funyirovasarlas elott allok, mivel a regit egyszeruen elloptak, a birkakat pedig, amirol itt koraban kerdezoskodtem, meg nem tudom menedzselni:) szoval "atmeneti jelleggel" vennek egy nyirot. a terulet ugy 1000-1500nm kozott van. ebbol 2-300 nm erosen lejtos, 10-20% koruli, bar meg konkretan nem mertem meg.
vegig olvastam a nyiros beszolasokat, es sokat hasznos dolgot talaltam. ezek utan en 6LEs onjaro gepre gondoltam, 47-53cm korulire. a honda motor ugy latom a top kategoria, a briggs mar megfizethetobb, a gond csak, hogy gepdoki nem javasolta lejtore. oda ugye jo lenne a Tecumseh, de azt meg altalaban nem javasolta. szovala mi a gond a Tecumsehhel? van valakinek tapasztalata?
ja es meg az lenne a kerdesem, hogy tudtok e valamilyen boltot ahol mostanaban jo aron lehet ezt a kategoriat venni, esetleg van eppen akcio, vagy mindenhol kb. ugyanaz, es menjek be az elso brico storeba?
koszi
suj
ja kulonosen tetszett a McCullochnak az a nagykereku gepe. van valakinek olyan? nalunk a terep ugyanis...szoval nem mindenhol asztallap, es gondoltam jol jonne az a nagyatmeroju kerek
Ha ez így van, akkor nem ártana kicsit bővíteni az elektromos hálózatotokon, vagy átnézetni a kismegszakítókat, motorikus fogyasztókat.
Mint írtad a visszakapcsoláskor szokott előfordulni. Ez azt jelenti, hogy az összes fogyasztód egyszerre produkálja a bekapcsolási jelenségeket. A motorikus fogyasztók ilyenkor egyszerre akarnak nagy áramokat felvenni és ez a pillanatnyi megrántás verheti le a kismegszakítót.
Egy 750W-os szivattyú kapcsolóját (relé) is 1kW-ra kell méretezni a bekapcsolási tranziens miatt.
Maga az öntöző vezérlő a mágnesszelepek áramaival együtt a max 5W-ba bele kell férjen, de akkor már aztán zenél is neked....
Én nem a locsolóautomatát tettem felelőssé az áramkimaradásért, mint később írtam is! De az automata sem működik, ha nincs elektromos áram. Sajnos azon a részen ahol "lakunk", elég sokszor van áramszünet és a visszakapcsoláskor elő szokott fordulni az emlegetett jelenség. Az automata vezérlés tudom hogy minimális árammal dolgozik, de mondjuk a szivattyú már nem. Igaz, az is csak akkor okozhat gondot, ha valami nem stimmel vele! Tehát mondjuk megcsinálom az automata öntözőrendszert, elmegyek otthonról két hétre, három nap múlva kismegszakító-katt. Mire hazaérek már csak a kiégett füvet találom. Ezért inkább megkérek valakit, hogy segítsen. Nem az automatikát teszem felelőssé az egész ügyért, de inkább mellőzöm. És ez 100nöl területnél nem is okoz problémát. "szerintem"
Azt nem kérdeztem, hogy ők hova ajánlják, én ezt a két fajtát szeretném majd ültetni, illetve meglévő területeket felülvetni.
Egyébként ismereteim szerint a nádképű csenkesz az árnyékot viszonylag jól tűri, a szárazságot elviseli, de igazán szépen párás, nedves helyen fejlődik, viszont erőteljes fejlődésével hajlamos a többi fajtát elnyomni, a réti perje pedig kiváló taposástűrő, bár telepítésnél oda kell figyelni, hogy ne kerüljenek a magok 1 cm-nél mélyebbre, mert a csírázása rendkívül fényigényes, és ez a két fajta a leginkább ellenálló a dió- és akácfa káros mérgező hatásaival szemben.
Aha. Hát akkor én ezt az öcsikémre bízom. Neki van könyve, ahol minden le van írva, meg ért is hozzá egy kicsit. Én legfeljebb a földmunkában veszek részt, de ott is csak óvatosan.
Na erre írtam a múltkor, hogy fogni egy négyzetrácsos lapot/excel, méretarányosan berajzolni a terepojjjektumokat, mi mit árnyékol le locsolás szempontjából. A sövénynek csepegtető kört célszerű csinálni.
Aztán fogod a locsolófej adatlapokat és elkezded berajzolni a rajzra. (Megj.: van téglalap locsolási területű szórófej is, nem csak kör/körcikk)
Persze ehhez praktikus tudni, hogy mekkora lesz az üzemi nyomása a szivattyúnak. A locsolófejeket pedig a szivattyú vízszállítási kapacitásának megfelelően kell körökre osztani.
Nem bonyolult, csak időigényes. Főleg a terepfelmérés, berajzolás. Utána a locsolófejek rajzon való elhelyezése már gyerekjáték lesz. (Még én sem tartok ott.)
És pont mivel időigényes, ezért drága a tervezés. Egy jó terv alapján viszont már csak a szükséges eszközöket kell megvenni, és a leírásuk alapján összelegózni. Persze előtte még lesz egy kis földmunka.....
Hát, azért nem az egész füves rész. Van rajta egy kocsibeálló, ülttem ősszel gyümölcsfákat ,mogyorót, szőlőt, málnát a széleire, meg tujákat. Szerintem olyan 100 nöl, azaz 360 nm lehet a füve terület. Vagy még annyi se, mert lesznek virágok, mert kerti út is. Mondjuk, olyan 320 nm. Akkor hogy állunk?
Ha azt vesszük, hogy egy locsolófej mondjuk 2 baron mondjuk 8m sugarú kört tud locsolni és ehhez a vízfelvétele a fejnek legyen 10l/perc, akkor ez 200m2 területet jelent.
Tehát ha úgy vesszük, hogy a telked egymás melletti körökből tevődik össze (érdekes alakú lenne), akkor is 3 locsolófej kellene és lineárisan számolva is 2bar és 27litert kellene produkálni a szivattyúnak percenként.
Viszont a locsolandó területek legritkább esetben fedhetők le egymás melletti körökkel, ráadásul átfedésre ha jól emlékszem 50%-ot ajánlanak.
Szóval ekkora területre ha nincs semmi terepakadály, csak füves puszta, akkor is min. 3 körre lesz szükséged.
Szóval, ha félautomatát akarsz, akkor kell mindenképpen három mágnesszelep egy háromállású kapcsoló a mágnesszelepek vezérléséhez, egy 24V/50mA trafó a mágnesszelepek áramellátásához és egy 230V/10-15A-es kapcsoló a szivattyú működtetéséhez.
Én sem ásom fel, mert még el sem vetettem. Füvesítés előtt ásom el a csöveket. Az én megoldásom lesz félautomata. A tied mondjuk negyed. ( egy kis jóakarattal)
Én huzigálom a csövet, mert nem ásom fel a füvet. :-) A locsolófejet szoktam időnként arréb rakni, és figyelem a kútban a vízszintet. Végülis ez is félautomata. ;-)
Nos, én fél manuálisra gondoltam. Vagyis nem kell automata. Mikor locsolni akarok, bekapcsolom a szivattyút, és nézem hogyan végzi a dolgát a rendszer. Nem kell csövet huzigálnom, mert azt nagyon nem szeretem. Mikor kifogy a víz a kútból, kikapcsolom. Igy én is hallgathatom a madarakat, meg a fákat, meg a virágokat, meg a füvet. Az én kertem kb 150 nöl, sík terület és futóhomok. Tehát sokat kell locsolni. Reggel, este, megszakításokkal, mert meg kell várni, amíg a kútban utántöltődik a víz.
A lap nem jeleníthető meg.
A keresett lap jelenleg nem érhető el. Lehet, hogy a webhelyen technikai problémák léptek fel, vagy módosítania kell a böngésző beállításait.
Egy régebbi problémára - miszerint nem lehet fűmagot fajtánként venni, - találtam egy megoldást, igaz a minimális kiszerelés 5 kg fajtánként, de szerintem egy átlagos kerthez még több is kell és felülvetésre is el lehet használni ennyit.
Nálunk sem a szivattyú volt a tettes, hanem valami más. Volt már úgy, hogy áramszünet után ment ki a "bizti". Természetesen ez nem jellemző mindenhol, de sajnos egy "hiba"lehetőség. És én amúgy is a legegyszerűbb dolgokat szeretem, nem vagyok oda az automatizálásért. :-)
És miből gondolod, hogy pont a locsoló-automata vágná le a kismegszakítót. (Az mondjuk érdekelne, hogy miért pont akkor megy le a kismegszakító, amikor senki sincs otthon. (Akkor a legkisebb a terhelés a hálózaton...)
Az áramkörtervezés meg elég érdekes Magyarországon.
Először is elgondolod, hogy milyen részekből fog állni a szerkezet, megveszed a fődarabokat, azok leírása alapján megtervezed a "körítést", majd az alkatrészlistával a kezedben elballagsz az elektronikai boltba és megkérdezed, hogy ezek közül melyiket lehet kapni és milyen tokozással, amit nem lehet kapni, milyen hasonló alkatrészt tudnak helyette. Helyettesítő adatlapja alapján áttervezed az áramkört.
Ezután megveszed az összes alkatrészt a kapható tokozással, majd nekiállsz megtervezni a nyomtatott áramköri lemezt....
Nálunk tök véletlenül fordult elő olyan, hogy valami levágta az automata kismegszakítót. Ha locsolóautomata lett volna, akkor az is leáll, a hűtő-fagyasztó is leolvad. De mivel a szomszéd volt az "automata", tudott riasztani engem, és távirányítással elhárítottuk a hibát. Nos ez az egyik ok, amiért inkább a manuális locsolást szeretem! :-)))) Természetesen senkit nem akarok meggyőzni, de mivel nekünk pici a telkünk, ellocsolgatok én azon. Ha lenne egy 5-600nöles (vagy nagyobb) birtok, abban az esetben biztosan másképp gondolkoznék!
Egy ilyen automatikáért pénz is szívesen áldoznék, sajnos nem elektromérnök vagyok és a kezem sem alkalmas áramkörök savazására .... És Osborne közel is él Szolnokhoz :)))
Nem a szaki mérte, hanem az ép.gépész kivetelezőmmel az építkezés után is jó viszonyban vagyunk, mint kiderül, foglalkozik locsoló rendszerekkel is. Szóval ők mérték meg a szivattyút: 20 l/perc és 2 bar.
A toro fejeket keztem el nézegetni, mert azokról van rendes parametrikus leírás. Még nem rajzolgattam be a fejeket a locsolási területekkel, de szerintem 4 körből meg leszek. (~600m2) Mindenesetre a vezérlést 8 körösre tervezem. Ja és áramszünet-tűrőre. Legalábbis nem esik majd ki a programból.
Aztán majd kiderül, hogy mire lesz időm, mert a gyerek mellett nem lehet a számítógépet bekapcsolni, mert túlzottan érdeklődő és ő is tervezni akar... :-))
Én hajnalban locsolok, mikor a nap kél. 75 percnyi víz van a kútban, nem kell spórolnom vele. Jólesik a mozgás, figyelem a madarakat. És ha áramszünet van, vagy valami lecsapja a biztosítékot, akkor vissza tudom kapcsolni. Ezt az ótomata nem teszi meg! És télen megyek nyaralni. ;-)
Egy jól beállitott ótomata egyenletesbben és gazdaságosabban locsolgat mint Te.Ő ugyanis ideális időben locsol /éjjel/ mikorra eléggé lehül már a talaj,ezért kissebb a párolgási veszteség.Valamint a"gép" nem locsolgat 75 percig .Fele idő alatt kevesebb vizzel itatja meg a növénykéidet.Szóval akinek telik rá az vágjon bele,néhány év alatt megtérül az ára.Arrol nem is bezsélve hogy nem kell megkérni a szomszédot,anyóst hogy locsoljon addig mig nyaralsz.Ugyis kég a fű mire haza érsz.
