Dániel könyvét még ma is bíráljátok, és aszongyátok, hogy történelmileg megbízhatatlan, mivel említi a méd Dáriust, aki szerintetek sohasem létezett. Nem tanultatok Bélsazár esetéből? Miért vagytok ennyire önteltek, miért nem vagytok kicsit szerényebbek? A tudomány igaz tisztelője alázatos, és nem olyan magabiztos, mint ti...
"A szenvedélyben apjàra ütö Salamon...több, mint egyezer àgyast tartott."
Elég frusztrált egy alak vagy Te, Rufika. Te nem azért nem tartasz "több, mint ezer ágyast", mert erkölcsösebb lennél Salámonnál, hanem azért, mert nincs rá lehetőséged. Ha lenne rá lehetőséged, tán még kétezer ágyast is tartanál...
Annak idején kétségbevonták a hettiták létezését. Aszonták, hogy ilyen nép soha nem is létezett, csak a mesés Biblia kitalácziója. Ma penig világhírű egyetemeken találhatók hettitológiai tanszékek...
És az, hogy a Biblia "jobban tudott" egy 2500 évvel ezelőtti valamit, mint a tudomány akkori állása, mennyiben cáfolja, hogy a Bibliát akkor élt emberek írták?
"A Kànaànban is jàrt Herodotos aki Kr.e. 445-ben az athéni tanàcs elött fölolvasta történetiràsàt, nem emliti a zsidokat."
Hérodotosz, Xenophon és (ha jól emlékszem Beroszosz) Bélsazárt sem említik meg, ám a Biblia szerint uralkodóként ő tartózkodott Babilon utolsó órájában a városban. Természetesen ti ezért gúnyoltátok a Bibliát, mondván, hogy a fönti nagy történetírók Babilon utolsó uralkodójaként Nabonidészt nevezik meg, s Bélsazárról említést sem tesznek, vagyis a Biblia történelmileg megbízhatatlan mesekönyv. Nagy volt ám a riadalmatok, amikor előkerültek agyagtáblák, mik egyértelműen megnevezték Bélsazárt, ám ekkor sem ismertétek el önhittségeteket, hanem azt állítottátok, hogy csupán gyermek volt Bélsazár (azelőtt még a létezését is kétségbevontátok), s nem felnőtt, amiként a bibliai bezsámolóban szerepel. Újabb agyagtáblák tisztázták, hogy Bélsazár felnőtt volt, erre kitaláltátok, hogy nem volt király ((azelőtt még a létezését is kétségbevontátok). Újabb agyagtáblák tisztázták ezt a kérdést is: Nabonidész, Babilon utolsó uralkodója fiára, Bélsazárra bízta Babilon kormányzását, amolyan társuralkodóként. De ti továbbra is hazudjátok világszerte lexikonokban, enciklopediákban, hogy a Biblia történelmileg hiteltelen, noha Dániel könyve annyira pontos volt, hogy azt is följegyezte, hogy Bélsazár (aki szerintetek nem is létezett) jutalmul Dániel prófétának a harmadik helyet ajánlotta föl. Miért a harmadikat? Most már tudjuk: mert az első kettő (apa és fia) foglalt volt. Erről a fenti nagy történetírók semmit sem szólnak, ám a Biblia ebben is hitelesnek bizonyult, ti pedig szeretitek és szóljátok a hazugságot továbbra is, de jutalmatok sem marad el...
"Azt a területet abban az idöben homogén turàni népek laktàk a Biblia Enciklopédia szerint is, melyben a Jebezeusokat és hittitàkat <turàniaknak> mondja. "
Melik enciklopédia? Kiadás helye, éve, szerkesztője...?
Persze az se piskóta, amikor a turáni I. András fellázítja a pogány magyarokat a katolikus egyházfiak ellen, és segítségükkel hatalomra kerül, majd kivégezteti őket, amiért fellázadtak az egyház ellen...
"legkéjesebb kalkulàcioja a turàni hittita Uriàs agyonverettetése volt, hogy gyönyörü feleségét megeröszakolhassa..."
Butaság. Már rég kamatyolt vele, csak teherbe esett, és ezért gyilkoltatta meg orvul Uriást, nehogy kiderüljön. Aljasság volt, nem is tagadja a Biblia:
Az mindegy, hogy melyik vàltozatot hasznàltam. Ha elolvastad volna az iràst, làttad volna, hogy elôször volt Urusolyma, majd lett belöle a görögös (Macedon Sàndor àltali) Hierosolyma és abbol Jeruzsàlem.
