Az szmszben kell rögziteni a 2. Bekezdésben felsorolt dolgokat, az h fizetési felszolitást kell küldeni az a 3. Bekezdésben van.
A lakásban nem élek, miota megvettem üresen áll, nincs albérlö benne, senki nem lakik benne, pár havonta megnézem h rendben vannak e ott a dolgok, a közüzemi számlák csekkek a lakhelyemre jönnek ami másik településen van és a közös képviselönél is a lakhelyem van bejelentve amig jött az éves elszámolás is oda jött. Szoval nem gondolom h nekem kellett volna feltünjön h valamiért többet kell fizetnem, ezért van a közös képviselö és a törvényben leirtka is h tájékoztasson ha valami hiány van, mivel a hiány nem feltétlenül csak abbol származhat h a szemét tulaj a közös költséget bszik befizetni. Ugy gondoltam h ha bármi változás történik a közös költség összegében, arrol tájékoztatnak és nem nekem kell minden honapban felhivni a közös képviselöt, h na most ebben a honapban is x összeget kell fizetnem?!
A kellö gondosság a részemröl böven teljesült, h élö lakcimet bejelentettem a közös képviselönél és még a telefonszámomat is megadtam, a közös költséget eddig amiröl tudtam h kell fizetni azt kifizettem. A közös képviselet egy szolgáltatás megkapja érte a hasznát, máskülönben nem csinálná senki, ezért cserébe elvárhato h ne azok ellen dolgozzon akik a befizetést teljesitenék.
Ha Neked van egy mobilelöfizetésed és a szolgáltato egyszercsak küldene egy felszolitást h 200 ezer ft ot fizess be mert elmaradásod van, de elötte nem irt egy sort se rola, nem telefonált Neked h változott az elöfizetés dija, akkor Neked azt honnan a francbol kellett volna tudnod, h többet kellett volna fizetned? Neked kellett volna a mobilszolgáltatonál érdeklödni, h elnézést kérek, de nem kéne többet fizetnem maguknak?
Uh igen, a közös képviselö hibájának tartom h tartozok 180 ezer ftal, mert nem értesitett az emelésröl és nem értesitett h elmaradásom van, pedig az elérhetöségem tudja. 1 telefonba került volna, felhiv, h uram, van egy kis elmaradás a közös költségével, erre én megkérdezem h miért, elmondja, megértem, befizetem és itt van vége a sztorinak.
A törvény azt mondja ki,hogy az szmsz-ben kell szabályozni a közös költség beszedésével kapcsolatos képviselői feladatokat. Ez olvastad becitálva.
Például felszólitás,fizetési meghagyás jelzálog, deresre húzás,lenyakazás stb.
Azért az elmúlt két évben te is felhívhattad volna a képviselőt ,hogy állsz a befizetésekkel?? Van e valami változás??
Nehogy már a közös képviselő legyen a hibás mert te tartozol 180 ezer forinttal.
Nejem az a kedvencem, mikor felhív a tulaj: hogy fizetési meghagyást kapott hogy tartozik 110 ezer forinttal. Pedig ő minden hónapban fizeti átutalással a 8500 ft-ot. Mondom: ez igaz is,de a közös költség 1.5 éve 17.225 ft. Miért?
Nem tünt fel önnek hogy be van szigetelve az épület és ki van festve a lépcsőház?
De, látta,csak nem gondolta hogy emiatt változik a közös költség!!!
Egy dolgot nem értek a 24 paragrafus 3 bekezdésben a törvény azt irja igazoltan kell felszolitani fizetésre.
Utána mégis azt irod "Ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik, akkor a kk-nak elég bedobnia a postaládában az elszámolást! Nehezen bizonyítható, hogy nem tette meg!"
Az szmsz nem mondhat ellent a törvénynek nem? Ha a törvényben az van h igazolhato modon kell felszolitani akkor azt igazolnia tudni kell h felszolitott fizetésre.
24. § * (1) A közös tulajdonba tartozó épületrész, épületberendezés, nem lakás céljára szolgáló helyiség és lakás fenntartásának költsége, valamint a rendes gazdálkodás körét meghaladó kiadás (a továbbiakban együtt: közös költség) a tulajdonostársakat tulajdoni hányaduk szerint terheli, ha a szervezeti-működési szabályzat másképp nem rendelkezik.
