Ezzel a témával kapcsolatban azért szeretnék a cserépkályha, kandalló topikon kívül társalogni, mert szeretném, ha minél többen csatlakoznának a tömegkályát ismerő, építő vagy építeni szándékozók egyenlőre nem túl népes magyarországi táborához. Idén (2007) tavasszal szeretnék egy tömegkályhát építeni, és ezúton várom azok jelentkezését, akik szeretnének az akcióban tapasztalatszerzés céljából részt venni. Mi 3 éve építettünk egyet, és 3 év tapasztalata alapozta meg lelkesedést és elszántságot, hogy a témát alaposabban megismerjem. Röviden összegzésképp itt van néhány dolog, ami a fórumon erről elhangzott:
A tömegkályha általában minimum 3,5-4 tonna, de a tömeg és a tüzifafaigény nincs összfüggésben. Egy hatalmas szivacshoz lehetne hasonlítani, amit feltöltünk vízzel, majd a víz SZÉP LASSAN kicsöpög. Ha túl sok vizet akarunk beletölteni, a felesleges víz egyszerűen átfolyik. (Érts itt: kimegy a kéményen a meleg; ennél a kályhánál alkalmanként 15 kg fa feletti mennyiségnél ez biztosan bekövetkezik.) Az ezen felül egyszerre elégetett fa POCSÉKOLÁS. És nagyon fontos: maximum napi két begyújtás, farkasordító tél esetén is.
A hőtárolás, és az, hogy a hő milyen hatékony égésből származik, két külön dolog, a finn tömegkályha pedig egyszerűen igyekszik mindkettőben a maximumot nyújtani.
Leginkább ezért a legjobb fatüzelésű fűtőeszköz mindenhol, égövtől függetlenül, ahol lehet néhány fagyos hónappal számolni.Ennek a kályhának az egyik legfontosabb tulajdonsága a takarékosság.
Bár finnországban sok fa van, igyekeznek felelősségteljesen gazdálkodni vele,
és annyit használni, amennyit ültetnek. Kb 2-300 fokkal magasabb hőmérsékleten történik az égés, mint pl. egy cserépkályhában, ráadásul az égéstér felső harmadába merőlegesen bevezetett másodlagos levegő még tisztábbá teszi a folyamatot, így teljesíti a vonatkozó elég szigorú uniós emissziós határétékeket is. Száraz fa használata esetén az eltömődés kizárt
Itt egy autentikus vázlat:
www.mainewoodheat.com/downloads/AlbieCore.pd
további linkek:
www.diymasonryheater.blogspot.com/
http://www.ecoarc.no/fireplaceproject.htm
http://www.bugsoft.com/craigh/house/HeilmanHouse.pdf
http://www.tempcast.com/gallery/gallery16.html
üdv: V11
nagyon igazad van sancibácsi!!! Ebben az országban nagyon sokan ugy gondolják, hogy nekik ingyen jár minden más emberek járjanak utána tanuljanak, aztán mindezt csak ugy ingyé osszák meg velük. Szerintem meg kell valamilyen szintü tudás, hogy meg lehessen osztani a tkályha épitést vagy bármi másról beszélünk. Mint irtad anyagismeret, ajtóbeépités stb ami hiányában kárba veszhet minden munka. Én is annak vagyok a hive, hogy gyakorlatban nézze mindenki végig és ha ugy érzi álljon neki mert valami kis lövése már van róla. Az első önnálló munka után rá fog jönni, hogy mit hibázott vagy mit csinált jól. Ne kivánja el senki a más álltal belefeccölt tudást csak ingyé megkapni. Egyébként ez a fórum nem azért van , hogy aki még nemlátott tkályhát itt megtanulja, hanem akinek már van lövése hozzá azt megossza illetve tanácsokkal segitsék egymást. Szerezzen mindenki gyakorlati tudást mert elméletből én nem állnák neki. Üdv mindenkinek.
