arra a kardfogú tigrises gereblyére gondolsz ugye?
Az alant leírt kigereblyézést csak mezei gereblyével mertem megcsinálni, az esetleges túlkaparászás elkerülése miatt. Tévedtem. Ősszel mindenképp gereblyéznék ilyennel, esetleg késelnék is ha kell.
A potyoro szeptember elején tervezi, nincs ez túl korán?
Ha szépen kizöldült, az jó, de akár egy kézi gardena fémlemezes szellőztetővel húzzál rajta hármat-négyet, és meglátod, mennyi rengeteg elszáradt cucc fog feljönni alulról.
Szerintem bajt nem csinálsz vele, ha összevagdosod, az enyém is felélénkült tőle. Még nem tudom, milyen géppel csinálom, lehet hogy kapok egyet kölcsön.
A rugós szinte semmit sem csinál a talajjal. A késes lesz a megoldás. A mi telkünkre is a homokra hozattunk földet (Veres), de mostanra a mienk is betömörödött. Ősszel én is nekiesek a talajlazítóval. Talán egy hét múlva.
De mivel nálunk elég kötött agyagos a talaj lehet, hogy nekiesek a gyepszellőztetővel.
Az is eszembe jutott, hogy homokot szórok a talajra a lazítás előtt amit a lazító egy kicsit bedolgoz. Így a talaj felső rétege lazább levegősebb lessz.
Bizony nagyon megrázó a látvány, én azt hittem hogy vége a fűnek. De mivel a kések szétvagdosság a gyökércsomókat, a füvet szaporodásra késztetik. Tavaszra besűrűsödik a fű, szinte megújul. Akkor lehet kezdeni a rugóssal. Mégegyszer leírom egy szakértő véleményét, lehet vele vitatkozni, csak szerintem nem érdemes: Tavasszal a "sima" gereblyézés elengedhetetlen a téli hulladék eltávolítása, az elhalt fűréteg kismértékű fellazítása és a fű- és gyomlevelek felborzolása a hatékonyabb fűnyírás érdekében. Ezzel szemben a hasogató gereblyézés rendkívül ártalmas, mert a fű nem lesz képes oldalhajtásokat fejleszteni. A gyep ezáltal hézagossá válhat, ami elősegíti a gyomok elterjedését! Kora ősszel, a szeptemberi durva gereblyézés fokozza az ekkor képződő oldalhajtások és indák kialakulását. Ahol túl nagy mennyiségű elhalt fűréteget távolítottunk el, a csupasz területre szórjunk fűmagot! Tehát ennyi, érdemes hasogatni.
Amit Nefes kérdez az engem is érdekelne. Az én talajom inkább homokos és van egy egy éves szépen beállt sűrű gyepem. Ezt egyáltalán kell-e már/még lazítani?
Akkor szeptember végére ezennel toboroznék Veresegyház környékbeli fűápolókat egy kis (talaj)lazítás céljából - költségmegtakarítási optimalizáslással. Gondolom a Fóti Brico lenne kölcsönző.
Nekem kb. 300m2-ert kellene lazítanom. Ennek mennyi lehet a munkaideje , 1,5 óra?
Nem állítottam hogy kell mindkettő, csak ismertettem őket. Az AgrolPlusz nemcsak a járatokat, de a rovarokat is "eltömíti", így azok megfulladnak. De ennek ellenére BIO! Igazad van, a lemosó permetezésnél (is) szokták alkalmazni magában.
Végülis ez nem szellőztetés, hanem talajlazítás. Szeptember közepe-vége az ideális időpont. Én még fűmagot is kiszórtam résekbe, szépen vonalas lett a fű. Olyan, mint a gabonaföld. De úgy besűrűsödött, hogy már semmi nem látszik belőle. Azért jó a fűnek, mert szétvágja a csomókat, ezáltal elősegíti az "osztódást". Én bementem és kikölcsönöztem. Nem volt előjegyzés. Ha többen összeálltok, osztódik a költség is.
A Bico-ban Wolf márkájút kölcsönöztem, annak bika teljesítménye volt, a másik üzletit nem ismerem. Ez olyasmi, mint a szőnyegtisztítógép kölcsönzése. Egyszer egy komoly iparit hoztak, másodszor féláron akartak rámsózni egy sima háztartásit (olyan van nekem is). Még ők sértődtek meg, mikor visszaküldtem. Talajlazítónál sem mindegy, hogy egy 900W-osvagy egy 1500W-os motor dolgozik a gépben.
Ez sajnos nem pókháló, mivel attól nem pusztul el a fű. :-( Gomba, aminek a latin neve PYTHIUM APHANIDERMATUM. Metalaxyl hatóanyagú permetezőszerrel kiirtható, de ez veszélyes a tengerészekre! Emiatt tojok az egészre, jövő tavaszra majd helyrejön a fű. Kipróbálom, hogy ritkább locsolás-ammóniumozás mellett is megmarad-e, de olyanoknál is megjelent ez a "pókháló", akik egészen másként gondozzák a kertjüket. Még mostanában is hajnalanta elég sokat látok a füvünkben. Ahogy felkel a nap, fél óra után már nem látható. De én napkelte előtt fél öt környékén szeretek szörnyűlködni! :-)
potyoro: Köszi a talajlazítós tippeket - többek közt azt is, hogy lehet a Bricoban kölcsönözni.
Lóhere ellen van valami jó tipp? Egyre inkább terjed, már van négy nagyobb kb 1/2 m2-es csoportom és nem győzöm kézzel szedegetni. Az egyik foltot kiástam és új földet+fűmagot raktam oda, de azért az mégsem járja, hogy foltos boci legyen a fűből.
Én csak az Agrol Plusz-t ismerem, az 90% vazelinolaj tartalmú rovarölőszer és adalékanyag. Adalékként az egyéb növényvédő szerek szétterülését segíti. A Nonit nedvesítőszer, a permetlé felületi feszültségének csökkentésével segíti annak szétterülését.
Bár én már annak is örültem, hogy telefonon keresztül a kollégám által adott infóból a vegyszerek nevét, és az adagolás arányát sikerült viszonylag pontosan megjegyezni! :))))
Alakóhelyemen van két (egész jó) maszek közért is, ellentétes irányba, vagy 2-3 saroknyira tőlünk. Egy pénteki napon összefutottam az egyikbe a szomszédasszonnyal. Megvártam, hogy hazafelé beszélgetünk. Bevásárolt a hétvégére két jó nagy szatyorral. Indulnánk, de ő megy az ellenkező irányba.
- Hova mész még azzal a két nagy szatyorral? -
- Megyek a másik közértbe kenyérért, mert ott jóval olcsóbb! - ( 16.- Ft/kg a különbség)
Na, de azok a "tapasztalatok" engem is érdekelnek.
A Medallon (vagy hogy írják), a Glialkától, és az álltalam ajánlott másik vegyszertől abban különbözik, hogy sokkal agresszívabb!
A felhasználási javallat nagyjából megegyezik a másik kettővel, adagolásban nincs eltérés.
Viszont egy fontos, meg egy kellemetlen "mellékhatása" is van.
Előszőr is mindegyiknél jóval drágább!
Másodszor, van egy nagyon rossz tulakdonsága:
Nagyon nagy a párolgási terjedése! ( a másik kettőnél elhanyagolható!)
Ez azt jelenti, hogy permetezés közben a permetnek (főleg, ha jó finoman szór a fej) nagy a párolgási felhője (szemmel nem látni), alákap egy szinte alig érzékelhető fuvallat, amit esetleg nem is veszel észre, és két nap múlva a fűtől 2-3 méterre lévő muskátli, vagy más dísznövény lefittyed, mint a kicuppantott banán héjja! Nyílt terepen nagyon jó, de kertben nem igazán ajánlatos.
Közben a kollégám elárulta, hogy a letapadást elősegítő Agrolt ki lehet váltani közönséges repceolajjal, ami olcsóbb, és ugyanaz a hatásmechanizmusa.
Mellékesen a Medallonhoz is ajánlatos a kellően jobb hatékonyság érdekében Nonitot, és Agrolt (repceolajat) keverni ugyanannyi arányban, mint a Glialkához.
Én csak egyszer használtam a Glialkát, szerintem annál nincs totálisabb! ;-) Amúgy minden rá van írva a csomagolásra. A kis kézi permetezőt én sem szeretem, inkább a hátit, abba is lehet rakni 5 liter vegyszert.
Az a nagy igazság, hogy nem nagyon értek ám én ezekhez, de van egy profi kollégám, aki nagyon vágja ezt a részét (minisztériumi főmunkatárs, és tényleg nagyon ért hozzá).
Mivel egy héten csak 2-3x találkozok vele, és pont pénteken van augusztus 20.-a, csak a jövő héten tudom megkérdezni tőle.
De felírtam, és meg fogom kérdezni (erről a szerről még nem is hallottam)!
- Amúgy 300nm-hez elég lesz az 5literes kis kézi nyomáspermetező is 3-4000Ft-ért. -
Nekem is van otthon ilyen szerkentyűm. Mikor megvettem, csudára tetszett, még a szomszédnak (jó haver) is eldicsekedtem vele.
Oszt' egyszer kaptam a fűhöz egy valami "lombtrágya" folyadékot, amit higítani kellett, majd kipermetezni a fűre. Mellékesen látszott a hatása, de csak rövid ideig (akkor kezdődött tavaly egy nagy nyári kánikula). Viszont ezt a "szuper" folyadékot ajándékba kaptam, venni meg utánna nem akartam, mert igen húzós volt az ára.
De nem is ez az érdekes. Hanem ezzel az 5 literes kis permetezővel permeteztem be a füvet.
Nekem kb. 120 m2 a füves terület. Mit ne mondjak, a felénél - 3/4 részénél már alaposan tele volt a faxom a pumpálással, hajolgatással. Azóta csak a kis fák, bokrok permetezésére használom.
Ha mégis a Glialka mellett akarsz maradni, ami nem problem, akkor a Roundop Bioaktív 2%-os oldat helyett használd a Glialkát, de minden marad ugyanaz a keverési arányoknál. A Roundop Bioaktív 2%-os oldat és a Glialka között tudomásom szerint az a különbség, hogy az első valamivel hatékonyabb.
Árakat nem tudok mondani, de összességében viszonylag nem drága.
Az összekevert anyag nem tárolható (ha 24 óra alatt nem tud felszívódni, elveszti a hatását), még aznap mind fel kell használni (vagy kiönteni megfelelő helyre!!!!). Gumikesztyű, védőruha ajánlott, bár nem tartozik egyik sem a kifejezetten veszélyes anyagok közé. Gyomra, gazra, cserjére, fákra használható. Dísznövényt, füvet, pázsitot is tarol. Pár centis gazoknál, növényeknél egy héten belül, magasabb növésű, nagyobb gazoknál-növényeknél 2 hét alatt kifejti hatását.
Az Agrol a növény hajtásán, levelén való jobb tapadást biztosítja, a Nonit a hatékony felszívódásban segít.
A földre kerülve a keverék elveszti hatását, csak a hajtásokon, leveleken keresztül hatékony. Viszont, ha felszívódik, a gyökerek végéig lehatolva totál kipurcantja a növényt-gazat!
A földben lévő magvakra egyik sincs hatással, ezért egy idő után (2-3 hét) az újjonan növekvő gazok miatt meg kell ismételni.
Mivel már augusztus közepe van, nagyon ajánlom, hogy a 3x-i kezelést csináld végig, de utánna ne vessél el fűmagot. Kora tavasszal (március-április), ahogy bejön a viszonylag jó idő, és nekiindulnak a növények, meglátod, mennyi gaz jön még ki. Ha viszonylag sok, érdemes megismételni az őszi akciót.
Ha lesz annyi türelmed hozzá, május-júniusba már viszonylag gazmentes, szép füved lesz. Ekkora területen érdemes türelmesnek lenni, és egyszer ezt végig csinálni, mint utánna bosszankodni, és veszkődni a sok gazzal.
Na' most azt nem tudnám megmondani, hogy mekkora területre elég, de a Nonit 1-2 dl-es üvegben van, az Agrol literes kiszerelésű. A Roundop Bioaktív 2%-os oldatot, ugyanúgy, mint a Glialkát, lehet kapni 2 dl-es kiszerelésben.
Szerintem vegyél a Roundop Bioaktív 2%-os oldatból, vagy a Glialkából 3-4 üveggel.
A Nonitból, és az Agrólból elegendő előszőr egy alapmennyiséget venni. Ez az adag egyszeri permetezésre biztos, hogy elég (nem locsolni, permetezni kell). Aztán meglátod, hogy mennyi fogyott el. A következő permetezésig úgyis van min. 1 hét!
A permetezést lehetőleg délelőtt (ne kora reggel) végezd, olyan napon, mikor napközben valszeg nem várható eső! Ha a permetezés után 3-4 órán belül jelentősen esik, sajna másnap, ha lehet, meg kell ismételni.
"A szórásnak van -e valami titka, szabálya, amit illik betartani? Mennyi időt kell hagyni a kezelések között? MIlyen szabályt kell betartani gyomírtás után (nyaralni megyünk eg hétre). Írtás után mennyivel lehet kezdeni a füvesítést?
KÖsz előre is."
Hogyne. Miniszoknya tangabugyi amikor egy helyen megszortad akkor behajolas a szomszéd felé es legkozelebb mar meg fogja neked venni a vegyszert es magatol meg fogja csinalni ha kell ... ;-)))))
Köszi a jótanácsot, hadd legyek akkor pofátlan még egy kicsit.
Abszolút kezdő vagyok, városi lány a legrosszabb fajtából, aki semmit se tud a kertészkedésről és szeretné bepótolni a hiányokat.
Szóval bemegyek egy kertészetbe, kérek Glialkát 3szori permetezésre kb. 300 nm-re.
Gondolom veszek valami 5-10 literes háti permetezőt.
Hazahozom a cuccot. Remélhetőleg rajta van a higítási arány. Óvatosan előkészítem a löttyöt, felveszek valami zárt ruhát és (gondolom) estefelé végig szórom.
Eddig jól okoskodtam?
A szórásnak van -e valami titka, szabálya, amit illik betartani? Mennyi időt kell hagyni a kezelések között? MIlyen szabályt kell betartani gyomírtás után (nyaralni megyünk eg hétre). Írtás után mennyivel lehet kezdeni a füvesítést?
Ha mindenképpen gyommentes pázsitot szeretnél, akkor háromszoros Glialkás kezelés a megoldás, ha megelégszel a szép gyeppel, akkor manuális gyomtalanítás után fűvetés, és később szintén manuális gyomritkítás. Locsolás-fűnyírás sokszor, ezáltal is visszaszorul a gyom.
újra írok, hátha sikerül valaki figyelmét felkelteni:
talajcsere után mostanában szeretnénk füvesíteni. Aa agyagos, rossz minőségű kerti földre terítettünk 10 cm termőföldet. Eltelt azóta 3 hét és kizöldült, minenféle apró gyom ütötte fel benne a fejét.
Szerintetek a füvesítés előtt gyomírtózzunk vagy elég felásni, bekapálni esetleg egy rotációs kapával átforgatni.
Havonta használjuk a gyepszellőztetőt. A szőnyegbombázást arra értettem, hogy Tozatunak címezve olyan AN fotót raktam fel, amiből robbanóanyagot csinálnak. :-)))) (2684)
Nem, úgy látszik, nem érted, hogy én mit nem értek...
Tehát ha egy kút 300 litert ad percenként, értem.
Ha egy kút 300 litert ad naponta, szintén értem.
De azt, hogy egy kút naponta ad 300 litert percenként, na, ezt egyszerűen nem képes felfogni az a csökött agyam. Merthogy a kettő közül az egyik szó ( vagy a naponta, vagy a percenként ) megcáfolja a másik szó jelentését. Ha a naponta szót a mindennap-pal helyettesítjük, talán lesz valami értelme, noha ekkor az "állandóan" a megfelelőbb.
Tudom, hogy egy kertészkedő topic, nem szemantikai, ezért nem is erőltetem tovább.
