Ma próbáltam álligatni de nem nagyon sikerült, a gyujtásfék majdnem teljesen be volt tekerve, szóval azzal nem nagyon lehetett játszani.
Viszont kitekertem és olyan gyanús a vége szerintem ki van belölle egy darab törve, ha lesz időm veszek bele egy másikat hátha azzal produkál valamit...
Egyébként most hogy feltettem a burkolatát így már nem is olyan vészes begyujtáskor a láng kicsapása sőt a házból a kis lyukon már nem is csap ki a láng.
Még 1 kérdés: alapesetben a led-em zölden világít. A "nullázónak" nevezett gomb megnyomása után is zölden kell világítania vagy nem? Nálam most az a helyzet, hogy ha ki/bekapcsolás után nyomom meg a "nullázó" gombot, akkor zöld marad. Ha HMV csiholás után nyomom meg, akkor vadul piros. Ez hibát jelez vagy azt, hogy "nemhiba" esetén ne nyomkodjam a reset gombot? Ha ez valódi hibát jelez, akkor a szaki el tudja kapni a hiba forrását, ugye?
Ez az oldala nem veszélyes :) Valami olyan cuccra gondoltam, ami két részből áll. Berakom a furatba az egyik részt, ebbe pedig belehajtom a másik részt és ahogy halad előre feszíti szét az egyik részt.
Hát a fék az veszélyes üzem, arra azt mondanám, hogy a gyárilag odavalót kéne tenni. Különben esztergálni picit kuposra, és beütni, esetleg elötte mélyhütőbe tenni, hogy táguljon az üregben.
Ez egy autó féknyerge. Nem tudom hogy mi az anyagösszetétele, valami vasötvözet. A kéziféknél van egy kivezetése, 20-20,4mm átmérőjű 27mm mély és ezt a kivezetést le akarom dugózni. És igen, később ki kell szedni, hogy meg legyen rendesen csinálva, ha más nem, a műszaki vizsgára. Nem tudom, hogy mekkora nyomás lehet benne, a szervízkönyvben nem találtam adatot erről.
Olyan vakdugóra lenne szükségem, ami egy 20mm átmérőjű furatba feszül bele úgy, hogy tutira tömít is. A furatban nincs menetes, és fémből van. Ez a dugó lehet akármiből, lényeg hogy jól tömítsen, és a rendszerben lévő olajnyomás se nyomja ki.
Holnap megpróbálom azt, hogy kinyitom a vízmennyiség állító csapot teljesen és addig tekerem befele a gyujtásféket amíg éppen hogy csak ben nem gyullad. Aztán elzárom teljesen elzárom a vízmennyiség állítót és megnézem úgy mit művel a technika...
-15 fokban kb 5 kW a hőigény. Bőven elég. Este a program szerint csökkentek 1.5 fokot a kívánt szobahőmérsékleten és csak reggel kapcsol be a kazán amikor a program visszaállítja 22 fokra a szobahőmérsékletet (kinti -3, -5 körül).
Ami érdekes, hogy 44 fokos előremenőnél (ekkor 40 fokos a visszatérő) beáll az egynsúly, azaz a radiátorok és a padlóban megtekert visszatérő (konyha, WC, fürdő) pont leadja az 5 kW-ot és a kazán 4 fokot tud emelni ennél a tömegáramnál / teljesítménynél. Hiába lenne magasabb a termosztát által kívánt előremenő, nem tudja tovább emelni. Ez így jó is nekem,mert pont az volt az egyik problémám - erre még nem kaptam választ a Vaillant-tól - hogy a két zóna közül csak egyikre tudom megadni a fűtési görbét, a másik önálló életet él, és sokkal magasabb (indokolatlanul) a kívánt előremenő. A leírás szerint a 2. zónának is az 1-es beállítását kellene követnie. Így legalább ez valami korlátot jelent (persze csak ha mind a két zóna fűt).
Igen,a max teljesítményt korlátozod,a beüzemelőnek meg kellett volna kérdezni,hogy mennyi a beépített teljesítményed és ez alapján beállítani a kazánt.A legtöbbjük megkérdezi,a Tied úgy látszik,csak a lóvét vette fel.
Nem, de többfokozatú (2). A jelenlegi beállítás: melegvízkészítés 2-es fokozat, fűtésnél pedig részterhelés szerint.
Amit észrevettem, hogy sokkal kevesebbet kapcsolgat és lasabban fűt fel mióta levettem 5 kW-ra. Létezik, hogy ezzel a maximális teljesítményt korlátozom?
Mi a ráció abban, hogy gyárilag maximumra van állítva a részterhelés? És a beüzemelő (Vaillant) sem foglalkozott ezzel.
Akkor megvan a magyarázata és logikus is. Mondjuk a pontosság kedvéért átkeresztelhették volna az 1"-os csövet 27/25"-osra, de gyakorlati értelme nem lett volna.
van ennek egy hosszabb sztorija, aki unja ugorja at:
erdekelt, hogy melyik dimenzioja az egy col a colos csonek. kis kutatasba tellett, de a sztori tok vicces: anno amikor megcsinaltak a szabvanyt, akkor a szukseges szilardsaghoz a letezo gyartastechnologia mellett a kb 4mm falvastagsag kellett. igy jott ki, hogy a belul egy col csonek mennyi a kulso atmeroje. ez lett a szabvany. utanna fejlodott a technologia, es vekonyabb fallal is tudnak szabvanynak megfelelo szilardsagu csovet gyartani. mivel a menet kivul van, a kulso atmero nem valtozhatott, a belso lett a nagyobb. igy a mostani colos, ketcolos, stb csonek semmelyik dimenzioja nem a nevleges.
Van ezekből több féle, azért annyi falvastagságnak mindenképpen kell lenni, hogy rávághassam a menetet és még maradjon is valami. Előkerested a táblázatot, jól tetted most már ezt is tudjuk.
