Tovább folytattam a szűrővel a próbálkozást. Azt tapasztalom, hogy a belső fekete gyűrű rész minél vékonyabb, annál jobb. Viszont közben találtam pár érdekes jószágot a vízben, amiknek azonosításában kérném a segítségeteket:
Az első kép 20x, a második 10x objektívvel készült. Az első képen főleg a bal oldalon látható 2 valami érdekel. Készítettem videót is amúgy, nem feltétlen róluk, csak mint érdekesség: https://www.youtube.com/watch?v=iFVDQYdHwvs Sajnos a szenzoron lévő port sehogy nem sikerül eltávolítani jól, ami a videón meglátszik. Egyébként nagyon szép a kék háttér vizuálisan, tényleg lenyűgöző, még fotografikusan nem tökéletes, de szemmel nagyon jó cucc, megérte kipróbálni.
Nehogy azt hidd, gyári megoldásoknál is gyakran látható a háttér egyenetlensége. Különösen széles látómező esetében. Érdemes alaposabban megfigyelni a képeket.
A Mikropolychromart meg nem ferde megvilágításra, hanem Rheinbergre készítették. Egyébként arra az U7 magyar kondenzor saját megalkotói szerint jobb volt (csak rajtuk kívül senkinek nem volt lehetősége ellenőrizni).
És a DIK esetében se könnyű teljesen homogén hátteret előállítani, a kondenzorprizma helyének és nyírásának pontosan megfelelőnek kell hozzá lennie. További gondot okoz a nagy apertúrájú lencsék erős görbülete, mert a keresztezett polárok egyenletesen sötét hátterét rontja, ez szintén a háttér inhomogenitásához vezet interferenciakontrasztnál.
Ha a Köhler beállítás minden részletében pontos(*), akkor egyenletes lesz a megvilágítás, bármilyen alakú, vagy színű a rekeszlap.
(*) Vagyis optimális a rekeszlap helye, a kondenzor és a fényforrás beállítása, és minden optikai tag centralizálva van. Ez mind együtt igen ritkán teljesül.
Köszi szépen :) A méretezéssel nekem is vannak gondjaim, annak köszönhető az egyenetlen háttér. Ma szerintem a cégnél nyomtatok pár mintát belőle, hogy könnyebb legyen kivágni. A kondenzorra nem is gondoltam, kipróbálom este azt is. Szerencsére van még minta bőven. Nekem eléggé bejön a kékes háttér ezeknél a vízi mintáknál, de sokat kell még vele kísérletezni, hogy jó legyen.
Őszintén szólva a te képed szerintem jobb mint az eredeti.
Ott ugye két kép van, a felső a saját szűrős, az alsó DIC-kel készült. Nekem a szűrős verzió inkább tűnik egy (picit ferde) színes-sötétlátóteres megvilágításnak, mint egy DIC-hez hasonló "árnyékos" képnek. Valószínűleg túl nagyra vette a hold (és a középső kör) átmérőjét azt pedig azért csinálta, mert különben a fehér fény elnyomta volna a kéket. Ehelyett inkább keskenyebbre kellene venni a holdat.
Meg még az is fura nekem, hogy a két teljesen különböző eljárással készített kép háttere pontosan ugyanolyan színű...
A te képeden egyetlen "kivetni való" van, hogy a háttér nem egyenletes. Ez egy tipikus probléma a ferde megvilágításoknál, és ennek az az oka, hogy a rekeszlap (vagy az lámpa) nem az ideális konjugált képsíkban van. Ha tudod, próbáld meg a rekesztlapot fel-le mozgatni. Esetleg az egész kondenzort is mozgathatod, különösen, ha a lámpa valamennyire szórt fényt ad.
A másik - egyszerűbb - megoldás, hogy a rekeszlap alá közvetlen teszel egy mattüveget vagy pauszpapírt. Ez tipikusan nagyon sokat javít.
Ma kihasználva az utolsó meleg napot, elmentem mintát venni a tóból. A meleg, napos idő meghozta gyümölcsét a tó élővilágában is, szinte ellepték a különböző Euglenák. Természetesen algákat is gyűjtöttem a játékhoz. 10x objektívvel készültek.
Az üveges felületek se jobbak ebből a szempontból, mint a múltkor fotózott hialitnál. Tegnap kipróbáltam egy pauszpapírral és tényleg jobb lett. Jó módszer még a polisztirolhab dobozos megvilágítás nagyobb tárgynál. A Meopta színkeverő nagyítófej ilyen módon készít nagyon szép homogén fényt: egy polisztirolhab betétbe világít oldalról a lámpa és a sok visszaverődés miatt a filmkapunál teljesen homogén a megvilágítás.
Telített ditionuretán alapú anyag . Speedax a neve. A https://thin-section.com/ oldalon lehet róla érdeklődni . Anne Gleich írt róla a fbook Amateur microscopy oldalon szenzációs fotókkal illusztrálva. Én eddig csak glicerint használtam meg vizet erre a célra, de gondoltam talán érdekel ez valakit aki komolyabban foglalkozik a preparátum készítéssel.
Makrófotózásban is használnak körfényt. Ennek a célja az árnyékmentes (és ennek megfelelően tipikusan elég lapos) megvilágítás. De fémes, csillogó felületek esetén ez se elég. Pl. ha van egy csapágygolyód, akkor azon ott lesz egy csillogó karika. Meg úgy általában minden kis karikákban csillogni fog. Ilyenkor jó használni a pauszsátrat, amit aztán kívülről úgy világítasz meg, ahogy akarsz - egy vagy több oldalról- így nagyon plasztikus képet, és finom árnyékokat lehet kapni.
A mikrofotózás persze más tészta, mert a kis méretek és a közeli objektív miatt legtöbbször már annak örülni kell, ha minden meg van világítva és kábé egyenletesen.
Gyémánttal finoman megkarcolod és esetleg beledörzsölsz fekete festéket. Vagy vékony rézhuzalból, pókfonálból, fekete nyloncérna egy elemi szálából teszel rá szálkeresztet.
technikai kérdés: a dioptriavizsgálóm kollimátorának eredeti ábrája egy átlátszatlan lemezen körben lévő pöttyök, gondolom ezüstözött felületre készül valami fotolitográfiai eljárással. Ki kell cserélnem, mert nekem a központosítás miatt csak egy szálkereszt kell, semmi más, mert azzal lehet egyértelműen meghatározni a lencse közepét. Ezt most egy fényképezőgép segédtükörből kivett tükörlapból készítettem, az ezüstözött felületén középen végighúztam 90 fokban két vonalat egy frissen kettétört sniccerpenge hegyével (a a negyedikre sikerült úgy törni, hogy hegyes legyen).
Ez ugye fekete alapon világos szálkereszt.
Na de hogyan lehet HÁZILAG átlátszó alapon sötétet gyártani? (Azon kívül, hogy a vonal két oldalán levakarom a fölösleges ezüstöt a sniccerrel)
monokróm fényforrásnak mit használnátok: fehér ledet valami fotós zöld színszűrővel, vagy egyszerűen egy zöld ledet?
Az "Einführung in Die Praktische Mikrofotografie"-ban (nekem az angol nyelvű "Practical Photomicrography" című verziója van meg) a diffúz fényről mint hasznos megvilágításról írnak a szerzők, de nem pauszpapírral kapcsolatban, hanem a fénycsöves körfényt említik hasonló célból.
Érdekes módon nem láttam sehol leírva ezt a módszert mikroszkópos kontextusban, pedig elég kézenfekvő.
Viszont a normál fényképész szakirodalomban a tárgyfényképezésnél meg szoktak emlékezni a ,,pauszsátor''-ról, amibe beteszik a fémesen csillogó tárgyat és kívülről világítják meg. A fénykélezőgépnek pedig csak az objektívjét dugják be egy lukon a sátorba.
Köszönöm szépen a lehetőséget az új téma választására! Az utóbbi pár kihívás technikákról szólt, amiből sokat tanultam, most egy kicsit egyszerűbb dolog lesz, ha nem gond. :)
A következő téma pedig nemes egyszerűséggel a zöldalgák. A kedvenc célpontom, mert elég érdekesek, látványosak, kíváncsi vagyok rá, ti miket tudtok kihozni belőlük. Én többnyire a fonalas zöldalgákra fókuszálnám most a kihívást.
Jöhet mindenféle megvilágítás, akár fluoreszcens is, extra pont jár ferde megvilágításért.
Felülvilágítás. Az alábbi képeken egy 6V15W-os mikroszkóplámpa izzószála látható 2,5x-es és 4x-es Planachromatokkal, oldalról Ikea lámpával megvilágítva:
Mondjuk ki, elég siralmas. Két lámpával jobb lenne az eredmény, de nem sokkal. Az ilyen csillogó dolgokat nehéz fotózni, szórt fény kell hozzá.
Nagyon jó, de elavult trükk, hogy pauszpapírból csinálunk egy hengert az objektív köré és azt világítjuk meg:
Azért elavult, mert manapság - ha kell, ha nem - mindent nyomtatunk. Úgyhogy nyomtattam ilyen gyűrűket:
Egy réteg anyag, 0,4mm-es dűznivel nyomtatva. Nem is olyan egyszerű ilyet csinálni, mert akkor lesz szép, ha nem rétegenként, hanem spirálisan van kinyomtatva. Ilyet meg a nyomtató programok nem tudnak - illetve elvileg tudnak, csak az eredmény nem lesz jó. Szóval az lett a vége, hogy saját magam írtam egy programot, ami legenerálja a gcode-ot, amit a nyomtató megeszik. Viszont a végeredmény igen jó lett. Erősebben szórja a fényt, mint a pauszpapír, és nem csak hengeres alakot lehet így csinálni.
Ezt használva, ugyanúgy 1 lámpával ilyen lett az eredmény. A képek 2,5x, 4x, 6,3x és 16x Planachromatokkal készültek. Természetesen több fotóból fokusz-sztekkelve, de más szerkesztés nincs rajtuk:
Végül kipróbáltam a egy 40x/0,95-ös Apochromattal is. Itt már vigyázni kell, mert ekkora az nagyítás/apertúra nagyon érzékeny a fedőlemez létére (sőt: a vastagságára), a felső megvilágításra szolgáló eszköz használata pedig azonnali diszkvalifikációt von maga után.
Szerencsére van nekem egy Zeiss Jena "Ohne Deckglass" 40/0,95-ös Apochromat-om, amit fedőlemez nélküli, de áteső fényben való vizsgálatokhoz konstruáltak. A szórt fényből sajnos igen sok jut az objektívba is, ráadásul az objektívhez közel eső magaslati pontok nem nagyon kapnak fényt, úgyhogy elég erős Darktable bűvészkedés kellett, hogy alábbi képet összehozzam. A rend kedvéért felteszem az szerkesztetlen változatot is (nota bene, ez is fokusz-sztekkelt):
A félgömb alakú forma nagyon jól bevált, de eredetileg arra találtam ki, hogy ezt majd Lieberkühn-tükörként is lehet használni, azaz alulról a kondenzorral világítjuk meg a félgömböt, az onnan visszaverődő fény meg a tárgyat. Működik a módszer, de nem jobb (inkább rosszabb), mint a kintről történő világítás, úgyhogy ilyen képet nem is mutatok.
Maga a setup viszont látványos, zárásul itt egy kép erről is:
Ma felavattam a lencstag-központosító készüléket. teljesen jól használható, ha az első elem a helyén van, a vákuum úgy a helyén tartja, hogy még.
Utána rátettem egy csepp (pontosabban 2 cseppet - ez lett a baj) NOA 61 ragasztót, majd második elem, végül bekapcsoltam a Lidl kiváló műkörmös lámpáját. Na ez kellemes csalódás volf, mert 4 db kompakt fénycső termeli az UV A-t.
60 másodperc (!) után megkötött.
Sajnos a ragasztó befolyt a lencse alá is. És ez a ragasztó a fémhez is kiválóan tapad...
15 perc alatt tudtam leválasztani (a lencsetag pótolhatatlan).
Most kapott a sárgaréz tányér egy ragasztószalag burkolatot....
Nagyon jók lettek a képek! Ráadásul az utolsó kettő remekül mutatja miért kell immerziós közeget használni immerziós objektívhez. A szárazon készült kép teljesen lágy és semmi részlet nem látszik rajta.
No, hát tegnap este volt egy heuréka pillanatom, ugyanis nézegettem youtube videókat (hogy ebből is mennyi van fenn, főleg a microbehunter tanítójának van sok szuper videója), és az egyikben összehasonlít kétféle világos kondenzor tartót, és ott magyarázza, hogy van olyan szűrőtartó ami kihajtható, pont ugyanúgy, ahogy az én "tárcsám". Megnéztem most már tüzetesebben az enyémet, és a fény pont úgy vetődött rá, hogy észrevettem, hogy a tárcsa/tartó közepén lévő sáv széle elvált a gyűrű peremétől. Hát kiderült, hogy ez a sáv simán kivehető és ami ott marad, az a sima vanília szűrőtartó:
Tehát valóban valaki belebuherálta azt a kb. 10 mm széles fekete műa. darabot a szűrőtartóba valószínűleg ahhoz a munkához/projecthez, amin a húgom dolgozott anno.
novakl : Köszi a foltok méretezésének a leírását, ki fogom próbálni és most már szűrőtartót is fogom tudni arra használni amire tervezték. (tegnap estig azt hittem, hogy az én mikroszkópomon nincs szűrőtartó. :)
Elővettem az egyik kedvenc preparátumomat amit Bálinttól kaptam. Akita nevű japán fosszilis kovákat. Megpróbáltam lámpa nélkül fotózni mert éppen a mikroszkópra sütött a nap kora reggel. Utána az új Samsung ledes világítással is lefényképeztem. Stack mindegyik. 40x obj.R diapan
Maradok a lednél !
Találtam a preparátumban egy nagyon szép gömb alakú kovamoszatot is. Ezt 100-as objektívvel fotóztam . Megpróbáltam szárazon és immerziós oldattal is. 10-10 fotóból raktam össze a képeket.
Nem szabadultok, van még két képem hialitról. A hialit nevű ásvány üvegszerű szilícium-dioxid, azaz kovagömböket alkot. Ez a példány a Mátrából származik és természetesen felső megvilágítással fényképeztem sztereomikroszkóppal. Az első kép egy kockából készült 1,6× dobváltóállással, a második pedig 14 képből álló fókuszsorozat 0,63× állásban. Sajnos élesítés során a fényforrás együtt mozog az objektívvel, ezért nem olyan minőségű a kép, amilyen fix fényforrásnál lehetne.
Mielőtt még Alpár lezárja a felsőmegvilágítós játékot itt van Halmos Feri néhány cserépdarabkájáról 1-2 fotó. GF Plan 3,2x és Apo 6,3x objektívekkel készültek, a szokásos 2 Jansjő a megvilágítás. Nem stackeltem sehol, de volt, ahol kellett volna.
Édesvízi hidrát pedig kisebb tavakban lehet összeszedni, a part széli növényeken, tereptárgyakon szokott tengődni. Ne pocsolya, hanem rendes, állandó víz legyen a gyűjtőhely. Szedj össze pár ilyen tereptárgyat. rakd be egy kis akváriumba, aztán ha szerencséd van, pár nap - 1-2 hét alatt elszaporodnak, ha van mit enniük (apró rákok, férgek, stb.). Ilyenkor már nem csak a behozott cuccokon növekednek, hanem az edény falán is.
Így képpel azért mindjárt érthetővé válik a kérdésed. Sajnos kínai mikroszkópok esetén a név megadása nem sokat segít -- a Bresser egyébként nem gyárt mikroszkópot (sem), csak rászitázza a márkanevét a másoktól beszerzett eszközökre. Hasonló nevű műszer, amit az interneten találtam máshogyan nézett ki és a kondenzora sem látszott jól. Tehát célszerű mindig az aktuális gépről fotót készíteni.
A mikroszkópodon egyértelműen valamilyen barkácsolás történt a kondenzor szűrőtartójával, ez nem egy szokásos felépítésű rekeszlap, ilyen lemez nem szokott benne lenni. Kis nagyításnál lehet így is sötét látóteret csinálni, de sokkal jobb ennél egy kerek üveg vagy műanyag korongra ragasztott fekete folt (festve vagy akár szigetelőszalagból kivágva). A méret mindegyik objektívnél más legyen, annak megfelelően, ahogyan korábban javasoltam. Tehát 4 objektívhez 4 különböző méretű folt ajánlott. Pontosabban a 100× objektívhez nem fogsz jó sötét látóteret kapni folttal a fényszóródás és a kondenzor kis nyílása miatt (kisebb, mint a 100×-os objektívé). Ahhoz mindenképpen immerziós sötét látóterű kondenzor kell és az objektív nyílását is csökkenteni lesz szükséges valamennyire egy lyukrekesszel.
Nem, én nem gondoltam, hogy pént szeretnél keresni vele, vagy, hogy át akarsz verni vele másokat. Aki ezt üzletszerűleg csinálja, az nem itt szedi fel a tudást.
Egyszerűen arra utaltam, hogy ez a vércsepp analízis egy sarlatánság, ugyanúgy mint a homeopátia, vagy az üveggömbbel való diagnosztika és gyógyítás. És igen, fogsz találni ezekre is egy csomó embert aki megesküszik rá, hogy velük csodát tettek ezek a gyógymódok.
