikát és még bővitette is a repertoárt.
Hát kérem, a Fruzsi bevonul a cica WC-be a dolgát végezni (zárt cica WC, a billenő plexi ajtót le kellett venni, mert féltek tőle) és olyan vehemens erővel kezdi kaparni az almot, hogy az alom egy része, na meg a por nagy része, hopp már kint is van. Ez eddig még OK. Mostanra viszont felfedezte, hogy nem muszáj feltétlenül a dolgát végeznie ahhoz, hogy kapirgálhasson. Egyszerűen bemegy és kapar, csak úgy a maga gyönyörűségére. Ja és közben nézi, hogy nézem-e. Hol gyorsan, mindenre elszántan (természetesen mindig a nyilás felé, hogy több legyen kint), hol lassan, élvezettel (körme alatt csikorog az alom, brrrrr) kapirgál.
Tudja a kis disznó, hogy nagyon bosszant vele, mert mikor látja közeledni a veszélyt, máris ugrik kifelé és mint aki ott sem volt, nagy ártatlan szemekkel néz rám. A nap bármely szakában képes eme produkcióra, leginkább azonban az esti és éjszakai órákat részesiti előnyben.
Kérdésem, ez csak valamiféle pótcselekvés, vagy valóban szórakozás? Adjatok tanácsot, mit tegyek?
Elnézést kicsit hosszúra sikerült.
Enyém macs újabban olyan sáros tappancsokkal jön be reggel, mint egy lánctalpas harckocsi, csak úgy potyog utána. (fehér matska!) A dolgot ő is undoritónak tartja, mert elkezdi lenyalni, de az első nekibuzdulás után abbahagyja. Hétfő reggel ezt nem nézhettem jó szivvel a frissen takaritott lakásban, ezért elkaptuk ketten és egyikünk teperte, másikunk mosta a talpait a fürdőkád fölött. Mit ne mondjak, ellenkezett és csápolt amerre érte, végeredmény: tiszta macstappancsok, fülig sáros gazdik.
Thor kedves, nekem sosem volt vele semmi bajom... :) Egyébként mostmár minden okés. Pár napig volt egy aranyos rózsaszín folt a popsiján, teljesen úgy nézett ki, mint egy mandrill, de már kezdi benőni a szőre... :) Arisszal is nagyon jól megvannak, csinálják az azelőtti mókáikat: egyik pillanatban nyalják-falják egymást, a következőkben nagy csatákat vívnak... :) Kobold talán annyiban változott meg, hogy egy kicsit jobban elviseli, ha simogatjuk, ill. gyakrabban ereszkedik le a társaságunkba... :) Arisz pedig már egész jól megtanított arra, hogy mikor tegyem fel a szekrény tetejére (ez akár az éjszaka közepén is eszébe juthat), és addig nyávog, míg nem teljesül a kívánsága. Higgyétek el, mindig ki tudta várni, hogy felébredjek, kikászálódjak az ágyból és feltegyem őuraságát a szekrényre...
Na vegre valaki felhozta! En nem tudok most konnyen hozzaszolni, mert nem az igazi mostanaban nalunk a net, nezzetek csak az ekezeteimet :( (pedig maccs hajjaj, de mennyi mindent csinal!), de a tobbieket ez ne tartsa vissza elmenyeik megosztasaban.
Maminti, egyenesbe jottetek Kobolddal?
Thor, én is csak erre gyanakodhatok. Hálistennek mindkét macsek egészben volt még, mikor hazaértem, de a kicsi továbbra sem tűrte, hogy Kobold a háta mögé kerüljön, folytatta a fújást, szirénázást, nem evett addig, amíg a nagy is ott volt, szóval békés családi kép fogadott... Aztán mindketten elmentek aludni, egyik az egyik, másik a másik szobába. Másfél-két órával később megjött a barátom, üdvözölte Koboldot (nem volt itt 3 napig, mert leterítette az influenza), az meg bújt hozzá, törleszkedett, hízelkedett, bár azelőtt nem igazán követett el ilyeneket. Végül kényelmesen elhelyezkedett az ölemben, és elkezdte szopni az ujjamat, mindenről megfeledkezve. A kicsi ott volt tőle vagy 40 centire, felállt, odajött hozzánk, és miközben én elpanaszoltam az elmúlt két napot a barátomnak, a kergenc fogta magát és el kezdte mosdatni a nagyot... Úgy nézthettem ki, mint egy leesett állú sóbálvány...:) Mintha nem is ő lett volna pár órával korábban a fúriák fúriája... Ma reggel pedig Kobold lassú léptekkel a földön fekvő Arisz felé sétált, megállt tőle félméternyire és várta a másik reakcióját. A kicsi fölpattant, odakocogott a másikhoz, összedugták az orrukat, és kész.
Azért állítom, hogy miattuk találtam megy egy-két ősz hajszálat a hajamban...
Thor kedves, sajna a műtétnél nem tudtam mit csinálni, mert úgy gyűjtötték össze a delikvenseket... A ma reggeli verekedés pedig egészen más volt, mint a tegnapi... Hogy is magyarázzam? Szóval, bár volt egy-két összeakaszkodásuk, azért, ha az egyik mosdatni ment oda a másikhoz, nem volt belőle probléma. Amit Arisz tegnap este és ma produkált, olyat még nem láttam...
Szegény Maminti!
