Az Ön által felkeresett topic fegyverek, ill. annak látszó eszközök
forgalmazásával kapcsolatos adatokat is tartalmazhat.
Felhívjuk figyelmét, hogy csak akkor lépjen be, ha Ön fegyverek forgalmazásával
vagy felhasználásával hivatásszerűen foglalkozik, és a honlap látogatása nem
eredményezi valamely Önre vonatkozó jogszabály vagy egyéb szabályozás
rendelkezéseinek megsértését.
Az Port.hu Kft. a fórum számára kizárólag tárhelyet szolgáltat, a honlapon
megjelenő információk vonatkozásában szerkesztői felelősséget nem vállal.
Amennyiben megítélése szerint a honlapon jogellenes tartalom jelenik meg, úgy
azt kérjük, jelezze az Port.hu Kft. mint tárhelyszolgáltató felé.
Magyarország honvédelme és biztonsága EU, NATO, és világviszonylatban.
Minden, ami a MH helyzetét befolyásolta a közelmúltban, befolyásolja a jelenben, és befolyásolhatja a jövőben.
Aktív és inaktív katonák, rendvédelmiek, és a honvédelem iránt elkötelezett civilek klubja.
A szocikhoz közeli biztonsági cégnél hemzsegtek a kórkedvezményes rendőrök, katonák. A 2010-es hatalomátvételt követően a kórkedvezményesekre 16% SZJA-t (két havi nyugdíj) róttak ki 2012 január 1-től, azzal a kivétellel, ha jelentkezel védelmi tartalékosnak, egyben átmégy a HM EI Zrt. állományába, akkor mentesülsz az SZJA alól. Ettől a szoci közeli biztonsági cég elsatnyult egy kissé.
Mellébeszélsz ... azt kérdeztem , hogy veszed e a fáradságot , hogy az ilyen propagandakiadványok esetén elolvasd a beágyazott eredeti cikket amelyikre hivatkozik ? ... mert én vettem és bemásoltam neked , hogy miben hazudott a mandíner... téged nem zavar , ha hülyének néznek ?
... szóval csak rajtad áll , hogy ellenőrzöd e egy hírforrás hitelességét ... ;-p
A múltkor már megkérdeztem mondj már egy hiteles forrást, még mindig nem válaszoltál rá.
Rossz helyen keresgelsz! NINCS olyan, hogy "tuzottan hiteles forras" ... csak olyan van, hogy valaki "nezeteit" valami kielegiti (különösen akkor, ha a hiradasok legalabb fele fake).
Azert pl. abbol lehet megitelni, hogy ki "lodit" nagyot, hogy pl. az oroszok alatt Putyin legalabb ~5 nemzetközi egyezmenyben garantalta Ukrajna szuverenitasat, függetlenseget ... (pl. 1994-ben Budapesten is ... ugy hijjak, hogy "Budapaéster Memorandum"), ... aztan ezeket kapasbol mind felrugta, ha erdekei igy kivantak ... (ilyesmi eddig nem volt szokasos a nemzetközi "porondon" ... ez valami minösegeben uj).
Mar miert lenne? Abbol indulok ugyanis ki, hogy egy haborus helyzetben (ahol az egyik felnek elegge limitaltak a lehetösegei) ... es ott havonta ~10 000 dron keszül (az minden egyes napra ~300 db), ... az az elkepzelesem, hogy emögött valami elkepzeles is all ... (pl. az, hogy a jelenlegi helyzetben ezt a lehetöseget ki is lehet/kell hasznalni).
(Azt meg egyaltalan nem tudom elkepzelni, hogy valakinek is legyen tapasztalata ebben a kerdesben, ... hiszen egy teljesen uj területröl van szo, (ami az elmult nehany ev eredmenye) ... ilyen haboru meg nem volt ilyen meretben (ezert nem is lehet tapasztalat benne) ... az MH pedig eddig nem a technologiai elenjarosagarol hiresült el eddig ...)