Elég szégyen, hogy egy belgyógyász orvos így diagnosztizál! Én a helyedben sürgősen keresnék egy normális orvost ehelyett a kuruzsló helyett.
Hidd el nekem, szegény édesapád nem a vércsepp analízistől lett jobban, hanem annak ellenére.
Remélem még nem késtem le a felső megvilágítós feladatról. Gondolkodtam mi legyen a téma és a következőt választottam: néha szükség van szűk furatokba vagy egyéb lyukakba benézni mikroszkóppal, de nincs mindenkinek olyan készüléke, amelyikkel a lencsén keresztül tud világítani. Oldalról vetítve a fényt pedig a furat szűk fala árnyékol. Kis nagyításnál, például szeteromikroszkópnál egyszerű módon eljárhatunk, ha egy kb. 45° szögben döntött üveglemezt teszünk az objektív és a tárgy közé. Az üveglemez visszaveri az elé helyezett lámpa fényét és így a furat bevilágítható. Esetemben a tárgy az NU2 talplencséjének alsó furata volt, az üveglemez pedig egy 24×40 mm-es fedőlemez:
A mikroszkóppal közvetlen képsíkban 1,6×, illetve 1× dobváltó állással fotózva az eredmény lentebb látható. Alaposan megnézve a második kép bal oldalát látszik az üveglemez széle elmosódás formájában:
A legelső kérdésemben megadtam a mikroszkópom pontos nevét, azt hittem, az elég, de fotókat lehet kérni normálisabb hangnemben is.
Később már kiderült, hogy mi piszkálta a csőrét Jalparnak, azt feltételezte rólam (tipikus magyar hozzáállás, előbb lövünk csípőből, utána megnézzük, hogy mire és miért lőttünk), hogy valami vércsepp analízises bizniszt akarok indítani amiről sok rémhír terjed többek között okkal, mert valóban megtörténhet, hogy orvosi diploma nélkül ad valaki ilyen szolgáltatást, másfelől pedig állítólag az orvosi társadalom erőssen megosztott ennek a módszernek a hasznosságában.
Megnyugtatok mindenkit, de főleg Jalpart, hogy nincs ilyen szándékom, az én hátterem műszaki (autószerelő, informatika) és valójában az történt, hogy az idős (90 éves) apámat elvittem egy belgyógyász orvoshoz aki többek között vércsepp analízist is használ, és 3 hónap alatt komoly javulás állt be apám egészségében. Én kíváncsian figyeltem, hogy a doki mit csinál, kérdezgettem közben, és mivel én mindkét szakterületemen diagnosztikával foglalkoztam éveken keresztül, ezért nagyon megragadott amit és ahogy a doki csinált.
Utána olvastam a neten, angol nyelven nagyon sok anyag van erről a témáról, és elhatároztam, hogy ha már van egy örökölt mikroszkópom amit épp most tavasszal akartam eladni, akkor miért ne próbáljam meg analizálni a saját vérem (egy vércseppből), és a feleségemét is. Annyit könnyen megtanultam, hogy hogyan néz ki a vér a mikroszkóp alatt, amikor egészséges és a neten találtam anyagot arról, hogy milyen betegségnél, hogyan néz ki a vér.
Most már rövidre fogom: a lényeg, hogy én nem szándékozom még magamat sem, sem mást sem ezzel gyógyítani, pusztán kíváncsiságból akarom megnézni, hogy hogy néz ki a vérem, és ha módosítok étkezési, életviteli szokásaimon, szedek étrendkiegészítőket stb., akkor utána megnézem, hogy mit javult. De az is lehet, hogy ha a látvány nagyon ilyesztő, akkor magam megyek el ugyanehhez a dokihoz, hogy csinálja szakszerűen. Ennyi. Az sincs kizárva, hogy miután ezt a témát kiveséztem, akkor meg egy hangyával fogok farkasszemet nézni a mikroszkópon keresztül. Valóban nagyon érdekes lehet ez a téma ha valaki hobby szinten foglalkozik vele.
lesi fotós: Köszi a linket a vércsepp analízisről szóló PDF fájlhoz, nagyon érdekes összefoglaló!
Tudtok abban segíteni, hogy hol tudok beszerezni egy Carl Zeiss Jena NU2 mikroszkópba való optikai tagot?
El van repedve az izzó utáni második optikai elem, ami egy zöldes árnyalatú szűrőnek tűnik. Izzó fényét fókuszáló lencse ép, az ezt követő optikai elem sérült meg, amit ki kellene cserélni.
Valakinek valamilyen tippje, hogy ilyen régi vasakhoz hol lehet idehaza alkatrészt szerezni?
Az is könnyen lehet. Sőt biztos, hogy nem a legjobb minőségű a kondenzorom. A Levente által javasolt vizsgálatot megtettem, az alapján jó lehet a jelenlegi szűrő mérete. A kondenzor belseje viszont eléggé tükröződik, azt megpróbálom velúrral javítani.
A nem metrikus (azaz COLos) hatású sötétlátótérnek két oka is lehet. Vagy nem elég nagy a belső kúp (ez az igazi COL) vagy egyszerűen csak megjelenik egy csomó szórt fény a kondenzorban.
Ez utóbbi miatt előnyös a direkt sötétlátótérre tervezett kondenzor.
Pl. Isteníti az NA1.4-es kardioid kondenzort ehhez a vizsgálathoz.
Nota bene, itt vizes mintáról van szó, aminek a törésmutatója jóval ez az érték alatt van.
(Azt hiszem egyedül én vagyok itt a csapatban olyan szerencsés helyzetben, hogy egy ilyen paraméterekkel rendelkező sötétlátótér kondenzor (Zeiss Leuchtbild) birtokosa legyek, de megnyugtatok mindenkit, hogy ilyen típusú vizsgálatokra teljesen alkalmatlan.)
Meg azért gondolom az "élő vércsepp analízis"-re is.
Igen, elsősorban arra próbáltam finoman(*) utalni, hogy ez mellesleg egy természetbúvár/tudományos fórum, ráadásul - mondhatni üdítő kivételként - ide nem nagyon tudnak beszívárogni az áltudományos - néplehúzó vagy simán csak agyament - teóriák. Szóval, ha valaki pi vízzel, homeopátiával, meg hasonló baromságokkal jön ide, akkor kevés bíztatásra számítson. Vannak arra sokkal jobb fórumok.
(*) Szokás szerint nem sikerült. Feri ,,sajátos stílusban'' minősítése nem túl hízelgő, de nehéz vitatkozni vele.
Nem vagyok a téma szakértője, de úgy látom, hogy nem maga a vizsgálat a nagy biznisz (gyors guglizással 6-12e között találtam árakat), hanem az utána értékesített kegyszerek. Elmesélések alapján ez 50-70e HUF / 1-2 havi adag, nem tudok pontos adatot, de nagyságrendileg ennyi.
De eleget beszéltünk szerintem erről a jelenségről :)
Mutassatok holnapig inkább még pár felső megvilágítós képet, annak több értelme van!
Pedig nem árt. Egyrészt horrorfilmet meg katasztrófafilmeket se véletlenül néz az ember, másrészt jó tudni, mivel akarhatják bepalizni az embert.
Hozzánk jöttek olyanok, akik nem maguktól mentek el ilyen analízisre, hanem a céges családi napra hozta oda a cég a Vér Analizáló Hölgyet / Urat. Amaz meg megállapította a dolgozó véréből, hogy férges, és a kutyájától / macskájától kapta el, és amaz meg jött hozzánk, hogy erre adjunk féreghajtót. Én így ismerkedtem meg a természetgyógyászat eme vadhajtásával.
Pontosan ki kell mérni a sötét folt átmérőjét. Először beállítod élesen tetszőleges tárgyra a mikroszkópot a 20× objektívvel. Azután arrébb tolod a tárgylemezt olyan területre, ahol nincs semmi tárgy (hogy ne zavarjon), kiszeded az okulárt és belenézel a tubusba. Látni fogod az objektív hátsó lencséjét jól kivilágítva. Most egy átlátszó vonalzót tolsz a kondenzor szűrőtartója magasságába és leolvasod hány milliméter látszik belőle. Ennél célszerűen kicsit nagyobb fekete folt kell a szűrőtartóba. Sokkal ne legyen nagyobb, mert akkor nem lesz elég a fény. Ha sötét látóteres vizsgálat során vizet cseppentesz a kondenzor frontlencse és a tárgylemez közé, akkor a ferdébb sugarakból több jut a tárgyra.
Apropó nekem is van egy sötéttér gondom. Mióta megvan a Scopium, vettem hozzá 20x objektívet, mert a Lacertán az volt a kedvencem. Viszont valamiért nagyon nehéz vele jó sötét látóteret csinálni, vagy COL lesz nekem is, vagy arányaiban nagyon sötét, és kevésbé kontrasztos, mint a 10x, meg 4x obikkal. Szerintetek mi okozhatja? Szerintem vagy a szűrő nem jó méretű, vagy az objektívvel van valami. Mert rápróbáltam még a JIS-t régebben, amíg megvolt, és azzal gyönyörű volt. Ezzel meg olyan "meh".
Ráadásul immerziós objektívből rekeszes fajta, mert már egy 1,25 numerikus apertúrájú objektív nyílásszöge is nagyobb a kardioid kondenzor jellemzően 1,2 körüli belső numerikus apertúrájánál (tehát nem sötét látóteret, hanem gyűrűs ferde megvilágítást kapnánk).
Csak éppen a leírásból nem volt érthető, mire gondol. Ahogy írod úgy világos, de az eredeti megfogalmazás alapján nem tudtam elképzelni. A tárcsáról sehogy se a szűrőtartó jut eszembe, mert az nem tárcsa.
Kis nagyításhoz az általad írt módszer teljesen oké. Ezért írtam azt, hogy nagyítástól függ hogyan lehet ilyet létrehozni. Viszont minél nagyobb a nagyítás, annál nehezebb megfelelő sötét látóteret előállítani és nagy nagyításnál legcélszerűbb az immerziós sötét látótér kondenzor.
Igen, kis nagyításon. De ezeknek az "élő" vércseppeseknek az kell, hogy minél nagyobb nagyítással tudják mutogatni az ügyfélnek a vörösvérsejtjeiket, hogy aztán kihasználva az áhítatot minél több táplálékkiegészítőt rájuk sózhassanak. Ehhez rendes kardioid kondenzor, meg immerziós objektív kell. Nem vagyok biztos benne, hogy ez világos látómezővel miért nem buli, bár sejtem, hogy azért, mert sötét látótérben jobban látszanak a tárgylemezen - fedőlemezen maradt koszok, amiket aztán lehet mindenféle kórság bizonyítékának tekinteni.
"A sötétlátótér alat érted azt, amit az én mikroszkópommal úgy lehet elérni, hogy elcsavarom a fekete műanyag tárcsát a kondenzor alatt addig amíg az átlós sáv eltakarja az alulról jövő fényt?"
Ez azért különbség!
Legalább akkora,mint a kérdező és jalpar között! :-)
Pedig jól írja, én is csináltam már így sötét látóteret, amíg nem volt szűrőm. A szűrőtartó sávja takarja ki az áteső fényt, kis nagyításon lehet vele játszani. Persze ez sima kondenzor, nem sötéttér meg mindenféle csoda.
A "fehéritő" egy gél állapotú anyag volt a cree-ben. Arra kellene valami tuti tippet kitalálni,hogy miként lehet úgy lebányászni,hogy a chip huzalozása meg ne sérüljön.
Igen és ez egy ötletet adott. Királykék LED-et nagy felületű emitterrel és 3 A maximális árammal a Cree nem gyárt, de ha leszedjük a foszforréteget egy fehérről, akkor már meg is van a megoldás.
A sötétlátótér alat érted azt, amit az én mikroszkópommal úgy lehet elérni, hogy elcsavarom a fekete műanyag tárcsát a kondenzor alatt addig amíg az átlós sáv eltakarja az alulról jövő fényt?
Például ennél a mondatnál sem világos, hogy miről van szó. A legtöbb sötét látóterű kondenzornál nincs semmilyen műanyag tárcsa és átlós sáv sincsen. Igazából nem is tudom elképzelni, hogyan nézhet ki amit leírtál.
Az a sötét látótér, amikor a kondenzorból közvetlen fény nem jut az objektívbe, csak a tárgy által szórt. Ennek előállítására a nagyítástól függően sok lehetőség van. Nagy nagyításnál immerzióval használható sötétlátóteres kondenzor a legjobb megoldás.
Azt, hogy a kondezorra is kell olajat (vagy más folyadékot) tenni ha a tárgylemezre is teszünk, most hallom először, ebből és látszik, mennyire zöldfülű vagyok ebben a témában.
"Kondenzorok esetén kisebb apertúrához (pl. a kardioid kondenzor sötétlátótérhez) még a desztillált víz is kompromisszumok nélkül használható,..."
Honnan tudom, hogy az én mikroszkópomban milyen kondenzor van?
A sötétlátótér alat érted azt, amit az én mikroszkópommal úgy lehet elérni, hogy elcsavarom a fekete műanyag tárcsát a kondenzor alatt addig amíg az átlós sáv eltakarja az alulról jövő fényt?
Van még két kérdesem is:
Ezt a mikroszkópot a húgomtól örököltem (ő orvos volt), ezért nem tudok róla semmit, de a néhány lapból álló kezelési útmutatója alapján észrevettem, hogy a 10x-es és 12.5x-ös mellett van egy pár 20x-os néző-lencséje is, tehát valaki biztosan javasolta neki ezt a tuningot, ahhoz, hogy talán így elkerülheti az olaj használatát. Erről mi a véleményed?
A másik pedig az, hogy jelenleg egy 6V, 20 Wattos halogén égő szolgáltatja a fényt ebben a mikroszkópban, amit lenne érdemes kicserélni valami LED alapú megoldásra nagyobb fényerő reményében?
Én ezt a szkópot (élő) vér csepp analízishez szeretném használni, tehát a vörös sejteket szeretném nézegetni hasonló felbontásban mint ahogy az itt látható google keresés linkjében sok fotón is látható:
Nekem az a véleményem, hogy olajat kell használni, abból is márkásabb fajtát.
Ha az ember immerziót használ, akkor azt azért teszi, mert a lehető legnagyobb felbontást akarja kicsavarni mikroszkópjából.
A vizes alapú immerziós olajak felbontóképessége messze van az ideálistól, és emiatt rontja az objektív feloldóképességét. Különösen igaz ez, ha fedőlemez nélkül használjuk, mert olyankor sokkal vastagabb az olajréteg.
Macerásabb az olajat tisztítani, de nem sokkal.
Immerziós vizsgálathoz a kondenzort is immerziósan kell használni. Ott a vizes immerziós folyadék kisebb törésmutatója nem okoz gondot, nyugodtan lehet használni. Én még csak nem is azt, hanem tiszta glicerint szoktam használni, az is tökéletesen megfelel. A kondenzorhoz sokkal több immerziós folyadék kell, mint az objektívhez, és letakarítani is sokkal több macera (különösen, ha túl sokat tettünk rá és oldalt lefolyik a kondenzoron).
Kondenzorok esetén kisebb apertúrához (pl. a kardioid kondenzor sötétlátótérhez) még a desztillált víz is kompromisszumok nélkül használható, és azt tényleg nagyságrendekkel egyszerűbb letakarítani, mint bármilyen immerziós folyadékot - akár olajos, akár vizes alapú.
Új vagyok mikroszkóp témában, ezért fordulok hozzátok segítségért: 100-as lencséhez immerziós olajat ír elő a szakirodalom, a neten viszont lehet kapni oldatot is. A kérdés az, hogy van értelme oldatot használni olaj helyett, vagy a lencse utólagos megtisztítása olajtól valóban annyira körülményes, hogy a válasz az, hogy igen?
És lehet többféle (márkájú) olajat és oldatot kapni, és azok közül javasoljátok valamelyiket, vagy nincs igazán különbség a különböző immerziós olajok között?
Tehát mind a klorofill a, mind a klorofill b esetén beleesik a gerjesztési tartományba a kibocsátott fény. A klorofill b-nél ráadásul pont a gerjesztési maximummal esik egybe a hullámhossz.
430-480 nm között található a sugárzás zöme, a maximum 450-460 nm között van. Szerintem ez nagyjából hasonló a többi királykék lednél, a fehérek esetében a foszfort szintén ez a hullámhossz szokta gerjeszteni.
Nem hagyott nyugodni az a tény,hogy egy gagyi 300forintos UV pénzvizsgáló LED-es lámpa (3db gombelemmel megtáplálva!) fényében szemmel is jól látható a a levelek piros (vagy inkább vörös, mély piros) emissziója.
Legnagyobb megdöbbenésemre nagyon széles a spektruma (bár a spektrum alsó szélén már a szem érzékenysége miatt neház volt a megfigyelés). Olyan +/- 10-15 nm-es a spektrum a 440-445nm-es középponttal.
