Olyanokat adsz a számba, amiket sosem állítottam, többször szimplán hazudsz, mellette olyan pökhendi stílussal kombinálod, amit személyesen nyilván nem mernél megtenni, csak így a net mögé bújva. Márpedig én így nem kívánok veled vitázni, úgyhogy agyő. Természetesen ez NEM jelenti azt, hogy egyetértek a mondandóddal, de nem megyek bele tételes cáfolatokba, a hazugságaidat sem kommentálom. Kicsit sajnálom, mert volt olyan rész, amivel lehetne mit kezdeni, de beszélgess ilyen hangnemben valaki mással.
"ezeknek az embereknek egyáltalán nem fontos az igazság?"
itt újra visszacsatolok a marsos témához: neked nem volt fontos az igazság, kritikátlanul kiálltál Sch mellett, függetlenül attól, hogy a vénuszi "elmélete" szánalmasan nevetséges.
abban az esetben ráadásul a tények ellen hadakoztál, most viszont csak véleményed van, amit semmivel sem tudsz alátámasztani.
"Eleve írástudó nem tudom mennyi volt a birodalomban"
ha már írástudás: szerinted a falusi kultúrának nem voltak matematikai-csillagászati ismeretei, minden i.e. 3 500-ban indult, a nulláról?
"ami nemrég lépett ki a falusias létből."
nemrég? több, mint ezer éve, az neked nemrég?
és akkor itt visszacsatolnék a marsos témára, amikoris itt támogatólag léptél fel Sch vénuszi elmélete agymenése mellett, mely szerint a Vénusz felszíne néhány évezreddel ezelőtt teljesen elpusztult, szemben a fősodor által hangoztatott, és radaros mérésekkel alátámasztott 500 millió évvel. akkor itt van egy méretes következetlenség a részedről: több ezer év szerinted nem elég arra, hogy a kis méretű, falusi jellegű agyagozó civilizáció eljusson a piramisépítés fokára, ellenben ötezer év elegendő ahhoz, hogy a Vénusz felszíne a jelenleg is látható kráterezettséget mutassa.
"akik képesek voltak világszerte ilyen pontosan megmunkált, akár több-száz tonnás köveket is mozgatni, egymásra rakni, s belőlük sok-ezer évig fennmaradó épületeket emelni"
már éppen meg akartam kérdezni, hogy mire gondolsz, de aztán láttam a folytatást :-D úgy látszik, ez nálad nem bug, hanem feature.
"A Marsos ügyet idehozni meglehetősen bumfordi, mivel semmi köze nincs a témához."
egyrészt több szálon is kapcsolódik a történethez, másrészt az volt az utolsó beszélgetésünk; akkor is ugyanezeket a hibákat követted el: elfogultan nyilatkozol, miközben nagyfokú tájékozatlanságról árulkodnak a hozzászólásaid, valamint látszólag nem vagy képes értelmezni a megadott forrásokat.
"Szóval a Nagy Piramis nem más, mint néhány kődarab egymásra pakolása?"
ez viszont itt egy új hiba, tessék bekapcsolni az iróniadetektort.
"Ez alakult át kb. 800 év alatt egy egyesült Egyiptomi Birodalommá. "
ez így ebben a formában nem igaz, ráadásul Petrie dátumaihoz ragaszkodnak még sokan, ellenben más források szerint a Nagada kultúra korábbi időszakra datálható.
"Úgy, hogy előtte kb. 2000 évig tartott az az időszak, amíg a kőkorszak végétől eljutottak a Nagada 1 falusi szerveződéséig."
és szerinted ezzel mi a baj?
"Furcsa az, hogy ezután is épültek piramisok, de egyrészt kisebbek, másrészt elpusztultak, tehát ha meg is volt a "tuti" technológia, az később elfelejtődött."
nagyon furcsának találom, hogy kizárólag techikai problémának látod a piramosépítési láz hanyatlását, pedig egyáltalán nem erről van szó.
""Hufu piramisa azért ad okot számtalan vitára, mert nem illeszkedik sem a korábbi, sem a későbbi típusokhoz" És éppen erről van itt szó."
nem, pont nem erről van szó. ezt senki nem vitatta, de az utóbbi viták nem is erről szóltak.
kitadimanta hozzászóló szerint a piramosok nem akkor épültek, mert a szemmértéke mást mond, és nem annyi ideig, mert csak. szerinted a piramisépítők annyi idő alatt nem érhettek el a piramisépítés fokára, meret szerinted van egy egyetemes szabály arra, hogy adott népesség adott idő alatt milyen társadalmi-technológiai fejlettség szintjére juthat el - ami, ha valóban így gondolod, akkor egy bődületes ostobaság, másrészt a leletek alapján a piramisépítő államnak pontosan ismerjük a társadalmi fejlődés útját bejárt előzményeit, mint ahogy magának a piramisépítés technológiájának is nyomon követhető a fejlődése.
