Bizony, mint házi nyelvészünktől megtudtam, tájszó (valószínűleg felvidéki eredetű, de én a Viharsarokban szedtem fel). Nálunk azt jelentette, hogy gyorsan eliszkol, menti az irháját (főleg állat).
Kedves Kvász Ivor . Amiket mostanában írtál a Közterületelnevezések , intell., viccesek nevű rovatocskába ( 80. , de különösen a 76. beírásod ), döbbenetesek . . .megnéztem , mikbe szoktál írni , hadd tanuljak , és azért ittírok ,hogy te légy az , aki az Onogurtól megkérdezi ( nékem nem lehet egy ismeretlen okból kifolyólag ) , hogy mit jelent a gál szó , meg tőled azt kérdezem , ha már írod , hogy gugli , hogy mit jelent az a szó , ahogy régebben hívtuk a nagyobbik kisfiunkat : Gugi . Még valami . Azt gondolom , hogy túl nagy adagot adtál be egyszerre , "csöpögtesd" inkább kisebb nedücseppekben , ha lehet . Szerintem . Nagyon szépen köszönöm Lickóvadamosról .
Székelyföldön egy erdőben, egy hegyi földúton van egy ilyen szövegű tábla:
Farkalózni tilos!
Amikor az erdőben kivágott fát hazafelé szállítják, lejtős terepen gyakran úgy fékezik a szekeret, hogy egy-egy szálfát a szekér hátulján úgy tesznek ki, hogy az az útra leérjen. Ez a farkalózás. Ezt tiltják néha, mivel az utat feltöri a fa.
Mindenesetre a városi embernek ilyen tábláról más jut az eszébe... :)
Egy borászati cikkből idézve: „A héj és a csuma, csuta azonban kívül maradt.” (a ledarált szőlőnél.)
„Csuma: (növ.), a szőllőfürt, általában a gyümöcsök csutkája; rokonszava a csima, azaz a káposztafej torzsája; Csuma: Somogyban a kukorica-cső borítéka.” (MiMi.hu)
Tollfosztáskor szintén csuta keletkezik.
http://www.mozgovilag.hu/2005/07/09nemsszer.htm
Egy kertbarátoknak írt szövegben találtam a venyigével együtt említeni a kukorica-csutát, ami egyértelműen a szárra vonatkozott, úgy ahogyan én is ismerem. (Somogy)
http://www.balatonalmadi.hu/almadiujsag/almadiujsag2005_03.pdf
„a kukorica- vagyis a csutaszárd belekötnyi” Koppányszántói nyelvjárásból.
http://mnytud.arts.klte.hu/mnyj/36/15nyj.doc
„Házat? csodálkozott az apa, azt nem így kell. S a hat csuta közül háromnak a végét behasította, úgyhogy a másik három belészorulhatott, leszúrta őket a földbe, kunyhóváz-szerűen egymásnak döntötte s összeillesztette. Ez volt a ház gerince. Azután előkereste a kamrából az ól tavaly leakasztott s közepén széthasadt ajtaját, kétfelől a csutának támasztotta, az lett a kunyhóhéj.”
http://www.irodalmiakademia.hu/dia/diat/muvek/html/NEMETH/nemeth00037/nemeth00037.html
csuma ~ fn. 'a kukoricacsövet beborító levólzet'. Ez a csumája, de amiko má küfosszák, akko foszték.
csuta ~ fn. 'lemorzsolt kukoricaaső'.
kukoricacsutka ~ fn. 'kukoricacső {lemorzsolt) torzsája'.
sasa ~ fn. 'száraz kukoricaszár'.
http://kiskanizsa.nagykar.hu/ekonyvek/55/17798/reszletek.html
„A kályhában már-már egész nap parázslott a csuta” (Idézet Égető Eszterből.) Tüzelésre a lemorzsolt kukoricacső volt alkalmas. A szárat max. a kemence fűtésére tudták használni, vagy a nyári konyhában, ahol a szár-törmelék nem annyira zavart.