Aztán találtam ezt az ábrát. Elég szerencsétlen módon vákasztották meg a színeket,de mindegy. A lényeg,az,hogy a diagramm alapján a 453nm-es gerjesztéshez kisebb amplitúdójú 642nm-es emisszió tartozik,mint a 430nm-eshez tartozó 662nm-es. Igazából az a nyerő (a mi szempontunkból),ha a LED fénye széles spektrumú és mind a két gerjesztő hullámhoszt tartalmazza.
Levente! nincs meg véletlen a Te LED-ed spektrál képe (vagy adata) valahol?
Ilyen képeket még csak megközelítőleg sem látok jelenleg, sem a korábban próbált moháknál, sem tóból vett vízmintáknál. Mindegy, megrendeltem a BG3 szűrőt, aztán meglátjuk utána. Ha akkor sem lesz jobb, akkor a zárószűrő helyett is kell egy másik. Szerencsére a revolverfoglalatban van még hely, úgyhogy nem kell kifőznöm a mostanit.
Fotózni továbbra sem igazán tervezek, csak szabad szemmel nézelődni és az USB-s kamerával.
A papírpénzes tesztet múltkor elvégeztem, a zölden világító szálak szépen látszanak, viszont pl. a kis pirosan világító pöttyök már egyáltalán nem. Azok az említett power bank-omban lévő led-em fényétől válnak láthatóvá, igaz annak a fénye jól láthatóan közelebb van már az ibolyához, mint a királykékhez.
A led spektrumától függ mi fog fluoreszkálni, de ha a zöld szálak látszottak, akkor nem lehet a fénnyel nagy gond.
Ígértem Neked képeket a királykék led + BG3 szűrő + OG1 zárószűrő kombinációról, itt vannak:
Ezek felső megvilágítással készültek, bár már nem emlékszem, hogy a sötétlátóteres tükörrel, vagy a féligáteresztővel. Ha jól emlékszem 12,5×/0,25 objektívvel és K 2,5:1 projektívvel fotóztam, de mivel csak próbálgattam a módszert sajnos nem jegyeztem le. Arra jó, hogy lássad körülbelül mire kellene számítani. Még egy fontos adalék: az érzékenység 800 ISO, az expozíciós idő 8 s volt. Egyébként kékbaktériumok látszanak a képen, azok fluoreszkálnak vörösen (a klorofilltartalmuk). Vannak még kis sarcinaszerű alakok is, de ezek kevésbé világítanak.
Rendben, az akridinnarancshoz majd küldök privátban címet, bár mintha rémlene, hogy postáztunk mi már egymásnak valamit korábban.
Igen, elméletileg meg van a címed csak kiment ez az akridinnarancsos dolog a fejemből.
A papírpénzes tesztet múltkor elvégeztem, a zölden világító szálak szépen látszanak, viszont pl. a kis pirosan világító pöttyök már egyáltalán nem. Azok az említett power bank-omban lévő led-em fényétől válnak láthatóvá, igaz annak a fénye jól láthatóan közelebb van már az ibolyához, mint a királykékhez.
Rendben, az akridinnarancshoz majd küldök privátban címet, bár mintha rémlene, hogy postáztunk mi már egymásnak valamit korábban.
A plusz gerjesztő szűrőt is beszéltük itt korábban, bár még nem rendeltem meg, mert egyrészt próbálkoztam, hátha anélkül is kiderül mi a baj, másrészt még nem találtam ki, hova tegyem a Fluovalomban, mert annak még nincs a kar részében szűrőtartó úgy mint a Fluoval 2-ben.
Igazából nem tudom milyennek kellene lennie a háttérnek a zárószűrővel. Elég sötétnek látom, bár enyhén látszik egy kis zöldes szín. A papírpénz szálai pl. gyönyörűen világítanak, a zöld növényekből viszont semmi vöröset nem látok.
Lehet rendelek egy UV LED-et is a próba kedvéért, amihez a G245 zárószűrőt használom, plusz a szememet óvva a mikroszkóp kamerával nézegetem majd.
Ajánlhatom a Cree XT-E királykéket, az van nekem és láthattad, hogy működik :) Maximálisan 1,5 A-ral hajtható, én csupán 0,7-1 A között szoktam használni, sötét háttér mellett így is jól használható. Fotózáskor számíts azért másodperces expozíciós időkre, ha nem használsz fluorokrómokat (jaj, még nem küldtem akridinnarancsot, nehogy elfelejtsem!).
Az, hogy a Te leded királykék-e, azt elég egyszerűen láthatod, lévén a királykék szép tiszta kék színű. Nem gondolom, hogy nagy baj lenne vele, inkább a szűrőzéssel lehet gond. A háttér elég sötét zárószűrővel? Csak magában a led fénye nem lesz ehhez jó, egy gerjesztő liláskék szűrő nekem eddig mindig kellett.
Kis nagyítással próbáld ki nagyobb címletű papírpénzzel, azon mindig van fluoreszkáló szál.
Az is fontos, hogy minél nagyobb kondenzorapertúrát használj áteső fénynél. Ráesőben ez természetesen a felállás által adott érték, sok lehetőséged a növelésre nincs.
Gyári felső megvilágítóval csináltam képeket nemrég, ha hazaérek előbányászom, hogy mire lehet számítani.
Megint egy kis Fluoreszcencia. :) Ma a következő szakkörre való felkészülés, medveállatka keresése után ismét elővettem a fluoreszcens-es témát. Sötétben csak úgy simán rávilágítottam a gyűjtött mohapárnáimra a Fluovalhoz vett királykék led-emmel, illetve több más kék led-el is. Nos előbbinél épphogy vöröses színűek voltak a mohalevélkék, valamelyik kék led-nél egyáltalán nem volt vörös szín, a legjobb eredményt pedig egy alig 1W-os kínai power bank led-je adta. Ott nagyon szép vörös színek voltak szabad szemmel. Szóval gyanítom, hogy a 10W-os olcsó kínai királykék led-em nem 450nm-es, ahogy az az adatlapján szerepelt, ergo emiatt nem működik nálam a dolog.
Akinek lenne tuti kipróbált típusa, ajánlana egyet? Mert akkor most már olyat rendelnék, aminél tutira nem múlhat a led-en a mutatvány. Az sem gond, ha picivel drágább, csak tutira jó legyen.
Jó kis minta ! Az áttetsző kvarc mellett balra egy szép gránát kristály van szerintem. Az erős zöld háttér kissé idegen nekem ez esetben, mert elvonja a figyelmet a lényegről a szép kristályszemcsékről.
Felsőmegvilágítós játékhoz: homokszemcsék a szentendrei Bükkös patakból. A kiváló Geománia oldalon (http://geomania.hu/asvanygal.php?lelohely=196&oldal=1) lehet nézelődnie az érdeklődőknek, hogy vajon melyik szemcse micsoda. Az alap képek 6,3-as apokromáttal készültek, stackelve és panorámázva is van a kész kép. A főfényt 2 Jansjö adta, alulról nagyon halványan volt megvilágítva az egy szem teljesen áttetsző kristály kedvéért, de már látom, hogy hiba volt, mert most úgy néz ki a háttér, mintha odafotosoppoltam volna.
Van az a híres anekdota Arany Jánosról, hogy egyszer olvasott egy kritikát az egyik saját verséről, amiben volt egy olyan mondat, hogy ,,itt arra gondolt a költő''. Lakonikusan ezt írta mellé ceruzával: ,,gondolt a fene''.
Annó,magyar órán mindíg rüheltem,amikor vers elemzés címén megpróbálta megmagyarázni a tanár,hogy a költő mire gondolt azon sorok leírása közben,amiket éppen olvastam.
Attól,hogy egy obi rámegy a Canon vázra,még nem lesz Canon.
Az ebay-ről ,Lidli stb cuccokon USB csatlakozó van,de ettől még nem felelnek meg a szabvány USB előírásnak.
Egy valamire cég már nem teheti meg,hogy eltérjen a szabvány értékektől. Egy Dell,Hp,Siemens stb gépen nem fogsz ilyen eltéréseket mérni,hacsak nem hibásak,vagy rossz a műszered.
Az elemnek, akkunak azért csökken a feszültsége egyrészt terhelésre, másrészt ahogy fogy belőle a delej, mert nem ideális generátor, van belső ellenállása is.
És hogy a Lidl fejlesztőmérnökei (már ha az övé lennének...) mennyire ismerik a fizikát: ma vettem 2000 forintért egy 3 wattosnak mondott ledes munkalámlát, ami 3 db AA elemmel működik. Megmértem az áraot: 0.6 amper. A leden ugye kb 3,2 volt esik... hát akkor inkább 2 watt, mint 3, ugyebár. Szétszedtem. A szablyozó elektronikát 1 darab 0,25 wattos ellenállás jelenti benne :) Na meg persze az intellgens elemek, amiknek van belső ellenállásuk. Most tisztán szórakozásból beépítettem 2 canon fényképezőgép akkut (750 mAóra egyenként), 2ét darab 350 mA-os led áramkorlátozó chipet, (tehát most lesz garantáltan 700mA áramom) meg egy usb töltő/USB táp modult. Ez ám a fejlesztés.
Annyi köze van a mikroszkóphoz is, hogy most használhatom USB-tápként is.
Köszönöm a részletes leírást, nagyon hasznos ! Eszembe jutott miként korlátozhatta a régi szabályzóm az áramot és ìgy miért nem ment tönkre a led a szabálytalan üzemeltetés ellenére sem. A potméter a driverrel együtt a feszültséget változtatta 0 és 3,2 V között ( és ezzel együtt a fényerőt), a tápegység meg nem adott le 1.5 A -nál nagyobb áramot, mert csak annyira képes. Legalábbis az van ráírva , hogy a leadott áram max 1.5 V
Megtaláltam, teljesen jól működik a rajznak megfeelő módon. Kiforrasztottam az árampotit, kapott egy külső potit, tök jó. Az áram felső értékét viszont nem lehet úgy beállítani, ahogy akartam, mert a poti nem úgy működik.
2. Sokkal fontosabb: ez az egyszerű táp, de a bonyolult, digitális IS úgy működik, hogy bekapcsoláskor túlnyomja az áramot. Szkóppal nem mértem, de felvillan bekapcsoláskor. Nyilván idő kell a szabályozáshoz.
bármilyen furcsa, de én még SOHA nem dugtam be semmilyen eszközt az USB szabványba, mindig csak valós, és sajna, a szabványokat nem követő valós izékbe. :)
Az, amit mértél,az nem egy szabványos USB eszköz volt,csak a USB szerelt valami volt...(ha nem az volt,akkor viszont hibás volt!)
A SZABVÁNYOS USB névleges feszültsége 5V, +0,25 és -0,6V. és STABILIZÁLT. Az,hogy egy ilyen csatlakozós,kapcsolóüzemű,terheletlen szabályzón Te mit mérsz,annak nem sok köze van se az USB szabványhoz,se a terhelt állapothoz.
,,mert a fali konnektor, a laposelem, az autód akkumulátora, az autód generátora mind feszültséggenerátor.''
Itt az a bajom, hogy a laposelemnek és az akkumulátornak szépen csökken a feszültsége ahogy egyre nagyobb árammal terheled.
Egy sima transzformátornak dettó. Vagy ezt úgy kell érteni, hogy "kis áramok esetén nem nagyon csökken"?
Az ideális feszültségforrás belső ellenállása 0 ohm.A gyakorlatban ez úgy néz ki,hogy ez soha nem igaz:mindíg van a kimeneten,egy a fogyasztóval sorba kötött belső ellenállás,ami a fesz,forrás feszültségét,a terhelő áram hatására csökkenti. Ebből a szempontból teljesen mindegy,hogy felsorolt feszültségforrások melyikéről beszélünk. A méréshez használt műszer is rendellkezik egy belső ellenállással,a csatlakozó vezetékeknek is van saját ellenállásuk,az összes kötéspontnak is saját ellenállása van és ez mint terhelés jeletkezik a mérés ideje alatt. A fesz.forrás belső ellenállása és a terhelő műszer saját ellenállása feszültség osztót alkot.Ezért mér kevesebbet a műszer. Az akkuknál,elemeknél pontosan ezért nem üresjárati feszültséget,hanem árammal terhelt feszültséget mérnek. A transzformátoroknál ez összetettebb dolog: https://www.muszeroldal.hu/measurenotes/trafo.pdf
Az elemnek, akkunak azért csökken a feszültsége egyrészt terhelésre, másrészt ahogy fogy belőle a delej, mert nem ideális generátor, van belső ellenállása is. Ahogy fogy az elem, úgy nő a belső ellenállása. Az akkunak szintén, és a belső ellenállását csökkentjük le akkor, amikor feltöltjük. A trafónak szintén van belső ellenállása.
Ez utóbbinak például a tekercseléshez használt rézdrót ohmos ellenállása. Azért is melegszik a valós transzformátor, mert ezen a rézellenálláson feszültség esik, az áram függvényében, a kettő szorzata pedig a veszteségi teljesítmény. De ennyire nem akartam a részletekbe belemenni, mert akkor például el kellett volna mondjam, hogy egy ideális áramgenerátor üresjárási feszültsége végtelen, ami azt jelenti, hogy egy áramgenerátort sosem szabad terhelés nélkül járatni, mert ugye a végtelen feszültségtől fel fog robbanni. Az iskolában ilyenekkel szórakoztatnak minket a tanárok. De most ezt ide minek?
1: igaz, ott is hasznos.
2: szerintem pont ezt írtam le a kütyü taglalásakor.
Egy kis kitekintés, ma ismét hoztam vízmintát a tóból. Találtam benne pár érdekességet, amit nem sikerült még azonosítanom. Ha van ötletetek, azt megköszönöm! :) Az első kép 10x, a másik kettő 40x objektívvel készült.
Nekem is van ilyen Jansjön lámpám, de nem vibrál. Szerintem az olcsó szabályozóknál lutri, hogy mennyire vibrál. Az egyik jobb, a másik rosszabb, azonos típuson belül is.
,,A feszültséggenerátorra az jellemző, hogy a kapcsain a feszültséget állandó, névleges értéken akarja tartani, mindegy mennyi áram folyik ki belőle."
,,mert a fali konnektor, a laposelem, az autód akkumulátora, az autód generátora mind feszültséggenerátor.''
Itt az a bajom, hogy a laposelemnek és az akkumulátornak szépen csökken a feszültsége ahogy egyre nagyobb árammal terheled.
Egy sima transzformátornak dettó. Vagy ezt úgy kell érteni, hogy "kis áramok esetén nem nagyon csökken"?
====
1. Egyébként az áramgenerátorokat nem csak a ledek miatt szeretik, hanem az akkumulátorok töltésére is ez az az igazi.
2. Ami pedig ezeket a digitális kütyüket illeti, ezek vegyes feszültség- és áramgenerátorok. Be lehet állítani a max feszültséget és a max áramot is külön külön. És annyi delejt fog beletuszkolni a kanócba amennyi csak van neki, de legfeljebb annyit, hogy egyik korlátot se lépje túl.
Érdekes. Azt a mi Jansjönkön is tapasztalom, hogy derengő fénye van, de azért azt hittem megvan 1 W. És még sajnos villódzik is a hálózati fázissal, mert ez nem az USB-s verzió, hanem a tápos.
A saját modulomat miért is találnám, viszont találtam hozzá egy jobb rajzot.
Ennek alapján az egyik szélső a feszültség beállító (azon állíts be pl 4 voltot, ami több, mint a LED max igénye), a másik szélső pedig az áram: azon pedig beállíthatod a leadott áram korlátját, tehát p 3 ampert.
A középső az akkutöltésre szolgál, ahol a teljesen feltöltött feszültségetkell rajta beállítani - ne foglalkozz vele.
Hát, ilyet boltban venni nem tudsz, valami visszamaradt áru a Dunakeszi INCOMP cégnél. Viszont darabonként 1000 forintért eddig 4-et vettem. Egy semmire sem jó kínai indikátoróratartó csuklóból a mechanikus része (amit meg anno a Banggoodon jóváírattam, mert nem volt síkban a mágnestalpa :))
A Jansjö ha jól emlékszek csak 350 mW
Szerintem csak elírták a mA-t mW-ra. 350mW az konkrétan semmire sem elég.
"Az érdekes tartomány a mondandóm szempontjából a 2volt-3volt közötti, mert ott tudom mutatni, hogy az áram 2 voltnál 10mA, míg a kétszer akkora feszültségen már 80mA, azaz NYOLCSZOROS lett! Pedig a feszültséget csak dupláztuk!"
Helyett
"Az érdekes tartomány a mondandóm szempontjából a 2volt-3volt közötti, mert ott tudom mutatni, hogy az áram 2 voltnál 10mA, míg a másfélszer akkora feszültségen már 80mA, azaz NYOLCSZOROS lett! Pedig a feszültséget csak 50%-al növeltük!"
Nincs mit, mindegyik jó a led meghajtására csak a használat egyszerűségében vagy a kényelmi funkciókban különböznek.
A Samsug led nekem is nagyon bevált, azért ajánlottam. Szép homogén az emissziós felület és a színvisszaadása is remek. Izzót már csak egy dologra tartok: infra fotózás, mert a kisfeszültségű izzó zömében infrát sugároz. Persze emiatt se kellene, hiszen léteznek pompás infra ledek. De hát legalább az egyik lámpám legyen már korhű :)))
Azt hiszem kell egy kis magyarázat a ledek táplálásáról, hogy jobban értsünk dolgokat.