Nekünk a szomszédun csinált ilyen ótomata öntözőt, de én manuálisan szebben locsolok, mint az a "vacak". Igaz hogy csak 100nöl a telek, és szeretek is locsolni. Berakok egy mp3-at a discmanbe, aztán hadd szóljon! 75percnyi kikapcsolódás jót tesz esténként, de hajnalban is! ;-)
Persze ezt tudom vettem egy merot 500 ért es en is megmertem a sajatomat de mit mondott a szaki hogy fiatalember jo lenne ha mondjuk min 2 bar de inkabb 3 baron legyen 25 liter /perc vize mert azalatt mar a rengeteg kor lesz gazdasagtalan. Nem tudom hogy mi az "alapkovetelmény".
megmérte a szivattyút és ez alapján tudom, hogy hány liter/percből gazdálkodhatok és milyen nyomáson (ez meghatározza a locsolási területet egy locsolófejnél)
Első lépésben megmérettem a szivattyú vízhozamát és nyomását.
A keretet már mérőszalaggal felmértük. Ha lesz időm, akkor meg is tervezem, hogy hova-milyen locsolófej kell, ezeket hány körre kell osztani. Ebből kijön, hogy mennyi mágnesszelep kell, a vezérlést pedig magam szándékozom megépíteni.
Az ásást pedig valószínű segédmunkásra bízom majd.
Másnak nem vállalnék ilyet, mert nem tudná megfizetni.... :-))
Persze, ha már valaki előtte felmérte a terepet az összes növénnyel, terepakadállyal, vízigénnyel együtt, megcsinálta a méretezéseket és teljes dokumentációval rendelkező tervet odanyomta a kezedbe és érzel némi víz- és villanyszerelési affinitást magadban...
Füvesítés előtt állok. Az öcsém rá akar venni, hogy előtte építsünk ki egy locsolórendszert. Azt mondja, csöveket kell lefektetni, arra bizonyos távolságokban szórófejeket tenni. A kútból szivattyúval a csőbe nyomatni a vizet. Hát ez elég egyszerűen hangzik. Vajon tényleg ilyen egyszerű?
Így könnyű :-) Mi pedig egy hegyen lakunk, a termőréteg kb. 50 cm, alatta agyag kb. 3-4 méteren keresztül. Azt mondták nincs esély a kútra, izé, a vízre ésszerű költséghatáron belül. No persze ha volna egy megbízható kútásó aki első körben a vizet keresi és nem a sok pénzt akkor szívesen felfogadnám némi aknamunkára.
Úgy tudom, hogy normál forgalomban kapható, nem kell hozzá engedély. A dicamba hatóanyagot valamelyik kertes könyvben kifejezetten javasolták a here (és persze más gyomok) ellen. Szerencsére nem nagyon veszélyes így magadat nem heréled ki vele, csak a kertet.:)
A Gazdaboltról másolva:
"mvi: 0 nap; gyep kétszikű gyomok 15-25 g/m2, - nap
Méghogy bokor....
Hát hallottam én már olyanról is, hogy a kutyát nem vitték el sétálni, erre ő rávezette a gazdit, hogy "ezt nem kellett volna": lerágta a rózsát virágostúl, tövestől.....
Ehhez mit szólsz?
Ez jó, kerítsük el! A kutyusnak van kennelje, de ott csak addig van, amíg mi távol vagyunk (nincs szívünk tovább bennt tartani...). Az elkerítéssel meg csak annyi, hogy a telek kb 500m2, tehát nem túl nagy. Van benne egy pár gyümifa is. Ha még ezt is elkerítem, hát mi marad? Más ötlet nincs? Nekem speciel nem jut más eszembe.
Ha komolyan akarod csinálni, akkor háromszoros gyomirtózás-roltálás után kéne vetned a fűmagot. A régit érdemes lenne kiszedni. Májusban kéne vetni, március-április lenne a talajelőkészítés ideje. A fű kikeléséig naponta háromszor permetszerűen kéne locsolni, úgy hogy a föld sosem száradjon ki, de ne is tocsogjon. Ha már zöld a fű, akkor bátrabban is mehet a víz. Én általános használatra a Kite Sport keveréket szoktam javasolni, de manapság nagyon sokféle van ami jó.
Füvesíteni a legideálisabb tavasszal elkezdeni. A fűmag elvetése után sok locsolást igényel, viszont vigyázni kell az első fűnyírással! Kb. 10 cm hosszúnak (lehet egy kicsit még hosszabb is) kell lennie az első nyíráskor. A rotációval kapcsolatban: gőzöm sincs. Viszont nekem is lenne egy kérdésem: van egy kutyusunk (husky) aki hát "imádja a füvet". Tele van a kertünk likakkal az ő jóvoltából. Szeretnénk szép pázsitot, no meg persze a kutyushoz is ragaszkodunk. Tippet várok, mit tegyek....? Gondolom nem egyedi problémával küzdünk....
Segítségeteket szeretném kérni.
Most költöztünk egy kertes házba és ott van egy kb 120 m2 -es kissé elhanyagolt füves terület , ehhez mi szeretnénk még úgy kb 100 m2-t füvesíteni. Hogyan lehetne ezt megtennem. Én szeretném a meglévő füves részt fölrotátorozni és utánna egybe bevetni az egészet.
Kérdéseim:
1. Az egész területet gyomírtóznom kell?
2. a most füvesített rész rotátorozása után kikell a régi fűcsomokat szedegetnem?
3. a füves részen majd foci , játék is lenne - milyen fűmagot vegyünk?
4. a munkákat mikor érdemes kezdeni?
Szépen zöldell a fölső fürdőszobában, 11-12°C hőmérsékleten. Néhány levelét ledobta, kap néha vizet. A virágjának sajnos most sem sikerült kinyílnia, lehet hogy a tavaszi metszés miatt?
Egész elkeseredtem mert a kihívás már nem kihívás többé. Három verzió közül az nyert ahol homok van, nem fű vagy valami ami arra hasonlít...
Moha: még nem láttam mikroszkóp alatt, de szabadszemmel is elbűvöl - és persze arra ösztönöz, hogy megsimogassam. Egyes házaknál eresztisztogatás után mindig hatalmas telepek hevertek a járdán és én mindig borzalmasan sajnáltam,hogy nincs türelmem megmenteni és nevelgetni őket.
Nem zavarsz a kérdésekkel, ez a fórum ezért van. Bár a moha csak mint csúnya gonosz ellenség merül föl (a poaceae is gyom, attól függ honnan nézzük), némi tapasztalat van vele.
Én személy szerint még nem próbálkoztam mohával, nem tudom, hogy megél-e 6 m2-en. Talán nem, elég kényes napfényre, sok nedvesség kell neki, zordabb körülmények, nemhiába nő csak a fák északi oldalán. Szerintem először próbálkozz kicsiben.
Ami viszont gyönyörű az a moha mikroszkóp alatt. No az tényleg olyan mint a mesében. Növénytan professzorunk az egyetemen mindig azt tanácsolta, hogy párunknak egy marék mohát ajándékozzunk egy mikroszkóppal mert az van olyan szép mint a vágott virág. Hogy az ő családi élete ezért volt-e zaklatott azt már nem tudom.
Valóban. 6 m2-en is működhet? Mármint összefüggő mohát zárt térben ilyen nagy felületen lehet-e nevelni? És szóljatok ha zavargok a kérdéseimmel.
Ma reggel láttam tündérországot! Mindenre fagyott víz és oly gyönyörű volt! Még a közúti lámpák is jól mutattak...
Nekem konkrét fűfélék kellenének, amik gyér megvilágítás mellett is megmaradnak. Ez a moha ötlet is érdekel. Találkozott már valaki zárt térben mohával? A víz-pára megoldott, mert tavacska is lesz, a hőmérséklet is jó. Vajon milyen világítással pótolható a napfény?
Én várnék. A csapadékos, nyírkos, napfényben szűkös időjárás kedvez a mohának. Van 1-2 állítólag mohaírtó tápanyag, kis felületen használ, nagyon (>1m2) nemigen - tapasztalatom szerint. A moha ellen is a legjobb a természetes védekezés: megritkítani egy kicsit felette a fűállományt, hogy a napfény szabadon süsse, azt nem szereti.
Ez tök jó, én pont a mohák szaporításán töröm a fejemet (mondjuk egy japán stílusú kert lesz - ha kész lesz). Azt érzékelem, hogy a moha a legtöbb esetben nem szívesen látott vendég... Például ha szép gyepet akarsz...
Az én cinkéim le se sz@rták a faggyúgolyós magokat. Tavaly novemberben kitettem kettőt, március elején érintetlenül vettem be mindkettőt. Napraforgómagból viszont legalább tíz kilót bezabáltak.
Szóval ez egy hosszú gödörbe temetett faág, száraz növényi maradványok és zöldnövényi maradványok. Így az ágyásmagassabbra kerül, és lesz két oldala. Az egyik a délkeleti, oda a melgebbet igénylők (mirelit) fog kerülni, az északkeletire kevésbé érzékeny növény, a tetejére + paradicsom + paprika + stb + sárgarépa vődőövezet :))).
Ez néhány év alatt összeroskad, és akkor ásni kell egy újat. Nagyon szépet láttam angol könyvben, ahol fakeretben volt az egész...
Egyébként ez lesz a második év, hogy könyvből szerzett ismereteimet +próbálom gyakorlatice. Az első bioévem nem sikerült túl jól. :(
Mi "csak" gereblyézünk, mert állandóan tele a fű a szomszédoktól áthulló falevelekkel. És annyi kis finom "kalapos" gomba nőtt ősztől, hogy lassan több lesz belőle, mint a "csenkesz"! ;-)
Én meg vasárnap akartam még a maradék marhatrágyát bedolgozni a földbe, ahová tavasszal füvet vetek.
Vetek.Nem ültetek.
De meggondoltam, mert randa volt az idő. Reménykedem, hogy tavaszig még lesz rá lehetőségem.
Tudom hogy Tozatu a kornyéken lakik igy neki agyon aktualis hogy a szolnoki praktikerben meg ezen a heten kamat es egyeb jarulékmentesen lehet részketre vasarolni. Mindent. De legalabb 22.500 >= x
Példul mutragyazógepet, gyepszellőztetőt ... ;-))) Egyeb olyan hasznos gepet amit egyebkent ugy sem venne meg es szebb lenne tőle a kertje ... ;-)) Ja es mindenkié !!!
Ha veszel egy "sima" benzinest, akkor azt a területet is simán lenyírod vele. Nem csak könnyeb a fűnyírás velük, de sokkal erősebbek is. Csak a karbantartás macerás. Szvsz. a sport keverék a legjobb általános fűmag, de pl. árnyékos helyre érdemesebb speciálisat venni. Én sem vagyok oda az angol-pázsitért, elég a szép gyep. Persze ha ott élnék, akkor másképpen gondolkoznék! ;-))))
Koszi. Egyelore sajat vetessel probalkoztam Sport keverekkel. Nem vagyok maximalista, szamomra a legnagyobb orom az volt, mikor a gyerekek birtokba vettek a grundot, persze reggel az ablakon kitekinteni se kutya. Csinaltam is par kepet, majd kitalalom hogyan kell feltenni, aztan szorakoztathatjuk egymast vele itt a forumon a teli napokban.
Koszi az ertekes hozzaszolast a keverekekrol. Multkor a fumagosszetetelbol es a fantazianevbol probaltam kombinalni melyik fajta lehet szarazsag, arnyekturo stb. A Kentaur keverékre pl. szárazságtűrő jelzőt akasztottak és abban nagy volt a vörös csenkesz aránya, ahogy te is írtad. Az www.agro-largo.hu weboldalon úgy tűnik mintha lehetne külön is venni fűmagokat.
Áttételesen hallottam, h vki olyan gyepszőnyeget vett amit 30! növényfajtából alakítottak ki, ezért különösen jól bírja a strapát. Létezik ilyen v csak scifi?
