Keresés

Részletes keresés

Aurora11 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 1005
Mi a lézeres hűtés?
Előzmény: TEODOR (1001)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 1004

Egyszer olvastam egy gömbvillámról szóló könyvet,és 86-ban olyan 50 lakos látott gömbvillámot,és azok feléjük közeledet állítólag aztán,a fal mellett elhalad.És elég furcsa szürreális magyarázatott adtak rá,hogy miért alakult ki,hogy hogyan alakulhat ki.hogy négydimenzióból háromdimenzióba kerül ez a valami és a dimenziók között ide-oda közlekedik.Aztán rögtön visszavittem a könyvtárba a könyvet...Ilyenekben nem hiszek.

Hol van az a gömbfelszín? Az elektronok állóhullámainak csomópontjai,mint pozitív töltés hat az a másik elektront,mint részecskét körpályára kényszerít.Aztán,ha kiesnek a rezonanciából akkor egy másik rezonanciaállapotba kerülve kisugározzák az energiakülönbségüket? De,hogy eshetnek ki a rezonanciaállapotból?

Előzmény: Gézoo4 (998)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 1002
Igen, igazad van,  lehet akár az is.. amíg egyet nem "fogunk meg", addig csak modelleket építhetünk ..
Előzmény: TEODOR (1001)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.14 0 0 1001
Teljesen mindegy szerintem , hogy a tulgerjesztés hatására vagy a tul sugárzás hatására lesz instabil az elektron pája, amióta megcsinálták a lézeres hűtést azóta nem csodálkozok semmin. Lehet hogy a gömbvillámban a folyamat forditotja a lézeres hűtésnek.
Előzmény: Gézoo4 (1000)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 1000

Nem, hanem éppen az ellenkezőjéről van szó.

 

  Tulajdonképpen egy "túlméretezett"  's' elektronhéj, ill koncentrikus héjak csoportja.

 

 

Előzmény: TEODOR (999)
TEODOR Creative Commons License 2008.03.14 0 0 999

Ha ezt jól értem akkor azt akarod sugalmazni, hogy a gömbvillámnmem más mint tulgerjesztett anyag amiben tiltott pályákon van az elektron.

Vagyis a tulgerjesztés miatt oszcilál az elektronmozgása két pálya között.

Előzmény: Gézoo4 (998)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 998

Szia!

 

  Szóval kezdjem azzal ami nekem sem megy jól.  A "hogy lehet felírni?"

Nos, ezt egy matematikus barátom "követte el" nagyjából értettem, de az most kevés lenne ahhoz, hogy helyesen leírjam.

 

   A lényeg magyjából az, hogy  figyelembe véve a relativisztikus hatásokat,

idő, távolság, és a fotonok fix terjedési sebessége, akkor egy álóhullámot,

ill. annak egész számú többszörösét felfektetve egy gömbfelszínre,

   -és itt az érdekes rész -  a csomópontok mint álló púlusokként "működnek"

amik a másik elektronra úgy hatnak, mintha lenne jelen pozítív töltés..

   Mindemellett az elektron által keltett mágneses tér pontosan olyan irányú és alakú,  ami a másik elektront ugyanerre a körpályára kényszeríti..

  És az a legszebb az egészben, hogy ez kölcsönösen érvényes a másik elektron szempontjából is. 

   Vagyis amíg a frekvencia a rezonancia feltételek között marad, fennáll a gömbhéj,

ha nem akkor "összeugrik" a következű rezonáns héjra az elektronpár.

   Közben a két héj közötti energiát lesugározza.

 

    Ami azért nagyon érdekes, mert sok elektron, sok koncentrikus gömbhéja esetén

folyamatosan világító gömböt kellene látnunk, határozatlan körvonallal a

függvények szerint..

 

   És a megfigyelések szerint egy gömbvillám hogyan is néz ki?

Előzmény: Aurora11 (990)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 997

Szia!