Szo szerint. Az asott kut ha szivod a vizet akkor leesik a vizszint es csak hosszab idő utan folyik ossze megint annyi amennyi volt. De kicsit keves nekem is az a 300L.
HA vesszik egy atlagos kutgyürü atmerőjet es abba esik 1 metert a viz az akkor is mar rendesen köbméterekrol beszélunk.
talajcsere után mostanában szeretnénk füvesíteni. Aa agyagos, rossz minőségű kerti földre terítettünk 10 cm termőföldet. Eltelt azóta 3 hét és kizöldült, minenféle apró gyom ütötte fel benne a fejét.
Szerintetek a füvesítés előtt gyomírtózzunk vagy elég felásni, bekapálni esetleg egy rotációs kapával átforgatni.
Potyoro, bocs csak 1 éves a gyepem úgyhogy még tapasztalnom kell. Mit jelent az, hogy a gyepszellőztetőt rendszeresen használod? Milyen rendszerességgel? A szőnyegbombázást nálam a szomszéd macskák végzik, bele a közepébe.
Nem azért találtak ki kétfélét, hogy minkettőn keressenek. Más célt szolgálnak. Én csak a gyepszellőztetőt vettem meg és rendszeresen használom, a talajlazítót kikölcsönzöm ősszel. De a szőnyegbombázás után úgysem lesz már szülség egyikre sem! :-))))
Nakam gyeplazitó van MTD szerintem az a jobb. Szellőztetni a szobakat szoktam.
HA magasabb egy kicsit a fű mert nem vagon soha rovidre akkor nem csak bele a foldbe. Ha meg le van vagva akkor igen. Ha a fu be van csomosodva akkor azt szétcsapja a kés igy szerintem sokkal jobb mint a gereblye.
De most akkor gyepszellőztetőt vagy talajlazítót vegyek? Melyik a jobb megoldás? A talajlazító is eltávolítja az elhalt gyepmaradványokat? Remélem nem az lesz a válaszotok, hogy mind a kettőt mefg kellene vennem.
Potyoro, nem tudom honnan szedted a képet de ha jobban megnézed ez fajta ammóniumnitrát az robbanóanyag alapanyag. Van különbség a különböző ammóniumnitárok között is!! Pl. ha ezt alkalmaznád akkor nagy valószínűséggel kiégetnéd a füvet.
Igen, azok a kiflik a kések. A talajt igenis fontos lazítani, mivel így lesz jó a vízháztartása (kötött talaj). Az a szöges játéknak jó, munkára nem. Késes lazítót a BricoStore-ban lehet kölcsönözni, ősszel érdemes hasogatni. Nyáron elég a durva gereblyézés!
Az a talajlazító, amelyiken kifli alakú kések vannak kb 3 cm-enként?
Láttam olyat, amit a cipőre kell felhúzni, olyan szöges talp szerű. Ez is jó talajt lazítani? Van valakinek ilyenről tapasztalata? Érdemes egyáltalán foglalkozni talajlazítással?
Hivatalosan a rugós neve gyepszellőztető (ez olyan, mint egy erős gereblye), a késes neve talajlazító. Ilyet is lehet kapni kézit, de nagyon nehéz vele dolgozni (Gardena).
Úgy döntöttünk, hanyagoljuk a permetezést, mert a tengerészekre igencsak ártalmas a metalaxyl! Ilyet találtak nemrégiben egyes salátákban nagy dózisban. Marad a ritkább locsolás, nitrogénelvonás, talajszellőztetés, csakhát így a fű lesz sápatag. :-( De semmi sem lehet tökéletes! Üdv Biga Csigának!!!! :-)))) Viszont nem keseredünk el, elég ránéznünk erre a növényre, amit a lakótelepen kidobtak az ablakon, levittük a telekre, és ilyen virággal hálálta meg az életmentést.
Batka Manó! Nekem nem megy a beazonosítás, mivel nem tudok túl jól angolul. Hol találtad meg ezt a gombát? Én már többféle (felszívódó-kontakt-kevert) gombaölővel próbálkoztam eddig sikertelenül. Tegnap reggelre is tele lett a fű ezzel a vacakkal, pedig nem locsoltam és nem nitrátoztam már jó ideje. A tavak közelsége miatt nálunk hajnalanta csupa víz a fű, ezt nem tudom kivédeni, de a talaj hamar kiszárad. Csináltam még fotókat, felrakok ide belőlük. SEGÍTSÉG!!!!! Ja, előző napon lett a fű lenyírva.
Én a tuja.hu oldalról rendeltem rutát, 10 tövet, de a macskák még mindig nyugodtan ürítenek a fűre. Mert egy zárt, számukra kellemetlen szagú növényfalat nem tudok csinálni a gyep köré. Viszont további ötleteket az ámokfutó macskák a kertben c. topicban találhatsz.
Most a hétvégén kint voltam és kaszáltam. Van egy motoros késes kaszám, de mondhatom, néha az már inkább favágás volt. Voltak olyan gazok (kórók, bogáncsok), akiknek 4-5 cm-es szára volt.
A kérdésem az, hogy ha egyszer levágtam a agzt, mi a következő teendőm: hagyjam úgy a következő vágásig, vagy be kell kapálni (pl. egy rotációs kapával) és hogy egyáltalán lehet-e...
A kútfúróval meg az a baj, hogy a helyiek nem tudnak 40-50 m alá menni, itt pedig ezen a mélységen nincs víz :-)
Víz nélkül nehéz lesz pázsitot varázsolni. de ha van türelmed, akkor csak nyírni, nyíni és nyírni kell. Így biztos olyan gyep alakul ki, ami bírja a helyi körülményeket.
Szintén ekkora területet füvesítettünk be tizen éve. A fű fele a mostoha körülmények miatt kipusztult, a többit hol elnyomta a gyom, hol nem. A szomszéd csak nyírta a gazt, és már szebb a füve.
Kútfúrót helyit kellene találnod, kérdezd a közeli szomszédokat. Lehet, hogy bővizűbb lesz, ha rendszeresen használjátok.
Vettem egy tanyát, ahol most 2 méternél magasabb a gaz (csalán, kórók meg minden)!
Basszus, még soha nem láttam 2-2,5 méteres csalánerdőt ilyen sűrűn nőve! :-)
A kérdésem az, hogy hogyan lehet a területet füves kertté varázsolni (kb 2000 m2)?
És még egy problémám van: a telken van egy fúrt kút (50m mély, mert ott van az alapkőzet, amit szintén át kellene fúrni), de csak napi kb 300 liter vizet ad!!! Nem óránként, percenként!
Így hát ugye a vízellátás sem éppen egy megoldott dolog
Nem ismertek esetleg egy kútfúrót, (nem kóklert) aki képes nagy mélységben is (150-200m) fúrni és mindezt elfogadható áron?
És mit lehet macskák ellen tenni?! A szomszéd macskái ( kb. 6 db. macsek ) rendszeresen az én füvemre járnak sz@rni... Még úriember vagyok, tehát nem méreg után érdeklődöm. Humánusabb megoldásról tudtok?
A képet ugyan nem sikerült megnézni, de a leírásod alapján tavaly nekem ugyan ilyen gomba tizedelte a füvemet.
A megoldás metalaxyl tartalmú gombaölő szer kipermetezése.
Én ridomil gold plus WP nevű cuccot használtam. A metalaxyl szisztemikus gombaölő szer felszívódik a növénybe (kb. 30 perc alatt) és megvédi egy ideig (8-14 nap). A első permetezés után nálam elmúlt a gomba , de 14 nap múlva biztos ami biztos megismételtem.
A gomba beazonosítást és a hatóanyag választást a www.lawndiseases.com site alapján csináltam.
Azt írják, hogy nedves időben vagy túl gyakori öntözésnél, a túl sűrűn növő füvet támadja meg, a túlzott nitrogén adagolás elősegíti a betegség kialakiulását.
Az szep de mi az a kut ami 66 litert ad percenkénet ? Mert nem nagyon van furt kutban ilyen. Az mar tobb mint csodálatos. Szivni meg egyik sem tud 10 meternél melyebbrol. HA 3 Baron tud 66 liter akkor megertem hogy eleg 2 kor is.Tavasszal vagy valamikor meg akarom en is csinalni de az en szivattyum nem nyom eleget 4 bar max. Az meg keves. Most latta egy kinai "pedrolo" szivattyut 18.000 ert ami 9! bart nyom egy 90l a vizhozama. Kertészek szerint jo masinák hisz "pedrolo".
- igen a parom, amugy en is rabszolgazom magam, csakhat amikor fotozom akkor nemlatszom, allvanyt meg ilyenkor lusta vagyok kivinni. :P
- a locsolorendszert magunk csinaltuk, a cuccokat megvettuk aztan hazilag kiviteleztuk: kicsit reszletesebben...
Másodikától nem esett most vasárnapig.Először jó hideg volt egy hétig, tíz napig, nem locsoltam, mert hát úgy sem kell alapon.Aztán a füvem egyik pillanatról a másikra ollan ronda lett, azt hittem vége.Gyorsan elkezdtem locsolni.Ez ment minden nap vasárnapig, és hát éppen valahogy kinézett.
Most esett egy kis eső, négy nap, és a fű harsogó zöld, és dús lett.
Locsolhat az ember akárhogy, az esőt nem lehet pótolni, az a legtutibb a növényeknek.
Anyosomnal dunántúlon egy csep eso nem esett meg en meg az front előtt egy nappal szedtem fel a fokhagymat es vagtam le a fuvet. Most csak gyonyorkodok a kertben.
A képen jól látható "tálcát" készítettem mindegyiknek az alján a földből. 2-3 naponta benyomok egy kanna vizet. Ez elegendő, még a nagy kánikulában is. Meghálálja.
Az enyémek a tarackkal ellentétben szabályosan, körkörösen terjeszkednek, évente kb. 5-10 cm-rel növelve a gyökérzet átmérőjét. Épp van is egy (nem egészen jó) kép.
Ez a kép kb. 1,5 - 2 hónapja készült. Tavaly lett tőről vágva (egy nagy lett szétdarabolva), és elültetve. Most jelenleg kb. 2 méter magas, és szépen, ernyőszerüen terül szét.
A kép hátsó részén is az van. Annak már kb. 60-70 cm a gyökér átmérője. Lehet, hogy tavasszal szétvágom, de lehet, hogy meghagyom egyben.
Azt nem tudom, mondták-e, hogy késő ősszel elszárad az egész, mint a nád.
Azt sem tudom, mit mondtak, mikor vágd le, de javaslom, hogy hagyd rajta télire. Ha meghagyod, állítólag sokkal jobban bírja a téli hideget a gyökérzet, hamarabb fog beindulni. Kora tavasszal, mikor már nem várható nagyon-nagy hideg, a száraz ágakat vádle csutkára, amennyire csak birod. Ezt lehetőleg akkor kell csinálni, mielőtt beindulnak a hajtások. Én ezt csinálom már évek óta, és nagyon bevált.
Én most kaptam a heten egy bokorka pampafuvet amit elultettem. Hasonloképen szedtem ki de azt mondta a tulaj hogy olyan mint a tarack mindent kibir de naponta locsolgassam. Picit kiszáradt pár levele de azert latszik eledezik.
Sajnos nincs kialakított öntözőrendszer, és a locsolást sem tudom megoldani rendszeresen. Meg is látszik a hatása, mert egyre több, és nagyobb helyen kezd sárgulni a fű.
Tagnap egy nagy pampafű-félét kellett kiszednem, és átültetnem. Nem biztos, hogy a legalkalmasabb időpont, de nem sok választásom volt.
Viszont az ásó az első nekirugaszkodásra szinte visszapattant a földről, olyan kemény volt. Majd egy órát locsoltam, mire lehetett ásni.
24 évvel ezelőtt Kiskőrösön a laktanyában bizony zöldre kellett festeni a füvet festékkel-ecsettel! Addig én is azt hittem, hogy mende-monda az egész. De sajnos igaz volt! Viszont jól szórakoztunk. :-)
Kb. 1,5 hete vettem Substral-t és kiszórtam a füvemre, nyírás után. Utána belocsolás. A hatás valóban egy kicsit alulmarad más tápanyaggal szemben, de ez az időnek is köszönhető. Én azt tapasztaltam, hogy hiába a tápanyag-utánpótlás, ha nincs elég csapadék (eső vagy öntözés) akkor önmagában ez sem elég.
Ezeknek a "csodaszereknek" a gyomírtó hatása nálam nem észrevehető, hacsak az nem, hogy jó csapadékos időben a gyorsan növekvő fű miatt a lassan növekedő gyom tényleg alulmarad. De itt a kánikula és nem győzöm öntözni, mégis pár helyen kezd meglátszani a csapadék hiánya. A víz pedig rohadt drága.
Még egy kérdés: nálam sötétzöld a fű (barkácsáruházas Sport fűmag keverék (Agro-Largo Kft vagy valami hasonló)). Ha világosabbzöldet szeretnék ahhoz milyen fűmag kellene?
Csak annyit akartam írni, hogy nem ártana már az én füvemmel is csinálni valamit, a vakondok szerencsére márcsak ritkán túrnak, azt is inkább a járdalapnál, így is besüllyedt már 1-2.. De az a bajom, hogy hiába locsolom a füvet eső híján, nem akar normálisan, és leginkább egyenletesen nővekeni a terepen. Mert van olyan rész ahol tényleg szép zöld életerős a fű, de van olyan rész ahol gyenge, rövid szálak vannak. Gondolom a tápanyag hiányzik onnan, de szakaszosan van ilyen, nem értem hogy lehet. Tehát milyen műtrágya vagy valami szer kell ennek a kijavítására? Az ára nem érdekel, nekem a szép egészséges fű kell!:) Amúgy lehet az a gond, hogy már túl öreg a fű? mert már 3éves, lehet újítani kéne, de akkor olyan fűmagot kellene venni amiben nincs lóhere, mert azt én is útálom. Van külön kis területa lóherének, csak ne a szép füvemben nőljön..
Boldog és büszke kerttulajdonosként ill. amatőr kertészként szeretném megosztani veletek az én füvem történetét.
Bevallom, nem olvastam végig a fórumot, csak egyszerűen dicsekedni kívánok, azaz kicsit önkritikusan: osztani az észt :-). Remélem, hogy valami hasznosat sikerül megosztanom veletek.
Két éve, augusztusban hozattam új földet és füvesítettem kertésszel. Ő Kite Presto fűmagra esküdött, ami nálam be is vált. Már szeptemberben kibújtak a zsenge hajtások, és köztük természetesen a gyomok. Nem vagyok Szaddam, ezért nem vetettem be vegyi fegyvert :-). Kb. hetente módszeresen végigjártam a terepet és egyenként húzogattam ki a gazokat. Ez eltartott kb. október végéig. Közben a fű erősödött, és szükség szerint nyírtam.
Kertész a téli álom előtt megjelent, és tápot szórt a fűre (nem gyomirtót!).
Télen csend volt és nyugalom.
Koratavasszal kertész újra megjelent és tápozott, majd pedig beindult a fű, s a gazok is némiképp. Megint módszeres gazkeresés és kihúzgálás hetente egyszer, pár héten át. Tudom, őrült vagyok, de tulajdonképpen engem megnyugtatott, kikapcsolt a nagy zöld felületen való szöszmötölés :-))). A fű bitang mód erősödött és nőtte be a kisebb üres foltokat is, ezért júliustól már elegendő volt csupán havonta egyszer gazolni. Nyírni viszont min. hetenként kellett, nyári csúcskánikulában meg kb. 4 naponta.
Ősz: jött a kertész, és tápozott.
Koratavasz: ugyanez.Idén már csak most hétvégén gazoltam először, és ahogy elnézem legközelebb augusztus végén lesz esedékes, aztán már nem is kell. A gyep annyira erős, hogy kinyom maga közül minden gyomot. Szinte hihetetlen, de egyetlen apócska gaz sincs a fűszálak közt! Olyan az egész, mint egy szőnyeg, de tényleg! Nyírás továbbra is hetente, rendületlenül.