(2) A szervezeti-működési szabályzatban kell meghatározni:
a) a közös költség tulajdoni hányadtól eltérő megfizetése esetén, az érintett költségnemeket és a számítás módját,
b) a külön tulajdonon belül nem mérhető közüzemi és más szolgáltatások díja tekintetében az egyes szolgáltatásokra vonatkozó külön jogszabályok alapján történő elszámolás és a megfizetés szabályait,
c) * a közösköltség-hátralék megfizetése érdekében a közös képviselőnek vagy az intézőbizottság elnökének az adós tulajdonostárs határidő megjelölésével történő felszólításával, továbbá - ha a felszólítás eredménytelen - a fizetési meghagyás kibocsátásának kezdeményezésével, illetőleg - e törvény rendelkezései szerinti felhatalmazása esetén - a jelzálogjog bejegyzése és annak törlése iránti kérelem benyújtásával kapcsolatos feladatait,
d) felújítási alap képzésének elhatározása esetén - a külön jogszabályban meghatározott legkisebb mérték figyelembevételével - a hozzájárulás mértékét, valamint az alap felhasználásának szabályait.
(3) * A közös képviselőnek (az intézőbizottság elnökének) a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörében a hátralékos tulajdonostárs részére - az ismert lakóhelyére vagy levelezési címére - igazoltan, postai szolgáltató útján megküldött felszólítását a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a hátralékos tulajdonostárs az átvételt megtagadta. A másodszor megkísérelt és átvétel nélkül, „nem kereste” jelzéssel a közös képviselőhöz (az intézőbizottság elnökéhez) visszaérkezett felszólítást, a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő nyolcadik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni (kézbesítési vélelem).
(4) * Ha az ismeretlen helyen tartózkodó hátralékos tulajdonostárs nyilvántartásba vett új lakó- vagy tartózkodási helye, székhelye, telephelye a nyilvántartást vezető szerv adatszolgáltatása alapján vagy egyéb módon ismertté válik, a kézbesítési vélelem az új lakó- vagy tartózkodási helyre, székhelyre, telephelyre a (3) bekezdés szerinti módon megkísérelt és eredménytelen kézbesítés esetében áll be.
Az SZMSZ-ben változó mértékben, 3-6 hónap elmaradásnál, már lehet FHM-et indítani, de előtte értesíteni kell. Ha igazolhatóan befizetted, megpróbálnám a kapcsolatot felvenni a kk-vel. Ha eredménytelem ellentmondani az FHM-nek, ez pervesztes esetén a költségek viselésével járhat, de ha biztos vagy a dolgodban, akkor a kk-re kell terhelni a felesleges eljárás költségeit. Ha az SZMSZ másképp nem rendelkezik, akkor a kk-nak elég bedobnia a postaládában az elszámolást! Nehezen bizonyítható, hogy nem tette meg!
Közös költséggel kapcsolatban szeretnék kérdést feltenni. Tegnapi napon kaptam egy közjegyzöi levelet fizetési meghagyásrol mely szerint 180 e ft közös költséget nem fizettem meg. A közös költséget átutalással folyamatosan rendeztem. Elszámolást már 2 éve nem kaptam a közös képviselötöl és fogalmam sincs miböl adodott össze ez a 180 e ft.
A közös képviselö nem vette fel velem a kapcsolatot levelet 2 éve nem kapok töle, fizetési felszolitást sem kaptam.
Nem kellett volna fizetési felszolitást kapnom mielött közjegyzöi fizetési meghagyást küldenek melyben már 35 ft eljárási költség is szerepel?
Sajnos nem találtam erre egyértelmü törvényi utalást, csak leiratot mely szerint igy kellene eljárni, ha valaki esetleg tudná a törvényi paragrafust, ide leirhatná!
Csak éppen érvénytelen, és az ott hozott határozatok is. Marhaság kijátszani a törvényt. Nem éri meg vásárra vinni a bőrödet. Elég csak egy jóakaró hozzá.
11. § (1) A veszélyhelyzet ideje alatt a társasház - a (2) bekezdésben foglalt kivétellel - nem tart közgyűlést. Ha az éves elszámolásról és a következő évi költségvetésről való döntés vagy más kötelező döntés határideje a veszélyhelyzet ideje alatt jár le, ezen tárgykörökben a veszélyhelyzet megszűnését követő 90 napon belül kell a közgyűlésnek döntenie.
