Az első körnek annyi jelentősége van, hogy az apa egyenletes lassulása ugyanakkora, mint a második körben. Lehetnek-e ugyanott a 2. körben, vagy 90..180..270 fokkal arrébb?
Így már egész más. Szóval az első körnek nincs semmi jelentősége, a másodikról annyit tudunk, hogy nyolc másodperc alatt az egyik szereplő egy egész kört tesz meg, a másik hét egész kört. Lehetséges-e, hogy ezek után azonos helyen vannak?
első körnél apa, és fia nulla ponton áll. a hinta, fiuval egyenletes sebességgel/10mp/ megy egy kört, addig apa hinta mellett egyenletesen lassuló mozgással ellentétes irányban megtesz 6 kört.
második körnél apa, fia nulla ponton áll, fiú egyenletes sebességgel/eltérő az első kör sebességétől,8mp/ megy egy kört, apa hinta mellett egyenletesen lassuló mozgással,ellentétes irányban megtesz 7kört 8mp alatt. Elképzelhető, hogy 8 mp alatt, egy hinta kör után, apa ugyanazzal a lassulással, de más a kiinduló sebessége, ugyanott legyen mint fia, vagy 90, 180,270 fokkal arrébb?
Igen, annyi különbséggel, hogy a két kör egymástól független, ugyanabból a nulla pontból indulnak, a körhinta egyenletes sebessége is más, és az apa ellentétes mozgásának egyenletes lassulása ugyanaz, de más a kiinduló sebessége.
Összefoglalhatjuk-e úgy, hogy az első szereplő szereplő egyenletes körmozgást végez, ő t0=0 és t1=10s között egy kört tesz meg, azután t1=10s és t2=18s között még egyet. A másik szereplő egyenletesen lassuló körmozgást végez, ő t0=0 és t1=10s között hat kört tesz meg, azután t1=10s és t2=18s között még hetet.
A kérdés az, hogy t2=18s időpontban azonos helyen vannak-e? (Abból kiindulva okoskodjunk, hogy mindkettő egész számú kört tett meg (az első kettőt, a második tizenhármat).
Sziasztok! Egy olyan kérdésem lenne, van egy körhinta, ül rajta egy gyerek. egyenletesen sebességgel/10mp/ megtesz egy kört. Ellentétes mozgással édesapja egyenletes lassulással 6 kört tesz meg ugyanannyi idő alatt, mialatt a fia a hintán ülve egy kört tesz meg. A kérdésem az lenne, hogy lehet, hogy a következő körben amíg a körhinta egyenletes sebességgel/8mp/ megtesz egy kört, az apa, ugyanazzal az egyenletes lassulással, ellentétes mozgással 7 kört megtéve pont a fiúnál lesz, vagy 180 fokkal eltolva?
A csavarás egyébként a szögváltozással kapcsolatos.
Elég spec. A mátrixa csupa nulla kivéve a szögváltozást. Azaz 7 db nulla 2 db szögváltozás fele.
Ez poláris felbontása a feszültség tenzornak. A poláris másodrendű nyomatékkal és a keresztmetszet poláris másodrendű tenzorával és így a poláris keresztmetszeti tényezővel számoljuk.
A felrajzolt Mohr kör a legnagyobb főfeszültséghez hozzá rendeli a fele akkora sugarú félkört.
Ezt fel lehet bontani két félkörre.
Arbelos.
Mohr szerint a csavavaró nyomaték kétszerse az egyenértékű feszültség. A csavarás Mohr köre tehát
egy origó középpontú 2* csavarófeszültség átmérőjű kör.
Az időben változó, összetett igénybevételnek kitett rúd végén, egymással átellenesen mértünk nyúlásokat, átlósan, egymásra merőlegesen. Ez összesen négy nyúlás. Ezeket a nyúlásokat átszámoltuk a τ = G ε képlettel. Szerintem ezzel becsaptuk a tervezőt. (Nem panaszkodott.)
Ábrák a hivatkozott szakirodaloból:
Véleményem szerint célszerűbb lett volna a mért relatív nyúlásokat megadni. :(
Kicsit csodálkoztam, hogy a differenciál operátort az operandus mögé írja. ;)
Skalár szorzatnak mindegy. Azt már megszoktam, hogy az integrál operátort előre írják egyes fizikusok.
. tehetnénk a pontot a mondat elejére iS
A nyomatékok egyensúlyánál kicsit slampos, hogy az origóra számolja. Amikor pedig Gyevi a világ közepe. ;)
Az egyenlőtlen karú mérlegnek nem mindegy.
Hova is kell felírni a nyomatékok egyensúlyát?
Szabad test esetén a tömegközéppontra.
Egy ponton rögzített test esetén az álló pontra.
(A síkon gördülő kerék az öszvér. Se nem szabad, se nem rögzített.)
A több ponton rögzített test pedig túlhatározott.
Egyelőre nem sikerült összhangba hozni a tankönyvi szöveget az általunk végzett méréssel.
Van egy rúd, amit nyomnak, hajlítanak, csavarnak. A forgalomnak és az útviszonyoknak megfelelően.
Valószínűleg a csapágyazásnál nyírás is van, de azt nem tudjuk mérni. Mindegy.
Tehát a rúd végén van két-két bélyeg átlósan. Nyúlást mértünk. Ebből kiszámoltam valami tau feszültséget, megadott képlet és anyagjellemzők alapján. Nem tudom, hogy a tervező mit kezd ezekkel az eredményekkel. Nekem kétségeim vannak. Tiszta húzásnál és hajlításnál nincs nyírófeszültség? Összetett igénybevételnél pedig ott vannak a félkörök.
Jobb lett volna a relatív nyúlásokat megadni, aztán a tervező kiszámolja belőle a feszültségeket. Ha tudja.
De egy időben változó összetett igénybevételnél a nyúlással arányos mennyiséget tau feszültségnek kikiáltani szerintem hiba. Az az érzésem, hogy átvertük a tervezőt, mint macskát a palánkon.
Kifelé mutat a kockából. Úgy kell felsorolni a tenelyeket, hogy ha szembe nézünk a normálissal először azt a tengelyt modjuk amit a másikba óramitatí járásával ellentétes, tehát matematikai értelemben pozitív forgás visz. Ez alapján a másik három lapot fel tudod írni.