"Néhány arab ott helyben, a Piramisnál megmunkálta a 2 és fél tonnás gránitkövet, fokra pontosan. Vadászok arra dokura, mert nem írtam fel a címét"
Két ilyen projekt is volt. Sőt, jut eszembe, három is.
Az egyikben csúfosan lebőgtek. Erről csak hiradásokból tudok.
A másik próbálkozás mindössze a kövek mozgatásának modellezésére szorítkozott. Ezt láttam is, elég meggyőző volt, és eredményes is, annak elenére, hogy elég sután kivitelezték a dolgot.
A harmadik lehetett az, amit te is láttál. Abban korabeli eszközökkel, mint rézvéső, fűrész, fakalapács, vizszint-mérő, derékszög stb. segítségével munkáltak meg mészkő tömböket és mérték a ráfordított időt. Azt hiszem én is a spektrumon láttam, de még évekkel ezelőtt. Talán erről írnak itt:
"Mark Lehner NOVA-projekt nevű piramisépítési kísérlete alapján 12 munkás napi 8-9 köbméternyi sziklát termelt ki. Egy munkacsoport tehát 312 500 munkanap alatt fejezte volna be a 2,5 millió köbméter kitermelését, ami 965 év. Tehát körülbelül 160 munkacsoport (1920 ember) alig hat év alatt kifejthette a szükséges mennyiséget.
Mark Lehner számításainak és kísérleteinek eredménye az volt, hogy 1212 kőfejtő, 1360 kőszállító és 680 kőrakó ember (összesen 3252 fő) elegendő ahhoz, hogy 20 év alatt épüljön fel a nagy piramis. A munkásváros befogadóképessége alapján ez egy jó számnak tűnik. A négyezerhez közeli érték azért is megfelelő, mert valószínűsíthetően a munkáscsapatok legnagyobb egysége 2000 fő volt, ennek pedig csak akkor van értelme, ha legalább kettő volt belőlük.
Semmi sem indokolja azonban azt, hogy az uralkodó teljes uralkodási idejéből kellene kiindulni. Az egyetlen egykorú ismert adat az építés valódi időtartamáról valahogy elsikkadt. Bizonyosan tudjuk, hogy Sznofru tört falú piramisának alsó egyötöde, vagy húszméteres csonkja két év alatt készült el. Ez a piramis teljes térfogatának több mint 2/3 része, következéskép minimum három, maximum öt éves teljes építési időtartammal számolhatunk ennél a piramisnál.
Ebből már viszonylag pontosan megmondható, hogy napi 7000-7500 köbméter kőanyagot kellett beépíteni, ha csak az évenkénti száz munkanapot vesszük figyelembe. (Illetve a közmunkás kőfejtők és szállítómunkások évente valójában kilencven napot dolgoztak itt, hiszen le kell számítani a dekádonkénti pihenőnapot.) A szakmunkások, akik a csiszolást, a belső helyiségek készítését végezték, az év 324 napját töltötték itt munkával (dekádonkénti egy munkaszünet, valamint az év végi öt isteni születésnap vonódik le). Már csak az a kérdés marad fenn, hogy hány főnyi közmunkással kell számolni: ezen adatnak birtokában megmondható lesz, pontosan mennyi egy munkás napi teljesítménye. Mai ismereteink szerint mintegy 2-3 ezer főnyi közmunkás elképzelhető (az építőmunkások feltárt települése alapján, amelynek mintegy 8000 fős összkapacitása ennyit enged meg), azaz napi 2-2,5 köbméter körüli egyéni teljesítmény mutatható ki - ami egyáltalán nem elképzelhetetlen, hiszen durva átlagban egy köbméteres kvádereket használtak, azaz egy munkásra 2 kváder jut naponta, vagy egy tízfős munkacsoportra 20, óránként kettő. Mindebből az is következik, hogy Kheopsz sírja elkészülhetett mintegy 1 050 000-1 060 000 munkaóra alatt. Azaz 3000 munkással számolva 353 munkanap, vagyis nem egészen négy év alatt (kétezer munkással sem egész hat év az eredmény!), egyáltalán nem kell a kb. két évtizedes uralkodásának teljes idejét figyelembe venni. Következésképp bőven maradt idő és kapacitás a halotti körzet fejlesztéséhez is, és talán éppen ennek köszönhető, hogy Hufu olyan komplexumot hagyhatott hátra, mely minta- és példaképe lett az összes további halotti körzetnek.
