Érdekes, kár hogy nagy gyártók (Nikecell, Austrotherm) nincsenek közöttük. Ja, még egy észrevétel: az Ökocell-nél a 7-es minta miért nem felelt meg? A minták átlag nyomófeszültsége a követelményt meghaladja?
Lesz második kör is? Furcsa módon azon gyártók termékeit én nem találtam meg a listán, akik ezt az ellenőrzést kérték, (de lehet, hogy csak én nem vettem észre).
Sajnos, nem tudok egyenlőre többet, de már korábban is írtam, hogy a 0,032 lambdaD-nek hihetetlen. Ha 0,04, akkor már jó lenne, de tartok tőle, hogy nem annyi. Ha van infóm, írok.
de hülye vagyok láttam a graythermes csomagoláson a folplast.hu feliratot aztán azt hittem ők gyártják :D (jja persze a csomagolóanyagát azt igen ....)
ezekszerint a graytherm még bevállalható ? a szívbajt hoztad rám amikor olvasom hogy szinte mindegyik nem felel meg és ott volt a végén a jász-cell/graytherm :(
Úgy gondoltam, hogy larajzolom a házunk alaprajzát, és ötleteket várok, ti mit, hogy csinálnátok. (Jobb esetben lesz egy brainstorming, rosszabb esetben több szem több csipa.) '72-73-ban épült a ház. Ez B25-ös téglából épült, lehet belőle rakni 25-ös, és 30-as falat is. A K értéke állítólag, mint a 38-as kisméretű téglából levő falé... A fafödémes, nádpadlóval, felülről ledeszkázva, azon fólia és 2-4 cm beton. (A rajzon kékkel.) Lebontottunk egy 70 év körüli többségében kisméretű téglából levő épületet, és majdnem ugyanoda építettünk a kisméretű téglájából egy "toldást". (A rajzon sárgával.) A kéken középen nem számozott helyiségen van ajtó, de idővel a 4 és 5 össze lesz nyitva, az 5-ön is megven a bejárati ajtó helye. Az 5 elöl hátul 38-as fal kisméretű téglából, a 6 felé B30. Az 5-ből át lehet menni a 6-ba, innen minden fal kisméretű tégla 25-ös fallal. Mivel ez a rész még nincs bevakolva, ezért mindenképp akarom szigetelni, mert annak az ára is tetemes, akkor meg legyen az egész, legfeljebb lassan hül le a garázsom, bár szerintem fagymentes lesz fűtés nélkül is. A garázs sarkát nem a házzal raktam egy vonalba, hanem attól 30 centivel közelebb van a szomszédhoz. A 7-es bal oldalánál 1 m-t kilóg a tető, és az egyenesen megy ház faláig. Itt lesz egy terasz, kb 20 nm.
A kérdésem: Hova mekkora szigetelést javasoltok? A házra gondoltam legalább 12 cm-t, ami elmegy a garázs sarkáig, a garázson körbe ennek a felét gondoltam, az 5 és 6 ua-t kapná, mint a ház. A lábazatra mekkora kerüljön? A födémre felülről lehet, hogy még idén 10 centi üveggyapotot szeretnék, amit még egyszer majd 20 esetleg 30 centire kiegészítek. Melegvízre naponta 0,6 köbméter gáz megy el, gondolom télen se sokkal több. Egy év alatt, összesen 2800 köbméter gáz fogy. A hőszigetelésen kívül peterch jellegű hőcserélős szellőzőt tervezek. Ezt mennyire lehet letornázni? Nem akarok se hőszivattyút, se kollektort egyenlőre. (A rosszarcúaknak: Ami pénzünk van elviszi a ház, betörni nem érdemes.)
En a parazarast csak akkor latom kotelezonek a belso oldalrol a fodemnel, ha fa a tarto elem. Ott gyors eloregedest /korhadast ,gombasodast okozhat/. Jol kiszamolt fodemnel a betonban a tel folyaman felgyulemlett para elparolog a nyar bealltaval. Ezert a szalas szigetelesre is csak paraatereszto foliat tennek. Nalam fa a tartoelem, ezert csak az ISOVER-re tettem paraatereszto foliat es se nem esett ossze ,se nem nedves. Termeszetesen van szelloztetorendszerem, tehat kisebb a paraterheles a falakra es a mennyezetre.
érdekel:), amiatt főleg, hogy a felrögzítésnél ne lyukadjon ki, mert akkor hiába lesz ott a fólia, a lyukon felmegy a pára. a párazáró fóliát melyik gyártótól szerezzem be?
Kozetgyapot szigetelesnel nincs parazaras. Eppen azert, hogy a falon tavozo paranak ne legyen az utjaban nagy ellenallas. Ami ilyen esetben nagyon fontos, hogy a vakolat is paraatereszto legyen ! Aki megszalottja a " lelegzo falnak", az inkabb atszelloztetett szigetelest keszitsen !
Ha maximalista vagy, akkor inkább tedd a falsíktól mondjuk 5cm-el beljebb, és a téglából flexelj ki úgy 5-7 centi szélesen, 5cm mélyen, h egy 10cm-es szigeteléssel be tudj rá fordulni.
Engem olyan hőszigetelő anyag érdekelne, amivel a beforduló hőszigetelést, és a műanyag ablaktokot tömíteni lehetne.
most olvastam még 1x a hozzászólásod: szóval ezek a rögzítések ferde síkon történtek, nem vízszintesen, de gondolom hasonlóan meg lehet ott is oldani, csak lehet, hogy nem 80-100 hanem 40-50 cm-s távközzel.
én olyat láttam a saját padlásomon :), hogy a gerendákba belevertek 2-2 szöget 80-100 cm-re egymástól (egymással szemben), és vékony dróttal összekötötték a szembenlévőket, illetve X-ben... ha erre nem akarsz távtartót rakni még, akkor ne a vékonyabb részére, hanem a gerenda oldalába verd a szöget. a szomszéd is hasonlóan csinálta, csak ő két rétegben szigetelt a gipszkarton előtt, 1. gerendák köze, 2. 5cm-s szigetelés erre keresztbe, majd erre jött a távtartózott gipszkarton. Ha esetleg érdekel, megkérdezhetem, hogy a párazárót hogy rögzítette pontosan..
Külső falsíkra rakom az ablakot és úgy akarom szigetelni, hogy ne kelljen befordítani a szigetelést, tehát tökéletesen rátakarjon, akkor a külső falsíktól mennyivel kell kijjebb rakni az ablak síkját, hogy a ragasztás miatti hézag is tökéletesen eltűnjön?
Azthiszem maradok a 38-as falnál és szigetelés. Az érvek:
- Alap már kész 50cm széles - Ház 38-asra van tervezve és a gerendaközök is - Magánerős sz építkezés és ahogy lesz pénz úgy rakom fel a szigetelést tehát lehet hogy egy idejig nem => akkor sem fagyunk meg - Azonos szigetelő képesség melett a falvastagság külömbség (lásd lentebb) csak pár centi
KÉRDÉS:
Új építésű háznál a nyiászáró szigetelésére csak a falsíkba kihozott nyilászáró az üdvözitő megoldás?
Azert beszelj a tervezovel. Nem biztos hogy ugyanolyan szeles alap kell a 38-as es a 30-as falnak. Es ha vastagabb alap kell, hamar beugrik plusz par m3 beton...
a talajnedv. elleni szigetelést (pl Gv4) fel kell hajtani kívűl a téglára? ha igen mi értelme van? van aki felhajtja van aki nem-ezért kérdezem. köszönöm a válaszokat előre is.
A födémgerendák közé hogyan rögzítjük az üveggyapot, ha a a gerendák felett deszkázat van. Az üveggyapot és a gipszkarton közé párazáró fóliát szeretnék. Ennek a rögzítési módjában is segítsetek. Köszi
ez a két lehetőség lenne, a kép észak-déli. a lenti telek majdnem északi, annyi a baj vele, hogy a telek végéhez kapcsolódó telekhatáron bokrok és fák vannak, ami szerintem beárnyékol majd ha jobban megnőnek.
Gondolom MTH 38NF téglát vásároltál 295,2 bruttóért Az PTH most 360 bruttó.
Félmillió külömbséghez 7700 téglát kell venni! Mit építesz te??? :)
Én is töröm a fejem, de nálam csak 133 ezer a külömbség. Ez sem kevés, és később költhetem szigetelésre. Neked van valami tapasztalatod vagy információd a két tégla közti minőségi külömbségről? Ha jól tudom a leiernek két gyára van az egyesben a régi gépsór a kettesben az új modernebb.
Igen, a MTH gyártója a Leier. Én arra jutottam, hogy inkább teszek 1-2 cm-vel vastagabb EPS-t és veszem az olcsóbb téglát. A héten rendeltem a Norman-tól, 246 Ft / db. A PTH-hoz képest nálam majdem félmillió a különbség.
Az EPS-en nem lesz mészvakolat, csak vékonyvakolat. Amúgy stimmelhet, hogy a Mátrathermre nem ua az értéket kapod! papíron valoban egyezik a PTH-val, de csak ott! Esetleg nézd meg a Leiert, ilyenkor már lehet kapni és a Mátránál (de időnként a PTH-nál is) sokkal jobb.
Az akcióval vigyázz! Én is ilyenkor vettem és olyan pocsék kidolgozású 38-asokat kaptam, hogy sírni lett volna kedvem.
ez a baj hogy 18 fok van akkor már kötelező fázni mi meg kiskorunkba olyan hideg víben voltunk fürdetve hogy a jégdarabokkal játszottunk hajócsatát ... de hát kell a társadalomnak a tápos generáció az asztmájával allergiájával meg minden nyavajájával és akkor csodálkozunk hogy a kissebbség száma nő a mienk meg csökken vajon miért ? most is úgy kellett letörölni a párát a monitorról hogy lássam mit írok :DDD
Nem a puhányság a kérdés, hanem pl. a hideg kerámia (ami a padlófűtés miatt van), a sok eső miatt magas páratartalom, a nem száradó ruhák, no meg a baby szoba fűtése. Pici lánynal nem mondhatom, hogy legyen viking és szokja a 18 fokot! :)
Azt hiszem 2 vagy 3 éve volt az, hogy egészen júniusig fűteni kellett, mert nappal sem volt 15-16 foknál több. Én most azért vagyok ideges, mert itthon áll hegyekben a szigetelés, és nem lehet csinálni, mert esik az eső.
Ha rendes átfedéssel/ragasztva raktad a fóliát nem kerülhet oda fel a pára és a monoliton keresztül sem fog semmi felmenni (a beton zabálja a nedvességet).
A padlásfeljáró sansosabb. Ha oda vizes/havas kocsival beállsz az rengeteg párát termel. A másik, hogy ha nyáron (a munkák után) nem lett tisztességesen kiszárítva a padlás akkor az okozhat ilyet. Ezekkel a fóliákkal burkolva nem sok pára tud eltávozni a fóliák résein. A harmadik, hogy a talpszelemen környékén elméletileg a talpszelemen szigeteléséig kellene vinni a fóliát, de ezt tisztességesen senki nem csinálja meg (nálam is kimaradt :( ). Igazán sok pára ott sem jut fel.
Szeintem nyisd ki a tetőablakokat, ha nem esik! Előbb-utóbb kiszárad.
Ja, én is ezt mondom... Igaz még csak 2 órát ment, de ma is folytatni kell :(
Valahol abnormális, hogy május elején még volt egy-két nap amikor fűteni kellett, most meg megint kezdődik. Ehhez képest alig van szigetelszt ház az országban.
párazáró fólia van, én magam raktam le. gyakorlatilag a födémdeszkák széléig (a betűrt szigetelésig) van kifuttatva. nem lett "behajtogatva" a koszorú feletti "ficakba". itt viszont a téglán/talpszelemenen és szigetelésen keresztül kellene a párának átmásznia, hogy aztán a padlástérbe kerüljön. ez lehetséges hibaforrás? (aránylag könnyen javítható (még))
van két kis helyiség, meg egy nagy garázs, ami felett monolit a födém, itt még nincs semmiféle szigetelés kialakítva. a gariból nyíló padlásfeljáró is egyelőre csak egy nyílás. szerintem innen nem megy annyi pára fel. (bár az is igaz, nem vödörszám kell elképzelni, épp annyi volt, mint mikor egy ablakot úgy rendesen belehelünk)
a munkák során keletkezett nedvességnek meg szerintem illett volna a tetőfólia átfedéseinél távozni, annak ellenére, hogy sokat szellőztetve nem volt fenn.
ha a szerkezet teljes elkészülte után is megmarad ill. súlyosbodik a helyzet, érdemes a kritikus részen a tetőfóliát "megritkítani", hogy inkább a cserépen csapódjon le a nedvesség?
annak idején visszabontottam néhány helyen a szigetelést, és az üveggyapot mögötti tetőfólia, valamint maga a szigetelés is végig (alul, oldalt is) csontszáraznak tűnt.
itt a fólia :-)
ezeknél (és az ilyen) szarufaközöknél történt az esemény ;-)
Ez ugye csak attól alakulhat ki, hogy oda pára jut: no de honnan? Nyilván a lakásból, ebből viszont az következik, hogy nincs párazáró fólia a fafödémen.
Ha ez valóban így van, akkor egyszerűen nem oldható meg, hszen a páranyomást fel fogja oda kényszeríteni a párát, a kondenzáció a hideg felületeken pedig megindul. Erre nem hiszem, hogy a "hőhíd" lenne a megoldás (fűtött padlás?). Először is leverni a kivitelező/építész kezét, aztán meg behajtani rajta a számlát vagyis csinálja meg rendesen.
Ha saját kivitelezés (vagy nincs számla és egyéb huncutságok) akkor sajna szívás :( Elméletileg tehetnél oda páraáteresztő fóliát, aminek a tetején megállhat a lecsöpögő víz, de az igazán jó fóliák drágák. Másodsorban nem oldanál meg semmit, mert nem az a probléma ami látsz, hanem az amit nem!
Vagyis: az eddig látottakkal ellentétben valószínű az OSB lap alatt is van/volt párakicsapódásod! Amikor fent megfagyott a pára, akkor az OSB alatt még valószínűleg nem, de már kicsapódva, víz formájában ott volt és áztatta a szigetelést (aminek így csökkent a szigetelőképessége) és a fafödémet. Ez az igazi problémád! De erre csak a megfelelő párazáró fólia telepítése a megoldás.
Megnéztem, úgy néz ki a tető "szerkezete" kívülről befelé: - zsindely - colos deszka, amelyikre a zsindely fel van erősítve - kigurítós üveggyapot (?) önkirugós (?) - hőtükör fólia (?) - lambéria
Ezt lehet úgy módosítani, h jobb hőszigetelésű legyen? (lambériára rakjak még fel pár centit keresztléccel, esetleg csak a lambéria alá, szedjem le az egészet csináljak újat, stb?)
nálam a következő kérdés merült fel a hideg közeledtével:
tárolásra használt padlásom van, a lakótértől 20cm üveggyapot választja el, no meg a fafödém többi része ;-)
múlt télen, amikor még nem volt egyáltalán fűtve a ház, a páraáteresztő tetőfólia belső, padlástér felőli oldalán az alsó kb fél méteres sávban páralecsapódást, a minuszokban pedig ebből kifolyólag vékony jégréteget találtam. amikor aztán jön a meleg, ez a jég megolvad, és szépen lecsurog a víz a fólia belső oldalán, rá a szigetelés feletti osb lapra, ill. mellette a szigelelésre is. nem nagy vízmennyiség, de ha tartósan ott marad, akkor félek, bepenészedhet az a rész, ami ráadásul a legmacerásabban ellenőrizhető.
így készen már nehéz lenne oda mindenféle kiszellőztetést kialakítani. van valakinek tippje, hogyan oldható ez meg egyszerűen, vagy a fűtés indításával lesz ott akkora hőhíd úgyis, hogy nem fog ott kicsapódni a pára?
a padlás egyébként keresztbe átszellőztethető, van 4 irányban ablak, de ezeket a hidegben nem hagynám nyitva feltétlenül.
itt egy móricka-rajz is, ha nem lettem volna teljesen érthető, a lila rész az, ahol nedvességet tapasztaltam.
"Álítolag az osztrákoknál már szedik le a polisztirolt. Akkor ez is kamu? Vagy ők is fölöslegessen paráznak?"
Hagyjuk már ezt a "párazárnak" kérdést! Ez egy baromság! Falazatnál legfeljebb légtömörségről beszélünk, a párazáráshoz semmi köze! .... Igaz, hogy amikor a párazáró festékeket, szigeteléseket, vakolatokat elkezdték gyártani ebbe az irányba is történtek mérések, de ezek vakolatlan - de előírásszerűen megépített (1 cm-es fúga teljesen kitöltve nem hőszigetelő habarccsal) - falra vonatkoztak és a jelzett max 3%-os páraáteresztést mutattak. De ha már diszperziós belső festéket használsz a fele sem igaz!
Szóval: való igaz, hogy osztrákiában sok helyen a felújítások során akár 8 cm EPS is leszedtek (tegyük hozzá ez nem tegnap volt, hanem néhány éve) és aztán felraktak 20-25-öt. Az ok pedig a "rendszergarancia". Azt már ne is emlegessük, hogy ott akkor kapsz támogatást ilyen beruházásra, hogy ha vastagon szigetelsz. Sőt, van ahol annál nagyobb a támogatás, minél vastagabb a szigetelésed!
A Rockwoolnak nem a páraáteresztő képesség a fő vonzereje, hanem az, hogy gyakorlatilag "éghetetlen", míg az EPS megfelelő magas hőmérséklet esetén magas hőfejlesztés mellett szinte szublimál (bár a szabályoknak megfelelően "nem éghető" besorolású!).
A harmatpont nem "talán azt jelenti", hanem az a hőmérséklet, ahol az adott hőmérsékletű, adott páratartalmú levegő a folyékony vízre nézve telítetté válik. Magyarán, amikor a hőmérséklet csökkenésével a levegő páratartóképessége eléri a 100%-ot és a párából víz lesz. EPS-sel szigetelt fal esetében azért nem lehet a méretezett hőmérséklet esetén a harmatpont a szigetelésen belül, mert a keletkezett víz nem tud kijutni ami egészségelen. Ha a harmatpont a szigetelőanyaban van - ahová a pára nem tud eljutni - akkor nyilván nincs kondenzáció! A 44-es téglák esetében - kiemelten igaz ez a HS-re - ez azért nagyon fontos, mert a tégla hőátbocsátása eleve kicsi, így "túlszigetelés" híján jó esélyed van a rossz helyen kialakuló kondenzációra.
Mit is jelent a "túlszigetelés"? A PTH44NF esetében alig volt különbség a hőszigetelő habarccsal vagy a nélkül történő falazás között, gyári falazás esetén 0,35-0,37 közötti "U" értékkel lehetett számolni. Ha erre akár 3 cm EPS-t raksz, már elérted a javasolt 0,3-as értéket, de a harmatpont miatt a 7 cm a javasolt, ami 0,23 alá hozta a hőátbocsátási tényezőt. A PTH44HS esetén a gyártó célja a - Magyarországon javasolt, máshol előírt - 0,3-as hőűtbocsátási tényező elérése volt. Elméletileg hőszigetelő habarccsal a tégla ezt teljesíti, de normál habarccsal majd 20%-kal rosszabb a "teljesítménye". Ezért kell(ene) EPS-ből a HS-re min 8 cm szigetelés ha már szigetelsz.
Faltömeg: ebből a szempontból a 44 HS nagyon rossz: alig éri el a PTH38NF tömegét! Vagyis a falvastagság/szigetelés párosítása okán a 30-as tégla és vastag szigetelés az optimális.
