Akik szeretik a By,Bhv,Bo,Bx.....
Mielőtt feltennéd a személykocsikkal kapcsolatos kérdésed, kérjük, nézz szét az alábbi oldalakon, mert lehet, hogy megtalálod rá a választ!
Kocsik adataival foglalkozó oldalak:
http://vasutikocsi.atw.hu/
Személykocsi fővizsgák: (KISABLAK)
Cseh összefoglaló a MÁV-Start járműveiről:
http://www.vagonweb.cz/popisy/MAV_START_osobni_vozy_dd.php
http://www.vagonweb.cz/popisy/MAV_START_osobni_vozy_rd.php
Ha jól emlékszem egyszer láttam fotót db 242-es vontatta, Kelebia belépős nemzetközi vonatról, aminek az első két kocsija Bh(v) volt. Lehet, hogy csak belföldi stokk volt, de azért rendesen meglepődtem.
Az a fránya vízjel pont a Da pályaszámára esik, pedig érdekelne, hogy melyik kocsi alatt cserélték ki a forgóvázat Zechmeisterre.
Arra is kíváncsi lennék, hogy ezt milyen vonatnak szánták? Bahv kocsi, de favázas Da kocsival, tehát nem inga. Távolsági személy lenne, vagy gyorsba tették az elővárosi kocsit?
Igen, 2012. december. Egy 29-05-ös volt az első. A xx-30-asok felújítása ezzel egy időben kezdődött, de az első kocsik (19-30 013, 20-30 051 és még valamelyik) még régi külsővel újultak meg.
Azok a kocsisorozatok, amik még hosszabb ideig forgalomban maradnak, többek között esztétikai állapotjavításon esnek át. Ennek keretében a pályaszám a legtöbb esetben a hossztartóra kerül.
Vki meg tudná mondani, hogy a 6-os érában, a startos kocsik számozásánál min múlik, hogy a kocsi oldalára, vagy a szekrény aljára ( főkeret ) írják a sorozatszámokat?
Óóóó, járt itt még Fiume - Nagyvárad gyorsvonat is (1913.V.1.-től gondolom Szarajevói pisztolylövésig).
Vagy itt egy Nagyvárad > Békéscsaba személyvonat:
1941.XI.17.-én Gyula-Sarkad között a 630+60 szelvényponton az 1611 sz. személyvonat mozdonya egy, a pályán hagyott hajtány kerék miatt kisiklott és oldalára dőlt. A vontató mozdony fűtőjét másfél óra alatt szabadították ki a szerkocsi alól. Másnap a gyulai kórházban meghalt. A szerelvény összeállítása: MÁV 324,651+MÁV Dh 68007+MÁV Gp 100 171+MÁV Fa 515+MÁV C 50639+MÁV C 50262+MÁV C 50464+MÁV C 50646+MÁV A 31228+MÁV A 31226+MÁV C 51231+MÁV C 52018+MÁV C 51219+MÁV G 127 301.
De a Bbmot motorvonatok előtt is ingavonati közlekedés volt, csak MÁV 324, sorozatú gőzmozdonyokkal.
Az ezredforduló után voltak olyan menetrendi évek, hogy MDmot járt Kötegyánig, vagy M41,2 négy kocsival Oradeaig (Nagyváradig).
Halkan merem csak kérdezni. Érdekelne egy lámpatest, pont olyan típus, ami ezekben volt. Nem a megőrzésre jelölt példányból, hanem teljesen legális forrásból (amit örömmel oda is adnék, ha ez a szegény valamikor feltámad, mert látom, hogy hiányzik is belőle). Elképzelhető, hogy ezekből raktak el alkatrésznek más járművekhez, és esetleg hozzáférhető lehet egyszerű halandó számára?
Istvántelken van. Ha nem vagy vasutas, a kft által szevezett látogatási program keretében a portatól kisse továbbhaladva tudod megnézni. De leülni nem érdemes leülni benne mert tiszta kosz.
