nem lehetne arról beszélni, amiről kellene? magyarázd el nekem, tudatlan jogásznak, hogy miért is logikus, a '887-es hozzászólásod. ha megteszed, még el is ismerem, mert valószínüleg jobban értesz a pénzügyekhez-számvitelhez.
a megjegyzésedre meg az a válasz, hogy nem is az áfa törvényről érzik azt sokan, hogy értenek hozzá, hanem olyan területekről, amiknek köze sincs a pénzügyekhez. ha nem érted, hogy miről beszéltem, akkor szólj nyugodtan, elmagyarázom!
köszönöm az alapfokú leckét, de ilyen szintű pénzüggyel még jómagam is elboldogulnék. a baj, hogy ez nem volt válasz a kérdésre.
ui: 10ezer ft/ óra???? tényleg nem kekeckedés, de ennél jelentősen többet számlázik ki egy jobb iroda egy jelölt után. egy partneri óradíj 300-400euró környékén van.
Egy jó könyvelő az ő szűk szakterületén sokkal jobban otthon van a paragrafusok között, mint egy általános ügyvéd. Pláne én :) Életem folyamán eddig két olyan ügyvéddel találkoztam, akiknek e véleményére adnék gazdasági ügyekben. Ráadásul mindkettő nő. 10 ezer per óra felett van a díjazásuk, gagyi dolgokat el sem vállalnak. Ha kérdezni szeretnél, tedd meg nyugodtan.
Most jön az az óradíj, amit általában fel szoktatok számítani. Akkor is, ha veszett fejsze nyele.
Nos. Van egy általános számviteli alapelv, hogy azonos időszak bevételét állítjuk szembe azonos időszak ráfordításával. Ebből következik, hogy egy tartós eszköz kiadását annak élettartama alatt számolunk el.
ellentétben sokakkal, akik könyvelő létükre feljogosítva érzik magukat arra, hogy mondjuk jogi kérdésekben megnyilatkozzanak, én nem fogok ezzel vitázni, inkább kérdezek:
amit fent leírtál, miszerint a mol paketten kívül volt még mfb meg áfa, az nem mond ellent annak, ahogyan az ngm számol?
Magyarázhatod neki a számviteli szemléletet, hiszen ügyvéd. Úgy sem fogja érteni. Meg különben is vérnyilas vagy és ezért ebből következik, hogy csak hazdhacc! :)))
A molon kívül volt még még máv, megyei önkori adósságátvállalás, amely pénzforgalmi személetben 2011-es hiány, eredményszemléletben visszakönyvelik az eredeti adósságkeletkezés időszakára. Továbbá mfb tőkeemelés (just like mol). Valamint rendkívüli áfavisszatérítés.
Az MGM szándékosan hozott össze az eredményszemléletű eurostat jelentésében annyit, amennyit, mert biztosan lesz olyan tétel, amelyet nem fognak elfogadni. A fő cél a 2,94%-os eredményszemléletű gdp arányos hiány. A pénzforgalmi szemléletű többlet 4,2%, levonva a manyu-t 5,5%-os hiányt kapunk. Egy százalékpont gdp arányos hiány cirka 280 milliárd. Az 5,5% és a 2,94% között van 717 milliárd.
Míg a KSH egyszeri tételnek a nyugdíjpénztári vagyonátadás számította, a NGM teljesen másként dolgozott: szerintük a tavalyi hiányba nem kell többek közt beszámítani a mintegy 616 milliárdnyi kiadást. Így az NGM szerint nem hiánynövelő tétel az Európai Bíróság döntése miatti áfavisszatérítés (250,0 milliárd forint), az Magyar Fejlesztési Bank 120 milliárdos tőkeemelése, a MÁV 50 milliárdos és a megyei önkormányzatok 196 milliárdos konszolidálása.
Ráadásul az elszámolási sajátosságok szabályai miatt Mol 21,2 százalékos pakettjének megvásárlását nem kell a kiadások között feltüntetni, így a hiányszámot sem növelte az 500 milliárdos tétel.
717 milliárdot keresünk, és megtaláltunk 1116 milliárdot.
a budapesti kerületek most furták meg navracsics ésszerűsítésről szóló elképzeléseit.
nagyon sok kormányon belüli, szakértői elképzelésről hallottam, amit a politikai érdekek fúrtak meg. az ésszerűsítés fáj a kádereknek és a hátországnak.
Szerinted az allam tudna a sajat mukodesi koltsegeit csokkenteni? (pl. a kulonbozo tevekenysegekhez szukseges engedelyek szamanak a csokkentesevel, es a feleslegesse valo emberek elkuldesevel)
Ha igen, ez jobb megoldas lenne, mint amostanisarcolas?
Sok köze nincs hozzá. Ennek az agymenésnek a jó részével sem értek egyet. Az idei költségvetési kiigazítás szerkezetével sem értek egyet. Tök ugyanaz, mint a 2006. júliusi, ún. új "egyensúly" kiigazítás. Az akkori, és az ez évi (most nem a SZK2.0-ról beszélek) kiigazítás szerkezete arányaiban ugyanaz, mint az 5,5 évvel ezelőtti. Elhibázott. A gazdaságban van egy rendelkezésre álló pénzösszeg, amelyet el tud vonni az állam. Annál többet nem lehet. Ha az állam annál többet akar elvonni, akkor a gazdaság a fekete árnyalatai felé fog elcsúszni. A gazdasági növekedés visszaesik (ne adj isten recesszió), a foglalkoztatás szintje csökken.
Az eredményszemléletű hiányt az eurostat által jóváhagyva meg fogod kapni legkésőbb a zárszámadáskor. De az akkor már senkit nem fog érdekelni.
A pénzforgalmi és az eredményszemlélet közötti eltérés egyik oka pl. a MOL bevásárlás. Pénzforgalmi szemléletben pénzkiadás, eredményszemléletben "beruházás". Sanya biztos érti ezt.
Itt az új Széll Kálmán-terv, idén csak 0,1%-kal bővül a gazdaság, jövőre minden magyarra 60 000 forintnyi szigor jut. Már idén jön telefonadó, jövőre a csekkadó, a kettő 300 milliárdot jelenthet, és lesz biztosítási adó is. Tovább »
Éppen a minap ötlötte ki az egyik ügyfelem hogy 5 eFt helyett 6,7 eFt-os Erzsébet utalványt szándékozik adni a munkavállalóknak. A leszámfejtését követően legyártott 1208 sz. nyomtatvány elkészítése bonyolultabb adminisztrációval járó munkának mutatkozott mint egy bonyolultabb szja. bevallás elkészítése. Ez a söralátét lassan már akkora mint fél Budapest. :)
"Végezetül, a filmben szándékunkban állt egy olyan személyt is megszólaltatni, aki addig a nyilvánosság előtt kritizálta Forgács István mára már jól ismert "Nem tartozom közétek..." c. írását. A kririkák három emblematikus figurája (Czirok Péter, Radics Béla, Setét Jenő) azonban sajnos visszautasították a felkérésünket. Ezért sem jöhetett létre az érdemi vita."