     Ez kedves Tőled! Köszönöm! ( Remélem az okosok nevében.. vagy helyett ?)

Előzmény: Törölt nick (989)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 996

"Az alagúthatással kicserélődő bozonok(virtuális bozonok) okozzák a rájuk jellemző kölcsönhatást,az ő negatív enenriájuk összege,a kölcsönhatásuk kötött potenciális eneriája."

 

a bozonok megfelelő részcskék közötti kölcsönhatást közvetíti.A részeckék között kialakuló kölcsönhatásnak a kötött negatív energiájú potenciálja,az általuk cserélgetett virtuális bozonok negatív eneriájuk összege.A bozonok ilyenkor csak alagúteffektussal tud átjutni a két részecske között,mert nincs elég energiájuk,hogy átlépjenek az egyik részecskétől a másikig.De tudnak alagutazni,ami amiatt van,hogy van esély arra,hogy egyszer valamekorra eséllyel egyszer minden bozon negatív energiával rendelkezhet,amikor átsziárognak a memászhatatlan(túl magas) potenciálfalon.Ez nem lenne lehetséges a klasszikus mechanika billiárdgolyóival,ott nincs értelme annak,hogy egy testnek teljes negatív energiája legyen.

Előzmény: Aurora11 (994)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 995
Bocsi a kérdőjelet,csak még korán van!:)
Előzmény: Aurora11 (994)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 994

Szia Astroján?

 

Az alaúthatáson éppen áteső részecske a virtuális részecske.Ennek komplex az impulzusa,és ebből következően negatív az eneriája.Az alagúthatással kicserélődő bozonok(virtuális bozonok) okozzák a rájuk jellemző kölcsönhatást,az ő negatív enenriájuk összege,a kölcsönhatásuk kötött potenciális eneriája.

Van sík,a térben a testnek a felülete,és mint matematikai foalom.Ilyen alapon van szakasz és pont is.

Szerintem a téridő görbülete egy matematikai konstrukció,a képletek olyanok,hogy szemléltető képként lehet használni a deformációnak kitett testek görbületi tenzorát.Az általános reelativitáselméletben a geometriai szemlélet egy nagyon hasznos seédeszköz.De nem arra gondolnak szerintem,hogy a háromdimenziós tér maga görbült.A téridő görbült,de annak nincs köze ahétköznapi értelemben használt 3D-s térhez.

Nem tudod a térből az anyaot kivenni.Az alagúthatás egy fajta korrrekció szerintem,hogy a részecskés szemlélet ellentmondásos pontját ezzel feloldjuk.Ugyanis egy makroszkópikus részecske nem mehet át olyan potenciáláton,ami nagyobb potenciálú,mint a részecske mozgási eneriája.De a részecskekép egy leírási modell,ami csak annyit fejez ki,hogy diszkrét az energia.

Előzmény: Astrojan (992)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.14 0 0 993
"A semleges uránatom hullámföüggvénye 36 dimenziós.Azaz,hogy a Schrödinger egyenlet ilyen sokdimenziós hullámfüggvények körében sokdimenziós Laplace-operátorral rendelkezik.Nem nagyon találnak rá analitikus megoldást.

Csak akkor lenne,ha szét lehetne csatolni a dimenziókat."

 

A semleges uránatom elektronfelhőjének hullámfüvénye 4 szer 92=368 dimenziós.

A kémikusok szokták szétcsatolni a dimenziókat,amikor  az elektronokat az elektronhéjban egymástól függetlenül írják le és megkülönböztetik,hogy az egyik pl. az 1s1/2,a másik 3d -1/2 elektron.Ezek óriásmolekulák konjugált vagy aromás kötéseinél egész jó közelítés,de egyáltalán nem analitikus a leírás.

Előzmény: Aurora11 (991)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.14 0 0 992
Én megelégszem annyival, hogy anyag, tér, idő, alagúthatás.

