Főleg Európa népeinek genetikai összetételéről, ami történelem során folyamatosan változott szól a topik. A neandervölyiektől kezdve. A történelmi összefüggéseken van a hangsúly.
- a nagylábujj előre húzódik a többi mellé és lépéskor főleg rá támaszkodunk; (a majmok talpa a tenyérhez hasonlit, különálló nagylábujjal);
- a talp felboltozódik s így lépéskor a külső talpél és az ujjak érik a talajt. Mivel a talp felboltozódik egy trapéz jön létre a talaj érintésnél s így a testsúly nem a talp közepére kerül, hanem a trapézra oszlik szét. Ezért nem fárad bele a lábunk a gyaloglásban vagy az álldogálásban, mint ahogy ez a lúdtalpúaknál megtörténik! Náluk a talpbetét emeli meg a talp boltozatot. A majom talp lúdtalp!
- a többi változás szimultán jön létre a lábfejével (boka, térd, csípő, medence alak, gerinc görbületek, mellkas alak, koponya helyzete és illeszkedése, valamint a karok/lábak hossza).
És akkor még egy észrevétel: megvan-e a "time-lapse" és mekkora az a majom láb szerkezet és a hominida (homo) láb szerkezet között? És az elégséges-e az "átfejlődéshez"?
Langyosodik.... A tengert nem tartom jó közegnek a lábfej/talp változás indukálásához. Ha táplálékot keresel benne akkor az inkább a parton van, főleg apálykor, a derékig érőben nincs mért folyamatosan tartózkodj, ha meg úszni kell, akkor meg nem éri a talpad a tengerfeneket. Ha már sós viz akkor is állóvíz, amiben nem merülsz el, de járkálni tudsz benne, mig a szabadon levő karjaiddal eléred a vízinövényzetet, meg tudod fogni a zsákmányt. Eközben a változékonyság következtében beálló új láb jellegek nem veszélyeztetik a lét- és fajfenntartást. Hiszen ez évtizedekre biztosítva kell legyen az ember esetében. Ebben a gazdag élővilágú környezetben az előember fennmaradhatott, mig a lábszerkezete s a többi velejáró annyira nem tökéletesedett, hogy távolabbra is elhagyhatta kétlábon járva a vízi környezetet. Jó hosszú idő telhetett az fix! Viszont magyarázza a leletek hiányát is.
Csányi Vilmos írt egy könyvet a "vízi emberről", amelyben az emberi evolúció egy részét a tengeri életmóddal magyarázza. Anno, egy folyóiratban és egy népszerüsitőben küldött kéziratban, ettől némileg eltérő következtetésekre jutottam! Visszautasították, mivel hogy nincs rá bizonyítékom. Utólag kiderült, hogy mindkettő szerkesztőbizottságának tagja az illető! Mintha neki lenne...-:)
Ha tudnám publikáltam volna, már ha megjelenne ha éppen más meggyőződésre jutnék mint az elfogadott, mert az afrikai származás lobbi ereje rendkivül nagy! Ami biztos, hogy a Homo ág már 2-2,5 millió éve megjelent. A többi homály...leletek hiányában. A probléma az, hogy a fő különbség a Homo-k és a többi Hominida közt a lábszerkezet, ami a folyamatos kétlábon járást lehetővé teszi. No de ilyen láb leletet csak a már Homók-nál találtak, az erre fele vezető úton meg nem! Mintha tényleg a Sziriuszról pottyant volna a Földre! -:)))
Van a biológiának egy ága, (összehasonlító vagyis comparativ anatómia) - az egyik szakterületem - amit sok biológus sem igen kedvel, ergo nem is ismer elég jól, Ez az ami segit megértetni, hogy melyik testrész, szervrendszer, szerv hogyan jött létre az evolúció során s mire való. Enélkül nem érthető az evolúció folyamata! Sajnos, sok elméleti evolúció kutató, vagy geológusból levő paleontológus, genetikus, sejtbiológus, stb. sem otthonos benne s ezért sokat is tévednek a következtetéseikben.
No még egy tévhit! Nincs környezethez való alkalmazkodás (addaptáció), csak beilleszkedés a változó környezeti feltételek közé! Ugyanis, az alkalmazkodás tudatos tevékenységet tételez fel, annak érdekében, hogy egy változásról az élőlény előre tudja, hogy mivel fog járni! Nem tudja, csak azt tapasztalja, hogy mennyiben érinti negatívan. E miatt vagy elszökik, vagy elviseli, vagy elpusztul. Ha szerencséje van akkor az utódai közt megjelennek olyan mutációnak vagy a változékonyságnak köszönhető típusok, amelyek be tudnak illeszkedni az új feltételrendszerbe! S akkor fennmarad, elszaporodik s ez az út egy új fajhoz fog elvezetni. (A generációszám ami alatt ez megtörténik a fajöltő). Az apró rágcsálóknál, sok rovarnál, ne is beszéljünk a baktériumokról, ez igen gyors lehet, mig a nagytermetű állatoknál, amelyek ritkán szaporodnak, hosszú az ivarérettség elérése, ott meg jóval hosszabb idejű. Nos, az emberszabású majmoknál, s pláne az embernél is hosszú az ivarérettségig tartó idő s a vemhesség is.
