Egy akna építésnél keverik az ajánlást és az előírást.
A kettő nem ugyan az.
Ha ezt egy közszolgáltató teszi, az visszaél a monopol helyzetével és ezzel kárt okoz !
A műszaki és kereskedelmi életet kb. 10 ezer szabvány szabályozza.
Ezek alkalmazása hasznos, de kötelezően csak az élet és vagyonbiztonsággal összefüggő esetekben kell alkalmazni.
Hogy mik ezek azt viszont mindig törvény írja elő.
Pl. a szabad kereskedelmi forgalomba csak szabványosított termékek kerülhetnek.
De egyénileg bármely fogyasztó megállapodhat egy gyártóval a szabványtól eltérő árú gyártásáról. Ha az a vagyon és életvédelmi szabályokkal nem ellentétes.
Az építőipar szereplői legtöbbször nincsenek tisztában ezzel a ténnyel.
És ebből ered a túlméretezés gyakorlata, ami főleg a beton alkalmazásánál dominál.
Gondolják ha valami túl van méretezve, abból baj nem lehet.
"Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába"
Nem akarom beszámítani, mivel a gerendák gyakorlatilag csak azért kellenek, hogy a födémet tartsák.
Ezen túl kösz az infókat, úgyhogy a végeredmény az a számomra kedvező verzió, hogy a 30cm keresztmetszet úgy is működik, ha "mellette" van a födém és nem pedig "rajta".
Ha nem akarod beszámítani az együttdolgozó betonsávot a gerenda teherbírásába akkor is lehet a gerenda és a lemez fölső síkja egy szinten, de a lemez vasait a gerendába a korábban írt módon be kell kötni. Ekkor - ha fölül nincs bekötve csak alul - a lemez és a gerenda találkozásánál repedések várhatóak.
A gerenda melletti lemezsávot ( a lemezvastagság hatszorosáig) be szabad számítani a gerenda szélességébe HA a vasalás alakja és mennyisége megfelelő. Ilyen lemezvastagság mellett a nyomott rész magassága kisebb lesz mint a lemezvastagság, tehát a gerenda saját szélességéhez hozzá szabad adni a hatszoros lemezvastagságot (vagy kevesebbet). AZONBAN ha ezt a sávot beszámítom akkor a gerenda fő és kengyelvasai mennyiségre és alakra ennek meg kell, hogy feleljenek.
"b 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba,"
Igen, ez a jobb megoldás, de a vashajlításnak (kengyel) ennek megfelelőnek kell lennie, a födém vasait pedig be kell kötni a gerendába. A vasak lehorgonyzási hossza 40-50 D beton és acélminőségtől függően. A húzott vasat mindig a gerenda, oszlop ellenkező oldaláig kell vinni és ha nem elég a hossza akkor ott kell meghajtani, hogy kijöjjön a 40-50D. A lehorgonyzási hosszt számolni kell, de ez a hossz nagyjából jó.
Köszi a válaszokat, az "egyben kiöntés" nem kérdéses innentől kezdve, eldőlt.
De a másik kérdésem az lett volna, hogy ha elméletileg kb 30 cm gerenda kellene és 15 cm lenne a födém, akkor összehozhatom-e a gerenda és a födém felső síkját egy síkba, így nem a "gerendára", hanem kvázi mellé menne a födém. Tehát így a gerenda alsó síkja csak 15cm-el lenne lentebb a födém alsó síkjánál. Rejtett gerenda kifejezést nem erre szokták alkalmazni, amikor a födémbe beleraknak egy bevasaltabb megvastagított részt? Ja és a fesztávok továbbra is 3-3,5 méteresek csak..
"Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog. "
Föltéve, hogy nem kap nagyobb terhelést.
"Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás."
Ezt inkább nem minősítem.
"Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna"
Gondolom élére rakva a tégla.
"
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton. "
A szolgáltató 15 cm v. lemezt írt elő az általa egyébként nagyon gyenge sémáján.
Oldalfal 10 cm vasalt beton, fenék 10 cm és a födém -re 15 cm vasalt betont.
A fesztáv amúgy csak 80 cm.
Az természetes hogy a tájékozatlanoknak ajánlást ad, de az nem, hogy a valós vagy vélt hatalmával visszaélve mindenféle előírásokat kényszerít az ügyfeleire.