Annál is inkább, mert ha 44 HS-sel építkezel biztos, hogy nem fogsz a VB elemekre 10 cm extra szigetelést rakni (szabályszerűen a VB elemek mellett 50 cm-rel túlengedve). Már pedig kb. ennyi lenne szükséges, hogy ne alakuljon ki hőhíd a beton elemeknél (koszorú, áthidaló, etc).
No meg ugye 8 cm lenne a HS-re a technológiai minimum; a nagyon jól hőszigetelő téglákat a harmatpont "megfelelő helyre hozása miatt" túl kell szigetelni, ha EPS-sel szigetelsz.
Elvileg meglévő hőszigetelésre is lehet rakni újat, vastagabbat. Felrakás előtt 15*15 cm-es hálóban be kell marni 1-2 cm mélyre a régi szigetelésbe, teliberagasztani, erre jön az új szigetelés. Innentől ugyan az mint normál szigetelésnél.
Ez a kulcsmondat a három számhoz: Hőszigetelés vastagsága szarufák fölött, között és alatt (cm).
Kész tető esetén szarufa között, majd a hőhidmentesítés miatt alatta is kell szigetelni. Nem tudom, hogy milyen fólia van a tetődön a cserép alatt, de ha nem páraáteresztő, akkor 3-5 centi légrést hagyj. Tehát ha 10 centisek csak a szarufáid (szerintem 15 lesz az) akkor ennél 3-5centivel vékonyabb szálas, mérettartó, ide ajánlott (tehát nem a legolcsóbb tekercses üveggyapot) szigetelést tegyél közéjük. Majd ellenléc és jöhet a szarufa alatti szigetelés keresztben.
Ha már szigetelsz, akkor annyit tegyél amennyi elfér :) (persze az értelmes határokon belül. Játszogass ezzel (Rétegrend-szerkesztő) , így könnyebb megtalálni az ideális megoldást.
látom jobban értesz hozzá, egy kis dekódolás kellene
Hőszigetelés vastagsága szarufák fölött, között és alatt (cm)
Rendelet szerint 14 + 0 + 0 U ≤ 0,25 W/m2K
Javasolt érték szerint 16 + 0 + 0 U ≤ 0,20 W/m2K
Alacsony energiájú ház 0 + 12 + 12 U ≤ 0,15 W/m2K
Passzív ház 0 + 18 + 4 U ≤ 0,15 W/m2K
Ha nekem tetőtér beépítésen van, akkor ezt hogyan kell értelmezni? A szarufa kb 10 cm, és erre fogassak még fel 6 cm szigetelést? A szigetelés anyaga nem számít? v mi a javasolt?
bár itt 44NF van a táblázatban, de mivel nem használnék hőszigetelő habarcsot hasonlóak lehetnek az értékek a 44HS-hez. Tehát a 44-esre sem árt a hőszigetelés. Innen kiindulva pedig már mindegy hogy 10 vagy 12-eset teszek fel. De 38-as falnál vékonyabb lesz a falszerkezet.
A gipszakarton fölé és a fagerendák közé 15 cm vastagságban szeretnék üveggyapotot tenni. Melyiket javasoljátok ár és a hőszigetelés szempontjából. Az ursa elf gemini (lambda=0,045), knauf classic 044 (lambda=0,045) termékekkel szemezgetek. Ezeknek az ára elég jó, emiatt gondoltam. Esetleg érdemesebb pl. a knauf unifit 039, vagy multirock rollrock, vagy ursa therwoo roll-t vásárolni? Ezek lambdája alacsonyabb és nem tűnnek olyan "löttyedtenek".
A gipszkarton és az üveggyapot közé solfex, tyvek, vagy milyen párazáró fóliát javasoltok? Hőtükrös kell, hogy legyen?
És megkérdezhetem miért döntöttél úgy, hogy 44HS melett mégis csak szigetelsz? Igaz, nem terveztem hőszigetelő habarcsot venni, tehát ez az érték valamivel roszab mint írtam. De a különbség marad. Egyébb érveket is olvastam ami árnyalhatja a döntést. -Faltömeg, ami befolyásolja a hőtartó képességet. Amibe a jól sejtem a tömör tégla és a beton a legjobb. -Továbbá a harmatpont, ami talán azt jelenti hogy a nedvesség (ezek szerint 3% ennek utánanézek) a falszerkezet melyik pontján csapodik ki. 44HS-nél ez mindenképpen a falban van, tehát nedvesedhet a fal. 38NF + 10 polisztirolnál állítolag már a polisztirolba esne ha ott kicsapódhatna, de mivel nem ... akkor talán a polisztirol és a fal között? -A páraáteresztő képesség miatt gondoltam a rockwolra, de én is halottam hogy nagyon drága kb háromszoros az ár
Álítolag az osztrákoknál már szedik le a polisztirolt. Akkor ez is kamu? Vagy ők is fölöslegessen paráznak?
bazzz na mindgyá' csinálok próbaragasztást, de most már késő fent van a gipszkarton is, hamarosan parafázunk... (egy helyen rá a gipszkartonra díszítésnek)
Ja, túlteljesíti végül is, de csak laboratóriumban falazva.
Gyakorlatilag B30+15cm az 0.22, oszt nem mindegy h a fal 44cm-ert vesz el a térből, vagy 44-et. (Ha más nem, papíron B30-ra kell terveztetni 5cm-rt, aztán véletlen rámegy a 15cm kívülre. :) )
Ha engem kerdezel: 1. parazaras a teglagyarak szemfenyvesztese. 2. en a legvekonyabb legolcsobb teglat vennem, ami statikailag eleg. es majd arra dryvit.
Ha 100% vagy benne, hogy soha nem fogsz plusz szigetelest tenni ra, csak akkor vedd meg a hs44-et.
Tükrös felesleges, mert nincs légréteg, ahova visszatükrözne, tekercses meg nem baba, mert keskeny, sok lesz az átfedés. Tetejére is mehet akármilyen párazáró, hiszen ha lennt párát zársz, akkor bele nem kerülhet. A szélén meg tud szellőzni, ha mégis. Nekem bevált. :)
Úgyis szigetelni fogsz... :) én is így gondolkodtam egy éve, meg is vettem a 44HS-t. A Dryvit felrakása meg épp a héten fejeződött be... :)
Ja, én nem hőszigetelő habarccsal raknám a 38N+F-et (ha jól látom azzal számoltál), így ezen is spórolsz. Munkadíjnál a vakolás és az szigetelés különbségét nézd, ez nem hiszem, hogy 500Ft-nál sokkal több lenne négyzetméterenként. A vakolat anyagárát se felejtsd el levonni a szigetelés árából....szóval nem olyan egetverő a különbség.
A közetgyapotos szigetelés árait nem ismerem, annyira drága volt, hogy nem is számolgattam. Te miért akarod ezzel csinálni?
A végeredményt tekintve már a "szokásos" (egyébként kevés) 5 centi EPS-sel szigetelve is jobb hőszigetelésű falat kapsz, mint a 44HS hőszigetelő habarccsal rakva. És minden további EPS venti csak 120-150Ft/m2...
szept 30-ig be kell szereznem a teherhórdó falazathoz a téglát. KÉRDÉS:
Phototherm 38 N+F (0,41)360-ért akcióban+ ásványgyapot szigetelés drágáért mert a polisztirol párazáró.
Vagy Pototherm 44HS (0,3) 450-ért akcióban és nem tenni rá szigetelést
A külömbség 1440 Ft /m2. Ez szerintem nem elég a szigetelés anyagára és munkadíjra kiváltkép pl. rokwolnál. Ráadásul fel sem merül a párazárási probléma.
Ó, köszönöm, ez elkerülte a figyelmemet! Ha valakinek van még tippje az akna építéssel, vagy szigeteléssel kapcsolatban, akkor azt szívesen veszem, és előre is köszönöm! Üdv!
Hali! 15557.számú hozzászólásban kérdeztem. Röviden: szerelőakna munkagödrét kellene víz ellen szigetelnem, hogy tovább tudjam építeni az alját+falát. Kérem, valaki segítsen ebben a problémában! Köszönöm előre is!
Kaptam egy nyúlfarknyi választ az isover forgalmazójától: "A RIO termék megfelel erre a célra, 30 cm vastagságnál nem fog összenyomódni, mert kicsi a súlya, és nagyon rugalmas."
nem fogalmaztam szakszerűen, elnézést, nem vagyok szakember :) A párazáró fóliát átfedéssel kell tenni, és összeragasztani az átfedett feleket. Van aki kétoldalas ragasztóra esküszik...
Meg ugye párazárásnál illik nem csak átlapolni, hanem le is ragasztani. Nekem csak kb fél méter az átlapolás, de végig van ragasztva széles ragasztószalaggal. NEM sima csomagolóragasztó mert az nem hő és vízálló, hanem pl. a patex extra strong szürke színű ragasztó jó a solflex-re, az hálóerősített is, remélhetőleg egy év múlva nem válik le... De vannak a patexnél olcsóbb ugyanilyen jó ragasztók, lényeg hogy 60-70-90 fokig hőálló, vízálló és időjárásálló legyen.
Nem biztos, hogy zsugorodott, lehet, hogy tavaly kicsit vékonyabbat, most meg kicsit vastagabbat vágtak, szerintem. Én azonos gyártmányú styrofoam-nál találtam ekkora különbséget, és nem hinném, hogy az a kemény anyag annyit zsugorodna.
Parazaro folia fajta es ar kerdeshez irjatok vmit please!Mint irtam talalkoztam 100negyzetmeterre 5-28ezerig sok arral....fodemre menne a gyapot ala...
Tegyél a terasz fölé is szigetelést, és ha lehet a terasz plafonjára meg EPS-t, így nem lesz hőhidad. A padláson a 10cm tetejére később még rakhatsz +10cm-t.
Én nem sokat bajlódnék a kátránypapírral. A földnedvesség ellen megvédi a falat de ha feljön a talajvíz biztosan megtalálja az utat ahol befolyik az aknádba.
A tippem a következő: ásd ki az aknát, betonozd le az alját és falazd fel kisméretű téglával. Ha ezzel megvagy, vakold be az egészet belülről 2 cm vastagon homok-cement 1:1 keverékével. Tehetsz bele Rezolitot (Resolit) is, ez vízzáróvá teszi a cementes vakolatot. Végül leglettelheted sűrű cementtejjel.
na akkor most értettem meg teljesen a hőhíd kifejezést. a lényeg, hogy a födémmel _párhuzamosan_ ne vezessük a hőt... mert így tényleg kikerüli a szigetelést :) akkor tényleg marad a 10 centi egységes szigetelés.
és mi a helyzet azzal a födémrésszel, ami a terasz felett van? arra is tegyek vajon szigetelést? nem látom értelmét. (ez egy "beugró terasz", azaz a szabályos téglalap alakú födém egyik sarka alatt van) mert akkor ez egy örökös hőhídnak néz ki. ugyanis alul is (a terasz felől) meg felül is (a fűtetlen padlástér felől) is hűl, és ezzel elszív minden hőt a födémből... vagy akkor alulról meg felülről is kellene szigetelni? a födém betonban 3 vagy 4 centi EPS van.
Utánaolvastam, valóban azt írják, hogy a vágás előtt tömbben pihentetik az EPS-t.
Tavaly ősszel kezdtem a hőszigetelést, megmaradt 2 tábla belőle. Most fogom folytatni, vettem aug 28-i dátumú szigetelőanyagot, ugyanannak a cégnek a gyártmánya (Jászcell) mindegyik. Egymás mellé állítottam sima talajra (egy EPS lapra) a két tavalyit és kétoldalról mellé az újakból egyet-egyet. Egy vonalzót a tetejére és íme az eredmény:kb 3 mm-t zsugorodott a tavalyi.
a meleg (vagy a hideg ? :S ) nem hülye kikerüli a szigetelést és ha jól emlékszem ezt hívják hőhídnak ami a te esetedben nevezhetünk hő goldengate-nek ....
ha nem fűtöd ki az egész házat, a falazat amúgy sem szereti, de nem a szigeteléssel lesz gond, hanem a hőfokkülönbséggel, hőtágulással a fal két oldalán... Persze ez attól függ mekkora is az a hőm. különbség...
lenne egy kérdésem a szakértő urakhoz. családi ház, monolitbeton padlásfödémre szeretnék fektetni 20cm multirock kőzetgyapot szigetelést. Kérdésem, hogy nagy bajt okozok e azzal, ha nem a teljes födémet szigetelem le, csak mondjuk 2 szoba fölötti részt? arra gondolok, hogy keletkeznek-e káros feszültségek a szerkezetben azáltal, hogy egyik része melegebb, másik része hidegebb a monolitbetonnak? vagy egyéb más probléma, amire nem gondoltam?
azért csinálom így, mert csaka rendszeresen fűtött helységek fölött akarom szigetelni, a többi felett nem... köszi! laci
a) gipszkarton függeszték párazáró fólia tartó elemek (tető elemei) szigetelés páraéteresztő de vízzáró fólia (kimaradhat ha vízbiztos a hely, de ajánlott)
b) gipszkarton távtatók (légrés) párazáró fólia függeszték tartó elemek szigetelés páraáteresztő de vízzáró fólia.
A lényeg, a lakótér és a szigetelés között KÖTELEZŐ a párazárás az ott keletkező pára miatt, a szigetelés másik oldalának szellőznie kell tudnia (hátha mégis bejut kicsi pára), de víz nem érheti.
nekem meg olyan kérdésem van hogy van a homlokzat 1-1 oldalán 1-1 fal ami merőlegesen neki van engedve a homlokzatnak de csak 1m magasan (teraszkorlát klinkerből, kerítés terméskőből meg egy féltető oldalfala kisméretű szimpla fala) és ezeket bontsam meg és legyen közéjük és a homlokzat közé szigetelve vagy nyugodtan körbelehet nikecelezni őket mert a három fal találkozás összesen fél m2 esetleg ezek is nagy hőhidat tudnak képezni ? meg van egy olyan probléma hogy a ház hátsó oldalánál a nyeregtető oromdeszkázása nincs is 15cm kilógású mit lehet ezzel tenni ? áccsal lógattassam kijebb valami módon ? jut eszembe a 3. kérdés van egy 8m hosszú 1m széles terasz az emeleten ami a homlokzat síkjától befelé esik itt is indítóprofilt kell alkalmazni vagy mehet simán a járólapról ? előre is köszi a válaszokat ;)
ja és a rétegrendem ugyanez, annyi különbséggel hogy a légrésem csak 5 cm, mert nem belógatott hanem direkt függesztőkre és fém profilokra van szerelve a két réteg gipszkarton, de különben tökugyanaz. Nekem mázli hogy a gerendákra alulról is van egy furnér réteg (2mm vastag) rakva, és annak az aljára van téve a párazáró fólia.
Úgy képzeld el, hogy a direkt függesztők, amik bele vannak csavarozva a gerendákba, ergó átütik a fóliát, azaz a csavarok nem csak a mennyezetet tartják, hanem a direkt függesztőkön keresztül odaszorítják a fóliát is a furnérra. Mivel direkt függesztőből méterenként egy kell, nem lesz szita a fólia.
szigetelésnek én 20-30 cm kőzetgyapotot (táblás) használnék 10 centis vágású (vastagságú) rétegekben letéve, egymáson 90 fokkal elfordított rétegekben, majd arra a páraáteresztő fólia a tetejére. Saját magam is így csinálom a napokan, csak a felső réteg 10 cm üveggyapot (régi maradvány, spórolok vele)
jobb lett volna a gipszkartron álmennyezet felé szerelni de még a gerendák alá (légréssel, tehát nem a gipszkartonra tenni rá főleg ha tükrös)...
Én a deszkázatra felülről tennék párazáró fóliát, szigetelés, majd a tetejére a padlástér felé páraáteresztő, vízzáró fóliát (porhó, por, berepülő madár kakája, bogárhulla, dzsuva stb miatt)
szellőzni szerintem a lakótér felé fog az a gerenda, főleg hogy alatta kitűnő vízháztartású gipszkarton van, amit remélhetőleg nem diszperzites festékkel festettetek le...
12 felett már a dübelek is nagyban emelik az árat mert 25 helyett 75ft így több száz forinttal lesz drágább m2-re úgy hogy ne dőljön be senki a 1xxft/cm felárnak ;)
gyanúsan olcsó rendszert találtam és vannak kétségeim.
A RENDSZER: valami STIROPOL márka saját ragasztóval hálóval + saját nemesvakolattal. A neten nem találtam róla semmit. 10 cm rendszer 2106 Ft bruttó/nm. Véleményetek?
"Mivel az ehhez használható szigetelőanyag drága,"
Számomra ez nem jelent mást mint azt amit leírtam.
Az, hogy kinek mi a drága az egyénenként változik... nekem pld az, ami nem éri meg az árát. A többe nem drága, csak esetleg nekem nem megfizethető... :)
Hát ez a rétegrend nem is amatőr szigetelőknek való.:-)))) Persze lehet kokánykodni állított pallókkal és a képeken látható nem nyugati módszerekkel.:-))
Ha nyugati szintű fizetések lesznek itt, akkor majd az emberek nyugati módszereket fognak használni. Addig -nekem is- maradnak a költséghatékony megoldások :). Pláne, ha nem is rosszabbak annyival, mint amennyivel kevesebbe kerülnek. Én is vehettem volna PUR vagy a habházakhoz kifejlesztett tetőelemet, de az 5-15e/m2 ár elriasztott.
A födémemmel kapcsolatban: igazad van, egy igazi szakember nyilván mindent meg tud fából csinálni, a kérdés az, hogy mennyibe kerül. Ha ezek az emberek a számomra nem megfizethető vagy kivárható határidejű kategóriába tartoznak, akkor nem tekintem alternatívának. Így maradt a kókányolás. Elég igénytelen vagyok, tehát nekem megfelel. :)))
OFF
Furcsa ez a házépítés: akárhova nézek a házban mindig eszembe jut, hogy azzal a részlettel mennyit dolgoztam/tunk a feleségemmel vagy apámmal. És tudod mit? Jó érzés. Bár ezt neked gondolom nem kell bemutatni.
Ezt írta: "Mivel az ehhez használható szigetelőanyag drága,"
Számomra ez nem jelent mást mint azt amit leírtam. Hát ez a rétegrend nem is amatőr szigetelőknek való.:-)))) Persze lehet kokánykodni állított pallókkal és a képeken látható nem nyugati módszerekkel.:-))
Látatlanban is lehet szépre megcsinálni. De ha felteszel egy képet a mennyezetről akkor konkrétan megmondom. De manapság olyat is meglehet csinálni amit el sem tudsz képzelni.:-)))
"Nem kell élére állított palló mert ezek lépésálló szigetelések és erre kell tenni az ellenlécet a szig. keresztül a szarufához rögzítve"
Ez kimaradt, hol írta, hogy lépésálló lesz a tetőben? Egyébként én nem biztos, hogy felvállalnám: a szigetelés nem tartja az ellenlécet felfogató csavart oldalról, igy tehát kb 20 centis rész "lebeg" minden csavarnál. És a tető teljes súlya ez fogja terhelni...(ok, elosztva x csavarra, de szerintem ezt illene előtte rendesen kiszámolni egy szakinak)
"Az állszarus megoldást a te esetedben is lehet alkalmazni.:-)))"
Látatlanban ilyet kijelenteni.... egyébként lehetett volna, csak nem lett volna szép :)))
Hat eppen ez a bajom,hogy mondani barmit lehet aztan majd az ido eldonti....ezert irtam korabban,hogy autovasarlasnal nagyjabol tudod mire szamitasz...de itt meg az a felelmem,hogy ugyanazt a szart eladjak 2X annyiert es a minosegre hivatkoznak...ami majd kiderul 5-10 ev mulva...megvennem a dragat ha 100% tudnam,hogy tenyleg jobb,de nincs bizonyitek...az olcsorol legalabb tudom,hogy olcso,de a jominosegunel csak bizom benne,hogy jo:)))En tudni szeretnem:))
Parazaro folia:milyet,mennyiert?Mert 100negyzetmeterre kaptam mar 5000 es 28ezres ajanlatot is...