A fenti elméleti számításokra bizonyítékot is találhatunk a Reisner-papíruszon, melynek alapján feltehető, hogy egy munkás napi normája mintegy tíz köbkönyöknyi kő volt. Ez a mennyiség valamivel több, mint 2,5 köbméter, vagyis kicsit több, mint amennyit a fentiekben egy munkásnak számoltunk. Ez azt jelenti, hogy a nagy piramis felépítéséhez (nem számítva a szakmunkákat) szinte pontosan egymillió munkanap kellett, azaz 11 111 munkaév. A fent említett munkásfalu befogadóképessége mintegy 8000 fő lehetett - szállítók és kőfejtők, valamint minden kisegítő személyzet és családtagjaik együtt -, napi 6-6500 köbméter, évente több mint félmillió köbméter követ építhettek be, azaz maximum öt év kellett a szerkezetkészséghez. Ez a számítás még kisebb teljesítményt követel meg, mint amit Sznofru munkásai a tört falú piramisnál bizonyosan elértek. A burkolat finoman megmunkált lapjainak felrakása és a belső helyiségek végleges megmunkálása már csak a végső simításokat jelentették; ez elvben független attól, hogy a burkolatot az építéssel egyidejűleg, vagy utólag rakták fel."
"Wier pontos becsléseket adott a munkálatok egyes fázisaihoz szükséges létszámról és az egyes szakaszok időtartamáról.
Az első kérdés az, hogy mekkora potenciális energiát képvisel a piramis (ebben az esetben az adott tömeg adott magasságra juttatásához szükséges energiáról van szó). Az összenergiát elosztjuk a ráfordított napok számával, megkapjuk az egy nap alatt elvégzett munkát. Az egyszerű gépekkel végzett napi munkát egy ember munkavégző képességével összehasonlítva, megállapítható az emeléshez szükséges emberek száma. Az egyik bizonytalan tényező a ráfordított idő. Kheopsz 23 éven keresztül uralkodott, tehát legfeljebb 23 évig tarthatott az építkezés. Ez 8400 napnak felel meg, feltéve, hogy folyamatos volt a munka. Wier becslése szerint a tényleges munkavégzés ennek a fele lehetett, vagyis 4200 munkanap.
A piramis magassága 146,7 méter, a gúla alapjának egy oldala 230,4 méter, a piramis térfogata pedig 2,6 millió köbméter. A mészkő sűrűsége 2,7 tonna köbméterenként, vagyis az építmény össztömege több mint 7 millió tonna. Így az elvégzett munka 2,52 billió joule volt. Egy ember naponta átlagban 240 ezer joule munkát tud elvégezni, ami azt jelenti, hogy 100 százalékos hatékonysággal 1250 emberre lett volna szükség. Wier itt figyelembe vett egy másfélszeres szorzót az emberi izomerő nem megfelelő felhasználása miatt. Számításba kell még venni a piramis szintjére emelést (19 méter). A tényleges munka során valószínűleg csúsztatószánokkal továbbították a kőtömböket, vagyis az emelési munkán kívül le kellett győzni a szánok és a talaj közötti súrlódást. A munkafolyamathoz hozzátartozott a kövek kibányászása, méretre faragása és a helyükre illesztése. Mindezeket figyelembe véve legfeljebb tizennégy emberre volt szükség naponta és köbméterenként.
Ha a gúla térfogatát elosztjuk a felépítésére fordított idővel, kiderül, hogy átlagban 310 köbmétert kellett beépíteni naponta. A különböző magasságokban azonban egyre több munka kellett egy köbméter beépítéséhez, úgyhogy ez a szám csak átlagos érték, habár az egyik építési mód a folyamatosan érkező kövek azonnali beépítése lehetett. A másik két lehetőség az volt, hogy egy magasabb kezdeti értékről (500 m3/nap) a 2000. naptól meredeken csökkentették a beépített mennyiséget, vagy egy közbülső értékről indulva (460 m3/nap) közel lineárisan lassították a tempót a 8600. napig. Ehhez természetesen változó munkáslétszámra és változó munkamegosztásra volt szükség. Wier szerint mindent egybevéve 12 800 embernél többre nem lehetett szükség az építéshez, ami az akkori lakosságnak mintegy 1 százaléka volt.
