Szerintem te is a régi kőbányánál jártál mert a geománia is ír a fosszíliákról,lenyomatokról.Én a faluhoz közelebb eső részében gyűjtöttem kalcitot.
ezt pedig a falu szélén lévő elkerített erdőrész(kivágott) feletti kicsi kőbányában szereztem.A nagy kőbánya felől is el lehet érni azt a helyet az erdőn keresztűl vágva a falu irányába tartva,mi is véletlen találtunk rá.
Szerintem is jó a geomania. Azonban azok a helyek biztosan részben vagy egészben legyűjtöttek és szeretek felfedezni is. Persze jobb csapatban, de az ásványkeresés kevés ember szenvedélye és sokan nem is értik mi benne a jó.
Azért kérdeztem, mert a vasúttörténetiben Szilveszter Ádámmal beszélgettem és ő oda tervezett egy komolyabb achátkereső túrát.
A geomániáról azért azt feltétlenül el kell mondani, hogy Mesics Gáborék óriási munkát fektettek bele, és most Magyarországon én ennél jobb és részletesebb leírásokat, képanyaggal nem találsz. Tehát le a kalappal előttük. Ja és sokat lehet tanulni is belőle. Persze komolyan zavarba lehetne hozni ilyen dolgokkal engem, mint a következő idézet a lelőhelylistából: „A bazaltláva feküképződményei elsősorban eocén és triász karbonátos képződmények,”
De ezért jó, mert ezt is meg lehet tanulni, ha akarod. Szerintem én csak maradok a fiam mottójánál:”csak az a lényeg, hogy csillogjon.”
Kedves szalonna99, megmondom őszintén én is hasonló tudással rendelkezem, teljesen hobby szinten, mint te, talán 1/2 évnyi előnnyel, már ami az összegyűjtött köveket illeti. Én magam is ilyeneket gyűjtöttem, amíg egy nálamnál szakavatottabb azt mondta, hogy szép, szép de.... és tényleg egy idő után én magam is szebbeket gyűjtöttem, és ha tényleg nem akarom azt, hogy a lakásom kőbánya legyen otthon , akkor tényleg komolyan kell szelektálni. Hozzá kell tennem, hogy akkor nekem azok a kövek gyönyörűek voltak és ez így is van rendjén. Minden korszaknak megvan a saját lelete.
Szerencsére ezt a fórumot több nálamnál szakavatottabb is látogatja, és szerencsére segítőkész mindenki, segítenek a határozásban. Én személy szerint a kép felső részén lévő világoskék kalcedonos bevonatú követ ismerem így fel, a többi biztos érdekesek, csak így a képről nem tudom megállapítani. Egyébként sokszor a fehéres oxid réteg nem csak az opálra jellemző, hidrokvrarcitokat is szokott bevonni. Ezt csak a hasadása alapján tudod eldönteni, hogy melyik valójából.
Úgy látom otthon vagy a témában. A hétvégén jártam Erdőhorvátiban túrázni és persze keresgélni is. Ezeket találtam. Meg tudnád mondani, hogy pontosan ezek milyen ásványok. Az opált felismerem, de a többi: jáspis, kalcedon, kvarcit, achát... kicsit nekem még kínai, mivel még nem jártam ilyen vulkanikus helyen.
Ilyen Ametiszteket sajnos már nem lehet találni, a kicsik meg televannak egy barnás réteggel , amiket szinte lehetetlen lesavazni. Az a ritka amelyik csak alig van ilyen réteggel bevonva.
Már csak törmeléket lehet találni, amit a tellér kutatásánál meddőként kiástak. Ennek a lelőhelynek titka van, talán egyszer a blogomon megírom a regényes történetét. Egyébként ennek a lelőhelynek is az lett a sorsa mint úgy álltalában a titkos lelőhelyeknek, egyszerűen megtalálják, felfedezik.
Ezek a törmelékek is elég szépek, hisz a tellér vadászok csak a nagyra mentek. A képen háttérben a Füzéri vár. A lelőhely leírás jó.