En tegnap nyirtam le a szeptember elejen telepitett fuvet (az egyeveset meg mult heten), mert mar helyenkent csaknem arasznyi volt. 4-5 orara saccoltam magamnak a komplett kert nyirasi idejet az 1300W-os villanyos kismasinammal, amitol meg is remultem. Korabban mar nezegettem benzines nyirokat, van valami okolszabaly hany loeros gepet erdemes kb. 180nol fure venni? Erdemes onjarot venni? Lattam olyat is amin nem volt fugyujto, de ez nalam nem palya, ha kell epitek meg egy komposztalot.
Szerintem is várj tavaszig! A marhatrágyában jó kis gyommagvak lehetnek, a tőzeget be kéne dolgozni, a legegyszerűbb majd májusban a nitrogén lesz, de egy éves korig semmit sem érdemes használni. De ha mégis, akkor tedd meg. :-)
Szerintem most semmiképp nem szórj ki trágyát, ilyenkor leáll a növekedés, majd tavasszal, ha jön a jó idö.
Vagy ha mindenképp most akarsz kiszórni valamit, akkor létezik egy olyan valami, ami lassan szívódik fel, a téli csapadékkal jut be a talajba, és tavasszal fejti ki a hatását, de ezt nem tudom hogy hívják.
Az után érdeklődnék, hogy szeptember közepén ültettem a füvemet homokos talajra.
Szépen nő (már lett is nyírva egyszer), de ott ahol az őszi fa ültetés miatt kikerült még a füvesítés előtt egy kis trágya ott kétszer akkora.
Namármost azon gondolkodtam hogy ki kéne szórni rá valami trágyát, de milyet és mikor? Valaki mondta, hogy még túl fiatal a fű és elégne, más a tavaszi trágyaszórásra, más az öszire esküszik.
Valamint egy szintén fogós kérdés: NPK műtrágyához mit szólna a fű, vagy a zacskós marhatrágya, vagy tőzeg?
Naggggyon immunis vagyok a piszkálódásra mert en is ilyen vagyok es tűrjön aki adja is ... ;-))
Hát akkor paliravettek mert ha 8 napon (nem munkanapon!) belul nem tudják kijavitani akkor kerheted vissza a pénzt. Nekem mindig eleg volt megemliteni hogy amielőtt idejöttem egyeztettem az erveimet a fogyasztóvedelemmel - ami igaz is volt - es magasan tiszatában vagyok a jogaimmal. Ha nem igy akkor kuldhetjuk kermivizsgalatra - amit akkor nekik kellett volna fizetni - de hozhatják a vasarlok könyvet is de innen utam a fogyasztóvedelemhez fog vezetni és azok nem lesznek ennyire elnézőek ....
Ilyen mondatokra nincs az a kereskedő aki meg ne enyhulne ...
Csak osbourne-t akartam piszkálni! :-) De már volt olyan esetem, mikor alkatrészhiány miatt akart a szervíz elhajtani garanciaidőn belül, és az akkori Kermi nekem adott igazat. Így kaptam egy vadiúj darabot. :-O
Ez egy új gyártású technika volt amiből kb. nekem adták el az elsőt. Számukra a fájó pont az lehetett, hogy épp ezért még a javításhoz szükséges alkatrészeik sem voltak meg, én meg hívtam őket kétnaponta, hogy mikor lesz már kész. Aztán b*sz*gatásom eredményeképpen szétbontottak egy vadonat új gépet hogy legyen alkatrész(nem hogy odaadták volna az újat:). Mivel így kicsit nehézkes elszámolni a félig meglévő géppel kitalálták, hogy megprobálnak legombolni, ami sikerült is.
Nekik rossz: elvesztettek egy potenciális vásárlót. És a többivel is ez lesz ha így folytatják...
Kicsit még visszatérve a lombszívó témára: nálunk a kerítésen kívűl sok akác van, aminek a levele a kertbe kéredzkedik be. Ezt sem gereblyével, sem fűseprűvel nem sikerült eddig normálisan összeszednem, erre nagyon jó megoldás a lombszívó.
A fújó funkcióját pedig remekül tudom hsznosítani a kocsibejárónál, ami murvával van felszórva, és ugyancsak rendszeresen tele lesz akáclevéllel. Szal nekem bejött a műszer.
Ha egy uzlet nagyon nem barom akkor nem tesz ilyet mert ugy is ő huzza a rövidebbet. Persze lehetnek olyan kereskedők akik palimadarnak nezik a veveőt es megprobalkoznak egy kicsit hangosabb fellépéssel igy az esetek par szazalékában celt is lehet elerni. Na de aki ekkora gepet megvesz az lehetne olyan rutinos versenyző hogy ezen atlát ... ;-)))
Én is fontolgattam ezt a megoldást azonban szükségem volt a gépre, és mivel ők a cég egyetlen Mo.-i képviselete és szervíze, ezért még így is jobban jártam, hogy megcsinálták. Na de az már biztos, hogy többet nem megyek oda.
Az a bajom, hogy én kiskertekben dolgozom, ahova (sokesetben) fizikai képtelenség becsempészni egy traktort, valamint a kerten belül sem lehet könnyen kezelni, nem beszélve a szállításáról.
A kis gépek többsége viszont nem bírja a terhelést, így tulajdonképpen hiányzik a piacról a köztes kategoria. Vagy legalább is még nem tudom konkrétan melyik lenne az ideális. Azonban ez a Robi kapáló, adapterrel szimpatikusnak tűnik.
Megtaláltam a számodra ideális géptípust, mindkettőre szerelhető gyepszellőztető és talajlazító adapter. Biztosan van másmilyen gyártmány is, de azokat majd Te megkeresed. Ezek valóban "ipari" felhasználásra készültek. De nekem kissé furcsa amit leírtál, hogy egy hónapnyi használat után elutasították a garanciaigényedet. Én biztosan a Fogyasztóvédelemhez fordultam volna. Már volt ilyesmire néhány saját esetem, és mivel tudtam hogy nekem van igazam, végigvittem az ügyet. Mindíg én nyertem.
Ha a mutatót a képre viszed, és rajta hagyod, akkor kiírja a típust. De ha Te ekkora használatot akarsz, akkor jobb lenne egy kistraktor! Az bírja igazán az ipari felhasználást.
Azt hiszem az alsó az Al-KO, talán felismertem még a Viking régi változatát, a többit nem igazán.
Csak azért kérdezem, mert a mult évben vettem (antireklám helye) egy Zimmer Kft. által forgalmazott gépet(briggs motorral), ára 120E Ft, egy hónapig használtam, utána a fejemhez vágták, hogy ha sokat használom nincs garancia, ja és mindezt úgy, hogy a cég értékesítési igazgatója ajánlotta kifejezetten erre a célra. Ráadásul 1 hónap után a javításért legomboltak rólam még 60E Ft-ot. Most a Őszi szezonban kb. a felét járt a gép mint tavasszal, azonban ismét zörög és kezd széthullani.
A Viking szellőztetőjét nagyon dicsérik, általába 5 évet elmegy ipari jelleggel csak kés cserével (állítólag). Mellékelten az ára 360E ft környékén mozog. Ez nem is lenne baj ha valóban kibír legalább 3 évet.
A többi márkát nem sikerült felismernem kérlek segíts.
A segítségeteket szeretném kérni. Benzinmotoros, késes gyepszellőztetőt keresek, amit kiskertekben szeretnék használni, de ipari mennyiséget futna az adott időszakban. Ha valakinek van valami jó tapasztalata egy-egy márkát illetően kérem ossza meg velem. Előre is köszönöm...
Fontosabb fűfajok Szinte mindegyik fűmagkeverékben található angol perje, amely úgynevezett védőfű. Gyorsan nő és bokrosodik, óvja a többi, lassabban fejlődő fűfajt. A tarackos tippan indáival és gyökértarackjaival terjed szét a területen, amit a rendszeres nyírás is elősegít. Sekélyen gyökeresedik, ezért rendszeres öntözést igényel. A túlnyomórészt ebből a fűfajból összeállított keverék taposás hatására "kikopik". A réti perje nagyon értékes, kifejlett korában sűrűn fedő fűfaj. Nem szereti a rövidre nyírást, ezért a pázsitkeverékekbe csak keveset tesznek magjából. A vörös csenkeszt kiváló szárazságtűrése miatt keverik a pázsitkeverékekbe. Jól bokrosodik, de nem olyan tartós, mint a réti perje. Hátránya, hogy nyírás után a levelek a metszfelületen beszáradnak, megsárgulnak.
Csak keverék Sajnos Magyarországon csak gyárilag összeállított, 2-5 fűfajból álló keverékek kaphatók. Ezeket jó esetben a felhasználási cél szerint nevezik el, máskor hangzatos márkanevekkel teszik kívánatossá terméket. Bár az összetétel fel van tüntetve rajtuk, de sokszor az eladó sem tudja melyik milyen körülmények közé való. A legkedvezőbb az lenne, ha mindenki a saját igényei, időjárási- és talajadottságai alapján, és a terület fekvése (árnyékos vagy napos) szerint állíthatná össze a fűmagkeveréket a legmegfelelőbb fűfajokból. Ne keressünk a fűmagkeverékek között árnyékos helyre való és szárazságot tűrő összetételeket. Az említett fűfajok a napos fekvést és az állandóan nedvesen tartott talajt kedvelik. Azt is figyelembe kell venni, hogy minél több fűfaj van egy keverékben, annál nagyobb a veszélye annak, hogy a erősebb növekedésűek elnyomják a gyengébbeket. Lehetőleg olyan fűmagot vásároljunk, amelyikben nem teng túl az angol perje, vagy valamilyen más fajjal közel egyenlő arányban van jelen.
Szvsz. inkább azt kell nézni, hogy minél több legyen a keverékben a réti perje, mert lehet hogy önállóan nem maradna meg. Ezért is csinálnak magkeverékeket.
Most már értem, hogy miért pont az elmúlt hetek csapadékos időjárása után gyorsult fel a gyep kihalása: az eső lemosta a levelekről és a termésről ezt a szart (már bocsánat) és a folyamatosan nedves talajon ez ott is maradt. Sőt, azon a kis területen ahova összehúztam a lehullott leveleket ott bizony annyira kihalt a fű, mintha abban a körben soha nem lett volna semmi. Garantált gyomírtó, kár hogy ennyire szelektív :-)
Most már csak azon kell agyalni, hogy a réti perje önmagában hol szerezhető be. Ezekből alig pár tíz% van a "gazdaságos" fűmagkeverékekben.
A diófa mérgező hatása
A tudósok már több száz évvel ezelőtt felfedezték, hogy a diófa káros hatással van a közelében fejlődő növényekre. Az 1880-as években a dió terméshéjából naftokinon-vegyületet izoláltak, amit juglonnak neveztek el. Ez a vegyület a kísérletekben elpusztította az arra érzékeny növényeket.
A termésen kívül a juglont megtalálták még a levelekben, a fás részekben és a gyökerekben is. A vegyület koncentrációja az egyes növényi részekben évszakonként változó. Tavasszal a gyorsan fejlődő fiatal levelekben a legnagyobb, nyáron a gyökerekben, terméséréskor pedig a burokban és a termésben van a legtöbb juglon.
A diófélék családjának minden tagja tartalmazza ezt az anyagot, de a díszfaként ültetett fekete dióban (Juglans nigra) van belőle a legtöbb, így ez a faj okozza a legkomolyabb problémákat.
A juglon a dió élő és holt szöveteiből egyaránt bejuthat a talajba. A juglon jól oldódik vízben, így az esőcseppek a rügyekből, a levelekből és a hajtásokból a kioldják, de a növénymaradványok lebontását végző mikroorganizmusok is felszabadítják ezt az anyagot. Az élő gyökerekből a gyökérsavakkal jut a talajba a vegyület.
A zöldségfélék közül a burgonyafélék családjába tartozó növények, a paradicsom, a burgonya, a paprika és a tojásgyümölcs a legérzékenyebb a juglonra, de ne próbálkozzunk káposzta, borsó- és spárgatermesztéssel sem a diófa közvetlen közelében.