Aha. És a téridő ? És a virtuális fotonok meg részecskék ? Az nincs ?

Akkor sík is létezik ? És ha a tér nem anyag akkor mitől rugalmas ? (Ha kiveszem belőle az anyagot akkor visszatér az eredeti görbeségébe, tehát rugalmas a semmi)

Ha az összes anyagot kiveszem a térből akkor marad az idő meg az alagúthatás ????

stb, stb
Előzmény: Aurora11 (980)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 991

Hiperfinom szerkezetnél csak az alapállapotott bontják négy felé,a gerjesztett állapotok felhasadását elhanyagolják.Az alapállapot néy állapota figyelembe veszi a proton és az elektron spinjének az egymásra vonatkozó kölcsönhatását.A gerjesztett energiaszintek maradnak a régiben ebben a közelítő leírásban.

Az alapállapot négy felhasadt szintjeit,mint bázisvektorokat így jelölik:

1. bra(elektron spin fel,proton spin fel)

2. bra(elektron spin fel,proton spin le)

3. bra(elektron spin le,proton spin fel)

4. bra(elektron spin fel,proton spin le)

 

Ha egy fotonok interferenciáját jellemzzük,négy dimenziós hullámfüggvényünk van stacionárius esetben:

bra(x-impulzus,y-impulzus,z-impulzus,spin fel(vagy le))

 

Különböző mozgásállapotú és spinállapotú fotonok eltérő bázisvektoroknak feleltethető meg,aminek lineáris kombinációja a teljes állapot,ami ebben a példában a fénysugárról készült színkép.

 

Úgyaníy jellemzhető az elektronok interferenciája is.A bázisvektorok a különböző mozgásállapotú és spinállapotú elektronoknak felelnek meg,és azoknak a lineáris kombinációja az a teljes állapot,ami ebben a példában a színkép.

 

Mi történik ha egy fényképező lemezen vizsgálunk egyszerre fény-és elektroninterferenciáját?

 

Több dimenziós hullámfüggvények körében zajlik le az interferencia.

 

bra(foton px ,foton py ,foton pz ,foton spinírány ;elektron px ,elektron py ,elektron  pz ,elektron spinírány).Ez nyolc dimenziós hullámfüggvény.A foton és elektron együttes mozgás és spinállapotukkal lehet jellemezni azokat a magasabb dimenziós bázisvektorokat,amiknek a lineáris kombinációja adja a teljes állapotot,ami a foton-elektron együttes színképe.Ebből nem lehet szétválasztani,hogy melyik színképrészletek tartoznak a fotonhoz,és melyik részletek tartoznak az elektronhoz.Mert ilyenkor nincs már külön elektron és foton,hanem a magasab dimenzióban létező foton-elektron részecske.Ez az összefonódás.

Ugyanígy többdimenzióban kell kezelni a többelekront tartalmazó atomi rendszereket,nem lehet külön szeparálni az egyes elektronok hatását.Egyetlen közös magasabb dimenziós hullámfüggvény jellemzi az atomot,nem pedig a különböző elektronok hullámfüggvényeit kell összerakni négydimenzióban.Stacionárius állapotban egy n elektront tartalmazó elektron hullámfüggvénye 4n dimenzióban.A semleges uránatom hullámföüggvénye 36 dimenziós.Azaz,hogy a Schrödinger egyenlet ilyen sokdimenziós hullámfüggvények körében sokdimenziós Laplace-operátorral rendelkezik.Nem nagyon találnak rá analitikus megoldást.

Csak akkor lenne,ha szét lehetne csatolni a dimenziókat.

 

 

 

 

Előzmény: Aurora11 (990)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 990

Jó többet nem írok dőlt betükkel.:)

 

"Húú Te! Nehogy megilletődj már.. "Azér mertem.." Merjed.. Komolyan írtam, hogy mindig merjed.. beszélgetünk, és itt mindenkit megillet a tévedés joga.