Üveggyapot, és üveggyapot között van ám különbség. Pl Isovernek is van olyan üveggyapotja, ami olyan sűrű, mint a kőzetgyapot, de az 1000-1200ft/nm a 10cm vastag belőle... Aki meg megveszi a létező legolcsóbbat, ami jó könnyű, az ne csodálkozzon, ha a saját (és még a pár réteg) súlya alatt összeroskad.
Nappal még nincs gond, inkább az éjszakai fagytól félek. Bár elvileg ha már fent van a szigetelés, alatta a fal is "fűt" és nem mehet 5 fok alá a hőmérséklet.
Off Lassan be kellene gyújtani, 16 fok van a lakásban :-) On
Kösz az infot. Mi a véleményed az említett KVS 121-es lemezről?
A konkrét problémát mellékelem a képen. A hűtő tetejét átégette a főzőlap. Ide, a hűtő teteje és a főzőlap alja közé kellene megfelelő hőszigetelő lemez.
Szerintem a 20 éves kátránypapír nem nevezhető igazán perfekt megoldásnak... :)
Ha a közelben 2,5 méterre már víz van, akkor neked 1,7 méteren is komolyan kell venni a dolgot.
Ami nekem eszembe jutott, bár nem vagyok szaki:
- szélesebb gödröt kell ásni, majd a felfalazás után kívülről GV45 lemezt ráolvasztani a falra, ügyelve a padlóra rakott ugyanilyen anyaggal történő összedolgozásra.
Pince építés/szigetelés topicban írtam, de több, mint egy nap alatt nem reagált senki, ezért ide is írom, kérem, valaki segítsen!
Épülő garázs alá szerelőakna építésbe kezdtem. A föld/agyag kitermelését néhány napon belül befejezem. A közeli kútban 2.5méteren van a víz, az aknával 1.7méter mélységig megyek le, tehát elvileg nem lesz benne talajvíz, de nem akarom a véletlenre bízni.
A kérdés az volna, az ásás után hogyan folytassam? Van itthon ~20éves (építkezésből megmaradt) kátránypapír, azzal jól ki tudom szigetelni a kiásott gödröt? Aztán a már szigetelt gödör aljára betont öntve kisméretű téglával felfalazni.
Ez így jó megoldásnak tűnik, hogy ne ázzon az akna? Ha van jobb, akkor jöhetnek a tanácsok:D
Nem tudom merre laksz, de itt pl. 498 az ára (gondolom ez bruttó) annak a fajtának, amit én vettem. Gondolkodtam, hogy onnan veszem, de némi számolgatás után arra jutottam, hogy 20e ft-ért nem biztos, hogy megéri 400km-t fuvarozgatni. Persze ha jobban utánajárok, lehet, találtam volna közelebb is...
Nekem 5 éve rakták az eps-t, október végén, november elején. Tudom, hogy rizikós volt, de szerencsére azóta is gyönyörű, hibátlan a vakolat, tehát gondolom alatta se lehet nagy baj. Fagy nem nagyon érte, amikor készítették, de volt, hogy 2-3 fok volt hajnalonként, amikor fázósan, de dolgoztak a munkások. Az azért hozzátartozik, hogy minőségi, fűzfői anyag volt, ami biztos számít.
10-25 fok kozott idealis,alenyeg,hogy szinezeskor ne susse a nap,mert akkor gyorsabban szarad,raeg es foltos lesz....nekem nyaron 30 foknal jottek hajnali 5kor es akkor raktak...meg mindig az arnyekos oldalon kell...bar sztem mar olyan melegek nem lesznek...
Szoval a meg a regi idokben lefektetett anyagban volt anyag:)))Amugy mar elhataroztam magam,siman leguritok egy adag uveggyapotot es kesz...az osszes tuzepes ra akar sozni az emberre mindenfele 2X annyiba kerulo cuccot bizonyitek meg semmi...mas az amikor az ember kocsit vesz ott azert nagyjabol tudom,hogy mire szamithatok,de a szigeteles akkor derul ki igazan mikor kiprobalja az ember.pl sajat tapasztalat,hogy felrakattam 5 cm polisztirolt a falra szepen korben es nem estem hanyatt a kulonbsegtol...ha van egyaltalan
Mindenki mondja,hogy a Knauf-ot akciozzak orszagszeret...ha beneztem a Praktikerbe es 750be akartak volna ramsozni...LOL
Tavaly az összes nyílászáró ki lett cserélve, egyedül a fürdőszobában maradt a régi, pont a szellőzés miatt. Tegnap meghozták a szigetelést, szerintetek ilyen időben lehet rakni? Nem akarom hogy megázzon, vagy valami gond legyen. Este már nincs nagyon 5 fok felett a hőmérséklet.
Én azt tervezem, hogy a pallókat végig rakom, úgy ahogy a képeken latszik (zeblog).
Ezt meg tudja csinálni ő is a fogópárok felett: pallók lesznek, de a tetőn nincs szigetelés csak a fogópárokig (egy kicsit tovább), a fogópárokra rögzített fölötti vízszintes mennyzet fölé meg berakja a hőszigetelést.
Problémák: 1. a fordított rétegrend miatt az alsó kiszellőztetésnél (a csatornánál) a szarufák és a cserép között 20-25 centivel nagyobb lesz a távolság, mint hagyományos rétegrendnél. Én ezt úgy oldottam meg, hogy a fal külső síkjánál elvágtam a szarufákat és a levágott végeket a tetejére csavaroztam. Így gyakorlatilag a látszó szarufa végek a 20 centis szigetelés "magasságában" vannak, tehát közvetlenül a cserép alatt. 2. A fogópároknál a szerkezetváltást hogyan akarod megoldani? Itt is a egymáshoz csavarozod a szarufákat, hogy ne legyen ugrás a cserepezésben? 3. a szigetelés egy rétegben 20 centi lesz? Mert akkor gondolom a szarufákon élére állított padlók lesznek, és erre lesz szegezve az ellenléc, cserépléc. Ezek a padlók ekkor elvieg hőhidak....
Lehet, hogy jobban járnál, ha r0226 által javasolt módszert követnéd. Mivel nálad nem látszik a teljes szerkezet, így az "álszarufák" felfogatását el tudnád tüntetni a mennyezetben (fogópárszint felett) és a fal felett. Nálam sajna ezt nem lehetett (teljes tetőszerkezet látszik a nappaliból), ezért kínlódtam a fordított rétegrenddel. Mondjuk én Deltarockkal csináltam: és 2x10 centi elforgatva, hőhídmentesen (legalábbis remélm :) )
Csak arra is gondolj, hogy egy esetleges ablakcserével együtt új gázbojler is kell... No meg a gáztűzhelyen viszonylag ritka alkalom, hogy órákra nagy lángon hagyod.
Akkor az az EPS ami egy éve várja a sorsát a garázsban, már pihentetettnek számít, ha újat veszek vhol (akárhol) nézzem meg a gyártási dátumát, és pihentessem ha kell?
Felmentem a padlásra lemérni a jó 20 éve leterített 10 cm-es Therwoolin (salgótarjáni) üveggyapotot és 8,5 - 9 cm-t mértem. Nem tudom, hogy ennyit összeesett-e, vagy már eredetileg sem rugódott ki a névleges 10 cm-re.
Új építésű családi házunk tetőszigetelését fordított rétegrendű (kívülről: cserép-szigetelő-párazáró fólia-lambéria-szarufa) szerkezettel szeretnénk megoldani.
Mivel az ehhez használható szigetelőanyag drága, úgy készítjük el, hogy a tetőtér menyezetéig (fogópárok fölső szintje) fordított onnantól a gerincig hagyományos rétegrendet alkalmazunk. A menyezetet 20cm eps-el szigeteljük.
Milyen problémákba ütközhetünk? (Bramac Duna cseréppel fedünk)
húúú... most én is elbizonytalanodtam ursa elf (lambda=0,045), knauf classic 044 (lambda=0,045) - azt hiszem, ez van akciósan a brico-ban - ezekkel szemezgetek a gipszakarton fölé, és a fagerendák közé 15 cm vastagságban.
ezeknek az ára elég jó, emiatt gondoltam akkor érdemesebb pl. a knauf unifit 039. esetleg multirock rollrock, vagy ursa therwoo roll-t vásárolni. ezek lambdája alacsonyabb. meg nem tűnnek olyan l"öttyedtenek"
Isover rio twin 10/5, és valóban, mindenfelé akciózzák, szerintem olcsóbban is találsz. A hirdetésekben egyébként Ursa volt ugyanezen az áron, de azt mondták, nagyjából egyforma, hol ezt kapnak, hol azt...
Mindenutt mega knauf akcio van. 10cm tekercses uveggyapot 500ft korul van. (a tizedesvesszo helyevel nem vagyok tisztaban, de ez a 44-es szigetelesu. a 40-es ugye kicsit jobb, de sokkal dragabb.)
Használtan vettem egy minikonyhát, amelyben két hagyományos főzőlap alatt van egy kis hűtőgép. Szétszerelés után láttam, hogy az egyik főzőlap alatt a hűtő tetején lévő hőszigetelő lemez teljesen átégett. Mit javasoltok, milyen szigetelést lehetne betenni? Valaki egy ún. KVS 121 típ. 5 mm-es hőszigetelő lemezt ajánlotta. Van valakinek jobb ötlete?
Megbízható, képzett, intelligens építészt, műszaki ellenőrt tudok Pesten. Megbízható, szépen dolgozó festő, szigetelő csapatot tudok, akik Pesten is dolgoznak. Tudok olyan építészt is akinek van kivielező csapata.
Igen, van szellőző a fürdőszoba ajtón, és az ablak sincs a helyzet magaslatán szigetelésileg :-) Amúgy már 14 éve megvan ez a gázbojler, és eddig probléma nem volt vele. Bár később ettől még lehet. Az égőfej pedig akkora mint a tűzhelyen a közepes égő. Tegnap levettem a takarólemezt a kéményről, és elég tisztességes huzatja van neki. Lehet hogy elég lenne egy zárható zsanért odarakni? Bár a kéményben kicsapódhat a pára, ami nem egészséges a kéménynek sem és nekünk sem.
Még egy: ezt most már annyian lereagálták és egyelőre annyira nem tudsz dönteni, hogy jobb ha odahívsz egy szakembert. Esetleg fizetsz neki egy 10-est, de megtakarítasz 240-et, de nem 2 év múlva derül ki, hogy alapvető kivitelezési probléma
Ha szükséges - azt hiszem - többen is tudunk megbízható embert ajánlani.
Szerintem ha nem rácshálós színmintát rendeltetek akkor hiba. Vagy eltünteti vagy nem fizettek. Aztán, hogy mi a hiba oka és eltüntethető-e, azon már lehet meditálni ha mégsem sikerül eltüntetni.
Az egyik lakótól most ezt a kaptam, válasznak a már korábban ismertetett problémára:
Az É-i homlokzatra vonatkozolag az a véleményem, hogy hibának nem mondható maximum esztétikai dolgokról beszélhetünk. A fehér szin összeérési ideje nem fél év, mivel az összeillesztéseknél egy erősebb, vastagabb alapozás van amely átütt a fehéren és így jelenleg jobban látszik. Jelen pillanatban úgy gondolom, hogy ez nem akadálya a visszatartás kifizetésének.
Hát igen, akkor legalább nem rontasz a helyzeten. Ha megy a szellőztetőd, akkor legalább kiviszi az égésterméket. Légbeejtő (szellőzőrács) van az ablakon/falon? (Bár őszintén szólva én eléggé kétkedve figyelem ezeket a kémény nélküli eszközöket. De mivel elvileg engedélyezettek (voltak) így olyan nagy baj sem lehet velük, csak nagyobb odafigyelést igényelnek.)
Azért ezek az üveggyapotok már nem a hősidőt idézik! Viszont még ha összeesik is, akkor is csak ott leszel a dupla mennyiséggel, mint ha Rockwoolt vennél ;)
Viccen kívül: engem nyugtatgattak ezügyben általam jónak vélt szakemberek. Ha tévedtek - és én is - akkor én is pofára esek. Majd jövőre megnézem az aktuális állapotot.
Köszönöm még mindig a sok segítséget és tanácsot!!!
Ha a falazatod tégla (régi) akkor 4 cm -ig van vizesedés...ha a hőszigetelő anyag EPS-80 -s...és nincs túlfűtve
A Falazatunk régi (1969) és tégla.
Ha a falazatod gyári (régei beton között hőaszigetelő) akkor min 8 cm -ig van vizesedés...EPS-80-s esetében...
Közetgyapot esetében nincs probléma...
1. Milyen vastag a hőszigetelés?
5 cm es
2. Milyen a hőszigetelés tipusa (EPS, kőzetgyapot) és ki a gyártója?
EPS (a gyártóra sajnos nem emlékszem
3. Milyen a vakolat tipusa? Milyen vastag? Ki a gyártója?
NIKECELL dryvit vékonyvakolat dörzs, Szemcseméret: 2, 28kg/doboz, Színszám:1S54 tárolás 5 C felett
4. Milyen anyaggal volt glettelve? (csemperagasztó, ragasztó tapasz,glett,stb..)
Sajnos ezt nem tudom sztem nem csemperagasztó és talán nem glett volt inkább a ragasztó tapasz.
5. Az északi falon van-e a vizes block a házban ?
Nincs
6. Fútnak e az északi falban fűtéscsövek? Esetleg valami régi vizes , fűtés cső?
A ház legtetején(legfelső szint) fut 1 pár szigetelt réz fűtéscső, Nem fűtünk olyan durván.
7. A tetőről ázhat-e az hőszigetelő anyag?
A tető fel lett újítva 1 évvel a szigetelés előtt, Elvileg nem ázhat
8. Volt-e régen penészesedés, salétromosodás azon a falaon? Milyen volt az álaga annak a falnak a hőszigetelés előtt? Nedves volt?
Kizárólag a ház É sarkán volt régen (még a tetőjavítás előtt kis ázás) és így belül a sarkoknál nagyon kicsi penész (boholy). Kívülről nem volt olyan szép
Egy dolog még eszembe jutott most. A dörzs anyagot 5 C alatt nem szabad tárolni ennek ellenére télen egy jó ideig kint voltak tárolva lényegében kint a szabadban, meg ha jól emlékszem a ragacs is. Egy idő után aztán behozták a dörzs anyagot a lépcsőházba.
Az É oldal jobb felső sarkáról találtam egy korábban készített képet (2 éves). Utána a tető javítva lett, ilyen állpotú felületre lett felvíve egyébként a szigetelés. A javítgatás csak a sarkoknál volt előtte.
Csak szólok hogy ezek nettó árak. A 12 cm-es 1440 Ft/m2. A komplett rendszer kb 3000Ft/m2-re jön ki. Elvileg minden Au...m-es kereskedésben ugyan ezek az árak vannak. Én Leányváron rendeltem, holnap hozzák a cuccot. Ha érdekel, a cég nevét privátban elküldhetem.
Ez nem jo hir....de akkor tenyleg ki kellene valamit talalni....valahogy el kellen kerulni,hogy osszeessen a cucc...mondjuk ha magaban a 10 cm osszeesik akkor a tobbi egymasra rkva meginkabb:(((
Velem polisztirolt akartak vetetni,de arrol max annyit tudok,hogy joval dragabb:((
tehát valami olyan színt válasszak, ami bármikor beszerezhető/kikeverhető, és elég hamar legyen a beavatkozás ahhoz, hogy ne veszítsen a színéből/koszolódjon a már felkent anyag.
Homlokzati (eps) szigetelést mennyire egyszerű megbontani és visszaépíteni?
Van egy nyílászáró, ami körül ideiglenesen megcsinálnám, de egy-két éven belül lenne kis átalakítás, és akkor szeretném nyom nélkül bontani és javítani. Ez mennyire egyszerű?
Porker képein láttam, hogy bontás/javítás volt - mennyire látszik a végeredményen, hogy nem elsőre sikerült?
Én is a födémet szeretném leszigetelni, de - a kellemetlen tapasztalatom és a (fél)információk miatt - meglehetősen tanácstalan vagyok. Miért?
Az előző házamnál a tetőtér feletti födémszakasz 10 cm-es üveggyapot paplanból kapott hőszigetelést. Gyorsan meg lehetett csinálni, tekercsek kiteregetve, és hurrá. A fűtésrendszeremben az alsó és a felső szinthez külön termosztát és keringetőszivattyú volt, a szivattyúkon mechanikus üzemidőmérő. Az első pár évben az alsó szint szivattyúja 2 egységnyi időt ment, a felsőé egyet. Utána lassan kiegyenlítődtek az idők. 8-9 év után az lett a helyzet, hogy már a felső ment hármat, az alsó továbbra is kettőt.
Érdekelt, hogy mi okozhatja a felső szint kezdetekhez viszonyított háromszoros hőigényét. Felmásztam. Azt láttam, hogy az üveggyapot paplan szépen összerogyott, a vastagsága nem egészen a felére csökkent. Ez viszont duplán rossz, mert ezzel sokkal kevesebb lett a közbezárt levegő is, így a lamda is leromlott. Eredetileg (ütni has, mondani szám) kb. úgy nézett ki, hogy lamda=0,04 - vastagság=0,1 -> k=0,4. Az "összement" állapotban meg valószínűleg: lamda=0,06 - vastagság=0,05 -> k=1,2. És máris semmi csoda nincs a háromszoros hőfogyasztásban :(
A mostani padlásfödémnél nem akarok ilyen csapdába sétálni, ráadásul ide néha fel is akarok menni (nagyon ritkán, évente max 2x). Valami olyan anyag kellene, amin óvatosan végig lehet sétálni, és pár év múlva nem csak a megnyugtató érzés van meg, hanem a hőszigetelés is. Van valakinek jó tippje, tapasztalata? Igaz az, hogy az EPS-t megrágják az egerek?
ha nekem szólt a kérdés (címzett nem volt) akkor nálam a gerendaközökbe volt vízszintesen fektetve, alatta párazáró, keresztlécezés, furnérlemez (ami a lakótér oldaláról lécekkel "rácsosan" volt merevítve. A "rácsokat" leszedtem, helyette a furnérra a lakótér felől került fel a fém profilrendszer ami tartja is egyben és párazáró fólia + gipszkarton, felülről most tervezem lefektetni a mégegy réteg (nem teljesen a gerendát bezáró) párazáró fóliát (tehát a furnér két párazáró közé esik) + 20 cm kőzetgyapot + 5 cm-re zsugorodott régi üveggyapot + páraáteresztő vízzáró fólia szendvicset.
Igen ez az északi fal, korábban is látszott már, de nem véltem igazán problémának (nem tűnt fel annyira). Ezeket a képeket lényegében esőben csináltam, de napközben is megfelelő fény viszonyok (nem sötétö) mellett normálisan észlelhető. A nyugati oldalon is sajnos van ez a jelenség csak kisebb helyen. Az északi oldalt csinálták lényegében legelőször a legrosszabb időben talán.
Igazán köszönöm, hogy ennyi fontos és értékes tanáccsal ellátsz.
Végül is mit javasolnál/nátok, hogyan járjunk el a kivitelezővel szemben? (úgy olvasom hogy kivitelezési hibáról van szó)
Na akkor csavarjunk egyet rajta, ugyanis nálunk nincs kémény a bojlernek. Olyankor mi a teendő? Ráadásul úgy szeretném megcsinálni, hogy a régi fatüzelésű bojler kéménye helyére bekötni az elszívót. Jelenleg ez a nyílás el van takarva. Így végülis az égéstermék is ezen keresztül távozna.
azert kerdem a vastagsagot,hogy ez tuzepesek adjunk el minel tobbet uzletpolitikaja,vagy tenyleg kell 20 cm?