Ja, ami igen fontos: A locsolást öntözőrendszert végzi, és ez szerintem elengedhetetlen az igazán szép fű biztosításához
Ami tanulságokat eddig levontam (na most jön az észosztás :-) ):
- Az első 2-4 hónapban brutálisan kemény és állhatatos gazolás szükségeltetik.
- Nyírni, nyírni, hogy a gazok ne tudjanak kifejlődni és virágozni.
- Locsolni, locsolni, locsolni, egyenletesen. Ez mindennél fontosabb!
A füvem úgy kb. 200-250m2 lehet, ez nekem még jól kezelhető mennyiség. Most már a heti fűnyíráson kívül csak jórészt annyi a feladatom, hogy gyönyörködjem az egészben :-)))).
Illetve egy apró bosszúságom mégis van. A lótetű (Gazsi bácsi) elég aktív, és egyelőre nehezen megy a kiirtása.
Szerintem semmilyent,ha nem gyepgazdálkodást akarsz folytatni.Finoman szórasd szét a kaszálékot,védi a kiszáradástól,lebomolva komposzt,ingyen biotrágya,ennél jobb nincs.De úgyis tudom,hogy Ti férfiak heppetek a fű,csak a fű és ezért minden vackot beleszórtok drága pénzért,kereskedők örömére és családotok bánatára.
Ez a lóhere fehér virággal az amelyik szintén kúszik a fűben? Nekem is van ilyenem, és azt szeretném tudni, hogy van-e valami megoldás ellene az egyesével kiemelésen kívül?
Egy másik kérdésem meg az lenne, hogy normális az, hogy a nagyából egyenletesen zöld fűben vannak helyenként száraz (sárga) foltok 1-1,5 m2-es foltok. Esőztetővel locsolok úgyhogy a víz egyenletesen jut mindenhova, műtrágya is egyenletesen lett kiszórva. Lehet, hogy a földben van ott valami amit nem szeret a fű? Még egy füves kérdés: hogy csinálják az olyan nagyon szép tömött pázsitot amit pl a MOM Parkban láttam (vékony fűszálak szép egyenletesen és sűrűn)
- meg a sárga virágú lóherét (ilyen laposkúszó micsoda, ami kinyomja a füvet) szeretném eltűntetni. -
Ennek a "gaznak" egy helyen örülök, és nem is bántom. A sövény alatt! Nem kell gyomlálni, mert szinte mindent kiutál onnan, és a sövény aljában még szvsz jól is néz ki.
Viszont nekem sok helyen nagy területen van rendes lóhere fehér virággal. És most virágzik. Mezitláb nem lehet a fűre menni, mert sok a méhecske, meg a darázs. Lányom barátnőjének a talpát a hétvégén már egy meg is találta.
Nem sokat tudok róla. Nekem is úgy ajánlották, de van egy "kollégám", aki itt dolgozik vele. Ő a minisztériumból van kihelyezve, és különböző növényeket, szereket, vegyszereket ellenőrzi. Tőle kérdeztem, hogy érdemes-e venni ezt a szert.
Amiket az előbb leírtam, nagyjából ő mondta el nekem. Minden esetre megfelelő adagolásban állítólag a füvet nem bántja, de sok gyomot, főleg asszem az egyszikűeket kitakarítja. Engem inkább a "gyermekláncfű" idegesít, de állítólag ez erre is jó.
Csak mellékesen jegyzem meg, hogy a Dezormon, és a hasonló hatású hormonkezelésű növényvédő szerek szigorúan engedélyköteles készítmények.
Ha valamiért haragszol a gazda-boltra, csak add meg a címét, és augusztusban már lehet, hogy nyitva sem lesz.
Ha elégedett vagy velük, akkor ezt a vásárlást inkább ne reklámozd.
Ezt a szert főleg a búzatáblák gyomírtására használják, amikor még a búza serdülő korban van. Ilyenkor még a hajtásai kicsik, lándzsaszerűen merednek az ég felé, és a kipermetezett gyomírtó ezekről könnyen lepereg, míg a többi "gyom"növény elterülő levelein megtapad, és felszívódva kiváltja a megfelelő hatását.
Óvatosan bánjál vele, mert nem konyhakerti vegyszer, kiszámíthatatlanok a mellékhatásai, felszívódási területe.
Sajnos ebből a képből nem lehet egyértelműen kakaslábfűnek diagnosztizálni.
Lehet ez még talpas muhar és csillagpázsit is.
-
Egyik jobb, mint a másik.
Egy jó módszer van rá:belocsolod, és handarbeit!Vegyél elő egy közönséges villát, és azzal nyúlj alá a közepének, azzal gyökerestől ki tudod szedni, és gyorsan.
Belocsolás után várj két órát, és akkor könnyebben jön.
Tapasztalatom szerint minden Substral termék olyan, mint halottnak a csók. Azaz qrvára nem ér semmit, csak a lelkiismeretét nyugtatja az ember, hogy: na, ezt is megtettem...
haliho
Erdeklodnik itt a guroktol .hogy az ujonnan vetet fumemnek mikor adhatok egy kis tapot es hogy milyet.A fu most lesz 4-5 hetes alapota egyes helyeken 10-12 cm mashol meg csak 4-5 cm, ontozorendszer van.
Szoval szeretnem olcson meguszni hisz vagy 800m2 -rol van szo. Latam mar ilyen olyan talan (substral) meg miegymas csodaszereket a baumax praktiker polcain dehat azok nekem elsore draganak tunek .....(masodikra is)....vagy tenyleg megerik az arukat ?!
elore is koszonom a segitseget
Nekem is van egy ilyen kütyüm és én is hasonlóan jártam vele. Próbálkoztam már vele úgy, hogy szűrőt tettem a tartály tetejére, hogy a lyukat ne tömje el a szemcsés táp. Amire még rájöttem, hogyha úgy tartod a cuccot, hogy a tartály lefelé van, akkor a vizet felfelé spricceli. Kipróbáltam fordítva és nekem az volt az érzésem, hogy ezt úgy tervezték, hogy a tartály fölfelé legyen, mert akkor nagyon szépen tudod irányítani a vízsugarat és szépen adagolja a cuccost a vízhez. A szilárd cucc így is okoz gondot, de nem rakódik el a tartály aljára, hisz onnan kapja a vizet. Folyékony trágya esetén meg az a gáz, hogy nem tudod, hogy mikor fogy el belőle a cucc.
Hát ennyi!
Akinek van tapasztalata azzal, hogy milyen szemcsés trágyával működik jól, az megírhatná nekünk "tudatlanoknak"! :o)
Eddig csak olvasgattam a topikot, de rferi által felrakott képen megakadt a tekintetem. Nini, hiszen ilyen eszköz nekem is van, és mondhatom, hogy idáig nem túl nagy becsben tartottam. Többször is próbáltam vele por alakú (nevét most nem tudom) tápszert kijuttatni, de gyakorlatilag csak asszonyszórakoztatásra volt jó, mert állandóan az lett a vége, hogy a víznyomás levágta az átlátszó műanyag tartályt. Úgy a tizediknél megelégeltem, azóta nem használom. Ráadásul nagyon sok tápanyag bentmaradt a tartály alján. Szóval gyakorlatból való ellenpéldát tudtok mondani, mert ha én rontottam el, akkor majd jól előveszem, bocsánatot kérek tőle, és használom megint:)
Ezeket a fajta - baromi jó - tápokat nem csak ezzel a szóróval, hanem a gardena szórókocsival is tökéletesen lehet kiszórni.A kocsin még az is le van írva egy táblázatban, hogy melyik táppal, hányszor kell végigmenni afelületen a kívánt dózishoz
Mint kiderítettem, a pétisó az egyenlő ammóniumnitrát mészkőporral (dolomit) keverve. Ezért nem olyan az oldódása, mint a "sima" műtrágyának. Viszont tartalmaz kálciumot és magnéziumot is.
Aza helyzet, hogy reméltem valami jobb ötletet, mert már egy párszor négykézláb végigmásztam a füvet hasonló szerszám kíséretében. A gyermekláncfű több mint 3/4-ét ezzel a módszerrel sikerült kitakarítani, de mindig vannak újabb, és másfajta gyomok.
Kicsit öreg vagyok már ehhez a módihoz. Na mindegy!
Lehet kapni a nagyobb barkácsboltokban (Brico, Obi, Bau) olyan fűműtrágyát, ami egy marmonkanna szerű műanyak flakonban van, melynek a végén egy tölcséres szórófej van. Elsőre ilyet vettem (horror ár), majd kiürülése óta ezt használom a pétisó vagy ammóniumnitrát kiszórására. Nekem bevált, a füvet még egyszer sem égettem ki. Én úgy tudtam, a pétisó csak egy márkanév. A péti nitrogénművek által gyártott műtrágya neve, de nem mélyedek ennél jobban a dologba. :-) Nem tudom pl. hogy ha a műtrágyát egy tartályban oldom fel, onnan szivattyúval kilocsolhatom-e, nem okoz problémát a szivattyúban ez a művelet? Mondjuk locsolásonként adok a vízhez másfél kiló pétisót.
Nekem működik. Persze nem lehet vele 9.8-at futni százon, de elvan vele az ember. A boka sem sínyli meg, ha nem akarsz mindenáron esztétikusan lépegetni :-))
Mindenesetre használat közben a gúnyolódó hajlamú barátokat és családtagokat el kell távolítani a környékről.
Egy vékony, de erős pengéjű, elavult kés, vagy hasonló adottságokkal rendelkező bármi. Ezzel kellene egyesével a gazt "kiemelni" a fű közül.
A kopárabb helyeken javallom a fűmag és föld keveréket kihinteni. Ha nem nagyok a területek akkor csak a fűmag földdel leszórva.
Énnekem kb 200 m2 füvem van és ezeket a módszereket használom. Hozzáteszem, hogy mindhárom szomszédomnál mostmár mindenféle gaz gyönyörűen virágzik. Már csak a parlagfű hiányzik de hamarosan az is nekiindul!
a tárcsával 24 órás programot állíthatsz be (tehát ha folymatosan használod, akkor minden nap uaz a program fut le).
Egy óra, 4felé, vagyis 15 perces egységekre van osztva pökönként.
A pöcöknek két állása van. Asszem körömmel kijjeb lehet húzni.
Egyik állősban áramot ad az aljzatba amásikban nem.
Valahol van a tárcsa pereménél egy tüskeszerű kapcsoló, ezen keresztül történik ez a dolog.
Van egy aktuális óraállása (nyíl, háromszög?) a szerkezetnek, amelytől fog keytegni tovább az óra.
Ha te a pöcköket máshol (órákkal előbb, később) állítottad, mit az aktuális idő, akkor várhattad azt hogy bekapcsoljon.
Tehát kipróbáláskor vedd fiygelebe, hogy az aktuális időhöz "bekapcsolt állapotú" pöckök közel legyenek. Ha belkapcs, akkor a lámpa világít (de ezt gondolom magad is tudod).
Az egészet úgy is le tudod ellenőrizni, hogy ha már beállítottad be és kikapcs állapotokat, akkor körbetekered a tárcsát.
Egyébként ha áram alá helyezed, akkor valamilyen ketyegő hangot kéne hallasson, de legalábbis 15 perc altt egy pöcöknyit el kellne fordulnia a tárcsának.
Ha nem kapcsol és/vagy nem fordul ela tárcsa, akkor valszeg nem jó. Vidd vissza.
Egy jó ideje, valamikor tavaly voltam erre utoljára. Most megint úgy döntöttem, hogy megpróbálom a füvet rendbetenni.
Van kb. 120 m2 "pázsit" (10x12 m). Az a baj, hogy bár távolabbról jól néz ki, közelről látszik, hogy tele van giz-gazzal, lóherével, gyermekláncfűvel, egyebekkel. Ráadásul eléggé csomós, és kisebb részekben sok helyen hioányos.
Az igazsághoz tartozik, hogy a locsoláson, és nyíráson kívül nem igen csináltam vele semmit.
Szeretném rendbe rakni. Nem akarok szuper pázsitot, csak hogy jól nézzen ki. Igazából különösebb terhelésnek nincs kitéve.
Nitrogénnek én vízben oldott Ammóniumnitrátot használok, nem pétisót.Az utóbbiban nem csak nitrogén van, míg az ammóniumnitrátban igen.Ráadásul az ammóniumnitrát tökéletesen és gyorsan oldódik vízben, így a substral szóróval folyadék formában juttatható ki.
Kedves pétisózók! Ha már kiszórtátok magatokat,és mégsem égettétek ki a füvet,légyszi úgy magyarázzátok el ezt a kapcsolót,hogy egy műszakilag alultáplált is megértse,mert dugtam ide-oda,kattingattam le s fel,de nem működött.Köszi.
Lehet, de itt olcsóbb. De én sem vagyok szakértő. Van, aki ellenzi a nitrogént, szerintem havonta elég adni. A kétheti kijuttatás nekem soknak tűnik. Idén csak egyszer szórtam ki, ahová nem jutott, ott sárga a fű. A többi helyen szép zöld.
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>Hi!
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <?xml:namespace prefix = o ns = "urn:schemas-microsoft-com:office:office" /><o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>A fű tápanyagellátásáról és szellőztetéséről lenne pár kérdésem.
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>1.) -Akinek nincs mulcsozó szereléke, az ugye ne hagyja rajta a nyesedéket a füvön?
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>Ismerősöm csinált olyan kést a fűnyíróhoz, melynek nincs felhajlított rész a végén, így kevésbé tereli ki a levágott füvet a fűnyíró végén. Azt állítja, hogy így egyenletesebben szórja szét a gép a levágott füvet. Saját tapasztalatom alapján azt tudom mondani, hogy a fűgyűjtő nélküli fűvágás nem tűnik jó ötletnek hagyományos fűnyíróval, mert még átsöprűzve sem lett egyenletes a nyesedék eloszlása, több helyen összecsomósodva, a fű tetején volt.
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>2.) -Érdemes hetente négyzetméterenként 30 gramm pétisót adagolni a fűre? Ha igen, akkor időnként kiegészítő (nyomelemes) kezelés is kell?
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>Haverom ugyanis kb. 10 naponta pétisózza a füvét ott, ahol kevésbé zöld, de már sejti, hogy inkább vashiányos, mint nitrogénhiányos ott a terület.
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>3.) Kinek van házilagos gyepszellőztetője? Milyen ötletek vannak erre? Egyáltalán mi a gyepszellőztető lényege és a működési elve?
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <o:p></o:p>
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman" size=3>Haverom ugyanis csinált egyet a következőképpen: 20 cm átmérőjű, 80 cm hosszú akác rönkbe szögeket vert a rúd tengelyére merőleges irányban, majd ezt a szöges hengert akarta végighúzni a füvön. Nem lett hatásos:). Alapanyagnak van hozzá egy kb. 55 kg-os vasrúd, ami kb. 13 cm átmérőjű és kb. 50 cm hosszú. Azt hiszem ha erre hegesztenék szögeket, az már belemenne a talajba. Nem lenne célszerűbb szögek helyett valami mást használni? Pl.: késpengeszerű laposacélt? Gondolom azt a megoldást házilag nem lehet elkészíteni, amikor csövekkel talajdugókat szúr ki egy gép a gyepből, majd homokszórással telítik a lyukakat.
<P class=MsoNormal style="MARGIN: 0cm 0cm 0pt"><FONT face="Times New Roman"> <o:p></o:p><SPAN style="FONT-SIZE: 12pt; FONT-FAMILY: 'Times New Roman'; mso-fareast-font-family: 'Times New Roman'; mso-ansi-language: HU; mso-fareast-language: HU; mso-bidi-language: AR-SA">Szóval van valakinek ötlete? Köszi</SPAN>
Mivel a kép kicsi, így ránézésre azt mondanám, hogy a tekerő külsején kell lenni kis benyomós pöcköknek (sűrűn egymás mellett). Azzal állítod, hogy mikor kapcsoljon be, a pontos időt pedig úgy állítod be, hogy a nyíl hegyéhez tekered a tárcsán a számlapot.
márciusban volt nitrogénes a humusszal együtt, ezért nem akartam megint olyat adni rá.