A számítást Wier a legnagyobb piramisra végezte el, a többi gúlához nyilvánvalóan kevesebb ember kellett. Így a gigantikus munkához képest mindig volt elég munkás a piramisok építéséhez."
Mivel magyarázod a Piramis tövénél felépített várost, amit a munkásoknak építettek, ha azt vallod, hogy nem ők építették a nagy Piramist? Dísznek építették, a varjak falát is?
Keresd vissza egyszer már leírtam. A Spektrumon ment kb két hete egy új doku a Piramis építéséről, Merer levelét és korábbi bizonyítékokat felhasználva. Néhány arab ott helyben, a Piramisnál megmunkálta a 2 és fél tonnás gránitkövet, fokra pontosan. Vadászok arra dokura, mert nem írtam fel a címét, de ugye úgy is ismételni fogják, akkor be fogok számolni a filmről.
"ha ma néhány arab elhúzza azokat a kőtömböket a piramisig és pontosan ugyanannyi fokra faragja ókori bronzszerszámokkal, akkor bizony lehetséges"
Erre azért jó lenne valami korrekt forrás. Amit írtál, hogy a Nílustól a Nagy piramisig eljuttaták a követ pár óra alatt, nehezen hihető. Mit jelent a "pár óra"? Mit jelent a "néhány" arab? És mit jelent a "pontosan ugyanannyi fokra faragja"?
Most nemrég lett írva egy olyan hozzászólás, hogy próbáljunk egymáshoz úgy közelíteni, hogy nem feltétlenül nézzük hülyének a másikat akármit is mond. Olyan dologról vitatkozunk, ami sokezer éve történt. Nem akarok fogadatlan prókátor lenni, de szerintem próbáljuk közösen kitalálni, hogy mi - hogy történhetett.
Eszerint egy 4 éves fáraó adta ki a parancsot az építkezésre...:D
Akkoriban még nevet sem adtak egy (pontosan nem emlékszem) 5-7 éves gyereknek, mert igen bizonytalan volt, hogy megéri-e ezt a kort...
Nem, ugyanis Hufunál nem tudni a pontos számokat, sem azt, hogy hány évig uralkodott pontosan, többféle változat létezik. A piramisnál tényként kezelt 20 év sem biztos, mégha te úgy is kezeled.
Valóban, ahogy te szemmel megállapítod egy 4500 éves gránit korát, hogy az bizony nem annyi, az valóban Móricka vicckönyvébe való.
A második mondat igaz, mert ennyi ember tényleg rendelkezésére állhatott, de ez csak töredéke a szükségesnek.
Meséld el, te hogyan számoltál? Mert az, aki kiszámolta, komoly kutatómunkát végzett előtte, és nem csak szemmel mért. Bizony elég oda ennyi ember, ha ma néhány arab elhúzza azokat a kőtömböket a piramisig és pontosan ugyanannyi fokra faragja ókori bronzszerszámokkal, akkor bizony lehetséges.
A régi piramisok, épületek felújítása nem egyedi eset. Pl. Unisz piramisát II. Ramszesz fia Haemuaszet herceg újíttatta fel.
És ebből az következik, hogy a nagy Piramist felújították? Nem. Merer levelében szó nincs felújítási munkálatokról, így ezt a feltételezésedet hipotézisként iliik kezelni.
OK, hidd ezt...
ZH valamivel jobban tudja nálunk -bár te erről nem vagy meggyőződve- ezért aza felirat az, amit jelent.
"Csakhogy a piramisok közvetlen közelében nincs olyan méretű gödör, amekkora a két nagy piramis + a törmelék, így nyilván messzebbről (is) szállították a köveket. Lehet, hogy több km-ről is."
Hát, irányodban azt hiszem a vitával felhagyok. Aki vitázik egy ilyen témáról, az - az én felfogásom szerint legalábbis - kell, hogy rendelkezzen alapvető ismeretekkel a témát illetően. Ilyen az is, hogy tisztában legyen azzal, hogy az építőköveket bizonyítottan a piramis közvetlen közeléből bányászták, ahol máig fellelhetők a bányatevékenység nyomai, stb.
