Itt nem csak az a gond, hogy a ház hátsó, hosszú falához közvetlenül gyep lett telepítve, de a szomszéd még locsolórendszert is működtet (attól ilyen szép zöld a fű), ami néha a falat is locsolja.
El lehet képzelni, hogy ez milyen hatással van a ház falára...
Zöld nyíl: betonozott, burkolt rész mellett kb 15cm szellőző sáv (még ürrsen, nincs feltöltve kővel).
Fekete nyíl: belső fal. Itt már le van fedve, de ugyanúgy csináltam mint a lila nyilaknál.
Lila nyilak: külső falak. Itt egy sávban alulra durva murva, felette kavicsos sóderes anyaggal töltöttem meg. Itt is a falig (minusz1-2cm) padlózok, és megnézem lesz e baj.
Hozzátartozik, nálunk olyan homokos a talaj, hogy vakolni lehet vele és egy partoldalon áll a ház, tehát a vizet tekintve az átlaghoz képest talán szerencsésebb vagyok.
A betonozott burkolt rész a konyha. Itt körben végig hagytam szellőzést. Ez már 1-2éve így van. Se a külső, se a belső falaknál nem tapasztalok problémát eddig.
Ha a padló "jelezne" valamit, úgy gondoltam, egyszerűen végigtolom rajta a körfűrészt és kész a szellőző.
Sajnos van, aki nem úgy csinálja meg, ahogy kéne, nem vágják át teljesen a betont, de olyat is láttam már, hogy a szellőzőrést beburkolták, ráfektették a hajópadlót.
Csak azt nem értettem, hogy mégis, hogyan gondolták, hogy akkor működni fog.
De szerencsére sokkal többen jól csinálják meg, és ellátja a feladatát...
Lekopogom, nálam sincs semmi látható jele hogy lenne valami gubanc. Egy ideig "szurkáltam" bele a nedvességmérőt, de meguntam mert semmit se mutat. A hajó padló alá is a fal mellett murvás-kavicsos- soderes cuccot raktam, de ez még friss pár hónapos kaland.
A 100-150 (talán több is) éve álló vályogházak műszaki tartalma csapni való?
Jómagam is egy 100 év körüli vályogházban lakom és az én igényeimnek megfelelően változtattam a műszaki tartalmon.
Régi öregek mondták,hogy ha egy vályogháznak jó kalapja és csizmája van nincs vele sok gond.
Úgy vélem két féle vályogház vásárló van.Egy akinek csak erre telik,kettő aki a nehézségek ellenére is szeret benne lakni.
Megfelelően karbantartott vályogházban remekül el lehet éldegélni.a jól megépített és elhelyezkedésű vályogházban pld klímára sincs szükség.
a mai világban annyira favorizált sima falakat is el lehet érni a modern vályog alapú alapanyagokkal.
És még sorolhatnám,de akkor jogosan elfogultsággal vádolhatnátok!
Én vásárlás elött(9-10 éve) fél évig fokott tájékozodást eszközöltem többek között ezen a fórumon is.
Megyeszékhelyen laktam és az anyagi helyzetem két lehetőséget állított elém nagyobb eladósodás veszélye nélkül.
Város peremkerületén,zártkertes övezetben sokszor összetákolt felújításra szorúló nyaraló szerűségek.
Közvetlen a város szomszédságában (1-2 kmre a várostól) kis faluban régi vályogház megállapodott repedésmentes falakkal(70 m2 lakótérrel+30 m2 garázs+melléképületek).
Én az utóbbit választottam,amit azóta sem bántam meg.
Ezeket a régi házakat is el lehet látni a nekik megfelelő müszaki tartalommal,ami megfele a mai követelményeknek is hosszútávon.
Erről egyszer olvastam, valaki a recepted szerint hasonlóan csinálta, de valami nagyon nem volt oké neki!
Ettől függetlenül én hasonló módon csináltam, azoknál a falaknál ahol nincs vízszigetelés. Józsi a kőművesem kicsit csavargatta az orrát, de így csináltuk.
A panelprolinak még van értelme, akár úgy is, hogy még a régi rendszerben panelba költözött és azóta is ott maradó delikvensről beszélünk (pl. XIII. kerületben van sok ilyen), akár úgy is, hogy alacsonyabb életnívóra berendezkedő panellakóról beszélünk (Havanna lakótelep).
