Szeretném olyan hölgyek véleményét olvasni, akiknél a szex és a pisilés összekapcsolódik. Élvezik pisilés ingerét, szeretnének, vagy szeretnek szex közben, előtt, utána bepisilni, a férfit lepisilni. Esetleg a maszturbáláshoz kapcsolják a pisilést. Megtörtént (de nem fantáziált) események leírását is szívesen venném (akár férfitársaimmal megtörtént esetet is). Urak urakkal megtörtént esetei is szóba jöhetnek, de erősen not recommended
„Társkereső hirdetmény közzététele esetén a topik nyitója a moderatúrától a lehetséges legszigorúbb retorziót fogja kérni!”
Azt hiszem,hogy Te nem érted a lényeget,mármint azt,hogy mit élveztem ebben.Ha ismernéd a hozzászólásaimat egy másik topicból,akkor rájönnél a lényegre,amit most nem áll módomban részletesen ecsetelni.
Biztos vagy te benne, h ez pisiszex volt??? (Már amit a partnered művelt veled...) Szerintem ez egy szadista, megalázó aktus volt, ami idegen a pisiszextől. (hacsak nem vagy mazochista...)
A pisiszexben az a lényeg, h mindkét partner élvezze a dolgot, de legalábbis ne érezze magát megalázva a dolog által. Nem azért pisiljük le, h éreztessük vele "felsőbbrendűségünket".
Én így élesben nem pisiltem le a párom,csak úgy,hogy a melegvízben az ölébe ültem és elengedtem...Viszont ő a multkor,amikor hisztiztem, erőszakkal a kádba rakott,és jéghideg vizzel letusolt tetőtöl-talpig,és közben lepisált.A forró pipi izgató volt,de a hidegviz az kevésbé.:-(Utána nem engedte,hogy normálisan lefürödjek,és vizes hajjal kellett lefeküdnöm,de ez már nem ebbe a topicba tartozik.)
És milyen felállásban? Én már próbáltam: hanyatt fekszem és a fejem fölé guggol a lány, puncija széthúzódik és néhány csepp után folyni kezd...
Aktus után kb. 5 perccel csináltuk, de szinte azonnal újra képes voltam...
Ja, ezt mondhattad volna már előbb, akkor nem strapálom magam! :))) Az első szemelvény áltudományos (igaz, de nem a jégkristályról szóló része), a másik meg túl tudományos... Egyébként a grafit kristályrácsa (hexagonális lap) régen ált. isk. tananyag volt.
Nagypatkány!
:-D
Elképzeltem, amint az eszkimóasszony sárga jégkristályokat potyogtat tat tat. (A pék pókja meg csak keresi a leesett állát! :)
Ha a viz jegecce (bocs - kristaly) lesz hidegben, akkor az eszkimoknal a topiccimben emlitett technikai megoldas eseten az eszkimoasszony akkor jegecet (bocs - kristalyt) szor az eszkimoemberre.
Micsoda perverzitas!
Elkepzelem, ahogy az eszkimoember allo szerszaman ott kopognak a sarga kristalyok, vagy jegecek, vagymik....
"Az M2O általános képlettel jellemezhetõ oxidok közül a kuprit és a jég a legfontosabb számunkra. A kupritban az O atomok szabályos tércentrált rácsot alkotnak. Az O atomokat a Cu atomok tetraéderesen koordinálják. A szerkezet valójában a cristobalit rácsához hasonló, csak a kation-anion helyek felcserélõdnek (anti-cristobalit rács).
A kémia a jégnek legalább 9 módosulatát ismeri, melyek jelenléte a hõmérséklet és nyomás függvénye (a polimorf módosulatokat római számmal különböztetik meg, az I-es módosulat pedig még a kristályrendszerre jellemzõ betût is kap, h = hexagonális és c = cubic = szabályos). Ezek közül földi körülmények között (1 atmoszféra nyomáson, 0 és -120 °C között) csupán a hexagonális jég-Ih stabilis. A jég-Ih alapvetõen molekularácsos vegyület, melyben minden H2O molekula tetraéderesen koordinált a 4 szomszédos H2O molekulával (hasonlóan mint a SiO2 a b-tridimit szerkezetében). A szerkezetben kovalens és H-kötések egyaránt találhatók. A laza szerkezet eredménye a kis sûrûség (kisebb a sûrûsége mint a víznek, ennek az eredménye a fagyás közben létrejövõ térfogat-növekedés. Amikor a jég-Ih megolvad, akkor a szerkezetben lévõ H-kötések egy része kezd felszakadozni, ami már lehetõvé teszi a molekulák szorosabb illeszkedését, mely együtt jár a sûrûség növekedésével.
A jég-Ih -120 °C alatt a szabályos Ic módosulattá alakul át (ez b-cristobalit rácsú), mely a Naprendszer külsõ bolygóin bizonyosan jelen van. Általában véve elmondható, hogy a jég módosulatainak szerkezete az SiO2 ásványok szerkezetével mutat szoros analógiát."
A kristályos anyagok fizikai tulajdonságait a kristályszerkezet nagymértékben befolyásolja. Például a grafit és a gyémánt egyaránt tiszta (elemi) szén, tulajdonságaik azért eltérők, mert kristályszerkezetük különbözik.
Előbbi a miskolci, utóbbi a pécsi egyetem jegyzetéből való. Rajzot keresni lusta vagyok, ha ezután se hiszed el, h kristályok, lelked rajta!
Elég komoly értekezés. Elég ennyit kiemelni belőle:
Az elektronburok pedig 8 negatív töltés? elektront tartalmaz. Közülük 4 elektron két nem köt? elektronpárt hoz létre. A másik kett? pedig a hidrogének egy-egy elektronjával két köt? elektronpárrá alakul.
Meg még ezt:
A fényvizek szaporíthatósága azt jelenti, hogy a gyógyító információk más vízekre is átvihet?, ehhez elég 9 csepp fényvízet egy liter vizbe csepegtetni, és 24 óra múlva fényvízként viselkedik és akár tovább szaporításra is alkalmas.
Ennyit az ezoterikus baromságok (fényvíz stb.) világából, mint komoly tudományos tényekről.
A grafit és a jég mint kristály? Milyen rácsszerkezettel?
Hosszú idő után végre megint élvezhettem pisilő párom látványát. Négykézláb állva pipilt miközben simogattam. Számomra izgató volt... (A direkt pisiivást én sem kultiválom, de ha akció közben becsorog egy kicsi a számba, az nem baj. :)
Hát mindig én legyek az, aki visszatéríti ezt a reményteljes topicot a megfelelő kerékvágásba?
Szóval akkor:
Ha én előállnék azza a kéréssel, hogy lepisilhessem őt, akkor megfagyna a levegő körülöttünk....na, akkor most a levegő jegec lesz a levegőből vagy mivan?
Nem, tényleg nem meggyőző, sőt, kimondottan indirekt információkat tartalmaz.
Ezt találtam keresőkben, sajnos papírra írott anyag nincs közelemben, és nincs elegendő ismeretem.(Bár meg vagyok győződve, hogy nekem van igazam.:))
Nincs itt valahol egy fizikus, aki felvilágosítana bennünket?