(2) Közgyűlést kell tartani, ha azt a tulajdoni hányad 1/10-ével rendelkező tulajdonostársak a napirend, az ok és a közgyűlési határozatra tett javaslat megjelölésével írásban kérik. Ebben az esetben a döntés csak írásbeli szavazással hozható meg, ideértve azon tárgykörökben való döntést is, melyekben azt a szervezeti-működési szabályzat vagy korábban hozott közgyűlési döntés kizárja. Az írásbeli szavazás módjára a szervezeti-működési szabályzat rendelkezései az irányadók. Ilyen rendelkezés hiányában az írásbeli szavazás részletszabályait - ideértve az eredmény megállapítását is - a közgyűlési meghívóban kell megállapítani. Az írásbeli szavazás eredményét a közös képviselő vagy az intézőbizottság elnöke - a szavazásra megjelölt határidőt követő nyolc napon belül - írásban köteles a tulajdonostársakkal közölni.
Az Országgyűlés február 22-én megszavazta a veszélyhelyzet 90 nappal történő meghosszabbítását, amely megteremtette a jogi lehetőséget a kormány számára a további hatékony egészségügyi és gazdasági védekezéshez. Április közepétől a harmadik hullám tetőzése érzékelhető, a járványügyi adatok folyamatosan javulnak, de a járvány még nem múlt el, ezért a védelmi intézkedések betartása és az oltás felvétele változatlanul fontos. A járvány megállításában és az újabb, erős hullámok elkerülésében csak az oltás segíthet.
Ha attól nem lehet közgyűlést tartani, mert az igazolvány szükségeltetik, akkor gyakorlatilag szeptemberig nem lehetne… (igazolvány kötelezettség miatt)
Amúgy meg akik korlátozások miatt nem mehetnek ott (igazolvány) azok meghatalmazással élhetnek a jogaikkal. Nem mi korlátozzuk a tulajdonosok megjelenését a közgyűlésen, hanem a közintézmények és azokra vonatkozó előírások ……… FOCIT is az mehet be akinek igazolványa van vagy viszi az oltásit (no nem a kutyáét) Tényleg mi van akkor , ha „békeidőben” egy tulajdonos fertőzött beteg lesz és pont akkor lenne közgyűlés ?! akkor csorbítanánk jogait ?! >>
Valószínű a közgyűléssel kapcsolatos dolgon nem változtatnak, mert akkor meg tudták volna ..
"14. A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény módosítása
41. § A társasházakról szóló 2003. évi CXXXIII. törvény (a továbbiakban: Thtv.) 18. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(1) A lakóépület külön tulajdonban álló nem lakás céljára szolgáló helyiségének megváltoztatott használatához - a (3) bekezdés a) pontjában foglalt kivétellel, illetve a (3) bekezdés b) pontja szerinti eltéréssel - a közgyűlés hozzájáruló határozata nem szükséges."
42. § A Thtv. 21. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
„21. § (1) Az építtető tulajdonostárs a közgyűlés hozzájáruló nyilatkozatának beszerzése nélkül jogosult a lakásában tervezett olyan építkezés elvégzésére, amely miatt az alapító okiratot nem kell módosítani és amely nem érinti az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont.
(2) Ha az építtető tulajdonostárs lakásában végzett építési munka olyan lakásmegosztást vagy lakásösszevonást eredményez, amelynek alapján a többi tulajdonostárs alapító okiratban meghatározott tulajdoni hányada változatlan marad, a közgyűlés az összes tulajdoni hányad szerinti legalább egyszerű szavazattöbbségű határozatával az alapító okiratot módosíthatja.
(3) A közgyűlés (2) bekezdés szerinti határozata az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre alkalmas okirat; a határozatot közokiratba vagy ügyvéd vagy kamarai jogtanácsos által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni."
43. § A Thtv. 28. § (1) bekezdése a következő i) ponttal egészül ki:
(A közgyűlés kizárólagos hatáskörében határoz:) „i) az építtető tulajdonostárs lakásában tervezett olyan építési munkához történő hozzájárulásról, amely érinti az 1. § (2) bekezdésében meghatározott közös tulajdont."
Persze , árverezésre ki lett jelölve az ingatlana (hosszú évek harca után , értsd 5-6 peres eljárás) , ezért gyorsan eladta, de mint haszonélvezőt tovább szerethetek << most már csak ott tud feljelenteni, ahol nem kérik a tulajdonosi jogviszonyt (Önköri)