2016-ban is már meglehetősen hervadtan nézett ki, pár belső képem van:
A padló se nem volt sík, se nem volt lyukmentes, legalábbis a PVC helyenként igencsak nem mutatott szilárd alátámasztást. Az oldalán is voltak csúnya rohadások.
Pontosan hol van ez most? Látogatható valamilyen módon? Jó lenne felülni rá, ha egyáltalán van még mire ülni benne. Gépészetileg, szerkezetileg volt egyébként komolyabb baja, mikor le lett állítva?
Ez volt a 7707/3732/3733/7706 forduló. Reggel 7707 sz. gyorsvonatként, a két végén 1-1 Bb motorral feljött Makóról a Nyugatiba. Innen 3732-nek lement Táborfalvára, onnan 3733. számban visszafordult a Nyugatiba, majd 7706 sz. makói gyorsként hazament. Gyerekként mindig örültem, ha a "2-es vonattal" - 14.00 körül ment Ócsáról felfelé a 3733 - mentünk Pestre, mert az "motorvonat" volt, nem gőzös. :)
A Szeged -Pécs gyors 1974-75-ben még - emlékeim szerint - Bbmot vontatta szerelvény volt, azt követően a megszűnéséig MDmot. Lehetséges, sőt igen valószínű, hogy a pécsi gyors is irányváltós szerelvény volt. A dombóvári sebest nem láttam egyszer sem, én 1974 -szeptember és 1979 január között tanultam Szegeden.
Érdekes, hogy a békéscsabai személyeket - amelyiket 2 Bbmot vontatott (mert 424-es vontatású is volt) - párban volt kapcsolva a két Bbmot és Szegeden is, Békéscsabán is körüljárt.
A Szegedi Igazgatóság területéről közlekedtek olyan szerelvények, melyek elején és végén volt 1-1- Bbmot. A közbenső kocsik távvezérlő vezetékkel voltak ellátva.
Ilyen szerelvény közlekedett 1967/68-től 1971 vagy 72-ig Szeged - Miskolc között (Szeged - Cegléd/irányváltás - Debrecen -Nyíregyháza - Miskolc) un közvetlen gyorsként.
Még tovább, tehát a 70-es évek végéig hasonló összeállításba járt a Makó - Hmvásárhely - Szolnok - Bp- nyugati és vissza gyorsvonat is. Egyik ilyen makói szerelvény látható az egyik oktatófilmen is (de nem tudom megmondani mi a címe.
A szerelvényekben Bahv (20-26 ill 20-27), Aapv, Bav (kisgyőri) közlekedett és a miskolci gyorsban volt egy vezetékkel ellátott Bamét is.
Szerintem ahogy a mozdonyforduló kiadta. Ha valamelyik gépet pl. kifogták revízió, valamilyen futójavítás, stb. miatt, akkor ment másik helyette. Nem gondolnám, hogy stabil párok voltak.
Én nem így értelmezem, hanem úgy, hogy időnként cserélték a párok tagjait, pl. ha az egyiket bevitték műhelybe, vagy valamilyen vizsgálatra, akkor valamelyik másikkal állították párba. De nem föltétlenül naponként. Mint ahogy pl. a BKV-nál a Tatra kocsik sem mindig azonos pályaszámú párokat alkotnak. (Talán az elején volt olyan, hogy az egymás melletti pályaszámúak voltak párban.)
De úgy tudom, voltak olyan szerelvények is, amiknek a végein voltak a motorkocsik, és útközben osztották meg őket.
Ez bizonyosan így volt, mert 2018-ban az ABbmot-tal lementünk Győrbe, ami önmagában egy jó élmény volt, de a motoros végben meg lehetett süketülni, olyan pokoli volt a motorzaj.
Belenéztem oktatófilmekbe, ahol látszott egyáltalán, ott a süket végükkel voltak összeforgatva. Hogy volt-e erre valamilyen előírás, azt nem tudom. Ha volt, akkor az E. 1. sz. (mozdonyszolgálati) utasítás III. része (az foglalkozott a dízel vontatójárművek menetszolgálatával) tartalmazhatta. Abban kellene megnézni, de nekem olyan régi nincs. :(
Miért? A dupla motorkocsik nem (fél) állandóra voltak összekapcsolva? (Érdekes, gyerekkoromban utaztam ilyennel, de nem emlékszem, hogyan voltak csatolva. Talán a futó végével, mert arra emlékszem, hogy nem lehetett a vezetőfülkéhez menni a motortér miatt. Azt reméltem, hogy nézhetem a vezetőt, mint a villamosokon. De ez csak feltételezés.)