A mérgezés tüneteként általános növekedési zavar, hervadás, és végül pusztulás tapasztalható. A diófa emellett jelentős mértékben árnyékolja a növényeket, továbbá vizet és tápanyagot von el tőlük a talajból. A juglon-mérgezés, valamint a víz- és fényhiány gyakran összetéveszthető. A vízhiány lassú hervadást okoz, ami öntözéssel visszafordítható. A juglon hatása hirtelen vált ki lankadásos tüneteket, különösen nedves talajon. A hervadás csak a növény egyes részein, vagy a teljes növényen jelentkezhet. Tanácsos időben azonosítani a baj forrását, mert a juglon mérgező hatása öntözéssel és nitrogén-műtrágyázással némiképp ellensúlyozható.
A juglon azonban nem minden zöldségfélét károsít. A csemegekukorica, a babfélék, a hagyma, a répafélék és a sárgarépa jól viselik ennek a vegyületnek a jelenlétét a talajban. Amennyiben a diófa közelében lévő kertrészletet megfelelő mennyiségű napfény éri, rendszeres víz- és tápanyag-utánpótlás mellett az említett zöldségnövény-fajok sikeresen termeszthetők. Az árnyéki dísznövények közül a nebáncsvirág (Impatiens), az árnyliliom (Hosta) és a páfrányok jól megélnek a diófa alatt. A fűfélék közül pedig a rendkívül ellenálló réti perje (Poa pratensis), illetve a nádképű csenkesz (Festuca arundinacea) viseli el a legjobban a juglon jelenlétét a talajban.
Ha a tervezett zöldségeskert közelében diófa nő, célszerű más helyet keresni a veteményes számára. A talajban a juglon-koncentráció a diófa csurgóján, azaz a fa koronájának talajfelszínre vetített kerületén belül a legnagyobb. A gyökerek azonban távolabbra is elnyúlnak, ezért a koronaátmérőtől 2-3-szoros távolságban is jelen van a káros vegyület a talajban.
A véletlenszerűen növő diómagoncokat haladéktalanul el kell távolítani a kertből. A dió levelét és egyéb elhullott részeit ősszel azonnal el kell takarítani. Könnyű a dolgunk, hiszen a diófa első hidegebb napon egyszerre hullatja le lombját. A diófalevelet ne tegyük a komposztba, hanem égessük el! Diófából készült forgácsot, illetve fűrészport ne használjunk talajtakarásra, útburkolásra.
Pap Edina
Istenem, a régi szép idők amikor ezeknek a magyar megfelelőjét is tudtam, latinul pedig a családfájukat; az egyetemen vizygára készülve pedig azon röhögtünk, hogy a Poa nemoralis-t hogyan kell bevenni ha nem orálisan... :-)
Szerintem vesd be tavasszal és gondozd sokat a diófa alatt, hogy őszre megerősödjön. Majd amikor jön a lombhullás takaríts gyorsan és sokat. Talán meg lehet akadályozni a pusztulást.
De mivel én nem vagyok szakértő csak hobbikertész, kérdezz meg egy hivatásost is, talán tudnak javasolni valamit hiszen nem csak a diófa az egyetlen csersavat tartalmazó növény.
Amúgy szerintem nem a gyökerében van a sav hanem a levelében, termésében, terméshéjában, de ne üssetek nagyot ha tévedek.
Az élénk zöld színű, lágy de a taposást jól tűrő vetőmagkeverék a kert dísze lesz. A félárnyékos területeken ajánlatos a HESA Árnyékfűvel kombinálni, mivel a két fajta kiválóan harmonizál. 4-6 cm-re ajánlatos nyírni. Lolium perenne 68 % Festuca rubra 20 % Poa pratensis 12 %
Na, jól nézek ki! Ugyanis van egy hatalmas saját diófám, ami jóformán az egész kertet beteríti levéllel, amit meg megkímél, azt a szomszéd néni diófája teríti be.
Ezek szerint két lehetőségem maradt.
1. Kivágom a diófát, de akkor semmi árnyék nincs a kertben, viszont szép füves.
2. Választom az árnyékot, és egész évben nyelem a homokot és bámulom a csupasz kertet.
Nem marad meg. Én idén tavasszal vetettem, a csapadékos időjárás és a gondos kezek révén a kertem még most is szebb mint amit vártam. A szomszéd diófájának átlógó ága alatt is gyönyörűen zöldellt a fű ... őszig. De jött a sárgulás, a szelek és hiába kapkodtam a leveleket a diófa alól csak kipusztult a fű. Lehet, hogy a néha egy hétbe is beletellő várakozási idő volt túl hosszú, nem tudom.
A diófában és levelében olyan csersavak (?) vannak amelyeket nem visel el az egyszikű
Ezt a helyi önkormányzat esetleg rendeletben korlátozhatja!
Pl. a budapesti XVI. kerületben, ahol lakom október egytől április 31-ig terjedő időszakban, péntek déltől szombat délig lehet a kerti hulladékot elégetni.
A többi időszakban ez tilos.
A népek többé kevésbé pedig be is tartják ezt.
Nyáron persze azárt a grilltüzet, meg a bográcsozást nem vesszük ez alá, és rakunk tüzet, de az egészen más.
Én már több alkalommal próbálgattam egy bizonyos részt befüvesíteni. Ráadásul ennek jó része majdnem nincs a fa alatt.
A fű gyönyörűen kihajtott, nagyon igéretesnek látszott. Aztán csinálhattam akármit, egy idő után hol itt, hol ott eltünt. Aztán megint előjött, de máshol tűnt el.
Persze ennek nem biztos, hogy a diófa volt az oka, de máshol a kertben egész szépen megmaradt, pedig ugyanabból a csomagból szórtam, ugyanúgy kezeltem, "gondoztam", locsoltam.
Lehet égetni, ha nincs égetési tilalom. Ilyenkor nincs.
Mindenhol meg van szabva, hogy mikor lehet égetni. Pesten legalábbis.
Nálunk péntek estétől szombat estéig.
Vidéken még nem tudom mi a helyzet, de ideje lenne utána nézni!
Egyébként lehet levelet égetni a kertes házakban? Most hogy van ez, mert nem vagyok ebben valami tájékozott. De majdnem mindenhol látom a füstöket esténként.
Mindenhol a helyi rendelet szabályozza. Nálunk hétköznap kora reggel lehet(ne), csak éppen aki nem nyugdíjas az nem ér rá ilyennel foglalatoskodni, mert utána még hajmosás és tsai is szükségesek, nehogy Fürtöskét Füstöskének szólítsák munkahelyén.
Nekem az udvarba van egy bazi-nagy diófa. Most kb. 40 éves, olyan 8 méter magas, és közel 10 méteres átmérőbe hullik róla minden (amit a szél nem fúj még messzebb). Mintegy 5 évvel ezelőtt még 2 ruháskosárnyi dió potyogott (ráztam) le róla, de az utóbbi időbe már egy sem telik meg. Az idén is csak egy lett félig.
Már a dió sem a régi!! :))))
Aki söpört már diólevelet, biztos találkozott olyannal, hogy mintha félig beleállt volna a földbe, csak gereblyével, vagy kézzel jön ki. Na!, ezt a giliszták csinálják. Azt nem tudom miért, de imádják a dió-levelet.
Egyébként jól megfigyelhető, hogy a diófa alatt, és közvetlen környezetében egy-két növény kivételével semmi nem marad meg. Ráadásul szinte tavasztól őszig mindig takarítani kell valamit alatta.
Az enyémen már nem sok levél van, de mostanában az esőcsatornát negyedszer takarítottam ki.
Egyébként lehet levelet égetni a kertes házakban? Most hogy van ez, mert nem vagyok ebben valami tájékozott. De majdnem mindenhol látom a füstöket esténként.
El tudom képzelni, de csak addig, míg valaki rá nem lépett. ( A hóra.)
Egyébként tényleg olyan hangja van, hogy az összes szomszéd kiszalad megnézni, hogy mi az.
Én asszem inkább a havat is lapátolom és söpröm.
Ráadásul veszettül hangos tud lenni egy ilyen gép...
A helyes teknika elsajátítására én is a közelítéses módszert választottam: közelítsd a lehullott faleveleket minél jobban egymáshoz, hogy ne kelljen egyesével szaladgálni utánuk. Tehát először össze kell gereblyézni a leveleket egy kupacba, és csak utána kell szippantani. Lassan, a széléről kezdve különben eltömíti a gépet. Persze ha már egy kupacba összeállt a sok levél akkor már kézzel is, vasvillával is be lehet gyömöszölni egy zsákba, akkor meg minek a szippantó?. A fújás arra lehet jó ahol összegereblyézni nem lehet (pld. garázsfeljáróban), de arra ott a seprű. Vagy arra jó, hogy a fán maradt lombot az ember erőszakosan csalogassa le a fáról, megkímélve ezzel önmagát és házastársát a több héten keresztüli sziszifuszi kertimunkától.
Azt hiszem sok szónak is egy a vége: a lombszívó a lustáknak, nemkertbarátoknak való.
Én is vettem egy lombszívót. Hát...... Először is, nem tudtam összerakni. Ebből rögtön kiderül, hogy nem vagyok egy műszaki zseni.
Miután a fiam összerakta, megpróbáltam használni. Hát.... elkezdtem egyenként beszippantani a leveleket. Ha így fojtatom, eltartott volna karácsonyig. Aztán fújási technikát alkalmazva ( mert azt is lehet vele) egy kupacba tereltem őket, és utána szippantottam. Közben megfordult a fejemben, hogy átfújom a leveleket a szomszédba ( vissza a feladónak) de rögtön el is hessegettem a gondolatot, hiszen a jószomszédi viszonyt ilyesmiért nem rúgom fel. Sőt, talán semmiért sem.
Kb. félórányi próbálkozás után a fiam kezébe nyomtam, és közöltem, hogy az övé lehet, nekem nem kell. Ő boldog vigyorral el, én meg fogtam a lombseprűt és boldog vigyorral söprögettem.
Egyébként én is úgy tudom, hogy a dió levelében van valami anyag, ami megöli a talajban lévő mikroorganizmusokat, de az öcsém évek óta azzal (is) eteti a gilisztáit, és úgy tűnik, hogy azok szeretik, sőt jó minőségű komposztot állítanak elő belőle.
Csak hozzászóltam a témához, a "válasz erre" linkre kattintva, nem javasolok én senkinek semmit! Sőt! Szerintem a lombszívó az első lépés a guminő irányába, én is csak akkor használom ha gyorsan kell egy kupacot összeszívni. Az én csodafegyverem a gereblye marad, a kezdeti izomlázon már tavasszal átestem úgyis.
A múlt hetek csapadékos időjárása és a mostani enyhe idő miatt nő az állomány mintha húznák, hétvégén megint nyírni kell - hacsak nem esik az eső ahogy ígérték...
A csudaba ezzel a sok geppel! Hallottatok a frankot, jol kell nosulni :) Mondjuk nekem orom a funyiras. Tegnap egy iszonyat nap utan sotetedesre ertem haza es fajlampaval mentem egy fel orat a geppel - tutira hulyenek neztek a szomszedok, de a lelkivilagom rendbejott.
Nem csak komposztba nem jó a diófalevél, de sokáig a füvön sem szabad hagyni, ez esetben kihal alatta a növény. Én már nem győzöm gereblyézni.
A lomb-szívó tényleg jó megoldás, de előtte akkor is össze kell gereblyézni szerintem, hiszen kvázi egyesével kell a leveleket felszippantani, ahhoz pedig túl hangos egy ilyen gép, sokáig tart. Van azonban egy másik hátrány: a diófáról nem csak levél hanem dió is lehull, ez pedig előbb-utóbb tönkre is teheti a gépet. Nekem B&D lombszívóm van, ennek központjában egy kemény műanyagból kialakított ventillátor szívja be és töri össze a leveleket - s a diót is. Ha nem szedem össze a termést előtte a földről akkor elkezdi kicsipkézni ezt a ventillátort, félek, előbb-utóbb el is töri. Ugyanez a helyzet a vastagabb gallyakkal, ezeket előtte össze kell gyűjteni.