Szerinted Jeruzsàlem magyarul van? Mit jelent ? (magyar etymologiàval kérem a magyaràzatot !)
folyt. Dàvid a szisztémàt habiru (=kavart) hasznàlatra alakitotta. Központositotta a kiràlyi és egyhàzi hatalmat, a Sion-Cion-i istentiszteletet a kiràlyt àllitotta a középpontba, aki többé nemcsak hivatalnok hanem az Isten és nemzet közötti kapcsolat közvetitöje is. A koràbbi idökben Sechemben és màshol az Isten és nép között a törzsfök közvetitettek. Ezt tanulta el Mozes a kenita (= turàni - James Biblia) Jethrotol. A jebuzita kultusz vagyis hatalomközpontositàs àtvételével Dàvid uj istentiszteleti formàt adott a zsidoknak. Yahwet tette az istenségek fölé. Yahweh a vilàgteremtö, a nemzetek ura, kiràlysàgok alapitoja és Sion/Cion a vàlasztott kiràly, a fölkent Dàvid széke. Yahveh is a Zionon tronolt és az ö kiràlya Dàvid a jobb keze felöl ült. A jebuzitai papkiràlysàg törvényeinek és szokàsainak héberre korcsositàsa megengedte Dàvidnak, hogy egy szereg elsö- és màsodlagos feleséget tarthasson (Sàmuel 2. K. 5:10) és legkéjesebb kalkulàcioja a turàni hittita Uriàs agyonverettetése volt, hogy gyönyörü feleségét megeröszakolhassa...Dàvid egyik fia, a hittita Bethsabatol született Salamon volt a zsidosàg legbölcsebb uralkodoja. A szenvedélyben apjàra ütö Salamon...több, mint egyezer àgyast tartott. Az östuràni jebuzeusok ösi hitvilàgànak és àllamrenszerének elzsidositàsa utàn a Szent Vàros Urusolyma és Dàvid a vàrt Messiàs prototipusa lett...ilyenformàn a nép a késöbbi idökben a Dàvid-hàzbol vàrta a megvàlto jövetelét...Stb...
Ha màr fölhoztàtok Hierosolyma kérdését, ezzel kapcs. talàltam egy érdekes iràst egy bizonyos Szatmàri I. tollàbol. Idézem:
A babyloni szöveggel irt és az egyiptomi Tel Amarna tàbla papkiràlya ABD-KHIBA, olvashato ABH HIBA-nak is, azonban Hommel (idézi Smithet: Jerus, II. 14, u 7) ARAD CSIBA-nak olvassa. Zimmer (ZA, 1891, 246) szerint olvashato: ABD TABA-nak is. (Arad személynév is volt a Metafizikai Biblia Szotàr 58.szerint, mint Arvad is) Ma egyik izraeli kabinet-tag neve Arvad... Az URUSOLYMA-i papkiràly IV. Amenophisnak igy mutatkozik be: "Sem atyàm, sem anyàm àllitott erre a helyre; a kiràly hatalmas karja alapitott engem az atyàm hàzàba" (102. levél a berlini kollekcioban). ARAD CSABA tisztségét szàrmazàs utjàn örökölte. Ezt a Bibliàban ugy magyaràzzàk, hogy <sem atyja sem anyja> nem volt. Melkizedek szàrmazàsi hovatartozàsànak még a következtethetöségét is kizàrjàk. Ennél a pontnàl az International Standard Biblia Enciklopédia fölteszi az ilyen müben szokatlan kérdést: "Az otestamentum összes szereplöi közül miért egyedül Melkizedekröl tanitanak eképpen?" Mert mint ahogyan a melkizedeki méltosàghoz hasonlo kiràly és napkultusz föpapja Arad Csaba vagy Arad Saba nemzetbeliségét a neve és törzse jelzik, az ugyanabban a vàrosban, URUSOLYM-ban hàromszàz év elött élt Melkizedek neve és némzetsége is ismert volt és valoszinüleg az ô kasztjàbol öröklôdött Arad Csaba méltosàga, kivàltsàga <az ö atyja hàzàban>. Azt a területet abban az idöben homogén turàni népek laktàk a Biblia Enciklopédia szerint is, melyben a Jebezeusokat és hittitàkat <turàniaknak> mondja. A Kr. e. 3.800-ban alapitott Urusolymot az Egyiptombol kivonulo hikszoszok Urusolyma néven eröddé alakitottàk, irja Flavius. (hikszosz = hys-Kos, gis-KUS; kiràlyi szittyàk, Kosiak.) Az eredeti SOLYMA elé Nagy Sàndor idejében irtàk a "Hiero" (szent) nevet, ugy lett belöle Hierosolyma s abbol Jeruzsàlem. A hikszoszok ragozo nyelven beszéltek. A Del-Kànaàni Juda törzs lakterületét Kr. e. 600-ig KOS-nak nevezték...Jebuzeusok, hittitàk, a Harànt alapito Hurok, ragozo nyelvet beszéltek, turàniak voltak a James Biblia magyaràzo szotàra szerint is. A Kànaànban is jàrt Herodotos aki Kr.e. 445-ben az athéni tanàcs elött