a kockák mindegyike a lejtő felé billent - elég durván hangzik. AZt gondoltuk, hogy kavicságy, homok, tégla - rendesen, persze. és ez vízszintes terepen lenne.
Homokba rakott kültéri burkolat csak akkor marad egyenletes, ha a homokterítés alatti rész nem fog egyenetlenül megsűllyedni, tehát egyenletes tömörségű, egyforma a homokréteg vastagsága és a víz (fagy) se változtatja meg (tehát már a "tükör" képzésénél ki kell alakítani a vízelvezetést), valamint a terhelés is egyenletes és közel függőleges.
Láttam 5 %-os lejtőre rakott betonkocka-feljárót, amit pár év alatt az autó végig megbillentett (a kockák mindegyike a lejtő felé billent).
bd
Szeretnék feltenni egy kérdést én is a párásodással kapcsolatban:
Igaz, hogy a gipszkarton borítás ( mint szárazvakolat ill. mennyezet ) páraszabályzó hatású ? Azaz ha párás a levegö, megszívja magát, ha száraz, leadja azt ? Ha ez így van, akkor ez elöny, vagy hátrány ? ( Valami ilyesmit hívnak lélegzésnek ? ) Ha lefürészporos tapétázom, akkor megszünik a "légzés" ???
Hacsek, bd, szerintetek is eleg a kulteri teglaburkolatot homokba letenni es kesz? Esetleg kavicsreteg meg az ala, a viz miatt. Vagy van valami ennel extrabb dolog?
Tudja-e valaki, hogy van-e a SOFA-nak Budapesten bemutatoterme vagy kepviselete?
Hacsek,
köszi. Hagyományos fűtés van fölötte, szóval mehet a födémre.
Rögzítésre marad a ragasztás, mint legolcsóbb és legegyszerűbb metód. (A léceket is fel kellene tenni, megint a fúrás kérdés + pénz. Vakolat meg direkt azért került föl, mert nem volt meggyőzően sík a gerenda-béléstest kombináció.)
Gyedmaróz, köszi a tippet.
Obi wan!
Mint említettem, egy gyártón belül is rengeteg féle esztrich van.
Például gyorskötésű (ez leginkább a kiselemes burkolatoknál célszerű, mert ott a tehereloszlás igénye értelemszerű), és késleltetett kötésű (pl. hajópadló alá, hogy a mozgási erők felvétele kivárja a lerakást) is.
A padlásra: (Therwoolin egyébként a neve)
Én felszedném a sarat. Tudniillik az ismeretlen összetételű matériánál nehezen jósolható a páradiffúziós viselkedés, azaz a fóliával lehet, hogy éppen bedunsztolod a szigetelést!
Szóval csak óvatosan...
"A teherbirás azért fontos, hogy le ne essen a vakolat súlyától?"
Nem. Hanem hogy a vakolat súlyából eredő feszültség ne haladja meg az adott polisztirol lemez nyírófeszültségét. Különben a vakolat esik le a PS egy részével együtt!
"Elötte le kell verni a régi alanature vakolatot?"
Az attól függ...
Mennyi a kötési ideje ennek az anyagnak amikoris a laminált padló rátehető, mert nagyon fontos lenne, hogy ne legyen a nappali sokáig felfordulva.
Más:
Adott egy beépítetlen padlástér, alatta a régen szokásos fafödém. A fafödémen 10 cm sárréteg.
Erre szeretnék tenni 10 cm Therwolint fóliával letakarva. Az összfelület kb. 98 m2. Előre láthatóan mennyivel csökkenhet százalékosan a fűtési költségem? Ha további adatokra van szükség, akkor szólj.
Üdv: Obi
A teherbirás azért fontos, hogy le ne essen a vakolat súlyától?
Hőszigetelő vakolat gondolom a falra jön egyből. Elötte le kell verni a régi alanature vakolatot?
Távgyógyítással nem tudok méretezni.
A polisztirol lapoknak több fajtája van. A teherbírás testsűrűség függő. A sűrűbbeket bizonyára lehet vakolni.
A kasírozás azt jelenti, hogy a matériát egy vagy mindkét oldalon kemény anyagra hordják fel vagy ragasztják, amit aztán majd burkolni lehet. (Régebben ezeket a változatokat egységesen ...PANEL-nek hívták: Nikepanel, Isopanel stb.)