OK, de az orangután is ázsiai éppen. A csimp meg a gorilla afrikai. De majom - majom mindegyik, mint a karikatúránk. No és a kezünk. Csak a rágcsálóknál van még hasonló, de ők nagyon messzire esnek tőlünk.
A Homo-k már térben is, időben is együtt éltek az Australopithecus-okkal, de nem a leszármazottjuk. Nem ismert az az emberszabású ős akiből az embert levezethetnénk. Ezért sem elfogadható a ránk erőltetett afrikai leszármazás, mivel Eurázsiából is lehetséges, sőt...
Az afrikai származás "szülője" az angol, de Tanzániai születésű antropológus Leakey, majd a családja. Azért kötik az előembert Afrikához, mert a legtöbb maradványt K- és D-Afrikában fedezték fel, szinte beléjük botolva. csak hát ennek az az oka, hogy ez a terület alig változott az utóbbi millió évek alatt s java része száraz magas fennsik, illetve ennek a barlangjai. Ezzel szemben DK-Ázsia egy monszun áztatta terület, ahol a fossziliák igen ritkán fordulnak elő, mivel a nedveség, a humuszsavak elporlasztják a beléjük kerülő csontokat. Nem véletlen, hogy több újabb ősemberi maradvány pont a szintén igen száraz Arab félszigetről ismert. Jellemző, hogy Közép- és Ny- Afrika igencsak szegény (Namibia és É-Afrika kivételével) fossziliákban, szintén az éghajlata miatt.
OK, akkor maradva a küllemnél, amely mégis csak a szemmel látható lenyomata a környezethez történt alkalmazkodásnak. Az emberszabásúakon kívül szimplán nincs más jelölt az unokatestvéri posztra. A gorilla inkább már földjáró, a csimp vegyes, az orangután inkább fákon (mégis a csimpánzhoz vagyunk a legközelebb, 6 millió évvel ezelőtti szétválást mond a tudomány).
No meg számos más állattal! Ez is az egyik hülyítése a népnek! Ugyanis mindössze kb. 1,5%-a a géneknek (sztrukturális gének) az amely azokat a fehérjéket kódolja, amelyek a gerinces test felépitését biztositják s nincs olyan szervünk amely nem lenne meg a majomnál, egérnél vagy a békánál! A többi 89,5% az un. "genom szemét", vagyis szekvencia másolatok, mutációs nyomok s rengeteg "kis gén", amelyek közösen kódolnak valamilyen képességet, hajlamot, stb. de javarészének még ismeretlen a szerepe.
Na de hát mégis csak a majomhoz hasonlítunk leginkább. A csimpánzokkal -- ha jól tudom -- 98%-ban közös a DNS-ünk. És valamilyen fajból ki kellett fejlődnie a Homonak is, ki más jelölt is volna?
No igen, csak hát ezeknél nem elég a szenzációs eredmény elérése, mert fizetned is kell azért hogy megjelenhessen s nem is keveset! S azért is fizetni kell, hogy elolvasd a teljes szöveget s nem csak a sokszor semmitmondó, sőt félrevezető összefoglalót (ld. a "káposztás" cikket!). Az előfizetést rájuk meg kevés intézmény engedheti meg magának, mert salátaként kapod, sok mással egy csomagban!
A búlvárosodás meg meg már Darwin idejében elkezdődött, amikor túlbuzgó hívei a tanait helytelenül egyszerűsítették le a népszerüsítésük érdekében! A legnagyobb közfelháborodást a majomtól való leszármaztatás okozta (ami máig tart! Bezzeg ha az oroszlán vagy az elefánt lenne az ős, sokan még büszkélkednének is vele, de hát a majom.....), viszont szinte mindenki bevette azt a lehetetlenséget, hogy leszállva a fáról az emberős rögtön szaladni kezdett a szavannán! (S kellett volna tudnia is folyamatosan, hiszen a ragadozók őt is megtámadták volna). Csak hát ilyesmi nem történt. Az emberszabású majmok lába nem alkalmas a folyamatos kétlábon állásra és járásra s az ősöknél sem volt másként. Viszont a Homo genus legkorábbi ismert tagjai is a kétlábon való járáshoz már tökéletes testalkattal rendelkeztek! Nem ismer a tudomány olyan leletet amely átmeneti jellegeket mutatna. Ehhez ismerni kell azt az evolúciós törvényszerűséget, hogy a saját környezeti feltételek közt minden élőlény önmagában tökéletes kell legyen, különben nem tud szaporodni s megélni! Nos a legelső Homo egyedek is tökéletesek voltak a maguk nemében. Amit nem tudunk - legfeljebb csak sejthetünk- hogy hol s hogyan váltak azzá, folyamatosan tökéletesedve, de közben fenn is maradva.
