Az ilyesminek (akrobatikus öngyilkosság) nagy hagyománya van arrafelé, akik Navalnijt kezelték, pl. sorozatosan hátba szúrják magukat, általában víz alatt.
Ezt a rengeteg extrém ruganyos faszit valószínűleg a Bolsój Balettban képezték.
Hát, ebben sem értünk egyet: én annak sem örülnék, ha Gyurcsótány tanácsadója bulizik ki a saját cégének a közösből 400+ milkát.
Bár írtam, hogy tőlem annyit lophatnak, amennyit akarnak. Lopjanak el gyakorlatilag mindent, a Lőrincek dugják meg az összes darázsderekú celebnőt, a koronahercegnő párja pedig tervezze újra az összes magyar település világítását.
Talán a társasházunkból nem lopják ki a lépcsőt, de ha igen, majd kötélen ereszkedem az erkélyről.
Aztán csak vége lesz 1szer, akárhány Barkócza is van a Kárpát-medencében. :)
Az arborétumuk tényleg pár nélküli és a kilátás is nagyon szép tőlük. Viszont a boraik (már amennyit én kóstoltam) nem varázsoltak el. Jól iható, vékony tucattermék. De lehet, hogy csak nekem nem volt szerencsém, de 3-4 palack után én őket elengedtem. Azt nem is tudtam, hogy be vannak drótozva a ner-be
Inkább csak amolyan kincstári diplomatikusság az, hogy nem sajátítom ki a juhfarkot a bazaltos termőhelyekre. Elvi akadályát nem látom annak, hogy máshol is jó juhfarkot csináljanak. Szerintem a legtöbb esetben nem a termőhelyen bukik meg a dolog, hanem a teljesen rossz szőlészeti hozzáálláson. A juhfark nagyon jó fajta, de csak alacsony terheléssel és csak teljes érettségben érdemes nekifutni és szerintem igényli az áztatást meg a fahordót. Ha valaki így futna neki akkor simán lehet, hogy nem bazalton is tudna villantani.
Ez a bazaltból való gyökérrel ásványosság pedig egy olyan dolog amitől nekem is szekunder szégyenérzetem tud lenni...
Nincs konkrét információm, de a boraik végül is rendben vannak, és amit a boron megkeresnek, annyival többet hagyhatnak az arborétumban. Ami, gondolom, inkább pénznyelő.
Nem tudom, hogy a borhoz milyek köze van a bazaltnak, de érdekes lenne tisztázni. Nem kötözködni akarok, de pont az előbb írtad, hogy jó juhfarkat csak bazaltról ittál.
Kedvencem, hogy egy borkóstolón egy Folly bort kóstoltatattak, és hosszan magyarázták, hogy a bazaltból hogy szívja föl az ásványosságot a szőlő. Csak, ugye, nekik az összes területük homokkövön van. :)
Ugyan a Somló név nem a somból ered, de nem tudom, ettetek-e már som lekvárt? Annyira hasonlít a paradicsomhoz, hogy szuper pizzát lehetne vele csinálni.
A szőlő után egyébként a paradicsom és az eper a két nagy helyi király. A Takács 'Hollóvár' Lajossal egyszer meg is beszéltük, hogy tulajdonképpen elsőosztályú kecsöp terroir a Somló.
Amióta az Adler Yarrow megírta, hogy a Somlón minden bor íze egy idő után a helyi forrásvíz ízéhez tart, azóta ez a kérdés kb. értelmetlen. A Somló titka a jól benőtt hegytető, a porózus alapkőzet és a hidrológiai aktivitás. Egy nagy ásványvízzel teletöltött szivacs, amin szőlőt termesztenek, mert a kukorica nem nő meg rajta.
Jó és jogos kérdés. Tudok adni rá szakszerű és elfogadható választ. De még mielőtt ezt megtenném, had tegyem fel a provokatív ellenkérdést, hogy miért is fontos ez? Mit is ad hozzá a borhoz a bazalt?
Mindkét ellenkérdéshez pusztán tapasztalati vagy anekdotális alapon tudunk választ adni. Laboranalitikai vizsgálatra alapozott konkrét választ én soha, sehol még nem láttam. Szóval a legsportszerűbb válasz az, hogy nem tudjuk. Vagyis nem tudjuk pontosan, de sejtjük és érezzük :)
A Somló-hegy lejtőin levő talaj jelentős része a Tapolcai Bazaltformáció törmelékével van fedve. Az, hogy ez a bazaltmorzsás réteg milyen vastag az nagyon eseti. Van ahol nincsen egyáltalán ilyen törmelék és a szőklő vegytiszta homokos vagy agyagos talajon van. Bár ez a ritkább terület. A mi területeink alsóbb részeinél a szörcsöki irányban a hegy dél-keleti részében van egy L alakú terület ami jellemzően ilyen homokos, agyagos. De a hegy többségében 30-100cm vastag bazaltos réteg van a Pannon-tengerből származó üledékes, agyagos, homokos talajon. Aztán van ahol a bazalt keveredik az üledékkel.