Valszeg a szelőzés hiányával rontottam el?
(2x is rajta hagytam a nyesedéket)
annyire szeritnem még nem pusztult el hogy újra vessek, legalábbis remélem.
Mondenesetre hétvégén kigereblyézem.
Képelet most nemtok rakni, hétfőn majd, ha esetleg rákukkantatok.
"aztán májusban nemnitrogénes gyeptrágyát" Ez baj!Nem nitrogéneset fűre soha ne használj szeptember előtt!
Most gyorssegélynek kéne bele Ammóniumnitrát vízben feloldva és szétlocsolva, (így egyenletesebben megy ki) esetleg szétszórod és azonnal belocsolod.30gramm/m2 dózisban.
Ez elég gyorsan hat majd, egy hét mulva adni kéne neki teljes műtrágyt, lehetőleg olyat, amiben nyomelemek is vannak, és vas is.
Mert ott foltos,ahol sok kaszálék maradt?Nem látni apró zöldserkenéseket?A sok eső után volt egy elég száraz,perzselő szak,mikor alaposan be kellett áztatni.Ha jön a szárazság kicsit magasabbra hagyd a vágási magasságot.És a kaszálékot csak akkor hagyd rajta,ha egyenletesen aprítja-szórja.Melegben rajta hagyjuk,kevésbé szárad ki,de vékonyan,ami másnapra közé szárad.A locsolásnál inkább jól áztasd be,mint öntözgeted.
imho nem szabad rajta hagyni a levágott füvet. Ez tipikusan foltos kihalást okozhat.
A levágott füvet rögtön le kell gereblyézni vagy gyepszellőztetővel összegyűjteni, a száraz maradványokkal együtt. Ha nem jut elég fény és nedvesség a gyephez akkor előbb-utóbb meghal. Mivel nem új a gyep én javaslok gyakoribb szellőztetést.
(Nálam is ki-kihal néha a fű, de idővel új terem helyette. Ha nagy a kihalt terület akkor oda újonnan vetek, mostanság 2 hét alatt már ki is nő)
ezt nem értem:
" "rferi" is földi. "
nem nagyon néztem emg közelről.
foltos.
márcusban kapott "bakonyi" humuszt (mos nem jut eszembe a neve) kevés pétisóval keverve.
aztán májusban nemnitrogénes gyeptrágyát.
Ezenkívül néhányszor rajta hagytam a nyírás eredményét.
(egymás után is, lehet hogy baj volt?)
Június eleje óta kezdett ilyen lenni.
Tavssszal gyönyörű füvem mostanában száradásos állapotba került sajnos (tavaly májusi telepítés).
Pedig mostanában volt azért eső...
De ha kellett öntöztem is.
Kapott műtrágyát.
Esetleg az van, amit alant írtatok: a gyökérzet fejlődése nem lefelé történt?
Mintha lenne itt valaki Veresgyházról (vagy környékről).
Esetleg jelezhetné magánban. köszönöm!
Csináljátok meg a totális gyomirtást (Glialka) és még szeptemberben elvethetitek a fűmagot. Ebben az esetben tavasszal már előnye lesz, jobban erősödik. De a tavaszi vetés sem rossz, de akkor inkább május a nyerő. Vigyázni kell a fagyokkal! A talajelőkészítés és a vetés között a legjobb, ha két-három hónap pihenőideje van a földnek, de ezt nem kötelező betartani.
Én a tavaszi vetést ajánlanám, nekem az jött be inkább, igaz ebben sokat segített a sok csapadék.
Ajánlom én is, hogy vetés előtt 1,5-2 hónappal egy totális gyomírtót permetezz ki. Erre már korábban javasoltam egy szert. Ez gyakorlatilag mindent kivisz a területről, a gyom a lombján keresztül veszi fel a mérget és teljesen elpusztul, a földdel érintkezve azonban semlegesül a szer, tehát az új telepítésű növényekre már nem ártalmas.
Pár hónap múlva megjelennek az új gyomok, mert odaviszi a szél, állatok, stb. Ezért javaslom én a vetést megelőző totális gyomírtást. Ezután jöhet a földforgatás.
A tavaszi vetés azért is jobb talán mert télen a föld morzsalékossá válik és felszív egy kis nedvességet. Míg ha nincs tartós hóréteg akkor egy-két helyen a zsenge fű kihalhat.
Segítségre lenne szükségem: Van egy 1200 nm2-es telkem ,és jövőre szeretném újra füvesíteni. Jelenleg is füves, de már sok benne a gaz (kb 50-50%).
Így terveztem:
- Idén ősszel lenyomom valamilyen totális gyomírtóval.
- haver felszántja 15-20 cm mélyen, télen áll.
- Jövő tavasszal gyomok kelése előtt elboronálja.
- Ha kezdenek kinőni a gazok, megint gyomírtó.
- Robikapa
- Gyomirtó
- előkészítés vetésre (elegyengetés stb.)
- Vetés, tápanyag, és öntözés.
Jó így?
Milyen gyomírtót használjak? (Ami olyan mint a piros ász: mindent visz :-)
Köszi a segytséget előre is!
Probaltam de nincs akkora fafurom amivel azt a nagy alatettányert be tudjan dulyeszteni. Gondoltam ra. HA majd veszekednek es egymast hozzavagjak a cseverokhoz akkor meghunyaszkodnak egy kicsit. ;-)))
Nem azert vannak rendes gepeim is csak azok annyira "szarok" hogy tönkre sem lehet őket tenni. Persze pontos preciz munkara sem alkalmasak. De egy ilyen asztal elkeszitesehez nem kell nagyon preciz munka.
Megvannak meg a meretek papiron ha valaki vallalkozik ra.
VAn egy ocska orosz láncfurészem ( meg a lancot sem olajozza ) egy orosz nagyerős furógépem a csavarok betekerésére egy flex a csiszolashoz vagashoz igazabol semmi mas gep nem kell hozza.
Ott hatul 17-18cm atmerőjű borovi rönkök vannak amibol homokozó lesz. majd arrol is lesznek képek.
Van egy olyan telepulés a kunsagban hogy Csemő.
Onnan hoztuk egy haverral tok nyersek voltak es szepen le lehetett kapni a "kabatjat" egyben. Abbol keszult a nagy hinta. A rovidebb lepcsofokokat a tüzépen vettem pofasabb 1 meteres akac rönköket. NA ebbol maradt ki annyi hogy az asztal labai es egyenm nem a lapok kijottek. A lapokat egy helyi asztalos vallalkozonal vettem aki bazi nagy rönköket csap szet 5 cm-es szeletekre. A festék az középtölgy. A menetesszár az 10es. a lapok 90/6(?)-os önmetsző csavarral vannak feltéve.
Na latod és is ÖKO vagyok valahol épp csak nem BIO58-al permetezek. ;-))
A hinta akac, ennek a laba is az csak a lapok valami Éger ami az eladó szerint puhabb es persze olcsobb az akaclapnál de keményebb a fenyőnél.
Ott a tavolban van 8 db borovi fenyő gerenda amiből homokozó lesz. kb 15.000 Ft-ba van amibol a festék a legdrágább.
Volt regen egy olyan szer amit ma mar nem lehet kapni mert nagyobb dozis volt a hatoanyaga mint ami ra volt irva na nekem abbol sikerul anno venni. Az nagyon jo volt. Szinte minden lefittyent tole de a fu meg gyorsabban nott. Marad az eles kés vagy egy jo késes gyepszellőztető. ;-)
Legujabb gyártmányom ...
A beton majd le lesz sulyesztve a fube hogy ne nője körbe annyira mert akkor nemlehet rendesen levágni meg konnyebben szetrohadhat a laba is ...
Ó,köszönöm Mindenkinek a segítséget!
Olyan Potyoró-féle,oldalán 2 állású piros gomb van.A pöckös beállítást nem értem,mit hova kéne.A 15 percekre emlékszem,nem egy drága bigyó volt.Majd lefényképezem.
Az analógon még oldalt is lehet egy kapcsoló, amelynek az egyik állásában állandóan megjelenik a feszültség az aljzaton, a másik állásban működik időkapcsolóként.
A bemenő oldalon minden egyes vízinduláskor sorban körbemegy a kimenete.Tehát először az első kört locsolja, aztán vizet leállítod, mikor elindul újra már a második kört locsolja, és így tovább.
A földbe teelpíthető szeleppel és az ahhoz való komputerrel tud együttműködni, és akkor egy szeleppel hatfelé tudsz naponta locsolni max.PErsze manuálisan is jó, de az a Gardena computer ismeri ezt.
szerintem mindkettőt. A levágott fű elveszi a fényt az élő növényektől, ezért is szokták "szellőztetni" a gyepet. Nekem -pedig összegyűjtöm a füvet- mindig marad a terepen, a fűnyíró szórja szét. A gereblyézés pedig arra jó, hogy tovább szellőztesse az állományt, a lefeküdt szállakat felállítsa és hát végül testmozgásnak sem árt...
A túl erős gereblyézés sem jó, pláne nem fiatal vetésben, mert a gyökerével együtt kifordítja a szálakat.
Te tudod jól, 8-10 kiló semmire sem elég.
Még az egy kiló-35 négyzetméter is tulzás, simán elmegy 1 kiló 20 négyzetméterre.Nagyon profi szóróka kéne, amivel tudnád tartani a fenti adatokat.
írtam:
"Szóval volt itt szó, valamikor egy mechanikus utválasztóról öntözéshez, ami nyomásváltozáskor lép - lép egyet az öntözési agak között, de sehol nem találom a hozzászólásokat.
előre is köszönöm
"
azóta tudom, hogy póknak hívják, de továbbra sem tudom hol lehetne venni. És nem találok öntözős topicokat sem :(((
igazából nem akarunk minőségi füvet, csak hogy legyen vmi.
először felmerült alternatívaként az is, hogy hagyjuk, hagy nőjön ami akar, és a fűnyírástól egy idő után úgyis kialakul a fű, ahogy jelenleg a házunk környékén. ott sem füvesítettünk soha, de most egész szép füvünk van.
a kecsketejet én is szeretem, szerencsére van is lehetőségem rá, hogy igyam :)
ha nem gáz a fűnek a kecskebogyó, akkor valszeg bevonom a szomszédot a fűnyírás-projektbe :) még a gyümölcsfák védelmét kell megoldani, mert azoknak a leveleit nagyon szeretik. az egyik meggyfánkat rendesen lelegelték, amikor áttévedtek tavaly.
Természetesen kiszórhatod ennek a dupláját is, ráadásul ha jó a talaj, kap elég vizet, rendesen nyírod és tápanyagot adsz hozzá, akkor idővel 1. osztályú golfpályád lehet.
Azért voltam egy kicsit minimalista, mert nem mondtad, hogy mire szeretnéd valójában használni. Ha gyomok elnyomására akkor tömött, erős gyep kell, megfelelő mennyiségű NPK-val (műtrágyával)
Ha tudod gondozni, locsolni (ez inkább pénz kérdése), tehát minőségibb gyepet szeretnél akkor tényleg ne sajnáld a fűmagot, úgysem ez a "tétel". A kiszórás után esetleg mégegyszer boronáld be, egyengesd el, öntözd be, hogy ne égjen ki, ne egyék meg a fűmagot a madarak.
A gyomírtózás hasznos dolog, bár amit én szoktam javasolni (Medallon) az csak zöldellő állapotban használatos, a földdel érintkezve ugyanis elveszti hatását. Hogy a földben lévő, magról kelő gyomok ellen mi a legjobb ezt nem tudom megmondani, talán egy gazdaboltos tudja. A legtöbb gyomot a kultúrnövényeknél is pre-emergens korban (tehát amikor már kibújt a földből) szokták legyőzni.
A kecske nagyon jó fűnyíró, és ebből csodálatos tejet tud adni (sajtot pedig annál inkább). A mellékterméke pedig jó trágyázó.
Csak információként: a kecsketej összetétele más mint a tehéntejé, ezért tejallergiában szenvedők is fogyaszthatják, a sajtot is :-)
ez a land roveres dolog frankon hangzik. lehet hogy veszek par barit, kidolgozom a technologiat, aztan egy uazzal korbehordom oket, ha nalam vegeztek:) de ez csak a jovo...
a problema az, hogy a fu meg kozben csak no es no, es addig is le kell valahogy vagni. szoval atmeneti jelleggel mar en is nezegetem a funyirokat. lattam is a hetvegen a praktikerben egy briggs motoros 6 loeros gepet, karos kerek allitassal, csak a nevere nem emlekszem. 109eFt volt, sajnos nem tudom hogy volt e kerekhajtasa meg mekkora a futartoja, mert ezek alig irnak ki valamit, eladot levadaszni meg lehetetlen.
a mulcsozassal kapcsolatban lenne kerdesem. a mulcs nem maga a levagott fu, pl komposztalva? mit kell azzal meg csinalni, illetve mit csinal a mulcsozo szett? eleg alap kerdes, tudom, biztos mar unjatok, bocsi, csak ugy eszembe jutott...
Sziasztok,
elnézést, hogy + kell kérdeznem, de az itteni kereső :((((
Szóval volt itt szó, valamikor egy mechanikus utválasztóról öntözéshez, ami nyomásváltozáskor lép - lép egyet az öntözési agak között, de sehol nem találom a hozzászólásokat.
Fontos volna megtudnom, hogy hol tudnék ilyet venni.
Ha ki is hajtanak a gyomok,az állandó nyírástól legyengülnek,egyszer el fogy az erejük.Szerintem új fűre a sok műtrágya bajos,mert nem megy a gyökere lefelé,ha fentről kapja a kaját,így ki fog égni a kánikulában,ha nem előbb a sok műtrágyától.És ha lesz tarack,ki fogja látni a nagy fűben?A pillangósok,mint a lóhere azért jók,mert nitrogéngyűjtőbacik vannak a gyökerükön,messziről zöldek ezek is,ha valaki olyan füvet akar,ami élvezhető is.
a szántón régen kukorica volt, az elmúlt két évben pedig lucerna.
8-10 kg 1000 m2-re?
én azt olvastam, hogy 30 m2-enként kell 1 kg, amivel simán kijön 30-35 kg fűmag.
nem akarunk tömött gyepet, esztétikailag nem olyan fontos, hogy milyen, mert a terület nincsen szem előtt, inkább csak azért kell a fű, hogy ne gazosodjon el a terület.
füvesítés előtt mennyire jó ötlet egy gyomirtózás? már fel van szántva, boronálva a terület, valszeg elég sok ilyen-olyan gazmag van a földben.
sujgojo:
A juh nagyon jó fűnyíró, harapja a füvet és nem tépi és ha van elég akkor nem tövig, a körmével szurkálja a földet, csak a bogyózása lehet zavaró.
Én is akartam 600 nm-es kertbe a város közepébe, de letettem róla. Nem szeret egyedül lenni, nem szeret megázni, de nem szereti a tűző napot sem, nem egyszerű tisztántartani se az ólját, mert a tiszta almot nem szereti, legalább részben már jó büdös pisis-kakis alomban érzi jól magát. Ha bármi baja van hangosan sír.
Angliában viszont kidolgoztak egy jó köztes megoldást: Helybéli birka tulajdonosok Land Roverbe beugratják hátra a komát, és befuvarozzák a faluba a fűtulajdonoshoz, és telepítik egy napra a bio-fűnyírót.
Ha volna rá igény, szerintem nálunk is működne...
Én sem szoktam elsöre vegyszeres gyomírtást javasolni, pláne nem fiatal (t.i. 1 évnél fiatalabb) állományban. A kézi gyomírtásban két dolog jó: a) szebb és egészségesebb lesz a gyep b) jó testmozgással jár.
Teljesen gyommentes gyepet én csak Íroszágban láttam. Söt, ott olyan volt a gyep mint egy állatnak a szöre: nem lehetett úgy szétfésülni, hogy a talajig eljusson az ember. Olyan puha volt mint a vaj. Mi magyar túristák az írek legnagyobb megrökönyödésére mezítláb szaladgáltunk a parkban... :-)
Szia jónevü :)
Igazából majdnem mindegy, hogy ilyen területre milyen fümagot vásárolsz. A legtöbb keverékben úgyis az angol perje és a vörös csenkesz dominál, e mellé kevernek némi réti perjét. Az elsö kettö elég jól bírja a strapát, persze nekik is kell a három alapvetö: jó talaj, sok víz és napfény. Ha ezek megvannak akkor már tényleg csak a gyommal kell megbírkozni.