Villamos generátornak nevezünk minden olyan áramforrást, amiből áram folyik ki, és a fogyasztó azt használni tudja, mondjuk világításra.
Kétféle villamos generátor létezik. A feszültséggenerátor, és az áramgenerátor.
A feszültséggenerátor az, amivel a mindennapokban találkozunk, mert a fali konnektor, a laposelem, az autód akkumulátora, az autód generátora mind feszültséggenerátor.
A feszültséggenerátorra az jellemző, hogy a kapcsain a feszültséget állandó, névleges értéken akarja tartani, mindegy mennyi áram folyik ki belőle. Tehát nulla áramnál, amikor üresben jár, akkor is annyi a feszültsége, mint amikor megterheled mondjuk a fűnyíróval a konnektort.
Az áramgenerátor a ritkább, régebben kifejezetten nagyon ritka volt, csak manapság kell neki terjednie a ledek miatt. Ezek manapság mind elektronikusak, olyan eszköz, mint mondjuk egy elem, vagy akku nincs áramgenerátoros jellemzőkkel. A kémia nem ilyen :)
Az áramgenerátor -talán már kitaláltad - olyan cucc, ami azt akarja, hogy a belőle kifolyó áram mindig ugyanannyi legyen, bármi is történik. Emiatt ennek a feszültsége nem állandó, ha nem teszel rá fogyasztót, akkor megpróbálja a nulla áramot megnövelni azzal, hogy növeli a feszültségét. Emiatt van az, hogy ezen üresjárásban sokkal magasabb feszültséget is mérhetsz egy műszerrel, mint amivel például egy ledet működtetnél.
Aztán ha ráteszed a ledet, akkor leejti a feszültségét annyira, ami éppen akkora áramot hajt át a leden, ami a generátor névleges áramértéke, és be lett állítva a lednek megfelelő értékre.
Ha két ledet tennél rá sorba kötve, akkor megint csak létre akarja hozni a névleges áramot, ezért akkor meg fogja növelni a feszültségét kétlednyire, és a ledek ekkor is szépen világítanak.De ha a két ledet párhuzamosan teszed rá, akkor az áram nem nőhet, a feszültség nem nőhet, tehát egy ledre csak fele annyi áram fog jutni, halványabban fog világítani.
Nekünk a ledeink meghajtására tehát áramgenerátor kell!
Amit itt mutattál 3 kék kis dobozkás potméterrel felszerelt elektronikát, az példa arra, amikor egy elektronika képes mind áram-, mind feszültséggenerátorként működni.
A potméterekkel a névleges áramot, és a névleges feszültséget lehet beállítani. Angolul ezeket CC, CV betűkkel jelölik.
CC = Constant Current, vagyis állandó áram --> áramgenerátoros üzemmód
CV = Constant Voltage, vagyis állandó feszültség --> feszültséggenerátoros üzemmód.
Ezek az elektronikák úgy működnek, hogy amíg a fogyasztó árama el nem éri a beállított áramértéket, addig a kimeneti feszültség állandó, a beállított értéken van. Feszültséggenerátoros üzemben van a készülék.
Amikor azonban a kimeneti áram eléri a beállított értéket, akkor a készülék ezt az áramértéket kezdi el tartani, tehát ha a terhelést tovább növelnéd rajta, az áram akkor sem fog nőni, de a feszültséget a terhelés növekedésével arányosan elkezdi csökkenteni. (Ohm törvény szerint)
És hogy miért kell a lednek áramgenerátor?
Nos azért, mert a led nem az OHM törvény szerinti egyszerű ellenállás, egyszerű fogyasztó (mint mondjuk a villanyrezsó).
A led félvezető, emiatt nem egy sima szorzás szerint adódik a rajta eső feszültség és rajta átfolyó áram között az összefüggés.
Az úgynevezett áram-feszültség karakterisztikája nem egy egyenes, hanem a kezdeti "bizonytalankodás" után egy nagyon meredek, majdnem egyenes görbe.
Itt egy ilyen karakterisztika. Látható, hogy pl egy piros led nulla áramot vesz fel egészen másfél voltig. Aztán ha a feszültséget kétszeresére növeljük - 3Volt- máris 80mA áram folyik át rajta. Az érdekes tartomány a mondandóm szempontjából a 2volt-3volt közötti, mert ott tudom mutatni, hogy az áram 2 voltnál 10mA, míg a kétszer akkora feszültségen már 80mA, azaz NYOLCSZOROS lett! Pedig a feszültséget csak dupláztuk!
A másik baj a leddel, hogy saját maga nem korlátozza az áramát. Ha ráküldesz négy voltot, akkor lehet, hogy öt amper folyik át rajta! Csakhogy annyit nem bír el, KIÉG!
Emiatt a rajta átfolyó áramot korlátozni kell!
És itt jönnek képbe az áramgenerátorok - CC üzemmód -, mert ha a kis elektronikádon betekered a CC kék tekerőjét a led névleges áramára, akkor azt soha nem fogja meghaladni, tehát a led nem fog kiégni.
Említetted még a hőmérsékletet is.
Nos, a ledek hőfokfüggése is rosszul van kitalálva nekünk. Ahogy melegszik, a fenti karakterisztika úgy tolódik el, hogy még nagyobb áramot akar felvenni ugyanazon a feszültségen, mint hidegen. Tehát még könnyebben kiéghet! A CC elektronika ettől is megvédi.
Remélem nem voltam sem nagyon offtopik, sem nagyon érthetetlen.
Azért örülök, hogy nehezen is de talán fölfogtam miként magyarázhatom el magamnak egyszerűen ,hogyan használandóak ezek a meghajtók !
Leírom, ellenőrizzétek légyszíves !
Van egy driver nevű elektronikus bisz-basz, aminek rákötök valamilyen tápegységről egy állandó értékű ( 12 V ) egyenáramot a bemenetére, a kimeneti részen pedig kapok egy beállítható, de állandó feszültségű és változtatható erősségű egyenáramot.
Ami megzavart a dolog megértésében az az, hogy nem tudtam ,hogy mivel állíthatom be ezeket az értékeket. Nem vettem észre a szerkentyűkön a beállító csavarokat. Azt hittem, hogy valahová rá kell még csatlakoztatni potmétereket. Most már tudom, hogy azokra a pici kék szögletes dobozkák tetejére szerelt parányi csavarok szolgálnak erre a célra. Kissé bonyolítja a helyzetet, hogy egyes típusokon eltérő számú ,1 ,2 vagy 3 ilyen csavar van. Ilyen "egycsavarost" készített nekem, ráforrasztott külön potméterrel a villanyszerelő ismerősöm. Ez nagyon kényelmesen használható de erre mondtátok, hogy nem jó megoldás, mert a feszültséget állítom vele az áramerősséggel együtt. Működik, de nem tudhatom mekkora az áramerősség és az áram meg is szaladhat ha melegszik a led és akkor az tönkremegy a led.
Most van 3 db olyanom, amit a János ajánlott, 3 beállítócsavarral.
Az egyikkel beállíthatom a kimenő fesz-t, a másikkal az áramot, a 3. feladata egyenlőre ismeretlen előttem. Az áramerősséget állító részt lehet helyettesíteni egy ugyanolyan értékű , de normál méretű és ezért könnyebben kezelhető potméterrel.
Novakl által ajánlott típuson két beállítócsavar van, egyértelmű funkciókkal és beépített mérőműszerrel,ami megkönnyíti a használatát.
Mivel a pici csavarokkal kényelmetlen mikroszkópozás közben a fényerőt állítgatni, Ő ezt a dolgot máshogy oldotta meg, a led fix fényárama mellett.
Jalpar által ajánlott típus a legkezelhetőbb. Ugyanazt tudja mint a fentiek, de nagyon felhasználóbarát módon. Természetesen jóval többe is kerül mint az előzőek.
általános tápként én is feszültségben és áramban szabályozható, digitális, kijelzős tápot használok.
Ha konkrét feladatra kell, akkor célszerűbb egy olcsó, csak erre használható kütyü, amin be van állítva a min max áramerősség és ennyit tud.
A fényerőt meg amúgy sem áramerősségre állítod, hanem annak alapján, amit látsz.
Nekem a sztereomikroszkópomon 2 db 1 wattos ledem van (1000 forintért vettem, gégecsöves állítású házban, philips), az usb kábelben egy-egy soros 350mA os áramkorlátozó chippel. Bedugom egy backup tápba és kész. abban meg két darab 18650 es akkucella.
És kösz még egyszer ! Most lesz egy pár db ! A János féléből van 3, és amit ajánlottál abból is küldetek kettőt. Az összes mikroszkópomhoz lesz 1 ! A diapanra fölraktam az új Samsung ledet és szenzációs ! Próbaképpen a régi feszültségszabályzós meghajtóra raktam rá és úgy próbálkoztam óvatosan, nehogy gallyra menjen.
Feri, ezt nem értem. Én hasonló dolgot ajánlottam Neked, linkkel együtt. Annyi csak a különbség, hogy az én verzióm egyszerűbb felépítésű de pontosan ugyanilyen módon kell használni (bekötöd egyik oldalra a tápot, másikra a ledet).
Hát, bocs, hogy nem hoztam fel korábban. Többször is volt már szó itt a mindenféle step-down adapterekről, azt hittem rajta van a radarernyőn ez az alternatíva is.
Vannak ennél olcsóbb verziók is, ebben azt szeretem, hogy nagyon jó az állítója.
Az a tekerő nem egy potméter, hanem egy digitális jeladó és egy nyomógomb egyben. Ha tekergeted, szépen tekeri fel-le a mA-eket. Ha megnyomod egyszer, akkor 10mA-t vált egy klikkentés a tekerőn, ha még egyszer akkor 100-at, ha még egyszer, akkor újra egyet.
De ha meg egy picit több pénzt akarsz költeni, akkor itt van kb. ugyanez dobozba szerelve (én csupaszon használom), automatán ki-be kapcsoló ventillátorral (én nem használok ventillátort, ha nem max teljesítményen futtatod, ez se fog bekapcsolni szerintem) és szép jackdugós csatlakozással:
1. Tehát a driver kimenetén a LED bekötése előtt az egyik potméter segítségével beállítok 4 volt feszültséget.
2. Utána a mérőműszert átállítom ampermérő állásba és valamelyik másik potméterrel 10 A -es állásban beállítom a maximális 3.3 Amp névleges áramot, LED nélkül.
3. Ezek után beforrasztom LED-et a helyére .
4. A fényerőt ezek után melyik potméterrel szabályozom ? A 3. -al esetleg ? Vagy azzal amelyikkel a 3.3 A- névleges maximumot is beállítottam? Ha igen, akkor mi értelme volt a max érték beállításának , ha utána úgyis el kell tekerni a beállított értékről ?
5. Ahhoz , hogy ne lépjem át ezt a max értéket, párhuzamosan kötök ezzel potméterrel egy kísérletileg meghatározandó értékű fix ellenállást. Te mekkora ellenállást használsz erre a célra, hasonló teljesítényű LEd-nél ?
6. Mivel ezek a potik igen aprók, ki lehet cserélni -célszerűen azt amelyikkel a fényerőt akarom állítgatni- egy nagyméretű potméterre.
A te leded 1 darabból van, tehát 3,28 V asszem a maximum (tekerheted 4V-ig, amikor csak voltmérő van rajta, az áramkorlát miatt soha nem éri majd el), illetve max 3 amper.
Naszóval, a panelon van 3 potenciométered. A W103 az 1 kohmos, a W104 pedig 10 kohmos.
Te ledet akarsz meghajtani, vagyis előbb (LED nélkül) beállítasz egy, a led névleges feszültségénél NAGYOBB feszültséget, pl 1 darab lednél ugye pl 4 voltot, de ha egy 12 voltról üzemelő COB led (ami 3 LED sorban) akkor 12 voltot, majd még mindig LED nélkül egy multimétert 10 A állásban, tehát áramméróként ráteszel, és így, (zárlatban) addig tekered a potit (ne kérdezd melyiket - az biztos, hogy azt, amelyik nem a feszültségállító), amíg megkapod a nvleges értéket. Utána jöhet az árammérő helyére (esetleg azzal sorban) a LED.
Érdemes a kis potikat kicserélni normális nagy potira, illetve, mivel emlékeim szeritn itt a potit változtatható ellenállásként használja, megteheted, hogy a külső potival sorba kapcsolsz fix értékű ellenállást, és akkor csak a LED által elviselhető tartományban lesz majd szabályozható a kimenő áram.
Ha megtalálom otthon a saját modulomat, megnézem neked pontosan.
LED Constant Current Driver Use:
* Make sure operating current and Max operating Voltage of the LED you need to drive. * Adjust the constant voltage potentiometer to make sure the output voltage is up to the LED Max operating voltage. * Use the multimeter in 10 a current scale to measure the output short - circuit current, and adjust the current potentiometer. To make sure the output current to the expected LED operating current. * Join the LED test (For the above three steps, the module input terminal is connected to the power source, the output load is NOT connected to the LED).
Szia János ! Megjöttek a driverek amiket ajánlottál. Írtam egy mailt, de lehet, hogy nem kaptad meg.
A 3 kék dobozkán látható szabályzócsavar közül melyik mire való és milyen értékekre kell beállítani ? Novakl barátunk Samsung ledjeit szeretném velük vezérelni.
A fényerőt mivel állítod a mikroszkópos használatnál ? Valamelyik apró csavart tekered csavarhúzóval a driveren vagy van valami jobb megoldásod ? Üdv, hf
Ismét a játékhoz egy kis adalék. Chia mag vegyes (alsó sötéttér + felülről oldalról ledcsík-szerű lámpa. Eléggé bejött ez a fajta megvilágítási mód a magoknál. Még tervben van barna mustármag, kiwi mag, bors is)
4x és 10x objektívvel készültek, fókuszsorozat segítségével.
Nem, fotócsövet fabrikáltunk. Hiányos volt a csatlakozás, a 3 db alkatrészből csak 2 volt meg. Nem akartam rögtön csináltatni, mert ki akartam tapasztalni milyen hosszú legyen. Ezért jó darabig a csatlakoztatást a fényképezőgéphez egymásra rakott 4-5 tekercs elektromos szig.szalaggal és egy fecskefarok nevű fémalkatrésszel oldottam meg. Nem volt egy precíz megoldás, de tökéletesen használható volt, így nem kapkodtam el a helyettesítését. Fekete műanyagból esztergáltattam nem túl régen egy fél cm vastag falú és kb 10 cm hosszú csövet, amit egy 3-as csavarral lehet rögzíteni a kellő magasságban és egy M42-es menettel kapcsolódik a fényképezőgép adapteréhez. Így azért most sokkal kényelmesebben használható a fényképezőgép !
A 3. kategóriára is teszek egy próbát. Még a máknál próbáltam ki először a vegyes megvilágítást (majd újrakreálom, mert az sokkal látványosabb, mint a "sima felső megvilágítású mák". Viszont volt egy másik "minta", amit régen vizsgálgattam, és szerencsére nem dobtam ki. Egy csap szűrőjéről van szó. Elég gusztustalan, ugyanakkor szép. :)
4x objektív, alulról sötét látótér, felülről a tegnap mutatott lámpa. Majd még visszatérek a mákkal vegyes megvilágítással, mert nagyon látványos. Elöljáróban alsó sötét látótérrel, és lehelletnyi felsővel:
Köszi! Írtam emailt, majd kiderül. Sajnos a nagyobb baj az, hogy messze van nekem, nem tudom megnézni élőben, a postázása meg gondolom méretei miatt nem egy egyszerű móka. Viszont most, hogy visszaküldtem a driver hiányos MicroQ SP kamerát, az árából majdnem kijön ez a gép, és sokan javasoltá(to)k, hogy a kínai mikroszkóp tuningolása helyett inkább egy megbízható régi mikroszkópba fektessek, ezért fordult meg a fejemben. Meglátjuk, megvan-e még, és mik a lehetőségek.
Haverom Amplival-ja amúgy szintén kikötött nálam, sikerült az objektívrevolvert megjavítani, már finoman mozog, és a tárgyasztal megtartásához szükséges "szorítást" is beállítottam, viszont sajnos a fókuszáló rész hiányos, úgy van összekókányolva, így nem lehet megoldani a finom állítást, de sebaj, azért már jobb, mint ahogy hozzám került, a héten letesztelem, és megy vissza neki. Ha még szétszedem a tengelyt egyszer, akkor rakok be ide fotókat róla, de legyen annyi elég, hogy a fogaskerékbe lukak vannak fúrva, és úgy van összekapcsolva a durva mozgató gombja a mechanikával. A finommozgató meg sehogy. :)
A szűrőkkel felszerelt trinokulár, és a fázistárcsás kondenzor miatt ez akár egy jó vétel is lehet. Az objektívek fajtáit jó lenne látni, mert ezen Fluoval kar van, de nincs hozzá semmilyen világítás. A fáziskontraszttal lehetne nem fluoros vizsgálatokat végezni sima világítással, de akkor az objektívek legyenek Phv-k. Ha nem Phv objektívek, akkor legalább valami fluoros fényforrás kéne hozzá, hogy az menjen rajta.
Meg kell nézni személyesen, de mindenképpen kiegészítésre szorul.