Valahol azt olvastam, hogy a zaj miatt nem szerették a motoros végét, ezért motoros véggel forgatták össze a két motort, így minkét irányban a csendes fülkéből lehetett vezetni.
Elakadtam egy kérdésben, és teljesen ellentmondó információkat, képeket láttam már.
Mi a különbség a 19-30 és 20-30, valamint a 19-35 és 20-35 személykocsik között külső kinézetben? Mindegyik a 19-41 és 20-41 sorozatokból lett átalakítva, győri fülkések. A "belföldesített" -35-ös kocsik oldalán megszűnt a szellőző, a nemzetközi -30-asok oldalán megmaradt. Igen ám, de vannak olyan képek -30-as kocsikról, amiken nincs szellőző! (bár nem látszik a pályaszámuk, tehát lehet akár tévedés is)
Ki lehet mondani, hogy minden -30-as kocsi oldalán van szellőző, és minden -35-ös kocsi oldalán nincs, vagy kocsinként lehetnek eltérések?
Azt elfelejtettem hozzátenni, hogy az ABb és a Bb motorok egyenes állása a motoros végével (hajtott forgóvázzal) előre való közlekedést takarta. Vagyis az ABb-nél a 3 tengelyes forgóváz volt elől a siklásnál.
Ja, azt nem írtam oda, hogy a képen látható, oldalán fekvő kocsit nem tudjuk, mi vontatta, de Nagytétény-Diósdnál a színházi gyors két ABb-vel ment. (Szerintem arra a balesetre gondoltál.) A kép ugyanis mindenhol úgy jelent meg, hogy Nagytétény-Diósd, 1968.11.02. Ennek ellentmond, hogy a MÁV Archívumban őrzött negatívon a fentin kívül több kocsi is látható siklott, illetve borult állapotban és ezek némelyikének pályaszámát megtaláltam egy kártérítési iratban, ami az 1962.08.21-én történt komlói siklás ügyében született. Ezek után alkotasu topiktárs rájött, hogy az egyik kocsiszám a kártérítési iratban tévesen van írva.
Bak - Bam esetében a forgóvázakon kívül: az eredeti sík jobb és domború bal ütközőtányér a Bam kocsik esetében mindkét oldalon domború lett. Pontosabban a volt Cakü esetében is, de pályaszámot most hadd ne tudjak.
A Bah - Bahv esetében a teliablakos kocsik esetében az ablakok vonala nem azonos.
Továbbá a teliablakos kocsik virsliablakosok voltak.
A Bah kocsikat kezdetben két tetőszellőzővel szállították. Később kaptak még kettőt.
Valamint: a vezérlőkábeles kocsik ajtajait kezdetben zöldre a kocsi színére fényezték. Hogy ez mitől függött, fogalmam sincs.
Idővel aztán az ajtók is cserélődtek (van kép virsliablakos osztott ablakos Bhv-ról, és teli ajtóablakos Bh kocsiról). Az ajtók színe is egységes kalapácslakk lett.
A GySEV-nél viszont a teliablakos 3 db kocsi sem volt virsliablakos, az ajtók színe meg nem tudom mi alapján lett olyan, amilyen. Az alábbi két kép az első sorozat (GySEV Bah 301-303) némely darabjairól készült. A fekete-fehér képen a világos ajtóson kívül van még 2 sötét ajtós is; csak feltételezem, hogy azok a 302-303-as pályaszámúak, de nem tudom. Viszont a GySEV kezdetben is 4 tetőszellőzővel kapta a kocsikat.
Ami virsliablakos Bah volt a GySEV-nél, azok mind MÁV eredetűek.