Szerintem nincs itt nagy titok, meg is lehet barkácsolni, egész jó színvonalon. De a jónál a jobb jobbabb, a szépnél pedig a szebb szebbebb :o) Kinek mi a hobbija, arra áldoz többet. Persze ha valaki Hegylakó, annak van ideje mindent magának kikísérleteznie :o) A mesterember kritériuma pedig az én szememben az, ha mások a munkáján keresztül annak nevezik, Ő magáról ilyet nem nagyon állít. Az ilyentől pedig nemhogy ráfizetés, kifejezetten megtérülő befektetés tanulni. Én így vagyok vele. És mivel jómagam sem vagyok Hegylakó, én is szívesebben segítek másoknak, - gyakran origamisoknak, bocs, csak a rövidség miatt írom így - kölcsönösség alapján, esetleg térben, személyekben és időben koncentráltan, különben bizonyos időtartamú telefonos elsősegélyszolgálat, emiles helpdesk, személyes problémamegoldás és légvárrekonstrució felett saját dolgaimra, családomra, stb. nem marad erőm, időm, fedezetem. Ezzel meg így vagyok, tapasztalatból, nem önzésből :o) Azzal teljesen egyetértek, hogy az élőmunkát manapság nem kezelik értékén, ezért senki nem tudja a másét megfizetni. Erre jó az alternatív pénz vagy a csere. De ezekről máshol folyik a diskurzus.
Üdv!
Én úgy vagyok a dolgokkal, ha a mester anyag árban dolgozik (hidegburkoló, kőműves, fafaragó, kályhás blablabla, illetve, ha az óradíja magasabb az enyéménél), akkor inkább megcsinálom jómagam a dolgokat (természetesen ez még mindig Magyarország, ahol nem a mesterember tiszteletdíja sok, hanem az enyém kevés :o) ).
Utána járok a dolgoknak, és a tiszteletdíjat inkább kísérletezésre szerszámokra, eszközökre költöm. Abból indulok ki, hogyha valaki meg tud csinálni valamit, akkor én is. Az internet, ez a fórum, meg persze az iskolákban szerzett tudás, meg az emberi logika, és a kísérletezés csodákra képes.
Én úgy vagyok a dolgokkal, hogy amit meg tudok csinálni azt nem tartom olyan értékesnek, mert hát még én is meg tudtam csinálni. Ilyen a civil szakmám is, amit nem tartok olyannak ami ne lenne elérhető bárki számára is, ezést nem is értékelem.
Van némi logika abban, hogy miért nem közöl valaki rajzokat:
a.) pénzért szerezte valaki a tudást (nagy titkot) és ebből kíván megélni (ez a mesterember) (a féltve őrzött nagy titok (recept) egy A4-es oldalon elfér)
b.) rájön valaki a nagy titokra (internet, fórum, logika, fizikai ismeretek, anyagismeretek (amit suliban szerzett az ember ált. isk. közép isk. fő isk. egyetem, ha nem lógott), blablabla), de felelősséget nem kívánja bevállalni mert hát 1-2 kályhát kíván építeni csupán magának hobbiból (ez a többség, pl.: én)
Én a meseterember tiszteletdíját flexre, vágókorongra, fúróra, inverterre ...blablabla, olyan dolgokra költöttem, amit máskor másra is tudok használni, mert nem az ablakon kidobott pénz.
Ezért a mesteremberek nem szeretnek, de hát ez Magyarország. Ha megtehetném akkor én is velük végeztetném el a munkát de megszorítások vannak a háztartásokban is.