A barlow lencse túl közel lenne a tubusban, és nem adna fókuszt, így a kínai barlow és a tubus között van egy celofántartó hengere, hogy a barlow ne csússzon be tövig a tubusba. :D Azon van a hilti a képen. :D Szóval van itt mókázás rendesen, de itt a semmiből kell megoldani a valamit általában. :)
Én láttam a saját szememmel, hogy Halmos Feri bátyánk szigetelőszalag tekercsekre rakta a fényképezőgépet. Azon már én is csak sápítoztam. Ez ahhoz képest átgondolt mérnöki teljesítmény.
Versenyen kívül ugyan, de megosztom veletek, ugyanis az első kép tegnap készült, a második ma délután. :) A "kivitelezés" komikuma miatt első sorban. A mák tegnapi, a penész mai (mert természetesen az előző feladat lejárta után érett be az összes minta) 4x objektívvel.
A kivitelezés pedig: (érzékenyebb lelkűek forduljanak el!) A hilti szalag mindenre jó :D Bár megvan az a hátránya, hogy a nagy erőkar miatt labilis, de meg szoktam támasztani egy forrasztó ón hengerrel.
Van egy vízmintám az Adriáról amit még 2019 szeptemberében hoztam haza egy 7 dl-es befőttes üvegben amit kb 1/3-áig töltöttem meg. Az erkélyen tartom azóta is. Nagyon érdekes, hogy egyfolytában változik az élővilága. Eleinte teli volt bunkósbot formájú akármikkel, tavaly nyüzsögtek az amőbák, most meg rengeteg csillós ugrál benne. Ami nem változott az a foraminiferák csapata. Most ezek közül próbáltam meg ismét lefényképezni egyet. 21 fotóból raktam össze a képet. 40x obj, Reichert diapan.
Kapható 24×40, sőt 24×60 mm-es fedőlemez. Ezek ráadásul 0,17 mm vastagok. A 40 mm hosszút szoktam használni mostanában lefedésre, a Soósnál talán még mindig van belőle sötétzöld kartontokban, 150 Ft csomagja. Tárgylemezként önmagában alkalmas, meglepően erős és nem szokott könnyen eltörni. Szilikonragasztóval összekombinálható tárgylemezből kivágott csíkokkal, így még szilárdabb. Vagy ha tárgylemezt 20 mm átmérőjű koronafúróval kiszúrsz (Kínából 1500 Ft-tól rendelhető), akkor a furat alá ragasztható aljnak.
Ez nem állandó preparátumnak készült. A tárgylemez túl vastag ha objektívet használsz kondenzorként. A képen csak a 3,5x plan volt kondenzorként használva, de lehetne nagyobb nagyítást is használni még ezzel, de a nagy apertúrájú objektívekhez még ennél is vékonyabb üveglemez kell.
Azért próbálkozom ezzel, mert nem annyira törékeny, mint fedőlemezek között lenne. Újra használható csapvízes mosás után.
Ha jól értem, tárgylemezt azért nem használ, mert mikroszkóp objektívet használ kondenzornak, ráadásul 40/0,95-öst, az pedig nem lövi át a minimum 1mm vastag valódi tárgylemezt.
Ami a fedőlemezt illeti: arra biztos nem jó ez az üveg. A 40/0,95-ös nagyon érzékeny a fedőlemez vastagságára, de ilyen vastag üveggel a képminőségtől függetlenül nem használható a képtávolság miatt.
Bár nincs még darázsszezon, azért csak találtam darazsakat most is, ahogy az üvegházban matattam. Jelesül déli papírdarazsakat. Így, darázscsípésre allergiásan, annyira örültem nekik, hogy egyből vizsgálati minták lettek mindahányan.
A szemükről készült körömlakkos levonatot egy fedőlemez alá raktam a lódarázsszem-levonattal, mindent ugyanazzal a nagyítással - beállítással fotóztam, majd stackelés után egymás mellé illesztettem a két fajról egy-egy képfelet.
Balra papírdarázs, jobbra lódarázs. GF Plan 40x, DIK.
Végre összedobni a Lomo ML-2b mikroszkópomat. A centrálásba már kissé beleőszültem és nem is fogok még egy darabig foglakozni vele, mert egész szép képe van anélkül is. A fotón C-vitamin, polár szűrők nagyjából 90 fokban, Lomo planakr P 9x 0,20 az objektív, kondenzorként pedig egy Lomo 3,5x 0,1 P objektív volt. A Picolay stack 7 képből készült.
Tárgylemezként és fedőlemezként is Iphone X üvegfóliát használtam, ezek vastagása sajnos 0,3 mm. Ha esetleg valaki ismer vékonyabb üvegfóliát akkor szívesen próbálkoznék vele. Ezt is 0,15 mm-esként rendeltem, de ez gondolom csak az üveg tényleges vastagsága volt és lehet benne egyéb réteg is. Talán jobban jártam volna a 0,1 mm vastagságúval.
A két objektíves módszert próbáltam alul-felül 40x 0,95 száraz Zeiss objektívekkel is, de nem sikerült képet alkotni velük sajnos. Valószínüleg a túl vastag üvegfólia miatt.
Az üvegfólia nagy előnye, hogy nagyot tud hajolni. Fedőlemezből már 10 darabot biztosan eltőrtem volna.
Lapzárta előtt küldök két képet a Gombaszakkörbe, nehogy ebből a fordulóból kimaradjak. Penészgomba falról (sajnos), 16/0,32 és 40/0,65 Planachromat, Mf Projektiv K 2,5:1, ferde megvilágítás:
Sajnos nem volt sok időm a hamarosan záródó Mikológiaszakkör témájával foglalkozni, de pár képet hoztam a melóból érdekességképp.
Gombák mindenhol vannak, így az emberi / állati szervezetben is élnek itt-ott. Ezek többnyire nem kórokozók, részei a normál flórának, gondot akkor okoznak, ha elszaporodnak. Vagy olyan is van, hogy feldúsulásuk más problémát jelez.
Ezek itt Malassezia gombák (a kis kék hóember / kuglibábu alakúak), amik kutya fülkenetében láthatóak laphámsejtek társaságában. Panoptikus gyorsfestéssel festődött a kenet hővel történő fixálás után. A kutya amúgy allergiás volt, azért tudtak elszaporodni a gombák. GF Plan 100x.
Ezek pedig tengerimalac bélsárkenetéből sarjadzó gombák - a kifli alakúak. A 3. képen valami pollen is feltűnik - a sárga. Régen Saccharomyces, most már Cyniclomyces néven futnak ezek. Akkor szaporodnak el, ha a bélflóra felborul, jelen betegnél ennek a sok szénhidrát, kevés rost volt az oka. GF Plan 100x Phv.
A szálkereszt pontos helyét jól be tudod állítani. Fogsz egy végtelenre állított távcsövet (pl. csillagokra fókuszálás után már a végtelen) és szembe belenézel a kollimátorba. Ha éles a látott kép,akkor a távolságod jó.
a Zoli által küldött (nagyszerű) anyag alapján a "professzionális" kollimátor 2" átmérőjű cső volt, a szálkereszt és a lencse között10" távolsággal - vagyis 250 mm-es fókuszú, tehát 4 dioptriás lencsével. Nekem most a legkézenfekvőbb, amim van, az egy Lidl áruházas, egyébként optikailag kiváló, mechanikailag egy kalap szar távcső frontlencséje, 4,5 dioptriás, színre korrigált, ráadásul távcső, vagyis vélhetően képes arra, hogy a végtelent leképezze. Jó-jó tudom hogy nem biztos, de szegény ember vízzel főz.
Tehát ennél kb 200 mm a szálkereszt-lencse távolság végtelennél.
Direkt rákerestem egy kalkulátorra, kiszámoltam, és néhány tized mm eltérés alig okoz változást a szálkereszt/lencse távolságnak a végtelenhez képest (szemben a közeli tárgytávolsággal).
az "eredeti" laborkollimátor
a gyártandó példány, az írás ajánlásai alapján.
Ha tehát egy műanyagba foglalom a lencsét, majd nyilván szoros illesztéssel (aminél a szorítóerőt azért a gumigyűrű kiegészíti) egy menetes valamivel betolom, az merőleges lesz az optikai tengelyre, meg ott is marad. A végleges helyén pedig egy , a csövön átfúrt csavarral meg is lehet fogni (ami kívülről egy külső gyűrűben van. Vagy beragasztom.
A leírásban pl egyátalán nem ír arról, hogy hogyan határozza meg a valós lencse valós fókusztávolságát - a rajzon simán ki van esztergálva a pontos helye....
Még valami: az én esztergapadomba nem tudnék 50 mm-es csövet befogni, álló bábom meg nincs - ezért egyszerűbb a cső, plusz a végekre a többi, külső vagy belső felületre illesztve.
Egész pontosan poli(vinil-butirál), a polivinil-alkohol részleges acetálja butiraldehiddel. Erős, de rugalmas filmet képez (mint látszik) és sok oldószerben jól oldódik. Autók szélvédőinek laminálására is használják. Illetve rokonával, a poli(vinil-formállal), azaz formvarral együtt elektronmikroszkópiában mintatartó hártyaként (tulajdonképpen tárgylemezként).
igen, de itt adottak a geometriailag tökéletes felületek, vagyis ha (prizmára fektetve) forgatással akarom jusztírozni, akkor nem kell vele foglalkoznom. a lencsét tartó betéteket pl nem kellene menettel rögzítenem, hanem egy-egy pl teflon dugóban lenne a lencse/szálkereszt, aminek a külső felületén egy "O" gyűrű, ami a szorító erőt adja, így fókuszáláshoz egyszerűen a helyére kellene tolni, oszt' kész
Poli vinil butilát. Egy restaurátortól kaptam. Ragasztónak használják. Szeretik használni, mert vízálló, de alkohollal bontható kötést ad. Kerámiákat ragasztanak vele. Lehet, hogy azért lett opálos a vastag lenyomat vele, mert túl sűrűre kevertem és a buborékok nem tudtak távozni a frissen kotyvasztott méz sűrűségü oldatból.
uraim, ha valaki optikai tubust szeretne gyártani, van egy olyan anyag, ami egészen biztosan tökéletes henger, külseje-belseje koncentrikus és könnyű, meg ingyen van: a lézernyomtatoók fényérzékeny hengere. A mellékelt példány 30 mm kívül, 28.5 mm belül.
Ha viszont valakinek hányódik nagyobb nyomtatóé, és nemk tart rá igényt, nyudodtan szóljon... (akarok készíteni egy kollimátort)
Kipróbáltam egy számomra új anyagot lenyomat készítéshez. PVB-t oldottam alkoholban. Ha nagyon vékony akkor príma és erős filmet képez, gyorsan szárad és szépen rátapad a tárgylemezre szárazon is. Vastagon opálosan fehér lesz és használhatatlan emiatt. Egy kerek repkény (Glechoma hederacea) leveléről készítettem lenyomatot A felső képen kissé festményszerű hatást hoztam létre a mikroszkóptechnika (DIK) és egy kis színmódosítás segítségével. A 2. kép is DIK. A valós képszélesség kb 0.3 mm. Ezeket a különös alakzatokat a levél sejtjei és légzőnyílásai alkotják. 14-14 fotóból raktam össze a képeket.
Nem egészen: ez UNF és nem UNC (más a menetemelkedése). Az UNC 1/4-20-as a fényképezőgépek állványcsavar menete. Ahol találtam,ott vagy 100, vagy 1000db-s kiszerelésben van. Annyira viszont az életbe nem lesz szükségem. :-)
Fodoor kollégától kaptunk egyszer egy Klüber márkájú, okulár fókuszállító zsírozására használt csillapító zsírt, most nem jut eszembe a neve. Az vált be a legjobban. Más helyekre egyéb, szintén ajándék Klüber zsírokat használok, de sajnos a mintáimon nincs felirat és állag meg kinézet alapján választom ki őket. De én is főzögettem különböző zsírokat Gábor kérésére és meg volt velük elégedve. (Viszont magamnak sajnos nem hagytam.) Tulajdonképpen nem nehéz zsírt készíteni ha minden meg van hozzá, össze kell főzni az alapolajat (pl. paraffinolaj, de szilikonzsírnál szilikonolaj), a fémszappant, és az esetleges adalékokat keverés közben. Minél több a fémszappan (pl. a lítiumzsír lítium-sztearáttól, palmitáttól, stb. lesz lítiumzsír) annál viszkózusabb, a szálasságot polietilén, különböző polimerek, stb. belekeverésével lehet módosítani, csillapító hatás pedig például aeroszillel (kolloid szilikagél) hozható létre.
Amit írtál a lítiumzsír szagáról, az pont nem a lítiumtól van, mert a lítiumszappan (és a többi szappan szintén) szagtalan. Valószínűleg az alapolajban vagy az adalékok között volt büdös komponens.
Egy adott kis viszkozitású (legyen mondjuk lítium) zsírból több félét otthon is készíthetsz, ha különböző mennyiségű lítium-sztearátot főzöl bele keverés közben 200 °C körüli hőmérsékleten. Ilyenkor adalékolni többnyire már nem kell, mert azok benne vannak a kiindulási zsírban, a konzisztenciát meg úgyis a szappan adja.
A szürkéken is egy keményfa kúp biztosítja a súrlódást. Mégis több zsírt használtak. Ugyanis nagyon nem mindegy, hogy a nyomatékból mennyit tart a kúp és mennyit a zsír viszkozitása. Arról meg szervízdoksi hiányában senki nem tud semmit, hogy a feketéken mennyi az annyi. De biztosan több egynél.
Akkoriban még ezek a csavarok pontos tűrésű bronz anyában futottak, nem szirszar alumíniumban.
Akkor se mindegy, milyen a járása. Olyan pontosan nem lehet megmunkálni, hogy semennyit ne lötyögjön, mert egyszer csak szorulni fog. Az asztalmozgatásra pedig én kimondottan viszkózus zsírt használok, mert bármilyen módon adjusztálom a hígabb túl laza mozgást biztosít.
Pont ezért írtam, hogy ,,tisztességes mikroszkópokra (ahol azért van a zsír, hogy csússzon, nem azért, hogy ne)''.
A fekete sorozatokon a csillapítást nem a zsír biztosítja, hanem egy (állítható) keményfa kúpos fék a tengelyen. Ezekben nincs szükség 6-8-féle zsírra én nem is használtak 6-8-félét, csak egyet.
Igazából egy sűrűbb olaj ugyanolyan jó lenne, csak az szeret kúszni és emiatt oda is eljuthat, ahova nem szeretnénk.
A centráló csavarokra is jó ugyanaz a zsír. Finomman, vajpuhán fog járni, nem fog lötyögni, nem fog elmozdulni. De akár kenés nélkül is elvannak. Akkoriban még ezek a csavarok pontos tűrésű bronz anyában futottak, nem szirszar alumíniumban.
egy manuális Nikon optikát egyszer szétszedtem és kimostam fémtisztára. Na az hiba volt. Utána 10x szedtem szét, raktam össze, mire eltaláltam, hogy milyen arányban kell bekeverni a normál zsírba a csillapító (NYE) zsírt, hogy jó legyen.
Azért nem vallási. Csússzon, oké, de nem mindegy mennyire. Az objektívrevolverben jó, ha nagyon, a centrálócsavar meg menjen sokkal nehezebben. Nem véletlen használtak a Zeiss Jenánál hét-nyolcféle zsírt egy gépen. A szervizesek ma se egyfélét kennek rá.
Nem ez a gond a DDR zsírral, hanem először az idő (nem tervezték arra, hogy ötven évig ugyanaz maradjon rajta), másfelől meg a használat hiánya. Ha használnak valamit, akkor sose köt úgy meg, mintha nem. Meg hát ezek a használt mikroszkópok többnyire nedves pincék mélyén vagy padlásterekben töltöttek évtizedeket, ahol télen mínusz húsz, nyáron plusz ötven fok van. Azok, amelyek rendes temperált helyiségekben voltak rendszeres használatban nincsenek beragadva.
A nyugati cuccok pedig részben azért nem ragadnak be annyira, mert náluk más volt az alapolaj, mint a KGST-ben, valamint ott több évtizede szokás volt műanyagokat használni a mechanikában és azoknak sokkal kevesebb kenés kell. (Meg talán jobban karban tartották, mint itthon a cucilizmusban.)
Egyébként ha saját célra van a mikroszkóp és nem használják többen, akkor mindenki kenheti olyannal, amilyen neki tetszik.
Elvileg egy felülvilágítós mikit akartam reszelni belőle a műhelybe, mert nem zavarna, ha lepattanna róla a festék, mivel én is valami ládaszámra szerzett cuccok közt szereztem/találtam. Emlékeim szerint elég tré állapotban volt.
milyen beszerezhető zsírt használtok a fecskefarkú vezetékekhez ill az állító menetekhez? Én eléggé el nem ítélhető módon teflonos szilikonzsírt tettem rá (amit fényképezőgéphez és műanyag/fém találkozásokhoz mindenkinek csak ajánlani tudok, Volvo száma 1161688), de azért valószínűleg van jobb megoldás is
,,és még egy nagyon lúzer kérdés: akkor ezek szerint a biológiai (átnézeti) mikroszkópbana a menet mindi RMS, a felülvilágítósnál pedig M19?''