A hőszigetelő vakolat nagyon jó dolog...
... ha jól alkalmazzák (tehát arra, amire való)
... ha célszerűen alkalmazzák (számítás szerinti mennyiségben)
Összefoglalva: ha valamilyen cell-lapot vagy üveggyapot lapot rakok, akkor kell háló. De melyik az a szigetelő-lap amire nem kell háló, csak egyből a vakolat? Ez a heratekta?
Milyen az a hőszigetelő vakolat? Az jó is? Nem nagyon vékony? Jóbban szigetel szerinted mint egy cell-lap+vakolás?
Vannak közvetlenül vakolható szigetelőanyagok (ilyen pl. a heratekta is)
Vannak olyan anyagok, amik nem kötik a vakolatot (pl. üveggyapot), ezért ha vakolni kell, a kasírozott verziót kell alkalmazni.
A műanyaghabokra tapad a vakolat, viszont a teherbírásuk nem biztosan elegendő a vakolat hordására, ezért alkalmaznak vakolóhálót. Ennek ez a neve (illetve van rá egy randa német szó is...)
És végül: a hőszigetelő vakolat alkalmazása egyszerre oldja meg a hőszigetelés és a vakolás problematikáját.
Na ha már a szigetelésnél tartunk, és látom hogy itt szakemberek leledzenek, megkérdezném újra:
külső házfal szigetelése valamilyen cell-el, vagy heratekta akármivel?
A lapok rögzitése után milyen háló kell rá? És erre a hálóra egyből mehet rá a vakolat?
Arra való az esztrich, amit kérdezel. Aljzatbeállítás, mozgáskiegyenlítés, teherelosztás.
Az esztrich fogalma nem egyetlen féle dolgot takar, hanem mindazokat a rétegeket, amiket a fenti funkciókra lehet használni. Az esztrichréteg megfelelő adalékkal például pótlólagos hőszigetelésre, zajtompításra, sőt akár vízszigetelésre is alkalmassá tehető.
A nagyobb építőkemikáliás cégeknél 60-80 féle esztrich közül lehet válogatni...
Tisztelettel üdvözlöm az uj szak-topicot és gazdáját, -a már tapasztalt- Hacsekot.
Remélem, a színvonal magasabban lesz, mint máshol, ezért itt igyekszem csak olyanhoz hozzászólni, amihez értek, tanultam, tapasztaltam, segítek vele és vállalom érte a felelősséget.
bd
Gyedmaroz!
Konkrétan nem tudom a Levislux összetételét, de pl. van olyan, hogy a műanyag (általában akrilát) alapú festék a glettanyagban lévő gipszre így reagál. Tudniillik ha két hidrofil/fób vagy éppen két diffúz anyag találkozik, akkor balhé LEHET. (Analógia: mágneses jelenségek)
Lehetett persze selejtes a festék is, vagy lejárt szavatosságú. A festék éppúgy meg tud romlani, mint a tej vagy a zsír.
Szeretnék tőled segítséget kérni építészet témában, persze csak, ha van időd rám. Sajnos a mindkettőnk által jól ismert topic eléggé eltér már az eredeti szándékától, azért fordulok ide.
Egy sima egyszintes házban lévő nappalim padlóját szeretném felújítani. (pince nincs) A jelenlegi padlószintet összességében 2 cm-rel akarom megemelni a következőképpen: a mostani halszálkába rakott parkettát állapota miatt felszedem, ha minden igaz alatta beton van, és erre kellene valami olyan anyag, amely 3 cm vastagságot képes kitölteni, lépésálló és nem túl drága. Erre jönne rá a polifoam (vagy PE) és a laminált lap. Jó lenne, ha a parketta alatti betont nem kéne felverni és esetleg nem lenne túl hideg a padló. Milyen anyagok jöhetnek szóba?
Én tavaly ősszel ragasztottam fel 5 cm- es nemtommilyencell lapokat (a legolcsóbbat), mezei csemperagasztóval a pincefödémre, lerobbantani sem lehet, s lényegesen javította a komfortérzetet, azaz nem kell a lakásban hócipőben járni.