  Sőt! Külön jó minden tévedés, mert általában egybevág mások "tévedéseivel"

így akijavításo sokaknak hasznos."

 

Örülök,hogy így van,mert többet nem esik bele az ember ilyen tévedésekbe.Jó,hogy kijavítotók,mert így megtudom,mit tudok jól és mit rosszul.

 

"A másik kevésbé ismert,  hogy ha megnézzük a Schrödinger egyenleteket

két elektronra közös gömbhéjon,  akkor bizony hullámhossz sorozatokat kapunk amik az adott gömbhélyt befutó elektronok esetén a de Broglie hullámhosszakkal megegyezik."

 

És hogy lehet,hogy két elektronra kiszámolni a hullámhossz sorozatokat,ha közös gömbhéj on vannak? Még  több elektronra,hogy számolták ki?Hidrogénatomra tudom,hogy Lauerre-polinom szor gömbfüggvény.Ez a  rekurziós összefüügésből jön ki,és abból a trükkből,hogy a hatványsorfejtésnél végtelen sorfejtésre,csak azt a megoldást adjuk meg,ami egy an tagtól kezdve csak nulla legyen.Az amúgy exponenciális hullámfüggvény helyett,polinomunk lesz. Az  exponenciális függvény,ha r tart végtelenhez akkor elszáll a végtelenbe,ami nem felel meg annak,hogy a hullámfüggvény abszolutérték négyzetének hely szerinti integrélja egy legyen.Viszont a polinom megoldást,ami csak diszkrét hullámfüggvényekre teljesül,he r tart végtelenhez,akkor a hullámfüggvény nullához tart . S zóval figyelembe veszi azt,hoy fizikai meoldás lehessen.Még a hiperfinom szerkezet leírását,és a Zeemann-effektust ismerem.

Több elektronos rendszereknél nem tudom mit csinálnak...mi a kapcsolat a többelektronos elektronhéjnak a de Broglie hullámokhoz.És miért szünteti meg a gömbvillámok misztikus tulajdonsáát?

 

Előzmény: Gézoo4 (987)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.13 0 0 989
Kedv az volna, főleg az idő az, ami hiányzik. No meg sajnos a tudásom sem akkora, mint a lelkesedésem.
De szívesen "hallgatok" okos embereket :)
Előzmény: Gézoo4 (985)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 988

Ez a fránya gépelés..

 

  helyesen: "így a kijavítása sokak számára.."

Előzmény: Gézoo4 (987)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 987

    Húú Te! Nehogy megilletődj már.. "Azér mertem.." Merjed.. Komolyan írtam, hogy mindig merjed.. beszélgetünk, és itt mindenkit megillet a tévedés joga.

  Sőt! Külön jó minden tévedés, mert általában egybevág mások "tévedéseivel"

így akijavításo sokaknak hasznos.

 

   Különben is! Szuper az amit írtál. Bár az én monitoromon a dőlt betűk nagyon nehezen olvashatók, de megérte a szemmeresztgetés.

 

    Mondjuk a kvantáltsághoz két gondolatot említenék, az egyik ismerteb: Plank

ill. Pauli nevéhez fűződik.  Az atomok elektronfelhiből csak szigorú kvantáltságú

fotonok léphetnek ki.  Schrödinger ennek ismeretében dolgozott.

   A másik kevésbé ismert,  hogy ha megnézzük a Schrödinger egyenleteket

két elektronra közös gömbhéjon,  akkor bizony hullámhossz sorozatokat kapunk amik az adott gömbhélyt befutó elektronok esetén a de Broglie hullámhosszakkal megegyezik.

   Aminek két következménye lehet, az egyik az az, hogy értelmezi a Pauli féle sorozatokat,  a másik pedig elveszi a gömbvillámok misztikumát, mert ugyanez

makro méretekben, nagyon nagy számú elektron esetében is érvényes.. 

