Bármilyen furcsa, ezen a '72-es képen vannak olyan árulkodó jelek, amik a későbbi betonkockák funkciójára utalnak. A '85-ös kép sajnos felbontásában nem hozza a funkciót. (Sose értettem, hogy ezeken a "színes" képeken miért rózsaszín a zöld...)
Egy lakóház a Szondi u. 87. alatt. A földszinten egy Reál üzlet. A kérdezett kövekről dunsztom sincs. A google térképen nagyítható, de akkor sem tudom.
Nem anno, csak az építése. Nem is kérdés, hol van és mi ez. Az sem kérdés, hogy szép-e. (Szerintem nem, de meg lehet szokni; elég régóta itt áll. Inkább itt, mint valami olyan helyen, ahol építészetileg még ennyire sem illik bele a városképbe.) De kérdés, hogy mi a fene lehet a két bekarikázott beton "objektum" az emeleti párkány magasságában. Mi célt szolgál/szolgált valamikor? Én tudom a választ...
Bónusz kérdés: mikor is épült ez az épület? Ezt én sem tudom...
A jegyes tej csak néhány (talán 7) városban volt. Tehát csak az ország kis részén.
Amikor Komáromban éltünk rövid ideig, próbáltam felcukkolni a helyieket, hogy balhézzanak, hogy ők miért nem kapnak ilyent. Nem sikerült őket fellázítani, mert nem is értették, hogy miről beszélek.
Amúgy így jártam, amikor a vidéken drágább áramtarifára hívtam fel a figyelmüket, mert erről sem tudtak és nem is hitték.
Hasonló korosztály vagyok, mint a gyerekeid és van egy emlékem, hogy ez sokkal finomabb volt, mint a többi tej. A színre, formára is emlékszem, a feliratra nem, mert ahhoz pici voltam, hogy olvasni tudjak:)
A cetlikre is emlékszem halványan (tejjegy), amire adták, kis papír cetli volt, tömbben, ahol naponta jelölték azt, ami ki lett váltva, talán annak is zöld volt a festéke, de ebben nem vagyok biztos.
Az nem "anyatej" (humán, női tej) volt, hanem egy jobb minőségű, táplálóbb tehéntej!:-)
Ahogy írták is, ez volt az úgynevezett "jegyes" tej, amit csak tejutalványra adtak, viszont olcsón.
Volt még később, a "zacskós" tejek idejében is, nem csak kannából kimérve!
Az én fiam, lányom (74-es, és 79-es születésűek) még mindketten kaptak, napi fél liter járt fejenként, talán a hat éves kor betöltéséig, és úgy emlékszem, 75 fillér (!) volt a fél literes zacskó ára.
Hát, ja. Gyerekkorom aludtteje is a dodo madár sorsára jutott. Hacsak nem tudsz hozzájutni a termelőtől originálhoz, az viszont cserébe meg is ütheti a bokáját emiatt. Pedig, de finom volt a frissen fejt tej! Csak a szalmát kellett kihalászni belőle, ha úgy alakult... :-)
A kisboltban még volt jegyre kiadott kannából kimért anyatej is. Mindig gondolkoztam is, honnan szedik ezt? Sorba állítják a tejtúlgyártó mamákat, aztán vezényszóra spricc? :-)
Amiből ezt-azt kiöltek. :-) Nem bonyolult, egyszerűen tovább, vagy nagyobb hőmérsékletre melegítik. A pasztörizálás arra volt jó, hogy a TBC-től mentes legyen a tej. (pár másodperc 70 fokon, vagy valamivel tovább alacsonyabb hőfokon, erre vannak táblázatok.) A magas hőmérsékleten (90 fok körül?) pasztőrözött már savanyodni sem tud, az UHT (100+ fok) meg eláll három hónapig, az csak szimplán "megrohad". Plusz szűrik és homogenizálják, mert sokan nem szeretik, ha kiválik a tetejére a tejszín. Aztán van, amikor azt az enzimet keresik benne, amitől megkeseredik, mert az a tej pl. nem jó sajtgyártáshoz, de inni még igen. De az a technológia, amivel a zsírtartalmat beállítják, szerintem már 50 éve is megvolt. Leszedik az összes zsírt, csinálnak egy 0,1%-os "tejet", aztán bekeverik az 1,5-öst, a 2,8-ast, meg a 3,6-ost. Mert a szabvány, az szabvány. Szóval klasszikus, tehénből jövő tehéntej már jó régóta nincs, szerintem.
Ehh, már megint előbb járt a szám (kezem a gépeléshez), mint a fülem (agyam a kereséshez). Közben rátaláltam. Pillar of Shame. Ezek szerint ez már a második helye volt Budapesten...
Pár héten át látható volt a Corvinus Egyetem előtt, a Fővám téren, a Dunaparton egy "emlékmű", a Pillar of shame. A hét közepén már nem volt ott, csak a nyoma a fűben, amiből tisztán látható, hogy nem volt alapja, csak úgy "letették" oda. Mit lehet erről tudni, mi volt ez, milyen alkalomból, és miért volt csak ideiglenes? (Mondjuk hozzátartozik, hogy a múlt héten, amikor utoljára láttam, már össze volt graffitizve az alapja...)
Azért az nem egy nagy központi remiz lett volna, de kiválthatta volna a Baross és a Hungária kocsiszíneket. Miket is ad ki ma ez a két remíz? Előbbi a 28-37(-24-62?) vonalakat, ezeknek gyakorlatilag nem változna a rezsimenetük. Utóbbi a 4-6 csoportot, ezeknek picivel rövidebb(!) lenne a ki- és beállás. Ne felejtsük el, hogy ezt az új remízt úgy képzelték el, hogy mind a Kőbányai, mind a Salgótarjáni út felé lett volna kijárata. Tehát az össz-üres-kilométer biztosan nem növekedne, sőt, még csökkenhetne is valamelyest.
Azonkívül ide képzelték el az új trolibusz-garázst is a mai Kőbányai Garázs helyett. Itt már felmerülhet a trolibuszok többségénél a garázsmeneti útvonalak növekedése, ez igaz. Viszont az infrastruktúra, áramellátás közössége miatt evidens lenne egymáshoz igen közeli területen a villamos- és trolibusz-telephely.