Masik:hogy tervezed lerakni?10 cm retegek keresztben egymasra fektetve?nem fogsz rajta jarni,mert akkor nem kell fa koze,amire lehet padlot rakni,vagy pallot legalabb a kemenyhez...
Mas:fele nem megy semmilyen folia ugye,csak ala a parazaro...abbol milyent vettel mennyiert?
Na menek a dolgomra...este majd elolvasgatom a remelt kimerito es kielegito valaszokat:)))
Betontálcásfödém, némi salakkal borítva. Még nincs lerakva, mert egy kis tetőszervízelés hátra van valamelyik hétvégén. Biztos ér valamit a 10 centi is. Ez meg ráadásul nem olyan, mint az eps, mert nincs plussz költség, csak leteríted és kész. Bármikor rakhatsz rá újabb réteget, ha kevésnek találod. (bár most ez az összenyomós dolog miatt nem biztos, hogy így van...)
Tényleg, nyilatkozzon már még valaki, akinek már van egy ideje üveggyapot a födémen, mennyit megy össze a 10/20/30 centi?
ahhham es mire fektettetek?ugy ertem milyen fodem volt alatta?tenyleg nem er semmit a 10 cm?azt hallotam,hogy 15-20alatt semmi ertelme...ha 15 ev alatt megy ossze az nem akkora gond...600ft ja kb annyi:))
Az összenyomós üveggyapotot simán én is aláírom. A padlástérben nekem 10 cm-t terített le vízszintesen az előző tulaj, párazáró fóliára (alatta van), felette semmi. Dupla tető, nedvesség 0, így volt 15 évig (kicsi poros is lett). A 10 centis üveggyapot tekercs, amin ismétlem semmi nem volt, nem járt senki, stb, szép egyenletesen 6 cm körüli vastagságra tömörödött, de továbbra is szép sárga, tehát nedvességet stb. nem kaphatott. Nagyon gáz, csere kőzetgyapotra. Nekem üveggyapot nem kell, sz*r is vele dolgozni, persze ízlések és pofonok.
EPS téma: honnan tudom milyen EPS-t lehet megvenni? Mi az hogy pihentetett? Megszakértene vki? Köszi!
Ahol az apró repedés van, biztos hogy le akar válni? Ha igen, akkor le kell szedni és javítani. Vagy rakhatsz oda vastagabb hőszigetelést és akkor nem kell kivakolni a falsíkra.
Egyébként a jó vakolatra rá lehet rakni a hőszigetelést, ajánlatos dübellel. Valamint érdemes ragasztási próbát csinálni: több darab EPS-t (kb 15x15cm) felragasztani majd 2-3 nap után megpróbálni leszedni. Mert nem biztos hogy a vakolaton lévő festék jól tapad a vakolathoz, ekkor a ragasztónál válik le. Ha jó a ragasztó kötése, akkor csak az EPS roncsolásával lehet leszedni. Ezeket olvastam :)
most voltam tuzepen es az ottani fciko magyarazta....persze ha ugy csinalom meg,hogy 10 cm staflik koze fektetem majd kereszteb a staflikra a masik 10es reteg akkor mar jo....de en csak ugy siman egymasra keresztbe le akarom teregetni...es allitolag a sulya lenyomja...a tuzepes szerint...mas kerdes...mennyiert vetted a negyzetmeteret?30 cm? az mar cuki:)))
kelger, még mindig ezeket a képeket nézegetem és kezd egy rossz érzésem lenni: nevezetesen, hogy ez nem is az "áttetsző" glettelés, hanem páradiffúzió következménye! Vagyis, a kifelé törekvő pára nedvesíti a vékonyvakolatot és mivel a legtöbb vakolat nedvesség hatására sötétedik ezért látszódnak a csíkok. Ha ez így van, akkor kérdés, hogy mi a jelenség oka?
Először is, ha ezek a csíkok nyáron is látszódtak, akkor az egész cucc mindezidáig nem tudott kiszáradni (gondolom ez az északi fal, "keveset" süti a nap), esetleg valahol a hibás bádogozás miatt nedvesség jut a szigetelés mögé.... de ehhez túl homogén az egész, illetve a földszint felső részén gyakorlatilag nem is látható. Mindenesetre ha ez így van, akkor előbb-utóbb a szerkezet kiszáradásával a csíkok megszünnek.
Ha a csíkok csak most jöttek elő - amikor már nincs minden ablak nyitva a lakásokban - akkor valamilyen oknál fogva a belső pára diffundál szépen át a falon. Ez esetben megfelelő (valamilyen párazáró) belső falfesték alkalmazásával a probléma megszüntethető.
Kérdés, hogy ez végül is a kivitelező hibája-e? Szerintem egyértelműen igen. Részben a technológia be nem tartása (nem megfelelő időjárási körülmények), részben az alkalmazott anyagok alkalmatlansága. Pl. a legtöbb ragasztóanyagból két féle van: az egyikkel ragasztani lehet, a másikkal glettelni célszerű. Az utóbbinak jobban magakadályozza az ilyen jellegű nedvesedést.
Van még egy problémája a nedvesedésnek: a por, korom sokkal jobbnan megtapad a nedves felületen és egy idő után kirajzolódik egy ilyen "koszcsík". Tulajdonképpen ez sem lehetetlen, hogy már nem is nedves a szerkezet, csak a tavasszal beleragadt koszt látjuk a képeken.
Elméletileg nem jó a 100-as a homlokzatra, mert nem pihentetett lemez. Azaz elképzelhető, hogy még kismértékű méret és alakváltozást szenved. Ha viszont pihentetett, akkor fel lehet rakni. Nem pihentetettnél 10cm vastagság esetén el tudom képzelni, hogy nem következik be akkora mértékű deformáció. Ha úgy rakod fel, hogy pl 1db EPS100-ast teljesen körülvesz EPS 80-as, akkor lehet hogy semmi káros dolog nem fog jelentkezni a homlokzatodon.
Ezt az összenyomós dolgot hallottad valakitől, vagy csak benned merült fel? Remélem nincs benne igazság, mert én most vettem 30 centit... Persze ha mondjuk 27 lesz belőle, az még nem a világ vége...
Én csak bemásoltam a leírást :) Én is olvastam eltérő gyári leírást (mármint az egyik gyári különbözött a másik gyártitól).
A szélen a megszakításos ragasztózás több időt is igényel. Viszont ha csak a homlokzat szélein van lezárva a széle, úgy még látom értelmét ennek a megoldásnak.
"a fust milyen szepen atmegy a fal es az EPS kozott. A munkatarsameknal a mesteremberek bemutattak , mivel ok atszelloztetett szigetelesrendszert keszitettek."
És mi értelmét látták a szigetelés és a fal közötti légrésnek? Ennyi erővel hagyhatta volna kint az udvaron is az EPS lapokat :D
A fodemet szeretnem szigetelni.A padlast nem hasznalom,siman le van betonozva ,betongerendaval...szoval en eloszor arra gondoltam,hogy siman leteregetek uveggyapotot,persze ala kell parazaro folia....de most azt hallom,hogy uveggyapotbol min kell 15-20 cm,es ha mar a 2-ot egymasra teritem akkor osszenyomjak egymast...ebben lehet valami igazsag?Valaki polisztirolt ajanlott,de az ugy e joval dragabb....kerdesem,hogy Ti hogyan csinalnatok,vagy csinaltatok?Minden segitseget koszonok.
Az befolyásolja a dolgot, hogy szilóval hova tudok odaférni. Attól tartok, hogy a redőnyláb alá nem fogok odaférni, mert az ablaktok aljával van egysikban.
Milyen vastagon lehet kenni a szilót? 0,5-1cm már sok?
Először is köszönöm a sok választ, igazán sokat segítetek!
Dübelezve volt (sokszor 4 lap sarkánál és néha a közepén), azt láttam, a lapok között meg igazából nem volt az én laikus szememnek rés. Úgy ránézésre simultak egymáshoz a lapok.
A csíkozás eltüntetésére (vaklaki ezt korábban itt szebben is megfogalmazta), ha azt mondja hogy lefesti az ugye nem megoldás?! (Mi lenne jó, mit fogadjunk el, csak nehogy rosszul járjunk a valami általa javasolt megoldással a nem hozzáértésünk miatt).
A dübeleknek mindenképpen a téglában kell tartaiuk! A vakolat meg miért rohadna be? Ha teszel rá legalább 8 cm-t, akkor szinte kizárt, hogy a harmatpont a szigetelőanyagon belül legyen! De ennél úgyis vastagabb javalt. Szóval felesleges lenne leverni a vakolatod!
Ez egy nagyon szép válasz. Az lenne az igazi, ha ezt a megbízás alkalmával fixálná le mindenki (nem úgy, mint a többség, magamat is beleértve). Azt veszem észre, hogy csak azok tudnak rendesen megállapodni a különböző szakemberekkel, vagy éppen fellépni velük szemben, akik maguk is valamilyen szinten értenek az adott területhez. Ez pedig nyilván nem a többség...a minőségi kategóriától függetlenül vannak elvárható minimumok, és még ezeket sem sikerül kiverni a "mesterekből". Van egyfajta kiszolgáltatottság-érzése az embernek, tán megszokásból, hogy az "állam" szolgáltat, és azt el kell fogadni olyannak, amilyen. Én is gyenge vagyok ezen a téren, úgy érzem, ha nagyon kötözködök, majd nem foglalkoznak velem, és találnak mást, aki megveszi a sz*rt/odaviszi szervizelni az autóját/kihívja csöppögéselhárítani, stb. Én meg, hacsak nincsenek ismerősök, akik referálnak, nem találok másik vállalkozót, csak magasabb áron. És sajnos ennek megvan az esélye, épp az előbbiek miatt (a többség beletörődő).
Nagyon szeretem nézni a háború előtti magyar filmeket, amikor az átlagpolgár (nem csak az uraságok) egyszerűen közlik pld. a szabóval hogy mit és hogy szeretnének (semmi elnézést hogy élek/ne haragudjon) az meg hajlongva igenisuramozik.
A gáztűzhely nem zavaró ebből a szempontból. Ha a gázbojler nyílt égésterű (nem turbós), akkor határozottan ellenjavallt bármiféle elszívás a házban. Még a szabadba kivezetett WC elszívó, konyhai páraelszívó is csúnya dolgokra képes a mai modern nyílászárók mellett. Azaz simán vissza tudja szívni a kéményből a gázokat -> tökéletlen égés a kazánban -> több CO keletkezik és azt is visszaszívja. A helyzet hasonló a kandallókkal (99,99%-ban nyílt égésterűek), csak ott legalább látod, érzed a fekete füstöt (ha el nem aludtál).
Tehát nyílt égésterű eszköz mellett szellőztető berendezés (elszívás-befúvás) rendkívüli odafigyelést igényel tervezéskor, kivitelezéskor, hogy még véletlenül se (sőt, műszaki hiba esetén se) alakulhasson ki szívott tér az eszköz légterében.
Hűűűű, akkor jól nyomjátok. Én már a lánykórusban énekelnék a 20 mellett is ... nemhogy 16-ban ... :-))
Viszont jó ezeket tudni. Ide fogom küldeni esténként olvasgatni a csládot sírás-rívás helyett. :-DD
Párazárás. ... bármilyen jó, de a legvéknyabbal az a baj szerintem, hogy elszakad könnyen, amíg teríted le a szigetelést. Szóval én eggyel vastagabbat vennék.
Keletkezhet. Nekem is van, nem jelentős. De ez ugye meglehetőst épületfüggő. Alapban ha nem jelentős az eltérés, akkor szerintem a hőhíd nem lesz jelentős. Bár ezt itt most lehet, hogy (jogosan) megcáfolják. Ha van egy 0,4-0,5-0,6-os falad és találkozik egy 0,2-essel, ami ugye a szigetelt, akkor szerintem az még nem a világ vége. Persze, nem jó, hogy van, de hát semmi sem tökéletes. Ahol meg ettől nagyobb az eltérés (betonnál pl.), ott valóban lehet gond. Ha ez lényegi költségmegtakarítás, (mármint hogy nem az egészet csomagolod be) akkor most az jutott eszembe, hogy lépcsősen el lehet tüntetni a hőhidat. Mármint hogy a sarokig 10cm-el mész az északi oldalon, és a fordulónál már csak 7, utána meg 4 cm. Fél-fél métert. És akkor nem lesz hőhíd. De azért ebben tévedhetek ... ez csak most mint "barkács" ötlet jutott eszembe. Meghallgatnám mások véleményét is mielőtt belekezdenék. :-)
18-19°C, de estére fel szokott menni 20-21-ig, mert napközben a főzés, tv, számítógép felfűti a lakást.
Tavaly, amikor decemberben kilyukadt a kazánunk és 3 napig nem volt fűtés, akkor 16 fok volt a szobában.
A fóliáról valakinek vélemény? Elég az a vékony (0.6um) vagy keressek vastagabbat? Még lenne 1 kérdésem, igaz lehet hogy nem ez a legmegfelelőbb topik. A fürdőszobába szeretnék elszívót tenni, de van gázbojler és gáztűzhely is a lakásban. Így is lehet?
1. Ne fizessétek ki, hanem éljetek garanciális kifogással. Ezeken a nagyobb képeken olyan hibákat látok, hogy nem volt egyenletes a ragasztózás (a lapok csatlakozásánál biztos, hogy nagyon vastagon kentek), aztán vékonyan lett felkenve a vékonyvakolat és e miatt látszanak a csíkok. (Jó kérdés a memorix által említett dübelezés: mindenesetre tisztázni kellene vele, hogy dübeleztek-e vagy Ti láttátok-e? Ennek hiányában sanszos a lenti képen látható verzió! Bár én inkább azt hiszem, hogy a dübel rendesen a háló alatt van és oda nem kellett extra ragasztó.)
2. Ha meg tudja oldani, hogy a csíkok eltünjenek, a ronda felületképzés "kisimuljon", akkor el lehet gondolkodni a kifizetésen. Ekkor még mindig kérdés, hogy a lapok közé azért kellett-e a plusz ragasztó, mert nem értek össze? Mert ha így van, akkor hőhidas az egész fal, de ezt csak egy hőkamerás felvétel igazolhatná (kb.15-30 ezer HUF). A festékre még mindig nem tudok mit mondani: most ezen a képen olyan mintha valami lejárt szavatosságú cuccot kentek volna fel, ami már csomosódott és most zsugorodik.
Köszönöm a választ! Nem voltam egyértelmű a kérdésben. A szigetelést a - beépítetlen - padlástér padlójára szeretném tenni. Viszont a válaszodból ha jól értem, az következik (mivel a párának lehetőséget kell biztosítani, hogy a padló anyagát elhagyja), hogy ebben az esetben páraáteresztő fólia kell a szigetelőanyag alá is és fölé is (tehát hogy az esetlegesen keletkező pára ne ragadjon be se a szigetelőanyag és a födém közé, ezáltal az alsó szint plafonját vizesítve, valamint magába a szigetelőanyagba se, hiszen akkor meg nem szigetel). Jól értem?
Más az amikor egy kész házat veszel meg. Itt face2face megállapodtak és ehhez képest - képek nélkül is borítékolható - a vállakozó nem tartotta be a technológiai előírásokat.
Ha nem érdekli és láthatóan nem megfelelő minőségű munkát végzett, akkor ne csodálkozzon ha nem kapja meg a pénzét. ... Más kérdés, hogy ez a megbízót kárpótolja-e?
Nem mehet a végtelenségig, hogy ebben az országban mindenki azt csinál amit akar! Persze ebben sok esetben az építettők is hibásak... Amíg mindenki mindent számla nélkül akart csináltatni addig nem is lehetett megfogni a pofátlan, hozzá nem értő embereket. Most már javul a helyzet, de még mindig látom, hogy egyesek felhúzzák a szemöldöküket ha számlát kérek ("mondhatta volna előbb is!").
párazáró fólia kell a hőszigetelés és a lakótér közé. Páraáteresztő fólia kell a hőszigetelés és a külső tér (cserépléc, stb) közé. Lehetőleg a páraáteresztő fólia vízzáró is legyen (van már ilyen több márka is).
nem pereg, csak van az alsó 10 cm-en hosszában egy hajszálrepedés, egy mikronnyi nem jött le belőle. De mivel alul úgyis (ugye?) az EPS-s sínek tartják, annyira nem lesz gáz. Kérdés hogy KIFELÉ nem fognak-e szakadni a dolgok, vagy ezt mindenképpen a téglába kell belefúrni? (dűbel)? A másik kérdés meg hogy ha ráteszem az EPS-t a nemesvakolatra, akkor nem rohad be alatta a nemesvakolat? Nem kéne leverni csupasz tégláig és úgy EPS?
Sziasztok! Olvasgattam egy fél órát a kérdéseket, válaszokat, de nem egyértelmű számomra: ha vasbeton födémen salak van, de erre a salakra még akarok hőszigetelést rakni (járni nem akarok rajta), akkor - ha jól értem - ideális az üveggyapot (mondjuk 20cm vastagon), viszont nem világos, hogy a salak és az üveggyapot közé milyen fólia kell. Sima takarófólia? Párazáró fólia? Páraáteresztő fólia?
Páratartalom mérő : conrad árul több félét is. Órával, meg hőmérővel összeépítettet is, meg van olyan is, ami mérésadatgyüjtő is egyben, tehát akár egy hónapig gyüjti, és PCn diagramot rajzol belőle.
Nem rosszabb ... miért lenne rosszabb... ablakaidnak se azonos a hőszigetelése a falakéval, mégis szigetelsz falat ...
Déli oldalon érdemes szigetelni, de északin muszáj. A meleg nem olyan, hogy ha itt nem férek ki, akkor kimegyek ott. A falnak szigeteleten és szigeteletlenül is van egy hőátbocsátási képessége, ami nem lesz attól rosszabb, hogy a másik falnak feljavítottuk ezt. Amit nem szigetel, az napmentes időben többet veszít. Ha süt a nap (mert télen is szok olyat) akkor pl. egy déli fal kevesebbet veszít, mert eleve kívülről fűti a nap. De ugye erre azért nem lehet nagyban tervezni.
A padlásfödém szigetelés alá milyen párazáró fóliát ajánlotok? Találtam a festékboltban takarófóliát, amivel a bútorokat lehet letakarni, kb 6um vastag. Olyan mint amiből az átlátszó zacskókat is csinálják. Ez is megteszi, vagy inkább valami komolyabb kell? Ennek 100 Ft/20 m2 az ára :) Levegő páratartalom mérőt nagyságrendileg mekkora összegért lehet szerezni? A környékben a boltokban nincs sehol :(
Még egy megjegyzés: tegnap már 3 helyen be volt gyújtva az utcában. Alig lehetett látni a füsttől. Nálunk még a radiátorok sincsenek fent :-)
Nem azért nem csináltam, mert nem kéne, vagy nem tartanám hasznosnak, hanem mert a jeeln állapotban még kézi mérőkkel is viszonylag könnyen meg tudtam állapítani, hogy hol kéne kezdeni. Ahhoz túl drága a módszer, hogy az ember nyakra főre rendelje, de szerintem úgy lesz ez, mint a CT. előbb utóbb mindenkinek elérhető árú lesz.
Jelenleg olcsóbb, ha az ember előbb gondolkodik, mér olcsóbb eszközökkel, és ha már ezek mind nem segítenek, akkor kell a hőfénykép.
