Közben gondolkodtam a dolgon, és találtam egy lényeges(nek tűnő) különbséget az 1999-es Argentína és a mai Spanyolország között. A mai spanyol bankok rendelkeznek kredibilis lender of last resort-tal. A valutatanács ezzel szemben sose tud lender of last resort lenni, nem is feladata (szemben egy rendes jegybankkal).
Mondjuk szerintem ennek főleg egy illiquid but solvent szituációban van jelentősége (mit jelent ez ma már?), de talán még egy insolvent szituációban is jelenthet valamit. (Egy kicsit biztos hogy rá lehet venni az ECB-t, hogy finanszírozzon veszteséges spanyol bankokat, a németek majd úgyis kifizetik az ECB veszteségeit... így is puhul a spanyolok költségvetési korlátja. Ilyen az argentinoknál azért nemigen volt.)
mi is jártunk így a 80-as években -- a sok állami tulajdonú kerbank kényszerfinanszírozta a veszteséges állami vállalatokat. így az IMF számára kedvező mutatókat lehetett összehazudni (a sztoriban van pár ismerős név, pl Megyó :-)
Az ingatlanlufi nagyon táplálta a bevételek, és ez a forrás most hirtelen eltűnt. Íreknél pár éven belül az államadósság duplázását várják(GDP 25%áról 50%ra), ha jól emlékszem, ebbe nincsenek a bankmentések költégei. Mintha csak kiszervezték volna az eladósodást a múltban ;)
Azt hiszem, nem voltam elég világos: ha a spanyol csőd elkerülhetetlen, erről írtam. Ha elkerülhető, akkor elkerülhető. Ha nem, akkor érvényes a dollárárverés. És továbbra is vallom, hogy a nagy fizetési mérleghiány nem fenntartható sokáig. Előbb-utóbb valami adjustmentre van szükség.
A spanyol bankrendszerben van 430 mrd euró cash eszköz + ott van a spanyol currency in circulation
Azt gondolom tudod, hogy az argentin dollártartalékok kimondottan magasak voltak még 2001 elején is. Ami azt illeti, még az összeomlás napjaiban se voltak alacsonyak. Csak azok a tartalékok kellettek a valutatanács fenntartásához. Olyan volt, mintha ott se lettek volna. Amikor a valutatanács fenntartásához képest alacsonynak bizonyultak, a valutatanács összeomlott, a fizetésképtelenség utáni napokban-hetekben.
A spanyol bankrendszerben levő cash eszközök egyharmadának az eltűnése mennyiben érintené a spanyol bankok normál működési képességét? Semennyire? Vagy egy kicsit azért mégis? Nem tudom, hogy ezek a tartalékok mekkorának számíthatók. A tartalékok vagy a cash in circulation felének az eltűnése valószínűleg már a gazdaság működését alapvetően veszélyeztetné. Ehhez képest Magyarországon a fizetésképtelenség bejelentéséig az élet nagyjból folyhatna tovább a valutatartalékok akár 90%-ának eltűnése esetén is. Tehát a spanyol cash in circulation és a magyar valutatartalék összevetése mondjuk értelmetlen.
Svájc örülne, ha ilyen helyzetben lenne.
Mármint örülne, ha neki is fizetési mérleghiánya lenne? Vagy a kereskedelmi mérleghiánynak örülne? Merthogy Svájcnak mindkét mérlege többletet mutat. Szerintem ez egy komoly különbség. Svájcnak arra kell számítania, hogy a korábbi években felhalmozott megtakarításai nullára íródnak, az ezekkel szemben felhalmozott kötelezettségei viszont adott esetben egyáltalán nem biztos, hogy nem íródnak szintén nullára. (Ha okosak, és a UBS bedőlését úgy kezelik, ahogy kell: hagyják nullára íródni a céget és hitelezőit. Ötvenszeres tőkeáttét mellett mit lehet csinálni egy ilyen bankkal?)
'The ECB chief also rebuffed suggestions that some countries may be looking to quit the euro zone after the recent financial turmoil.
"I think these rumors are unfounded about the euro," he said.'
Lefordítom: "A pletyka igaz, mint minden pletyka az elmúlt 1-2 évben a pénzügyi szektorról, amit kapásból tagadtak az illetékesek"
"With the global financial crisis forcing governments to pump money into rescue and economic stimulus packages, question marks have been raised over their ability to pay for the plans.