  

Előzmény: Aurora11 (986)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 986

Csak azért mertem összehozni a részecskeképet,meg a hullámképet,mert szerintem mindkettő ugyanazon tulajdonságuk miatt alkalmazható.

Van az,hogy -i szer hvonás d(pszi(r,t))/dt=H szor pszi(r,t) Schrödinger-egyenlet. Ebben a differneciál operátorok hatnak a pszi(r,t) függvényre. A megoldás folytonos,az a kérdés,hogy miért kvantált mégis a kvantummechanika? Azért,mert igaz,hogy folytonosan sok pszi függvény teljesíti ezt a differenciálegyenletet,de ha felrajzoljuk pszi-t r függvényében,akkor legtöbbször a végtelen nagy r-t nézve szinte mindegyik elszáll a végtelenbe. Csak diszkrét sok pszi nem száll el a végtelenbe,és csak ezek teljesítik azt a feltételt,hogy a pszi abszolutérték négyzetének teljes r-re vett integrálja 1-et adjon. Ez a normálási feltétel.

Ha megnézed a makroszkópikus világban egy golyónak(ami a részecskemodellben fordul elő) kvantált az anyaga,körülhatárolt térrészben fordul elő. Sok azonos típusú golyókat jellemezheted a számuk szerint,a golyók összeségéből álló anyagnak a tömege csak kvantált értéket vehet fel,ami M(golyókból álló anyaghalmaz tömege)="golyók száma" szor  "egy golyó tömege". A golyók készítőit azzal bízták meg,hogy az adott alapanyagból szigorúan egyforma golyókat kell készíteniük. Az ügyetlen golyókészítők félresikerült golyóit rostára rakják,ez egyfajta határfeltétel.

A makroszkópikus világban megfigyelhető hullámok is kvantáltak,mert mondjuk az állóhullámokat jellemezheted azzal,hogy egy sípban,hány periódusnyi hullám helyezkedik el. Hogy egy egészhullámnak,vagy félegész hullának be kell férni egy hangszerbe,mint rezonátorba,a surlódás okozta határfeltételek miatt van. Olyan hullám aminek amplitudója nem csökken le azon a helyen ahol a többi helyhez képest sokkal nagyobb a surlódás,vagy nem nő meg az amplitudója olyan helyen ahol a többi helyhez képest kisebb a surlódás,azokat a természet rostára rakja,nem alakulhat ezért ki,nem jöhet létre folytonosan sokféle hullámhosszú hang létre egy rezonátorban,csak diszkrét sok(Fourier-tétel). Szóval ez is egy határfeltétel.

Mindkét modellt lehet alkalmazni a kvantummechanikában,mert ugyanúgy a határfeltételek miatt rendelkeznek a diszkrét tulajdonságaikkal.

De szerintem mindey,hogy melyik modellt alkalmazzuk,mert mindegyik illeszkedik arra a jelenségre,hogy a Schrödinger-egyenlet kontinuumsok pszi fügvény-megoldásai közül csak megszámlálhatóan sok pszi füvény nem szűrődik ki,amikre igaz,hogy ha r tart végtelenhez akkor pszi(r) tart nullához. Ez egy határfeltétel. A golyóknak és a makroszkópikus hullámoknak a kvantáltságát is határfeltételek okozzák. Szóval a két modell alkalmazása a mikrovilágban lefolyó jelensége körében,pusztán egy hasonlat.

Előzmény: Gézoo4 (984)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 985

Szia Kedves Lady Morrigan!

 

     Nagyon kedves az aggodalmad. Örülök a védelmezői jelenlétednek is.

Az is megtisztelő, hogy Lady létedre érdekel a tudomány.

 

    Annak még jobban örülnék, ha bekapcsolódnál a beszélgetésekbe is.

Van kedved?

Előzmény: Törölt nick (983)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 984

Szia!