Szinte ugyanez a helyzet nálunk. Mi sem akarjuk eltüntetni a fát, mert nyáron csodálatos. Engem sem zavar a gereblyézés, tettem is ;-)-t a mondat végére. A diófalevélben valami olyan anyag található, ami nem jó a komposztba. Vagy elviteted, vagy elégeted.
Én is a szonszéd néni diófáját. :)
Az összes levél a mi kertünkbe hullik le. Már megkérdezte, hogy levágja-e az ágait, de mondtam neki, hogy ne. Kibirom azt a néhány gereblyéézést, meg a levelek eltüntetését. Mert ugye a diólevelet nem szabad komposztálni.
Érdeklődöm a nálam tapasztaltabbaknál: nagyjából mekkora legyen az állomány a nagy hidegek, talajmenti fagyok beállta előtt? Érdemes magasabban hagyni a füvet vagy visszavágni?
Én is tőlük félek a legjobban. A gyep csak innen nézve tűnik első osztályúnak (nem véletlenül csináltam így a fotót), felülről kissé fűhíjas a lelkem! :-)
Nem gondoltam rólad semmiet, nem az én dolgom. ;-) Ha mohásodik, akkor nem jó a talaj vízháztartása, vagy túl sok nedvesség éri. Sajnos nálunk a homokra hoztak "termőföldet" (ki tudja honnan) és az is mohás. Angliában még nem füveztem, nem is tudom ott mi a helyzet! :-))))
Most szakad az esö nálunk tegnap este óta, de amint leszárad a fü, megpróbálom fellazitani a földet, mivel nagyon sürünek találom.
Hogy ezt a kis masinát magasságban álitani lehet e, az majd kiderül.
Talán azt gondolod uj kertész vagyok a sok buta kérdésemböl, buta igen, de nem új.
A kis füvecskénk megvan 30 éve, kb 50-60 négyzetméter, de nem akar szép lenni. Aminrt irtam, már ujra is vettetük, alá homokot tettek, mégis mohásodik és most a sok vadhere csúfitsa. Itt sokat esik az esö talán az a baj, bár Angliában még többet és mégis mindeütt a hires angol pázsit virit.
Amennyire ki tudom venni a képből, ez egy kis teljesítményű talajlazító. Úgy látom merev kései vannak. De ha beállítod a legmagasabb helyzetbe, akkor szvsz. használhatod egész évben. Csak ne vágja szét a gyökérzetet!
Köszönöm értelmes válszod, ez nekem szakanalfabétának is elégnek kellene, hogy legyen, de most mégis megkérdezelek ez a gép a rirkitó, vagy a földlazitó?
Szerintem nem baj, ha tanfolyamokat, akciókat, kiállításokat tudat bárki is ezekben a topikokban.
Persze, csak éppen sokkal korrektebb, ha rögtön odaírja az árat is....
Sajnos ez egy magyar divat, hogy vagy nem írunk árat, vagy lásd lakáshirdetés, hogy a lepukkant szarokat is igényesen felújítottnak titulálják, hogy elmenjen valaki megnézni. Csak éppen ez mindkét fél részéről időpazarlás, mert amint meglátja a vevő megy is el, mert nem az van, amiről szó volt.
Itt is, ha rögtön írja az árakat rögtön korrektebb.
És nem azt mondom, hogy ingyen jöjjenek oktatni, hanem azt, hogy a leírásból nem ez jön le.
Valahogy rögtön az áruházi termékkínálók stílusa jött le. Ezt is ingyen, azt is ingyen, ha ezt a rohadt drágát megveszed 2x-es áron.
Téma részemről lezárva, örüljön, hogy nem moderálták ki a több topicos reklám spam-ért...
Megpróbálom bemutatni a gépeket. A kisebbik a "gyepszellőztető", ez olyan mint egy erős gereblye. A nagyobbik a "talajlazító", ilyet toligáltam tegnap a kertben. Előbbit egész idényben, utóbbit csak ősszel javasolják egyes szakemberek. Én így is használom.
Nekünk olyan van, ami kitépdesi a száraz fövet a zöld közül. Szerintem ez az általános. Nem hallottam még rugósról soha! Amit kölcsönzöben adnak, az is olyan, mint a miénk. Hogy müködik, amröl irsz?
Az ingyenes olvasmányokat meg is találod a lapokon, de egy előadás, ahová egyetemi oktatókat hívnak, meg gyakorlati oktatás is van, az nem kehet ingyenes, ugyanis nem jönnek el ingyen az előadók. Te sem dolgozol ingyen.
Van egynapos tanfolyam is ennyiért, kinek mi kell, mi éri meg.
Az általad említett lapnál ne tartson vissza a távolság, van csomagküldés is.
A kertészeti sima segítés néha félrevezetésnek tűnik.
Szerintem nem baj, ha tanfolyamokat, akciókat, kiállításokat tudat bárki is ezekben a topikokban.
Kibír simán annyit, amíg elmúlik a fagy. Sajnos későn vetettél, szeptembert szokás ilyen célra javasolni. Még az is félő, hogy kifagy a fű. De nekem azt mondták, hogy télen is kell locsolni fagymentes száraz időben.
potyoro, köszi válaszod. Akkor az idén lekéstem? Mi történik, ha ilyen sürü marad?
Remélem nem mohásodik be nagyon. Két éve ujjitottuk a füvet, mert a moha ellepte, az idén meg annyi vadlóhere van benne, hogy lasan több lesz, mit a fü :-(
Nem, csak éppen egy rohadt spammer. Nem akarok moderátorért kiáltani, mert lusta vagyok.
Ellenben a Tanács kerestetikben még csak egy linket tett be.
Mondjuk simán el tudtam volna képzelni azt a kultúrált megoldást, hogy egy faiskola csinál a honlapjára egy ingyenes tanfolyamot, és a hasznot abból húzza, hogy mindig benéznek az érdeklődők és előbb utóbb törzsvásárlók lesznek.
Speciel a tuja.hu-ról már vásároltam volna, ha nem Komáromban lenne, mert olyan frankó, részletes leírásaik vannak.
Ahonnét vásárolunk ott is a lényeg, hogy a kertész(?) ért hozzá, elmondja, hogy lakóhelyünkre ezt és ezt javasolja, azt meg nem, mert nem szereti azt a talajt a növény, de ha mégis ragaszkodunk hozzá, akkor ezt és ezt kell csinálni a talajjal, ezt és ezt kell megvennem.
Kicsit elegem van az utóbbi időben a tanfolyamszervezőkből.
Azért 42000Ft-ért szerintem elég sok szakkönyvet lehetne venni, meg a kertészetekben is simán segítik a vásárlót...
Amilyen hőmérsékletek vannak mostanában arrafelé (-1°), inkább jövő ősszel javaslom, mivel szerintem már leáll a fű. A apirgászást folytathatod, tavasszal-nyáron is!
a vasútállomásos dolgot előbb is mondhattad volna...
brikó körülményes lett volna időileg is...
de most már nem biztos hogy neki merek állni, nem késő?
Mer akkor kaparászok a fegyverszerű gereblyével. bár ezt nem nevezném (talaj)lazításnak (a száraz cuccot összeszedi, de max 1-2 mm karcot okozott a talajban).
Azért a feltöltés/ mélyen felásásnak megvan az a hátulütője, hogy egy egy kiadósabb eső után rámenve (netán talicskát tolva) hepehupásodik a talaj. Szóval szárazon nem igazán lehet jól tömöríteni. Majd 1 év múlva már talán tömör lesz, de addig....
Bocs, a felsorolás kicsit átláthatatlan let, ültetés tehát nálam az alábbiak szerint történt:
1. Gyomirtózás, gyomeltakarítás a tervezett ültetés előtt 1 hónappal, ha lehet 2x is.
2. A területet fel kell ásni vagy a termőföldet 10-15 cm vastagon szétteríteni, nálam az utóbbi volt.
3. Gereblyézés
4. Tömörítés hengerrel
5. Kb. 1-2 cm vastagságban gereblyével újra fel kell lazítani
6. Kb. 2 méter széles sávokban a fellazított földet lehúzzuk a sáv szélére
7. Fűmag elszórása az előkészített sávban, érdemes kicsit többet vetni, mint ami a zacskóra van írva, én 35gr/nm helyett kb. 50gr/nm-t vetettem, hamarabb besűrűsödik, kevesebbet kell gyomlálni.
8. Kis lapáttal 1-2 cm vastagon a lehúzott termőföld visszaterítése a fűmagokra.
Köszönöm a gratulációkat :-)))
Dittka: A Kertimag fűmagjában nincs semmi különleges azon kívül hogy megbízható minőségű. Szinte bárhol kapható és az ára is kedvező, kb. 800Ft/kg. Mindkét fűmag típus elég erős szálú, tehát nem lesz belőle díszgyep, viszont strapabíró, remélem a telet is jól bírja majd. Jellegénél fogva nem szép ha túl rövidre vágom, a fűnyírót kb. 5 centi vágásmagasságra állítom be.
Tapasztalatok (ha már így belejöttem):
Mint ahogy már itt páran leírták, a fű egy igen igényes jószág. Ahhoz hogy gyönyörködhessünk benne lelkiismeretesen kell ültetni , locsolni, nyírni, gyomlálni, trágyázni, de ennek ellenére is előfordul, hogy néhol sárgul, kiég, elszárad, szóval a legjobb, hogy ha nem csak a fű, de mi is felkészülünk az ilyen kisebb traumákra. A terület megfelelő előkészítése nagyon fontos, rá kell szánni az időt. Szembe kell nézni azzal is, hogy a többség laikusan kezd kertészkedni, nem tudja mi az igazi fű, hogy kell azt normálisan elültetni, gondozni, így akik látnak majd (szomszédok, utcabeliek) az ültetés, vagy a napokig tartó gyomlálás alatt (a trágyázásról, szellőztetésről, mulcsolásról nem is beszélve), hülyének, de legalábbis csodabogárnak fognak nézni.
Ültetésnél többféle módszerrel próbálkoztam, ezek közül a legeredményesebb a következő:
Gyomirtózás, gyomeltakarítás a tervezett ültetés előtt 1 hónappal, ha lehet 2x is.
A területet fel kell ásni vagy a termőföldet 10-15 cm vastagon szétteríteni, nálam az utóbbi volt.
Gereblyézés
Tömörítés hengerrel
Kb. 1-2 cm vastagságban gereblyével újra fel kell lazítani
Kb. 2 méter széles sávokban a fellazított földet lehúzzuk a sáv szélére
Fűmag elszórása az előkészített sávban, érdemes kicsit többet vetni, mint ami a zacskóra van írva, én 35gr/nm helyett kb. 50gr/nm vetettem, hamarabb besűrűsödik, kevesebbet kell gyomlálni.
Kis lapáttal 1-2 cm vastagon a lehúzott termőföld visszaterítése a fűmagokra.
Előnye, hogy már ültetés előtt látható, hogy a tömörítés után mennyire lesz egyenletes a terület, utólag korrigálható, a fűmag a kelésig védve van a kiszáradástól, az eső, a locsoláskor a mélyedésekben összegyűlt víz nem mossa ki a helyéről. Könnyebb a locsolás is, hiszen a laza föld könnyebben levezeti a vizet, mintha hengerelve lenne a teteje. Hátrány, hogy marha macerás, egy kb. 100 nm-es területen csak az ültetés eltarthat 1 napig is.
Persze mindenkinek biztosan megvan a saját módszere, én ezt gyúrtam össze magamnak belőle, így az augustusi fű is szépen megerősödött.
Tamascs
Nálunk 2 kutyi is nehezíti majd a füvezést. Biztosan ott ugra-bugrálnak majd. El kell keríteni. Nagyon lelkes vagyok, és ami a fő ezek szerint, kitartó is(locsolás, gondozás). Én ápolom majd, ha lesz mit, és jövök ide tanácsot kérni :-)))
A fűnek jópár év kell, amig beáll. A legtöbb frissen vetett gyep csodálatosan néz ki, de csak akkor marad ilyen, ha törődnek vele. Amikor mi kezdtük, volt olyan szomszéd aki kiröhögött, mert az ő füve sokkal szebb volt mint a mienk. Azóta eltelt négy év, most már a mi telkünket dícséri ő is. Nagyon sok idő, türelem, szorgalom kell, és akkor az eredmény sem marad el! A problémákra pedig mindíg van megoldás.