A topikleírásban láthatod, mi volt az eredeti cél. 2007 nyaráig nem nagyon volt jelentkező, az a kályha megépült, a topik meg éli a maga életét. Kétféle levelező ír ide. Az egyik tábor szerint olyan ez, mit az origami, ha ügyes vagy, rajzról rutinból megy, a másik tábor feltölti a képeit, linkekeket, egyebeket, gyűjti az információkat. Lehet, hogy van olyan topik, ahol részletes kiviteli tervek vannak valamiről - bár kemencékről, cserépkályhákról még szintén nem nagyon láttam, bevallom, nem is kerestem. Aki elég ügyes, az valóban az itteni linkekről vagy önállóan megtalálja azt a néhány forrást, ami alapján megépítheti a saját variációját. Jómagam továbbra is azt ajánlom, hogy aki szeretne ilyet, vagy keressen egy tapasztalt építőt és bízza meg, vagy vegyen rész egy építésen, tapasztalja meg közelről, tapogassa, gyúrja a habarcsokat, szerezzen részletes, GYAKORLATI tapasztalatokat. Szerintem minimum 5 napra van szükség, hogy valaki valamennyire megtapasztalja, mi is ez. Mindenkinek olyan kályhája lesz, amilyen mestert, forrást talál. Ki-ki döntse el, mit tart jónak, mit tart értéknek, mit és kitől vár ingyen, illetve mennyit hajlandó áldozni tanulásra. Mint többször írtam, nem szeretnék itt semmit hirdetni, eladni, ez a hely nem arra való. Annyit mégis írnék erről, hogy vannak lehetőségek, pl tavaly is lehetett menni Dániába: http://www.stenovne.dk/englishpage%20intworkshop.html idén is lesz, de aki akarja, akár magyarországon is megtalálja a neki megfelelőt. Jómagam csak hobbiból foglalkozom ezzel, az utóbbi két évben a Környezeti Nevelési Hálózat Országos Egyesületet támogatom, amikor jelképes részvételi díj ellenében ilyesmit szervezek. A bevételek adományként a további munkánkat, műszer beszerzést, stb. hivatottak segíteni. Ennyit a karvalytőkéről, akit ez érdekel, azzal már vagy találkoztam, vagy szívesen megismertetem a részletekkel.
Egy ideje figyelem a fórum levelezéseit, s úgy látom kétféle levelező van a fórumon.
Egyik tábor, akik rózsazsín ködbe burkolózva osztják az észt, de semmiféle hasznos gyakorlati tanácsot, adatot nem írnak le. A másik tábor érdeklődő kérdéseket tesz fel, de semmi hasznos választ nem kap, csak azt, hogy pénzért megkaphatja.
Az elején még voltak előrevivő hozzászólások, de mostanába csak személyeskedés az egész fórum. Szó sincs már a tömegkályháról.
Azt hittem a fórumnak az a célja, hogy amatőrök, barkácsolók, érdeklődők megosszák egymás között a tapasztalataikat.
Aki valóban építeni akar tömegkályhát, az interneten (nem itt) minden lényeges információt megtalál, ha keres, s meg tudja építeni a kályhát, ha nem nagyon kétbalkezes.
A gyakorlati rajzzal kapcsolatban leírom a véleményem (csak az enyém), úgy látom senki nem válaszol. Rajzot csak finn kályháról láttam a neten, de 2-3 hónappal ezelőtt volt hozzászóló, aki ennek alapján épített; és a sütőt, afölött a kályha tetejét nem jól sikerült így sem elkészítenie. De mindettől függetlenül a véleményem: Egy másik fórumon már említettem: idealista vagyok. Felmerül a 'legalitás' kérdése! Ha valaki otthon pl. cserépkályhát akarna építeni: vásárol egy könyvet.KIFIZETI az árát! Vagy elmegy egy tanfolyam/szakma... kifizeti az árát, ettől válik 'legálissá'. Mivel tömegkályháról még magyar nyelvű könyv nincs nem tudsz venni. Viszont: -1.Felkérsz valakit aki épít neked. -2.Elmész egy kályhaépítő dzsemborira, és megtanítják. -3.Utána jársz a neten (segitséged a gugli, és a gugli fordító). Aki feltöltötte, nyílvánossá tette. Ha ezt a verziót választod nyílván kell hogy legyen anyagismereted, stb is, nem elég, pl:hogy hány sor magas legyen a tűztér. Ezenkívül borítékolva van a kisebb, nagyobb hiba lehetősége. Én nem érzem magam 'felhatalmazva' arra, hogy amit más pénzen vásárolt, megfizetett érte, és feltöltött, hogy ezeket a linkeket osztogassam, nem tartanám korrektnek. Lehet sokaknak nem tetszik, nem értenek egyet velem: indokolják meg és töltsék fel a rajzot ők. Vagy nem tetszik az érdeklődőknek, hogy nem kapják meg ingyen, amiért mások megfizettek (tanfolyam árát, vagy sok órás/napos böngészést, gyakorlati építést, stb). De ez az élet így működik: minden kapott dologért adni kell valamit cserébe( különösen szól ez nekünk kelet-európai embereknek). Üdv mindenkinek: Sancibácsi.