 

  Pedig egyszerű!  Gondolj csak bele a síma vagy akár a hullámzó víztükörről

is azt látjuk, hogy síma vagy éppen hullámzik, pedig tudjuk, hogy molekulák

sokaságai egyettesen okozzák ezt a tapasztalatot..

 

  Sőt azt is tudod, hogy az a felszíni molekula amit az egyik pillanatban láthatsz, lehet, hogy csak évmilliók múlve lesz újra a felszínen, hanem helyette a társait látod ott pillanatról pillanatra.

 

   Ilyen a fény és minden elektromágnesesnek nevezett fotonáramlás is..

 

   Az összegét, eredőjét látjuk, ami az eszközeinkben pontosan olyan változásokat okoz, mintha egy vezetéken vezettük volna oda..

 

   Nem csoda, ha Maxwell-t és a kortársait abba a tévhitbe sodorta, hogy akkor a sugárzást is vezeti valamiféle láthatatlan vezető anyag..

 

  De mi már tudjuk, hogy fotonok áramlása.. és az áramlás változásait a forrás elektronok változásai és a detektor elektronjainak változásai együttesen

okozzák..

 

   Vagyis nem csak az egyik, nem csak a másik, hanem minden egyes elektron hatással van a fotonokkal közvetített hatásokra amiket mérünk, látunk, tapasztalunk.

 

Előzmény: Aurora11 (981)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.13 0 0 983
A múltkor azzal kezdtem, hogy nem vagyok moderátor. Most azzal kell folytatnom, hogy azért ismerek párat. Kérlek, ha másért nem, legalább a tudomány iránti tiszteletből viselkedj tudóshoz méltóan.
Előzmény: Törölt nick (971)
Törölt nick Creative Commons License 2008.03.13 0 0 982
Nem téged védtelek, csak a topicot.
Kösz, neked is.
Előzmény: Aurora11 (970)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 981

Szia Gézoo4!

 

Jó,csak régebben egy könyvben megfeleltetéseket láttam,hogy a részecskének mi felelhet meg a hullámmodellben.De ez csak sarkított dolo,de szemléletesnek találtam.De akkor máskor leírom,hogy hullámképet vagy részecskeképet használok.Vagy szóljatok,hogy miben legyek....

Előzmény: Gézoo4 (979)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 980

Szia Astrojan!

 

Én megelékszem anyival,hogy anyag,tér,idő,alagúthatás.

Előzmény: Astrojan (977)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 979

Szia!

 

  Nagyon helyes! Mindegyiket arra alkalmazzuk amire értelmesen alkalmazhatók.

Előzmény: Aurora11 (974)
Gézoo4 Creative Commons License 2008.03.13 0 0 978

Szia!

        Nen értelek.  A megfeleltethető, arányosítható miért nem mindegy számodra ?

Előzmény: Törölt nick (965)
Astrojan Creative Commons License 2008.03.13 0 0 977

Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem.

 

Rendben akkor tisztázzuk, mi van még a Világegyetemben az anyagon kívül ?

 

Pl. ilyenek: virtuális anyag, tér, idő, téridő, időtér, görbeség, távolság, magasság, térfogat, tükörkép, geometria, számtan, történelem, szín, szag, szellemek, istenek, manók, angyalok,

mi jöhet még ?

 

 

Előzmény: Aurora11 (976)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 976
 

"A jelenséget nem, egy jelenség az nem anyag, hanem anyagi tulajdonság ahol csak az anyag létezik fizikailag, a valóságban. Tehát a jelenség csak mint fogalom létezik a fejünkben.

 

Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem. Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek."

 

De ha az anyag egy zárt térfogatban van akkor ha hanghullámok terjednek benne,akkor állóhullámok alakulnak ki benne .Ennek hullámhossza függ,a zárt térfogatától. Ilyen állóhullámokat kitudnak mérni a háttérsugárzásból,amik nem jöhettek volna létre,ha nem véges méretű lett volna az Univerzum. Jó tegyük fel,hogy csak az anyagot veszed fizikai létezőnek. De ha az anyagban terjedő hanghullámokat észlelni tudod,és megméred a hullámhosszúkat,akkor tapasztalni tudod,hogy mekkora térfogatban van az anyag.

