"nagy értékű tárgyak" én inkább úgy fogalmaznék, hogy "értelmetlenül sokba kerül, mikor megveszed, amíg használod szintén sokba kerül, és valószínűleg nem engedheted meg magadnak" tárgyak ugyanazt a funkciót töltik be, mint a páva farka.
Szerintem nem menő. Inkább sajnálatos.
De egy haldokló civilizációban mindig elszaporodnak a szélsőséges dolgok: túl nagy, túl sokba kerülő építkezések (Ł$Đ piramisok több kontinensen, felcsúti stadion stb) a túlságosan nagy gazdasági különbségek az emberk közt. A menőzés mindig társul azzal, hogy a "menő" lenézi azt akinek menőzik. Ami arrogáns, ezért taszító (annyit érsz, amennyid van -> lézerjani). Ezért taszítók a megmondóemberek is: csak az az egyetlen igazság, amit én mondok. A tévedhetetlenség az első tévedésig tart.
Ha változtatnod kéne a viselkedéseden, mert valaki aki fontos neked ezt kérné, megtennéd?
Ha jol értelmezem a kérdésedet, akkor nem rágódom a mult döntésein. Valoszinüleg akkor is voltak pro és kontra érvek valami mellett illetve ellene. Akkor anno a helyzetnek megfelelöen döntöttem.
mindenképp hátra, már nem a végét akarom tudni, mondhatnám úgyis, h tudom az út fontosabb :))
ha döntesz valahogy, azt követően gondolsz még a döntés előtti variációkra, visszafordulsz-e többször vagy mész előre ? ( már nyilván, ha nem tátong előtted a nem várt szakadék...)