Szia Tamás! Megnéztem a képeket. Csodálatos a füved! Azonnal le is jegyeztem milyen fűmagot vetettél. Én is egyenlőre csak információt gyűjtök, ha minden igaz tavasszal tudok hozzáfogni. Gratulálok! Üdv: Judit
Sziasztok!
Tavasz óta figyelem a topikot, de eddig még nem szóltam hozzá a témához. Tavaly építkeztünk, be is költöztünk decemberben. Tavasszal kezdtünk neki a tereprendezéshez. Rengeteg füvet szerettem volna, de pontosan nem tudtam, mit kellene csinálnom ahhoz, hogy év végére valóban szép fű legyen az udvarunkban. Utánanéztem itt is, és találtam egy rakás olyan ötletet, ami tényleg hasznos egy kezdő kertésznek. Megtanultam milyen fűnyíró kell, mi az a talajlazító, mi a különbség a különböző magok és trágyák között, így kicsit nagyobb önbizalommal és még nagyobb lelkesedéssel vágtam bele tavasszal a kerti munkálatokba. Voltak nehézségek, mert a talaj a lehető legrosszabb minőségű volt, így rengeteg termőföldet (eddig 50m3-nél tarunk) kellett hozatnom és kézi erővel bedolgoznom. Közben csináltuk a járdát, lépcsőt, kocsibejárót, garázst is.
A fű ültetését több képcsőben végeztem, mivel elég nagy területről volt szó. Tavaly ősszel már gyomirtóztam a területet, ezt megismételtem tavasszal is. A termőföld széthordása után először egy kisebb, kb. 80 nm-es területet választottam. Mivel strapabíró füvet szerettem volna, a Budapesti Kertimag Park ill. Sport fűmagkeverékét választottam. A fű egész egyenletesen kikelt, de jöttek a gyomok is. 2x gyomláltunk, most már annyira megerősödött, hogy a továbbiakban szükségtelenné vált. Mivel nem volt túl meleg a nyár, augusztus elején újabb területet vetettem be. 4 nap alatt kikelt a fű, de a meleg kicsit megviselte a sok locsolás ellenére is. Augusztus végén egy 200 nm-es terület következett, szeptemberben pedig megint egy majdnem ekkora terület. A füvesítésről készültek fotók is, amit itt láthattok. A ház előtti fű májusi, a szomszéd ház melletti augusztusi, a ház mögötti most 6 hetes (1x gyomlálva 2x nyírva), a ház és a kocsibejáró között 4 hetes, a legfrissebb ültetés pedig 1,5 hetes. Lassan vége az évnek, van kb. 600 nm füvesített udvarunk, már csak egy kis rész van hátra. A fényképek remélem szerintetek is azt bizonyítják, hogy érdemes ezt a fórumot olvasgatni.
Tamascs
Ha meg akarod csinálni a talajlazítást, akkor nem kell kiszedni a szárazat, mert a gép úgyis kikapja. Ha elhalasztod egy évvel, akkor gereblyézz! A vasútállomás melletti gépkölcsönzőben van talajlazító.
Komolyabban:sajnos nem tudok mást javasolni, mert nekem ez viszonylag bejött, maradt valamennyi, de a fű elnyomta, nem próbáltam vegyszereket. Egy helyen korábban azt csináltam egy kb 0,5 m2-es folttal, hogy nem vegyszereztem, csak simán felástam, kigereblyéztem és újra bevetettem fűvel (jó sűrűn) és ott nem bújtak elő többet. Ennek a módszernek az a hátránya, hogy ott virít a kopasz folt pár hétig.
próbáltam én is "kikergetni" a herét a kerttből, visszavágtam szinte talajszintig, most azonban még agresszívabb és egyre nagyobb területen hódít. Mit javasolsz? Marad a Medallon, majd újrafüvesítés?
Szvsz. még most van az utolsó lehetőség a talajlazításra (vertikulázásra), mert nagyon le fog hűlni a levegő. De érdemesebb lett volna már szeptemberben megcsinálni! :-O
Ki tudná megirni, hogy most szabad e a füvet ritkitani (vertikulázni)? A nyáron itt szárazság volt és majdnem kiégett, most meg annyira besürüsödött a sok esötöl, hogy félek igy hagyni a télre.
Most nem a nitrogénről, hanem a foszforról volt szó! De az a penészgomba olyanoknál is megjelent, akik nem trágyáztak. De a füvünk igenis szép, talajlazítás után gyönyörűen beindult.
Ez a talp két dologra jó: szellőztetni és simítani-döngölni vetés után. Az egyik barkácsáruházban egy homokkal feltölthető henger 14.000 Ft. Az ezzel való döngölés bizonyára kényelmesebb, no de hát ki tenné a demizsont a szekrény tetejére csővel a szájába vezetve ha egyszer a bort pohárból kell inni? :-)
Azt olvasom mindenhol, hogy a fűnek a talajba kell tapadnia, de egyelőre el nem tudom képzelni, az öntözéskor a kis víztócsákon úszkáló kis magokból hogy jön majd ki a csíra:)
Nagyon keskeny a sáv,benövi a fű,ha nincs más szegély,ami kordában tartja.Amúgy alacsony fajták közül rengeteg választék van,nézz meg egy növénykatalógust,milyen a talaj,árnyék,nap,öntözés,stb.
Segitsetek legyszives megtalalni a megfelelo szegely viragot, fu melle szeretnem egy 10-15 cm szeles es vagy 30 meter hosszu teruletre olyan kellene ami utanna nem lepi el a fuvemet, nem nagyon kell gondozni, es olcso es valami alacsony novesu legyen
Van ennél egy sokkal jobb, hasznosabb és kevésbé drága eszköz: én a fűmag elszórása után egy a lábamra, ill. cipőmre kötözött, a föld felé szögekkel átvert deszkát erősítettem, aminek mérete kb. 30cm széles és 100 cm hosszú. Úgy néztem ki mint egy holdjáró, gyermekeim és a szomszédaim nagy megrökönyödésére ezzel tapicskoltam (azaz egyengettem és tömörítettem) végig a földet.
Azóta szellőztetésre használom, igaz ritkán, mert tényleg hülyén néz ki és elég fárasztó ebben végigsétálni.
Potyoro mester neked aztan van kepgaleriad! Multkor a gyerek polcan talaltam vmi allathatarozot, egybol felcsaptam a vakondnal. Mivel teli almot nem alszik es testsulyanak megfelelo cuccost habzsol be kizarolag a torzsfejlodes alacsonyabb fokan megrekedt tarsaibol es novenyekbol nem - nos 35kg rovart es tarsait kuld el a gyomraba es a masvilagba egy ev alatt. Sot, a Kubaban honos vakond teste 30cm hosszu, igaz o mar nem eri be a rovarvilaggal es a fergekkel, hanem dogot is fogyaszt. Marmint dögöt. Sajnos jobban nem tudtam elmelyedni, mert a gyerek mindenaron hofeherkerol es unalomig nyutt fiktiv figurakrol kivant inkabb hallani.
A csapdat felszamolom, ugyis csak egy rossz vicc volt, es tisztan tartom a meglevo lukakat.
Csak a poen kedvéért raktam be a képet. Viszont olyan virágfölddel nem találkoztam, ami locsolás nélkül össze nem száradt volna. Gondolom a tőzeg miatt. De inkább ilyen föld, mint vakondtúrás. Nálunk az utca másik oldalán széttúrták az összes telket, mihozzánk még nem jöttek át. Sajnos tudom, hogy semmit a világon nem lehet tenni ellenük. :-(
Ha megfogom kuldok egyet szivesen.
Tegnap installaltam a V1.0 vakondcsapdat. Egy vizszintes jaratba lefurtam egy lyukat es beleraktam egy levagott teteju pillepalackot. Csalinak turtam a komposztbol ket kover pajort. Elsore a vakondok telehordtak folddel, masodszorra meg atleptek v vhogy kicseleztek. A pajor erintetlen. Magam is gondolkodtam egyfajta szimbiozisban, a legtobb kart a frissen vetett fuvon magam okoztam, a fel ala jarkalassal, meg a lyukak visszataposasaval. Ahol gereblyevel elhuztam a foldkupacot, ott megmaradt a fu.
Pedig választanod kell,mert ha van pajor,lótetű,van vakond is.De ha nem háborgatod a járatait,csak elsimítod a földet,akkor békén meglehettek,mert csak a járatait tisztítja meg a földtől,mikor feltúr,de a föld alatt serényen elintézi a kártevőket.
Attól tartok, potyorónak igaza van vakondügyben. Az összes kertes ismerősöm kipróbált már szinte mindent, sörösüvegtől kezdve patronig, szinte mindent. A hatás csak átmeneti, az az állat úgyis visszajön ha nem volt hatékony az imádkozás :-)
Az én kertemben nincs vakond, ennek legfőbb oka szerintem az, hogy a 40-50 cm. termőréteg alatt betonkemény agyag van és pala. Ezzel szemben van egy-két lótetű, amit kikergethetne a vakond.
Valoszinuleg tobb oslako is van. Az altalam megvett telek lenyegeben gaz es vadorgona egyvelege volt (nem beszelve a szetdobalt szemettol a biciklivaztol a teherautoakkuig, es a temerdek uvegcserepig amiket setaim soran rutinszeruen gyujtok meg-meg emlekezve a szemetelok felmenoirol akik testuket aruba bocsatva alapoztak meg egzisztenciajukat). A telket egy foldgyalu majd rotacios kapa vette kezelesbe, szoval a felso reteg frankon at van forgatva. A szomszed telkek parlagon hagyott teruletek, ill. egy tyukfuttato ahol szinten latom a turasokat. Mi tobb az eredeti telket amin a haz is van es szintben kb. 1 meterrel van feljebb szinten megkornyekezte egy kis emlos, de egyenlore meg a beton tamfal tuloldalan van egy arasszal.
Bosszanto kis bundasok ezek, de vhol csodalnivalo, h a fold alatt egy ekkora allat kepes megelni. Vmi ugyes csapdan torom a fejem amivel begyujthetem a tarsasagot es szamuzom a kulteruletre oket.
A csavo akitol a gazbombat kaptam, is mondta, h ha nem akarok vakondot vegyszerezzem ki a pajorokat, de igazabol ez a megoldas sem fekszik nekem.
A vakondok ellen a friss vetesben csaladi nyomasra vmi kengazpatront vetetem be. en csak egy leheletnyit szagoltam bele a fustbe de meg ma is az orromban erzem idonkent. Kicsit lelkiismeretfurdalasom is lett, h szegeny allatka ellen ilyen goromba apparatust vetek be (meg egyebkent is utalom a vegyszereket). Elhataroztam, h az a fair megoldas ha elve elfogom.
Ma reggel egy friss lyukba benyomtam kb 1m3 vizet de eredmeny nelkul, pedig mar mas lyukak kornyeken kezdett folszivarogni a viz.
Egyelore ennyi a tortenet. Jovore valszeg ultetek ricinust addig meg pusztitsa a pajorokat ezerrel.
Akkor induljunk el a kalyhatol please.
A sima gereblye alatt az erted ami 3-4 centinkent egy tompa tusket tartalmaz kb. 30-40 centi hosszban, vagy erdemes a legyezoszeruen installalt vegukon kisse lefele hajlo lemezek altal alkotott gereblyeszerkezettel operalni?
Ha nem komoly a gép, nem biztos hogy gazdaságos a javítása. De nem is írtad hogy mi a baja. Lehet motorikus, de lehet háztörés. Minegyik más javítót igényel.
Szerintem vessél. Még van ideje megnöni, aztán tavaszal lehet pótoln ahol kell. Én amikor füveztem annak idején már böven október volt, és mire jött a tél szépen kinött.