A mért hanghullámok hullámhossza arról árulkodik,hogy valaha a Világegyetem atomnyi méretű volt. Az atomnyi méret a hanghullámok rezonátora volt. Az akkori anyagban olyan kvantumnyüzsgések okozták a hang-állóhullámokat,amik a mikrovilában mindig fellépnek. Ez okozta az atomnyi méretű Világegyetemben levő anyag inhomogenitását,amit később felfujt az infláció,és elkezdődhetet az első galaxisok összehuzódása. Ha nem lettek volna ezek a hanghullámok,akkor az anyag az infláció után is tökéletesen homogén maradt volna és nem alakultak volna ki galaxisok és aztán csillagok.

Szóval,ha tudsz észlelni  hanghullámokat,akkor fizikai létező lehet számodra a térfogat is.

"Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek."

Igen,de ilyen alapon anyagot sem kéne létezőnek venned,ha nem tudsz tömeget,sűrűséget stb mérni.

Ha valakinek valamikor átmenetileg valahogy minden érzékszervét kikapcsolnák,akkor azt mondhatná,hogy a semmiben van,az anyag sem létezik számára,ő nem tudja érzékelni,minek az.

Előzmény: Aurora11 (975)
Aurora11 Creative Commons License 2008.03.12 0 0 975

"A jelenséget nem, egy jelenség az nem anyag, hanem anyagi tulajdonság ahol csak az anyag létezik fizikailag, a valóságban. Tehát a jelenség csak mint fogalom létezik a fejünkben.

 

Az Univerzumban csak anyag létezik, más nem. Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek."

 

De ha az anyag egy zárt térfogatban akkor ha hanghullámok terjednek benne,akkor állóhullámok alakulnak ki benne.Ennek hullámhossza függ,a zárt térfogatától.Ilyen állóhullámokat ki tudnak mérni a háttérsugárzásból,amik nem jöhettek volna létre,ha nem véges méretű lett volna az Univerzum.Jó tegyük fel,hogy csak az anyagot veszed fizikai létezőnek.De ha az anyagban terjedő hanghullámokat észlelni tudod,és megméred a hullámhosszúkat,akkor tapasztalni tudod,hogy mekkora térfoatban van az anyag.

A mért hanghullámok hullámhossza arról árulkodik,hogy valaha a Világegyetem atomnyi méretű volt.Az atomnyi méret a hanghullámok rezonátora volt.Az akkori anyagban olyan kvantumnyüzsgések okozták a hang-állóhullámokat,amik a mikrovilában mindig fellépnek.Ez okozta az atomnyi méretű Világegyetemben levő anyag inhomoenitását,amit később felfujt az infláció,és elkezdődhetet az első galaxisok összehuzódása.Ha nem lettek volna ezek a hanhullámok,akkor az anyag az infláció után is tökéletesen inhomogén maradt volna és nem alakultak volna ki galaxisok és aztán csillagok.

Szóval,ha tudsz észlelni tudod a hanghullámokat,akkor fizikai létező lehet számodra a térfogat is.

"Az Univerzumot nem tölti ki szeretet, gyűlölet, hatalomvágy, pénzéhség. Ezeket a fogalmakat is le lehet írni de ettől még fizikailag nem léteznek."

Igen,de ilyen alapon anyagot sem kéne létezőnek venned,ha nem tudsz tömeget,sűrűséget stb mérni.

Ha valakinek semmilyen valamikor átmenetileg valahogy minden érzékszervét kikapcsolná,akkor azt mondhatná,hogy a semmiben van az anyag sem létezik számára,ő nem tudja érzékelni,minek az.

Előzmény: Astrojan (952)

Ha kedveled azért, ha nem azért nyomj egy lájkot a Fórumért!