Azzal időt lehet megspórolni, mert pár óra alatt az egész lakásodról megvan amit tudni szeretnél, de kézi műszerekkel csak nehezen mérheted meg, sokáig tart, sok agyalást igényel. Ha nagyüzemben építenék, vagy foglalkoznék ilyesmivel, akkor tuti hőfényképeznék, mert gyors, hatékony. (De nem vitt rá a lélek most az 50 rugó elköltésére. Pedig leeht, hogy megérte volna.)
Én pl. úgy csináltam, hogy mértem egy szobát, és megpróbáltam kitalálni, hogy mi lehet a baj. Így utólag ... egy hőfényképpel kb. 5 sec alatt rájöttem volna. Így elment vele pár estém, míg méricskéltem - azok se pontosabbak ám amiket az ember kézzel mér, mert gradienst felvenni elég idegörlő dolog - meg törtem a fejem, hogy mi is lehet a baj.
Ráadásul, ha csinálok fényképet, akkor lehet, hogy kevesebb szigetelés is elég lehetett volna, mint amit így beépítettem. Persze, így most nyugodtabb vagyok, de utólag végiggondolva talán olcsóbb lett volna (ha nem is sokkal) 50ért rendelni egy mérést, és csak a fele szigetelőanyagot beépíteni, mert az is hasonló eredményt hozhatott volna ... de ezt csak idén télen tudom meg. Ezért is nem rohantam, bármire is jöttem rá, azt csak a nyár alatt tudtam megvalósítani, így kvázi időm volt bőven.
A pontos és átfogó diagnosztikai eszközök sok mindenben megkönnyítik az ember életét. Nem véletlenül mondtam a CT-t, mint hasonlatot. Sima gyomorröntgennel, meg ultrahanggal, meg szondával is kitalálható, hogy a betegnek mi a baja.
Csak az időigényes. Szerintem ez a helyzet a hőkamerás fényképpel is.
Viszont kalibrálás nélkül sokkal kevésbé jó. Vagy talán szinte egyáltalán. Olyan az, mint amikor az ember bárddal esik neki a ceruzafaragásnak.
Szia! Semmiképp ne fizessétek ki neki a 250-et, csak ha megcsinálja normálisan, mert ez szar munka. Persze nem fogja, de ez tanulság nektek, hogy legközelebb nagyobb összeg legyen, amit visszatartatok. Kellene csinálni egy nyilvános honlapot azokról, akik ilyen munkát csinálnak, feltenni a képeket, hogy mások ne szívják meg. És persze reklámozni úton-útfélen a "pocsék munkák" (ez jó cím is lenne: www.pocsekmunka.hu :-)) honlapját. Persze ehhez idő meg pénz kéne, nekem most egyik sincs, majd ha lesz beugrok önkéntesnek :-).
Erre a lejárós szavatosságra mondhatnál nekem pédát, konkrétumot, mert én ebben nem nagyon hiszek. :) Ha én elteszem a ragacsot egy zsákba, amit légmentesen beköütözök, akkor az sztem az örökkévalóságig elvan. Ismerős 20 éves cementet használt így, csont száraz volt, még a faterja vette.
Említsd meg neki a problémáitokat, amit a trehány munkával okoztak. Anyagiakat is emlegethetsz, h újraszínezni, esetleg újraragasztózni mennyibe is kerülne, állványozással nyilván. Itt már ki is derül, h az a negyed milla milyen nevetségesen kis összeg ha a javításokat meg akarjátok csináltatni.
1. 10 fok alatt nem szabad szinezni, glettelni. Télen meg pláne , mert 0 fok alatt a vakolatban, glettben lévő viz megfagy.
2. Esős időben, szeles időben szintén nem ajánlott színezni mivel nem egyenletesen szárad a vakolat és foltos lehet.
3. A lapok rajzolatából látható, hogy nem szabályosan rakták fel. Valamint feltételezem olcsó vakolat és üvegszövetet használtak. Ilyen nagy felület esetében körültekintően kell eljárni. Nem mindegy hány grammos az üvegszövet!
4. Valószinűleg +vékonyan gletteltek és/vagy a glett anyag nem takar rendesen.
5. A dübelezés hiányzik. Annak is átkéne látszódnia. Ha nem megfelelően lett felragasztva akkor egy idő múlva a faltól elválhat a hőszigetelő anyag és problémás lesz minden...
6. Kétlem, hogy a sarkokon hálós élvédő lenne vagy szabályosan lenne bedolgozva.
7. Ki találta ki és ki erősködött a téli munkavégzéshez és kihagyta rájuk. Szerintem a felelőség mindenkit terhel.
8. Minimum 2mm -s vakolatot érdemes használni a 1.5 -s nem jó erre...
9. Szilikátos vagy diszperziós vakolattal rakták fel?
Ilyenkor lehet kihivni a vakolat gyártót (Baumit,nikecell) ,hogy nézze meg. Ha nem megfelő volt az anyag akkor ingyen cserélik. Azonban ha a technologia nem volt betartva vagy olcsobbb vakolatgyártó terméke lett megvásárolva akkor nem jár ilyen szolgáltatás...
Okulásnak ha megvan a számla akkor nézd meg, hogy
Hány grammos volt az üvegszövet, milyen tipusú hőszigetelést EPS-t vettek, milyen vakolatot glettet alkalmaztak. Ha megvan esetleg a glett zsákja érdemes megnézni a glett gyártását. A glett anyag kb fél év 3/4 évig dolgozható be rendesen....sokan elkövetik azt a hibát, hogy akcióban vásárolnak és lejárt szavatosságú vagy majd nem lejárt glettet vesznek és utánna még 1/2 évig áll az anyag és lejár a szavatossága...
Szerinted ez őket érdekli? Én láttam olyan házat, amit ősszel kezdtek el nulláról építeni, és 3 hónap alatt át is adtak, szigetelve, vakolva, amit akarsz... No comment, itt mindenki tudja, h ez mit jelent.
Szigetelő ismerős azt mondja, h az ilyen nagy lakótelepi kecókat a nagy cégekkel csináltatják, ilyen 8-10eft/nm + állványozás, és a lehető legszarabb minőségben...
Pl azert, mert mezei epitteto meg sem veheti? Gondolhatod mekkora az arca egy olyan komuvesnek, aki sokpenzert megcsinalta a gyari tanfolyamot es jogosult megvenni.
Köszönöm az eddig válaszokat, még szívesen fogadok további válaszokat is, hogy érvelhessek majd.
Mindemellett végső soron mit ajánlotok, mit tegyünk?
1, Hagyjuk így, fizessük ki a vállalkozó maradék 250.000 -ét 2, Próbáljuk meg rávenni, hogy tüntesse el a csíkokat, lehet azt? (Már ha ez most tényleg kifogásolható, ahogy olvasom), meg szüntesse meg a festés repedezettségét. 3, Vagy tegyük el a pénzt majd egy későbbi újra festésre.
Korrektek akarunk lenni, ha járna a pénz a vállalkozónak, akkor kapja meg, amennyiben azonban rossz a munkája akkor javítsa azt vagy nem kapja meg a pénzt.
Üdv, Greg
Feltöltöttem gyorsan a képeket 1280*1024 ben így megnyitva már jobban látszódnak a problémák. A KÉPEK NAGYOBBAN
Talán, mert ez adja a megfelelő hőhídmentes légtömörséget, de egyébként miért is lenne spéci drága? Azért mert harmad v. negyed annyi habarcs kell hozzá, vagy azért mert harmad annyi idő alatt fel tudnak falazni vele?
Hááát: az a négyzethálós rajzolat nem kecseget sok jóval. Ez kivitelezési hiba: nevezetesen az illesztéseknél nem kenték ki tisztességesen ragasztóval a hézagokat, nem jött létre egy homogén felület és most ez látszik. Más kérdés, hogy eredetileg nem is maradhatna hézag a lemezek között...
A kettes pontban leírtakat a vakolat minősége is befolyásolja. Van amelyik jobban fed (és drágább), van amelyik kevésbé. Hogy itt csak ez a probléma vagy valóban nagyon vékony az a vékonyvakolat, azt képről nem lehet látni.
3. Csak a festék repedezik? Mert akkor a vakolat szempontjából nem lényeges, esztétikailkag igen, mert akár jövőre lepereg(het).
nálunk is pont tavaly ősszel színeztek egy épületet havasesőben aminek az lett a vége hogy az összes tégla vonala átlátszott és ...vára kifakultak a színek nna az undorító volt tavasszal lehetett újra színezni
Végig vittük a 15 cm-t, 1 cm-es fedéssel a keretre. Nagyon kellemes meleg volt télen is a káva! Rögzítésnél átmenő csavarokat használt az "ablakos cég", de végül is a csavar és a téglakivágás között volt 4 cm és 250-es csavarok kerültek be.
Vastagabb toknál még beljebb kerül a csavar helye (pl. a 108-asnál a síktól 6 cm-re), de egy nagy méretű teraszajtó kombinációnál célszerűbb a "fülek" használata, mert a PTH-ba amúgy sem egyszerű csavarozni; de ezzel itt sem volt gond.
A házat vakolását márciusban fejezték be. Sokat dolgoztak anno még télen hidegben is, nehéz menet volt. Készen lett minden esetre. 2008 márciusa vége felé lettek kész 2007 ősz végén kezdték.
Most van egy visszatartott összeg (250.000) Ft átadásának ideje. Azonban aggályaim merültek fel ezzel kapcsolatban a következő pár hibára lettem figyelmes.
1, A ház fala (ahol kevés a nyílászáró és egybefüggő felület van, itt a legjobban) négyzethálós lett. (lásd a képen). Nem vagyok hozzáértő, de szerintem ez nem helyes így. Esetleg pár év múlva újra kell majd vakolni ??!
2, Egyes helyeken elég vékonynak tűnik a vakolat. Az alatta lévő szürkés ragacs kissé áttűnik.
3, A ház sarkain fehér vakolat lett volna. (egy sarkon így is lett) de igazából sárgával megcsinálták és lefestették fehérre. Sajnos ezen a festék már most repedezik.
A háznak nagy erőfeszítésbe került a pénzt összeszedni és nem akarjuk akár ezt a visszatartott (esetleges minőségi kifogás végett) pénzt csak úgy barátilag egy rossz munkára odaadni, amíg nem győződtünk meg róla hogy ezek így rendjén vannak és nem kellene ezen problémákat orvosolni.
Szívesen fogadom hozzáértők és témában tapasztaltak jártasak véleményét. Mit javasoltok mit tegyünk? Ha kell kérjünk javítást, miből mire mennyit?? Fizessünk / ne fizessünk (miért)?
Párkány alá mi is befordultunk a 10cm-vel éppen azért amiért Te is írtad.
Viszont az ablakkávát csak 3cm XPS-sel burkoltuk ki.
Jól látom a képen, hogy a kis ablakodnak a káváját 10cm-vel burkoltátok körbe?
Hogyan rögzítettétek az ablakot? Nekem ez brutálnak tűnik, de biztos hozza az elvárt eredményt. Kérdés, hogy nagyobb toknál a súly miatt rögzítési problémák lehetnek. Üdv
halló a hungarocellt előtte le kell szedni, az tényleg spakli. De nem hiszem hogy két golyó hungarocelldarabtól ne lehetne felkenni az oldószert... Hihetetlenek vagytok :D Ki mondta hogy átszivárog a hungarocellen... :D:D:D
hát így tényleg nem hangzik jól mégsem a tap. ragasztó. amúgy ha azzal készült, akkor gondolom CMC. akármi legyen is, hiába kenegetem bármivel a hungarocelt, az az istennek nem fog átnedvesedni a falig. szikével bevagdosni és virágspricce3lővel megszórni esetleg vízzel (ha tapétaragasztó), akkor beeszi magát a falig és akkor könnyen mehet.
igérem beszámolok mi volt. hátha csak pöttyökben használtak valami ragasztófélét, amit tán könnyebben letúrok a falról:)
hülyeség, van specifikus oldószere a tapétaragasztónak, végig kell kenni vele az anyagot, várni 30 percet és letúrni egy spaklival, jókora darabokban jön le.
Úgy értette, hogy vagy ezzel, vagy azzal lett felragasztva - a variációtól függ, mennyire lesz kemény meló leszedni. De szerintem az eltávolítás eszköze mindkét esetben spakli. Hóesés meg biztos lesz...
félve kell kimondanom, de nem értem, a válaszod...mit csináljak a sziloplaszttal/tapétaragasztóval? a kérdésem arra vonatkozott, hogy hogyan tudom leszedni a kérdéses réteget a falról.
ha azt mondod, hogy spaklival akkor értem...na mindegy, remélem nem telibe ragasztották a táblákat, mert akkor tényleg bokáig gázolok majd a fehér pufikban. kérdés az is, persze hogyan lehet majd a falról eltávolítani a ragasztónyomokat, hogy a tapéta ne huplis falra menjen...
szerintem két rossz közül választhatsz : - sziloplaszt (vérprofi) - tapétaragasztó (árérzékeny de jó problémamegoldó képességgel rendelkező "szakember") :DDD
korábban már említettem, hogy van egy "fasza" kis belső szigetelés egypár szobában nálunk. Múltkor átszúrtam biztostűvel, így kiderült, hogy 1 cm vastag kb. Én ezt leszedném, úgyis csinosítjuk az egyik szobát. A kérdésem az, hogy mire számíthatok a leszedő manőver során? Könnyen jön, vagy kis fehér pufkban fogok gázolni és atomjaira kell morzsolni? Én azt gondolnám, hogy ami fent van a falon az valamiféle hungarocell+kartonpapír kombináció.
Ja még vmi, azt nem tudom mennyire számít, de a két ereszcsatornám (a két ejtőcső) össze van kötve (esővízgyűjtő rendszer bemenet), és a vízszintesen 8m-t (5 fokos lejtéssel) menő összekötő műanyag ejtőcsövet -időnként vízzel együtt- simán megtartja, a tiplik csak ebbe vannak belefúrva és csavarozva a csatorna.
Gyors kérdésem lenne. 90-ben épült ház, 30-as tömör tégla fal, rajta alapvakolat (nem tudom micsoda), rajta 3-5 cm vastag terranova vakolat, fehér színű, az előző tulaj elmondása szerint "hungarocelles vakolat". Ez azt jelenti hogy hungarocell elemeket/golyócskákat kevertek a vakolatba.... "egy 50 kilós cementeszsáknyi vakolat volt vagy 10 kiló a saját zsákjában"- ezt is mondta, ha segít.
Teljesen hibátlan 15 éve a házon, de az alsó 10 centis része (a vakolat legalja, ahol a lábazati kő kezdődik - valódi kő!) le akar jönni, különben még semmilyen sérülés nincs rajta, sínezni kéne meg megjavítani, de ez apró gond. (végigfut az aljával párhuzamosan (talajhoz képest vízszintesen) egy apró repedés, ott akar leválni.
mennyire jó hőszigetelő ez? Esetleg tud vki adatokat?
A másik kérdés, tennék rá kívülről 10-15 cm EPS-t, lehet, vagy szedjük le? teljesen hibátlan vakolatot (ez ugye nemesvakolat ha jól tudom?) nem szednék le ha nem muszáj.
Ilyenkor mi a megoldás? Mi a technológia a plusz szigetelésre?
Az egyszeri ember vett egy házat, átalakította... Az egyik külső fal 12-es lett. Mivel nem akarta a szép kőport bántani, belülre került a PS szigetelés. Pár év után leszedte még a vakolatot is, mert körbe és alatta penészedett. Pedig szellőző szigetelést tett fel a kőművesünk. Csak a kupacot láttam, a sztorit hallottam, azt nem tudom, hogy most mi került a falra, de a tulaj hallani sem akar arról, kívülről kell a szigetést feltenni. A kőműves meg csak azt mondja, hogy mert a műanyag ablak okozza, a faablaknál nincs ilyen gond.
Tehát: belülre szigetést ne, mert alatta penészedni fog, de nagyon!!!
(Ne engem kritizáljatok, nem velem történt meg, csak leírtam egy esetet. Az okos ember más kárán tanul.)
A környéken építettek egy könnyűszerkezetes házat, a tartószerkezetre kívülről OSB lap került, erre Reiser (remélem jól írtam) csavarral rögzítették a PSlapokat.
A beépíthető tetőteret nem úgy kell azért elképzelni, hogy emeletes ház lehet belőle :) De kipróbáltam, a gyerekkel a nyakamban is kényelmesen sétáltam középen. Mivel pince nincs, egy biliárdasztalt ide már megálmodtam.
Igen, rögzített ár volt. Dunaharaszti szélén, egy újonnan parcellázott utcában, közvetlenül a Duna-Tisza csatorna mellett. Nekem ez +, másnak - :) Mi ugyan nem kértünk belső burkolást, enélkül mínusz 1millió, meg megkavartuk az egészet, de ha nem változtatsz semmin, 25 millió az ára.
Nem egészen értek veled egyet. Bár még magam nem rendeltem hőkamerás képet, de azért a dolog egyáltalán nem ilyen triviális, mint mondod.
Mégpedig azért nem, mert ugyan Te eltervezel valamit, de a technológia betartása, az esetleges tervezési hiba, anyaghiba ... mind mind okozhat olyan eltérést, aminek következtében csak állsz, és értetlenül nézed, hogy elköltve egy valag pénzt, még mindig nem jó a dolog, esetleg penészedik ....
Alapból peresze igazad van. Szigetelni kell jól és kész. Csakhogy azt is "mesterek" csinálják, vagy épp Te, aki meg nem mestere a dolognak, csak épp lelkiismeretes. A végeredmény szempontjából azonban mindegy, hogy trehányság, hozzá nem értés, vagy egyszerű figyelmetlenség miatt nem jött össze valami.
Egy hőfényképpel kiszúrható pl. az, ami ugyan elvileg triviális, de gyakorlatilag nem is jut eszedbe. pl. egy szigeteletlen, de beépített redőnytok. Minden ablak felett. Vagy ugyan szigeteltnek kéne lenni (te azt fizetted, azt kérted) csak nem került bele trehányság miatt a nikecell. Vagy a lábazatra vékonyan rakott szigetelés, hogy negatív lábazat lehesssen, mert az szép. Sorolhatnám. Ne utasítsuk el az ellenőrző mérés fontosságát. nem elég pontosan tervezni, de a pontos kivitelezést ellenőrizni kell.
Nem vagyok elégedetlen a házammal, mégis, ha nem lenne 50 rugó, már rég kértem volna külső és belső fényképeket is. Csak azért. hogy megnyugtathassam magam.
Továbbá elméletileg szerintem (nem tudom, de gondolom) kalibrálható a kép, tehát megmondható, hogy melyik árnyalat hány foknak fele meg. Ergó, a dT meghatározható a képből. Tehát kideríthető, hogy hol és mennyivel érdemes még beavatkozni.
Szóval szerintem sok értelme van. Persze, létezik az a szint, ahol még triviális a teendő....
KÖSZÖNÖM, elolvastam. Lehet, hogy nem 35 év alatt, hanem már 15 év múlva megtérül a beruházás költsége az új német ablakokkal? Azért kiváncsi lennék, hogy most Magyarország minden lakásában neki fognak-e (részben államköltségen) ablakokat cserélni sok százezerért... Nálunk azt tapasztalom, hogy nyitott ablaknál bizony az utca zaja erősen hallatszik, ( fel kell hangosítani a TV-t, hogy halljuk). Viszont becsukva a légy zümmögését is hallani lehet lakáson belül. Tehát annyira nem lehetnek rosszak ezek a masszív műanyag nyílászárók amik most mennek a kukába. (?) Nem lobbiérdekekről van szó? Elnézést a költői kérdésért.
<<< http://www.isover.sk/?tepelne_zvukove_a_protipoziarne_izolacie=obvodove_steny___fasady&isover=7>>> Ezen az oldalon egyenesen a gyarto irja le a felragasztas technologiai folyamatat.