Sokszor igen. Ha ismered valamelyest az akkori pályaszámrendszert. Vagy olvastál róla valamelyik könyvedben, és abból elő tudod keresni. Esetleg összeszedtél egy csomó régi képet, pl. a netről. Esetleg vettél még párat a MÁV levéltártól. Stb.
Sőt, esetenként még egyebeket is. Pl. az ezen a képen szereplő kocsi az iratokban 4528-as pályaszámmal szerepelt Bárdos Imre tájékoztatása szerint.
Azonban ez a favázas kocsitípus soha nem viselt ilyen számot. Lovász Gyuritól kaptam később egy nem publikus ceruzás listát a favázasokról, amiből csináltam magamnak egy excel táblázatot. Ebből csak ki kellett keresni, hogy melyik (feltehetőleg fapados) kocsit selejtezték a baleset időpontja utáni időkben. Megtaláltam: Ba 5028. Tehát a pályaszám első két jegyét elcserélték, elírták.
De így találtam meg, hogy melyik favázas kocsit dobták le a filmezéskor a biatorbágyi viaduktról.
Én sem ismerem az összes személykocsi típust, csak ismerős volt a betűjelzés. Aztán elővettem a Ganz könyvek idevágó darabját. Így most korrigálom is magamat, hogy abban 3 tengelyű ABh kocsit nem találtam.
Biztosan nem az. De ezek a betűjelzések olyan sűrűn változtak, mintha kiagyalóinak ettől függött volna a prémiuma. A '67-es járműalbumban már kissé mások a melléksorozatok jelzése. Ráadásul hiányos is, mert sem az "u", sem az "n" nem található meg benne (a régi rendszer szerint).
De ha mindenképpen össze akarjuk zavarni szegény Imrét, akkor azt kell írnunk, hogy bármi lehetett, mert mind a két betűt elrontották, meg elfelejtették a harmadikat is odaírni... :-))
Eléggé valószínűtlen. Ugyanis az ekkoriban 40-50 éves kéttengelyes kocsik nem valószínű, hogy részt vettek volna a nemzetközi forgalomban. Ráadásul ez is közönséges AB kocsi, csak a szőröskerekű kocsiknál a betűjelzés meglehetősen furcsán volt felírva. Pl. Bárdos Imre képén is:
Normális országban ez így feliratozták volna: ABald 30470
Igen, a vecsési anyagban szerepelt, hogy az utolért vonat végén egy leólmozottan, utánfutóként közlekedő CFR kocsit továbbított. De annál az esetnél több irat van meg, így a véleményes jelentés is, abban, vagy annak mellékletében a sérült kocsikat általában tulajdonos vasút/sorozatjel/pályaszám szerint ismertetik. Jó esetben még kocsisérülési jelentések, esetleg járműjavítói vizsgálatok jegyzőkönyvei, stb is benne vannak az anyagban. Ez a kisújszállási viszont egy fegyelmi anyag, egészen pontosan a balesetet okozó váltókezelő (váltó- és vágányellenőrzés elmulasztása) és mozdonyvezető (sebességtúllépés) ügyében hozott elsőfokú fegyelmi bírósági határozat. Ennek indoklás részében részletesen ismertetik az eljárás alapját képző cselekményt, viszont pályaszámokat (főleg mozdonyokét), kocsi típusokat, sorozatjeleket, besorozó vasutat csak teljesen véletlenszerűen írnak. Legtöbbször csak annyi szerepel, hogy akárhány kocsi siklott, borult, keresztbe fordult, egymásra torlódott, stb. A rendelkezésre álló irat alapján akár külföldi kocsi is lehetett, ez nem mindig derül ki a fegyelmi iratból.
1954-ben a "b" a baromfiszállítót jelölte, azt meg valószínűtlennek tartom, hogy 1929-ben a katonai szállításra berendezett kocsit jelölték volna így, majd áttértek volna a baromfiszállításra, majd vissza...
Szóval szerintem a Gub elmélet vakvágány csonka vágány... :-)
A kis "b" tudtommal berendezéssel ellátottat jelent teherkocsik esetében (hogy '29-ben is azt jelentette, abban nem vagyok biztos). A későbbi időszakból a Gub gondolom sokaknak ismerősen cseng.