A legjobb tömeget a vályog adja szerintem (mármint a ház oldaláról). Amúgy valóban van ebben valami, hogy a tüzelőberendezés-ház egy rendszert alkot. Nem mindegy hogy a tömegkályhánk egy (hő)szigeteletlen vályogházban, vagy egy könnyűszerkezetes épületben áll. Nem is annyira a kályha, hanem inkább a ház 'működése' szempontjából. Azért itt megjegyezném: kandallóval, cserépkályhával szemben is megállja a helyét a tk, mivel a külső hőmérséklete kisebb, ennélfogva alacsonyabb hőfokon sugároz; igaz hosszabb ideig!
"Az nem, az nagyon kevés. Égesünk el óránként 1 kg szenet (az mindegy ha celulózbanis van) tehát menjen be a tűztérbe óránként, némi felesleggel is számolva k. 3kg oxigén, 15m3 levegő. 1 óra alatt, nem sok az, egy pár mm átmérőjű cső." Ez a tömegkályhás topik. Amiben nem szénnel, fával tüzelünk. Az azonos hőmennyiséghez nagyobb 'rostélyfelület', vagyis tűztér kell. Ezenkívül csak ismételni tudom magam: a tk-ban tökéletes égés megy végbe, nagy lángon, sok levegővel. Különösen az utolsó előtti fázisban (parázslás előtt), én a hamuzóajtót kopp kinyitom, hogy elég levegő legyen az égéshez. Különben a láng sötét vöröses, vagyis kevés O2-el tökéletlen az égés. Plusz a másodlagos levegő. Ezt állíthatom, hogy nem néhány mm2 keresztmetszet. Ez persze az én tapasztalatom.
Ennél számomra kézenfekvőbb megoldás a légfűtéssel kiegészülő tömegkályha. Egyrészt ismerjük a mondást a járt és járatlan útról :-) ;másrészt fele annyiba kerülhet. Ha valóban a lakás középpontjában van kevesebb csövezést, stb igényel, hiszen maga a kályha dolgozik rá. Ezenkívül csak a távolabbi helyiségeket kell légfűtéssel ellátni, ennyi hőt 'le lehet venni' egy nagyobb méretű töm.kályháról is, én is így oldottam meg. De lehet hogy csak az új dolgok iránti idegenkedés is mondatja velem? Üdv Sancibácsi.
Aludtam is rá egyet. :-) Hát szépen sorba: -A padlószigetelés a legkevesebb. Méretezett vasbetonlemezre rá lehet állítani egy ilyen monstrumot, ami néhány 'papucson' és hőszigetelésen állna. -A helyiség szigetelése még belülről is elég meredek. Külső szigeteléssel viszont különösen. Hiszen 'felfűtöd' a szobát is, gyakorlatilag. Rendkívül tűzveszélyes a dolog! megjegyzem a hőszigetelés nem azt jelenti, hogy nem megy ki a hő, csak azt hogy LASSABBAN, FÉKEZVE. Végül is a házra is teszünk szigetelést, és mégis minden hővel az utcát fűtjük; csak van akinél többször kell begyújtani és többet, van akinél... Tehát: Szerintem egy ilyen helyiséget számítással tervezett hőszig-el kellene ellátni, ami min 30 cm lesz. Külső körítő falainak ugyanúgy 30-as teherhordónak kell lenni (hőcsillapítás), és a fafödémet el kell felejteni! Kérdés megéri-e anyagilag a házon tört-ő ennyi + ? -A kályha levegő ellátása! Merthogy az égéshez az is szükséges! Egy nagy méretű, nagy égésterű-höz pedig sok! A szigetelt helyiségbe nem csak a 'fűtési' levegőd ki-bevezetését kell megoldani, hanem ahogy írod: "ha meleg van lezárod"=>na a kályha tüzét ekkor is kell táplálni! Tehát a kályha levegőellátását célszerű egy külön független rendszerrel megoldani: a család egészsége érdekében:-) -Végül a kályha. (már másodszor jut eszembe AB69: először, hogy Mo-n 1-2 ember tud gondolkodni; most pedig a tömegkályha-téglakályha ellentét). Az utóbbiban