Az Agro largo-t én annyira nem ismerem, szerintem ez inkább amolyan hipermarket-fü: olcsón átlagos minöség. A gazdaboltokban lehet kapni jobbat, igaz drágábban is. Én a Kertimagtól szoktam vásárolni. Nézd meg a csomagoláson a fémzárszámot (3-as vagy 4-es kezdetü) és kérdezz rá a minöségre.
1000 m2-re, függöen attól, hogy mennyire akartok tömött gyepet én 8-10 kg-ot javasolnék. Elötte írtsátok ki a gyomokat, ne legyetek türelmetlenek, utána könyebb lesz megbírkózni velük.
Ha a talaj nem annyira jó (kérdéses persze, hogy mi volt a szántóba vetve az árvakelések miatt), akkor az elsö nyírás után érdemes tápanyagot hozzádani és belocsolni.
Hi!
Én vettem Agro Largo California fűmagkeveréket és úgy tűnik bevált. Vigyázz, mert van olyan keverékük, amiben lóhere is van, ezt én nem venném meg. A dobozukra rá van írva, hogy mit tartalmaznak. Utólag már hajlok arra, hogy ki kellett volna próbálni a Eurogreen fűmagot, de nem biztos, hogy lett volna haszna, bár ki tudja: nem próbáltuk ki.
A gazokról: azt hittem, hogy 200 négyzetmétert nem lehet kézzel kigazolni. Hát tévedtem, nemsokára a teljes terület ki lesz gazolva, úgy, hogy csak hétvégenként legeljük. Eddig kb. egy nagy fazékra való gazt szedtünk ki belőle (van parlagfű, meg még egy jellemző, amit nem tudok, hogy micsoda), mintegy 15-20 munkaórával (nem tudom mennyi lehetett). Ja, a fű a 7 héttel ezelőtti hétvégén lett vetve, így nem merek permetezni. Viszont kézzel nagyon jó eredményt lehet elérni: ismerősöm, aki permetezte (a búza gyomirtójával, amit nem lehet csak úgy kapni) a pár hetes füvét, nem csak a gazt irtotta ki (bár tényleg hatékonyan eltüntette a gazt egy ideig), hanem a fű is megsárgult és egy visszamaradt a fejlődésben. Most már majdnem erőre kapott a füve, viszont újból gazos. Azt még el kell mondanom, hogy ahol két hete kézzel gazoltunk (igyekeztünk az összest gyökerestől kitépni) újra felütötte a fejét néhány, de csak néhány betolakodó. A gazölés technikája a következő: előtte el kell áztatni a területet, hogy a talaj felpuhuljon, majd a puha talajból a bűnösöket gyökerestől ki kell húzni. A lefűnyírozott gazok természetesen oldalhajtásokkal próbálkoznak, sőt vannak olyanok, akik egyenesen a gyökerük mellől növesztenek levelet. Azt remélem rosszul gondolom, hogy a levágott levél gyökeret tud ereszteni, mert csomó olyan gazt szedtem ki, amelyiknek alig volt a földben a gyökere, az egész pedig úgy nézett ki, mintha egy levágott levéldarab eresztett volna sunyin gyökeret. Erről nem tud valaki többet?
Eddig több, mint 8 kiló műtrágyát kapott a terület, (de lehet, hogy tizet?) jellemzően a Ferticare nevűt. Mostantól hanyagolom kicsit a szert, hamarosan folyadék formájú levéltrágyát fogok adagolni. (De legfeljebb az előírt mennyiségben.) Helyenként így is előfordul (vagy talán éppen ezért?) pár sárgásbarnás folt. Ez nem azt jelenti, hogy ott teljesen kihalta fű, csak azt, hogy kb. A4-esnyi területen a fű egy része ki van száradva. Azért ez ugye inkább műtrágyára utal, mint elégtelen locsolásra.
Természetesen azért szívunk ilyen sokat a fűvel, mert azt reméljük, ha megerősödik, nem kell már ennyit törődni vele, csak magától szép lesz. Viszont tarackkal még nem találkoztunk: kicsit félek is tőle, lehet, hogy több gondot okoz majd, mint a vakond!
Csao
otthon tervezzük egy kb 1000 m2-es terület füvesítését. korábban szántóföld volt, de most gyümölcsfák vannak rajta, és "alájuk" akarjuk a gyepet.
milyen típusú fűmagot ajánlanátok?
nem akarunk angolos gyepet, szóval vmi olcsóbb megoldás érdekelne.
az Agro-Largo fűmagjairól vannak személyes tapasztalaitok? náluk láttam egész elfogadható áron fűmagkeverékeket (vagyis a Gazdaboltnál az ő fűmagjaikat).
sziasztok, voltam hermeszben es kertem gyep mohaolo szert. montak hogy a nitrogenes mutragyahoz mar keso, ezert adtak ket zacskot, vasgalicot meg egy Thiovit nevu szert, hogy azzal permeztezzek. szerintetek ez jo lesz? megneztem, de egyik zacskon sem emlitik a gyepet, csak szolot, gyumolcsot...es gombaolo mind a ketto. a moha ezek szerint egy fajta gomba??
A geotextil - amiről beszélsz- soha nem korhad el, és leginkább gyepszalagos telepítés alá szokták tenni.
Ott ui. a hozott gyep gyommentes, és nehogy feljöjjön alóla a régi talajból a cucc.Ott megéri, mert a gyepszalag ára bőven sok ahhoz a 120Ft/m2 geotextil árhoz!
Azt egyébként javallott a konyhakertben, ha nem szeretsz kapálni.
Télleg nem jön át rajta semmi!
Szerintem böven elég 10 cm, még sok is.
Ebben is lesznek gyomok, gyommentes talaj nem létezik. A jó humuszos talaj arra jó, hogy a füved hamarabb kifejlödik és a kis piszkokat már megerösödve tudja elnyomni.
Azért,ha mindig lekaszabolod,mielőtt elfújná a bóbitáját,gyérül az ereje is újrahajtani.Különben megfosztod a gyerekeidet a bóbitafújástól és a koszorúkötéstől,mellesleg a fiatal levele jó salátába és valamilyen nyavalyára is.:)És nitrogénben gazdag talajon terjed.
Ízlések és pofonok. Sajnos a pitypang (taraxacum officinale) egy nagyon agresszív gyom. Ahol megjelenik és az ember nem írtja ki, ott nagyon hamar továbbterjed és idövel nem csak "egy kis" sárga virág borítja a földet hanem az egész csak az lesz. Jellemzöen a pitypang igényesebb helyen rontja az embert gyepét, a többi nagy gaz elnyomja a kis piszkot :-)
az a kérdésem, hogy a tavasszal megvásárolt, de veteményesben fel nem használt bioszövet (remélem így hívják) az, amelyik átengedi a vizet, stb, de a gazt már nem, nos az fű alá mondjuk 10 cm mélyen beásható-e, hogy a gazok ne nőjenek fel?
Spec. engem inkább a szúrós gyomok irritálnak. Az a rohadt acat(vagymi?), amiből elég sok jutott.
Amúgy tök úgy néz ki a dolog, hogy évről-évre változik a gyomok típusa. Gondolom miután kiírtódott az egyik, jön a következő, melyet addig elnyomott az előző.
Egyesek szerint a gyomok magvai akár 20 évig is pihenhetnek a földben...
Sose értettem, hogy egy kis pitypang vagy fehérhere miért zavarja a szépérzéketeket. Szerintem egy kis sárga virág még fel is dobja a fű látványát. Sokkal természetesebb, mint az agyonnyírt gyep.
Nyírjad nyugodtan,tedd a legalacsonyabbra,a gyomok nehezebben újulnak,mint a fű.És ha netán marad pár és nem tudsz aludni miatta,még ki is húzhatod.Jövőre már csak nevetsz a sok kényelmesen,akik mérgezik magukat.
Lásd potyoro lenti válaszát - is.
Ha már nem volt elég türelmed a magról kelö gyomok ellen védekezni telepítés elött akkor most már csak késöbb tudsz.
Ma megkérdeztettem a budapesti Bartók Béla úton található ingyenes kertészeti tanácsadót. Az ö válasza is (sajnos) az, hogy frissen telepített gyepen az ember jobb, ha nem kezd el vegyszeres gyomirtást alkalmazni, így én sem fogom. Nekem is sok a gyomom, szuláktól lóherén keresztül a pitypangig minden van benne, de reménykedem, hogy a fü idövel elnyomja a zömét. Az öszeset úgysem fogja.
Egy-két gyomféle valóban nem szereti a gyakori nyírást, így azok idövel elpusztulnak. Ez az idö lehet tényleg évek kérdése is. Én rendszeresen kézzel -és gyökeresen- gyomirtok, a legnagyobb hatást úgyis csak ezzel tudok elérni, pedig az én kertem is kb. 500 m2.
Ha esetleg összel újra telepítesz akor elötte pár héttel kezeld le rendesen. A másik ilyen szer, amit én tudok javasolni az a Medallon. Ez gyakorlatilag az összes növényt felperzseli. Pár hét múlva minden kvázi kiég, utána egy jóideig nem nö gaz. (Utána a madarak, szél, háziállatok úgyis visszahozzák a magokat). Ez a szer ahogy földet ér hatástalanná válik, viszont a tuják is érzékenyek rá, ezért nagyon közelröl kell kipermetezni.
Be nem tartott technológiával (felásás/kapálógépezés, egyengetés és gazösszegyűjtés, fűelszórás, finom betakarás hengerelés, locsolás) történt sport keverék elszórása után pár foltban erősen gazos lett a terület.
Hogy tudom kiirtani valamelyest a gyomot?
Hallottam hogy a sokszori fűnyírás segít. Hogy is van mindez?
Az érdekelt, hogy (fa esetén) simán a földön áll-e vagy valami tálcát használtok a tüzeléshez, ami esetleg megvédi a fűvet.
Vannak gázégőt használó ismerőseim, de én nem szeretnék gázégőt használni.
Fával.
Vagy hogy érted?
A lábak M20-as menetes szálból 40 centis darabok voltak eddig.Ezzel a földre állítva simán jó.
Most még akarok vágni rövidebbeket is, és akkor a kőből készült kerti sütödén is használható lesz.
Ha totális gyomirtást akarsz, akkor most ásd fel a területet, szedd ki az elpusztult növényeket, locsolj két hétig, utána Glialkázz, és ezt isméételd meg még kétszer. Utána füvesíts! Ha most ettől megijedtél, akkor készülj fel békésen együttélni a gyomokkal. Nem piszkálni akarlak, de a Glialka sem képes csodákra, nem elég az egyszeri kezelés.
gyomos területet 2 héttel ezelőtt glialkáztam, előkészítendő fűvesítésre a terepet.
nos, a tarackbúza kiszáradt, viszont vannak olyan gyomfélék, amelynek csak a leveleinek egy része sárgult be, és vannak, amelyek még vígan zöldellnek.
eddig nem tudtam, hogy a gliakla szelektíve pusztít.
vagy valamit elronthattam? :O
más. tetvek ellen permeteztem a vadrózsát, s alatta a fű teljesen kisárgult.
Lehet, hogy avval kellett volna a gyomnövényeket is permeteznem? :O
(azért furcsa, mert a vadrózsa levele nem sárgult meg és a tetvek is eltűntek)
Egyrészt látszik, másrészt gondoltam, harmadrészt az enyémnek is.
Három darab M20-as anyát hegesztettem az aljára, és abba lehet becsavarni a lábakat.De ha arrébb kell tenni a meleg cuccot, nagyon jól jön a fül!Multkor nem figyeltem, és a nép rendesen alágyujtott, akkor arrébb kellett tenni. :)
Gratulálok,dicső lovag,szép a kerted,szép a füved!Azé van szufla a barackfában,ha így hajt.Hamarosan ritkíthatod is.Mia manó ellen permeteztél már megint?
Képzeljétek, kihalt az egyik tujám. Brabant fajta, elöször csak a elevelek vége perzselödött meg, majd lassan az összes. A ketövel mellette lévö is kezdi, hasonló fajta. Bezzeg a smaragd bírja, semmi baja. Szerintetek mivel lehetne lekezelni a többit, hogy szép (és tömött) maradjon?
Szép kerted van, gratulálok. Föleg az tetszik, hogy nincs telenyomva mindenféle "parkosítással".
Ahhoz is komoly szakértelem kell, hogy a tülevelü alatt ilyen szép marad a füved. Gondolom éjjel-nappal ápolod.. :-)
Így van! :o))) Csak mi ezt ajándékba kaptuk. Amit a traktor boltban vettünk, az két horgász szomszédunké lett. :o))) De szvsz, azon is lesz kaja bőven! :-D
rferi: a mi boronatárcsánknak lábai vannak, azon áll, bár ez a képen nem látszik. :o)))
Csináltam egy képet, azon a csonkolt barackfa is látható, és a fűből is valami. Ma lenyomtam a növényeket BI(o)58-cal! ;-) [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Nekem legalább 60 centis kéne, annyian vagyunk mint az ororszok. Meg aztán annyian vagyunk mint az oroszok + még szeretem ha van helyem pakolgatni rajta az áldozato(kat)t.
Ha valamelyikőtök lát ilyen méretben, kérem szóljon.
Köszi
Én az enyémnek hegesztettem fület is.6mm átmérőjű vasrúdból, 10centire kilógóan a szélétől.A legnagyobb rotyogásban is hideg, mert vékony, és elhül.Könnyeben lehet vele sütni, mert egyik kézzel tartani lehet a tepsit
Van csikargatva-leszedve is, mégis mohás. Évente kétszer kap nitrogént, és a sok gond mellett a környék legszebb füve. A malacok alá pedig teszek lepedőt, bibibííííííííííí! [A hivatkozott kép már nem található meg a tar.hu-n]
Hopp, ez az tárcsa sütéshez engem is érdekelne, régóta szeretnék egy ilyet csak nem tudtam hol a fenében keressem. Budapesten nem tudtok valahol ilyen boltot, ahol levadászhatnám???
Köszi
Ha ilyenre gondolsz , akkor mi most vettünk két ismerősünknek egy traktoros boltban. A bolt Horton volt, a Hatvan felé vezető főúton, a jobb oldalon, de pontos címet nem tudok. Két darabot vettünk 2000 Ft-ért :o))) Egyébként a hatvani piacon, egy Ukrán pali árul darabonként 4000 Ft-ért, de most éppen nem volt neki. Viszont jövő hétre lehet, hogy visz ki.
Talán még nem dobták el az ismerőseim a Szergej telefonszámát :-D Ha érdekel...
A moha ellen már ki is szórtad a megfelelő szert:vasgálic.A mohairtó,tápanyaggal dusitott csodáknak is ez a hatóanyaguk.Igaz, én még csak vizben oldva használtam,egész jó hatásfokkal irtotta a mohát.
Nekem gyomirtásban lenne szükségem épkézláb ötletekre. No persz olyanokra ahol nem fizikailag négykézláb javasolja a gyomirtást. Szulákféléktöl, taraxacum-okon keresztül a heréig minden van a kertemben.
Úgy tudom van valamilyen kétsziküre szelektív gyomirtó, kis tételben is lehet vásárolni. Tudja valaki, hogy mi ez és hogyan müködik, mennyire hatékony?
Shankie
a moha olyan "gyom" ami relativ könnyen eltávolítható. A moha egyik fö ellensége a napfény és a levegö. Javaslom ezért a gyepszellöztetést. Ha nincs elég pénzed gyepszellöztetöre (bocs, nincs hosszú ö és ü betü a gépemen), akkor javaslom az erös gereblyézést fügereblyével. A gyepszellöztetö lényege, hogy a szellöztetés mellett gyomlálja is a mohát.