Nem egészen. A véges (160-as) rendszerűek RMS menetűek, a végtelenes rendszerűek M19-esek.
Csakhogy az NU előtt az átnézeti objektívok végesek, a felülnézetiek pedig végtelenesek voltak. Ez utóbbiakat nem a revolverbe, hanem az Auflichtkondensor-ba kell csavarni.
A végtelenes mikroszkópokon (az NU-tól kezdve) viszont már az átnézeti objektívok is értelemszerűen M19-esek.
,,Vagy csak a CZJ-nál?''
Az RMS átalánosan használt a véges rendszerű objektívokra.
Az M19 CZJ specifikus.
A még újabb végtelenes CZJ objektívok pedig M25-ösek.
,,Akkor még azt mond meg légy szíves, mi a túró az a lupeobjektív?!''
Átmenet a rendes mikroszkóp objektív és a makroobjektív között.
Elég szerencsétlen elnevezés.
Mikroszkópon, de okulár nélkül szokás használni - bár az NDK-ás tudományos célra is szánt fényképezőgépekhez (Exakta Varex, Praktina) gyártottak RMS adaptert, amibe ezeket (konkrétan a Mikrotar-okat) lehet becsavarni.
Önmagában korrigáltak a képgörbületre és a transzverzális színhibára.
Lényegében makróra optimalizált anasztigmátok. Általában (fordított) Tessar rendszerűek, de van Planar rendszerű (pl. a 20mm-es Mikrotar) és triplet is.
,,Miért van benne rekesz?''
Amiért a fotóobjektívokban. A fényerő cyökkentése és a mélyélesség növelése végett.
,,Bár ugye egy lupe nem valódi képet ad - tehát mégsem stimmel.''
és még egy nagyon lúzer kérdés: akkor ezek szerint a biológiai (átnézeti) mikroszkópbana a menet mindi RMS, a felülvilágítósnál pedig M19? Vagy csak a CZJ-nál?
Akkor még azt mond meg légy szíves, mi a túró az a lupeobjektív?! Miért van benne rekesz?
A doboz nyilván több készletből lett össze khmmm... válogatva. Arra gondoltam, hogy talán közvetlen makrófotónál lenne értelme, ha csak ez az objektív van, a tubuson meg a váz.
Bár ugye egy lupe nem valódi képet ad - tehát mégsem stimmel.
Simán megérte az árát. A Glyptarok (így "a"-val) egyébként lupeobjektívek, amelyek önmagukban sokkal többért szoktak elmenni 10 000-nél. A 15×/0,30 apokromát felülvilágítós (végtelenes) lencse, azért nem RMS, hanem M19. Egyébként a véges Zeiss Jena objektívek RMS-ek. Az RMS valóban kb. 20,2 mm-es menetű, de egyébként hüvelykes Whitworth.
fizikailag értem, hogy a mikrométeres szálkeresztet lehet. csak akkor ki kellene cserélnem az okulárlencséjét a korrekció miatt? mert ebben az okulár pong nem 23.2 mm-es, hanem önmagában menetes.
A dobozban volt egy cédula, ami hivatkozik az F6.16 A 0,65 mérőobjektívre. Ebből gondolom, hogy az F 23.2 A 0.17 is egy mérőobjektív, ugyanakkor ezen szerepel a tubus infinite felirat - vagyis a mérőrendszer egy végtelenre korrigált tubussal működik, és akkor ezek szerint az AM9-2 mérőmikroszkóp okulárt olyan rendszeren használhatom, ami szintén végtlenes?
Uraim, ma voltam a Bakancsos nevű kiváló lengyelpiacon, ahol 10.000 forintért vettem egy fadobozt, benne néhány mikroszkópalkatrésszel, meg egy rezonancia elvén működő frekvenciamérővel, aminek ugyan nincs köze a mikroszkópokhoz, de gyerekkorom óta vágytam egy ilyenre, gyönyörű bakelit izé és működik.
Na de a kérdsem: segítenétek beazonosítani, hogy melyik optika mire való?
Objektívek:
Rathenow
0,42/24m menet: 20.2 mm-t mértem, gondolom akkor RMS-menet ?
1,28/100 OEL m - gondolom olajimmerziós, RMS
0,25/11 f , RMS menet
CZJ apochromat 15x 0,30 INF/0 M19 (ez ha jól tudom a CZJ szokványos objektívmenete)
Glyter Anastigmat RMS menet, F:4.5 F=5.5 cm - blendével
Glyter Anastigmat RMS menet, F:3.5 F=3.5 cm - blendével
AM9-2 mérőmikroszkóp okulár, rajta egy KOMP 15x feliratú objektívvel - ezt gondolom bármelyik CZJ okulár helyett feltehetem mérni.
F-23.2 A 0,17 60 (60x-os gondolom), M27 menettel, benne az átlátszó anyagból készült betéttel, ami - ha jól tudom az oldalmegvilágítást adja a belső tükröző kúpfelülettel együtt.
Azért 10 ezer forintot csak megér, nem?
/ m
és akkor a kakukktojás:
a kis fehér pöckök rugalmas acéllemezeken vannak, különböző frekvenciára hangolva, konkrétan 45 - 55 Hz között 1/2 herzenként, mögötte elektromágnes. Amelyik rezonanciába jön, annak a frekije van a hálózaton.
"küldd el nekem azokat a képeket, és felteszem a nevedben"
Egyszer még a mikroszkópos 1. találkozáskor a búcsúzkodásnál elcseréltem a Feri kabátját az enyémmel, és még sajnálatomat kellett kifejezni, hogy nem maradhat a csere mert biztos találok benne egy mikroszkópot. :-)
Hát most a kölcsön kenyér vissza járt, mert Feri meg most az Ő nevemben tette fel az Én gombás képeimet. :-)))))
Egy 3 éve kivágott eperfa tönkjén találtam ezt a gombát:
A sztereó alatt látszik, hogy milyen pici.
A gomba képei:
És a fonákja:
A képeken továbbra sincs mélység élesség de a későbbiekben már lesz. :-) A baj az, hogy fogalmam sincs, hogy ez milyen gomba -határozó kellene - de nagyon érdekes mert kőkemény.
Frissíteni kellhet a böngésződet, mert januártól nem működik az ún. Adobe flash player, amit régebben az index fórum használt. Ha pl. Firefox-ot használsz, akkor azzal mennie kell, ha friss a verzió.
Addig is, amíg kideríted, küldd el nekem azokat a képeket, és felteszem a nevedben.
És Te fogod összerakni? Mert szerintem az az igazi, úgy legalább biztos leszel benne, hogy minden oké. Végtére is csak a ledre kell a vezetékeket forrasztani és bekötni az áramgenerátorba, a másik csatlakozókra pedig az egyenáramforrást. Ha nem világos, hogyan állítasz be állandó áramot a ketyerén, akkor csak írj és elmondom. Nagyjából mindegyik egység ugyanúgy működik.
Ilyen. A felirat egyébként nem a ledre, hanem a csillagra vonatkozik és annyit jelent, hogy a Convoy flashlight store (ahonnan rendelted) saját névvel jelölt panelekre forraszt. Ezért önmagában Cree felirat se lenne bizonyíték. A led felirata az emitter alján szokott lenni (ha van egyáltalán rajta) de azt a forrasztáskor lefedik a forrasszal és a csillagpanellel. Nyugodj meg, a Convoy biztosan azt a ledet küldte.
Ismeri valaki ezt a könyvet? Csak a tartalomjegyzékét tudom megnézni, az nagyon meggyőzőnek tűnik. Vagy mást tudtok ajánlani, optikai rendszerek beállításáról, ilyesmikről.
Nem hagytam én ki semmit a számításból csak az egyik fajta életciklust taglaltam.
Egyébként míg az ivartalanul létrejött élő gombaszövet helyben marad és a régi helyére lép, addig a spórából kifejlődő, új telepet hoz létre és jó esetben nem csak a szomszédban.
A végeredmény végül is (ami minket érdekel) mindkét esetben a felszínen található gomba amelynek generáció váltása érdekébe érdemes meghagyni egyedeket a lelőhelyen. Ezzel én zárnám is a dagályossá növekedő vita lehetőségét a szép fotók reményében.
Én meg ismét megjártam kicsit. Megérkezett a MicroQ SP 8 Mp-es kamera ma, azonban sajnos valami gond van vele, mert a kép nem egyenletesen éles, hanem csíkokban, és az éles/rossz sorok folyamatosan vándorolnak az élőképen. Elég érdekes jelenség, valószínűleg a tömörítéssel, vagy az átvitellel van gond. Felhívtam a BTC-t, és cserélik majd, de remélem nem nálam van a gond, igaz 2 külön számítógéppel és másik usb kábellel is ugyanaz volt.
A bal oldali kép ki van vágva, a jobb meg egy teljes látómező, ráadásul nem a max felbontáson.
"A kertünkben is van egy ilyen. Kb 20 éve az erdőszéli csiperkék tisztítás utáni maradékát kiszórtam a kertbe egy helyre és azóta is minden évben ugyanott kinőnek."
Jó a táptalaj és gondoskodsz a spóra utánpótlásról.
Még annyi, hogy a gombák más növényekkel, fákkal szimbiózisban élnek és valószínűsítem, hogy ez azért is van mert ezek biztosítják, fenntartják a termőterület alkalmasságát.
"A fonalak a földben több száz évig képesek megtartani az élőterületet."
Amit leírsz az igaz csak...nem az eredeti fonalak.
A gombáknál nem úgy van mint Kanadában a mamut, vagy a jegenyefenyő, ahol egy egyed elél akár 2000 évig.
A gombáknál a föld alatti fonal szövevény él 1-2 évig de mivel ugyan ott szórja el a spóráit a következő években már a megújult föld alatti rész produkálja a termő testet.
Gondold meg. A gomba termesztőknél lehet kapni zsákos gomba tenyészetet és ha haza viszed 2-3 hét múlva learathatod a termést. Most, ha nem dobod ki a zsákot legközelebb terem még egy-két gombát, aztán vége ...letermett. Felélte a termő területét és nem került újabb spóra a zsákba.
A szabadban hasonló a helyzet de ha az élőhely nem merül le és spóra utánpótlás is van akár 300 évig is lehet ott gombát találni.
A fonalak a földben több száz évig képesek megtartani az élőterületet. Mi Csesznek vára mellett az erdőben, vagy harminc éve majdnem belegázoltunk egy ilyen boszorkánykörbe, ami akkor több méter átmérőjű volt. Én akkor még nem is hallottam erről, utána olvastam róla az Élet és Tudományban. Annak alapján kiszámolva 300 éves lehetett az a gyűrű.
Egy picit utánaolvastam most a gombák életciklusának. Nem egy egyszerű eset ! (Még olvasni sem !)
Szaporodnak ezek ivarosan, ivartalanul és vegyesen is. Az élettartamukról sokat nem találtam, de feltételezem, hogy lehetnek egészen hosszú életű gombafajok is. Arra gondolok, hogy van egy csomó gombafaj ami évről-évre ugyanott hozza elő a termőtestjeit és egyre bővülő "boszorkánykörökben ".
A kertünkben is van egy ilyen. Kb 20 éve az erdőszéli csiperkék tisztítás utáni maradékát kiszórtam a kertbe egy helyre és azóta is minden évben ugyanott kinőnek. Volt olyan év,amikor 3db 18 literes vödörnyit gyűjtöttünk össze pár nap alatt. A szomszédok és ismerősök mind gombát főztek-sütöttek azokban a napokban. Ebből az apró trágyagombából meg csak pár db-ot szedtem össze a több százból. Ritkának írják, de itt most sok volt ezen a helyen, mert szereti a lovak "termését" . A gombahatározós Fbook oldalon láttam először ezt a fajt a múlt héten. Egy hölgy rakta föl a gomba fotóját és írta, hogy évek óta keresi és most végre véletlenül rátalált a szomszéd falu mellett.
Ez igaz, de a test a gomba fonalak tömege amely az őt tápláló táptalajon él és nem örök, mondhatni rövid életű. A látható gomba csak a virágja mely spórákat nevel és ha elöregszik a spórákat a szél széthordja és ha ezek ismét táptalajra lelnek a folyamat kezdődik elölről. A ritka gombák azért ritkák mert a spórák nehezen találnak kedvező körülményeket a tovább örökítésre.
Ezért kell meghagyni élő egyedeket, hogy azok beérleljék a spórákat amiket eztán rábízhatnak a szélre.
A Sóhivatal csak sós képet fogad el végül, mert azt kérte - egy azóta törlésre került - hozzászólásban a jelen téma főnöke. Most Mikológiaszakkör van :)
Biztos befogad a szakkör bármilyen korú mintát, legalábbis nagyon remélem, mert nekem több éves mintáim vannak a témakörben, ha megtalálom legalábbis.
Amikor a gombát leszeded, az körülbelül olyan, mint amikor a fáról leszeded az almát. Az csak a termés (termőtest). Maga a gomba a főld alatt, a korhadó fában stb van.
Még egy mai gomba ami szétszórt szalma között nőtt ki egy fűszertkertben. Szegfűgombának nézem, de nagyon pici, kb 1 -1.5 cm kalapátmérőjű. Makszutovos sztereo mikroszkóppal, Pana G7 , fókuszsorozat. A mikr. 2 saját lámpájával világítottam meg , egyszerre alulról és fölülről is. Ha valakit érdekel ilyen sokféle gombát lehet találni ebben a hónapban is (némi türelemmel és kitartással)http://www.miskolcigombasz.hu/a_honap_gombaja.php
Ma találtam egy egészen ritka gombafajt. Pontozott szitagomba /Poronia punctata/. A legnagyobb 8 mm átmérőjű volt. Makszutovos sztereo mikroszkóppal, Pana G7 , fókuszsorozat. A mikr. saját lámpájával és még egy asztali ledes lámpával világítottam meg egymással szemközti irányból.8-15 képből.
a windows a saját kameraalkamazásával látja. sőt, a Camera Measure program is átja - csak éppen azon a free-ben nem lehet beállítani a léptéket.... Hrrrr..
hosszúságot (ehhez ugye lehessen kalibrálni egy ismert értékkel) szöget pixeleket is, ha lehet.
(Tulajdonképpe egy autós futóműállítóhoz készítünk egy kalibráló állványt, 2 darab kb 2000 mm hosszú, 40mm átmérőjű, köszörült csőtengely, ezek egymástól 2500 mm-re párhuzamosan elhelyezve, a földtől 300 mm-re - gyakorlatilag egy autó tengelyei. Ezek végére jön majd az a négy hüvely, amire a kamerás fejeket tesszük - amelyeknek párhuzamosnak/merőlegesnek kell lenniük.
Na ehhez kellene még előtte mérnem a tengelyek eltérését az egyenestől. Adódott, hogy ugyanúgy, mint a futóműállító, vagyis egy led kerül az egyik végre egy (mágneses) prizmára ültetve, másik végére a kamera, tele állásban (5-50 mm-es zoom van rajta.) Mindekettőt függőleges állásban tartom, de hagyom, hogy csússzanak a felületen. Ha forgatom a tengelyet, és nyilvány kóvályog a fényfolt helye, kiszámítható a szögeltérés.)
Frissítés következik: ott felejtettem a mintát a mikroszkóp tárgyasztalán és egy egész nappal később még mindig a víz felénél több volt benne. Sajnos a kerekesférgek nem bírták az oxigénszegény környezetet, de a csillósok még mindig éltek.
Nem tudom, a Sóhivatal elfogad-e 2 hete készült fotót, de versenyen kívül azért megosztom veletek.
Egy régebbi száraz preparátumom az akkor még tökéletlen leragasztásos módszer miatt levegőt kapott, és bepenészedett. Rheinberg-szűrővel nagyon szép látvány szerintem. (Azért a "hivatalos" friss minta is készülőben van, bár szándékosan még nem növesztettem ilyesmit.)
Rendeltem múltkor hirtelen ötlettől vezérelve nagyon vékony, mintegy 0,1 mm vastag szilikon lapot. Amikor megjött, először tévedésre gyanakodtam, mert úgy nézett ki, mint egy kijelzővédő fólia, az egyik oldalán lehúzható filmmel. Aztán megnyugodtam, mikor rájöttem, hogy a másik oldaláról a vastag poliészter fólia szintén lehúzható. De ez miért érdekes? Azért, mert mikroakváriumhoz rendeltem és ma ki is próbáltam.
Az eredmény több, mint meggyőző. Ha kivágok belőle egy fedőlemeznyit, kilyukasztom, majd a tárgylemezre rakom, erre egy csepp vízmintát teszek, végül fedőlemezzel lefedem, akkor öt óra alatt se szárad ki. Mindez annak ellenére, hogy nem használok vazelint vagy effélét, tehát a lemez sima vizes lemosás után újra használható. A rés akkora, hogy egy papucsállatka simán aláfér, de nem pukkad ki. Mindenkinek ajánlom, kb. 1500 Ft volt egy 50×50 cm2-es lap. Ha ezt némi polivinil-alkohol oldattal sűrítem, akkor szerintem egy egész napot kibír, mert a PVA rászárad a szélére.
