a nem reserve veltelinit ne vegyétek át, akik már átvették, azok érdekében lobbizom a csere ügyében, holnap többet tudok mondani. Amúgy mindekitől elnézést,akit érint, de mivel a boltban korábban csak reserve veltelinit árultak, fel sem merült bennem, hogy nem reservet fognak szállítani
Azt hiszem, ebben én is érintett vagyok... (De ha mégsem a Scheller-féle zöld veltelíniről van szó, akkor pardon.) Ígéretesség ígérete nyomán átrobogjak felvásárolni a készleteket? (Sajna, ez egy palackot jelent...)
Az Aranyfürtből a CabSav / CabFranc-t én még nem láttam 850 HUF alatt (650 körül csak a Kadarkájuk volt, ami a maga nemében a leggyengébb boruk) , a Butler's Blendből a vöröst legolcsóbban 700HUF-ért láttam eddig (a fehér viszont 400 HUF körül van). Baglasból is csak a 2000-es Pinot Noir volt 650 körüli áron (de SZVSZ erre is érvényes volt "a maga nemében a leggyengébb boruk" címke), a Merlot/CS itt is 850-900 HUF körül van.
Írod: "hazai tsz borok(!) meg ha tisztességesek kerüljenek asztaliként palackba-forgalomba, normális áron, és a laikus fogyasztóknak(hiszen nem mindenki érti a bort nagyon, és nem is biztos, hogy akarja, és nem hajlandó "sokat" áldozni érte)"
Persze ez így van - én csak azt mondom, hogy ugyanannyiért - igen, a 400 forint alatti kategóriában - van sokkal jobb bor kint, mint itthon.
azért "jóval" ezer alattiak az aranyfürt(600-), butlers(400),baglas(650-), igaz nem is kiemelkedőek
azért 1000-rt nem az középkategóriások futnak kint sem, de valóban 1500-2000körül már tisztességes nedűk vannak, kérdéses valóban jobbak e, vagy csak másabbak a hazai megszokott ízeknél, és ezért tetszenek
hazai tsz borok(!) meg ha tisztességesek kerüljenek asztaliként palackba-forgalomba, normális áron, és a laikus fogyasztóknak(hiszen nem mindenki érti a bort nagyon, és nem is biztos, hogy akarja, és nem hajlandó "sokat" áldozni érte)
A múlt héten Ausztriában voltam síelni, és ismét csak konstatáltam, hogy mennyivel olcsóbbak ottani (import) borok mint itthon a hazaiak (nem is beszélve az itthon kapható importról).
Míg itthon a minőségi vörösborok kb 800-1000 HUF-tól (én pld. Öregbaglas, Aranyfürt, Butler's Blend-et számítom a legolcsóbb minőségi kategóriába) indulnak felfelé, addig ott kint ennyiért, sőt sokszor ennél még olcsóbban is kaliforniai/ausztrál/délafrikai/chilei/francia/olasz/spanyol stb. középkategóriás minőségi borok garmadájájoz lehet hozzájutni.
A másik érdekesség, hogy óriási a választék külföldi borokból, viszont magyar bort nem nagyon láttam sehol sem...
Nem is csoda hogy mindig úgy egytucat palack nedűvel szoktam hazatérni a sógóroktól. Most sikerült hoznom ausztrál Shirazt (Banrock Station, 3,5EUR) és CabSav-Shirazt (Hardy's, 5EUR), DélaFrikai/Chilei/Francia CS-okat (3-5 EUR körül), valamint egyéb francia/olasz/spanyol borokat, amelyek vmilyen helyi specialitások, mert nem tartoznak a nagy nemzetközi bortípusokba (legalábbis az én meglehetősen sekélyes bortudásom nem ismeri őket).
Unikumként hoztam 96-os bolgár (!!) Sun Valley-s CS Reserve-t potom 3,5 euroért (nem volt rossz, de azért persze nem csúcskategória), valamint egy argetín palacot.
Voltam azóta az Auchanban, az egyik általam kint vételezett olasz bort megtaláltam ott is - több mint kétszeres áron (pedig kint csak a falusi ABC-kben voltam, nem pedig a legocsóbbnak számító nagy mall-ban).
Ja és míg itthon 4-500 HUF alatt jóformán csak teljesen gagyi TSZ-es borutánzatokat lehet kapni, addig ott ennyiért meglepően korrekt - pedig többnyire az asztali kategióriába sorolt - borokhoz lehet hozzájutni.
Kíváncsi leszek ezekután mi fog történni a hazai TSZ-borokkal ha mi belépünk az EU-ba...
