Laci: Az Orion 1 CD. Egyébként azok a legjobb játékok, amiket nem érdemes feltörni.
Most játszottam végig a Lands of Lore II-t, nagyon szép kalandjáték, tele van fejtörőkkel, (amiknél úgysem segít ha a saját erődet pénzedet stb az égbe nyomod, mert amíg nem jösz rá mit kellene csinálni úgysem segít, utánna meg nincs rá szükség).
Csak a végén volt néhány szívósabb ellenfél, de ott meg már kibírtam, csak 1 napig kelett agyaznom a stratégián, úgyhogy végül kibírtam feltörés nélkül.
(Ja, szerintem ez itt nagyon OFFTOPIC, bocs.)
Esetleg át kellene vinni a kultúra rovatba.
Nekem az a bajom ezekkel a játékokkal, hogy mindig addig piszkálom őket programilag, amíg valamilyen hatalmas erőfölényt nem szerzek, és aztán meg örömmel nézem, ahogy magas fölénnyel megnyerem.
Csak az a kár, hogy ez így nem izgi, ezért nem is játszom mostanában velük. Tudom, ne csaljak, de egyszerűen nem bírom ki, olyan triviális. Főleg akkor szokott kipattani belőlem, amikor valaki mondjuk megtámad, és egy csatát megnyer, olyankor nehéz nem megregulázni a fiúkat.
Ugyan má, pont a Masters of Orion 2-ben lehet 1üttműködéssel is megnyerni a játékot a legkönyebben. Próbáld ki azt, hogy mindenkivel békét kötsz, mindenkivel kereskedsz, és mindenkivel közösen fejleszted a tudományt. ----> Mivel a többiek torzsalkodnak egymás között, ezért rögtön te fejlődsz a legjobban, és egy idő után már aki épeszü nem támad rád. Ha háborúba akarnak vinni kitérsz a kérés elől, és később felmelegíted a diplomáciai kapcsolatokat. Egy idő után, mivel téged mindenki szeret, 2/3-os többséggel megválasztanaka a galaktika elnökének, és kész.
De ha a brutális utat járod is érdemes így kezdeni, és az elején elhúzni a többiektől.
A "Master of Orion II" című stratégiai játékot a Microprose adta ki, egy galaxison belüli fajok közötti túlélési versenyről szól, melynek kulcsa a tudomány és a technika fejlettsége. (A pénzügyi dolgokon kívül). Két út kínálkozik a túlélésre: a diplomácia, de sokkal inkább a háború. Ennek során fel sem merülnek olyan etikai kérdések, hogy a saját fajunk fenntartása érdekében használhatjuk-e a klónozást, vagy idegen civilizáció lakta bolygókra leszállhatunk-e.
Hát persze, hogy van! Színképelemzések kimutattak egyszerűbb szervesanyag-felhőket a világűrben. Többek között etil-alkoholból állókat. Néhány naprendszernyi területen. Irány a galaktikus alkoholmezők!!! Hukk!
Kedves DcsabaS
ha van idod, akkor mondd el legyszives, hogy tulajdonkeppen miert lesz cerenkov ha P32 eredetu beta sugarak kozgbe lepnek. kicsit kodosek az emlekeim...
Természetesen mindkettőtöknek igazatok van (:-)))!
**********
Kedves Gen !
Neked is igazad van! Az emberi faj fennmaradása szempontjából előnyös a terjeszkedése. Ámbár ennek aligha az a leghatékonyabb módja, hogy eleven emberek tucatjait küldjük el távoli naprendszerekbe. Én inkább hiszek abban, hogy intelligens robotokat és egy mini bioszféra felépítéséhez szükséges egysejtűeket (megtermékenyített emberi petesejteket is) küldjünk szerteszét, amely űrhajók csak akkor aktivizálnák az életet, amikor megfelelő terepre bukkannak.
E programnak azonban van egy etikai oldala is. Vajon szabad-e nekünk birtokba venni olyan bolygókat, ahol már esetleg van valamilyen (saját) életforma? Hiszen a körülmények megfelelősége esetén nagyon is várható, hogy ott már van élet.
DcsabaS:
A "széttelepített" emberiségnek meglenne az az óriási előnye, hogy a faj "nem állna egy lábon", azaz, ha mégiscsak erre tévedne egy közepes kisbolygó és nem azokat a színészeket küldenék fel a megsemmisítésére akik a Deep Impact-ban, vagy az Armageddon-ban hősiesen megbirkóznak a feladattal :), akkor igen könnyen befejezhetné a Homo Sapiens a pályafutását. Természetesen a kisbolygós ügy helyére bármilyen globális pusztulást előidéző esemény behelyettesíthető, csak most ez a divat.