Ebben az értelemben ez a fránya 1280 egyedes populáció is igaz lehet, csak nem úgy ahogy tálalják! Nem népeség csökkenésről lehetne ugyanis szó, hanem az akkorig elért teljes emberállományról! De valszeg jóval korábban már mint a 900.000 év! Ugyanis, a magasabbrendű gerinceseknél egy új taxon megjelenése mindig kevés számú egyedből indul el, hiszen a meglévő jellegű egyedektől eltérő változatok mindig a mutációknak és a változékonyságnak köszönhetők. Tehát olyan utódok, amelyekből nem szokott túl sok lenni, csak éppen az új jellegeik következtében a megváltozott környezeti feltételeknek köszönhetően a generációk során elszaporodva domináns típussá válhatnak. S az előember sem képezett ez alól kivételt! .
Csak ez nem verseny, hanem öncélú bűvészkedés a hasznossal szemben! Diszkreditálás. Nálunk is szokásos jelenség, az egyetemeken, a volt akadémiai kutató intézetekben, múzeumokban. Tegnap írtam itt arról a tudományos folyóiratban megjelent marhaságról, hogy 900.000 éve 1280 ember maradt a Földön, a többi meg kihalt! Ehhez adta a nevét jó pár magát kutatónak tartó valaki, meg a folyóirat ami közölte! S mivel az olvasók 90+%-a rég elfelejtette azt amit az iskolában tanult s logikai gondolkodásra sem hajlandó, nyeli mint kacsa a nokedlit!
Ezt nélkülük is megteszi a régészeti növénytan és állattan, illetve azok művelői! Ha tudnád hogy milyen hatalmas kutató tömeg dolgozik pl. az utóbbiban (ICAZ) s állandó kapcsolatban vannak a ZOOARCH-on, keresztül (én is kapom naponta folyamatosan az üzeneteket). S ők fel is használják az adatokat, nem csak szórakozásból vizsgálgatnak ezt vagy azt. Írtam már, túl sok a felesleges genetikus s keresik a ritka "fókákat", hogy igazolják az egzisztenciájuk szükségeségét. Közben számtalanszor felfedezik, újra és újra a spanyol viaszt!
akár 2900 éves is, de mitől olyan nagy szám, hogy volt akkor ilyen vagy olyan növény maradvány benne?
Az a nagy szám, hogy abban a korban, azon a földrajzi területen ezek-és-ezek a növények éltek, minek alapján összevethetjük velük a mai ottani flórát, milyen változásokat indikálnak az eredmények az elmúlt 3000 évben, azok minek lehetnek a következményei, klíma-modell felállítása/korábbiak megerősítése/elvetése. És: hogy égetetlen agyagtéglák potenciális lelőhelyei ilyen maradványoknak, és amelyek meganalizálhatók.
"Másfél milliós csontban nincs szekvenálható genom, töredékben sem."
vs
"Although theoretical models suggest that DNA should survive on this timescale1, the oldest genomic data recovered so far are from a horse specimen dated to 780–560 thousand years ago."
És ott a konkrét hivatkozás:
Allentoft, M. E. et al. The half-life of DNA in bone: measuring decay kinetics in 158 dated fossils.
Proc. R. Soc. Lond. B279, 4724–4733 (2012).
A 780-560 ezer éves lócsontból kivont DNS-ről szóló cikk meg 10 éves.
Tök felesleges folytatnod ezt a kézzel-lábbal való hadakozást az archeogenetika ellen.
Egy nevetséges szélmalom harc az egész!
Pillanat alatt meg lehet találni -- már ha akarja az ember ;-), --, hogy a palota napon szárított téglából készült.
"This 2,900-year-old brick, fashioned from mud and baked in the sun, bears the cuneiform inscription of its ownership by Neo-Assyrian king Ashurnasirpal II. When it cracked during digital scanning in 2020, researchers took the opportunity to sample previously unexposed clay samples from the fracture for ancient DNA.
PHOTOGRAPH BY THE NATIONAL MUSEUM OF DENMARK"
"The opportunity to study the brick, currently in the collections of the National Museum of Denmark, came by accident—it broke while being digitally scanned in 2020" és még király pecsét is volt a téglán.
Itt valami nem stimmel! A vályog tégla lehet akár 2900 éves is, de mitől olyan nagy szám, hogy volt akkor ilyen vagy olyan növény maradvány benne? Hiszen a paleobotanika sokkal régebbről is ismeri ezeket a növényeket, régészeti lelőhelyekről meg a a régészeti növénytan! Lám megint hülyét akarnak csinálni egyes jópipák mindenkiből!
"The brick would have been made primarily of mud collected near the local Tigris river, mixed with material such as chaff or straw, or animal dung. It would have been shaped in a mould before being inscribed with cuneiform script, then left in the sun to dry. The fact that the brick was never burned, but left to dry naturally, would have helped to preserve the genetic material trapped within the clay."
Az biza miből derül ki, hogy nem égetett tégla? Mert az "old clay brick" csak régi téglát jelez! S kötve hiszem, hogy egy királyi palota vályogból épült volna, miközben írásuk már égetett agyag táblákon maradt fenn!