Mivel ez a típus személyszállításra átalakított teherkocsit jelent, így érthető lenne, ha külön kezelték, és nem a rakott vagy üres kocsik közé számolták be.
Az is magyarázható vele, hogy mit keresett ott a teherkocsik között (pl. katonai szállítmány).
Nana! Most már figyelünk Rád! Még egyszer nem viszel be az erdőbe (félig sem).
A "b" betű személykocsik esetében '29-ben ezek szerint nem jelentett semmit. Tehát akkor ezen az alapon zárható ki az Ab.
'29-ben már az új rendszer volt érvényben, az Ah, mint hosszátjárós nem létezett. Mást tudomásom szerint nem jelöltek akkor ezzel a betűvel személykocsiknál.
Továbbá a teherkocsikat külön írja, tehát ha Gb lenne, akkor nem említené külön. Egyébként milyen teherkocsit jelöltek '29-ben Gb-vel?
A 3. lehetőség ellen szól, hogy ez a kocsi külön van említve. Ha Gb lett volna, akkor azt egyszerűen beszámolták volna az üres/rakott teherkocsik közé.
Talán AB. De ez is furcsa. Ha jól emlékszem, valamikor akkoriban minősítették le az 1. osztályú, 2-tengelyes kocsikat, tehát az AB-ből B lett. Másrészt vajon mit keresett a teherkocsik között?
Az olajzöldre visszafestett paklikocsi már egy ideje a Déliben áll hátul, eddig nem volt semmi baja, de ma reggel láttam, hogy jó alaposan össze lett graffitizve... :(
Amiért minden bizonytalanságom ellenére magam is inkább ezt a típust gyanítottam, az a tetőlemez oldalának legalább félmagasságáig felfuttatott kék szín. Az XX-41 -es kocsikról sosem láttam ilyen képet, viszont a 20-47.0 -ásokról, vagy akár pl. a "Pápaszemesekről" annál többet.
"a 39-41 019, most 29-30 010 Bd-ként rója a magyar vaspályát"
Esküszöm két napja nem azzal foglalkozom, hogy merre lehet, és csak véletlenül akadtam vele össze, de a 29-30 010 Bd, a 7006 első kocsijaként indul egy bő fél óra múlva Kőbánya-Kispest-ről Kecskemétre (, és onnan valószínűleg szerelvénymenet Szegedre).
Ebben (azon túl, hogy van egy csomó felvétel a vasutak elpusztításáról is) találtam egy olyan képsort, ami számomra meglepő: egy bordázott falú kocsit. Kiknek volt ilyen kocsijuk 1945-ben?
Koszonom! Es z.kabai-nak is. Na akkor itt is tisztazodni latszik a helyzet. Gyerekorom emlekei azert kopnak, de jo volt. Nemreg azon elmelkedtunk egy ismerossel, hogy volt mikor lekisertem nyaron Kecskemetre, a Lajosmizsei vonalon sotet szinu vagonokkal mentunk, arra emlekszunk, hogy a zold piros nyomogombos ablakai voltak. Es egy elet volt mire leertunk :-) Allitolag a 80evek elejen meg 424 is vomtatott minket.
Látom, Z. Kabai fórumtárs közben megelőzőtt (igaz, ő nem közvetlenül neked írt), de pont jómagam is arra akartam felhívni a figyelmedet, hogy az "ízelt ajtós" győri Y kocsiknak is teleablakos előtere volt!
Igyekeztem némi illusztrációt is kigyűjteni ehhez az állításhoz:
Pl: 39-41, 19-41, 20-41, vagy 20-47.0 (utóbbit nem tudom egyértelműen eldönteni, mert nem jól látszik a tető túlsó vége). Itt viszont egészen biztosan egy 20-47.0-ás teleablaka "figyel" a Púpos mögötti vágányon!
Nem mindegy, hogy a kocsi melyik oldalát látja az ember, mert az előterekkel átellenes oldalon, a WC -knek osztott, billenthető tetejű ablakai voltak. Lásd még pl. itt!