Úgy nevezik ezt ,hogy a hatalommal való visszaélés , a hatáskör túlterjesztése, végső soron a lakosságnak felesleges kiadások generálása.. röviden károkozás.
A helyzetkép.
Van egy 85 éve épült nagyméretű téglákból kirakott akna. A téglákból rakott fal teteje betonnal fedve. Maga az akna egy 4 mm -es 1 x 1 m -es acéllemezzel fedve. Tény hogy nem könnyű... pontosan 31.6 kg. 57 éve van ez még mindig rendelkezésre tudtuk bocsátani az aknát / 4 évente mérőcsere és évente leolvasás /Az ajánlásban max 25 kg az előírás, de ezt elvágva teljesíthető a kívánalom.
Tehát röviden .... károkozás hatáskör túllépés miatt.
Amúgy födém betonom csak 9 cm lesz.. megvasalva és amíg a világ világ állni fog.
Valamikor gyártottam un. járólapokat betonból, 5 cm vastagok és autók járkálnak rajtuk, semmi bajuk... mert jó a beton.
Az egész szerkezetet lehet egyben betonozni. De - ahogy sr1 is írta - a vasalást készre kell csinálni. A gerenda teherbírása sokkal nagyobb ha a födémmel egybe van öntve. Ehhez csak az szükséges, hogy össze legyenek vasalva. Ha a gerenda kengyelezésének a fölső szárai megfelelő hosszban be vannak nyújtva a lemezbe (min. 6v, de inkább L/4) hosszban akkora lemezből is egy sáv a gerenda közelében gerendának számít, ha pedig L/4 hosszban benyúlik FÖLÜL!!!!! a lemezbe a kengyel akkor a lemez teherbírása is nagy mértékben megnő ÉS kevésbé fog repedni. Megfelelő ellenőrzés esetén vékonyabb is lehet (nem biztos).
Az kiszaluzsás - vasalás-öntés lépései: megcsinálod a falat és a pillért egy magasságba. Pillér vasalását a födém tetejéig készited el, vissza kell hajtani a négy pillér vasat- tehát födém tetejétől 45 cm lejebb kell elkésziteni a falzat és a pillér betonját is.
Utánanna kizsaluzod a födémet a koszorukat a falakra és a két gerendát. Beszereled a koszorú és a gerenda vasalását és megcsinálod a födém alsó és felső vasalalását is, amit bekötsz a koszorú és a gerendák vasalásába. Mind a négy sarokba be kell szerelni L vasakat- négy darabot, így sarokmerev lesz a szerkezet. Aztán kiöntöd.
Ha a gerenda 45 cm magass, akkor hat szál vas kell legyen benne és a koszoruba is.
A zsaluzsást azzal kezded, hogy megcsinálod és kitámasztod a fenekét a gerendáknak, aztán a belső oldalait a koszorunak és a gerendáknak (17 cm-vel lejjebb kell legyen a zsalu felső éle a födém szinítjétől, utánna a födém zsaluzását, beszereled a vasalást és kivülről lezárodod a gerendákat és a koszorukat. 45cm magass gerendának és koszorunak min. 60 magass külső oldalt kell késziteni és a külső zsalut be kell kötni a vasalásba is.
Adott egy L-alakú falrész és egy pillér, ahol a pillérre és a fal két végére két vasbeton gerenda kerülne, majd az egészre egy vasbeton födém. A fesztávok nem jelentősek 3x4méteres az egész történet.
Itt egy mórickarajz, ahol kék a pillér, zöld a két VB gerenda, a sraffozott a 30-as fal.
A gerendák 30cm keresztmetszetűek lennének a VB födém 15cm.
A kérdés az lenne, hogy megoldható-e, hogy egyben menne az egész story kizsaluzása, kibetonozása, tehát csak a pillér és a falak adottak, utána a gerendák 30cm-e és a födém 15 cm betonja is egyben készülne, mégpedig úgy, hogy a gerendák felső síkja és a födém felső síkja egybe esne, tehát 15 cm-vel lenne lejjebb a gerenda alja, mint a födém alja. (Nem pedig 30 cm gerenda és még arra 15 cm födém, ami már együtt 45cm)
Jó, gondolom, hogy többet tart a gerenda, ha önmagában megvan 30 cm és majd rákerül még 15 cm, de egyrészt hely szempontjából is jó lenne 30cm-ből kijönni, másrészről egy lépésben kibetonozható lenne.
