OK, akkor ne nézd meg. Tény, hogy elég nagy a vitatkozókedv mostanában, s még ha tisztességes hangon menne, el lehetne viselni, de egyesek olyan hangot engednek meg maguknak, hogy az már fáj.
Hát izé, az ilyen művészeti rovat (lásd Jáksó HOT 20) jellegű dolgokat mostanában kerülöm, a haiku amúgy soha nem tetszett nekem... De meg vannak őrülve az emberek, az már biztos...
Igazad van. Ma reggel valaki épp az én torkomnak esett a Haiku rovatban, ha tudsz, nézz bele esetleg. :( Kellőképp ki is szomorogtam magam a fogadóban, oda menekültem hirtelen a könnyeimmel, pedig csak egy tízperces szünetem volt rá...
Egyébként valami lehet a levegőben, mert kedvenc repülős topicomban a Malévos és repülőműszaki ismerőseim lassan egymás torkának esnek a ferihegyi repülőgépszerelők sztrájkja okán... :(
Nekem ma reggel panaszkodott a hárommal alattam levő (!) szomszéd, hogy beesik az erkélyére a koszos esővíz, és valami szomszéd azt mondta neki, hogy azért, mert az erkélyemre fel van szerelve valami esőterelő lap (!). Nem hitte el, hogy nincs, meg kellett mutatnom. Ezért keltettek fel korábban, mint kellett volna... Nem tudom, néha az az érzésem, hogy amikor beköltöztem, nem vettem észre a "Bolondokháza" táblát az ajtó mellett...
:))) Tudod, mit csináltam este 10 óra körül? A fiammal végignéztünk nemtudomhányoldalnyi villamost, különös tekintettel a 17-esre, s egyéb személyes ismerősökre...:)
... de most legalább nem izgulok, hogy mitől fáj :) Azért fura egy érzés azokat az MRI képeket nézni, amiket csináltak a kórházban, végülis azt láthatod, amivel azon gondolkodsz, hogy mit is látsz. Filzófiai probléma :))
Masszírozd meg a tarkódat finoman, s közben gondolj valami szépre, vagy vegyél be egy Quarelint...
Együttérzésem.... nekem is nagyon gyakran szokott...
Még jó, hogy most reggel lyukasórám van. Mintha kicsit álmos lennék... De ez csak addig tart, amíg be nem megyek az osztályba a diákok közé, ott egyből feléledek...:)
Alkotás... hát az nem megy parancsszóra, néha én is csak ülök, s várok, néha pedig pl. mosogatás közben beugrik valami.
Hm, most éppen azt bizonygatom magamnak, hogy nincs is annyira szükségem az alvásra... Csak az alkotás, vagy legalábbis az alkotás érzése marad ki, itt ülök megint a netscape előtt :)
Én nagyon szívesen utaznék édesapámhoz (édesanyám sajnos már nincs köztünk), s eszembe sem jutna aludni, amikor mellette vagyok. Sajnos elég ritkán találkozunk, a húgomékkal lakik együtt, ezért aztán ha meglátogatjuk őket, jól együtt van a család, már csak a bátyám hiányzik, aki Sárospatakon él a családjával. Vele még ritkábban hoz össze a sors. Nagyon messze van...
Én is többet aludtam öt óránál: hét és felet, de ez nekem kevés, pláne ahhoz képest, hogy kialvós-nemalkotós hétvégét akartam csinálni. Nem kellett volna hazajönni szüleimhez, nem bírják aludni hagyni az ember :))
Kösz, ez aranyos volt:))
Jól kialudtam magam közben, több, mint 5 órát aludtam! Mindjárt főzök egy jó erős kávét, aztán friss aggyal megpróbálok valami hasznosat csinálni.:) S közben meglesem, milyen lesz ma a reggel ébredése.
