Paretorius valóban igen termékeny szerző volt, nemcsak több ezer szerzeményét hagyta az utókorra, de mint zenetudos is kiemelkedő volt.
Sokan kétarcuságnak mondják én inkább ugy gondolom hogy széles látokörrel birt, ellenfelei a renesssaince "Lagzi Lajcsi"-jának is titulálják. Hogy miért?
Amúgy a filmben elmondott érdekes sztori, hogy ahová állítólag Luther dobta a tintatartót, mert megjelent neki az ördög, egy nagy tintafolt keletkezett és rendszeresen a természetes kopás miatt újrafestették a foltot :)
Itt mindjárt négy feldolgozása, egy renessaince és három barokk.
A legkorábbi Praetorius feldolgozása. Német reneissance mester. Hozzám legközelebb ez áll. Himnikus és emelkedett. Virtuóz orgona preludiummal indit. A futamok polifoniája zaklatottá teszi az előjátékot, majd a téma bemutatása után a korus megszólalása teszi himnikussá a művet. Ez a mű többi részére is igaz: tenor szóló és kórus váltogatása. Ez utóbbi nagyon jellemzőp Praetorius egyházi műveire.
A második Pachelbel. Közép barokk. Egy szál orgonán szólal meg. Ez ami nekem legkevésbé tetszik. De rendes mestermunka... Annyira nem ragadott meg, nem tom miért... Pedig Pachelbel a legnagyobb barokk szerzük között tartatik számon.
A harmadik pedig késő barokk, Bach feldolgozása. Bach hasonlóan Pachelbelhez, egy szál orgonára dolgozta fel. Nincs semmi vortuozitás benne,. Nyugodt, meghitt, karácsonyi templomi hangulatot áraszt. Szerintem semmi extra. Oda tette ahogy azt kell.
A negyedik szintén Bach, a Magnificat-ban is megszólal. Négy szólamu kórus. Szerintem ez az ami igazán méltó Bachhoz. Ha valaki odafigyel megidézi mindjárt az elején a gregoriánt, utána a végén pedig Paestrina elött rüja le tiszteletét a saját módján.
Igen, a Német-Római Birodalom története a fő váz és ebbe beletartoznak az általad felsorolt országok is, ha történt ott a birodalom szempontjából lényeges esemény.
Nagyon sok német evangélikus ének magyar szöveggel ma már a magyar evangélikus kultúra elválaszthatatlan részévé vált.
Meg kívánom jegyezni, hogy a magyar evangélikus énekeskönyvben a német eredetű énekeken kívül szép számmal találhatóak "echte" magyar, szlovák, cseh (huszita), finn, svéd, norvég, dán és angol eredetű énekek is, de van néhány latin eredetű himnusz és gregorián is, sőt 1-2 francia (genfi kálvinista) zsoltár is. :-)
Persze összeségében a német eredetű réteg a legjelentősebb.
Ezen mondjuk nem csodálkozom, az itteni evangélikusok jelentős része német volt, erdélyi szászok, felvidéki németek, meg aztán a magyar lelkészek is német egyetemeken tanultak.
A karácsonyi magyar evangélikus egyházi énekek közül több is eredetileg német eredetű
.
Ezek közül a két legismertebb a Mennyből jövök most hozzátok (Vom himmel hoch, da komm ich her) és a Kit sok boldog pásztor dicsért.
Az első Luther Márton 15 versszakos karácsonyi himnuszának megzenésítése, míg a másik eredetileg egy 15. századi latin nyelvű kolostori himnusz Csehországból: Quem pastores laudavere.
Ez utóbbinak a reformáció alatt több német nyelvű fordítása keletkezett, a legjobban sikerült és a legidőtállóbb Paul Gerhardt, német lutheránus teológus és költő 1676. évi munkája.
Nézem az első hozzászólást, hogy időben és térben behatárolja-e a topiknyitó mit ért Németországon (csak mert ilyen 1871 jaunárja óta létezik). Helyette csak egy kőbalta van, aztéán egy Archaeopteryx kép is... hmm.......
Az első oldal végén látom az időbeli behatárolódást. 1914.
Szerencsésebb a Német-Rómi Birodalmat érteni, de akkor valóban Ausztria történelme is ide tartozik, Hollandia, Belgium, Csehország történelme, Itália történelme.... sőt a német távolkelet történelme is Marienburg, Königsberg (Kant), Altin (Kopernikusz) is.....
A művész neve Martin Schwarz. Magyarországon mint M.S. mesterként ismert. Mintegy 8 táblaképe maradt fenn..
Amit tudhatunk róla, stilusjegyek alapján Nürnbergben tanult Albrecht Dürernél. Neve fennmaradt a Krakkoi Mária templom mesterei között, a krakkói Mária templom remekmivű oltárának mestere Weit Stoss mellett alkotott. Itt ismerkedhetett meg a Krakkóban gyakran jaró és ottan kiterjedt kapcsolatokkal rendelkező Thurzó Jánossal (Árva várának urával), akinek meghivására készitette le a Selmeczbányán a Mária templom táblaképeit.
foto saját (anno a Nemzeti Galériából). Mária és Erzsébet találkozása, részlet.
Esetleg még annyit tudok hozzátenni, hogy szemben hátul a jobboldali angyalka mellett az Leopold Wilhelm (Lipot Vilmos?) főherceg a nagy műgyűjtő. Ő nem maradhatott le.