Igazából, ha jobban belegondolok igy ez már két kérdéses dolog, ahol az első az, hogy a 30cm gerendakeresztmetszet működhet-e úgy, hogy "mellette" van a födém, nem pedig "rajta", a másik kérdéses rész meg a gerenda és a födém egyszerre kibetonozása. (Ha a gerenda kötési idő után lehetne csak rápakolni a födémet az jelentős plusz idő.)
Molly dübel eltávolítására (roncsolás mentesen) van lehetőség, tapasztalata valakinek?
Fürdőszobában helyeznék fel egy kisebb fali szekrényt, dupla gipszkarton + csempe falra, de eszembe jutott, hogy az egy dolog, hogy erősen tart, de egy felújítás / csempe csere esetén mit tudok majd kezdeni a helyükre szépen befeszült fém dübelekkel? Vagy simán beüti az ember a fal síkjába, és rá kerül az új burkolat?
Vagy esetleg gondolkozzak el más rögzítési lehetőségen (pl. erős kétoldalú ragasztó szalag)?
Ez esetben még ha biztonságosan meg is tartja a szekrényt (nem nagy, 100x30cm), kérdés
Némileg leegyszerűsítve - az oldalkertbe semmi olyan építmény nem állhat, ami a beépítési százalékba beszámít. Így a lépcső sem.
OTÉK 35§(1)
"Az előírt legkisebb elő-, és oldalkert méretén belül épületrész - az 1,0 m-nél nem nagyobb kiállású eresz, 0,6 m-nél nem nagyobb kiállású angolakna és alaptest, valamint az építmény alagsori vagy pinceszinti megközelítését biztosító lépcső vagy lejtő és annak támfala, továbbá a (8)-(9) bekezdésben és a helyi építési szabályzatban foglaltak kivételével - nem állhat."
A lépcsőt a házikó mögé kell építeni, ha megoldható.
Szerintetek, ha egy HÉSZben az van, hogy "Szabadon álló beépítésnél az oldalkert az építménymagasság fele, de min. 3 m kell legyen.", akkor tetőtér beépítésnél külső lépcsőt sem lehet építeni a 3 méteren belül? Az a problémám, hogy szeretném beépíteni a tetőteret de ha belül lenne a lépcső, akkor az sokat venne el a házból, viszont ahova külső lépcsőt lenne érdemes raknom, ott a ház falától a kerítés 3 méterre van
"Hozzá fog kötni a betonhoz? (előtte lemosnám a szennyeződést a betonról)"
Hát nehéz lesz !
A betonoknak van egy olyan tulajdonsága, hogy szilárdulás után /nem a kötés, az más /
nehéz vakolni, főleg nehéz szintén betonszerű kopó réteget rávinni.
Korábban a kötés után - az kb. 1 nap - még cementes habarccsal lehetett szép sima felületet képezni.
Erre már nem lehet.
Lehet viszont különleges technológiával felvinni kopó téteget. Ez valami műa kötésű, rendszerint kétkomponensű massza. ( pl. a Kemikál gyártmányok ) ... ezt ajánlotta a J.. is .
Lehet viszont égetett és mázas kerámiával bevonni, ragasztásos technológiával.
Hozzáértők segítségét kérném: készült egy kültéri lépcső novemberben, ami nem let bepucolva, így most nem túl szép (nem lesz burkolva). Be lehet ezt még pucolni tavasszal? Hozzá fog kötni a betonhoz? (előtte lemosnám a szennyeződést a betonról)
Ha nem, van valamilyen megoldás, amivel mégis be lehet pucolni, hogy szép formája legyen?