A panelpatkány kifejezést még nem hallottam, de ennek a szónak a negatív értékítélet hangsúlyozásán kívül nem sok releváns értelmezése van, valószínűleg ezért nem alkalmazzák abban a közegben, akik panelben laknak :-)
Pl. szerintem a vályog/sárszalma házban lakókra sokszor alkalmazott buckalakó sem sértő, hanem inkább jópofa.
Én nem örököltem semmit sem, minden marok földet, minden téglát a házban, vagy minden tökét a szőlőben, a saját munkámért kapott pénzből vettem.
A "sárkunyhó" nagyapám egyik nagy cimborájáé, Lajos bácsié volt. Lajos bácsi jóval nagyapám előtt halt meg. Az épület, a kurolotte levo bő fél hektáros kert szörnyen elhanyagolva. A legközelebbi település kb 4-5km. Se víz, se út, se villany.
Ehhez képest azért van egy kis változás, igaz az nincs megoldva költséghatékony módon hogy pl a tanya mögött, a szőlősor végére hogy telepítsek kamerát hogy a hálózatot is elérje és a működéshez szükséges elektomos energia is rendelkezésre álljon 1km távolságra.
Nincs automatizálva a kert öntözése, a pincében kézzel kell kapcsolni az elszívó ventilátort vagy pl nincs még kerítés, de számomra öröm az ott töltött idő. Sajnos munkahelyem miatt nem tudok majd itt lakni életvitelszerűen, de ennek semmilyen épületgépészeti akadálya nem lenne. (De azért a felsorolt hianyosságok súlyát remélem mindenki érzi! :-D)
Tehát az öreg fater leülne az új teraszon, látná ahogy a decemberi naplemente megcsillan a traktor piros motorháztetején, odanyúlna az asztalon lévő pohárért inna belőle egy kortyot és szerintem büszkeséggel dőlne hátra!
:-))))))
(Van több ingatlanom. Az én privát véleményem, a vályog szivatós, a tégla olyan semmilyen- standard, a könnyűszerkezetes - egy álom!)
Sok vályog ház van. De hogy azokban 4 fő lakna, az azért túlzás.
Ez egy 50 -60 év előtti vélekedés, vagy még régebbi.
Sőt a magyarországi lakás állomány úgy 4,1millió. Ebből van nem lakott is. Legyen egyszerűsítve 4 milla a lakott, akkor 9.8 106 / 4 106 = 2,45 fő / lakás.
nagyjából ez a laksűrűség. Miért pont a vályogban lenne nagyobb ?
Lenne még egy másik szám is. ez pl. a nm -re vetített laksűrűség. a mikrokörnyezetemben sok ember él egyedül vagy másodmagával hatalmas házakban....Bp kert város.
Viszont a vályogházak műszaki tartalma csapni való.
Ízlések és pofon különbözőek, de ÉN nem örülnék, ha így neveznének.
Egy bekezdés az egyik szlengszótárból:
Proli: (főnévként) Eredetileg munkásembert jelentett, a "proletár"-ból rövidült. Mostanra jelentése negatív irányba csúszott el, jelzőként használva: közönséges, igénytelen, bárdolatlan, gázos dolgokra szokás mondani.
A panelban lakók nagyobb része persze tényleg a panelház túsza, mert nem tudnak annyi pénzt összerakni, hogy elmenjenek onnan, de elég sok embert ismerek, akinek bőven tellene rá, hogy továbblépjen, de eszében sincs.
Mostanában elég szépen forognak a panel lakások az ingatlanpiacon, akinek van annyi pénze, hogy vegyen Pesten egy 60 nm-es panelt 25 millióért, az ezért a pénzért bőven vehetne egy kisebb házat az agglomerációban, de eszébe sem jut olyat venni :-)
Köszönöm az oktatást, már szükség volt rá, tudod én nem értek ennyit a házakhoz, mint te.
Csak két megjegyzésem van: az ausztriai, burkolt hőszigetelt házaknak semmi köze azokhoz a házakhoz, amiről én beszéltem, mert azok NEM vályogból készültek.