A mohás területek fölülröl a nagyobb füvet kaszáld le. Emellé javaslok vegszeres tápanyagpótlást is. Egy-két tápanyag kifejezetten mohásodást gátló anyagot is tartalmaz, ez általában rá is van írva a dobozra (A Compo is ilyen).
Amit én szoktam még használni kisebb felületeken az a nem hosszan tartó tápanyag-pótlás. Folyékony halmazállapotban lehet kapni, vízzel kell higítani és öntözökannával kijuttatni. Ez is mohásodást gátló. Ha árnyékos helyen van a füved akkor ezt gyakran kell megtenni.
Sziasztok.
A másfél éves fű elég jól néz ki már a kertben, de (gondolom mert nagyon agyagos a talaj) iszonyat mohás a földfelszín. Nem csak az árnyékos helyen, hanem a napsütötte részen is. Mivel tudnám megkínálni, ami eltakarítaná???
Köszönöm :-)
Akkor tényleg szerencséd van. Én pár éve vettem (ráadásul kertészboltban) fümagot aminek kb. fele kelt ki. Vissza -nyilván- nem lehetett vinni. Talán arról is szó lehet, hogy jó helyen tároltad, szárazon.
Rferivel mindenben egyetértve én azért benzinmotorost javasolnék. Úgy van, ahogy írtad, a kétütemű motor az olajat a benzinnel kapja, ezért bármilyen meredek lejtőn jól használható.
Ha jól kalkulálok, akkor kb. 1800-1900 m2-en kellene füvet nyírni? Ekkora területen már indokolt a fűnyíró traktor is. Ha egy óra alatt végezni akarsz a fűnyírással, akkor legalább 80-90cm vágószélességű kell.A meredek lejtő miatt kb 15LE teljesítménnyel számoljál.
Ha érdekel, új 15,5LE-s BRIGGS motoros, gyűjtős 92cm vágószélességűt 420 000,- +ÁFA-ért 1 év garanciával tudok szerezni.
Én márciusban találtam a garázsban egy csomag fűmagot, aminek a felirat szerint 1999-ben járt le a szavatossága. Elvetettem, és most gyönyörű, dús füvem van.
ePress
ennek sokféle oka lehet, leginkább az árnyék.
Az én tapasztalatom szerint három dolog kell a szép gyephez: jó talaj, sok napfény és sok víz. Ehhez -ha nem annyira tápgazdag a talaj- akkor szükségeltethet némi tápanyag is.
Ha megvan még a fümag doboza, nézd meg a fémzárszámot, ennek rajta kell lennie. Ezen -ha jól tudom az utolsó szám- jelzi a minöséget 1=elsö osztaly, 3=harmadik (legrosszabb) osztaly.
Ezekben a változatokban (sport, pázsit, akármi) nincs jelentös különbség. Az angol perje (Lolium perenne) úgyis min. 40% van benne, és ez annyira elterjedt, hogy ha csak sokkhatás nem éri akkor kikel.
Szóval én azt tenném a helyedben, hogy most még tavasszal amikor jó az idö (=esös, napos) és nem annyira gyomos akkor vagy vess utána vagy ásd fel és vesd be mégegyszer. Ha azonban nagyon árnyékos tehát alig süti a nap akkor én is inkább komoly szakemberhez fordulnék.
Tavaly késő ősszel vetettem sport fűvet egy területre.
A többi füves résszel ellentétben itt még mindig hajszálvékony a fű és nem nagyon hoz oldajhajtásokat (vagy csak nem tűnik fel), rendszeres fűnyírás ellenére sem.
Szerintetek:
a, más fűkeverék
b, a késő őszi vetés miatt a nem megfelelő fűfajta kikelése
c, nem megfelelő talaj
d, árnyékos rész
20% lejtő = 1 méter vízszintes vetületen 20 centimétert esik (emelkedik) a talaj.
Fogsz egy méteres rudat, ráteszel egy vízszintmérőt, beállítod vízszintesre úgy, hogy az egyik vége a földön van.Megméred a másik végénél a talaj és a rúd távolságát.Ahány centi, annyi %.
-
70 méteres telken, ha elektromosat veszel, akkor javaslom, hogy építs ki egy elektromos gerincet vagy a telek középvonalában, vagy valamelyik kerítés mellett.Ezt jó vastag vezetékből készítsd, ajánlanám a 3x2,5 vezetéket.Erre azért van szükség, mert a hosszú és általában vékony hosszabbítóvezetékeken nagyon sok a feszültségesés egy 1200-1500 wattos fűnyírónál, és elmegy az ereje a motornak, nem tudja leadni, amit kell.
Kialakítasz két-három konnektort a kert hosszában, és attól már rövid hosszabbítóval dolgozhatsz.
Köszi,
a tanácsokat!
A 20%-os lejtő mit jelent pontosan?
Hogyan tudom ezt kiszámolni?
Ha jól értem akkor két ütemű az mivel az üzemanyagban van akenőolaj, nagyobb lejtőn is jól használható, míg a 4 ütemű motor csak meghatározott szögig használható...
A kistraktorokkal mi a helyzet?
Érdemes olyanban gondolkodni?
(A telek cirka 70 m hosszú és 30 széles. Perzs ezen van egy 130nm-es ház , meg terasz.)
- 6 napra ra kikelt a fu nagyresze.., a locsolovezerlest is sikerult osszeepiteni, felprogramozni a logikai vezerlot es most ott tartok, hogy aztse tudom mikor locsol :)) ez tuti jo
Javasolnám, hogy a lejtő nagyságát pontosan mérjed meg.
Ha a lejtő a 20%-ot meghaladja, akkor négyütemű benzinmotor nem ajánlott.
Ha a telek méretei és adottságai megengedik (nem túl hosszú telek, kevés akadály, bokor), és 40-50 méternél nem kell nagyobb hosszabító, akkor fűgyűjtős, elektromos, minimum 45cm, vágásszélességgel és 1500-1600 watt teljesítménnyel.
Ha a terület nagyon tagolt, a kábel húzkodása gondot jelent, akkor kétütemű motorral szerelt fűnyírót javasolnék. Nehéz beszerezni, de tudok ebben is segíteni.
10-20% lejtő között lehet négyütemű motorral szerelt fűnyíró is, de csak TECUMSEH motoros, ugyanis ez max. 20% lejtőig alkalmas.
10% lejtőig HONDA, vagy BRIGGS motoros is lehet, a HONDA jobb.
Akár két-, akár négyütemű motorosat veszel, legalább 48-53 cm vágásszélességgel, 5,0-5,5 LE motorral válasszál.
Ekkora lejtős területre az önjárós (még elektromosban is) feltétlenül indokolt.
Most vagyok túl némi fű telepítésen (3x50nm) és új fűnyíró vásárlást tervezek.
Neten láttam egy 1400W-os Gardenát, központi magasság állítás, beépített levegőztető (rugós), mulcsozós. Papíron korrektnek tűnik, mondjuk nem olcsó, 80000Ft.
Viking is jó minőség lehet, ME400-as, 1200W, hasonló de mulcsozó külön opció ill. levegőztető nincs, 64000 Ft.
Van még ALKO Comfort 1400W primitív magasság állítással 35.000 körül.
Van valakinek tapasztalata a Gardenával? Vajon mennyire praktikus a beépített, külön kapcsolható levegőztető?
Szia hurvinyek
ha már nem a pénz a döntö szempont akkor a benzinmotoros javaslom. 1500 m2 - függetlenül az eséstQl nem elhanyagolható kábel- és mozgás szempontjából. A benzinmotoros nem annyira nehéz, hogy ezt ne bírnád el, ráadásul soha nem szabad lejtöirányra vágni, csakis azzal párhuzamosan, hogy ezzel is csökkentsd az eróziót.
A benzinmotoros gépek egyik gyakori hátránya, hogy nincs hozzájuk fütartó, így utána gereblyézned kell. Ezért csakis olyat vegyél amin van ilyen tartály.
Ha találsz olyat, ami nem elkaszálja a füvet, hanem elvágja az még jobb, hiszen nem bántja annyira a füvedet.
fűnyírókkal kapcsolatban venék szívesen tanácsokat.
Cirka 1500 nm.
Lejtős talaj. Cirka 40 méteren esik vagy 5-10 métert.
Milyen fűnyírót érdemes venni?
- Benzin motorosat? (van aki azt mondja, hogy gond lehet ha a nagy lejtő miatt nem megfelelő a amotor kenése) Hány lóerőset? Milyen motor , milyen márka?
- Villanymotorosat? (hány wattos?)
- Vagy fűkaszát?
Megvan a PARDNER kukoricapermetszer. Most van teszt alatt hogy igazabol mennyit kell kijuttatni a fure hogy ugy veselkedjen mint a calcurea vagy valamai mas hasonló vagyerek.
Tudom, hogy az előbbieket már te is leírtad, csak ki akartam emelni, hogy a kérdésben a válasz is benne van. Én megpróbálnám egyébre használni azt a lyukat:)))
Az esővíz felhasználásával a probléma a következő.
A pázsithoz heti 25-30 mm csapadékra van nagyjából szükséged, azaz kétszer 12-15 mm, azaz kb. heti 5-6 m3, évi kb. 140-170 m3.
Ha kb. 80 m3 hasznosítható csapadékot ad a tető, arra számítani lehet, hogy ugyanennyit már kapott a pázsit is, ugyanolyan méretű felületről lévén szó.
A bökkenő viszont az, hogy a tavaszi-őszi időszakban, amikor az eső nagyrésze leesik, a pázsit csak a felfogott mennyiség töredékét fogja igényelni.
Ellenkezőleg, nyári időszakban, amikor égetően kellene, eső híján hetekig is üresen maradhat a tartály.
A kérdés tehát: vagy arra ruházol be, hogy tavasszal spájzolj nyárra, irgalmatlan méretű tartállyal, vagy marad a tavas megoldás, vagy az eddigi módszered.
Vizgyűjtőről írtam mar par lappal regebben ebben a topikban, keress ra a "Mia" kulcsszora.
Ez a tartaly neve.
A megvalositassal persze meg en is gatyazok. :)
Szunyogok ellen van egy Vectobac 12 AS szer, ez
larva ellen jo. Kerdes az hogy lehet-e kiskerbe kapni.
Sziasztok, egy láma kérdés, de mivel nem volt az elmúlt idöben ezért most felteszem:
az idén frissen vetett füvem kezd elgazosodni. Szulákfélékböl van sok és minden más kétsziküböl.
Van valamilyen megoldás amivel ki tuidom írtani? Tényleg segít a gyakori nyírás (nem körkéses)?
Miert jo bajlodni az esovizzel ? Mert csak az a kettőő kozott a kulonbség hogy esoviz. Mind a kettot a hideg folbol szivod ki szivattyuval. Semmi mas. Nekem volt hordom de a fold felet. jöttek a szunyogok ezerrel es beleposhadt a viz. Meg is szuntettem.
Szerintem számoljunk! (Már megint kezdi Herr X :-))
80m3 víz mondjuk 250Ft/m3-rel számolva 20 000Ft / év.
Egy szivattyú mondjuk legyen 10 000Ft.
Tehát 10 évre nézve (nem diszkontálva, nem számolva áremelkedéssel, bízzunk benne, hogy a vízdíj emelkedés nem lesz magasabb, mint az infláció)
10x20kHUF= 200 kHUF megtakarítás
Ha ebből levonjuk a kötelező szivattyút, akkor marad 190 000Ft nyereség. Ha ennél kevesebből meg lehet oldani a ciszternát, akkor buli, ha nem, akkor bio/eco....
Tudományosan nem vizsgáltam,de a ház egyik ereszcsatornája alatt van egy 200 l-es leselejtezett tejtankunk,a szomszéd alsóépületéről egy nagy hordóba jön hozzánk az esővíz.Ezek 4 mm esőt tudnak egyszerre befogadni,a felesleg kifolyik egyenlőre az utcai csatornába.Itt az Alföldön nagy tárolásra nem kell berendezkedni,sőt egy idő után poshad hamar,szúnyogok is megtalálják.Egyik lapban láttam,hogy kútgyűrűkben fogják fel a vizet,ha az egyik megtelik,megy a következőbe.
Hi!
Természetesen a 80 köbméter az éves összes vízmennyiség. A tárolásra elegendő csak kb. a legnagyobb eső kétszeresére méretezni, mert ugye eső után, amikor "megtelt" a tároló, nem kútból, hanem ciszternából locsolnék, amíg ki nem fogyna. Ha olyan esős időszak lenne, hogy az esők közöttt nincs szükség locsolásra (például egy hétig naponta rendesen esik) akkor szerintem annak az egy hetes időszaknak az esővizét kell tudni tárolni. Ezt még nem tudom mennyi lehet, majd megkérdezem a Meteo-ban. Persze számítással célszerű meghatározni a ciszterna méretét, azzal a feltétellel, hogy mekkora gyakorisággal akarom megengedni, hogy túlcsorduljon, azaz végső soron mennyire legyen hatékony. A száz százalékos hatékonyság túl nagy méretet eredményezne, de pl. a 80%-os már sokkal kisebbet, mert itt biztosan nem egyenes az arányosság:).
Érzésem szerint 6 köbméterrel már nagyon jó hatásfokú esővíztárolót lehet kialakítani ekkora vízgyűjtőre. Tehát a kerti tó nem felel meg a felhasználás igényeinek, hiszen mint mondtam, az eső (vagy esős időszak) után összegyűlt vizet (ami semmiképpen nem 80 köbméter, csak kis töredéke lehet szerintem) amint lehet, ellocsolnám, majd amikor az elfogy, locsolnék kútról.
Ja és még egy kérdés: pontosan mit is jelent az szvsz?
Jó éjt!
Ha valóban hasznosítani szeretnéd a 200 négyzetméteren felfogható csapadékmennyiséget (kb. 80m3), szvsz hatalmas tárolóra lenne szükséged, aminek a megépítése bármilyen megoldással is hatalmas összegbe kerülne. Illetve egy megoldást javasolhatnék, ami még szép is: Csinálj nagyméretű kerti tavat!
Egy megfelelően nagyméretű gödör, kifóliázva, egy kevés növény a partjára...
Innen szivathatod is a vizet, és elegendően sokat fel is foghatsz.
Figyelem! Akit zavar az itt következő szellemi maszturbáció, az ne olvassa el ezt az áltudományos hozzászólást!
Kedves Herr X!
Nem vettem észre, hogy te csakugyan bonyolult modellel próbálkoztál. Az igazság az, hogy azt hittem, nem látod a fától az erdőt. Mindenesetre abban is biztos vagyok, ha működőképessé akarnád tenni a modelledet, nem lenne elég a fejedet törni; bizony meg kellene a gyakorlatban vizsgálni, hogyan is vágja le a kés a füvet, stb. Tehát most már tisztában vagyok a kiindulásoddal. Ja és persze, hogy a mi modellünk a pontosabb, mert a tiéd nincs kidolgozva! Akkor lenne csak jó a tiéd, ha a megfelelően bonyolult szerkezetéhez megfelelően pontos adatok tartoznának. Szerintem így félrevezető (lehet) a használata.
A valóságot nem lehet megismerni. Természetes, hogy a tudomány csak közelíti a valóságot, ez nem hibája. Az a lényeg, hogy tudjuk, hogy mit szabad elhanyagolni ahhoz, hogy a gyakorlatban elfogadható pontosságú eredményt kapjunk. És ehhez nem elég csak gondolkodni, gyakran mérni is kell! Ezt a tényt a sok képlet levezetésénél jobban ki kellene hangsúlyozni, nem csak számon kérni a vizsgán a hallgatóktól.
Hú de keményen nyomjuk!
Csao
Előkérdés: ugye a fű nem tud kiégni akkor sem, ha nagy melegben locsolják? Esetleg a frissen kelt füvecske?
Lehet, hogy csak nem találtam még semmit az esővíztárolókról, mert nem vagyok túl tapasztalt Internet használó? Vagy itt tényleg nem szerepel ez a téma? Pedig határozottan emlékszem, hogy olvastam valahol erről.