<<< Lepenie dosiek k podkladu>>>
Na izolačné dosky sa nanáša tmel po obvode dosky a tiež vo vnútri dosky – bodovo v 2-3 terčoch. Pri použití izolačných dosiek s kolmou orientáciou vlákien (Isover Fasoterm NF) je možné lepiaci tmel nanášať aj rovnomerne po celom povrchu izolačnej dosky pomocou zúbkovej stierky.>>>
Magyarra forditva a lenyeg. A ragasztot felvisszuk a szigetelolap szelere korbe es a kozepere 2-3 pogacsat. Vagy a fuggoleges szalu szigetelolapra az egesz feluletere fogassimitoval.
Szerintem az ur meg akkor irta ezt a szoveget, amikor meg max 5 cm volt a csucs. Kerdezem en, mikor lesz 10 cm melyen a ket szigeteloreteg talalkozasanal 50C fok kulonbseg az ev folyaman? Soha. Ami a diffuzios ellenallast illeti , az EPS-nek 30-40 szeres az ellenallasa a levegohoz viszonyitva. Ha nincs hely, nincs hol kicsapodnia a paranak, tehat nincs gombasodas sem. Szellozteto rendszeres haznal meg hanyagolhato a falon atjuto para mennyisege. Meg egy kerdes. Lattal Te szigetelt hazon kanikulaban meterenkent 2-3 mm-es repedeseket? Mert en nem. A halo es a ragaszto sokkal erosebb annal, hogy az EPS tagulasa szetszakitsa.
En csak ennyit errol. Termeszetesen mindenki ugy ragaszt , ahogy akar. Ja es ha csak pogacsakra ragasztasz, ne felejtsd el a munka befejezese utan a csaladnak megmutamni, hogy a fust milyen szepen atmegy a fal es az EPS kozott. A munkatarsameknal a mesteremberek bemutattak , mivel ok atszelloztetett szigetelesrendszert keszitettek.
Szerintem 2 mm-en nincs sok értelme ennek a kérdésnek. Ha be bírod oda szuszakolni a szivacsot ÉS még rendesen le is tudod szilózni, hogy csapadék véletlenül se kerülhessen be, akkor tedd azt. De már azzal sokat nyersz, ha nem ér hozzá a kerethez a gránit.
Ez külső felvétel és a piros a melegebb? Valószínű igen :) Szóval akkor azt mutatja, hogy a dübelnél melegebb, vagyis a benti meleg a dübelek által jobban fűti az utcát.
Érdekes hogy az ablakot hidegebbnek mutatja a zöld színnel. Nem valami trükközött kép ez? Vagy mégse a pirosabb a melegebb?
az efféle szemfényvesztéseket hogy lehet kikerülni ? van valami hivatalos felirat minden csomagon ? http://www.sziga-tech.hu/index.php?page=termekek&termek=yes&id=54
Úgy emlékszem a leírásokból, hogy a ragasztás elég, de lehet ragasztani+dübelezni is. Mondjuk nem tudom, hova kapaszkodik a dübel OSB esetén, és miért irnak elő 40 vagy 60mm (megkéne nézni pontosan hogy mennyi van előírva) belógást az OSB-be, mert a legvastagabb OSB esetén is csak 25 mm-t van benne a dübel, a többi a levegőben lóg. Egyébként a ragasztón fel van tüntetve, hogy milyen felületekre alkalmas. Vagy fel kell hívni a gyártó alkalmazástechnikusát, a honlapjukon van telefonszám én is hivogattam már 1-2-szer.
Nem ismerem a szabályozást, de etikai és logikai szálon belegondolva szerintem nem köthetik ki, hogy ki legyenek cserélve a majdnem új ablakok, amik az felújítási, pályazati előírásoknak megfelelnek. El kéne kérned az erre vonatkozó passzust, akár a pályázatkiírótól, minisztériumtól. A saját költségen kicserélt ablakok kontra a támogatással hőszigetelt és új ablakos verziónál még mindig valószínűbb, hogy ez utóbbi kedvezőbb anyagilag, annak ellenére hogy most nagy kiadással jár. A megtérülés meg több tényezőtől (távfűtés!) is függ. Az ingatlan várható értéknövekedését is figyelembe kellene venni - ha esetleg eladásra kerülne a sor.
attól, hogy gyenge az üveg nem kell mindent tokostul cserélni nemde? persze csak az üveg sem lesz olcsó gondolom. egy-kettőt esetleg "véletlenül" be kell rugdosni, és akkor a cserét fizeti a biztosító, és akkor a 2,8-as helyébe mehet az 1,4?:)
"Még egy olyan kérdésem lenne, hogy lesz lábazati szigetelés is nálunk. Ezt mikor kell felrakni? a Homlokzati rakása után, vagy az indítóléc felcsavarozása előtt,"
Utána, hiszen ez adja meg a lábazati PS felső vonalát. Sőt talán még jobb, ha a homlokzati EPS már fent van a falon.
A fogazott simítóval jobban be lehet állítani a ragasztóvastagságot, legalábbis az én kezeim között ez a tapasztalatom. Bár EPS-re még nem dolgoztam vele, ez a feladat nemsokára következik, majd beszámolok :) Spaklival csak nagyon profik dolgozzanak :)
Na igen, ebben a külsősíkra helyezett ablak esetében el lehet felejeni a redőnyt. Én is a redőnyhöz igazítottam, hogy hova kerüljenek az ablakok. Kivéve a teraszajtót, mert azt a belső falsíkhoz közelebb tettem, hogy jobban lehessen nyitni az ajtószárnyat.
Tudni kell, hogy a dübeles rögzítés kombináltan, vagy önállóan -száraz technológiaként- alkalmazva, rontja a hőszigetelés hatékonyságát. m2-ként 4-6 műanyag tárcsás dübel 10-15%-al csökkenti a dryvit rendszer hatékonyságát. Ezért, ha szükséges a mechanikai rögzítés, akkor 10-15%-al túl kell méretezni a hőszigetelést. Ebből a megfontolásból is érdemes 1 cm-el vastagabb Nikecell D (EPS 80) betervezése és beépítése, mint ahogy épületfizikai szempontból feltétlenül szükséges volna.
Mármint azon, hogy ennyit rontana 4-6 darab műanyag dübel.
"Valaki mar igazan elarulhatna a pogacsas ragasztas elonyeit az egesz feluleti ragasztassal szemben !"
Épp a minap olvastam az egyik nikecelles leírásban, hogy (csak az ide vonatkozó részeket másolom be):
Ha csak ragasztunk, akkor folyamatos lemez-szélkenés készül, vagy szakaszos? A két megoldás gyakorlatilag egyenértékű és anyagszükségletében, munkaigényében is megközelítően megegyezik. Különbség abban van, hogy a szakaszos felhordás biztosítja a szomszédos lemezek mögötti páranyomás-kiegyenlítődést, míg a folyamatos ragasztásnál ez behatárolt. Ha közel azonos páraterhelésű homlokzati felületünk van, akkor a folyamatos a célszerűbb, ha különböző, akkor a szakaszos. (pl.: egy homlokzaton van fürdőszoba – szoba – éléskamra, akkor nagy a különbség, ha csak szobák, vagy csak tároló helyiségek vannak akkor gyakorlatilag megegyező)
A teljes felületen történő ragasztást általában nem tanácsoljuk, mert:
ha nem tökéletesen sík az alap -márpedig általában nem az- akkor a mélyedésekben nem ragad fel a lemez, tehát a ragasztó ott nem funkcionál
ha mindenütt a felülethez simítjuk a lemezt és az oda is ragad, akkor követi a felület egyenetlenségét, kissé letompultan, de hullámos marad a szigetelés
indokolatlanul megnő a ragasztóigény
elveszítjük a hőszigetelés és a fogadó felület között azt a mikro-légrést, ami páratechnikai szempontból kedvező, az egy épülethomlokzaton megjelenő, különböző páraterhelésű felületegységek közötti különbség kiegyenlítésére és az egyenletes páradiffúzió levezetésére
a hőszigetelés hőtágulásából eredő szabad mozgását gátolja, gyorsítja az anyag fáradását
egy magasabb páradiffúziós ellenállású réteget képez teljes felületen
Előforduló hibák, következményeik:
teljes felületen kenik fel a ragasztót, akár a táblákra, akár a falra, általában fogazott simítóval. Felesleges és értelmetlen, mert megnő a ragasztószükséglet, a hullámvölgyekben nincs ragasztás, vagy ha rányomva szilárdul meg az anyag, akkor az alap egyenetlensége áthat a felületen. Nincs lehetőség a táblák mögötti páranyomás-kiegyenlítődésre, -fokozatos, -zavarmentes diffúzióra.
Az expandált polisztirol hőtágulási együtthatója 5–7 mm/m/100K. Ez viszonylag magasnak tűnik, hisz 1 m-es lemez, 50°C hőmérsékletváltozás hatására (nyári + 35 és téli – 15 között -ami nem rendellenes- ennyi a különbség) 2,5–3,5 mm méretváltozáson megy át. Mérlegelve azt, hogy a beépítés általában + 15 + 20°C hőmérsékleten történik -ekkor az ideális- akkor a hőmérsékletváltozás mértéke csak 15–30°C, tehát a méretváltozás mértéke már csak 0,75–2,1 mm. A 2 mm még mindig elég nagynak tűnik, de mivel a hőszigetelő lemezek felragasztását a lemezszéleken és pontokban javasoljuk, ezért az egy méteres lemezhossz, megoszlik 20-25 cm-es szabad szakaszokra.
Ezek alapján belegondolva, lehet/van benne igazság, amiért nem tanácsolják teliberagasztani, illetve amiért nem tanácsolják a szélein folyamatos ragasztást. EL is bizonytalanodtam hogy hogyan csináljam...
Pontosan, foglaló volt. Természetesen bukom a 200ezret, ha elállok. De sztem ő többet kockáztat, elég egyénire lett szabva a ház... Plafon: annnnnnyira reméltem, hogy nem merül fel újra :)) de bevallom, beadtam a derekam, mert azt mondta, ha nem kérem a 3cm eps-t az nem baj de akkor nekem kell 2cm vastagon vakolni. Mérlegeltem, és mivel itt is elhangzott, hogy nem biztos, hogy akkora gáz, a számomra ingyenes megoldást választottam. Felülről jól leszigetelem. Majd ha pár év múlva meggazdagszom még mindig leszedhetem (ilyen nem lesz de most jó ezzel nyugtatni magam)
Szerintem ilyen esetben nem lehet jól rögzíteni, ugyanis nincs hova. Fémlemez párkány esetében még el tudok képzelni elfogadható megoldást a kisebb tömege miatt, de márvány/gránit/kő párkány esetében nem. Az ablak tok alatti átérő elhelyezés meg több okból sem jó: a külső résznek lejetni illik, meg aztán durva hővezetés alakulna ki bentről kifelé.
Tudom, hogy visszajön a " mégjobb ablak" ára, de mikor, (?) én már elmúltam 60 éves... Attól tartok , hogy mindez csak valakiknek az "érdekében" történik. A kár meg sokszáz ezer Ft. napi áron. Azért köszi.
Nekem is van amúgy kitűnő, e században beépített műanyag ablakom, amivel egy gond van: elavult (2.8-as) az üvegezése, ami nagy felület esetén sokat számít. Hiába az esztétikus külső, a príma vasalat, ne legyél benne biztos, hogy nem fog visszajönni egy jobb ablak ára.
Ettől függetlenül kérdezz alaposan utána, mert ha a jelenlegi hőtechnikai követelményeknek eleget tesz az ablakod, nem hinném, hogy bárki is kötelezne a cseréjére.
Lakótelepünk (23 éve épült 4 szintes panel) fűtéskorszerűsitéshez állami támogatást kért. Ezért állítólag az összes kitűnő műanyag nyílászárót is ki fogják cserélni, mert csak így kérhető a támogatás. Ráadásúl szép redőnyöket tetettünk az ablakokra, legtöbben időközben felújitattuk a lakásunkat. Most meg sok-sok százezer Ft.-ért mindent teljesen fölöslegesen tönkre tesznek -ha jön az állambácsi 1/3-os támogatása. A mostani jól záródó nyitó-bukó műanyag ablakok helyett "mégjobb" német ablakokat raknának be. Majd megtérűl (mondják)a fütés megtakarításból... Mikor(?) 35 év múlva? Ugyanakkor Újpalotán, meg sokfelé ócska fakeretes ablakokon vidáman fütyül befelé a szél. Szomorú vagyok. Mi mást tehetnék?
Abban a résben a levegő felfelé igyekszik, tehát ha fenn zárt, minden rendben.
A hideg és meleg áramlásról.
A hő áramlik a hidegebb hely felé, ez függetelen a levegővel vitt hőmennyiségtől.
A levegő viszi konvekcióval a hőt, ha lezárod nem viszi, a szigetelő anyagon keresztűl meg az ellenállásnak, a hőmérséklet külömbségnek és a vastagsának megfeleően megfelelőn szintén áramkik a hő. Itt az anyag tulajdonságoknak a határára érkezett az ipar - szvsz - lehet manipulálni még a vastagsággal, a belső hőmérséklettel - és számolásnál az un. állandókkal.
Mert azok a 'kimért' állandók se eléggé objektivek.
Na mindegy !
Ne félj, nem lesz baj a házzal.
"valamilyen szinten biztos lesz zárt rendszerben is." áramlás, mondod.
A hőszigetelő anyag lényege a pici cellákban lévő levegő/gáz, ami a méret miatt nem áramlik. Az anyag porozus - tehát szigetel.
Nálad az ablakkal tudnám magyarázni a helyzetet - a korábbi ablakoknál a két szárny között volt vagy 10 - 15 cm. Rájöttek, ha a két üveg közelebb (1 - 0,5 cm), van kisebb konvekció lesz - kevesebb hő megy el ilyen módon.
Nincs még adásvételi. Ebből a szempintból jófej volt, 200ezret kellett fizetni, hogy jelezzük, nem csak érdeklődünk, és minden belső falat oda rakott, ahova kértünk, csinált plusz egy fürdőt, teljesen más fűtés-melegvízrendszert tett be, stb. Olyan, mintha nekem csinálná, de ő finanszírozza. Tisztában vagyok vele, hogy nem prémium minőség, de nem szívesen mondanék le róla, mert eddig olyan jól sikerült minden.
Alsónál sín van, a felsőt még nem láttam közelről, de képzelheted most már alig várom, hogy meglessem :) Talán ott még be lehet nyomni az anyagot. Természetesen nyitott semmiképpen sem lenne amúgy sem. De mi van ezzel a hideg-meleg áramlással? Ez valamilyen szinten biztos lesz zárt rendszerben is.
Köszönöm a válaszod, én sem nagyon hallottam, vagy olvastam ennek szükségességéről, de ma egy "hozzáértő" kőműves, aki foglalkozik rendszer felrakásával monda ezt. Bár ahogy a saját házát megcsinálta, azért én nemigen fizetnék.
Egy kérdésem lenne az előzőeket olvasva. Ha pogácsázva van és alul a lábazati szigetelés zár felül ki van kenve akkor milyen levegő fog alulról felfelé mozogni. Ja van még egy. Ha fűtött falról beszélünk akkor a falnak mennyi a külső hőmérséklete és ezen a hőmérsékleten mi fog történni?
ha már ennyire drasztikusan veszed a dolgot az nem lenne megoldás ha csak a legalsó a legfelső meg a sarki sorok vannak pogi + körbe ragasztva ??? ezt most komolyan kérdeztem !!!
En nem akarlak a haz vetelerol lebeszelni. Elvegre ,ha neked az elkepzelesednek megfelel, akkor minden o.k. Csak azert irtam a lentieket, mert ez alatt a par ev alatt ,amiota irogatok a topikba, minden alkalommal kiallok az egesz feluletu ragasztas mellett.
Kérdezem a hozzáértőket, hogy jó állapotú kőporos pucoláson a polisztirol ragasztása előtt kell-e valami alapozás /pl. valami mélyalapozó/, vagy elég a portalanítás?
mondok valamit : új építésű háznál legalább 1 évig nem ajánlott a szigetelés amíg ki nem száradnak a falak (mondjuk ha nem rakatod be az ablakokat és a szigetelés fent van és közben folynak a munkák az még belefér de ellenkező esetben mire számítasz ? ;)
Szia! Igen, jó helyen van, és olcsó is (kb egy éve szenvedek a keresgéléssel, van összehasonlítási alap), a selejtesség fokát meg nem tudom megállapítani. Az eddigi referenciák meggyőztek arról, hogy összedőlni, szétázni, stb. nem fog, de a hőszigetelés mértéke számomra nem kielégítő (bár még így is jobb, mint sok lakóparki 38+0), ezen próbálok segíteni. Paraszti ésszel gondolkodva tettem fel a kérdést anno, hogy a légrés jó-e avagy rossz, és most először hallok arról, hogy utóbbi. El is hiszem, és próbálom a megoldást kitalálni, ugyanakkor alternatíva híján a vételtől való elállás lesz az utolsó a sorban, sajnos. Bevallom hogy eddig abban a hitben éltem, ez a bizonyos légrés időnkénti kiszellőztetéssel még hasznomra is lehet, az esetlegesen a téglafal külső felületére kijutó pára elvezetésére (ez nem egy megalapozott valami volt, csak egy laikus okoskodása)
Amennyiben megepul a haz es Te tudsz az epitesnel elkovetett hibakrol ,nem kifogasolod, akkor a jovoben nem elhetsz a reklamacio jogaval. Jol gondold meg, elvegre Te fogsz benne lakni. A vallalkozo meg tovabb epiti a selejtes hazakat es kozben meg jokat rohog, hogy milyen konnyen jutott penzhez. Talan sorban allnak azert a hazert? Olyan jo helyen es olyan olcso, hogy erdemes vallalni ilyen feltetelek mellett is? Te tudod!
Hehe, guglin utánanéztem ennek a pogácsás dolognak, és a saját hozzászólásom (kérdésem) jött elő, 14767-ben. A másik találat az egyik korábbi hsz-ed volt: "EPS és fal között" egy találat a guglin :)
:))) Igen. Most akkor kocka vagy téglalap! :P :) Az überbuta windóz paint-tel rajzoltam. Ritkán követek el ilyen skandallumot, mert a legjobban utált programok között van nálam.
KÖsz a tippet, akkor hagyok ott egy kis rést a párkányfogadó és a párkány között, kb 2mm-t, hogy a tok még rálógjon a párkányra. Vagy esetleg berakjam oda is ezt at előbb említett parkettaalátét szivacsot? Ez polietén hab - ha jól tudom. Melyik jobb erre a helyre, a légrés, vagy a PE-hab?
jja akkor az a kocka az ablak tok !!! csak eddig azért nem esett le mert a szárny elég részletgazdag volt ahhoz hogy egy szimpla téglalapot toknak feltételezzek :D
Ezen én is elmélkedtem itt a topikban korábban. És én se lettem sokkal okosabb, hiába volt meg minden számszaki elemzés.
Szóval ilyesmit számolgattam:
tegyük fel hogy a fal szigeteléssel k=0,3 (de lehet akármennyi ebben a tartományban)
az ablak pl k=1,1
És tegyük fel hogy 30cm vastag a fal (szigetelés nélkül) és hogy az ablak a fal közepén van és az ablak vastagsága legyen 6cm. Ekkor ha a hő a legrövidebb utat választja magának, akkor tulajdonképpen csak a 6cm vastag ablakot kell(ene) megkerülnie, hiszen ebben az irányban ütközne a legkisebb ellenállásba, azaz szigetelésbe. (Erről még egy rajzot is készítettem ahhoz a hozzászólásomhoz, ha jól emlékszem)
Tehát pl Ytong esetén ezen az útvonalon k=0,12/0,06 = 2 W/m2K jön ki. Tehát nem számottevően nagyobb így (szigeteletlen káva vs. ablak (2 vs. 1,1 ) a különbség, mint a szigetelt fal vs. ablak esetén (0,3 vs. 1,1). Viszont ha a szigetelt fallal vetjük össze, akkor 0,3 vs. 2 jön ki, ami elég nagy lépcső ugyanazon az anyagszerkezeten belül, azaz a falon belül.
