A kincsesi bauxitbányászat rövid története (1941 – 1999)
Az Iszkaszentgyörgy-i Bauxitbányában 1941. április 21.-én kezdődött a folyamatos termelés, a Kincses I külfejtésben. Megalakult az önálló Iszkaszentgyörgy-i Bauxitbánya, majd 1958. január 1-én a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalat, amelynek mélyművelésű bányáiban 1959-ig gyakorlatilag kézi erővel történt a termelés. Az 1959-ben kezdődött nagyarányú fejlesztőmunka eredményeként – 30 év alatt – 1989-re alakult ki a modern, világszínvonalon gépesített és termelékeny mélyművelésű bauxitbányászat, amelyben alkalmazták a korszerű technika szinte minden vívmányát, a pneumatikát, a hidraulikát, az irányítástechnikát, számítástechnikát, az automatikát, a lézert, a sugártechnikát, amelyek gyökeresen megváltoztatták a bauxit termelési technológiájának minden fázisát, miközben a munkahelyi teljesítmény az 5-6 t/műszak/fő értékről 34-36 t/műszak/fő értékre növekedett. Ennek a világszínvonalú földalatti bauxitbányászatnak fő jellemzője volt a külszíni diszpécserközpontból irányított termelési technológiai lánc, amelynek segítségével a bauxit emberi kéz érintése nélkül került a földalatti munkahelyekről a külszíni gépkocsitöltő állomásig, majd a MÁV vagonokba, vagy készlettérre. A csúcstermelés 1974-ben volt, amikor 986 ezer tonna bauxit került kitermelésre, 1480 fő maximum vállalati létszámmal.
A nagy társadalmi és gazdasági átalakulás során, 1990. január 1.-én a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalatot, amely a magyar bauxittermelés kb. 1/3 részét adta, beolvasztották a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatba. 1991-ben létrejött a Bakonyi Bauxitbánya Kft és 1996. szeptember 1.-vel az egész magyar bauxitbányászat magánkézbe került.
1958 – 1987-ig a Fejér megyei Bauxitbányák Vállalathoz tartozott még a Gánti Bauxitbánya, valamint 1981 – 1989 között a Fenyőfő I. Bauxitbánya is.
Kincsesbányán volt Magyarország harmadik legnagyobb bauxit előfordulása, ahol 1941 – 1999 között 58 év alatt 22.906.229 tonnát termeltek (93%-át mélyművelésből). E közben Gánton 3.655.876 tonnát, Fenyőfőn pedig 1.889.173 tonnát; összességében tehát 28.451.278 tonna bauxit került kitermelésre a Kincsesi bauxitbányászat irányítása alatt.
A Kincsesi bauxitbányászat 1999. augusztus 6-án délelőtt 10 órakor fejezte be a termelést, amikor a Rákhegy II. – Bitó II. bányaüzem külszíni bunkeréből kitöltötték az utolsó gépkocsi bauxitot.
Új vagyok ezen a topikon, némi segítségre lenne szükségem. Az egykori dorogi homokvasúton szolgált villanymozdonyokról szeretnék némi információt, esetleg jellegrajzot. Az utóbbinak nagyon örülnék, modellezéshez lenne rá szükségem. Próbáltam rákeresni több weboldalon de szinte semmit nem találok a mozdonyokról azon kívül, hogy Ganz gyártmányok voltak.
Erről a térképről tudnál egy nagyobb kivágatot betenni vagy küldeni ímélben? Mondjuk keletről Vízválasztó-Inászó, nyugatról meg Salgótarján belváros, délről inclusive Somlyó. Előre is ezer köszönet!
Ezeket nagyjából ismerem.Érdekes, a napokban bennem is született egy ilyen gondolat,hogy ahogy a németeknél van "western stadt" Inászón létre lehetne hozni egy bányász skanzent,az acélgyári iparvágányon(és tovább a régi nyomon) meg mehetne kisvasút a főtérről,nagy vasúti kapcsolattal
Hehe, ez tök érdekes, itt azt írja, hogy 1940-ben nyitották meg a Finkey-tárót, és ehhez képest a Mapire-ra felrakott 1891-es kataszteri térképen rajta van a táróhoz vezető pálya, és a kiszolgáló épületek is.
Az utolsó gépkocsi bauxit Kincsesbányán.1999.
PN rakodógép távírányítással.
Szintén Kincsesbánya.JOY./francia/Védőtető nélkül/
GHH-LF 4./védőtető nélkül/