Nem rossz valóban, de sajnos Takler Úr üzletpolitikájának köszönhetően 2000 Kadarkát már nem, 2000 Merlot-ot már alig, 2000-es Kékfrankost még nem tudtam vásárolni. Egy picit csalódtunk benne, mert bizonyos tételeket, amit két hónapja vásároltunk tőle, több mint 1000 Ft-tal drágább áron adott most, mondván, hogy a bortársaságnál így meg úgy. Csak az a baj, hogy tudomásomra jutott egy nagy tétel bikavér eladása 600 Ft+ Áfa nevetséges áron. Nem következetes az öreg.
Az itt kóstolt borok közül talán a 2000 kékfrankos ért valamit, volt ugyan 7-es CF, Zweigelt is a repertoárban, de viszonylag jellegtelen borai vannak.
*-gal jelölt tételek kiemelkedőek voltak számomra.
Halkan jegyzem meg, hogy itt korábban valaki OVI-zott. Nekem az sem jött be... :-(
Egyébként az teljesen igaz, hogy tudtommal három település (legalábbis részben) a történelmi borvidékről Szlovákiába került. Szerintem emiatt joguk van forgalmazni tokajit, tokaji név alatt, _de_ csak amit tényleg ott termesztettek, és megfelel a minőségi előírásoknak. Ez úgyis olyan kis mennyiség (lenne), hogy nem sok vizet zavarna. A gond az, hogy a síksági lőrét is tokajiként akarják forgalmazni.
szerintem a benesi dekrétumok eltörléséért cserébe megengedhetnénk a szlovák parlamenti képviselőknek, hogy aszúszemeket válogathassanak Mádon a szép november végi verőfényben
Silvio Berlusconi magyarországi látogatása előtt Olaszország Friuli tartományában a Tocai elnevezéssel bort termelők és fogalmazók biztosra vették, hogy az olasz kormányfő Budapesten szóba hozza a tokaji bornév eredetvédelme és használata körüli évtizedes problémát. A tokaji névről az azt használó olasz és francia borászoknak 2007-től le kellene mondaniuk. Az olasz agrár-érdekképviseletek szerint azonban ez tönkreteheti borászaikat.
Észak-olasz agrárlobbisták szerint Magyarországnak gesztust kellene gyakorolnia az ügyben, annál is inkább, mivel Olaszország támogatja a magyar EU-csatlakozást.
Az évtizedek óta tartó viták magyarázata egyszerű, és teljesen leegyszerűsítve a pénzről szól.
Egy üveg tokaji aszú nagy értéket képviselhet. A Sotheby's közelmúltbeli borárverésén például egy vevő 1050 angol fontot fizetett egy félliteres palack 1920-as évjáratú tokajiaszú-eszenciáért. A tokaji név tehát óriási értéket hordoz, nem véletlen, hogy annyi borász ragaszkodik a név eredetvédelméhez.
Ezért nem adja fel egy-egy régió Franciaországban, Olaszországban és Szlovákiában a tokaji névért oly kitartóan folytatott küzdelmet. Ezért nem sikerült még dűlőre jutni az ügyben, hogy Magyarország egyik borvidéke, a Tokaj-Hegyalja használhassa kizárólagossággal az e borhoz kötődő földrajzi elnevezést. Például ezért nem kerülhet be a klasszikus tokaji aszút készítőket összefogó Tokaj Renaissance Egyletbe az, aki a borvidékről származó, de nem az ottani pincékben érlelt bort hoz forgalomba.
A Tokaji név használatát elméletileg megoldotta az 1991. évi magyar- EU társulási megállapodás és ehhez kapcsolódva a boreredet-védelmi megállapodás. Az európai megállapodást kiegészítő borkereskedelmi megállapodás 1993. december 1-jén jött létre, és kimondja, hogy a közösség tagállamaiban - Franciaországban és Olaszországban - záros határidőn belül vállalják a "Tokaji" névhasználat megszüntetését.
Máig megoldatlan vitáink vannak Szlovákiával. A történelmi Magyarországon kialakított Tokaj-Hegyalja borvidék keleti részéből egy kicsiny terület ugyanis északi szomszédunk területére esett a határmódosítások után. A szlovákok arra hivatkoznak, hogy földrajzi és fizikai értelemben a tokaji borvidékhez tartozó területen termelt bor mindenben megfelel a magyar tokaji ismérvének. Eleddig nem koronázta siker a névhasználatról szóló magyar-szlovák tárgyalásokat.
Berlusconi végül nem tárgyalt a tokajiügyről, csak annyit mondott: barátok vagyunk, találunk megoldást.
úgy eltűnt, hogy csak csuda! pedig én is olvastam, de sehol nem találom, pedig vmi olyat mondot a Berl. a Vikinek, hogy a barátság többet ér, mindennél(vagy vmi hasonló, túl reggel volt még mikor olvastam)