Az Ytong helyére Porothermet helyettesítve számolhatunk a szigeteletlenkávánál k=0,18/0,06 = 3 W/m2K. Ez már nagyobb differnciát mutat.
Persze nem ennyire egyszerű, de én így közelítettem meg. Kéne még a hőáramsűrűséggel is számolni, ami a végeredményt illetően csökkentené a szigeteletlen káva hátrányát.
Ezt úgy kell elképzelni, hogy a vállalkozó, akitől majd ha kész lesz, és megveszem a házat, megengedi, hogy változtatásokat csináljak még építés közben. Magyarul jogilag nem kérhetek számon semmit, legfeljebb nem veszem meg. De hát már beletettem egy kis pénzt én is, meg szeretném is megvenni továbbra is. Jobb most nem jutott eszembe, mint nagyjából másfél méter magasan kivágni egy keskeny sáv EPS-t, és végig körberagasztva legalább a felénél elvágni a légármlat útját. De már rajta van a háló :(
Ma ahogy ezzel voltam elfoglalva, azt láttam, hogy a redőnyláb és a tok között van olyan ablakom, ahol látható a rés, ide elméletileg be tud folyni a víz, aztán onnan tovább a falba, ha nem csinálok valamit ellene. Persze minimális mennyiség juthat ott csak be, de akkor is nem így kéne ezt megoldani. Azt nem értem, hogy miért nem tesznek be egy tömítőcsíkot a redőnyláb és a tok közé. Vékony öntapadós szalagot kéne a redőnylábra ráragasztani, aztán a redőnyláb felcsavarozásakor a tömítene ez a szivacsos szalag. Ha lenne redőnyös cégem, én így csinálnám.
A mellékelt ábrán a piros körrel jelölt részen mivel lenne érdemes szigetelni? Ez az ablaktok, redőnyláb, fal és homlokzati höszigetelés által közrezárt rész. Az EPS-t nincs kedvem beszabni oda (kb 1cm széles és 2cm mély a kitöltendő terület vízszintes keresztmetszete), és szerintem nem is lehetne azt pontosan megcsinálni. Arra gondoltam, hogy parkettaalátét habot felvágnék csíkokra és azt begyömöszölném oda. Valahol olvastam nemrég, hogy az ráadásul zártcellás hab. Aztán rákerülne az EPS, ahogy a rajzon van. Purhabbal nem szeretném ott kitölteni.
Az inditoprofilnal mivel zarod/tad / le a levego utjat es a teto alatt mivel? Amennyiben le is zartad a ket oldalt, de az EPS es a fal kozti hezagban a levego tud mozogni / felfele haladva lehul, kozben kicsapodhat a falon atjutott para, ami akar dohosodast is eredmenyezhet. Amennyiben "szakemberek" csinaltak es penzert , akkor nem artana valahogyan anyagilag visszaterittetni a tudatlansagukbol eredo kart. Foleg elkernem a certifikatot, hogy melyik gyartotol van nekik, ha van? Valamint mutassak meg hol van a technologiai leirasban a csak pogacsas ragasztas keret nelkul. En biztosan nem hagynam annyiban. Az ,hogy Te nem olvastal a szigeteles modjairol ,az nem tartozik az epitteto kotelessegei koze, az a kivitelezo gondja.
Megpróbálom, de nagyon erősen köt a ragasztó :) Újabb tanulság, nem lett volna szabad kicentizni a szélét. A harmadik házam bizonyára tökéletes lesz (igaz a mondás)
"A levego telen siman elviszi a meleget a fal es az EPS kozul"
Őszintén szólva nem gondoltam ebbe bele, sőt, azt hittem, a plusz légréteg még javít is a dolgon. Nálam tuti nincs keret. Nyilván a vakolás lezárja, de ezek szerint ez nem elég? Táblánként kellene, hogy legyen egy zárt "cella"? Hogy ilyeneket miért nem korábban olvastam...
Hát inkább veled rakatnám fel a szigetelést, mint olyannal aki feldob 4-5 pogácsát, a lap szélét nem keni le, és még pénzt is kér érte :-) Ja, és amint meghozzák a szigetelőanyagot, kipróbálom amit javasoltál, és lemérem mennyi különbség van súlyban a telibe glettelt fogas glettvassal, és az "útmutatókban" írt körberagasztás +3 pogácsa módszer között.
Még egy olyan kérdésem lenne, hogy lesz lábazati szigetelés is nálunk. Ezt mikor kell felrakni? a Homlokzati rakása után, vagy az indítóléc felcsavarozása előtt,
Nem tudom, hogy Mo-on miert csak a pogacsasat ismertetik a gyartok. Nalunk /Szlovakia/ az ismertetokben van pogacsas is es teljes feluleti ragasztas is szemleltetve, igaz megjegyzes van hozza , hogy uj epitesu egyenes falakra ajanljak. Amugy ez szerintem logikus is. Nagyobb felulet ,nagyobb szilardsag es nincs problema az esetleges dohosodassal a fal es az EPS kozott, a vekonyabb szigetelesek alatt /1-5cm/.
Ami meg a szakembereket illeti, nem szabad hagyni, hogy elcsessze es foleg hogy penzert teszi. En is eltudom cseszni, de legalabb ingyen van.
En meg nem hinnem . Nagyon egyszeru , kikell probalni. En feldobtam ket kanal ragasztot az EPS lapra, par simitas 4-es fogassimitoval es mar az egesz feluleten egyenletesen volt a ragaszto. Durvan 15-20 masodperc, ha mar van rutinod. Masik esetben fogod az EPS lapot, feldobod ra az 5 pogacsat, majd meg felrakod a peremre is a ragasztot. Se idobelileg, se pedig ragaszto mennyisegben nem nyerobb. Amennyiben csak pogacsazol es nem teszel keretet, akkor azt meg mintha hiaba is ragasztottad volna. A levego telen siman elviszi a meleget a fal es az EPS kozul. Csak nyaron nyujt vedelmet.
"Valaki mar igazan elarulhatna a pogacsas ragasztas elonyeit az egesz feluleti ragasztassal szemben !" - a fene tudja, kevesebb ragasztó fogy. Egyébként a Nikecell és az Austrotherm leírás is pogácsázik.
"Vagy meg az uj pontos meretu falazoanyagbol is gorbe falat raknak a mesterek?" igen-igenigen, hogy a közismert "nótát" idézzem :)
"Vagy csak en voltam az a m...a aki mind a ket reteget egesz feluleten ragasztotta?" Nem, te alapos voltál és volt sok ragasztód. Az tuti, hogy a tiéd nem fog leeseni.
Most őszintén a PUR meg a ragasztó között - hőtechnikai szempontból - milyen különbségeket tudunk megemlíteni? Egyébként az lesz amit kuzo5 javasol, ráhúzom a tokot az eps-re.
Nekem csak a Holsten doboz ürül, de arra még határozottan emlékszem, hogy már fenn a falon fenn a falon van egy kis hőszigetelés, utólagos reklamációnak helye nincs...a júúúúelenlegi helyzetet kell megoldani ah
Ne pogacsakkal ragassz, hanem egeszfeluletes ragasztassal es akkor nincs gond.
Valaki mar igazan elarulhatna a pogacsas ragasztas elonyeit az egesz feluleti ragasztassal szemben ! Vagy meg az uj pontos meretu falazoanyagbol is gorbe falat raknak a mesterek? Vagy csak en voltam az a m...a aki mind a ket reteget egesz feluleten ragasztotta?
Nem kell ezt túlcifrázni, csak a szokásos bruttó + ÁFA elég lesz :) (feltéve, ha 100 lakásos házról beszélünk, kis fika 4 emeleteseknél az egyszerűség kedvéért kettővel kell szorozni)
jav. Bolond vagy? Akkor az 5 centit kell favorizáljia, majd a túlszámlázott munka miatt visszaosztott pénzből elmehet télen a Bahamákra nyaralni, így a fűtésre se lesz gondja :)
Bolond vagy? Akkor az 5 centit kell favorizáljnia majd a túlárazott ajánlatokból visszaosztott pénzből elmehet télen a Bahamákra nyaralni, így a fűtésre se lesz gondja :)
Mondjuk párszor már be volt linkelve a rétegrend-szerkesztő , ami jó játék, ki lehet vele pld számolni, hogy a PTH30N+F fal k értéke (körülbelül, elméletileg, talán, feltételezhetően, ha minden jól sikerül) szigetelés nélkül 0.586 W/m²K 10 centi "dryvittal" 0.238 W/m²K, 12centivel meg 0.212 W/m²K.
Aztán ebből le lehet vonni a messzemenő következtetéseket :)
Én nem értek hozzá, de szerintem bárhova rakod az ablakot, a tok mellett csak a szélességének megfelelő fallal számolhatsz hőszigetelésileg. Sőt, a hideg nehezebben "kerüli meg", ha nem külső síkon van. Ebből a szemszögből szerintem van létjogosultsága a 15 centi befordulásának és a falsíktól beljebb történő beépítésnek, mert a hidegnek így először 15 centi EPS-en kell keresztül verekednie magát és csak utána jön a tok melletti - az ablak vastagságának megfelelő - falszakasz.
ezt egy-két napja írták hogy mindegy hogy 1cm vagy 100cm hungarocel a "fülledés" szempontjából ... jó szigetelőanyag rossz nyílászáró vagy rosszul szigetelt fal jó nyíllászáró a nagy hőmérséklet különbség páralecsapódáshoz vezet és ha még szellőztetni se merünk akkor tökéletes bioflórát teremtettünk a penészspóráknak ;)
Kérdésem van a hozzáértőkhöz. Újépítésű társasházunkban a hőszigetelés vastagsága az aktuális kérdés. Kérlek segítsetek abban, hogy érdemes-e 30 cm-es Porothermre 10 cm-es hőszigetelés helyett 12 cm-eset feltenni.
Én alapból tennék, de két dolog visszatart: egyrészt a befülledés, dunsztolási effektus erősebb lehet, másrészt arról is hallottam, hogy csak bizonyos szigetelési vastagságig van érezhető hatékonyságjavulás, efölött már sokkal kisebb.
úgy néz ki ha minden összejön akkor idén meglesz a szigetelés is az ablakok után de mi ez a falsikra kirakni meg hőhíd pára penész ? nekem 38-as km falaim vannak és 12 cm-t akarok rászigetelni akkor hová kell rakni az ablakokat és miért ?
Jótól kérdezed :) de ahogy én elképzelem, most szemben állsz a fallal (kicsit alulról nézed), a hálótól balra eső rész illeszkedik a tokhoz, a hálótól jobbra meg a fal síkjára merőleges szigetelőanyag helye van, erre simul rá a háló, feléd kiterülve. Ezáltal repedés- és hőhídmentes csatlakozást nyersz.
Terranova persze közvetlenül nem forgalmazza, csak a partnerei, de eddig nem sikerült olyannal beszélnem, akinél lett volna. Már ha egyáltalán hallottak róla
Pff, köszi! Akkor sztem vésés lesz mert ez csak 30-as tégla. Vagy....esetleg a külső falsíkra tenni az ablakot(?). Ja megtaláltam a múltkor belinkelt oldalon ezt a profilt, fenn van online is, szerintem ilyet feltetetek, nagyon jó dolognak tartom.
A korrekt megoldás nyilván a profil. Gyakorlatban talán 10% tesz oda bármit is és 5% aki gyárit. ... Nem is csodálom, mert ezek drága cuccol. ugyanakkor a légzárás, dilatálás miatt kellene. Én azt mondom, ha nem raksz semmit, akkor is legyen szilo!
Párkányfogadó mindenképpen neuralgikus pont, bár nem nagyon foglalkozik vele senki. Én ezért preferálom a minél vastagabb fa ablak profilokat, de ez ugye nem mindenhol megy. Legjobb megoldás ott is a szigetelőanyag lenne, ha takarja vagy lehet takarni vízvetővel. Több ablakgyártónál láttam már ezt a megoldást. Mindenesetre valami rést hagyj, ha más nincs oda is szilot a nedvesség kivédésére. A kis rés pedig számít a hőtechnikában.
A saját házamnál a mesterek elbarmolták és semmit nem tették a gránit párkány alá. Katasztrófális volt télen: az összes párkányt ki kellett vésetnem + alatta a téglát is, hogy legyen helye a szigetelésnek.
A befordulást - még most - sok esetben 2 cm-re csinálják. Sajnos nálam is így készült és elég rendesen hőhidas. Szerencsémre azért 17 fok felett maradt belső 23-nál ennyiben jó a 44-es tégla), így nem csapódik ki a pára, de szüleim házán már inkább vésettem és 15-tel fordultunk be. Az eredménye annyi, hogy a párkányon sehol nincs 2 fokkal nagyobb különbség a belső térhez képest.
Ezen agyalok én is egy ideje. Eleve azt sem tudom, hogy eredendő bűn-e teljesen kihagyni a "befordulást". Egy tizes skálán ennek mekkora jelentősége van? Nekem nincsenek mesterembereim, hanem egy vállakozó építi a saját módszereivel, saját tempójában a házat, amit majd készen veszek meg. Nyilván azzal nem volt gond, hogy vastagabb eps-t vetessek vele, de ha jól értem, most ki kéne vésetnem vele körben az összes nyílászáró körül a téglát, hogy beférjen a "beforduló" szigetelés? Ez nekem biztos annyiba kerülne, hogy azt a pénzt talán költhetném mondjuk vastagabb födémszigetelésre. Persze amit nem tudok, hogy pld. ettől akkora hőhíd lenne az ablaknál, mint a ház, akkor meggondolnám mégegyszer. Valaki döntsön helyettem :)
Nekem azt mondták a forgalmazók, hogy elég drága az a profil, és eddig csak pár helyre vittek. Én szerintem megpróbálom az olcsóbb megoldást, szilóval kitöltöm.
A szélén folyamatosan körbe kell kenni, csak a közepén kell pöttyökben - a leírás szerint. Peterch írta - ha jól emlékszem - hogy ő telibe ragaszotta, mert egyenletes felületen lehet teliberagasztani. Egyenetlen falsík esetén nem gazdaságos telibekenni.
Nos, a táblákat nem szokás telibe ragasztani, hanem csak "pöttyökben". Felnyomod a falra a táblát, majd egy vízmértékkel ellenőrzöd, hogy jól áll-e. Ha nem, akkor addig nyomkodod, míg jó nem lesz (ekkor a ragasztópogácsák ellapulnak, mert van helyük).
"Az ablaknak ütköztöztetett hőszigetlésnél (a befordulásnál) kell az ablakcsatlakozó profil vagy anélkül is jó vagy esetleg más praktikával kell az ablak-EPS csatlakozását kialakítani?
Valamint az ablakpárkánynál a párkány alá a hőszigetelés tetején a külső síkhoz igazodva kell a fugatömítőszalag? A Terranovás csomópontnál igy van megadva, de ahogy az ábrából kiveszem az egy lemezpárkány. Gránit vagy márvány párkányt mivel kell rögzíteni, ragasztani? A párkányfogadónál nem lesz így káros hőhíd? Hiszen ebben az irányban nincs semmi hőszigetelés.
Köszi előre is!"
Vagy a toknál elég szilóval kinyomni?
Ez a párkány dolog viszont jobban agaszt a hőhíd miatt. 2cm vastag (magas) a párkány. A párkányfogadó elem meg kb 5cm vastag és nem is kamrás mint az ablaktok.
Még nem olvastam el az összes homlokzati hőszigetelős (dryvit) kivitelezési leírást, de eddig azzal találkoztam, hogy EPS táblára a ragasztót spaklival viszik fel (kell felvinni).
Namármost így hogy lehet a kellő ragasztóanyag vastagságot beállítani? Én fogazott glettvassal gondoltam felvinni rá. A fogak nagysága megadja a ragasztóanyag vastagságát; ha kisebb kell, akkor megdöntve a glettvasat kisebb magasságú ragasztó jut át a fogak között. Ebben az esetben viszont csíkokban lenne csak a ragasztó a táblán. Gondolom ez nem lenne baj. Mi a véleményetek erről? Szerintem spaklival jóval pontatlanabbul lehet felvinni.
Mi ezen a szenzáció? a 250 elég régi adat. Nem hasukra ütve határozzák meg az árat, az olaj árához kötött képlet szerint alakul az ár folyamatosan, ahogy a cikkben is írták.
Ennyit kell fizetni az oroszoknak és kész. Ez kb 85 Ft/m3 árat jelent, erre jön a szállítás tárolás, a stratégiai készletezés, kiskereskedelmi költségek, nyereség, majd minderre az ÁFA. Így lesz télen majd kb 150 Ft egy m3 gáz ára, ha nem politikai alapon döntenek az árról. Aztán majd csökken várhatóan, nyárra érvényesül a mostani csökkenő trend
(fentiekben a hazai termelést is azonos árral számolva.)
Na ezért kell szigetelni: 500 dolláros gáz Bár kicsit szenzációhajhász a cikk címe. Nem tudja valaki hogy most mennyiért vesszük a gázt? Úgy rémlik 250$/1000 m3
Végülis ha nagy átverést akartak csinálni, akár a jeget le lehetett volna hűteni jóval fagypont alá, ezzel is késleltetve az olvadást. Itt olyan -50°C körüli induló hőmérsékletre gondolok.
Amúgy idén télen ha lesznek nagyobb fagyok akár ki is próbálhatnánk mennyi idő alatt olvad el ennyi jég.
Ember, ne fárassz! A befektetett energia nem vész el, csak átalakul. Ez fordítva azt jelenti, hogy amit nem fektetsz be az nincs!
Az eredeti "paramétereid" (kint -15, bent +5 fok) is már eleve kérdésesek - mint ahogy tanult kollégám lentebb rámutatott - mert ugye mitől is van bent +5 fok? ... Értsd meg: nem azt mondom, hogy nem lehet, csak a speciális körülményeket kellene pontosítani.
Másik oldal: minden épületnek van egy meghatározott hőigénye. Ha ennél lényegesen nagyobb energiát fektetsz be, akkor nagyon gyorsan fel tudod fűteni; ellenkező esetben pedig nem. ... Pl. van egy kisebb konténerem vidéken: téli hidegben éjszaka simán van benne mínusz, nappal meg amikor süti a nap a külső mínusz ellenére is 10 fok feletti a belső hőmérséklet. És szükség esetén egy kis 15 kW-os hőlégbefuvó percek alatt 20 fokot varázsol bentre.
Ha megfelelő nagyságú és hőmérsékletű fűtőfelület van akkor a levegőt pikk-pakk fel lehet vele melegíteni a fal anyagától és vastagság függetlenül csak nagyon hamar ki is hűl.
De igaz lehet a +5 fok mert gázfűtés is van és azokra tesznek egy fagyvédelmet ami +fokra általában 5-re van állítva. Tehát nem állt a ház fűtés nélkül. Most az a lényeg ha ott kéne laknia és fizetné a számlát akkor is így gondolkozna.
Bár ha valaki elolvassa a hsz-ét rájön , hogy ehez az emberhez havas henrik egy megszeppen kis fiú.:-)))
Na igen, amennyiben 1 kilós a jég, úgy fajlagosan a környezet (a szigetelőanyag) hőmérséklete meghatározóbb. Bár egy lakás esetében elmondhatjuk, hogy térfogatilag többszáz köbméter meleg levegő/fal veszi át a jégkocka helyét, ha tömegre nem is.