Tehát: készített már valaki közületek esővíztárolót? Én most közlöm az elképzelésemet:
A 200 négyzetméter frissen füvesített udvarhoz létesítenék ciszternát. A gyűjtőterület: a ház kb. 100 négyzetmétere, valamint a melléképület és az állatok fedett helyei. Ez összesen kb. 200 négyzetméter, amire azt is mondhatnánk, hogy megduplázza a fűre jutó eső mennyiségét. Azt hiszem a hasznosítható vízmennyiség évente kb. 400 mm lehet, vagy ennél kevesebb, mert a téli csapadékot nem valószínű, hogy maradéktalanul fel lehet használni tavasszal egyrészt túl nagy tároló kellene, másrészt az az érzésem, hogy kora tavasszal elég az eső is, a télen megtelt tároló így aztán tavasszal túlcsordul. Nyáron azonban valószínűleg üresen konganak a ciszternák, a lehullott csapadékot néhány nap múlva újra ki lehet locsolni.
Adottság: van egy régi emésztőnk, amit át lehetne alakítani, de attól tartok, semmivel sem kedvezőbb, mint egy újat építeni. Hézagosan rakott B30-as tégla, kb. 4 köbméteres. A 200 négyzetméter vízgyűjtőről így egy évben összesen 80 köbméter vizet lehetne (sajnos nem egyenletesen) kilocsolni.
Az alábbi tanácsokat kaptam eddig a régi emésztő átalakításához: a vasbeton fedelű pöcegödör fedelét arrébb kell húzni. Az undorító téglákat gőzborotvával meg kell tisztítani, hogy a vakolat tapadjon rájuk. Majd pl.: vízüveggel turbózott vakolattal kell vízzáróvá tenni az oldalfalat, majd a régi födémet visszahúzni rá. Gond: ki fog nekem ebbe munkagödörbe belemenni?
Mapei termékekkel vízzáróvá tenni kb. annyiba kerül, mint újat betonozni.
AK-KO műanyag? víztároló nagyon drágán létezik, láttam az Interneten, nevetségesen magas áron.
Ha nem lesz jobb ötletem, betonozok magam a következőképpen: mivel nálunk tényleg nagyon homokos a talaj, a kiásott gödröt meg kell támasztani, pl. hullámpalával. (Remélem tudok szerezni roncs állapotút, ami másra már nem jó) Ez lesz a beton bennmaradó zsaluzata, mely a talaj felőli oldalon lesz. Ezek után már csak a belső zsaluzatot, a fenéklemezt, abban a szivattyú mélyedését, valamint a födémet kell megoldani. Egyszerű, csak sok munka, költség, meg túl végleges szerkezet. Haverom apja ilyesmit csinált kb. harminc évvel ezelőtt, de neki muszáj volt, ha a hétvégi telken vízhez akart jutni.
A különbség az alapmodell felállításából következik.
Te azt feltételezed, hogy a fűnyíró késének forgási sebessége által lefedett terület nem összemérhető a fűnyíró tolása által lefedett területtel, azaz a kés forgása nálad egy koronggal írható le.
Az én modellemben viszont a fűnyíró által "megtett vágatlan területet" a kés a penge szélességében vágja le, tehát nálam a nyírás a kés forgási sebessége miatt diszkrét lépésekben történik.
Ugyanez a te modelledben folyamatos.
A valóság szerintem, ha a fű egy adott pontját és a penge viszonyát nézzük valószínűleg egy olyan spirál pálya lesz, melynek középpontja tolás irányban halad.
Tehát a két modell csak közelíti a valóságot, de nem írja le pontosan egyik sem.
És azt hiszem el is érkeztünk a mai tudomány leggyengébb pontjához: a világot csak egyszerűsített modellekkel tudjuk megfogni, mert
a. egy pontos modell megalkotásához rengeteg peremfeltételt is figyelembe kell venni
b. a matematikai függvényekkel nehezen írhatók le a természeti folyamatok
Nem véletlen vannak közelítő függvénysorok sem. (Taylor sor, Fourier sor, stb.)
Szumma szummárum a te modelledben a te megközelítésed a jó, az enyémben meg az enyém. Hogy melyik modell a pontosabb....(???)
Mára sokan elfeledték, hogy a vita viszi előbbre a dolgokat, és hogy a vita észérvek felsorakoztatása a véleményünk mellett, és célja a másik meggyőzése.
Nekem egyébként tetszett az eszmefuttatás, érdekes, mennyiféle módon lehet hozzáfogni a feladat megoldásának...
Tudnám miért gondolja mindenki, hogy egy rigolyás, sértődős öregúr vagyok.
Egyszerűen csak élvezem azt, amit az ókori görögök is szerettek: problémákról vitatkozni. (Csak sajnos az mai korban a vitának van negatív felhangja is.)
A reakcióm pusztán azt fejezte ki, hogy tetszik az elgondolás, de "csak" labor körülmények közt igaz.
Szöges hengerrel bármikor lehet szellőztetni, csak jót tesz a fűnek. A nitrogén műtrágyákkal csínján kell bánni, mert a zöldet megugrasztja, viszont a gyökérzet nem erősödik. De hetente semmiképpen nem érdemes használni, inkább havonta.
Valóban, a "dolgozatom" feltételezi a sík, lapos, egybefüggő terület meglétét, és megkövetlek még a szél irányával, és sebességével sem számoltam. Na BUMM! Ha bokraid is is vannak, és kisebb a fűgyűjtőd, - és még ezer tényező lehet - egy kicsivel tovább fog tartani a fűnyírás.
Hi!
Mielőtt komolyan előhozadnék a fűnyírókés átmérője és a teljesítménye közötti egyenes arányosság bizonyításával, egy szintén nem ideillő témával fárasztanám a kedves nagyérdeműt:
Múlt héten vakond túrt a 2,5 hete kikelt fűben! Kis riadalmat keltett, mert nem magas túrást csinált, hanem hosszabb szántást, de vissza lett taposva. Viszont kisvártatva a teraszon találta meg húgom a tettest; biztosan a macskák valamelyike vitte oda, de ki nyírta ki? És miért nem volt rajta sérülés? Csak nem a játékos, ifjú herélt kandúrunk pofozta jobblétre? Remélem így volt és ezentúl is kifogja az összes áskálódót.
Még valami: haverom 450 négyzetméter füvére egy hete 5 kiló pétisót és 6 kiló Ferticare (Kemikál) műtrágyát szórt, mire a pangó gyep egy hét alatt látványosan megugrott. Meg lehet ismételni ezt a kezelést most, újból, egy hét elteltével?
Valamint: csinált "szöges hengert" és azzal szellőzteti/lazítja a gyökereket. Ezt ugye csak tavasszal lehet? Egy éves a füve és nem az igazi. Ugye nem követ el ostobaságot:)?
Ami pedig a fűnyíró késátmérőjét és a teljesítményét illeti:
1.) mozdíts el a síkban egy kört egy egyenes mentén úgy, hogy az eredeti kör helye is megmaradjon (pl.: AutoCad másolás parancs, vagy rajzold le papírra, körző, vonalzó segítségével)
2.) így kapsz egy olyan területet, amit a kör mozgatása okozott, ez egy súrolt terület.
3.) mit gondolsz mekkora ez a súrolt terület?
Mert te ugye azt szeretnéd hinni, hogy ez a kör sugarával valahogyan négyzetes összefüggésben van. Akármilyen kicsi is az elmozdulás, a félkör által súrolt terület (merthogy ugye az súrolja) egyenlő a kör átmérőjének és az elmozdulás mértékének szorzatával. Ezt akkor lehet nagyon könnyen belátni, ha az elmozdulás nagyságrendekkel nagyobb, mint a kör átmérője, mert akkor szemre látszik ez az összefüggés, egyszerűen érezhető. Azonban már az ókorban is felfedezték (sajnos nem tudom már, hogy ki volt) ezt az összefüggést. Szóval nem kell itt nulla vastagságú körcikk szelettel meg hasonlókkal bajlódni. Azoktól, akit zavar ez a téma, bocsánatot kérek. Remélem sikerült meggyőznöm a kételkedőt!
Pá
Nem akarom előről kezdeni, de itt pont a 10cm/1LE-t boncolgattuk, hogy ez mennyire lineáris vagy sem, illetve mennyi füvet vág "egyszerre" a més.
1LE ~ 0.75kW
Ha 10cm/1LE-vel számolunk, akkor egy 32cm-es elektromos fűnyírónak már 3 fázisúnak illene lenni.
A többi tényleg egyszerű. :-)
(Még sosem láttam így levezetve. Ráadásul a legszebb, hogy ez az elmélet csak focipályára igaz. Házi gyepre nem, mert ott kerülgetni kell különböző ojjektumokat, úgyhogy soha, sehol nem sikerült 1 órán belül végezni...)
Hát nem semmi, ez a tudományos értekezés a fűnyírók teljesítmény-számításainak elméletéről. Pedig a megoldás szvsz ennél sokkal egyszerűbb:
Bizonyos korlátokon belül teljesen mindegy, hogy mekkora a motor fordulatszáma, egy a lényeg, a fűnyíró kés átmérője, ami megadja a vágásszélességet. Ha ugyanakkora sebességgel tolsz két fűnyírót, de az egyik 2x szélesebbet vég, annak a vágásteljesítménye éppen a duplája, mint a másiké, tehát fele annyi idő alatt végzel a fűnyírással. Persze ehhez valószínűleg 2x nagyobb teljesítményű motorra lesz szükséged.
A PISZOK-nak igaza van, a gyakorlatban az alakult ki, hogy 10 cm vágásszélességenként 1 LE motorteljesítmény indokolt. Ugyanis ilyen viszonyszámmal lehet elérni átlagos fűmagasság esetén egy elfogadható nyírási sebességet, ami elegendően nagy teljesítményű motor esetén 1 m/s, kb. 3,5 km/h.
Most már könnyen kiszámítható, hogy egy adott területre mekkora fűnyírót kell vásárolni:
1. A fűnyírást "illik" 1 óra alatt elvégezni, utána ugyanis már kezd nagyon nyűgös lenni a "kuncsaft". A fűgyűjtő ürítgetésével kb. a teljes idő 1/3-át töltjük el, tehát a nyírásra marad 40 perc, azaz 2400 s.
2. A terület nagysága példánkban legyen 1000 m2.
3. Így a szükséges vágásszélesség: 1000/2400=0,42 m, azaz 42 cm + 5cm az átfedésre, összesen 47 cm.
3. A szükséges motorteljesítmány: 4,5-5 LE
No én kerestem itt az indexen további hozzászólásokat, de vmiért nem hajlandó betölteni olyan oldalt.
A kérdésem, hogy ki tudja hol kapható vetőmag (vagy micsoda?) ?
Igen ám, de ha 4cm-t tolod előre a fűnyrót két fordulat között akkor a penge csak legelől vág 4cm füvet. ahogy fordul oldalirányba úgy egyre kevesebb a vágott vastagság. 90 fokkal elforsulva a haladási iránytól ez már nagyon kicsi és 4cm re a forgástengely mögött medig 0. ezért koránt sem szabad a teljes 1/2-ed körcikkel számolni mint terület...
tegyük fel, hogy 1.5 m/s sebességgel tolod a fűnyírót és mondjuk 4cm széles a penge. (ekkora az élezett rész, amivel ténylegesen vág a kés; minél nagyobb a vágási szélesség a penge annál nagyobb, tehát arányos a kés sugarával)
Egy elektromos fűnyíró 2800 1/min névleges tengelyfordulattal működik. (Forrás Alko fűnyírók). Tehát 1 másodperc alatt ~47 fordulatot tesz meg.
1.5m-en a 4cm-s pengének ~38x kell vágnia egymás után, hogy minden fűszálat lenyírjon.
Ez a szám elég közel van a 47 fordulathoz. (Mindkét végén van penge a késnek, de az szerintem csak azért van, hogy egyenletesebb legyen a vágás, amit az első penge meghagy, a másik levágja)
Tehát a fentiekből látszik, hogy a vágott terület arányos a penge méretével, ami viszont arányos a kés sugarával. A körív hossza is arányos a kés sugarával, ezért tartom fenn továbbra is a négyzetes arányosságot.
- no, locsolorendszer telepitve... :-D
- mult heten szerda-tol szombatig tartott a muvelet, 125m KPE cso kerult lefektetesre, 12db. rotoros szorofej, es 12db. spray szorofej, 2 koros rendszerben, ossz terulet 340nm, + egy kissebb 5nm sziklakert-es resz - mikroszoroval, tovabba meg lett egy 15m-es 1m szeles hosszu sav csepegtetocso rendszeru, ide 32m hosszu cso kerul.
- uhh megkinlodtun rendesen, de most szepen varjuk a magok keleset :)
- hogy en sem maradjak ki, mar egy vakond megjelent :(, egyelore nem kupacot turt, hanem egy kb. 5m-es savot huzott (tolt)a fold felszine alatt kicsivel.
Hi!
Feltételezésem szerint a fűnyíró haladási sebessége állandó, azaz a nagyobb fűnyírót sem tolod gyorsabban. Ez az alapfeltételezés.
A következőt nézzük: egy perc alatt mindkét fűnyírőt ugyanolyan távolságra tolod, így a levágott területek hossza azonos. A szélessége azonban nem! A kétszer olyan széles késsel bíró fűnyíró tehát kétszer olyan széles területet vág le ugyanannyi idő alatt, ebből következik, hogy kétszer akkora a teljesítménye.
Ha viszont bonyolítani akarod: a második sortól kezdve van már átfedés. Ha az átfedés állandó érték (pl. 4 cm), akkor eleve nem is egyenesen arányos a fűnyírók fajlagos teljesítménye, annál jobb, minél szélesebb a kés. (Pl.: 33 cm-es fűnyíró: a második sortól kezdve az átfedés miatt csak 29 cm a hatékony vágószélesség, míg a 46 cm-esnél 42 cm, azaz a 29 viszonyul a 42-hez, ami a 46cm-es javára szól: 33/46 > 29/42)
Ami a lényeg: a gép már üres fűgyűjtővel is inkább a hátsó kerekeken terhelt, de teli fűgyűjtővel még nem próbáltam. Orrnehezékről nekem kell majd gondoskodni, ha mégis borulni akar:)... hogy én erre nem gondoltam!
A vágási terület lineárisan nő a kés átmérőjével...:) Kicsit gondold át jobban.
Továbbra is tartom magam a négyzeteshez, ugyanis tapasztalat, hogy gyorsabban tolom a fűnyírót annál, mintsem egy 0 vastagságú körívvel modellezhetnénk. Különben a nagy füvet nem csak szép lassan tolva lehetne lenyírni (különben megfogja a motort a fű).
Ez viszont már nem a topic témája és érdekes matematikai modelleket lehetne felállítani a fűnyírás sebessége vs. kés hossza.
:-)
UI: A 80 literes fűgyűjtő nem fogja hanyattrántani a gépet? Vagy tettek orrnehezéket is a gépre? :-)
Hi!
A vágási terület lineárisan nő a kés átmérőjével...:) Kicsit gondold át jobban.
Én hétvégén a Metro-ban vettem az egyik akciós fűnyírójukat: Budget BEM 1500-1 -et.
Néhány mondatban beszámolnék a kezdeti tapasztalatokról:
Ennyi pénzért nem számítottam csodára, néhány részlet aggasztóan gagyi a gépen. Sajnos ezek között van a fűgyűjtő is, pedig pontosan ezért vettem meg: 80 literes (ha minden igaz, de még egyszer lemérem!). A fűgyűjtő ugyanis úgy néz ki, mint ami nem fogja bírni a majdani igénybevételeket, mert vékony a fala, lágy az anyaga. Az egész gépet kissé áthatja az igénytelenség, aminek pár példája: mozog a bekapcsolókar, nem kimondottan merev a tolókerete, kerekei természetesen ennek sem csapágyazottak, stb. A leginkább zavaró benne azonban a hangja: 92 dB van feltüntetve a gépen és ennek megfelelően nagyon meglepően hangos. Ja és csak 1500 Wattos.
