Te magad írod le, hogy két proton közötti taszítóerőnél, a köztük ható gravitációs vonzerő 36 nagységrenddel kisebb.
Namármost, ha a Coulomb erő nem szakítja szét a hidrogén molekulát, igaz ez ellen hat az ott kóricáló két elektron semlegesítő hatása, de ezeknél az erőknél 36 nagyságrenddel kisebb erő ami egyébbkéntis vonzó erő, na az meg szétkapja.
Mi lenne, ha egyszer tényleg megértenéd amit abból a sok okos könyvből kiolvasol?
Valószínűleg mindössze két db proton közötti gravitációs vonzóerőt számoltál.
Szorozd meg ezt a számot a Nap protonjainak számával, akkor kapod meg a halmozott gravitációs vonzóerőt.
Ennek a protonszámnak a becslésére írtam a 1259. hsz-t.
A szerzőket ís írtam a becsléshez, mert nem olyan egyszerű a proton térfogatából és darabszámából kiszámítani a tömeg térfogatát. Egy holland szerző 40 db méretarányra kiszámította ezt, innen a becslés a 1259-ben.
Nem hiszem el, hogy ennyire fogyatékos vagy. Nem ez a kérdés, pupák!
Azt mutasd meg, hogy a Nap belsejében hol van akkora gravitációs potenciálkülönbség hidrogénmolekulányi távolságon belül, ami összemérhető az elektromossal.
Potenciálkülönbségről és ekvipotenciális felületről kell most beszélni.
Képzeljünk el egy dobozt, amelybe be van zárva a proton, vagyis a hidrogénmolekula térfogatát két részre osztottuk. Esetünkben gravitációs potenciálkülönbség az a munkavégzés, amely a doboz két fala között fellép. Ha a gravitációs potenciálkülönbség túllépi az elektromos potenciálkülönbséget a két proton között, akkor a protont a gravitáló erő kilöki a dobozból (elvileg a végtelenbe, gyakorlatilag a többi proton közé).
Gyakorlatilag elegendő a két protonra ható (gravitációs vonzó és elektromos töltésre ható) erőket szembeállítani .
Persze ez csak durva becslés, de annak jó. Marx György könyvében megtalálható az is, hogyan vegyük figyelembe azt is, hogy a távolabbi protonok elektromos taszítása némileg érvényesül.
te kb tisztában vagy azzal, hogy mi az a gravitációs potenciál? mert az nem azt jelenti, hogy mire képes a gravitáció. továbbá az is nyitott kérdés, hogy a széttép és az összeprésel szavak közötti különbséggel tisztában vagy-e.
Már megtettem az állásfoglalásomat a 1259.-ben. Számszerűsítettem is.
Hiába írsz vastag betűvel, ettől még nem lesz vastagabb a mondanivalód..
Mégsem vagyok olyan kegyetlen, egyetlen gondolatot kiszedek a tarsolyomból.
Mindössze két db proton között abszolút értékben kicsi a taszítóerő. Ennyire kell csak felhalmozódni a gravitációs potenciálnak. A felhalmozódásnak viszont az egész csillag összes protonja közötti szumma gravitációt kell érteni. Így már ugye nem is elképzelhetetlen hogy a gravitációs potenciál fel tud halmazódni két proton szétválasztására?
Két proton közötti elektromos taszítóerő képletét pedig könnyű felírni, és kiszámítani. Ha nem megy neked, majd segítek.
A 1259. ben a 10-39 arány elegendő a becsléshez, nem kell a fenti taszítóerő képlete sem. Csak azért mondtam, hogy nyugodj le, nem kell olyan borzasztó nagynak lennie a felhalmozódott gravitációs potenciálnak.
Ha kedved van hozzá, hétfőn menj be a könytárba, és keresd ki a két proton közötti elektromos taszítóerő számszerű éertékét.
Várom az állásfoglalásodat a Nap belsejében a gravitációs potenciál helyfüggésének kérdésében. Különösen arra nézve, hogy hol akkora a gradiens a hidrogénmolekulák mérettartományán belül, hogy szétszedje a hidrogénmolekulákat.
Ha megteszed, ország-világ előtt nyilvánosan fogok bocsánatot kérni tőled, és beismerem, hogy én voltam a hülye.
Amíg nem teszed meg, addig viszont te vagy a sunyi kis hülyegyerek, akinek csak a pofája nagy.
Számolom a napokat, hogy meddig sunyítasz válasz helyett.
Nem úszod meg, valamit mondanod kellene a butáskodás helyett.
A 1259. hsz. okfejtésem egyébként helytálló, és nem mondtam el minden érvet.
Nyugodtan komolyra fordíthatod a szót, van még érv a tarsolyolyomban a gravitációs potenciálkülönbség mellett. De egyoldalú monológra nem vagyok hajlandó.
Ha tudsz értelmesen érvelni folytassuk, különben zárjuk le ezt a primitív "vitát".
Cáfoló okfejtés: Rees levezetése nem arról szól, és nem az következik belőle, amit te kiolvasni vélsz belőle.
Csak a jegyzőkönyv és azok kedvéért, akik nem értik ezt a nagy nyálverést: Ezt már hónapokkal ezelőtt elmagyaráztam neked az origón. Azt is elmondtam neked, hogy olvasd el a könyv végén az ehhez tartozó jegyzetet is. Erre előszört azt bírtad hazudni, hogy a te könyvednek nincs hátulja, majd szó szerint elküldtél a kurva anyámba. A mai napoig sem értesz semmit Rees mondanivalójából, csak ragaszkodsz a hülyeségeidhez.
Ha valakit esetleg érdekelne a cyprian-féle baromság forrása:
Martin Rees Csak hat szám c. könyvének 37. oldalán tett egy összehasonlítást a gravitáció és a többi kölcsönhatás erősségéről. cyprian ebből bírta levonni azt a következtetést, hogy a Jupiter-méretűnél nagyobb égitestek belsejében hidrogénmolekulányi távolságon a gravitációs potenciálgradiens olyan hatalmas, hogy nem létezhetnek hidrogénmolekulák sem. Ez persze tőrülmetszett baromság, de túl kínos lenne neki beismerni, hogy nekem van igazam.
Megnyugtathatlak, egészen biztosan Mungo nem azonos astronommal, sem csillagász-szal. Ettől még összeszedhetnéd magad és levezetéssel ellátot "igazságokkal" is próbálkozhatnál, vagy legalább nem félremagyarázott idézetekkel.
Az ismeretterjesztő adatok gyüjtése, majd visszamondása csak akkor számít tudásnak, ha a megfelelő helyen, a megfelelő értelmezéssel adod elő. Azért mert nagy nevekre hivatkozva hülyeségeket beszélsz, még nem leszel tudós, sőt még azt sem mondhatod, hogy a tudás birtokában vagy, mert csak egy számodra értelmezhetetlen (vagy erősen félreértett) adathalmazt birtokolsz.
Tudja-e valaki képletekbe is foglalni, amit leírtam?
Foglald képletekbe te, amit leírtál, pupák, erre várok hetek óta. Sunyítasz, mellébeszélsz, nagyképűsködsz. Mutasd meg végre, hogy másra is képes vagy.