Nálunk egységesen 12 cm lesz a homlokzaton. Hogy miért? az anyagköltség 400.000 Ft. 5 cm szigetelésnél lett volna 320.000 Ft. 3 fal 38 cm, a 4. pedig 30.
Tessék, megtaláltam a kísérletet: 60 napos jégkocka Ahogy olvastam 40 cm szigetelés vett körül egy 1,2m*1,2m-es jégkockát. Bár a kockához kell a 3. dimenzió is :-)
Tavaly tavasszal a környezetvédők csináltak egy kísérletet, valamelyik téren becsomagoltak egy hatalmas jégtömböt 40 cm vastag hőszigetelő anyagba. Jó forró tavasz volt, 2 hónapig kinnhagyták. Júniusban kibontották, és a jég 60%-a megmaradt. Nem semmi. Érdemes lett volna megvizsgálni, 5cm esetén hogyan alakul.
Tanácsot szeretnék kérni tőletek. Egy közel száz éves téglából épült házban lakunk. 3 fal közel 45cm vastagságú. Azonban a negyedik valahogy csak 35cm. Ezt a falat szeretném hőszigetelni (a vízszigetelése korábban már megtörtént). Kérdésem az lenne, hogy milyen vastagságú nikecellt tetessek rá. 10cm-t? vagy elég az 5 cm is?
Gratulálok. Ha nem laksz ott soha akkor minek az 5cm? Nem mindegy milyen a falad. De ezekkel az információkkal ne is törődj, szegény új fórumozó meg tartsd csak tévhitben.
nem vagyok höszigetelö, vagy ezeknek kiertekelö szakembere de:
a hazamat nem lakom soha, tehat allandoan üresen all.
Viszont ha telen -17 fokokban karacsony körül lemegyek, a begyujtast követö 10 perc utan / gas, es fem kandallo egyszerre müködik / olyan meleg van, hogy vetközhetek.
5 cm-es a szigetelesem.
a szoba belsö hömerseklete +5 fok szokott lenni ! tehat kb 10 perc alatt olyan meleg lesz, hogy a következö napokban a központi gazboiler mar csak 2-3 orankent, kesöbb csak naponta 2 x kapcsol be. beallitva 18-20 fokon van.
ennyi. nalam ugy erzem 5 cm höszigeteles jol bevalik, es tökeletesen elegendö.
Én nagyon kíváncsi leszek hogy mennyit fog ténylegesen érni ez a hőszigetelés. Drasztikus csökkenésre nem számítok, már annak is örülnék ha éves szinten 30.000 Ft-al lenne kevesebb a fűtési költség. Most mesélte az egyik ismerősöm, hogy akartak szenet venni, és nem tudnak sehonnan se hozatni, mert egyszerűen nincs!!!
Ez a kérdéskör ("minek olyan vastag szigetelést felrakni, hiszen elég a xxxx is") engem továbbra is foglalkoztat. Korábban már kérdeztem, és akkor meggyőztetek, hogy semmi kétség panelre 10cm-nél kisebbet nem szabad felrakni.
Mi viszont az adekvát válasz arra a mindig emlegetett "érvre", hogy a túl vastag szigeteléstől nem szellőzik a ház/fal illetve hogy penészedni fog minden. Főleg ha még kivitelezők is szoktak így érvelni. Azt ugye továbbra sem mondhatom, hogy olvassák a fórumot:)
Egy másik kérdésem - szintén már érdeklődtem erről - nálunk van egy kis belső szigetelés is két szobában. Ami nem jó. Tudom. Azt is, hogy miért. Viszont ma "megmértem" és úgy tűnik, hogy mindösszesen 1 cm vastag ez a szigetelés. Egy ismerősöm szerint ez akkor nem gond, mert max hangszigetel, de nem lesz penészesedés meg hideg fal meg a többi. Igaz ez?
Hőszigetelés elötti állapot; a ház az oldalhatártól 3m-re áll. Hőszigetelés után, 19cm-t belóg az oldalkertbe. Úgy hallottam, hogy a szept. 12-én életbelépő új OTÉK szerint utólagos hőszigeteléssel, 10cm-t be lehet lógni a kertekbe (oldal-,elő-, hátsó-). De mi van olyankor, ha valaki nem 10cm-es Dryvitot akar csinálni, hanem valami komolyabbat?
én nem vagyok egy fizikus de annyit észrevettem hogy míg a hazai tanúsítványok 1.2-1.3 m2-re vonatkoztatnak addig a szlováknál 1.5-re és ha a számításoknál a per négyzetméter szerepel akkor logikus hogy nagyobb felülettel osztunk kisebb értéket kapunk :S
Mit szóltok a következő adathoz? Lehetséges, hogy a szlovák Izo4 gyátmányú homlokzati Ps 0,0345 W/mk , vagy csak más módon mérik esetleg? A hazai neves gyártók adatlapján is 0,039 - 0,04 W/mk szerepel.
Megkérnék mindenkit hogy a topicba való hozzászólása végére írja be új sorba: "fúj M.n.t.v Bt." csak nem moderálják ki az értelmes hozzászólásokat... :)
Nem baj asszem a mod.r.t.runk tájékozott lesz hőszigetelési témában :)
A csavarokat nem kell elflexelni... :) Remélem nem lesz semmi baja. Olyat is hallottam, hogy csak purhabbal fújták körbe a tokot, és az is fogja rendesen. Én azért megfogattam csavarokkal is.
En arra gondolok, hogy a szarufak tetejen lamberia van, es az eps a falon felmegy a lamberiaig. Igy kellene bele valami, hogy jusson egy kis levego a lamberia a la, a hoszigetelesnek, ne legyen total bezarva.
A vakoloprofilok kozott nem talaltam olyat, ami az ablakhoz valo lenne. vagy nem is kell speci profil az ablaktok melle?
Nem esik ki az ablak, nem kell aggódni. :) De mint írták a helyes sorrend a nyílászáró cserével kezdődik, ilyenkor érdemes kivenni az ablakot, ráfordulást kiflexelni, ha kell (én 5cm-nél többel/kevesebbel nem forognék), és utána csavarozni 20-as átmenő tokrögzítő csavarokkal. Utána mehet a szigetelés.
Engem is érdekelne, h műanyag ablak-beforduló szigetelés közé van-e anyag. Úgy tudom, h van nem táguló púrhab, az lehet, h jó lehetne.
De megnézheted a cserép gyártójának honlapján. De azok jóval drágábbak, holott lehet, hogy ők is a Masterplasttól szerzik be, vagy közös a forrás.
Tömítést is lehet hogy kapsz náluk, bár én nem láttam a termékeik között, de megmondják ha felhívod őket. Lehet, hogy nekem is fog kellenni. Bár még nem kaptam választ az ablakos-párkányos-szigeteléses kérdésemre.
A weber-terranova nyomtatott katalógusában van ilyen ablakcsatlakozó profil.
az ablakoknál meg azt csinálta hogy bent hagyta a régi redőnyös tokokat és abba rakta az új ablakokat így betudott jönnyi a 10-es eps-sel a az ablakhoz is elméletileg így nem lesz hőhíd meg a régi tok se tud öregedni de a nyílászáró topokba kérdezz rá mert ott nem preferálják a régi tokos beépítést ...
az én haveromék úgy csinálták maguknak hogy ők szórták fel meg le is hálózták és csak a "szakmunkát" csináltatták ami azt jelenti hogy a glettelés meg a színezés a végén ... a színezés munkadíja 800ft/m2 a glettre már nem emléxem
1.-A vakolást 1500-1600ft ér csinálják (anyaggal!!) négyzetméterenként, a hőszgetelés felrakását eddig nem nagyon vállalták 2400 alatt és ez csak a felrakás! Az anyag még ugyanennyi ha nem több! szerinted melyik éri meg jobban?
2.-Mint mondtam az elég drága felrakás ár miatt kényszerülök a saját magam általi felrakásra.
3.-Itt a topicban is megírták hogy az egyenetlen falra a ragasztás előtt érdemes egy kiegyenlítő vakolatot felrakni!
Egyszer már segítettek elméleti dolgokban, most is lenne kérdésem. :-)
Házvásárlás előtt vagyok és terveim szerint az első dolgok egyike a szigetelés (esetleg nyílászáró-csere) lenne. Ugye azt írjátok, hogy 10-12cm (minimum) homlokzati szigetelést érdemes felrakni. Gondolom sorrendben első az ajtó-, ablakcsere, aztán jöhet a homlokzati szigetelés. Nade.
A kérdéseim a következők:
1. Ha ilyen vastagságú szigetelőanyaggal "ráfordulnak" az ablakokra, ajtókra, akkor a szigetelés teljesen eltakarja a keretet, sőt, talán még az ablak elé is belóg. Mit szokás csinálni ilyenkor? Ott vékonyabb szigetelést használnak? Vagy kivésik a falat? Csak nem.
Hogy gondolta(d) ideiglenesen felrakni a Nikecellt? Nem egészen értem így, hogy ha lehet ideiglenesen, akkor miért nem lehet véglegesen. Vagy netán arra gondol(sz), hogy lábazati drága XPS helyett a homlokzati EPS80-at rakná(d) fel?
Télen jobb, ha nem jár át a hideg levegő a padlástéren, lehűti a födémedet. Nyáron meg az a jó ha szellőzik. Ezért jobb ha fólia egybefüggő és mellette zárható nyilásokon át szabályozni a légteret. Azt viszont el tudom képzelni, hogy pl 25cm helyett pl 40cm vastag födémhőszig esetén nem befolyásolja a födém alatti lakótér hőmérsékletét a padlástér hőmérséklete.
Ha mindenhol a 30nf tégla lenne akkor vakolná a t__köm dehát nem az van, a gányolást meg nem szeretem! 3-6cm ragasztó??!! inkább az alapvakolat és akkor nem kell kínlódni hogy egyenes legyen a felület. De ez csak az én véleményem!
Az alap ház kb 40-50-es években épült, levertük a vakolatot és hogy is mondjam nem álltak az akkori mesterek a helyzet magaslatán, ezért inkább vakolunk mint kitömjük ragasztóval, hidd el számoltam és olcsóbb!
Építkezünk és a vége felé már elléggé kifogytunk a financiális keretből.
Ezért a külső hőszigetelést nagy valószínüséggel sk. fogjuk felrakni
A házat most vakolják gépi vakolók B__mit vakoló anyaggal, állítólag ez jó minőségű és a felület is jó minőségű lesz. Az épület ráépített-bővített ezért egy része kisméretű tömör tégla,a bővitett rész B30-as,a ráépített rész pedig 30as nf tégla kefnis beton födémmel illetve koszorúval.
10cm EPS-t szeretnénk felrakni.
Segítségeteket szeretném kérni a dolog buktatóival és trükkjeivel kapcsolatban.Esetleg egy szájbarágós leírást a felrakás menetéről.
Illetve a hőszigetelő rendszerekről valami véleményt. A fent említett márka hőszigetelő rendszerei számunkra egy kicsit drágák, sokan ajánlják a R__co-t az olcsóbbaktól Ki__ stone stb óckodom.
Mondanám, hogy szerintem felesleges ennyire precízen rakni. A falfelületen nem lehet észrevenni 10 mm alatti eltérést, legfeljebb ha hosszú perceken vizsgálod.
Ez engem is érdekelne :) Amúgy rájöttem hogy tökéletesen igazuk van a "mestereknek". Bőven elég 5 cm szigetelés bármire, csak egy feltételnek kell teljesülnie. Alatta már van 20-25 cm :-) Én az árakkal szoktam nekik példázni. 5 cm-es szigeteléssel 320.000 Ft az anyagdíj, 12 cm-es pedig 400.000 Ft
Az, hogy a cserépről bejut a fóliára a víz annak kicsi a valószínűsége, 8-10cm átfedés van betoncserepeknél, talán a többinél is. Szóval ezen a 8-10cm-en kéne felfújnia a szélnek az érdes cserépen a vizet, és akkor is a cserép belső oldalán folyna végig a felületi feszültség miatt, azaz nem csöpögne rá a fóliára.
A fólia a kiszellőztetett légrétreg miatt van inkább (persza ha mégis beesne az eső annak védelmére is van), a pára csapódhat ki rá. Ha 1,5m széles tekercsekből van a fóliád és nincs a széleknél ragasztószalaggal összeragasztva, akkor elmélteileg ezt a párát (vizet) a szél befújhatja. De itt is az a szituáció, hogy fönt a fólia szélén nem fog leválni a vízcsepp a fóliáról, mert nincs akkora lendülete - ahogy én látom a dolgokat :)
Szóval én nem raknék hőszigre fóliatakarást, ha jó a cserepezés és alatta a fólia. Nagy esőzéskor és viharban érdemes felmenni a padlásra és megnézni, hogy a mi a helyzet, mert lehet hogy borul a papírforma :)
Az ablaknak ütköztöztetett hőszigetlésnél (a befordulásnál) kell az ablakcsatlakozó profil vagy anélkül is jó vagy esetleg más praktikával kell az ablak-EPS csatlakozását kialakítani?
Valamint az ablakpárkánynál a párkány alá a hőszigetelés tetején a külső síkhoz igazodva kell a fugatömítőszalag? A Terranovás csomópontnál igy van megadva, de ahogy az ábrából kiveszem az egy lemezpárkány. Gránit vagy márvány párkányt mivel kell rögzíteni, ragasztani? A párkányfogadónál nem lesz így káros hőhíd? Hiszen ebben az irányban nincs semmi hőszigetelés.
Ezzel nem vagyok előrébb... :) Tegnap meghozták a cuccot, be volt fóliázva, csomagonként, 4-esével és 12-esével is. Nekem 24-et hoztak, így még a 2x12 is be volt fóliázva, és elvileg ahogy állt a köteg, a tetején nem folyhat be a víz. Száraz is volt, csak alul 1 db érhetett bele valahogy a rakodáskor egy tócsába, de azt kiszárítom...
Még mindíg érdekelne, hogy ha leterítem majd, akkor alá/fölé kell-e valami fólia, és ha kell, akkor milyen? (a cserép alatt fóliázva van, elvileg a hó sem tud bekavarni a tetőtérbe) Ha más nem, esetleg a por miatt érdemes lenne?
Csak az a bajom, hogy szeretném beadni a NEP-re, és eddig épkézláb tervet/ötletet nem kaptam!:(( Félek az aljzattól, meg a tetőtől!!! A tetőt esetleg ideiglenesen megtudom vhogy csinálni, de a padlót a lépcsőház alatt nem! Ha valaki tud megbízható kivitelezőt K-E megyében, akkor várom a címet-telefont szeretettel!
Szeretném segítségeteket kérni néhány konkrét dologban: Van egy 1978-ban, B30-as téglából épült kétszintes családi ház, amit szeretnénk leszigetelni. A homlokzatra 12-es polisztirolt gondoltam, az ablakokat lehetőség szerint 3 rétegű nyílászárókra cserélném.
Kérdés: A lábazatra mekkora szigetelés javasolnátok?
A neccesebb rész az aljzat és a födémszigetelés. A ház alapterülete: 7,60x11m. Ebből 3,5x7.6 alatt pince van (ide mit javasolnátok?), ill. 4x7.6-as részen fel akarom szedni az aljzatot, mert nincs szigetelve, és szeretnék alá padlófűtést.(ez a két széle a háznak)
Kérdés: Ezt milyen rétegrenddel készíttessem?
Ja, és mekkora gondot okoz, ha a középső 2m-es részt nem szigetelem alulról? Itt van a fürdő, WC, lépcsőház… A másik dilemma a födém ill. tetőszigetelés. Az emelet egyik fele beépített, a másik fele – egyelőre – beépítetlen tetőtér. A tető pala, amit idén nem tudok lecserélni, majd csak jövőre. A problémám az, hogy a tetőteret nem tudom most leszigetelni… Ideiglenesen milyen megoldás lenne erre jó?
Milyen szigetelést/rétegrendet javasoltok a födémre?
Bocs, ha sok a kérdés, de már kezd elegem lenni a „minek ilyen k*va vastag szigetelés, 4cm bőven elég?”, „Nem fog szellőzni a ház!”, és az ehhez hasonló kereskedői, kivitelezői tanácsokból!!! Jó lenne, ha valaki konkrétan tudna segíteni, és nem csak össze-vissza beszélne… Előre is kösz!!
Szakmailag nem tudok nagyon hozzászólni, nálunk 5 cm lesz a lábazaton, a homlokzat szintén 12 cm.
De már nekem is tele a hócipőm a sok "szakértő" úr beszólásaiból, meg a "felesleges ennyire vastagon szigetelni, úgysem lesz annyival kevesebb a fűtés, mint amennyivel drágább a szigetelés" hozzáállásból. Eddig egyetlen emberrel találkoztam aki nem nézett rám furcsán amikor említettem hogy milyen vastaggal szigetelünk.
Sziasztok! Szeretném segítségeteket kérni néhány konkrét dologban: Van egy 1978-ban, B30-as téglából épült kétszintes családi ház, amit szeretnénk leszigetelni. A homlokzatra 12-es polisztirolt gondoltam, az ablakokat lehetőség szerint 3 rétegű nyílászárókra cserélném. Kérdés: A lábazatra mekkora szigetelés javasolnátok? A neccesebb rész az aljzat és a födémszigetelés. A ház alapterülete: 7,60x11m. Ebből 3,5x7.6 alatt pince van (ide mit javasolnátok?), ill. 4x7.6-as részen fel akarom szedni az aljzatot, mert nincs szigetelve, és szeretnék alá padlófűtést.(ez a két széle a háznak) Kérdés: Ezt milyen rétegrenddel készíttessem? Ja, és mekkora gondot okoz, ha a középső 2m-es részt nem szigetelem alulról? Itt van a fürdő, WC, lépcsőház… A másik dilemma a födém ill. tetőszigetelés. Az emelet egyik fele beépített, a másik fele – egyelőre – beépítetlen tetőtér. A tető pala, amit idén nem tudok lecserélni, majd csak jövőre. A problémám az, hogy a tetőteret nem tudom most leszigetelni… Ideiglenesen milyen megoldás lenne erre jó? Milyen szigetelést/rétegrendet javasoltok a födémre? Bocs, ha sok a kérdés, de már kezd elegem lenni a „minek ilyen k*va vastag szigetelés, 4cm bőven elég!!”, „Nem fog szellőzni a ház!”, és az ehhez hasonló kereskedői, kivitelezői tanácsokból!!! Jó lenne, ha valaki konkrétan tudna segíteni, és nem csak össze-vissza beszélne… Előre is kösz!!
Muternál most szigetelnek 10 centivel. Emberek, ilyen csapatot még nem láttam! Elöbb madzaggal benézték a szinteket, és úgy adagolják a ragacsot, h egyenes legyen a felület. Indítósínt úgy teszik, h 2-3cm EPS-en keresztül csavarozzák, h hőhidak ne legyenek. Abszolót profik, bár csak 2-en dolgoznak, és 3eft/nm felett. De valamit valamiért, a környéken (XVII ker.) nem az első munkájuk, és mind nagyon profi. Sokat járok át muterékhoz, komolyan, tanulok tőlük, és ez ma már nagy szó. :)
Ismerős mellett meg épít egy másik brigád egy iker házat, én még ilyen egyenesen rakott falat nem láttam. Ismerős nagyon kekec ember, de igaza lehet, h ezek profik. Érik még meglepetések az embert. :)
Igen. Illetve most isomaster van nekik, azt mondták, ők sem tudják, mikor mit hoznak, egy árban van, 599 ft/m2, azt mondták egyforma a kettő. A neten találtam olcsóbban is, de innen a prériről elég sokba kerülne a fuvar.
Most esett egy kis eső, ezek az összetekert csomagok meg a végükön nyitottak, és általában a szabadban tárolják őket. Tuti kaptak egy kis nedvességet. Ez kiszárad? Nem lesz belőle gondom?
