eksön, te viccelsz!
Mert az minden jobb útikönyvben benne van, hogy a Largo Argentina Johannes Burckhardt érsek nyomán kapta a nevét, aki Strasbourgból (Straßburg, a germanisták kedvéért) származott; lévén Strasbourg latin neve Argentoratum.
Egy időben jártam egy nemzetközi társaságb, ahol a magyar csapat bevezette koccintáskor az egészségetewkre helyett a hlavni nadrazsi csatakiáltűást (ez talán a bolgár jókívánságra emlékeztetett). Teljesen elterjedt, még a csehek is ezt mondták.
Kis Ádám
Bocs, ha késve: a spanyol heyesírásnál is fonetikusabb az olasz helyesírás! Még az összes többi ujlatin nyelvben igy irandó szót: Institut, Instituto - ezt is ISTITUTO-nak írják, és sok hasonló példa. Mindez azért, mert csak nagyon későn, az olasz állam egyesítése után, késve kezdték a "hivatalos" helyesírás kreálását, és elvetették a nyelvtörténetre figyelő írást.
Off: A saját bőrét is vásárra vivő (kisebb) tömeggyilkos, aki undorodik tömeggyilkos társai hivatalától, nekem szimpatikusabb, mint a ma is trónoló nagy tömeggyilkos, Fidel hóhér.
Az argentínt és uruguayit azonnal fel lehet ismerni már az első mondatoknál.
Hát, már akinek :-) Én pl. biztos nem ismerném fel, örülnék, ha kibogoznám, mit akar mondani (és akkor már nagyon szőrmentén kéne fogalmaznia, mert a szókincsem elég beszűkült mára :-(.
(Nem kötekedés, csak TIT-jelleggel, de az argentin rövid i, bár az Argentína valóban hosszú. A logikáját nem értem, mert pl. Palesztina és palesztin egyaránt rövid, szóval ez leginkább a magyar helyesírás rejtélyei témakör.)
Ja, Ricky Martint hallgatok, pl. a La Vida Loca c. számát néha - leginkább a Toy Dolls feldolgozásában -, de az pont angolul van a refrén egy részét kivéve :-)
Mint ahogy nálunk is megcsinálta ugyanezt a Markos-Nádas páros, pont a cseh nyelvet pécézve (mekintosozva?) ki, azóta terjed az ahoj, poplacsek az Hasta la vista, baby cseh verziójaként, és mindenki azóta is röhög rajta, meg az Elektromodulovy dva-n (ami eleve hülyeség, a -vy végződés legalábbis), mint Terminator 2. A csehek meg jól nem értik, miről is van szó - évekig dolgoztam egy cseh cégnek, és amikor ezt említettem nekik, néztek, mint Rozi a moziban, hogy mi van? Ugyanis ez náluk is maradt spanyolul.
A spanyol változatban ellenben Szajonara, bébi lett (Tényleg. Láttam egy ilyen kópiát DVD-n) :-)
Én is vidéki vagyok, az anyatájszólásomat, amit még ma is, 10 évvel azután, hogy az ország másik részébe költöztem is hiba nélkül beszélem. De a médiákban a helyzet kifejezetten javult a 80-as 90-es évek elejéhez képest, amikor emlákszem, hogy iszonyatosan budapesties volt a tájszólás. Mára szerintem e tekintetben legalább javult a helyzet. Persze vidéki tájszólásokban továbbra sem beszélnek atv-ben, de legalább budapestiben sem, inkább a közmagyart beszélik.
Én - vidékiként - inkább úgy látom, hogy a médiák(!)ban leginkább a budapesti nyelvjárást beszélik. És lassan már szűkebb borsodi pátriámban is, a fiatalok már alig-alig ismerik szüleik - szerintem szép - tájszólását, ez leginkább a médiák hatása.
(Ha valaki néz régi filmeket, például Csortos Gyula beszél erős székely tájszólással, ez a mai Magyarországon leginkább a matyó - szintén Borsod - tájszóláshoz hasonlít).
Ha a norma a budapesti lenne, akkor mindenki csak nyílt hangzókat használna és keményen ejtené az egyébként lágy szó végi mássalhangzókat. Márpedig ez nem így van. Még a TV-ben is igyekeznek ezt kerülni. Szerencsére a médiában az ország minden részéből jöttek dolgonak, így marad a köznyelv a norma.
Szerintem egyik sem, mert Borsodban és Zemplénben is ë-znek (zárt e-t használnak pl. a kenyér szóban, meg általában ott, ahol a szögediben ö-t).
Itt mondjuk autentikus forrásnak is vagyok nevezhető, mivel borsodi vagyok magam is (és a kollégiumban laktam együtt a megye minden részéből származókkal, meg jártam is többüknél), ha a szüleimnél vagyok, mai napig tájszólással beszélek.
Én úgy tudom, hogy a magyar irodalmi nyelv alapja az észak-borsodi, közel a Zemplénhez, de azért egy házzal arrébb. Ez a forrása a normának, de szvsz a norma mégis a budapesti nyelvváltozat.