1. Mint említettem én nem tartom jó 5letnek a matska otthagyását műtétre. Sajna a Kobold esete is engem igazol. Tudom, hogy munkába kell járni, én is odajárok, ennek megfelelően csak fél 7-re jelentettem be műteni, 20 perc volt az egész és egy percre sem maradt idegen helyen idegenek között. De minek ismételni önmagam.
2. Szó sincs róla, hogy ne ismerné meg. Te írtad, hogy műtét előtt összeverekedtek, és abban már nem volt semmi játék. Nem csoda: éppen volt két ivarérett kandúrod és innen kezdve, ameddig kandúrok, nincs többet barátság. Attól, hogy megműtötték, még nem változott meg a szaga (írtam lennebb, gyakorlatilag még 1 hónapig kandúrnak számít macska-körökben), nem csoda, ha folytatják a balhézást. Az csak véletlen egybeesés, hogy az első komoly verekedés pont műtét napján volt, ezért hozod összefüggésbe. Ez most majd szép lassan lecseng, a másikkal már nem lesz ilyen gond. Az átmeneti időre lehet, hogy jobb lenne, ha el tudnád különíteni őket.
Szia Pipi! Kobold jól van, én annál kevésbé. A tegnapi nap enyhén szólva is kikészített, és a mai sem az az epertorta. Szegény cica épp akkor ébredezett amikor érte mentem. A dokinéni délkor kezdett hozzá műteni, úgyhogy a 8-tól eltöltött 4 óra a dobozban, nem hiszem, hogy nagyon barátságossá tette, pláne nem egy idegen helyen, éhesen... Úgyhogy mikor ki akarták venni a dobozából, nem tetszését a kolléga alkarján fejtette ki, karmai segítségével... De este nagyon nyomorultul nézett ki: kókadt volt, kába, maga alá pisilt, szóval nem éreztem magam kellemesen. De ez piskóta volt ahhoz képest, ami ezek után történt. Ugyanis a másik macs, egyszerűen nem haljandó megismerni. Számára Kobold tökéletesen idegen és így is viselkedik vele. Nem tudom, hogy megváltozott-e a szaga és hogy ez elmúlik-e, de teljesen kétségbe vagyok esve. Ma reggel Kobold már teljesen magához tért, és odament Ariszhoz, aki ismételten morgással, fújással, és üvöltéssel fogadta. Farka olyan volt mint egy vécékefe, füleit teljesen hátrasunyta, lekusshadt; látszott rajta, hogy fél Koboldtól és nem ismeri meg. Az vagy kétszer pofán nyalta, de ez a kicsit nem hatotta meg, és a végén összeverekedtek. A végén el kellett mennem, mert ugye munkanap van, de most ott van az a két macs együtt, és nem tudom, hogy mire fogok hazamenni... Egyáltalán mit lehet ilyenkor csinálni? Na és persze itt a másik kérdés: pár hónap múlva Ariszt viszem el műtétre, mi lesz, ha akkor Kobold nem fogja megismerni? Sokkal nagyobb és erősebb nála...
Nagyon szépen köszönöm Kobold nevében is! :) Valószínűleg már felébredt, és olyan éhes lehet, hogy a dokinénit méregetheti egy kiadós fogás céljából...
Nálunk meg már azóta két matska van, mert a szomszéd Ólálka, Berci neje is átköltözött hozzánk. Két matska kuncsorog a vacsoráért, mikor hazaérünk. A Berci erőteljes mély hangon (már amennyire egy nyervogás mély lehet), Ólálka meg halk nőies miáúkkal. Berci nyalogatja Ólálkát, meg beengedi maga mellé a dobozba, nagyon jópofák. Néha meg fújkálnak egymásra, helyes :)
Azért abban bízom, hogy Ólálka a kiscicákat szomszéd kamrába fogja potyogtatni, mert én nem tudom mit csináljak velük, bántani meg nem tudnám őket.
Lehet hogy áprilisban lesz ezer kismacskánk :O
Ha 8-kor tényleg nekifogott a doki néni, akkor 5-re már totál ébren lesz. Nem is baj neked, ha nem láttad altatásban. Neki ugyan nem fáj, de kívülről nézni elég nyomasztó.
Meglátok, jó lesz, hogy túl vagytok rajta, és holnapra nem lesz semmi baja.
Arra még ne számíts, hogy rögtön elmúlik minden kandúr megnyilvánulása, nekem azt mondta a doki néni, hogy még kb. egy hónap, ameddig minden nemi hormon kiürül belőle, addig még lehet hogy verexik, koslat a csajok után és büdöset pisil. (Jééé épp ma egy hónapja műtötték!)
De már 2 hét után érezhető volt a változás
Úgyhogy ne lepődj meg, ha még egyszer-kétszer összeverekednek a kicsivel.
Biztosan fel fog ébredni. Hazaviszed, egy-két óra mulva enni kér, és holnap reggelre olyan lesz (majdnem), mint volt.
Ne legyen a nevem BaSand, ha nem így lesz!!!!!!
Thor, úgy beszéltük meg a dokinénivel, hogy reggel 8-ra odaviszem, délután 5 körül meg érte megyek, miután munkanap van, és dolgoznom kell... Azt mondta, hogy jobb is így, mert 5 felé már ébredezni fog az altatásból...
Most éppen olyan rémeket látok, hogy mi lesz, ha nem ébred fel?...