"A NATO-szövetségeseknek több szerződést kell aláírniuk a védelmi vállalatokkal a termelés fokozása érdekében, mivel lőszerkészleteik kifogyóban vannak - mondta a katonai blokk főnöke,"
Aktualis "dronozas" ... Ukrajna (allitolag) ~10 000 drone/honap sebesseggel tud uj dronokat "gyartani" ... Kb. ilyen (elegge megkerdöjelezhetö) "hatekonysagot" lehet ezekkel elerni ... (a "potyantasokat" mutatjak ugyan, de a talalatokat szerencsere nem (!) ).
Ha jol ertelmezem a hireket, es nam kacsara repultem ra, akkor tegnaptil mar zajlik az intenziv tuzersegi elokeszites a zaporizsjai fronton, es valoszinuleg nem csak ott. Nemsokara megindulnak a szarazfoldi erok is, ertelmezesem szerint.
Akkor egyszerűsítsük. A HM EI zrt. fegyveres biztonsági őreinek a munkája semmit nem változott
attól, hogy önkéntes védelmi tartalékosoknak minősítő őket egy jogszabály változás. Eleinte próbálták
őket kicsit katonásítani, de aztán gyorsan belátták, hogy nem fog menni, és felesleges is.
Mindegy, hogyan kozmetikázzák, attól még pont ugyanazt a tevékenységet végzi, ugyanazokkal az intézkedési jogosultságokkal, mint a Fővárosi Vízművek fegyveres biztonsági őrsége. A vezérigazgató meg nem főparancsnok, mint ahogy pl. a MÁV Zrt. vezérigazgatója sem főparancsnoka a MÁV FBŐ-nek. Nézd meg a lentebb hivatkozott két jogszabályt, világosan le van írva, hogy mi a kötelezett, és mi a parancsnok feladata, és jogköre. Nevezhetné őket a honvédelmi törvény hegyivadászoknak is, attól még fegyveres biztonsági őrök maradnak, akik egy cég munkavállalói, nem pedig szolgálati jogviszonyban álló katonák.
Naná, hogy van, mégpedig hatalmas különbség: az egyiket Doktor Miniszterelnök Úr mondta, a maga végtelen bölcsességében, a másikat meg Kari Al-kal-mat-lan Geri.
A tartalmi hasonlóság, miszerint mindkét kijelentés szerint háborúban állunk Oroszországgal, csak az ideológiailag képzetlen megvezetettek szerint lényeges körülmény.
Napjainkban terjedni, erősödni látszik az a nézet, hogy az önkéntes, professzionális haderőnek nincs szüksége tartalékosokra. Már az önkéntes haderőre történő áttérés előtt több publikációban megjelent az a téveszme, hogy az önkéntes haderő nem termel tartalékot, hiszen aki kilép a haderőből, az azért lép ki, mert nem kíván sem katona, sem tartalékos lenni. Ennek minden nemzetközi tapasztalat ellentmond. Egy haderő tartalékos igénye nem attól függ, hogy az hadkötelezettségre vagy önkéntességre alapozott, vagy attól, hogy az illető haderő tömeghadsereg, vagy elit hadsereg jellegű-e. Minden haderő tartalékos igénye attól függ, hogy törekszik-e költséghatékony működésre, vagy azt mondja, hogy a pénz nem számít. A modern, kis létszámú, de ütőképes haderőkben mindenütt működik az egészséges versenyszellemet kiváltó és fenntartó „felfelé vagy kifelé” elv. Ebből következik, hogy az egészséges rendfokozati piramison belül beállított rendfokozati arányoknak megfelelően az állomány kisebb vagy nagyobb százaléka kénytelen megválni a haderőtől, mert várakozási ideje lejártával nem sikerült elnyernie magasabb rendfokozathoz kötött beosztást. Nagy baj lenne, ha a hadsereg az így kikerülő katonáit leírná meg nem térülő veszteségként.