Egy kis kiegészítés: valamennyi "magas Rába" (19/20/39 - 41 ill. 19/20 - 47.0, továbbá a képeken is látható 19 -47 és 20 47.1) kocsi peron ablaka gyárilag gumibetétes nem nyitható kivitelű volt. A hagyományos ajtajú Rába kocsik (ezt Csa80 topiktársnak írom) gyári festése volt az első széles szürke csíkos, azok között nem volt vékony csíkos.
Az ablakok mérete azonban a nagyjavítások során megváltozott.
Bhv kocsi aljáról nincs valami fotója valakinek? Az alváz bordázata, gépészete érdekelne a mesterdarab kialakításához. Valami olyasmi kép kéne, amin pl. fel van borulva.
Az idei menetrendi évben is javasoljuk használatra a vagonWEB-et, ahol magyar nyelven, a vonatok igénybevételére vonatkozó információkkal együtt találhatók meg az aktuális (és a korábbi) vonatösszeállítások.
Az elérhető és megtekinthető vonatok száma folyamatosan nő, a nemzetközi vonatok mellett az IC-k nagyrésze már megtalálható, fő célunk azonban - a korábbi évektől eltérően - az összes vonat feltöltése.
Természetesen a valós, adott napokon leközlekedett vonatösszeállításokat szívesen látjuk az oldalon, valamint a megosztásokat előre is köszönjük, hiszen munkánk teljesen önkéntes és így érezzük különösen hasznát, sikerességét.
Birtokolja-e valaki az Eisenbahn-Kurier 1977. évi 3. számát, illetve a benne lévő Helmut Griebl cikket a DB <–> MÁV járműcseréről? S ha igen, akkor megosztaná-e velem annak másolatát?
A pozitív válasz reményében várakozó álláspontra helyezkedem.
"...Ez így nem működik! Ha kell nektek ilyen vonat, tegyetek érte! ... alapítsatok egyesületet, és vegyetek a Starttól leselejtezett Bhv-t, és vonatozzatok vele..."
Folytatva az előzőeket: Igenis, szánalmasnak tartom, hogy ezzel akarod, akartjátok kibújtatni a kft.-t a kritika alól!
(Aztán felőlem rohanhatsz a moderátorhoz is, kb. lesz@rom!)
Egy profilba vágó civil szervezet létrehozása -elvileg- valóban nyitott bárkik előtt, az erre való hivatkozással azonban hiába próbálod lerázni a már létező cégről a kritikát!
Hiába ismételgeted, hogy nincs igény, ha ez soha nem volt megmérve!
"...külföldi vendéget hidegen hagyják..."
Mese habbal, apafej! Éppen, hogy külföldi vasútfotósok rendeltek meg igazi, majdhogynem normális, izgalmas szerelvényeket a kilencvenes években, illetve az új évezred első évtizedében, amely időben a kft. a hazai nagyközönség számára csak borzalmas, minden hitelességi koncepció nélkül összeállított, szinte véletlenszerűen egymáshoz kapcsolt kocsikból álló szerelvényeket tudott csak kiállítani, hogy a gyomrát elrontotta, aki ránézett!
"...filmezésre se lehet elsózni, mert a filmes is csak 1945-ig gondolkodik..."
Ez sem igaz, az ötvenes évek ma már legalább annyira "sláger téma" lett a filmesek körében!
(Pl. majd minden év okt. 23.-án levetítik a TV -ben azt a -ha jól emlékszem, magyar - francia koprodukciós- filmet, amelynek a végéhez közeli egyik jelenetét Angyalföldön forgatták épp az általunk leginkább hiányolt kocsikkal.)
Vissza az elejére: Azt hittem, belátod már, ezt a vitát csűrni-csavarni nem érdemes, mert sem te, sem mi egyelőre bebizonyítani nem tudjuk a magunk igazát. De azért vagytok itt néhányan, akik rögtön rárobbantok a témára, ha mi leírni merészelünk valamit ezen vonatkozásban, aztán még nektek áll följebb, ha mi nem esünk hasra feltétlen az általatok leirkált huhogástól!