Viszont vannak előnyei is: 30-85 mm a vágásmagassága, ami igen kedvező. Lehet, hogy jobban jártam volna az Alko Classik 46-E-vel? Ezzel már nem idegesítem magam, majd idővel megtudjuk, hogy beválik-e, vagy sem.
Nem árt figyelembe venni, hogy 200 négyzetméter területen használom, és ezért gondoltam, hogy 1500 Watt elég lesz, mivel nem engedem majd nagyra nőni a füvet.
Ennyi. Csao
Bocsi, hogy ennyire visszamegyek, egyet is értek, csak annyi hozzáfűznivaló, és figyelmeztetés mindenkinek, hogy a traktoroknál is érvényes az, hogy a legolcsóbb kategória ugyanazokat a hibákat vonultatja fel nagyban a többihez képest, mint az akciós "kávédarálók" kicsiben...
Erőben is az szabály, hogy minimum 1 LE jusson minden 10 cm vágószélességre. Ergo a vicc ott kezdődik, amikor 3,5 lóerős motort pakolnak a 40-46 cm vágószélességű "akciós" fűnyíróra...
kösz,
locsolni belátható időn belül tudom...
Az a gondom, hogy a ma még apró gyfák idővel, kombinált korona lévén megnőnek és akkor árnyék lesz.
Most vmi olyan gyorsan növő kéne, ami egy-két hónapon belül megnő, és takar, hogy a gazok ne nőjenek.
Fűszerek közül én a kakkukkfüvet hallottam.
ezek am csak tavlati tervek persze. ha majd egyszer nem "itt" lakom, hanem "ott", legalabb szezonalis jelleggel, akkor valik aktualissa.
egyebkent tegnapi is lerohantam estere. ez ugy nez ki, hogy 5 korul elindulok atbunyozom magam a dugon, hat, fel het korul lent vagyok. es egyszeruen ugy megigez az a csond meg madarzene, hogy nincs lelkierom beinditani a funyirot. pedig mar egyes helyeken terd folot log a fu. szoval ezert kell egy csendes "nyiro gep", de egyelore valoszinu a bernyiras lesz a megoldas.
Az a hatkerből nem hallatszik majd :-))
-
Félretéve a viccet, igazából tényleg jó lenne, ha meg tudná oldani, mert szvsz sokat kapna (emócionálisan) egy ilyen "projecttől".
Én csinálnám, ha tehetném.(Imádom a pirkapörkűttet ősszel (is))
Vincák - árnyékban, napon is szépen nőnek
Palástfű, gerániumok, berki pimpo, gyöngyvirág, sedumok, borostyánok, orbáncfű.
Aztán a különböző fűszernövények pl. a menták, kakukkfüvek nagy területet benőnek. A sziklakertiek közül is sok jó.
Hirtelen ennyi jutott eszembe.
Attól is függ napra vagy árnyékba, tudod locsolni, vagy nem, milyen a talaj, jártok-e rajta?
Üdvözöljük a nomád, szittya magyar ösztönödet, ráadásul azért is mert ez éppen nem irredenta ösztön!
De ha hétközben a hatkerben laksz, akkor felejtsd el a barikat, mert azt nem lehet a fészer mellé állítani egy hétre :-((
Két kérdésem lenne a T. fűszakértőkhöz:
1: Amit írtál a homok kiszórással kapcsolatban, mert nálam is agyagos a talaj és olvastam, hogy homokkal lehet lazítani, az lenne a kérdésem, hogy elég kiszórni és az majd bemosódik a talajba, vagy bele kell dolgozni valahogy?
2: Van egy laposan elterülő, cakkos szélű, szúros gyom a kertben (acat?) amit nem tudom, hogy lehetne kiirtani. Az Oázis boltban azt mondták, hogy kereskedelmi forgalomban nem kapható olyan kétszikű gyomirtó ami eredményesen pusztítaná el az acatot - feltéve hogy erről ez a gyom van nálam. Van erről valami tapasztalatotok?
hat nalunk ugy 8-900nol az egesz terulet, meg ha csak a fele lenne fu, az is sok. a napos reszeken meg milyen talajtakaro jo, amivel nincs tobb munka mint a fuvel es szep is?
Igen, ezért nem szoktuk gyűjtőzni, tavasszal nincs az a fűgyűjtő, ami elég nagy lenne. Ha áll kicsit, akkor meg már mehet is a komposztba, vagy mulcsnak.
Sujgojo, muszáj az egészen fűnek lenni? Kevesebb fű=kevesebb nyírás, kis kapálás?:-)Ültethetsz sok talajtakarót is.
Viszont a fűnyírógyártók is elmennek a nénikéjükbe, amikor leírják, hogy melyik fűnyírót hány m2-hez ajánlják.
Ezek alapján megvettük az Alko Classic 38-ast, aztán szívunk, ha a fű egy kicsit nagyobb, mert piszok hamar megtelik a fűgyűjtője. (Több idő a fűgyűjtővel szórakozni, mint az effektív fűnyírás, kábelcibálás stb.)
Szóval a most vennék fűnyírót a létező legnagyobb fűgyűjtőset venném.
nalunk is bug a kornyek foleg igy tavasszal hetvegen. komolyan, a hatodik keruletben ahol most hetkoznap lakom, neha nagyobb csend van mint a zoldben.
a kabel, hat nem tudom, biztos zavaro az is. szoval ezert gondoltam erre a bari-bio megoldasra, az most ugyis olyan nagy divat. sok elonye lenne, persze munka nelkul ez se mukodik, de valahogy a termeszethez sokkal kozelibbnek tunik, mint az allando berreges.
persze lehet hogy csak az eddig elnyomott, nomad legelteto szittya magyar oszton ebredezik bennem:)
600 nm az pite, itt 1000 nölt, 3600 nm-t kellene nyírni. Mi kb. ennek a felét nyírjuk benzinessel, az is egy nap legalább, gereblyézés, fűgyűjtés nélkül.
A zajban igazad van, az újabbak kicsit halkabbak. Ekkora területet szerintem kín villanyossal nyírni.
Nekem otthon villanyos van ~600nm-re és nem a kábeligazgatás a zavaró. Hanem az, hogy kicsi a fűgyűjtő. Márpedig elektrongyosnál nem láttam még 55L-nél nagyobb fűgyűjtőjűt.
Igaz a benzinesnél sem sűrűn, azok már vászon gyűjtőzsákosak.
A benzinest meg betiltanám legszívesebben, mert elég uncsi, hogy hétvégén a fél környék benzines fűnyírójától zajos a környék. A szagát legfeljebb csak a közvetlen szomszéd érzi, de a hangja több utcányira elhallatszik.
nyirnek en, csak az az atkozott zaj ne lenne. mar villanyfunyirora is gondoltam. az teljesen hulyeseg szerintetek? teljesitmenybe nem erik el a benzinest?
Úgy tudom a megfelelő fűnyírás alapja többek között az éles fűnyírókés. Az enyém sajnos tönkrement.
Tudnátok abban segíteni, hogy hol találok széles válastékkal rendelkező boltot? Baumaxban néztem de ott nem találtam megfelelőt.
Nem tudom,találsz-e olyan baritulajt,mert szaporítani is akarják,ha már van nekik,így kossal is bajlódni kell.Nyáron friss víz kell,árnyék,estére,esőre szállás.A fű mellé abrak.Elég-e nyáron is a fű,ha nem locsolod,összetapossák,bogyózzák.Ha betegek leszenk,ne tán feldobják a bocskort?Inkább nyírjál füvet.:)
A talajfertőtlenítő a növényeket nem bántja, csak a talajban lévő rovarokat, férgeket aprítja.
Minden esetre én még várnék a fertőtlenítéssel, had erősödjön a fű, ugyanis a fertőtlenítő szert kiszórás után kissé be kell dolgozni a talajba. A friss füvet pedig nem jó még "vakargatni". Bár a bedolgozás úgy is történhet, hogy a szer kiszórása után mész- és agyagmentes homokot szórsz ki(mosott homok). Ez kifejezetten előnyös, ha tömör, kötött a talaj.
A fertőtlenítő szer, amit használok: DIAZINON 5G. 970,- Ft/kg volt az ára.
tozatu es rferi,
en ugy gondoltam, hogy mondjuk egy kornyekbeli tenyesztotol aprilisban elhoznam az x db barit, letetert cserebe vagy meg is vennem, aztan szeptemberben meg visszaadnek neki x-n db barit, ahol n a veszteseg+sajat fogyasztas. igy nem kellene telen dolgozni veluk. azt nem tudom, hogy lehet e barit nomad tartani, mint lovat pl? mert akkor csak egy jo kerites, ivoviz, meg egy akol kellene nekik, es nem allando felugyelet.
mezontofu,
a nyuszi se rossz, bar abbol 10-20szor annyi kellene. a parizsi repteren szerintem inkabb csak dekoracio szinten voltak jelen, ha csak nem voltak legalabb 20000en:)
Szia Vikiviki! Tegnap az őrző bácsival megszakértettük a kérdést, ő volt a legértelmesebb, a ma reggeli melósokat is beleszámítva.
A rács műanyagból van. A kő alatta kb 5-10 cm, a rászórt homok szerü, ám annál tapadósabb anyag csak azt a célt szölgálja, hogy a kö közötti réseket kitöltse és egyenletes felületet adjon. A kö és a kitöltő anyag a vízelvezetés miatt van. Miután ezt jól egybedöngölték, tettek rá még 5-10 cm földet, ledöngölték azt is és arra meg a rács, amit ugyancsak földdel töltenek ki és jól bedöngölik. A föld épp olyan magasan van benne, mint a rács. A füvesítést még nem láttam, bár lehet a mag a rácsot kitöltö földben is. (Szerintem nem volt.)
Egyébként ahol a rácsot árulják, ott biztosan megmondják ennél precízebben a technológiát.
Üdv! Nálunk adott egy olyan talaj, melyben még gyomok sem (!!!) élnek meg, pedig néhány éve még pázsit volt. Kérdésem az lenne, hogy érdemes-e javítgatni, vagy full talajcsere a megoldás? Ha talajcsere, akkor milyen mélyen, mikor, talajtípus, stb.? Köszi!
Szerintem ezt vizsgáld felül,mert egyrészt télen is etetni kéne,ahhoz most kéne kaszálnod.És egyéb,abrak,istálló dolgok is kellenének,így minden nap dolgoznod kéne.1-2 darabot legeltethetsz,amit aztán megeszel,de mellette maradna még,amit nyírni kéne.Vagy bérelj barit,de az meg ciki,más kakijában mászkálni.:)
Mindenképpen barika.Mondjuk ekkora területre már kell vagy egy fél tucat szerintem.
A juh azért jó, mert harapja a füvet.Ráadásul elég alacsonyan, olyan 4-5 centis szinten képes erre, szóval pont megfelelő.Itt nálunk egy pár évvel ezelőttig a rétet egy birkás tartotta karban.Volt egy 150 darabos nyáj, azzal jártak körben, persze hatalmas területen.
Mikor kissrác voltam, a szomszéd utcában 300nöl területen az egyik pasi minden tavasszal vett tőle két választási barit, őszig fűnyírtak, akkor meg pörkűtt lett belőlük.
Egyetlen "hátránya" van csak:pázsíton megpunnyad.Annak sokféle fajból álló fű kell.Tehát ne az angolpázsítra állítsd rá, hanem a réti keverékre.
:-)))
Ferihegyen is bárányok legelik/legelték!
Párizsban sok évvel ezelőtt nyuszik voltak a reptéren.
Én abszolút outsider vagyok, de ezt láttam sokx.
Mézontófű
sziasztok, meg nem irtam errefele.
elso kerdesem a funyirasra vonatkozna. en nagyon nem szeretek fuvet nyirni, foleg azert mert zajos es monoton. raadasul nalunk nagyon sokat kellene (1000nol). gyakorlatilag allandoan nyirhatnek. amire vegzek kezdhetem elorol, pedig annyi sokkal elvezetesebb kertimunka lenne. innentol kicsit off a tema, lehet az allattenyeszto topikban kellene rakerdeznem, na de...
szoval mostanaban azon gondolkodom, hogy egy nagyobb funyiro, vagy traktor helyett nem lenne e jobb valami allatot tartani. azonkivul, hogy ez mennyi egyeb maceraval jar, hallott valaki erre a celra alkalmas "tipusrol":)?
a kecskerol azt mondjak, hogy gyokerestul mindent megeszik, fak lombjat is leragja, szoval meg kikotve se franko. esetleg barany?
gyerekkorombol emlekszem, hogy egy olyan domboldalon jatszottunk, ahol baranyokat legeltettek. nagyon szep zold, eleteros fu nott ott. en sokkal szivesebben szedegetnem a baranysz@rt madarcsicsergesben, mint egy traktor botkormanyat huzigalni hangzavarban.
A rácstelepítés technikáját az Örs vezér téren tanulmányozhatod, ha arra jársz. A Kerepesi út 80. előtti sarki szakaszon épp most alakítják ki ezt a környezetbarát parkolótípust.
Úgy látom a rácsok alá valami világos (fehér) követ/ kavicsot tesznek, arra okker színű por alakú homok állagú valamit, arra a rácsot, majd belesöprik a földet. Minden rétegnél tömörítettek.
Elég pipecnek fest féli kész stádiumában.
Szerintem is az a legjobb mergoldás, ha az életfeltételeit szünteted meg. Ha nincs kaja - nem megy a földedre!
Szórj ki talajfertőtlenítő szert, ami elpusztítja a férgeket, rovarokat. Ezt minden gazdabolt tartja.
Utána helyezzél ki vakondriasztókat (rezgéskeltő), ami távol tartja a vakondokat.
A talajfertőtlenítést idővel meg kell ismételni, ugyanis a vakondrisztó önmagában nem elég! Ha nagyon éhes a "betolakodó", és kajaszagot érez, tehetsz ki bármilyen riasztót, fütyül rá!
Én ezt a módszert alkalmazom, és eddig bevált, pedig a szomszédban túrnak!
HELP! Vakondunk van. Ez nem dicsekvés, de gyanítom senki nem is irigyel érte. :((( A frissen telepített füves (már egy hetes a fű)földet előszeretettel túrja a kis dög. Nem tudom hogyan tudnánk megszabadulni tőle. Valami jó ötletet várnék.
Kaptuk a jó tanácsot, hogy ki kellene figyelni mikor túr, és egy határozott gyors mozdulattal kilapátolni a földből. Ennél kevésbé időigényes megoldás érdekelne. Ki hogyan birkózott meg ezzel a gonddal.
Köszi előre is!
Szerintem ne tegyel ala betont mert akkor hamar kiszarad a fold felette es kieg . Lehet hogy eleg "beletaposni" utolag ? Mert ugye ha letepited akkor eloszor lerakod majd betakarod foldal mejd vetes.
Sziasztok!
Az udvarunkba mindig beállnak a vendégeink kocsival. Ezért a fű sajnos elég áldatlan állapotban van. Szeretnénk ilyen fém fűrácsot alkalmazni, ami alig észrevehető, mégis védi valamennyire a füvet. Hogy kell ezt lefektetni? Kell alá beton, murva, vagy egyéb dolog? (mert akkor ugye nem sok helye van a fűnek nőni...)
Még mindig azt mondom, hogy a gyűjtős fűnyíró traktor lenne a végleges megoldás.
Az alternáló fűkasza nem szedi össze a levágott füvet, tehát gereblyézhetsz, ami ekkora területen borzalmas meló!
Ha nem nyírod a füvet gyakran, akkorára megnőhet, amit már a Viking MB 555 sem tud lenyírni, nem is beszélve arról, hogy a fűgyűjtő mérete mindenképpen elmarad egy traktorétól.
Damilossal nem ajánlanám, mert az nem vág, csak tép, és roncsol, esetleg gyökerestöl is kiszedheti a fűszálakat.
Szerintem, addig, amíg meg nem erősödik a fű semmivel sem szabad nyírni. Amikor már erősebb, akkor nagyon éles késű fűnyíróval le lehet nyírni.
*reggelt!
*napot!
*reggelt!
*reggelt!
*reggelt!
*reggelt!
*napot!
*reggelt!