Persze vannak vélemények miszerint nem is olyan fontos, hogy fennmaradjunk, de azért meg lehetne próbálni!
A Cserenkov sugárzás (ha jól tudom) nem attól van, hogy valami gyorsabb mint a fény vákumban, hanem hogy gyorsabb mint a fény az adott anyagban. Tehát ettől Einstein még nem sértődik meg. (:-(
Kheiron,
cserenkovhoz nem kell _nehez_viz
vizben, de pl muanyagban is fellep
hogy a politika raul...
lehet lehet
de szerintem az urkutatas fellenduleset pont a politika okozta
egyreszt hadaszati perspektivat lattak benne
masresz a nagyhatalmak latvanyos versenyet jelentette
ma mar averseny ertlmetlen
es hadaszati perspektiva sincs benne
Engem érdekel, hogy mi van máshol, de úgy vagyok vele, mint a foci közvetítéssel. A TV-ben sokmindent jobban lehet látni (és akár többször is).
Vagyis nem kell ahhoz _embernek_ elutaznia egy másik csillagrendszerbe, hogy megtudjuk mi van ott.
Egy másik dolog, hogy HA mégis emberek utaznának szerteszét, az jó lehetne arra, hogy mindenfelé kialakuljanak lokális emberiségek, de annyi embert sohasem lehetne űrhajókkal elszállítani, hogy az a földi népsűrűséget érdemben csökkenthetné.
Kedves földhözragadt társaim.
(kinek nem zoknia, ne vegye magára)
Mire is jó az űrkutatás? Hát igazából mai értelemben nem sokra. A mai emberek egy .. nagy részében nincs meg a vágy arra, hogy kitörjön porszemnyi földünk szorításából, és elrepüljön a csillagok felé, felfedezze a végtelen és végtelenül gyönyörű, változatos, különleges világot, ahol minden más, mint itt a földön.
Az emberek egy része társas lénynek mondja magát, egy bizonyos határig. A földön sokak szerint azonban túl sokan vagyunk. A világűr segíthet. Ha a földön élők nagy része, akinek nem tetszik itt (nekem se) az szépen eltűnik innen és néhanapján találkozik valakivel, akivel AKAR, azt viszi magával, vagy azzal utazik akivel AKAR.
Bocs, de Haxley(remélem jól írom) Szép Új Világ című könyve letaglózó hatással volt rám.
üdv, s a világ legyen veletek, érezzétek át a világ hatalmasságát: kornél
ui : egyébként én csak a liftprojekt létét kérdőjeleztem+, a fullerénalapú-szál király cucc lesz (remélem lesz), és azt is remélem, hogy egyszer majd realizálja ACC fantasztikus ötletét
Apologizálok. Elírtam Clarke nevét (bocs Arthur).
Attól, hogy te nem olvastad Clarke-nak _VAN_ Éden szökőkútjai című könyve és a liftről szól. Eredeti címe : The Fountains of Paradise, 1979-ben jelent+, ACC Hugo és Nebula díjjat kapott érte.
Azért abba az Orion hajtómuves urhajóba szivesen beleültetném egy-két haragosomat. Azt hiszem, nagy élmény lesz majd az eljövendo kiválasztott számára, amikor a feneke mögött sorozatos nukleáris robbantásokat produkálnak.
Az ion hajtómuvek nekem kissé szimpatikusabbnak tünnek.
Látom, Piszkos Fred már megelőzött (:-))), így hát csak megerősíteni tudom: Igazából nincs olyan ásvány a Holdon, aminek az ideszállítása ne kerülne többe, mint az értéke.
A súlytalansághoz meg nem kell elmenni a Holdig (384 ezer km), de még a szinkron műholdakig (kb. 36 ezer km) sem, elég a mindössze 3-400 km magasság is.
*********
Kedves korx, sajnos egyetértünk.
*********
Ultra nagy teherbírású anyagok: ilyenek viszont lesznek (minthogy ezek a Földön is felhasználhatóak, s így könnyebb a kapcsolatos kutatásokra támogatást szerezni.)
Egyébként meg pontosítom a vitatott mondatot, hogy mindenki fogja: Bíztató kisérletek vannak nagy tehervírású alaponyagok irányába, amelyek akkár az ürlift megvalósitását is lehetövé tennék. Elvileg. Na igy már jobb?
bekecs: Eheh...
Elöször is igaz, hogy a Jövönézö kapcsolt. Ez mitsem von le a hir értékéböl.
Viszont kicsit pontosítanék :-) 'Az éden szökökútjai' olyan nincs ellenben van 'Az éden sárkányai'. Azt viszont nem A.C.Clark írta hanem C.Sagan. Az a könyv viszont nem is erröl szól.