(Bíztam benne, hogy az újévre már nem akarod áthozni ezt a vitát, ez esetben én sem zavarogtam volna már itt.)
Az egy nagyon karcsú válasz, hogy szervezzétek meg! Karcsú, abban az értelemben, ha ezzel próbálod mentegetni azt, akinek az ilyesféle szervezés a dolga volna!
Pedagógus vagyok, nem csak munkaidőben, hanem azon kívül is teljes személyi, anyagi és büntetőjogi felelősséggel tartozom, szóval köszönöm, én, másokkal ellentétben, tisztában vagyok a felelősség fogalmával. Minden munkatársamtól, diákomtól és a szerződéses partnerektől is elvárom ezt, ahogy magánszemélyként minden olyan cégtől, akitől vásárolok vagy szolgáltatást veszek igénybe. Ha anyagi kár ér, az utolsó fillérig behajtom. Én nem szeretem mások hülyeségét fizetni, de nyilván van, aki igen. Az állam viszont ne legyen ilyen, mert végeredményben ilyenkor mi fizetjük meg, ez pedig megvalósítja például a hűtlen kezelés bűncselekményét (ahogy az őrzési szerződés aláírója is minden esetben megvalósította azt, amikor megrongáltak bármely vasúti tulajdont, amit elvileg őriztek).
Egyik volt munkahelyemen az őrzéssel megbízott külső cég emberét érték tetten azon, hogy az őrzött telephelyen levő üzemanyagkútból épp a saját kocsijába tölti a gázolajat. És ennek a cégnek fizetett a munkáltatóm. Nem lett volna olcsóbb, ha nem fogad őrzőt és megmaradt volna a gázolaja?
Ha az őrző cég nem vállal felelősséget a rábízott javak megmaradásáért, akkor minek van ott egyáltalán? Hogy az embere más pénzén melegedhessen?
Ha valamiért meghiusul a vasúti utazás, akkor - némi huzavona után - a vasúttársaság visszafizeti a viteldíjat. Ha elmarad a színházi előadás, akkor a jegyeket visszaváltják. Jobb helyeken a késedelmes, vagy hibás teljesítésért kötbért fizetnek. Soroljam még?
Azért akad néhány olyan halmozottan hátrányos munkakör, ahol bizony felelősséget kell vállalni a tettekért, mulasztásokért, hibákért. Egyáltalában nem tartom gyerekségnek azt, ha ezek körét szaporítani kívánja valaki.
Én fizettem kártérítést párszáz forintos kárt okozó munkahelyi hibámért. De volt olyan is, hogy egy Tuto lakat hiánya miatt vontak x összeget a fizetésemből. Nem akárhol! A MÁV-nál.
Tényleg szükség van erre a stílusra meg emesézésre? Kötve hiszem.
Amúgy csak költőileg, én a saját munkám iránti felelősségérzést sosem másoktól, pláne nem vezetőktől teszem függővé, valahogy úgy érzem, hogy az a saját dolgom..
Talán olyan őrzés-védési szerződést kellene kötni, ahol ha károkozás történik, és a szolgálat nem fogja el a tettest, akkor ők térítenek. Felelősség nélkül bármit lehet, és persze ez az egész vasúton látszik, hogy felelős, az sosincs.
Azt meg is kellene fizetni ...kis pénz kis foci. A vasútnál tisztába vagy a keresetekkel? Egyébként meg vannak olyan környékek amiket hiába őrzöl...gondolom íróasztal mögött szakadsz+ a munkába hogy ilyen véleménnyel állsz elő...
Majd ha a közép-,felső-vezetés ill. a politika is erkölcsi és anyagi felelőséggel tartozik a munkája,döntései után akkor akarjátok a tényleges munkát végzőt anyagi felelőssére kényszeríteni... emese...
MÁV-kórház, Podmaniczky utcai MÁV "kisházak", Bah, Bz és Bn személykocsik, fedett teherkocsik 
+ még 2 db nem publikus szegedi képet találtam.