Kérdés: levis lux nevű festékkel festettem ki a tetőteret, s ahol egy kis fizikai behatás éri, ott hártyásan leválik, mintha kicsomagolnám a falat. A festék volt szar, vagy én szúrtam el valamit? Friss, glettelt vakolatra került az anyag, elvileg szakszerűen (ahogy a dobozra volt írva).
e-cet!
Nemrégiben megjelent egy cikkem e témában:
http://www.archiweb.hu/Epitomest/Em2000/EM20007/20007bcikk.htm
Ha akarod, olvasd el az egészet, de megpróbálom kiemelni a téged érdeklő rész lényegét.
Ha a földszinten padlófűtés van, akkor a hőszigetelést a födém és a fűtőcsőhálózat közé érdemes tenni.
Ha hagyományos fűtés van, akkor a hőszigetelés optimális helye a födém alatt van, azaz a lemezeket alulról kell felrakni.
a/ lehet lécváz közé rögzíteni
b/ lehet ragasztani vakolatra (ha elég szilárd)
c/ lehet leverni a vakolatot és a béléstestekre közvetlenül ragasztani.
Igazából ilyen helyekre nem biztos, hogy a lemezek a jók, hanem vannak hőszigetelő (általában perlites) könnyűvakolatok. Azokkal egy gond lehet, hogy mitől maradnak meg a mennyezeten, ezért szokás nádazásra vagy hálóra felvinni a vakolatot, leginkább vakológéppel.
Hacsek,
megragadom az alkalmat. Szóval a ház alagsorában garázs+pince, most már vakolva. Javítandó a ház szigetelését, (nike?)cell lapokat raknék a plafonra.
1. Okos dolog ez? Nem olvastam mindent végig szigetelés témában az előző topikjaidban, de annyi megmaradt hogy pára stb. miatt lehet gubanc. (Mivel fölül van fűtés, lent nincs - talán nem, de végülis nem magamat akarom kérdezni;)
2. Hogyan lehet célszerűen felrakni? Fúrás kizárva - amelyik fúró simán vinné, az félek tenyérnyi darabokat szedne ki a béléstestekből. Marad a ragasztás, illetve hallotam olyan segédeszközről (valami spec. dűbelféleség lehet), amit plafonra fel lehet ragasztani, aztán mint szegre felnyomni a ...cellt és az erre kiképzett végét elhajtani oldalt és annyi. Van ez, vagy csak a mesében, meg messze külföldön, ahonnan kedves ismerősöm jött...
Van kifejezetten rugalmas fuga is. Ha magától nem potyog ki, de kikaparható, az nem baj. A kapargatás nem rendeltetésszerű használat. :o)
A lényeg itt is a vízzáróság. A Colorinnál még speciálisan a színhatás is fontos.
A mázatlan cserép EDÉNY, mondjuk virágcserép, amikor jól megtelik esővízzel, az bizony jó nehéz.
A tetőcserép ezzel szemben olyan meredeken van fenn a tetőn, hogy a víz lefolyik róla. Mondom, az agyag vízzáró. Ha lesz is víztartalma egy eső után, át nem engedi, és ez a lényeg!!
A tetőlécek méretezésében biztosan van annyi biztonsági tartalék, amennyi a víztartalmat is elbírja, hiszen a lehetséges hóteher miatti igénybevétel ennek sokszorosa!
Tehát hogy bármilyen cserép beszívná a csapadékvizet és ettől beszakadna a tető, ez marhaság!
Más:
fuga kikeményedése Rettenetes gondban voltam az LB Knauf Colorin fugázójával. Nem keményedett meg. Csavarhúzóval erőfeszítés nélkül kikaparható volt. Később bárhol jártam (étterem, szálloda, munkahely, repülőtér, stb...) mindenhol csavarhúzóval kapargatom a fugát. Sokszor találkoztam olyan fugával, mely könnyen kikaparható. A jó fuga szerintem kőkemény.
Mit gondoltok erről? Melyik a legjobb fuga? (Cimsec?)
corinfar!
Az agyag, mint alapanyag, arról nevezetes, hogy NEM VESZI FEL A VIZET. Ami tehát felveszi, az nem agyag. Az égetés ezt a tulajdonságot nem befolyásolja, csak a szilárdságot és alakíthatóságot.
Lehet kapni jó minőségben is, de a kiválasztás általában gondosságot igényel.