"A piramis a ma Kairóhoz tartozó Gíza (el-Gizeh) és Nazlet esz-Szimmák falvak közelében épült. A hely egy 60 méter magas és körülbelül 1200 méter átmérőjű mészkőplató, amelyet Mokattám-képződmény néven ismer a geológia. A piramis belső részének nagyobbik hányadát helyben bányászott mészkőből építették fel. Egyes elméletek szerint az alapozási síkot csak a piramis kerülete mentén szedték ki, így a plató eredeti magasságú szálkövei akár 9-10 méteres magasságig alkothatják az épület magját.
A platón a piramisépítkezések megkezdése előtt már valószínűleg intenzív kőbányászatot folytattak, talán a szakkarai, dahsúri és a mejdúmi piramisok kőanyagának egy része is innen származik.A Hafré-piramis mellett, annak nyugati oldalán ma is függőleges, 10 méter körüli magasságú sziklafal meredezik, amelyen jól látható a bányászat nyoma."
Ez az egyik.
A másik, hogy az ókor népei semmivel nem voltak hülyébbek a ma élő embereknél. Az, hogy te elképzelni nem tudod, hogy lejtő nélkül építették meg a sínpárt, esetleg sínpárokat, még nem jelent semmit. Csak a te szűklátókörűségedet, esetleg a meddő vitára való hajlamodat. Olyan dolgokon akadsz fent, hogy vontatókötél, meg élelem, meg orvos, ivóvíz és import fa. Nevetséges. Pláne ennek fényében:
"Ezek részben a munkavezető feliratai lehetnek arról, hogy melyik építkezésre kell vinni a szóban forgó kvádert, részben viszont a minden korban fellelhető epigráfiai emlékekhez hasonló megörökítése az építésnek. Sznofru Vörös-piramisán a hasonló jelek datálva is voltak, amelyek az építés meglepően gyors üteméről tesznek tanúbizonyságot.
Ma már nem ez az egyetlen tárgyi bizonyíték Hufu személyét illetően, hiszen sok építő osztag neve is ismert, melyek a piramison dolgoztak: „Milyen hatalmas Hufu fehér koronája”, „Hufu megtisztítja a két országot”. 1946-ban Jean-Philippe Lauer sztélétöredéket fedezett fel, amin a piramis neve, az Ahet-Hufu felirat olvasható. A halotti komplexum környékén feltárt munkásváros méretei túlzóak lennének, ha pusztán csak a piramist övező egyéb kultikus és temetkezési célú épületek létrehozásához jött volna létre."
Amiket írsz, azok akkora baromságok, hogy kifejezni is nehéz. Szégyellem, hogy eddig egyáltalán szóba álltam veled. A te célod a szimpla kötözködés, semmi egyéb. Nyilvánvaló tények, ismeretek híján állsz vitába, amit pedig itt közölnek veled, azt sajnos még belátni is buta vagy.
"Vagy csak a tudást örökítették át, ami utána (szándékosan) elveszett?"
Ez is lehetséges, de ehhez abban a korban együtt kellett élniük. A hagyomány szerint az ő korukat megelőzően voltak olyan korok, melyekben nagy tudásúak voltak a vezetők. (Isteneknek, félisteneknek tekintették őket)
"Az a legvalószínűbb, hogy a táblácskákat a sumer írást némileg ismerő kereskedő készítette. A másik lehetőség, hogy egy délkelet-európai (esetleg éppen erdélyi) bennszülött - elkerülve Kis-Ázsiába vagy a Közel-Keletre - valahol megismerkedett a korai sumer piktográfiával, és visszatérve ő készítette a táblákat."
Egy kicsit OFF ez a téma, nem is szeretnék itt sokat időzni ezzel, de az tény, hogy ezrével kerültek elő a környéken sumér rokonságot mutató leletek. (Torma Zsófia után kutakodj)
"Ez annyit jelent, hogy a 2 percenként helyére illesztett kövek mindegyikén több mint 13 napig dolgoztak,"
Elég rosszul közelítetted meg ezt a kérdést, mert nem 1000 emberből kell kiindulni, hanem abból, hogy 350 követ kellett naponta a helyére tenni, odaszállítani, megfaragni, kibányászni. Ehhez utat, rámpát - ami nem kis munka - kellett építeni, elbontani, vontatókötelet gyártani, fákat oda szállítani, szerszámokat élezni, kovácsolni, hozzá a fémet bányászni, szállítani, a munkásoknak házakat építeni, orvost, élelmet, vizet biztosítani, a vízen történő szállításhoz hajóflottát építeni, ahhoz külföldről fát biztosítani, vitorlát, kötelet, legénységgel ellátni, három kőbánya munkáját + a piramisnál dolgozókét percre pontosan kiszámolni, összehangolni, irányítani nem kis távolságban (Asszuáni kőbánya min. 600 km-re van, a Turai sem a szomszédban) telefon nélkül!