Köszönöm szépen a beküldött levonatos/lenyomatos képeket és átadom Péternek az elnökséget. Még búcsúzóul ezeket az utolsó zselatinlevonatos képeket dobom be a közösbe (16/0,32 és 6,3/0,12 Planachromat, PK 8× okulár és Pentacon Auto 1,8/50 mm):
Ha lódarázs full-frame szemét összevetjük a kecskedarázs micro43-as szemével, akkor az előbbiben a megapixel a nagyobb, vagy a pixelméret (alacsony zajszint, jobb magasISO). Jól mutatna egy fényképes összehasonlítás.
Ami a hatszögeket illeti, az van, hogy egy gömböt nem lehet csak hatszögekkel kitapétázni, (az Euler formula alapján még akkor se, ha nem egyformák és nem is szabályosak a hatszögek).
Perszre a darázs szeme nem gömb, csak félgömb (szerűség), de itt is erről van szó. Ha mind hatszög lenne, akkor ezek nem lennének szabályos hatszögek, a széle fele egészen eltozult alakja lenne.
Ez a hatszögszem nem annyira evolóciós, mint inkább fizikai-geometriai okok által determinált.
Például valahogy csinálsz két üveg félgömb lemezt, az egyik kisebb és a kettő között vékogy levegőréteg van. Ha most ide befújsz valami habot, és a réteg egy buborék vastagságú, akkor pont olyan mintázatot fogsz kapni, mint amilyen szemek a darázs kapott. Nagyjából egyforma hatszögek, egy-két közbeszúrt kevesebb oldalú sokszöggel.
Ezek itt kérem szépen döglött lódarazsak, meg egy szuka ivarú cserebogár.
Nem mostanság ragadta el a kaszás ezeket az egyedeket köreinkből, jó ideje porosodnak a gyűjteményemben, a szó szoros értelmében. Így a cserebogár szárnyfedőjének csak a belső oldalát körömlakkoztam meg:
GF Plan 12,5x DIK - pont ugyanaz van rajta, mint Leventéén.
A lódarázsnak a szemét mintáztam meg, onnan a port úgy szedtem le, hogy kétszer lakkoztam, az elsőt simán eldobtam. Az az érdekes, hogy az ember a tanulmányai alapján úgy tudja, hogy hatszögletűek az ommatidiumok, pedig van itt 3-4-5szög is.
Nem, a fluoreszcencia nem bizonyítja a kémiai energiává alakulást. Ha cukrot mutatna ki az addig cukormentes löttyben, az például bizonyítaná. A fluoreszcencia éppen azt az energiát mutatja, amelyik nem alakul kémiai energiává, hanem hosszabb hullámhosszú sugárzássá és ennek legfeljebb egy része nyelődhet ismét el, most már tényleg kémiai energiát termelve (a klorofillok a vörös fényt nyelik el legjobban, ezért zöldek).
Fura a szöveg, amit mond a spiné. Aszongya, demonstrálni fogjuk, hogy a klorofill fényenergiát kémiai energiává alakít. Mégpedig úgy, hogy megvilágítjuk UV-val és szép piros lesz.
De hát ez magában sok mindent demonstrál, csak ezt nem. Egy csomó más anyag is fluoreszkál, de nem történik semmi kémiai változás. Vagy tévedek?
Ez az Nf-en, pankratikus kondenzorral készült, de akkor a következőek majd az Lu-n sima Abbe-kondenzorral fognak pedagógiai okokból. Csak most egyelőre az Auflicht van arra felgyutacsolva.
Felső megvilágításnál (így epifluorban is) minél nagyobb a nagyítás, annál világosabb is a látómező ugyanannál a megvilágításnál. Pont fordítva, mint a megszokott áteső megvilágításnál.
Az meg külön jó, hogy ilyet elvileg(!) bárki tud csinálni, nem lehet kifogás a felszerelés. A Soósnál 15 ezerért vett első Zeiss Lu mikroszkópomon is megvan ehhez minden, fotófeltét se kell.
Alpár igényének megfelelően full ferde megvilágításos zselatinlevonatok következnek 10/0,25 Planachromattal (plusz PK 8× okulár és Pentacon Auto 1,8/50 mm).
Banánhéj:
Phalaenopsis orchidea levelének fonáka:
Vitorlavirág (Spathiphyllum) levél fonáka:
Cseppkő felszíne kalcitkristályokkal:
Májusi cserebogár (Melolontha melolontha) szárnyfedőjének külső felszíne:
Vágtam a narancshéjból metszetet is , hogy lássuk milyenek az illóolajtartó is a légzőnyílás.
Nem volt egy könnyű játszma ! A héj pár sejtnyi legkülső rétege szívós, gumiszerű,alatta meg rendkívül puha , lédús, irtó nehéz volt rendes metszetet készíteni.
Ilyen:
A kisebbik lyuk lehet a légcsere helye, a nagyobbak az illóolaj tároló sejtek helyei. Ez esetben a vágáskor kinyomódhattak.
A légcsere sejtjei.
A metszeteket festettem és ferde fényben vizsgáltam a Reichert diapannal, 10x és 40 x objektívekkel.
,,A kamerám szenzora majdnem lényegtelen most még, előbb szabad szemmel szeretném látni.''
Biztos unalmas, de újra elmondom: jobb ezt kamerán keresztül nézni, különösen, ha bizonytalanságok vannak a zárószűrő és a gerjesztőszűrő terén.
A fluoreszcenciás mikroszkópozás nem játék!
Bazi erős fénnyel világítasz, a pupillád meg totál ki van tágulva, mert csak dereng a kép.
A kékfény kevésbé veszélyes mint az UV, de azzal is egy másodperc alatt kiégetheted a szemed, ha pl birizgálás közben véletlen gerjesztő- és zárószűrő nélkül belenézel az okulárba.
A moha képeden az egész kép alulexponált.Nagyon (nagyon) kevés az egypozíciós időd. Még ahhoz is kevés,hogy -mint a csillagászatban az extra long- összegezni lehetne a képeket...
Amit leírtam a fitopatológusok úgy gasználják a XENON-t,hogy 400 képet készítenek egy-egy mintáról!
Tippp: felejtsd el a nagy nagyítást. Növeld a megvilágítás erősségét,amennyire csak lehet (most jönne jól a LED impulzusvezérlés!). Ae expó időt maximumra. Csinélj legalább 15-16 expót. Az ígykapott képeket csillagászatban alkalmazott módon összegezd! A kapot képet szétkapni R-G-B csatornára (monokróm!). Aztán lássuk mi lesz belőle. :-)
Mivel én dsizkós blacklight izzót használtam (60W),érdemes volna Levit megkérni,hogy nézze meg,hogy az Ő LED-jével milyen színt produkál az 5000 ft-s. Ebből kiderülhetne,hogy a LED-jeitek közelítőleg egyformák v. sem...
Még egy dolog tűnt fel: a blacklight izzótól sacc 1 méterre az asztalra rakott sérga LED-ek szépen világítottak a gerjesztés hatására! :-)
Azt látom persze. Látszólag azzal sincs semmi gond. Igazából azt nem értem, hogy ha a papírpénzen már látom az erősen zölden világító rostokat is meg itt-ott a kis vöröses pöttyöket is, akkor növénynél miért nem működik... :(
Azzal nincs is semmi gond, találtam olyan szálat is, amely az objektív felőli oldalán volt az 5 ezresnek, így az nagyon szép élesen, és erősen világított.
A kamerám szenzora majdnem lényegtelen most még, előbb szabad szemmel szeretném látni, de ott se volt sikerem még. Az imént megnéztem egy 5 ezrest is. A már megtalált zölden világító rostok itt is jelen voltak, illetve elég sokáig tartó keresgéléssel itt-ott találtam nagyon apró vörösesen világító pöttyöket is. Mondjuk inkább narancssárgásnak láttam (a kamera meg pláne) de már ez is valami.
Köszi az infókat! A ház körül a lehető legárnyékosabb részről szedtem ma a mohát (a ház északi részénél lévő betonfalról) Tegnap meg más, világosabb részről, de ugye az sem volt jó.
Leszedtem a mohás képedet és nekiestem az XnView progival.
A kép legfényesebb tartalma 50 körüli (ahol a fehér értéke 255). Felhúztam a max értékre. Ez után szétkaptam R-G-B csatorna jeleit:
(ezt egyébként Levi mohás képévelis megtettem. Nem tudom,hogy az index mit fog kezdeni a képekkel,de a lényeg: az R csatornában is ott van a levél. Igaz,alig felismerhető módon (beleveszik a zajba). A sötét erezet minden esetre megtalákható a képen.
Az,hogy a zöld csatorna ennyire fényes,(szerintem) azt mutatja,hogy nem a konfiggak van a baj.A másik (szintén SZERINTEM): ha sárga szűrőt kiveszed ill. berakod, az nem sokat ront ill. javít a dolgon. A következőre alapozom a feltevésemet: van ugye egy szenzorunk. Ezen R-G-B színszűrők.Mint a képeken is látszik, hiába nagyon fényes a G csatorna, a B-ben alig van fény,at R-rők mér nem is beszélve. Csillagász körökben ismert a dark levonás,tehát egyszerűen ki lehet deríteni,hogy a csatornában valóban csak a saját gerjesztett jele v. más is van.
Levi képénből kivéve az R jelet,mint monokróm vagy csatorna konverzió után a G-be helyezett kép sokkal látványosabb (megint csak SZERINTEM).
Mivel itthon nincs se miki,se UV (meg sok más se),ellenben van diszkós blacklight izzó,kipróbáltam a következőt: 5000Ft bankjegy az UV-re vörössen világít.Tette ezt úgy,hogy nem igazán UV,inkább csak az UV széle és széles a spektruma (szemmel mély ibolya színű).
Ami még eszembe jutott: volt nekünk egy "Fitopatológus"-unk (öregebb rókák még emlékezhetnek rá :-) ). Most jól jönne,ha sikerülne előkeríteni. Mivel más nem volt,ismét turiztam a NET-en.Mint kiderült növény betegségek kutatására hivatalos eljárásben is használják az UV gerjesztett fluoreszencia jelenséget. Igen án,de ott kimondottan keskenysávú UV-vel gerjesztenek (Xenon láőnpa+szűrő) és a vizsgált gerjesztés a kék és a zöld hullámhosszon sz erős. A klorofil a mélyebb szövetekben található.Ezért nem minden esetben látható.Ráadásul,a növények is védekeznek az UV ellen,mint az ember,csak nem lebarnulnak,hanem a megváltoztatják a felszíni sejtek UV áteresztőképességét.Ezért aztán szabadföldi növényekben (amelyik sok UV-t kapnak),sokkal kisebb az észlelhető vörös tartalom.A melegházban,de nem UV-zett növények, sokkal inkább hajlamosak a vörös fluoreszcenciára.
Felső megvilágítást használok, az alábbi képen lévő Fluoval-al. (csak az enyémen a kondenzor más, pankratikus)
Jelenleg ki is húzom a karból a rekeszt amit most szereztem az érdiektől, mert azzal is valami gond van. Ha beteszem és bárhogy is centrálom, két kör jelenik meg, illetve azok metszései. Így csak a fényerő szabályzással meg a kondenzor magasságával tudok variálni most.
Lehet, hogy csak elviszem én ezt a mikroszkópot az érdiekhez, de azért így is kéne valami eredményre jutnom, de nem tudom sajnos mi lehet a gond. :/
Küldök akridinnarancsot, de a klorofill fluoreszcencia hiánya valami problémára utal. Célszerű kiküszöbölni, mert akkor az akridinnarancsos eredmény se lesz annyira látványos.
Teljesen kinyitod mindegyik rekeszt? Fluornál a Köhler beállítást el kell felejteni, minél több gerjesztőfény jusson a tárgyra. Ha nem felülvilágítás, akkor a kondenzort immergálni kell.
Na csak nem bírtam ki hétvégéig., lett egy szabad órám, és kísérletezgettem. A moha levelén továbbra is semmi.
Aztán alátettem egy 1000 ft-ost, ezen szabálytalanul itt-ott találtam kis csíkokat, amik zölden világítanak. Gondolom ezeket kell keresni.
Bocsánat a képek gyalázatos minőségéért, a nem rég beszerzett 5mp-es aliexpress-es kínai mikroszkópkamerám fotózásnál ennyit tud, a Canon EOS 5D-m meg egyenlőre nem tudom felszerelni a mikroszkópra adapter hiányában.
Úgy tűnik mindenképp szereznem kell akridinnarancsot, bár nem akarok a problémát sem megkerülni. Ha másoknak festés nélkül is jó a moha, akkor nekem is jó kell, hogy legyen.
,,Meglepődtem mert azt hittem a levegővel érintkező felület fog először megszilárdulni.''
Nem lehet, hogy nem száradásról van szó, hanem a narancs valamelyik összetevője cserzi a ragasztót? Mi erről a tudós alkimista kollégák álláspontja?
,,Mint a fenti,10x obj, szines DIC , de benzinnel és fedőlemezzel. Sokkal kevesebb részlet látszik rajta, mint fedőlemez nélkül.''
10x-es nagyításnál még nem számít, de efelett már akkor is célszerű fedőlemezt használni, ha nem használsz beágyazóanyagot - hacsak nem fedőlemez nélküli használatra korrigált objektívot használsz.
És persze a fedőlemez védi is a mintát, ha hosszabb távon meg akarod őrizni.
Mint a fenti,10x obj, szines DIC , de benzinnel és fedőlemezzel. Sokkal kevesebb részlet látszik rajta, mint fedőlemez nélkül.
Igen, a benzin akkor kell, ha túl nagy a kontraszt szárazon. Nekem a DIK prizmám nagy nyírású és általában a kontrasztot csökkenteni kell, különben tusrajzszerű lesz.
Ötletes, de manapság az olcsó és jó hatásfokú UV ledek korszakában mikroszkóphoz körülményesnek tartom a vaku használatát. Voltak vakus mikroszkópos projektjeim, de mindegyiket abbahagytam, mert leddel egyszerűbben és jobban megoldható volt a cél.
Ugye a 2. és a 3. kép egy és ugyanaz, csak a ferde megvilágítás áthelyezésében van különbség.
A 2.- ban a légzőnyílások kiemelkedőnek tűnnek a 3.-ban besülyedve. Persze ez optikai csalódás. Mennyire megtévesztő lehet a különböző irányú megvilágítás.
De mi van egyébként a valóságban mert nem tudható (vagyis én nem tudom), hogy a narancs héj
esetében a légzőnyílások valóságban kiemelkednek, vagy besűlyedve vannak.A lenyomat ennek megfelelően negatívja a valóságnak.
A kérdésem az, hogy a lenyomat az optikai csalódás melyik képének felel meg.
Ismét játszadoztam a ragasztós levonattal. Narancshéjra kentem rá a Südor nevű vízoldható ragasztót. Lassan, de szépen rászáradt és könnyedén le lehetett róla húzni amikor a felszíne még folyós volt, de a narancs felé eső része már megkötött. Meglepődtem mert azt hittem a levegővel érintkező felület fog először megszilárdulni. Így viszont könnyű dolgom volt mert szépen rátapadt a tárgylemezre a levonat nedves oldala, nem kellett szórakozni a kilapításával. Az utolsó képnél fedőlemezt és benzint is használtam, a többi fedőlemez nélkül készült.
Igazából időm nem nagyon van, a DIK-nél pedig eleve szórakozom a beállításokkal és ha már úgyis azt buherálom, akkor azzal fényképezem. De készítek még közkívánatra ferde megvilágításos képeket, a levonós biznisz hét végéig még nyitva.
Most egyébként a levonós technikát tökéletesítem. Eddig a következő vált be legjobban:
- 5% zselatin oldatot használok elsősorban. Ezt egy szemcseppentős műanyag edényben tartom a laptop ventilátor kimenő nyílása mellett. Így mindig kb. testmeleg vagy annál kissé melegebb és emiatt folyékony.
- Egy cseppet teszek a felszínre és gömbölyített végű üvegpálcikával szétkenem kb. 1-2 cm2-es felületen. Közben finoman fújom, amíg lehűl annyira, hogy kezd beállni. Ekkor már akár függőleges helyzetben is lehet, mert géles.
- Száradás után celluxdarab széléhez ragasztom és lehúzom. A cellux mellett levágom és tárgylemezre rakom.
- Most jön az újítás: a fedőlemez négy sarkára parányi csepp szilikonragasztót kenek és szilikonnal lefelé a levonatot leborítom vele. Kis súllyal megterhelve a szilikoncseppek szétlapulnak és kb. 0,1 mm rés marad a tárgy- és fedőlemez között, a levonat teljesen kilapul és így marad. Rendszerint 10 perc elég FBS szilikonnál addig, amire levehető a súly és a készítmény akár függőlegesen állítva tárolható.
- Szükség esetén a fedőlemez alá tetszőleges folyadék vihető, mert a szilikon téthálós és nem oldódik semmiben. Ugyanakkor a folyadék elpárolgása után ismét szárazon maradhat a levonat.
Szintén köszönöm a válaszokat, ötleteket, tanácsokat! A hétvégén amikor ismét lesz egy kis időm, tovább próbálkozom majd az ötletek alapján. Én a kamerámmal még nem próbáltam a dolgot, de hátha az "látná" a növények autofluoreszcenciáját, mert én szabad szemmel semmit. A háttér igazából olyasmi nálam is, mint pmate955 képein, csak a vörös színből nem látszik semmi sem. De a papírpénzes dolgot is kipróbálom, azzal hátha könnyebben jutok eredményre.