Markets have begun pricing in the once the unthinkable -- that the euro zone might break up.
Prices of insurance against debt default by Ireland, Greece, Italy, Spain or Belgium have jumped and the yield spreads against Bunds have ballooned."
Nem értem, hova akarsz kilyukadni. De ha nem értetted meg, amit írtam, akkor leegyszerűsítem. Hosszútávon (1-2 év, addig tuti tart a válság) nem fogják megállítani a CHF, USD, JPY erősödését, bármennyire is szeretnék is a központi bankjaik. Mihez képest? Az összes többi valutához képest.
Árfolyam manipulációval semmit sem lehet kezelni, sőt nagyobb valutáknak az árfolyamát manipulálni sem nagyon lehet. Lehet rá sokat költeni ( a gyengítés a könnyebb eset, de az sem megy hosszútávon), de eredményt elérni csak rövid- ill. max. középtávon.
Komolyra fordítva a szót, Japán, Svájc, USA, Kína gyengíteni akarja a valutáját. A többi valutának ilyen taktikára nincsen szüksége, ugyanis esnek maguktól is.
remélem, miközben ezt írtad, leesett, miért nem lehet globális válságot árfolyam-manipulációval kezelni :-)
Nekem van egy jó ötletem, segítsék meg a magyar (ill. kelet-európai) CHF hiteleseket, így egyből csökkenne a CHF iránti igény.
Komolyra fordítva a szót, Japán, Svájc, USA, Kína gyengíteni akarja a valutáját. A többi valutának ilyen taktikára nincsen szüksége, ugyanis esnek maguktól is. A hülye is beláthatja, hogy minden valuta nem erősödhet egyszerre. El nem tudom képzelni, hogy lehet megállítani a JPY, USD, CHF erősödését.
Mivel már csak fél százalékos az irányadó kamatláb Svájcban, igencsak beszűkültek a svájci jegybank további monetáris enyhítéssel kapcsolatos lehetőségei, ezért jelezte Philipp Hildebrand a lazítás további lépcsőfokait. Az elnökhelyettes elmondása szerint a jegybank kész a pénzmennyiség növelésével az inflációt serkenteni, illetve állami és vállalati kötvényeket is vásárolni, extrém esetben pedig a frank erősödésének megállítására beavatkozni a devizapiacon. "
A spanyol fundamentumok nem rosszak (szemben velünk), a kvt-i egyenleg 2000 óta jobb, mint az EU-13-é, az inflájuk annak átlaga, stb.
(Amúgy az adóékük majdnem, a cuciális kiadásaik pedig pontosan a fele a mienknek)
A gond, h az utóbbi évek növekedése az ingatlanlufin alapult leginkább - az ingatlanárak éves reálnövekedési üteme 20% körül volt 2002 óta, ezek forrása pedig a rengeteg külföldi töke mellett a lakossági jelzáloghitelek, melyek aránya messze átlag feletti (asszem sokkal a GDP felett)
Még egy adalék: Mutyiország államadósságának átlagos lejárata számitásaim szerint 4.33 év. Ha a spanyolok csak ennyire voltak prudensek, akkor a rajtuk követelhető összeg kb évi 200-300 mrd euró. A GDPjük kb 15%a. És ez úgy, hogy egy eurocent se megy befelé (túlélő mód). Nincs ECB refinanszirozás a most még meglévő AAA minősitésü államkötvényeikre, nincsennek bátor spekulánsok, akik a 120 bpre be mernék tenni a pénzüket. És ez az éves tartozás még mindig kb 50% annak, amennyi eurója a spanyol bankoknak van az ECB számláján vezetve. A külső fizetésképtelenség esélye egy éven belül 0.0, két éven belül 0.0.
Azért jó lenne tisztában lenni néhány számmal, mielőtt elkerülhetetlen spanyol csődöt vizionálunk. Spanyolország nettó befektetési poziciója -870 mrd euró, azaz a GDP kb fele. Ebből portfolio investment pozició 630 mrd. (2004es adat szerint 25%a equity, 75% long term) http://www.bde.es/infoest/e0706e.pdf
A spanyol bankrendszerben van 430 mrd euró cash eszköz + ott van a spanyol currency in circulation, amiről nem találtam adatot.
Mutyiország, UK és Svájc örülne, ha ilyen helyzetben lenne.
Magyarország kb 6 év alatt tudott GDP arányosan 15%ot faragni az államadóságból. Úgy, hogy 10%os reálkamatokkal indultunk. Igaz közben volt növekedés világszerte.