Az még talán rendben van, hogy egy csoport (hajó) elszállít egy követ valahova, de üresen vissza kell menni, s az is idő, vagy élő munkaerő (hajó) többletet jelent, amit hozzá kell számolni.
Összesen sok tízezer ember precízen összehangolt munkájára volt szükség 20 éven keresztül, megállás nélkül.
"Ezt a 200-400 métert feltételezhetően egy fa sínpáron tették meg a kövek:"
Csakhogy a piramisok közvetlen közelében nincs olyan méretű gödör, amekkora a két nagy piramis + a törmelék, így nyilván messzebbről (is) szállították a köveket. Lehet, hogy több km-ről is.
"A fa az olajozott fán úgy siklik (gördül), ahogy a vas a vason."
Meglehet, de visszafelé is! Mert nem egyenesen húzkodták, hanem lejtőn. A több-tíz tonnás köveknek egy sokkal erősebb alapot kellett csinálni, mint a 2-3 tonnásaknak.
"Belátható, hogy a fa síneken történő kőmozgatás, pláne ilyen kis távolságra, futószalag-szerűen is történhetett,"
Ez minden fázisra igaz kell, hogy legyen. Csakis párhuzamos csoportokkal lehetett elérni a 2-4 percenkénti kövek berakását. Ui. ennyi idő alatt képtelenség bármelyik munkafázis teljesítése.
A vita kell és előre visz, ebben egyetértünk. Én azokat a hozzászólásokat nem értem és azokra írom, hogy az igazság ellen valók, amik szimplán rombolnak. Volt ilyenből pár itt is. Amik megölik a párbeszédet, elviszik a fókuszt, stb.
A cél nyilván a tanulás - részemről! Ha volt, amikor nem így tettem, akkor mea culpa, folytassuk konstruktívan.
Erre elég nehéz így utólag, hiányos írásos emlékek nélkül pontos választ adni, de annyi igaz, (ha jól tudom), hogy még azoknak is voltak piramisai, akik a Királyok völgyébe temetkeztek. (lehet, hogy csak néhányuknak, ennek is utána lehetne nézni)
"Egyvalamit nem értek ezzel kapcsolatban: ezeknek az embereknek egyáltalán nem fontos az igazság? Hogy mit lehet ezekből a témákból kihozni? Közelebb lehetne kerülni a múlt megismeréséhez. Honnan lehet ez ellen nyerni energiát?"
Pedig egy vitában nagyon sokat lehet tanulni, ha közben hozzáolvas a válaszoló (ezt én is mindig megteszem).
Energiát meg magadból meríts. No, meg a cél... Tanulni, vagy otromba vitát jöttél folytatni?
"Nem lehetne ezt úgy srácok hogy fejlődjön mindenki, hogy félre legyen téve az emberi gyarlóság, az arrogancia, a tekintélyelv, a dölyf és a sértegetés, és pusztán tárgyszerűen menni lépésről lépésre..."
De lehet. Csak ehhez vitakultúra is kell, no, meg némi kölcsönös tisztelet, ami néhányunknál hiányzik. Ezzel együtt kell élni, mindenkinek joga van itt megszólalni. - Legföljebb nem kötelező rá válaszolni. Vagy, ha igen, nem kell a "kesztyűt fölvenni"...
"Nem hozhatnánk vissza végre az Index fórum régi fényét és moshatnánk le a gyalázatot, amit ránk kentek az utóbbi szégyenletes évtizedek..?"
"A tatárlakai leletek ezeknél minimum 2000 évvel(!) idősebbek..."
Vagy nem:
"A tatárlakai lelet három darab, jelekkel díszített agyagtáblácska.
Már a 19. században is kerültek elő olyan leletek Tordoson, amelyekről feltételeztek valamilyen kapcsolatot a régi mezopotámiai írásbeliséggel.
A táblákon lévő piktográfok mezopotámiai jellegét már felfedezőjük, N. Vlassa is észrevette, akit a jelek Uruk és Dzsemdet-Naszr piktografikus írásaira emlékeztettek.
Hasonló jelek előkerültek a banicai (Szerbia) ásatások kerámia leletein is, ami azt bizonyítja, hogy Közép-Európában egy bizonyos kultúra területén ez az írásbeliség használatban volt.