Köszönöm a választ mindenkinek! Akkor valójában ilyen nagyon hosszú záridővel kell nekimenni. Nem tudom, hogy a zárószűrőn, vagy a gerjesztőszűrőn kellene-e javítani. A zárószűrőm a mikroszkóphoz kapott sárga szűrő, lehet ha ahelyett egy naracsosabbat szereznék, az jobb lenne? Vagy a kék szűrőből kellene jobb? Ilyesmit lehet itthon kapni? Nem tudom, hogy a távcsőhöz való szűrők (Sajnos nincsen nekem és a közeli ismerettségi körben sem) jók lehetnek? Elnézést a sok kezdő kérdésért, még sosem csináltam ilyesmit, így nem tudom, mire kell számítani. :)
Jók ezek a levonatos képek, de meg kell jegyezzem, hogy régebben még tudtál remek ferde megvilágításos képeket csinálni.
Most nézegetem az előzőleg linkelt UV fotók környékén a kommenteket és remek floureszcenciás képek (17977.hsz., 18085.hsz., 17920.hsz.) mellett azt találtam, hogy akkor is elővetted ezt levonósdi témát, l. 17911.hsz.
Nagyon trendi ez a DIK, de nekem azok a régi ferde világításos képek jobban tetszenek.
A szűrő fontosságáról: kutakodtam a szekrényben egy kicsit, és találtam egy sarkalt BG3 szűrőt. Olyat, amilyen a felső megvilágítóba való. Az előző egy téglalap alakú volt és nem fedte tökéletesen a sugárkúpot le. Íme a második mohás eredmény:
Eltűnt a zöldes háttér és a fluoreszcencia sokkal kifejezettebb. Paraméterek mint előzőleg.
Ki fogom, csak ahhoz az kellene, hogy az UV led megérkezzen. November óta várom. Az én fényforrásaimban nincs UV, még a királykék ledben sem. Van ugyan higanygőz meg xenon, de utóbbit a bazi nagy táp miatt sose érkezett behoznom, a higanygőzön többször filóztam, de mindig lebeszéltem eddig magamat Alpár szűrőrobbantásos esete miatt :)
Reichert diapan. Kézi metszés, ezért nem egyformák. A vékonyabb és ezért szebb metszetek ezért kissé ferdén is elhelyezkedhetnek a viszkózus glicerinben. Ráadásul ezek is egyenetlen vastagságúak lehetnek. Sorozatra állítom a fényképezőgépet, megfelelő szünetekkel és az expozíciók között finoman változtatom a fókuszálást. Gyorsan és könnyen megy és a számítógépes utómunka is egyre egyszerűbb, ahogy apránként tanulom a különböző lehetőségeket. 1-2 hete a Photoshoppal is elkezdtem barátkozni és egyre jobban tetszik. Csak ne volna olyan őrülten bonyolult ! Vannak ugyan oktatóvideók, de sokszor nem ugyanazon verziót használják amit én és sokszor nem mutatnak meg olyan lépéseket ami a videósnak egyértelmű de nekem meg rejtély. Lassan azért haladok vele. A helyzet azért is bonyolult, mert a mikroszkóp használatát a metszet és preparátumkészítést és a számítógépes utómunkát is most tanulom kissé hályogkovács módjára..
Ha nekem lenne rá szükségem,akkor a következőkkel kezdenék:
- keresnék UV fluoreszcens tartalmú,anyagú festéket (tollat),vagy művész boltban is kapható UV-s tárgyat ( most karácsonykor több helyen láttam ilyen csillagpcskákat),
- ezekkel tesztelném a konfigot,
- a halvány fluoros anyagok csak jól működő rendszerrel fognak sikeredni.
A háttér nem elég sötét. Ha jobban megnézed, akkor az algás képeken látszik a vörös autofluoreszcencia, csak belevész a zöld háttér sugárzásába. A szűrőzéssel van baj. Tudom, hogy nehéz ügy, sajnos csak a módszeres próbálkozás és több szűrő kipróbálása segíthet.
Készítettem gyorsan két fluoreszcens képet felső megvilágítással (ilyet még eddig nem próbáltam!). A paraméterek: Lu mikroszkóp Auflichtkondensorral, féligáteresztő tükörrel. Királykék Cree XT-M led, BG 3 gerjesztőszűrő, OG1 zárószűrő. Ez kb. megfelel a Fluovalnak a dikroikus szűrővel -- amennyiben kék-sárga a szűrő. 4×/0,10 Planachromat, 1,25× faktorú Pol F feltét kihajtott analizátorral, Mf Projektiv K 3,2:1 + Kodak Retina R 1:3 reduktor. A szobában a villanyt leoltottam, hogy jó sötét legyen. A DSLR keresőnyílását is letakartam. Az expozíciós idő 10 s volt 100 ISO-nál.
Hazaértem, és kipróbáltam a szűrőt. Így már nagyon kevés zöld jut át, de azon kívül semmi más nem látszik sem a moha levélen, sem egy akváriumról kapart zöldalgán. Nem tudom, mit rontok el.
A 2. és 3. kép közt a különbség a kondenzor magassága (a másodikon teljesen a tárgylemezhez közel, a harmadikon pedig legalul, a tárgylemeztől legtávolabb) Nagyon hosszú záridővel, 6-8 másodperc ISO-1600-on készültek a legkisebb, 4x objektívvel. A zárószűrő az objektív és a tárgylemez között van, gondolom ez nem jó, de ettől függetlenül, nem tudom, hol a hiba. Próbálkoztam a királykék és UV leddel is.
A kis mélységélesség miatt készítettem 10 darab fényképet a cucc feléről és ugyanezt megismételtem a másik feléről is . A 10-10 nagyrészt életlen fotóból raktam össze 1-1 éleset, majd ezeket egyesítettem 1 képpé. 5x objektívvel meg lehetett volna 1-2 fotóval is sokkal gyöngébb fölbontás mellett.
Igen, természetesen a narancsosabb zárószűrőt használom. G245+G249-ből áll, G245 néz lefelé, a G249 pedig fölfelé. Van egy sima G245 is, annál teljesen kék színű minden, gondolom ez kellene a rendes UV LED-hez. Na most akkor lehetséges, hogy ez a G245+G249-ből összeragasztott zárószűrő nem elég jó ide a Fluoval 1-hez?
Még egy ötlet: amikor kiszedted a zárószűrőket, akkor talán láttad, hogy a mélyebb színű elvileg két szűrőből áll, egy halvány sárgából és egy narancsos sárgából. A halványsárgának lefelé kellene állnia, mert azért használják, hogy a másik szűrő saját fluoreszcenciáját gerjesztő rövid hullámhosszakat kiszűrje. Nincs fordítva berakva?
Meg mégegyebb ötlet: egyáltalán a narancsos sárga színűt használod zárószűrésre?
Igen, ezért is írtam eggyel, hogy nem rémlik, hogy volna ilyen az enyémen. Visszanézegetve a korábbi képeket a szétszerelt állapotról, azokon sem látok szűrőtartót belül. Bár elég logikátlan is lett volna, ha úgy oldják meg, hogy ehhez szét kelljen szedni mindig a kart. Akkor viszont nem tudom hogy fogom megoldani. Mert jelen állapotában a háttér nem fekete, hanem zöldes, a növényeknél a piros autofluoreszcenciából pedig semmi sem látszik.
Most nézem, hogy a Te Fluovalodon nincs rés a kar oldalán, csak a kis dikroikus tükör váltó karocska meg a mezőrekesz. A Vertivalon van még két kis rés a szűrőtartóknak. Az előző hozzászólásban láthatod a kar jobb szélén a vízszintes állású réseket, az egyikből kilátszik a szűrőtartó. Ezek szerint a Fluovalnál a dikroikus tükör szűr csak felső megvilágításnál. De annak is elégnek kellene lennie szerintem, mivel a led többnyire csak kék fényt bocsát ki. A maradék zöldet a dikroikus tükör tovább szűri és a képre alig szabad jutnia. Felső megvilágításnál a megvilágító fény nem a kép, hanem a tárgy felé halad. A kék szűrőt nem is annyira felülvilágításra, hanem átvilágításra ajánlottam.
Na ezt én sem tudom fejből. Akkor szét kell újra a Fluovalt, és megnézni. Bár nem rémlik, hogy lett volna ott hely kialakítva további szűrőknek.
Amúgy most jut eszembe, hogy van én nekem egy 32mm-es kék szűrőm ami még az Amplival talpkupakjában volt. Csak nincs ráírva semmi, így nem tudom milyen szűrő lehet ez. (hátha épp olyan amilyen kellene)
Nem muszáj akkorának lennie :) Csak a szűrőtartók rendszerint 32 mm átmérőjű kerek szűrőket fogadnak. Például a Fluovalod talpkapuja. A felső megvilágítóba természetesen akkora kell, amekkora a csúszkába belefér. Nem tudom az mekkora, sajnos nincs még olyan csúszkám.
Én egy egész pici 14 mm-es szűrőt használok Nf-en és Vertivalon a talpkapun, amelyik egy 32 mm átmérőjű 3D-nyomtatott betétbe illik. Ha magában teszem rá, akkor nehéz pontosan a fénynyalábra helyezni, mert oldalra elcsúszhat. Egyébként a fénynyaláb (azt hiszem az új helyesírás alapján már így írandó) maximális átmérője a kapun 11 mm, tehát ekkora méret elég hozzá.
Arra nem árt gondolni ugyanakkor, hogy esetleg más mikroszkópba is használnád a szűrőt és a 32 mm-es mindegyikbe jó lesz.
Elnézést a rossz minőségért, kézből telefonnal, diffrakciós ráccsal készült. A 450 nm-es kínai ebayes ledek spektruma.
Első képen szűrők nélküli spektrum, jelentős a zöld tartomány (A kék alja beégett) Második képen simán a sárga zárószűrővel, nagyon halvány, de kivehető a zöld.
Utolsó képen egy éjjeli kamerához kapott UV/IR áteresztő szűrővel látható a led fénye zárószűrő nélkül. Így már egész kevés a zöld, de tökéletesen nem oltja ki, a LED-eket látni zárószűrővel, a vert fényt már nem nagyon, de ugye tompítja a kéket is kicsit.
Igen, de ennél is fontosabb, hogy 500 nm felett ne engedjenek át. Inkább legyen kevesebb kék és semmi kékeszöld, mint sok kék és kevés kékeszöld. A háttérnek teljesen feketének kell lennie, különben a gyenge fluoreszcencia nem fog látszani.
Nézegetem a NET-en a BG3 jelölésű színszűrőket. Ugyan nem egyforma spektrumúak a különböző gyártók szűrői, de jellemzően a 350 nm körül szórnak. A LED 450nm-es hullámhosszán már csak kb. 40% az áteresztőképességük.
Tényleg, a Wratten szűrők. Ezek nem jutottak eszembe. Ez is jó megoldásnak látszik, csak nem tudom a tartós erős fényt mennyire fogják bírni. Ezek zselatinszűrők vagy tömb üvegszűrők? Nincs nekem ilyen, azért nem tudom.
Mármint hogy érted? Hogy melyik színszűrő milyen színű? Vagy hogy milyen az áteresztési spektrumuk? A Zeiss Jena szűrő katalógusokban meg vannak (például a Mikroskop-online-on).
UV szűrőt az e-bayről vagy Aliról is lehet olcsón venni. De az nem lesz jó a királykék ledhez. A kék a problémás. Nem tudom miért, de ritkább és sokkal drágább az UV-nél.
A 70-es évek végén tűntek fel a "fekete fény" lámpák a bulikban. Ma is lehet kapni. Egyik fotós srác egy ilyen izzó búrájából készített szűrőt a vaku elé. Nem ördöngőség. :-) Ma is lehet itthon,forintért kapni (1500 Ft körüli árban).
Egy bambusz levelének a rövidke kocsányából vágtam pár század mm vékony szeletkéket. Két féle színezékkel megfestettem, hogy jobban lehessen látni a különböző funkciójú sejteket. ( Azért csak kettővel mert csak rodaminom meg metilkékem van ) 10-20 db fotóból állítottam össze a végső képeket. Reichert diapan 10x obj
Most néztem az Aliexpressen, van ZB2 kínai (BG3 ekvivalens), csak pont 32 mm átmérőben nem találtam. De a 28 mm-es szűrőt egy 32 mm átmérőjű PVC vízvezeték cső karikába tudod ragasztani, pont beleillik és lesz egy 32 mm-es keretes szűrőd :)
Sajnos nem tudok biztos beszerzési forrást a szűrőre, a Schott BG 3 jó szokott lenni rá. Akridinnarancsot tudok adni. De azzal a klorofillt nem látod jobban.
Az Apl. 1.4-ről a kardiodid kondenzorra is váltottam, a háttér sötétebb lett ugyan, de a vörösesen világító klorofill-t így sem láttam sehol a mohánál.
Az akridinnarancsot közben már felírtam a többi fénymikroszkópos festék listájára, majd a sulival próbálom megvetetni, mert nekem ez így már sok lenne.
Az említett ibolyáskék szűrőt hol lehetne beszerezni? Linket tudnál adni hozzá?
Az a baj, hogy átjut zöld a ledek fényéből. Olyan szűrőt kell szereznetek, amelyiken keresztül nem látszik semmi a háttérvilágításból. Ezért mondom, hogy lehet, hogy a led és a tárgy közé még egy nagyon sötét ibolyáskék szűrő is kelleni fog.
- a színtest akridinnarancs nélkül is fluoreszkál vörösen;
- ha csak a színtest fluoreszcenciája érdekel akridinnarancs nélkül jobb, mert a háttér sötétebb marad.
Próbáltátok sötét látótérben? Tehát először beállítotok szűrő nélkül fehér fénnyel sötét látóteret és utána rakjátok be a szűrő(ket) és a kék ledet. Ezzel sokkal kevesebb háttérfény lesz.
Az a baj, hogy átjut zöld a ledek fényéből. Olyan szűrőt kell szereznetek, amelyiken keresztül nem látszik semmi a háttérvilágításból. Ezért mondom, hogy lehet, hogy a led és a tárgy közé még egy nagyon sötét ibolyáskék szűrő is kelleni fog.
No szedtem egy kis mohát (az szerencsére van az udvaron), 450nm-es kék fényben + az erősebbik sárga szűrővel, teljesen sötét szobában. Nekem nem igazán látszik semmi sem, csak egy szürkészöld, erősen sötét kép, amiből épphogy kirajzolódik a levél. Vagy nem igazán volt jó ehhez a minta festés nélkül, vagy valamit még rosszul csináltam. Na majd kipróbálom algákkal is.
Szerintem felraktam már ide vagy valahová elérhető helyre ezt a képsort.
De ismétlés a tudás anyja:
Ezt le kell csavarni, mert sokbekezdésű menet van belül
Ezt a kettőt még ki szabad tekerni, és levenni a sokbekezdésű menetbe illeszkedő alkatrészt
De ezt a kettőt már NEM!
Erről a végről is bontani kell, legfelső lencsét le kell tekerni, de ha túl erősen kell, akkor a kék nyillal jelölt csavarok alatt megcsúszhat az egész cucc, és összekarmol mindent. Emiatt olyankor inkább azokat kilazítva, az egész tubust érdemes kivenni a tartóból.
Ki kell csavarni ezt a lencsét is fentről, bentről
Én magam nem kezdtem még el szétszedni a kondenzort most, csak az előbb küldött szétszerelési útmutatót néztem át. A képen látható két csavarról van szó, amit majd nem szabad kitekernem?
.
Itt egy ilyen karakterisztika. Látható, hogy pl egy piros led nulla áramot vesz fel egészen másfél voltig. Aztán ha a feszültséget kétszeresére növeljük - 3Volt- máris 80mA áram folyik át rajta. Az érdekes tartomány a mondandóm szempontjából a 2volt-3volt közötti, mert ott tudom mutatni, hogy az áram 2 voltnál 10mA, míg a kétszer akkora feszültségen már 80mA, azaz NYOLCSZOROS lett! Pedig a feszültséget csak dupláztuk!
m
A többi egy rohadt alma héján nőtt magától. 
8-15 képből.
Scopium 4x objektív
uez de DIC
Szines DIC
10x szines DIC. Jól látszik egy szögletes sejthálózat a képen. Érdemes összevetni az első fotóval (ferde fény) amin ez a hálózat nem látszik.
Reichert diapan 10x obj
Ezt le kell csavarni, mert sokbekezdésű menet van belül
Ezt a kettőt még ki szabad tekerni, és levenni a sokbekezdésű menetbe illeszkedő alkatrészt
De ezt a kettőt már NEM!
Erről a végről is bontani kell, legfelső lencsét le kell tekerni, de ha túl erősen kell, akkor a kék nyillal jelölt csavarok alatt megcsúszhat az egész cucc, és összekarmol mindent. Emiatt olyankor inkább azokat kilazítva, az egész tubust érdemes kivenni a tartóból.
Ki kell csavarni ezt a lencsét is fentről, bentről
És akkor lefelé kicsúszik a belső tubus