Péntekre esőt mondtak, nekem olyankor nincs kedvem kertészkedni, az a fűnek szól úgyis. Az idei időjárás túl szeszélyes ahhoz, hogy jót jósolni lehessen, a 3-4 napnál távolabb szóló időjárás-előrejelzések bekövetkezésének valószínűsége elég alacsony. De ha van türelmed, kedved és pénzed akkor miért ne. Legalább nyersz egy kis tapasztalatot.
Nekem tavasszal egy kétnapos eső úgy kimosta az elvetett mag közel felét, hogy öröm volt nézni...
A több, mint 2 hete kiszórt szuperfoszfát helyenként még mindig fehérlik. Gyakori locsolás ellenére is egy hét után még nem látszótt, hogy felszívódna.
Bezzeg a pétisó egy locsolás után feloldódott.....
Na tegnap megvolt a kert hasogatás, több-kevesebb sikerrel.
Tapasztalatok:
1. Hasogatás elött locsolni, locsolni és még egy kicsit locsolni:)
2. 1100 W-os Al-ko gép kicsit hurka - lehet, hogy több locsolással jobban vitte volna a talajt, de így nem vitte nagyon mélyen (1-2 cm). Majd jövőre, jobban előkészítem, meg addig a homoktól, hátha lazul egy picit a talaj.
3. De azért kiszedett 160 m2-ről kb 250 liter cuccost:)
4. kézzel homokot szórni szaxx, azt hittem leszakad az alkarom, mire 3 zsák homokot kiszórtam.
Egy ijesztő pillanat volt, amikor egy 8*4*3 cm-es követ kiszedett a földből és kirepült a fűgyüjtő tetején 10 cm-re a lábamtól
Kedves szakik! Kissé megkésve pénteken szórnám ki a fűmagvakat. Kérdés: vessek, vagy ne vessek? (A lényeg, hogy a végén nevessek...) Mit mondtok? Fagyok?? Inkább tavasz? Válaszra vár cz.
"Sima" gereblyével ki tudod kapirgálni. Ha van rá keret, a rugós szellőztetőt kimondottan tudom javasolni, a talajlazítót érdemes inkább kölcsönözni, mivel azt csak évente egyszer használod.
Az utolso pillanatban szoltal ram (is). A tavaszon vetett fu kozott mindenfele szaraz hasadekot veltem felfedezni, mar vettem is egy "eles gereblyet", de akkor tolodik a muvelet.
Köszönöm a tanácsot. Igazából csak azért vonakodok mert ahol használnám az egy elsőéves állomány -pontosabban tavaszi vetés- és bizony egy-két árnyékosabb helyen nemigazán bokrosodott meg annyira amennyire bátran rá lehet menni "erőszakkal". Tudomásom szerint az első éváben lévő állomány nem túl stressztűrő.
De ha a azt mondod, hogy a siralmas látvány ellenére meghálálja a fű akkor bele merek vágni ... a földbe is.
Annyira örülök neki, hogy ennyi hasznos információt megosztotok velem(ünk) kezdővel(kel). Nagyon ki szeretném okosítani magam, mielőtt hozzálátok a füvesítéshez. Soha még csak a közelében sem voltam. Szép napot! :-)))
Megpróbálom bemutatni a gépeket. A kisebbik a "gyepszellőztető", ez olyan mint egy erős gereblye. A nagyobbik a "talajlazító", ilyet toligáltam tegnap a kertben. Előbbit egész idényben, utóbbit csak ősszel javasolják egyes szakemberek. Én így is használom.
Ha jobban megnézed a 2906-os hozzászólásban lévő képet (kattints rá!) akkor láthatod, mit tesz a késes talajlazító. Elsőre siralmas a látvány, olyan mintha felszántották volna a füvet. 3X110 liter trutymót szedtem ki 100 nölről, de élő-zöld fű alig volt közte! Ami kijött, annak ki is kellett jönnie! Mivel nem először csinálom (harmadszor), állítom hogy tavasszal látványos lesz az eredmény. Áprilistól pedig használom a rugós (szöges?) szellőztetőt.
És van valaki aki géppel szellőzteti a gyepét? gyakorlatilag a gereblyézésen kívül semmi tapasztalatom nincs. Egyrészről egy kicsit brutálisnak tűnnek nekem azok a kések amivel 3-5 mm mélységben belevág a földbe, másrészről félek, hogy az a típus amelyiken forgó szögek vannak kikapják az élő füvet is. Szóval a sok haszna mellett mekkora kockázata van a műveletnek?
Egyszer csináld meg szeptemberben, és csodálkozni fogsz az eredményen majd tavasszal. Ősszel tudod sarjadzásra ösztönözni, nem tavasszal. Akkor inkább gereblyézni kell. Van a fűnek egy olyan tulajdonsága, hogy ősszel hozza az oldalhajtásokat, tavasszal fölfelé növekszik. De végülis mindenki azt csinál amit akar, hit kérdése az egész. ;-)
Én azert nem merek nekiállni most megcsinalni.
Volt egyszer egy olyan ösz amikor kicsit rovidebbre vagtam a fuvet es majd kifagyott a fele mert nem volt ideje megerosodni és meg a hó sem takarta rendesen a fagyok ellen. Most tavassza csinaltam ugyanezt es mutragya majd locsolas és semmi gond nem volt vele. Bar amennyi eső volt meg a vasszeg is kikelt rendesen.
Azokat a gyomokat előbb szedd ki! ;-) 100nöles telken eltökörésztem néhány órát. Egy elég nagy teljesítményű Fleurelle hasogatógépet vettem ki. Gyűjtőkosarába nem volt hajlandó pakolni a trutyit, azt fűnyíróval szedegettem össze. 3db 110l-es zsákkal szedett ki elhalt részeket a fűből. Fű sem maradt sok! A kép hátterében látható a hatás. Utána trágyáztam egy kicsit, és bőven locsoltam. Szerdától meg itt az ősz.
Lenne egy fűhasogatós kérdés: Hétvégén olvastam, hogy vannak gyomok amiket ha felszabdalnak akkor minden egyes gyökér darabból új növény lesz. Nem gond ez talajvagdosásnál?
Hacsak nem a sodrófa, dehogy is, jó hangosan rákiabáltam a herékre: Ááááááááááááááhhhhh, így:)
Nem egy nagy dolog, de nálam bevált:
Fűnyíró ollóval nagyon rövidre (néhány mm) levágtam a herés részen mindent (szerencsére volt sok fű is közte), és kis fűmaggal megszórva + a meglevő fű hamar visszaerősödött, úgytűnik azon a (próbának szánt) részen megoldódott a probléma.
Kösz a figyelmeztetést, holnapra ki is béreltem a masinát (szerencsére eddig is majdnem mindennap locsoltam, de ma reggel meg este kicsit jobban ráturbózok). Utána mehet rögtön a homok meg a szuperfoszfát ugye? Mjad csinálok ilyen volt, ilyen lett képet.
Off: Hódos (vagy mókusos, ahogy a lányom hívja) áruházban 75 db vegyes virághagyma van 569-ért, szerintem nagyon jó ár.
Talán ha megázik egy kicsit, vagy belocsolod akkor szét tudod gereblyézni! De füvesítés után édeskevés az esőre várni, mert ami mostanában van, az inkább aszály! Fontos a locsolás!
Az én általam ajánlott gyomírtó (Medallon) csak leveles állapotban lévö gyomokra jó mert azon keresztül szívja fel a mérget a növény. A földdel érintkezve hatástalan. A gyomírtást a szántás elött kell(ett volna) elvégezni, így a magok bekerültek a földbe és bizony ki fognak jönni elöbb-utóbb. Az erös fü el tudja nyomni a gazt de nem teljesen, föleg nem az új telepítésü. Némi ápolás azért szükséges, ráadásul az elsö éves füvet nem is nagyon szabad gyomírtózni mert kimegy vele a fü is.
Köszi az infókat, majd megírom mire mentem a rotakapával.
Nálunk nem lényeg az angol pázsit minőségű gyep.
Van egy 0,4 hektáros telek, amire díszfák meg egy csomó díszbokor megy.
A fű csak azért lényeg, hogy ne dudva nőljön a kertben.
Nem tervezem túl gyakran nyírni, hadd erősödjön meg jól.
Most a legnagyobb bajom, hogy a szántás utáni durung nagy rögeket szét kellene rotálni.
bérelek egy rotakapát aztán hagy szóljon!
Ha meg nem sikerül akkor marad a kapa.
Ma nekiszaladtam gereblyével, hát nem az a kategória mint amit szépen el lehet gereblyézni.
Viszont meg kell küzdeni vele, mert jövőre már úgy kell jönnie a tavasznak, hogy gyomok helyett fű hajtson ki a telken.
Ha sikerült elgereblyézni, akkor kell valamilyen gyomirtót használni?
A fű kikel az elnyomja a gyomokat, nem?
Vigyázz, nehogy késő legyen! A fű is leáll ősszel, addig kell széthasogatni, amíg még növekszik. Ezért javasolják szeptember elejét-közepét. Arra is figyelj oda, hogy nedves legyen a föld, különben szétporlasztja a gép. Én most három napig locsolok, utána hasogatok.
Köszönöm a választ, sikerült beszélnem a tulajjal, hát egyszerű "Pázsit" magkeverék, de abból jó sok. Hozzáteszem már évtizedes a fű. Tavajelőőtig eszméletlen szép volt, de a 2003-as nyár betett neki is. És nem lett annyit gondozva mint előtte, sajnos már elég sok a gyom is benne. Más: hétfőn szana-széjjel fogom szabdalni a füvemet, majd csinálok képet róla elrettentésül. ;-)
Ha nem szaporodna úgy a here, akkor engem sem zavarna (jó puha rajta járni) csak a tavaszi két kis foltból négy nagy lett és egyre csak nőnek:( Az egyiket augusztusban kínomban már felástam és újra vetettem fűvel. De most (remélem)megvan a tuti (öko) ellenszer. Nézitek a Spektrumon a "Kertész leszek" soroztatot? Nekem nagyon tetszik - jövőre veszek is egy vasvillát a virágágyáshoz.
Na jo pitypangot en is kikergetem de azert csinaltam fuvet hogy tudjunk hol jatszani. Egykis here belefér. Ha bokrok meg ugy is novekednek és amikor bokrok terulők atveszik majd az uralmat addigra kinovunk a kisgyerekkorszakbol.
Én tavaly tavasszal vetettem, utána jött 3 gyakorlatilag csapadékmentes hónap, locsoltam rendesen, de nem lett az igazi. Aztán az idei vizes tavasz, meg a műtrágya megtette a magáét, a párom szerint az összes szomszéd irigykedhet a gyepemre.
Pázsit kontra gyep: Saját kis fejemben úgy vélem, hogy az ember vagy pázsitot akar de akkor minden idejét a kertben tölti és ki lehet tenni a "fűre lépni tilos" táblát és a fűszálak rabjává válik az ember, vagy gyepet, ami szintén lehet szép, ha gondozott, de bírja a gyűrődést (foci, szaladgálás, ...). Gyomlálást tavasszal egyszer csináltam "Handarbeit" gyomirtóval:) de akkor nagyon és szinte egész évre eltüntek a gyomok.
Utánpótlás: Nekem idén elment 2-3 kilo fűmag a kisebb nagyobb javításokra, gondoolom ez jövőre is marad (legfeljebb kicsit kevesebb)
Tegnap megrajzoltam a kerti locsoló rendszer tervét, úgyhogy megvan a tavaszi kerti projekt is (virágágyás készítés, a #!%*#&{/ lóhere irtás és naaagy homokozó mellett:))
Alapjaiban ahogy potyoro is írta, mindenképp valamiféle sportkeveréket, úgy középárban. Neked pontosan a gyors regenerálódás lesz fontos. Ugyanakkor gondoskodj arról, hogy maradjon valamennyi a javításokra is, mert ha a kutyák kikaparják-rúgják-stb, azt pótolnod kell hosszú távon is.
A magánfelhasználásba kerülő keverékekben bizonyos csenkeszfélék dominanciájával adnak nagyon finom, és nagyon alacsonyra vágható pázsitot. És valóban lassan is nőnek. Speciális területeken használják a tippanokat, amit viszont 5-10 mm magasra illik vágni.