A tatárlaki táblákon szereplő írás fejlődési fokát tekintve hozzávetőleg megfelelhet a legrégebbi uruki táblákénak (Uruk IV, i.e. 3500), de ha a kettőt közös forrásra akarjuk visszavezetni, akkor még korábbi időpontról lehet szó. Borisz Perlov megjegyzi, hogy az i. e. 4. évezred végén a sumer írás váratlanul és teljesen kész formában jelenik meg.
A táblák valószínűleg csak utólag és másodlagosan, máglyán égtek ki. Mezopotámiában is csak az amulettként használt (egyúttal átfúrt) táblákat égették ki. A táblák formája olyan, mint az általános mezopotámiai korai forma. Méretük, vastagságuk, továbbá mezőkre osztásuk is megfelel azokénak.
Az a legvalószínűbb, hogy a táblácskákat a sumer írást némileg ismerő kereskedő készítette. A másik lehetőség, hogy egy délkelet-európai (esetleg éppen erdélyi) bennszülött - elkerülve Kis-Ázsiába vagy a Közel-Keletre - valahol megismerkedett a korai sumer piktográfiával, és visszatérve ő készítette a táblákat.
Ha feltételezzük, hogy a rituálisan elégetett ember azonos a táblácskák készítőjével vagy viselőjével, akkor ez a személy Larsza városával állhatott kapcsolatban. Az egyik jel ugyanis UD.UNUG.KI = Larsza. A város Dél-Mezopotámiában, az Eufrátesz partján, Uruk közelében volt."
Nem vagyok teljesen hitetlen azirányban, hogy az egyiptomiak építették a piramist, de amit leírsz, az egyszerű, száraz matematika. Tudod mi kell ahhoz, hogy 1000 ember egy célért dolgozzon (még nem a 4ezerről beszélek)? Hogy egyáltalán kitalálják ezt a logisztikai láncot, ami amúgy csak a huszadik században jelenik meg és úgy hívják, hogy futószalag. Érdekes mód majd' ötezer évig elvész ez a tudás, manufakturális termelés zajlik.
Az 1000 embert csoportokra kell osztani, nekik utasításokat kell osztani, azt továbbadni, étkezni, forgatni a műszakokat. A betegeket pótolni, stb. Mindezt egy olyan társadalomban, ami nemrég lépett ki a falusias létből. Eleve írástudó nem tudom mennyi volt a birodalomban. Van erre vonatkozó adat? Ez komolyan érdekel. Kb. hány írástudó írnok volt az egyes korszakokban?
Ezeknek az embereknek az étkezését meg kell oldani, az alapanyag kérdést, szerszámot, stb.
Az olajozott fa mennyi idő alatt válik ragacsossá a sivatagi homokban? A vagon és a sínen mozgatott kő között ott van az a fránya kerék és a csapágyazás, ami azért igen nagy surlódástól megkímél. Én nem tennék közé egyenlőséget.
Amellett nem lehetetlen valószínűleg az építés, de tudtommal arra való kísérlet, hogy akkori eszközökkel legalább valami nagyobbfajta építményt összehozzanak, még nem volt. Egy-egy kő önmagában nem sok.
Hogy jut fel? Rámpa? A rámpát is meg kellett építeni...
"Köszi a linket, benne van a kulcsmondat is, amiért itt vagyunk: "Hufu piramisa azért ad okot számtalan vitára, mert nem illeszkedik sem a korábbi, sem a későbbi típusokhoz" És éppen erről van itt szó. Ennek magyarázatára vannak feltételezések, de bizonyíték sehol.
Eleve a sírhely funkció is kérdéses."
Igen, a kulcskérdés pontosan ez! Kilógnak a sorból a Hufuhoz hasonló technikát felmutató piramisok.
Az építéshez szükséges erőforrások (emberi és anyagi) volumene, az elütő stílus és élettartam (a kövek mégsem olyan puhák, hiszen nem porladtak szét, mint a jóval később épülteknél...), a fáraó kora (27. életéve, mikor a burkolóköveket rakták) és az egész épületegyüttes, beleértve a halotti templomokat és a Szfinxet, a völgytemplomot, Szfinx-templomot, mind kilógnak a sorból. Elütnek a kor megelőző és azt követő épületeitől. Nem formailag, hanem minden más tekintetben. Az egész úgy tűnik, nem az akkori egyiptomiak műve, hanem sokkal korábbra tehető az elkészítésük. Nem tételezek föl UFO-kat, de egy letűnt fejlett civilizációt igen, akik képesek voltak világszerte ilyen pontosan megmunkált, akár több-száz tonnás köveket is mozgatni, egymásra rakni, s belőlük sok-ezer évig fennmaradó épületeket emelni (Baalbek, jeruzsálemi templom alapjai, stb.)