Egy hadsereg létszámát a képességi követelményeknek megfelelően kell megállapítani. Az így kiszámított létszámot még szinkronba kell hozni az ország hadsereget eltartó képességével, így az esetek zömében kisebb lehet a hadsereg létszáma, mint amit az esetleges veszélyeztető tényezők vagy szövetségi kötelezettségek igényelnének. Ha eldöntöttük, hogy a megkövetelt képességeknek milyen összetételű és létszámú hadsereg felel meg, akkor lehet elgondolkodni azon, hogy a létszámon belül milyen legyen az aktív és a tartalékos komponens aránya. Egy hadseregnek akkor jó a költséghatékonysági tényezője, ha alacsony az aktív komponens és magas a tartalékos komponens aránya. (Svájc 96% tartalékos, 4% aktív.) Ez könnyen belátható, hiszen amíg az aktív állományt 13-14 havi bérért (plusz 30% béren kívüli juttatások) vagyunk képesek évente fenntartani, addig a tartalékos katona éves költsége kb. háromhavi bér, amiből egyhavi bért kell adni a katonának azért, mert évi 15-20 munkanapot tölt el katonai képzettségének szinten tartásával vagy fokozásával. Egyhavi bérnek megfelelő összeget kell elosztani a rendelkezésre állás premizálására, a külszolgálatot teljesítő tartalékosok emelt illetményére stb. A harmadik havi bérnek megfelelő összeg jelentkezik dologi kiadásként, amivel a tartalékos munkaadóját kell kiengesztelni a tartalékos távollétei miatt. Ezen számvetésből látszik, hogy egy aktív állományú bérköltségéből négy-öt azonos rendfokozatú és képességű tartalékost lehet fenntartani.
Az aktív és a tartalékos komponens arányának kialakítása során figyelembe kell venni legalább két tényezőt. Az egyik az aktív komponens készenléti szintjével szemben támasztott követelmények. Napjainkban az aktív komponens nem jelentéktelen része eleve valamilyen bevetésen vesz részt. Ugyanakkora létszám készül a bevetésen részt vevők leváltására. A bevetésen részt vevőkkel azonos létszám regenerálódik, átmeneti időszakban él. Figyelembe kell venni a szövetségbe felajánlott azonnali készenlétű vagy gyors reagálású erőket is. Ezeknél is számolni kell a váltásokkal. A missziókban részt vevő és a szövetségnek felajánlott erőkön és azok váltásain felül számolni kell harci támogató, harci kiszolgáló támogató erőkkel, vezető szervekkel stb. A másik figyelembe veendő szempont az, hogy az aktív állomány azért sem lehet a gazdaságossági szempontok alapján töredéke a tartalékosénak, mert az aktív komponens termeli ki magából a tartalékos komponenst. Amíg a hadkötelezettségen alapuló sorkatonai szolgálatot tartalékos gyárnak minősíthetjük, addig a professzionális haderőben nem állíthatunk be olyan mértékű fluktuációt, mint amilyet a sorkatonai szolgálat jelentett.
Van példa arra, hogy a tartalékosokkal történő foglalkozás teljes egészében állami feladat. Ilyen például az Egyesült Államok hadereje. Elnézést, hogy kénytelen vagyok kiigazítani Kladek András bizonyára alaposan megfontolt szavait, de sajnos vannak kivételes esetek, amikor az emberi gondolkodás és a tények vitájában ez utóbbiak ismert erőszakoskodó természetüknél fogva felülkerekednek. Kezemben a US ARMY (amerikai szárazföldi haderő) évkönyve (Green Book). Ez a könyv maradéktalanul felsorolja a szárazföldi haderő teljes állományát, úgy az aktív, mint a tartalékos komponenst. Mit lehet kiolvasni az évkönyvből? Az amerikai szárazföldi haderőben funkciójában is elkülönül egymástól a Nemzeti Gárda (National Guard) és a Tartalékos Parancsnokságok és Egységek (Reserve Commands and Units). A Nemzeti Gárdában olyan csapatok vannak, amelyek képesek kiegészíteni az aktív komponenst háborús hadrendre (8 gyalog- és páncéloshadosztály, 15 gépesített vagy könnyűgyalogos dandár, 9 légimozgékonyságú páncélos- és felderítődandár, egy tüzérhadtest 19 tüzérdandárral, 22 légvédelmi, légi, vegyi, műszaki, egészségügyi, hírszerző, katonai rendőr, híradódandár.)A szárazföldi erő tartalék parancsnokságai és csapatai állományába tartalék személyi központ, tartalék támogatóközpont, 3 tartalék parancsnokság, 9 regionális támogatóparancsnokság, 14 hadosztályszintű tartalék kiképzőközpont, 5 egészségügyi dandár, 5 katonai kórház, híradó- és műszaki dandárok tartoznak. Az összetételből következik, hogy amíg a Nemzeti Gárda közvetlenül kiegészíti háború esetén az aktív komponenst, addig a tartalék erők ezek logisztikai támogatásáról és háborús veszteségei pótlásáról gondoskodnak.