A dollárárverés akkor jó példa, ha a spanyol egyenletnek tényleg nincs más megoldása, mint a csőd. Ebben az esetben a németek még többször megmenthetik a spanyolokat (futva a pénzük után), mire feladják, a többszörösét öntve beléjük, mint amennyi a gyors csőd esetén a bukójuk lenne, és így mindkét fél rosszabb helyzetbe kerülhet a végére, mint mentőcsomagok nélkül.
Negatív növekedés, és abszolút értékben növekvő adósságállomány a jelenlegi helyzet. És a fájdalmas kontrakció ellenére is növekszik az adósságállomány tovább. A növekvő adósság kamatterhei pedig egyszerűen tovább nehezítik a fizetési mérleg egyensúlyba hozását, így a kamatterhek nélkül egyre inkább többletet mutató fizetési mérleg is mégis egyre negatívabb egyenleget tud mutatni. Nem triviális, hogy az egyenletnek van-e más megoldása, mint a csőd, ahogy most már szinte teljes az egyetértés, hogy az argentin egyenletnek már 1999-től kezdve nem volt más megoldása.
"Arrol beszelünk, hogy, ha a materialis elöfeltetelek biztositva vannak, akkor a gazdasagi tevekenyseget kifejezö penz is elökerül."
Hát, olyan helyen, ahol van, ott biztosan. És ahol nincs? A világ nagyobbik felén nincs.
A fejlett országok gazdaságának energiahatékonysága pedig minden vitán felülállóan jelentősen javult (köszönhetően a technikai fejlődésnek és részben a szemlélet változásának is), de azért a valós kép messzire nem annyira vidám, ha azt is figyelembe vesszük, hogy ez bizony nem kis részben annak is köszönhető, hogy az energiafaló és környezetszennyező iparágak igen komoly hányadát szépen áttalicskázták Kínába. És most ott van büdös, ott folynak mindenféle rettentő lék a Jangcébe, és ott égetik el a világ szenének a felét, egyes vidékeken egész évben látni nem lehet a szmogtól. Emlékezzünk csak az Olimpiászra - egy hónappal előtte rendeletileg leállították az egész térség nehéziparát, mégis minden idők legszmogosabb-legbüdösebb Olimpiája volt. Mi lett volna, ha nem állítják le a gyárakat? Szerecsenként jött volna vissza az olimpikonok zöme..?..
A mostani pénzügyi mizéria legnagyobb veszélye, hogy tartósan eltereli a figyelmet a valós problémáról, a szénhidrogének már teljesen belátható időn belüli kifogyásáról. Pozitív mellékhatása a nagyon súlyos recesszió, ami jelentősen csökkenti ezek fogyasztását...
már pár évvel ezelőtt, amikor elkezdtem olvasni a vmt, s a karzatot, én spec. de genere bőcsészként kénytelen voltam ehhez az eszközhöz nyúlni néha...:)
Arrol beszelünk, hogy, ha a materialis elöfeltetelek biztositva vannak, akkor a gazdasagi tevekenyseget kifejezö penz is elökerül.
Ez nem "bezzegNémetország" kerdese, hanem pl. a magyar energiafelhasznalas sem növekedett szamottevöen az utobbi evekben.
Söt, ha az EU "en-block" tovabbra is ugyanannyi energiat/nyersanyagot kapna mint eddig (mint a termeles elöfeltetele, amire aztan a szolgaltatas epül), akkor meg nagyon sokaig szepen tudna fejlödni, hiszen tudas, ipar, töke,... hazon belül van. Az EU GDP-je közeptavon növekedhetne.
A szegeny orszagoknal, ahol a tonnaszemlelet van elöterben (eves, ivas, alapszüksegletek) es a lakossag szama is gyorsan növekszik, ott bajok vannak.
Pl. el sem tudom kepzelni, hogy mi lesz Afrikaban mondjuk 10-20 ev mulva.
Azt en is disznosagnak tartom, hogy a lakossag semmit sem lat az alacsony alapkamatokbol.
A gazdasag viszont valszeg kicsit jobban jar, az allam pedig meginkabb.
Ha a bankok nyeresege meses lenne, akkor az a pofatlansag hatara lenne. De sajnos a jelenlegi globalis penzügyi rendszerben ugy tünik mindenki elkalkulalta magat.
