Coarctation of the aorta is a congenital heart defect characterized by narrowing of the aorta, the main artery that carries oxygen-rich blood from the heart to the body. This narrowing restricts blood flow to the lower body, causing various complications.
Romándon a kérdéses időpontban nem találtam ilyen nevű gyermeket. Előfordulhat, hogy nem ott született, csak később költözött oda és ezért lett beírva a származási helynek Románd?
A halotti anyakönyv alapján (1890.10.30.) a születési ideje 1804 körül is lehet.
A következőprobléma megoldásához kérnék segítséget. Ükapám, Galambos Antal a Bars megyei Néverben volt közbirtokos, meghalt 1876-ban, állítólag 75 évesen.
Ugyanakkor az 1869- összeírás szerint 1775-ben született, kiszolgált katona, polgári foglalkozása szabó. A születési helyre sehol nincs utalás. A levéltárban van egy
olyan iratcsomag, ami Galambos-Holub címen van, a holub magyarul galambot jelent. Alapvetően születési helyet keresek ill. lehetséges-e egy névváltás.
Ez annyira igaz, hogy az egyik dédapámnak két feleségtől, és egy szeretőtől 19 gyerekéről tudunk. A két feleség között volt hat-hét évnyi özvegység, nem lennék meglepve, ha ott is született volna pár gyereke balkézről.
Így lehet, hogy a nagyanyám születésekor majdnem, a huga születésekor már elmúlt hatvan éves. Az első és az utolsó gyereke között pontosan negyven évnyi korkülönbség volt, 1867-1907.
sajna nincs Sulyok Katalin születés 1829 körül, van két törvénytelen Katalin 1828 és 1829 Trimpli és Hokker az anyák, de nincs házasság (hogy esetleg később felvegyék a Sulyok nevet).
Trimpli szülés után egy évvel meghal, de a keresztszülők nem Sulyokok, de persze lehet, hogy ők vették magukhoz a gyereket
A legnagyobb valószínűsége a Trimpli ágnak van.
De persze lehet, hogy Halimbán kívülről jött a Sulyok Katalin, ez már túl sok lenne lenyomozni...
Kicsi a valószínűsége, hogy sikerül jól végigvezetni a családfát...
van két Sulyok Katalin az egyik 1805 körül született majd 27 évesen hozzáment Ludvaihoz, született két gyerek , majd 1871-ben a Ludvai meghal, és ő az özvegye.
A másik, aki valószínűbb anya:
kb 1829 körül született, majd 18évesen 1847ben hozzáment Paurhoz, szült két gyereket neki, majd Paur meghal 1855ben, és onnantól szül még kb 5 gyereket (az egyik a János, aki a főszereplő) törvénytelen mind, elején például az első János gyereke meghal, ugyanott, ahol a Paur halotti be van jelentve, tehát ő a Paur özvegy biztosan. A törvénytelen gyerekeinek a keresztszülei Ludvaiak, tehát köz lehet az első Sulyok Katalinhoz, talán annak törvénytelen gyereke?
Később egy harmadik Sulyok Katalin is feltűnik, de ő kizárható az életkora miatt (Oroveczhez megy feleségül).
Valószínűleg Halimba környékén maradt végig (Csékus?, és Padzag is szerepel néha a címben).
Megkeresem a születését, majd ez alapján a szüleit...
mivel törvénytelen, az anyja nevét kapta, és az Sulyok, tehát ha feltételezzük, hogy Sulyok néven érnek össze, ezért az anya felmenői között kell lennie valakinek, akinek van közös őse a már általam betett Sulyok családfával.
Az érvelés egy része sántít, 26 év korkülönbség lehetett testvérek közt, ha féltestvérek voltak, nem az volt átlagos, de nem volt ritka hogy egy férfinak három felesége is lehetett, ha mondjuk az első két feleség meghalt valamiben, 60 évesen is lehetett egy férfinak gyereke.
Függetlenül ettől az ügytől, szerintem a legtöbbünk számára komoly kihívást okozna, hogy akár a dédszüleinkről hivatalosan bebizonyítsuk, hogy valóban azok voltak. Egy távoli rokon esetén pedig ezt még nehezebb megtenni.
(Szakképzettségem van belőle, ennek alapján mondom, hogy én a saját előadásomon viszont körbeadom a jelenléti ívet. Ez a GDPR alapján teljesen szabályos – a GDPR előtt nem volt az! –, csupán le kell írni, hogy mi ennek a célja, ki tárolja a jelenléti ívet és meddig, ki nézhet bele stb., vagyis érdekmérlegelési tesztet kell készíteni és adatkezelési tájékoztatót írni. Ráadásul egy egyetemen kellene lennie adatvédelmi tisztviselőnek, aki ezt megcsinálja az egész egyetemre vonatkozóan. A névsorolvasás viszont GDPR nélkül is ciki.
Ami az anyakönyveket illeti, élő személyek esetén ez valóban nem lehet nyilvános: nemcsak elvi-adatvédelmi éllel, hanem gyakorlati-bűnügyi szempontok alapján sem [pl. személyiséglopás alapja lehet]. A GDPR ugyanakkor csak a természetes személyek személyes adatait védi, és ide nem tartoznak a halottak. Ha csak a GDPR-t vesszük figyelembe, akkor mindenki esetén, akinek kiállították a halotti anyakönyvét, rögtön nyilvánosságra lehetne hozni a halottin kívül a születési anyakönyvét is, valamint ha mindkét házastárs elhalt, akkor a házasságit is.
A magyar Infótv. a GDPR-hoz képest a halált követő 5 évben ad a közeli hozzátartozónak vagy meghatalmazott személynek jogot arra, hogy a halott helyett a GDPR egy részének megfelelő jogokat gyakoroljon, de öt év után már erre sincs lehetőség. Tehát ezen túlmenően a jelenlegi szabályozásban lévő határidőknek adatvédelmi indokoltsága nincs.
Egyébként is a GDPR szerint a jogi kötelezettség teljesítése vagy a közhatalmi jogosítvány gyakorlása adatkezelési jogalap. Így, ha az arányos közérdek fennállna, akkor élő személyek anyakönyvét is kutathatóvá lehetne tenni, ha azt törvénybe foglalnák.)
Dehogy nincs, és ráfogják a GDPR-re. Ami szintén túl van lihegve. Annak alapján például nem tarthatnak a kollégák névsorolvasást - katalógust - az egyetemi előadáson, de nem küldhetnek körbe egy papírlapot sem, hogy azt írja alá a jelenlévő - merthogy így az aláírásokat láthatnák a többiek!!! Tele van a rendszer róka fogta csuka szituációkkal - kínjukban röhögnek rajta a kollégák.
Az egész a Szegedi Csanád ügy következménye, amikor polgári anyakönyvekben találták a riválisai, hogy zsidó volt az egyik nagyanyja 2011-ben. Addig a kutyát sem érdekelték a családfakutatók.
Az jó lenne ha felkerülnének az internetre a most digitalizált anyakönyvek a törvényes határidőkig valamikor, így Pest megye polgári anyakönyvei is kutathatóvá válnának.