fölolvasta történetiràsàt, nem emliti a zsidokat. Firduzi irja a Shah-Namàban, hogy a "turàniak szönyegeikbe félholdat és kosfejet szönek, diszmenetekben pedig kék zàszlokat visznek, melyet a félhold ékesit és fejedelmük tronjànak làbait is KOS-fejek diszitik", csakugy, mint némelyik fàrao tronszékét. Az àllamalkoto kosiak településeiknek "mindenütt KOS vagy HOVILAG nevet adtak. Ahàny ilyen KOS, KUS vagy HAVILAH-t talàlunk a bibliai földrajzban, mindenüt ott talàljuk a CSABA nevü fövàrost is", éspedig Szudàntol Tibetig vagy Amerikàig. "Aznban a szemitàk, mivel nyelvük a "cs" hangot nem ismeri, SABA-nak vagy SEBA-nak irnak. Az egyik havilah fövàrosa BIRES SEBA (Beershiba) nevet visel ami Csaba Fiat jelent, nem <eskü utjàt>, mint a teologusok hinni akarjàk". A Metafizikai Biblia Szotàr szerint KOSI kiràlyok uralkodtak Mezopotàmiàban is. Dàvid Urusolymàt nehéz harcok àràn csak Kr.e. 1047-ben foglalta el és a szent vàrost fövàrosàvà tette. Kr. e. 1043-ban a frigylàdàjukat is odaviteti Kirjeth-jearimbol. A Sion-hegyi Araunahi szérüskertben templomépitést tervez de a következö évben Kr.e. 1017-ben hetven éves koràban meghalt. Urusolyma elfoglalàsa utàn Dàvid kegyelettel adozott és àldozott a jebuzita papkiràlynak. Közben Dàvid is papsàgot àllitott. A Zadokitàk monopolizàltàk az urusolymai papsàgot, mely egyesitette a kiràlyi és föpapi méltosàgot mely szembekerült a levitàkkal. Babylonba hurcolàsuk utàn a Levita Papsàg megszerezte a teljes hatalmat. A jebuzitàk ösi napkultuszos papkiràlysàgàt Dàvid azonnal önmagàra alkalmazta. Atvette a SION (ZION v. CION) teljes kultuszàt, amelyet a habiruk (héberek) addig nem ismertek, mert a SION -féle kultuszt nem talàltàk a héber région fallal keritett vàrosaiban. folyt.
Akkor a szerkesztők nyilván kelsimították volna a nyilvánvaló ellentmondásokat. Egyébként pedig hipotetikus, önkényes, elfogult feltételezéseid nem e topicba valók. Ne feledd, ide tényeket várunk...
Az államot nem említettem, de valszeg pozitív a hozzállása a témához, mert sok ásatás folyik most ott, és a külföldieket sem tiltják ki úgy, mint Zacsi Havas.. De azért az elmúlt évek nagy leletkacsái onnan jöttek. Van ott elég elborult agyú önkényes kutató.
Te abból indulsz ki, hogy az újszövetséget egy-két (négy) ember írta, egy más tevékenységéről tudva, összedolgozva. És persze együttműködve az összes prófétával, aki az Ószövetségbeli jóslatokat írta. :-))
Én ezzel szemben úgy gondolom, hogy a Biblia sok évszázados természetes fejlődés eredménye, ahol természetes, hogy ilyen jellegű pontatlanságok előfordulnak. A dolog nem azügyben enged eligazodni, hogy Jézus két vagy három napot töltött a pokolban, hanem azügyben, hogy a Biblia Isten által írott tökéletes mű-e vagy emberek által írott és szerkeszett vallási könyv, amely saját kora színvonalának tökéletesen (és még annál is jobban) megfelel.
OFF Zoroastro, lehetne egy kérésem? Látszik, hogy a műveltséged szerteágazó és nagy, de van egy vezérlőelv, szűrő, amin a tudásos átmegy; no én erre a szemléletre lennék kíváncsi. Nincs vhol egy szépen összefoglalt weblapod?
Akkor logikusan gondolj bele abba - ha már történelmi topis -, hogyha valóban ellentmondás lenne Jézus sírban töltött napjainak számát illetően, akkor életszerű-é az, hogy a hamisító szerkesztők ezt a pontatlanságot direkt benne hagyják, noha játszi könnyedséggel ki tudták volna javítani? Sőt, eleve bele sem teszik ezt az ellentmondást. Vagy annyira ravaszdik voltak, hogy direkt beletették ezt az ellentmondást? Életszerű ez...?
A történelem egy tudományág, amely a megismerés tudományos módszereivel operál és nem a kinyilatkoztatásokkal. Az "igazmondás" és a "hazugság" álláspontom szerint nem olyan kategóriák, amelyeket a logikán kívül eső módszerekkel alkalmazni lehetne.