Balogh György – az Antall-kormány ideje alatt a parlament honvédelmi bizottságának elnöke – a rendszerváltást követően rehabilitált katonákból létrehozott egy egyesületet, amelyet jobb ötlet híján Tartalékos Katonák Országos Egyesületének nevezett. A bejegyzés során a cégbíróságnak már kifogásolnia kellett volna az elnevezést, hiszen az akkor érvényes honvédelmi törvényben definiálták a tartalékosok behívhatóságának életkori határait. A felső korhatár akkor 50 év volt. Balogh György úr és egyesületi tagjainak életkora pedig már akkor is hetven körüli átlagot mutatott, így semmiképpen nem lehetett volna őket tartalékosoknak nevezni. A baj tovább fokozódott azzal, hogy teljes jogú NATO-tagságunkat elnyerve, a NATO keresni kezdte a NATO tartalékos tiszti szövetsége, a CIOR partnereit az újonnan felvett országokban. Balogh úrék a „hamis név” birtokában azonnal partnernek jelentkeztek. A CIOR-ban természetesen semmi nehézséget nem okozott felismerni, hogy ezek az erősen nemzeti érzelmű, esetenként irredenta megnyilvánulásoktól sem mentes öregurak nem az általuk ismert tartalékos korban vannak, így nagyon udvariasan mindenféle kifogásokat közvetítettek a Honvédelmi Minisztérium felé.
Erre reagálva bízta meg a Honvédelmi Minisztérium Deák János nyugállományú vezérezredest egy „szalonképesebb” tartalékos szervezet létrehozásával, majd annak megalakulását követően közölték a CIOR-ral, hogy a Honvédelmi Minisztérium részéről hivatalosan a MATASZ-t tekintik a CIOR, AESOR stb. partnerének. A HM részéről ezzel a probléma „megoldásra került”, ki lehetett pipálni. Némi nyűgöt jelentett, hogy a sebtében létrehozott szervezet elkezdett önálló életet élni, növelte taglétszámát, anyagi támogatást igényelt nemzetközi kötelezettségei teljesítéséhez stb. Nagy baj ebből nem is lett volna, hiszen a HM költségvetésének „társadalmi szervezetek támogatása” rovatából ki lehetett gazdálkodni azt a néhány milliót, amit a szervezet „stand by” üzemmódban tartásához elegendő volt. A baj abból származott, hogy ez a szervezet nem elégedett meg a szövetségen belül „eljátszott” tartalékos szövetség szerepével, hanem makacsul és rendre előállt azzal az igénnyel, hogy valódi tartalékosokkal szeretne foglalkozni. Nos, ez már kicsapta a biztosítékot a hadkötelezettségre alapozott tartalékos rendszer idején is, és ugyanezt teszi az önkéntes haderőre történő áttérést követően.
Az ÖVT-t nem én "kevertem ide", hanem az aktuális jogszabályok. "Jogi csavarra" nem lehet honvédelmet alapozni.
Más.
Zekszerint a Zrt. igazgatója nem a VKF, hanem a főparancsnok tisztét tölti be. Az ÖVT jogállása pedig nem levezethető az említett jogszabályokból, csak rá lehet húzni azokat.
Erdekes modon Europaban SENKI nem all hadban SENKIVEL se (a NATO-ban se), pedig van meg ~26 tovabbi orszag is (még Magyarorszag se all hadban "senkivel" se).
Lehetséges. Én ugyan nem ÖTT vagyok, hanem ÖMT, de engem is nyilatkoztattak, hogy esetleg vállalok-e külszolgálatot, amiért a visszaadott 15 %-on felül még külön juttatás is jár ilyenkor, tehát amúgy nem rossz üzlet, ha valaki amúgy egészségileg alkalmas rá. Én mondjuk nem, úgyhogy nem is próbálkoztam igennel nyilatkozni.