Az alaptest teherbírása függ attól is, hogy milyen magasan van a föld az alaptest két oldala mellett. A kettő közül a kisebbik takarás számít. Ha szakaszosan ássák ki (nem egyben az egész hosszon) akkor nem szokott belőle baj lenni. Ha valaki nem hiszi akkor ellenőrizze otthon amikor az asszony tésztát gyúr. (ha még gyúr...) A tésztából csináljon egy cipót, majd nyomja bele az öklét. Oldalra-fölfelé ki fog jönni a tészta. Láttam kutat ásni. Meg szekrényt is süllyeszteni. Sőt, számoltam ilyeneket. Az mindig problémás volt, hogy mennyi a talaj és beton közti súrlódás és mekkora a vágóél alatt a talaj teherbírása. Magyarul mennyit kell kiásni ahhoz, hogy elinduljon, mekkora legyen a súlya, hogy ne akadjon meg és mekkora legyen a vágóél szélessége, hogy meg is álljon ahol kell.
"Ot tha ha pl. betongyűrűs csak a teljes kiásás un kezd süllyedni a gyűrű. Még 2 - 3 cm föld váll is megtartja a szerkezetet."
Ilyeneket ne írjál, mert van aki elhiszi, hogy mindig igy van. Van ilyen is. Talaja válogatja.
Az alap a pince fala 47-50 cm, mikor lebontottuk róla a válaszfalakat, akkor lemértem. Felszedtunk mindent leastunk az egész házban az alapok között 60 cm ert és új Rétegrendet csináltunk, vizszigetelés stb.
Ha igaz az a 10 nm, és az egyik metszeten a pince faltávolság 3,4 m. Akkor a másik méret 2,8.
De lehet akár négyzetes is a pince , akkor 3,3 x 3,3 m. Mindegy..
A körítő falak jó vastagok min. 25 cm, de inkább ennél vastagabb. Ez is mindegy.
Nyugodtan le áshatsz az alap aljáig... a rajz szerint kb. 2 m.
Sőt mehet tovább 5 -6 cm-t és akár az alap alá is áshatsz. No jó azzal csak 1/3 -ig. Aztán az egyész kibetonozva és csak az alapszéleinél némi vas. másutt pocséklás.
Az aggódóknak.
Látott valaki kutat ásni. Ot tha ha pl. betongyűrűs csak a teljes kiásás un kezd süllyedni a gyűrű. Még 2 - 3 cm föld váll is megtartja a szerkezetet.
"Leáshatok 10 nm en 210-220 ig, hogy legalább legyen egy használható belmagasságom?
Kapna 10 cm murvát 6 cm betont vashálóval.
Vagy statikust kéne hívnom? "
Igen a pincealap aljáig leáshatsz biztonságosan. Tovább már meggondolandó. Habár ha eléred az alap alját még mehetsz kb. 10 cm, de azt később ki kell betonozni.
"Kapna 10 cm murvát 6 cm betont vashálóval."
Mind a kettő pénzkidobás Ilyen csak a szabadban csinálunk.
10 nm -en elég egy 5 -6 cm vasalatlan beton. Ahol addig döngölt padozat volt.
Valójában a ház maga nem a pince alapján áll a pince alapján, mellék falak voltak amik már nincsenek, e gerendák vannak rajta tálca salak, fentről csak ennyi terhet kap, meg egy lépcső kar eleje ami pont 2 db e gerendára esik, de nem az egész mert a főfalba is be van kötve, vasalva.
Gondolom itt ami a ház alatt van föld agyag a pince fal másik oldalán az nyomja befelé a pince falat alapot, befelé és azért kell a támasztás. Most sincs nagyon támasztás 160-170 cm belmagasság van én 190 et szeretnék minimum ,ha lehet hinni a rajznak akkor 2 méter mélyen alap van, ha nem érem el az alap alját a leásással, akkor elvileg mehet? Asok egy gödröt, csak szinte szikrázik a csákány olyan kemény meg köves.......
Igazából 40 cm ert ásnék le abból 15 cm ert vissza töltenék. Így kapnék 190 minimum belmagasságot. A rajzon is ha megnézed sokkal mélyebb a pincének az alapja a házénál. Az megoldás ha teljesen leások egy gödröt az alap mellett, hogy kiderítsem milyen mély és ha a 40 cm leásva még bőven az alap felénél van akkor gond nélkül mehet a történet, mert marad elég föld az alap mellett belül?
Pince körül sokkal mélyebb alap van mint amin maga az épület van.