Az angol hivatalos verzióját Queen's English-nek hívják. És én nem hivatalosnak, hanem inkább a standard-nak nevezném a kasztíliait, vagy Queen's English-t, a Hochdeutsch-ot.
(Érdekes, hogy a standard vagy közmagyar a közhiedelemmal szemben nem a Budapesten beszélt kemény mássalhangzós, nyílt magánhangzós nyelvjárás, hanem a zempléni, amely jóval árnyaltabb kiejtésű)
De, a spanyol területeken is español, de az a spanyol nyelv úgy általában.
A castellano ennek csak egy nyelvjárása (a hivatalos, mint az angolnak a BBC English).
Dehát rajtad kívül ki mosta össze? Mert én nem: én Budapestet olvasok és Pestet ejtek. Az én eredeti szövegem jószándékkal nem is volt másként értelmezhető. Rossz szándékkal pedig mindent félre lehet érteni...
Szerintem tanuld meg nyugodtan selypítve, azt mindenki megérti, és hagyd a nyelvjárásokat; a kubai (kiejtésben) rengeteget kihagyós verzió pl. még egy bennszülött spanyolnak se egyszerű :-)
Amikor a Havannai Egyetemen voltam spanyol szakon hallgató
Akkor hadd kérjek gyorsan egy praktikus tanácsot...
November elején megyek két hétre Kubába-Nicaraguába, és szorgalmasan próbálom építgetni az eleddig néhány szavas spanyoltudásomat a Lonely Planet "Latin American Spanish Phrasebook"-ja segítségével. Mivel öcsém tanulgatott spanyolul, már tudom hogy selypíteni kell... namost, a LP azt írja, hogy a közép-amerikai országokban meg nem selypítik...
Így van?
Nehogymá' nagy szorgalmasan betanuljak pár fontos szöveget selypítős spanyolul, aztán nézzenek rám, mint nicaraguai a norvégszakos magyarra... :-)))
Ja, szintén itt olvastam számomra újdonságként, hogy Latin-Amerikában a spanyol nyelvet nemcsak espanol-nak, hanem castellano-nak is mondják.. ez nekem tök új volt.
"Az illető kicsit morfondírozott, aztán közölte: novij krityerij, azaz hímnemű."
Van erről egy anekdota (elnézést azoktól, akik ismerik). A II. vh. után valahogy itt ragadt nálunk egy orosz illető, akinek semmiféle nyelvi képzettsége nem volt (nem katona volt - hogy elébe menjek a poénoknak). Orosz tanárt akkoriban lasszóval fogtak, így hát őt is beszervezték valamilyen tanfolyamra tanárnak. Eljutottak a lágyjelre végződő főnevekig, amelyekről idegen anyanyelvű tanuló képtelen eldönteni, hogy milyen neműek. A diákok persze kikérték a tanár úr tanácsát, aki először nem is egészen értette a kérdést, majd azt válaszolta, hogy ennél könnyebb dolog a világon nincsen. A kérdéses főnév elé be kell illeszteni egy melléknevet. Nos, ha a melléknév -aja végződést kap, akkor a szó nőnemű, ha pedig -ij vagy -üj végződést, akkor hímnemű.
Az lehet, hogy pontatlan voltam, de nem is a kiejtésről, hanem az írásról beszéltem :-)
Dolgoztam együtt oroszokkal, ők mondták, hogy nem hallják a különbséget a 4 hang között, én meg jól csodálkoztam (nekem az angol sokféle a-ja és e-je között is hallható a különbség, bár nem biztos, hogy reprodukálni mindig jól tudom, bár a finn két e-jét - és egyéb hangjait is - a finnek szerint annyira finnesen bírtam ejteni, hogy sokan nem is hitték el, hogy alig tudok finnül, ellenben a nyelvet kb. perfektül beszélő, régóta kint élő barátommal, akiről viszont azt mondták: kiválóan beszél, de erős idegen akentusa van :-). (Ő pl. nem tudta kiejteni a zárt finn e hangot.)
Ay a,o ejtése. Tyereskov pontatlan volt. Az orosyok a magyar zárt a hangot nem tudják ejteni, és valósz0nüleg nem is hallják megfelelően, azaz az a van valahos az á és az o között.
A hangsúlztalan o első hangsúlz előtti helyzetben rövid á, második hangsúly előtti és hangsúly utáni helyzetben sva (redukált magánhangzó).
Ha jól tudom, ez nincs az egész orosz nzelvterületen így: Északon az okanye, Délen az akanye járja.
Kedves Maxwal!
Az orosz főnevek nemének megállapításáról:
volt egy orosz anyanyelvű kolléganőm, őt tettük meg döntőbírónak, ha jól emléksyem, a krityerii szó (ez többnyire pluraria tantum) nemének megállapítására. Az illető kicsit morfondírozott, aztán közölte: novij krityerij, azaz hímnemű.
Tehát jelzős szerkezetben hangoztatta a szót, és a melléknév alapján állapította meg a nemét. Pont ford0tva tette, mint mi, akik megtanultuk a szavakkal a nemüket, és ahhoz egyeztettük a melléknevet.