"Hol írtam hogy az ásványgyapotot vakolják ? Sehol ! De lehet" - mondta valaki, hogy ezt írtad? Mert én nem. de attól még hidd el, az ásványgyapot rendszerű hőszigeteléseket is védik kívülről, én ezt vakolatnak nevezném, már engedd meg... Én legalábbis még nem láttam csupaszon hagyott kőzetgyapot felületet egy házon sem.
És mondom, köszi, hogy elmagyaráztad, hogyan működik egy vályogfal - nem is gondoltam volna.
Nem tudom, más hogy van vele, de ha én panelházban laknék, és valaki panelprolinak nevezve, nem örülnék neki, sőt. Szerintem kifejezetten sértő és bunkó szóhasználat.
Na most ha egy téglafalra teszünk hőszigetelő anyagot, majd burkoljuk, akkor ott nincs páraáteresztés ?
anno régen …. nem is olyan régen úgy 50 éve még a szerelt hőszigetelések divatoztak, nem nálunk, mert arról majdnem lekéstünk, hanem már a szomszédban is.
Ausztriai kis faluban tán a határhoz 30 km-re ha megálltam láttam egyszerre 15 házat. Ebből hőszigetelve volt legalább 10 db. 32 éve.
Mindegyik un. szerelt rendszerű volt. A burkolatok : műpala, fa, mű.a. lemez, aluminium.
Nyilván ezek még úgy 10 - 15 éve készülhettek, tehát 40 - 50 éve. akkor még a ragasztott rendszerek nem terjedtek el ott sem.
hogy a burklat latt mi volt nem tudom, de biztos hőszigetelő anyag.
Ja a szerelt rendszereknél a burkolat és a hőszig. anyag között van az un. átszellőztetetett légrés.... függőleges alul felül nyitott csatorna.
A lényeg hogy az átjött pára ami vagy lecsapódik vagy nem kijusson a szabadba.
Úgy nevezik ezt hogy száradás.
Hol írtam hogy az ásványgyapotot vakolják ? Sehol ! De lehet.
Van pl egy 45 cm -es vályogfal.
Tehetünk rá gyapotot, szerelt rendszerrel vagy ragasztva. Legyen az 10 cm. az átjövő pára hidegben lecsapódik. egy a lényeg olyan legyen hogy száradással a víz elpárologjon.
Írod hogy :
"a nádpallós-mészhabarcsos szigetelés felel meg legjobban az épületfizikai feltételeknek - a hungarocell, kőzetgyapot felejtős."
Csak a poliszirol , lány nevén a hungarocell.
De vegyük az által írt 45 cm es falat Vályog vagy más, azon mindig van pára vándorlás - kifelé.
a 45 ös falnál ha kiér a pára elviszi a szél, amit nem az lecsapódik, de végül az is elpárolog - kivéve ha bezárjuk.
egy nádon lehet sok minden _ tapasztás meszes vakolat, cementes vakolat, a kijutó pára eltávozik onnan. ugyan ez van a közetgyapottal is.
Mindenki a saját döntéséért felelős, ha a"panelban ragad". Tán ~50 -70 éve éve ha vályogban "ragadtak" az azért volt mert megörökölték a házat és az elődök életvitelét.Ha mégsem tetszett az öröklött dolog, akkor mentek "panelba ragadni".
Aki itt próbál(velem együtt) okosodni, az tudatosan választhatta (gondolom) a vályogos életet....
Ennél többen laknak panelházakban a legjobb városrészekben is, mégis simán azt mondják rájuk, hogy panelprolik, de ezt nem (feltétlenül) sértő szándékkal mondják.
Ahogy sokan ragadnak bele egy panellakásba, úgy sokan ragadnak bele egy vályogházba is.
Magyarország lakóépületállományának jelentős része (kb. 600 ezer) vályog- vagy földfalu ház.
Ezeknek kb. 80%-a lakott. Tiszteld meg embertársaidat, azt a nagyjából 480-500 ezer családot (4 fővel számolva több mint másfél millió embert), hogy az otthonukat nem neved sárkunyhónak...
Ha nagyapa feltámadna azért kapna a szívéhez hogy még mindig sárkunyhóban laktok. Nem ugyanannyiba kerül a fa, meg nem ugyanaz az elvárt komfort sem mint száz éve.