A kétkedők egyik kedvenc érve, hogy azért nem építhették az egyiptomiak a piramisokat, kivált a nagy piramist, mert a rendelkezésükre álló idő - ez kb. 20 év - alatt két percenként kellett volna egy-egy követ megfaragni és a helyére illeszteni, ami képtelenség. Nos, ez így igaz is, de érdemes alaposabban körbe járni a dolgot.
Tételezzük fel, hogy a nagy piramis megépítésénél nem az egyesek által saccolt 8-10-12 ezer, hanem mindössze 4 ezer ember működött közre. Tételezzük fel azt is, hogy a munkavezető a 4 ezer embert 4 felé, egyenként ezres csoportokba osztotta szét és a munkafolyamatot úgy határozta meg, hogy a csoportok a piramis egy-egy negyedét kell, hogy megépítsék.
Ebben az esetben egy-egy csoport 8 perc alatt kellett, hogy a helyére illesszen egy megmunkált, odaszállított követ, mert így jön ki a 2 perc egy-egy kőre, a piramis egészét tekintve.
Tehát, ha egy-egy csoport, azaz 1000 ember 8 percenként helyez el egy-egy követ, akkor kiszámítható, hogy 1000 ember 8 percig dolgozik, ami összesen - és persze kövenként - 8000 munkával töltött percet jelent. Ez valamivel több mint 133 munkaóra, napi 10 órát feltételezve több mint 13 nap.
Ez annyit jelent, hogy a 2 percenként helyére illesztett kövek mindegyikén több mint 13 napig dolgoztak, legalábbis azok, akik hozzáfértek. Közel két héten keresztül, napi 10 órában munkálták meg a követ, bele értve ebbe a kivágást, a szállítást, a megmunkálást és a helyére illesztést.
Számomra ez az idő - kövenként - egyáltalán nem tűnik kevésnek.
A köveket egyébként egy közeli kőbányából szállították a beépítés helyére (kivéve a burkolóanyagot és a gránit gerendákat). A kőbánya legtávolabbi pontja 400, a legközelebbi pedig 200 méterre volt a nagy piramistól (mondhatni, gyakorlatilag a piramis mellett volt a kőfejtő).
Ezt a 200-400 métert feltételezhetően egy fa sínpáron tették meg a kövek:
A fa az olajozott fán úgy siklik (gördül), ahogy a vas a vason. A súrlódási együtthatójuk kb. azonos. Aki már tolt autót, az tudja, hogy egy kb. tonnás gépkocsi megmozgatásához mekkora energiát kell befektetni. Két ember számára elég megterhelő még 50-100 méter távolság is.
A vasúti sinen guruló kisebb, nyitott tehervagont viszont egy ember is elég könnyen el tudja tolni, csak a vagon megmozdítása, a tömeg kezdeti tehetetlenségének leküzdése nehézkes egy kissé. Belátható, hogy a fa síneken történő kőmozgatás, pláne ilyen kis távolságra, futószalag-szerűen is történhetett, ha egy-egy kő továbbítására jutott mondjuk 6-8 ember. Ez könnyebb munka, mintha nyolc ember tolna egy személygépkocsit.
Még egy dolog érdekes a piramisok fejlődését tekintve: a három nagy piramis dőlésszöge 52 fok környéki. Az ezt megelőzőek kevesebbek, az utána lévők közül amelyik ilyen dőlésszögű, az jóval kisebb. Ennek vajon mi lehet az oka? Mi fogyott el az előző időszakhoz képest? A tudás? A pénz? Akarat? A kis piramisok -nem csak a szatellitek, hanem amiket említettem, hogy víz alá kerültek- olyan, mintha próbálkoztak volna. Mintha makettet építettek volna. De miért hagyták meg? Vagy más funkciója volt?
"A Mezopotámiából előkerült írásforma (Uruk, mai Warka, uruki archaikus szövegek) közismerten a legősibb a világon, mellyel Mezopotámia elnyerte a „civilizáció bölcsője” elnevezést."
A tatárlakai leletek ezeknél minimum 2000 évvel(!) idősebbek...