A sportkeverékek (jobb helyeken többféle is van, mert nem mindig szerencsés ugyanazzal a keverékkel dolgozni meccspályán, edzőfelületen, játszótéren és terhelt magánkertben, mások az ápolási feltételek) viszont jellemzően gyorsan regenerálódnak, tehát növekedésük is gyorsabb, összetételük meg felhasználástól függően változó, nem föltétlenül a legfinomabb fűfélék. Bizonyos szakterületeken irgalmatlan magszámú keverékek.
Ez nem evidencia, maximum következtetés egyetlen tapasztalat alapján:))))) Nagyjából a következőket mondtad: Egy átlagos autó is jól megy, ha karbantartod, TEHÁT evidencia, hogy az autó milyensége nem annyira számít.
A fűmagoknak van szavatosságuk, ezért is fémzárolják őket. Fémzárolatlan magot én nem vennék. Ha jól tudom akkor az első szám a minőséget jelöli (1, 2. vagy 3. osztály) amit úgy állapítanak meg, hogy hány százalék csírázik ki laborban.
A tapasztalatom szerint a rögöket nagyon nem szeretik a fűmagok. Leperegnek róla, árnyékot vetnek, egyenletlenséget csinálnak.
Egy-két nagyáruházban lehet bérelni pár napra kisgépet. Egy kis kapagéppel egészen jól szét lehet verni a nagyobb rögöket, utána ígyis-úgyis gereblyézni kell. (szerintem az az egyik legjobb testmozgás a kertészetben, ezért én minden fűnyírás után rendesen gereblyézek)
Hát persze, van különbség az egyes fűmagok tekintetében, már csak az árukat és a marketingjüket is figyelembe véve.
Nem akarok erről tovább vitázni mert nem vagyok szakember, csak a hobbikertész beszél belőlem. Aki szép golfgyepet akar és nem sajnálja a pénzt az drága magot vesz, öntözi, nyírja, műtrágyázza, hisz a pénz kvázi nem számít. Arra, hogy a gyerkőceim rajta hemperegjenek, focizzanak arra elég az átlagosnál csak kicsit több gondozás és anyagmegválasztás is - szerintem.
Ahol nem öntözöm, nem gondozom ott alig fejlődik, az egy éves állomány sem bokrosodik jelentősen, talán vethetem újra. Ahol gondozom ott szépen cseperedik. Ebből az egyszerű tapasztalatból vezettem le azt az evidenciát, hogy a fűmag milyensége nem annyira számít. (Megjegyzem, a fűmag árának többszörösét ellocsolja az ember, fűnyíróra, szellőztetőre, miegymásra költi)
Melyik az a pázsit minőségű fűféle, amelyik baromi sűrűn nő, szemre vékony szálú, és még nem nagyon láttam, hogy nyírták volna!? Amíg el nem hanyagolták, Veresen a legszebb fűszőnyeg volt, amit láttam.
Gereblyével. :-) Van szavatosság, ráírják a csomagolásra. Gondold jól meg, pázsitot vagy gyepet akarsz. Ha előbbit, akkor vegyél fel kertészt, utóbbit saját magad is megcsinálhatod.
Az angol perje egy bizonyos fűféle. Utánanézhetsz a neten, mondjuk a google.ba beírod és kész. A legtöbb fűmagkeverék egyik legfontosabb alkotórésze, mert gyorsan-látványosan nő, viszont nem nagyon ellenálló. Szvsz. jobb az a keverék, amelyikben ebből kevesebb van. A Sport keverék általános felhasználásra lett kitalálva, aki valami spécit akar, válasszon másikat!
Mi is füvesíteni szeretnénk.
Most jelenleg fel van szántva a telek, mert az előző tulaj elhanyagolta és csak egérárpa nőtt rajta, de az nagyon.
Mivel lehet a szántást elgereblyézni?
Elég nagy rögek vannak benne.
Fűmagoknak van szavatosságuk?
Mivel egyszerre sokat kell vennem, rizikós egy kicsit, nehogy rosszat vegyek.
Pázsit félére gondoltunk.
Nem, a sport fümag nekem annyira nem jött be. Bár nagy különbség nincs az egyes fümagok között, az angol perje (ha jól emléxem) min. 40%-ban mindegyikben ott van. Én normál pázsitmagot vetettem, de abból sokat. Ahány kertben vetettem, soha nem a zacskóra írt szöveg a mérvadó, hanem a jó talajelökészítés, beföldelés, a gondozás, ápolás.
Ahogy potyoró is írja, a túlöntözés is árt, fiatal korban kimossa a magokat. A zseneg füvet csak és kizárólag esöztetve szabad öntözni, kis sugárral. Amíg a fümag nem lesz 3-5 cm magasság, nem is nagyon szabad rámenni.
Én is (idén) tavasszal vetettem, de hozzá kell tenni, hogy az idei csapadékosabb időjárás nagyon kedvezett a szép gyepnek. Sajnos egy kicsit elhanyagoltam a gyomírtást, ezért kezdetben rossz volt ránézni a kertemre. Most már tudom, hogy türelmesen meg kell várni amíg leszáradnak azok a fránya szulák- és kutyatejfélék + társaik.
Köszönöm a biztatást.. Kb. 150 négyzetméternyi területről van szó, amin inkább gaz van, elvétve imitt-amott egy kis fűcsomó :-))) Tényleg nekiugrok az idén. Hiszen mint írtad, nem feltétlen kell az egészet egyszerre... Erre nem is gondoltam :-) Persze van még nehezítő tényező(az mindíg akad). Kutyák is vannak az udvarban, úgyhogy őket valahogy ki kell zárni majd az adott területről. Húúú de nehéz lesz :-( Nagggyon szeretnék szép füvet :-)
Nem tudom mekkora teruletrol van szo, de szerintem legalabb egy kis reszen kezdd el kikapni a gyomokat es fuvesiteni. En tavaly oktober kozepen ugrottam neki, aztan tavasszal, meg most is. Tavaly osszel van ahol csak addig jutottam hogy felastam egy adott reszt es a kavicsoktol gyokerektol megszabaditottam, de mar ennyivel elobb voltam a tavaszi munkaban. Tavasszal valoban sok gyom dugta ki a fejet, de kezzel ritkitottam az elejen, 2-3 nyiras utan pedig mar erre is csak elvetve volt szukseg. Azert is erdemes elkezdeni mert ha most fuvesitesz eloszor gazdagabb leszel egy csomo tapasztalattal.
A legjobb időpont a füvesítésre a szeptember. Van esélye a fűnek már ősszel megindulni, és tavasszal előnnyel kezdi a növekedést. Amúgy még májusban is fennáll a fagyveszély. Mire a tavaszi vetés kihajt, az őszi már szép zöld.
Akkor nem jobb inkább tavasszal füvesíteni?Nem fagy meg. Vagy nem is sűrűsödik úgy? Én is szeretnék majd,mert fű helyett szinte csak a gaz található a kertben. Nagyon el volt hanyagolva. :-( Mit tanácsolsz?
Mindössze annyi korrekcióval, hogy ha már van egy-két centis növényke, kis gyökerecskével, már áttelel, maximum annyi történik, hogy besűrűsödni csak tavasszal fog. A velódi fagyveszély ott van, amikor már megszívta magát nedvességgel, és kipattanófélben van, mert a fagy szétroppanthatja. Ezzel együtt természetesen én sem vállalom fel a kockázatot egy olyan keverékkel, amelyet nem ismerek tökéletesen.
Ezeket szinte csak a szakma használja, úgyhogy nemigen találhatók meg a szokványos kiskereskedelemben... Egyébként lebontva ezek 40-50 forintot jelentenek négyzetméterenként... Elég olcsó padlószőnyeg....:))))))
Sajnos ami jó, az drága is. Ne sokat gondolkozz, mert valóban kifutsz az időből. A kicsírázott fűmagot akár az egynapos fagy is hazavághatja! Ha nem akarsz milliókat költeni a fűre, akkor a Sport magkeverék is szóba jöhet. Strapabíró, és később is felülvetheted.
Köszi nektek, az EUROGREEN oldalát már meg is néztem. Még egy kicsit piszmogok az ügyön, aztán választok. Csak ki ne fussak az ősz nagy fűmag vetési időből:)))
Ezek szerint inkább rendelni érdemes vagy ezeknek mindenhol csillagászati ára van, igy mindegy hogy hol veszem meg?!
Az e-bayen próbáltad már? Néha nagyon olcsón hozzá lehet jutni 1-1 ilyen géphez Ausztriából vagy Németországból. A múltkor lemaradtam egy 12E Ft-os amúgy 45-50 ezer fortintos gyepszellőztetőről. Még a szállítási költségek hozzáadásával is megéri...
A hétvégén vettem egy olyan ócsított 1500 Ft-os öntözőfejet amin elméletileg (marleting) 1 és 360 fok között lehet állítani, hogy merre locsoljon. Nem egy Gardena, de nem is tűnt gagyinak. Nos, a tapasztalat: valóban be lehet állítani egy egyszerű csavarral ami egy menet mentén engedi ki a vizet. Minél jobban betekeri az ember annálkisebb cikkelyben engedi ki a vizet magából. Sajnos a mennyiéget nem lehet szabályozni, így ha a négyszögöntözővel együtt használom akkor túl sok víz megy át rajta és túláztatja a talajt. No és persze kellene belőle minimum négy darab. Így azt hiszem nálam is marad a szomszéd kertjének és parlagfűjének öntözése.
Hasonlo a kerdes, sikerult egy 500m2-es reszt annektalni amit foleg fuvesitek. A kis villanyos nyirom jo a technikas reszekre de a nagy feluletekre gondoltam beruhazok egy komolyabb gepbe. Gondolom csak benzines johet szoba, de traktort azert megse akarok venni. Hol erdemes szetnezni? Barkacsboltok, v esetleg vmi funyiro markakepviseleten?
Egyelőre nincs még semmi a telken, enyhén lejtős, de már látom, nem lenne leányálom a fűnyírás. A fűvet jó lenne, ha összegyűjtené és kerül amibe kerül, ha biztosítani tudja, hogy ne utáljon az ember füvetnyírni.
Ha teheted, az EUROGREEN, BARENBRUG vagy TOP GREEN keverékeiből kellen választanod, ezeknél vannak valódi alternatívák... Mondjuk, az is tény, hogy nem akciós áron, hanem olyan 1300 és 2000 között.
attól függ, hogy az az 1600 m2 mennyire lejtős, mennyire szabdalt, mennyire van tele fával, milyen széles az a gép amivel a legtöbb helyen elférsz, és hogy mennyire szeretnél gyűjteni... na megy hogy mennyi pénzt szánsz rá....
- a szorofejes locsolasnal nem gond a fa, amire oda kell figyelni, hogy milyen tipusu a fa - hol kezdodik a koronaja es ez alapjan kivallasztani a szorofej fuvoka szoget /tomoren milyen szogben locsoljon, avagy spriccoljon ki belole a viz :)/, tovabba a fa torzse mogott keletkezik egy holt terulet, ezt ugy szoktak csinalni, hogy egy vagy tobb szorofejjel a masik oldalrol is 'szembelocsolsz'
Nekem is négyszög van és egy kicsit nagyobbra veszem a nyomást, hogy a lekerekített sarkokba is menjen víz (legfeljebb kicsit a szomszédot is locsolom), nem tudod növelni a nyomást.
Szórófejes locsolásnál (jövőre szeretnék telepíteni) mennyire gond ha ott van egy fa? Nem tűri rosszul, ha a törzsét állandóan locsolja a víz?
A sarkokat mivel öntözöd be? Én leginkább azzal szenvedek, hogy a négyszögöntözönek titulált öntözö is inkább csak köralakban hajlandó nedvesíteni, a "négyszög" sarkaiba nem megy víz.
Én csak akkor lottozom ha a nyeremény eléri az ezer milliót. Nem is tudom hogy most hol tart. Most mar az asszony gyesen van is kevesebbet tudok tudnék lottozni is.
*napot!
*napot!