igazat kell adni neki. Az általunk megkedvelt tömegkályhában rendkívül tökéletes, un. utóégés történik. Viszont a topiknyitóban V11 írta, hogy mint a szivacs megtelhet, és a további hőmenyiséget már felvenni nem tudja, átfolyik rajta. Ezért nem valószínű hogy az egész kályhát (külsőt) is fel tudod több 100 fokra hevíteni. Ha 'csak úgy' felnagyítod a magot, nem biztos, hogy olyan jó égés, áramlás lesz benne, ez egy kikísérletezett megoldás. Gyakorlatilag egy 'teljesen új' kályhát kell építeni. Szerintem erre nem a dán tömegkályha a legjobb megoldás, hanem inkább egy cserépkályha mintára megépített téglakályha, vízszintes/függőleges járatokkal. Ennek hatásfoka jóval el fog maradni dán kályhától, nincs benne utóégés, stb. Folyamatos tüzelést igényel, ráadásul 'pazarló' tüzelővel. Ezenkívül egy ilyen 'új' kályhán lesz vagy 50 újítás. Megtervezed, megtervezteted és ha jól sikerül 40 bejön. Viszont a maradék 10 miatt ha egy ekkora monstrumot el kell bontani, és újraépíteni, az már nem gyenge (ha értem mit szeretnél egy ilyet felépíteni 2-3/hét 2 fő). És megtérüléssel nem számoltam. Röviden :-) ennyi.
Pontosítanék: Az alumínium szilikát paplanok lehetnek rákkeltőek. Legalábbis én, egy, a meg nem nevezném, kik által tömegkályhákba propagált, meg nem nevezném, milyen márkájú anyag dobozán kiírva is láttam konkrétan, több nyelven, hogy rákkeltő. Nevek a szerkesztőségben :o)
Vackor nem az élelmiszeriparban használatos kalcium/magnézium-szilikátra gondolt, hanem a kerámiaszálas paplanokra. Az ebben alkalmazott (én is úgy tudom van kalcium-szilikát anyagú is) mikroszálak a tüdő hólyagocskákba beékelődve igen! Szerintem. A többire nem reagálnék így gyorsban, nézem a Barcá-t, és emésztem a dolgokat:-))
Szvsz. nem a kályhát kellene közvetlenül szigetelni hanem a "fűtő helyiség" falait. Kérdés lehet az is, hogy hova kerüljön a szigetelés, a helyiség falai is tárolják a hőt, vagy csak a kályha tömege? A helyiség külső szigetelésével növelhető a falakkal a "hőtároló" tömege. Így gravitációsan működhet a légfűtés a ki és bevezetők szabályozásával.
Értem. akkor manuálisan kell belőle kivenni a hőt. Közeli helyiségeknél jó a légfűtés, de messzebb menő csőnél ha nincs jó szigetelés, akkor lehül. És ventillátorral kell nyomni a levegőt, ami áramot eszik, és zajos. mondjuk hőtárolós kályha ventivel halkan is megy. A lényeg hogy gravitációsan igénytelenebb.
Ez nem újdonság, valóban működik a mai napig 20-30 éves rendszer. Lent a pincében van a WC méretű "kályha", és légcsatornákon keresztül gravitációsan megy a meleg minden hova. Ennek egy baja van, hogy a tűzteret 1-2 évente újra kell samottozni, mert megeszi a füst a samottot. De ha az égésteret lecserélnénk a nagy hatásfokú tömegkályha tűzterére, akkor sokkal tovább bírná, és még gazdaságosabb is lenne.
A kalcium-szilikátnak ugyanúgy 1-körül van a fajhője, mint a többi szilárd építőanyagnak (kivéve fém, és szerves), mint pl a samottnak. A k-szilikát LAPHOZ azonban duzzasztott perlitet használnak fel, ennélfogva csökken a tömege (hőtárolása), viszont javul a hőszigetelő tulajdonsága. Kandallósok közkedvelt anyaga tűzállósága, és szigetelő képessége miatt. A hőtároláshoz tehát nem igazán jó, viszont a hozzászólásod jó! és üdv a topikon.
