írtam egy cikket a honlapunk számára, az angol-búr háború Fokföldi angol kötelékéről. Át tudná(d) nézni, van-e benne hiba? Meg kiváncsi vagyok arra, milyen lett az anyag.
(A választ, ha szabad, az angol-búr háború topikba! Máris előrébb hozom..)
Ott a XX. század konfliktusaui, baloldalt a ,,konfliktusok" gomb, 1900-1910 időszak, Második angol-búr háború címszó alatt, a brit flotta címszó alatt.)
Szívesen. Egyébként elsőre nekem is beugrott a SANKT GEORG páncélos cirkáló, de az nem lehetett, mert csak 1905-ben állt szolgálatba.
A flottapáncélos alatt az általad említett irodalom szvsz a KUK MARIA THERESIA páncélos cirkálót értette. Amúgy több irodalmat is megnéztem, mindegyik csak azt a 4 hajót említi.
"mennyire hasznaltak akkoriban mar a heggesztest, a szegecseles mellett. "
Amennyire én tudom, semennyire. A DEUTSCHLAND osztályú zsebcsatahajóknál alkalmazták először szvsz a németek ezt a technikát, többek között ezzel a súlycsökkenéssel is sikerült azt elérniük, hogy egy modern csatahajó minden attribútumát bele tudták sűríteni 14 ezer tonna vízkiszorításba.
Mellesleg, ami a matrózlázadásokat illeti. Alig lehet valamit olvasni a hazai szakirodalomban a Tb-11 torpedónaszádon 1917. október 5-én történt matróz felkelésről, amely után Ankónánál a legénység homokpadra futtatták a hajót és átálltak az olaszokhoz (a legénység java horbátokból állt).
A németek a WWI-ben krumpliszesszel próbálták helyettesíteni a benzint. MOst a műszaki problémákat félretéve, pusztán elméleti alapon képzeld el, ha egy nagyobb hajó kazánjait szesszel fűtik fel, milyen szagot húzott volna maga után?:) nem csak az egység, de még a szélirányban mögötte haladó flotta matrózai is berúgtak volna a tökéletlen égés során távozó füsttől... :)
A Boxer-lázadás témájában a németek, oroszok, és franciak 1 fottapáncélost(?) és 4 cirkálót említenek a K.u.K. flottaköteléknél. A mellékelt felsorolásban pedig csak 4 hajó van...
Ezt nem értem.
Tévednének a konfliktussal foglalkozó könyvek?
Mintja rémlene valami ,,...György/Georg..." is, de erre nem veszek mérget.
Egy politikus erre azt mondana, hat az attol függ, de majd egy letrehoz egy bizottsagot a kivizsgalasara. :))) Vagy pedig hogy meg kell neznie az aktualis EU-s ajanlasokban.
No jo, elnezest kerek Otrantotol, ez övön aluli volt.
De peldaul beszelhetnenk az akkori epitesi eljarasokrol, megpedig hogy mennyire hasznaltak akkoriban mar a heggesztest, a szegecseles mellett. Ez erdekelne, de inccsenek infoim.
A magyar műbenzingyártást azt hiszem elég részletesen kiveséztem:) de, ha gondolod beidézhetem a prof. életrajzát, aki később ipari miniszter is volt, s 41-ben a Szu. megtámadása ellen szavazott. nos?:)
Erre tippeltem én is, mármint hogy kivontad a tengók által telepített aknákon elsüllyedt mennyiséget az összből. De ez az adat még mindig ellentmondásban van a Sárhidai által máshol említett 12 millió BRT-vel. Azért 2 millió BRT--s különbség nincs a statisztikai hibahatáron belül. :)
Előre is elnézést, de ez egy kicsit hosszú hsz lesz.
Alapvetően 3 célja volt a Monarchia távoli tengeri útjainak. Egyrészt megmutatni, megismertetni a távoli vizeken, távoli kikötőkben a Monarchia hadilobogóját, ezzel is reprezentálva a nagyhatalmi állást, és ezzel összefüggésben kereskedelmi és diplomáciai kapcsolatok kiépítése. Másrészt az akadémián végzős tengerészkadétok kiképző útjai is voltak ezek. Harmadrészt tudományos felfedező utak voltak.
Sokszor ez a 3 különböző cél összekapcsolódott egymással.
ÉS akkor a konkrét kérdéseidre a válaszok:
1. Amikor elkezdődtek Kínában a zavargások, a Monarchiának csak a ZENTA kiscirkálója tartózkodott a térségben, a japán partoknál és azonnal Kínába indult. Amikor a válság kiszélesedett, Bécsben úgy döntöttek, hogy egy hajórajt küldenek a kínai vizekre. A Kötelék a KAISERIN UND KOENIGIN MARIA THERESIA páncélos cirkálóból, a KAISERIN ELISABETH nagycirkálóból ésaz ASPERN kiscirkálóból ( a ZENTA testvérhajója) állt, Rudolf Montecuccoli ellentengernagy vezetésével. A ZENTA és a KAISERIN ELISABETH 1901 nyarán hazaindult, de a két másik hajó 1902-ig, a boxerlázadás leveréséig a térségben maradt. A hajók legénysége egyébként részt vett a szárazfüldi harcokban is.
2. A KAISERIN ELISABETH 1892 december 15-én indult el Triesztből távol-keleti útjára, fedélzetén a trónörökössel, aki világ körüli útjának egy részét ezzel a cirkálóval tette meg. A hajó Szuez érintésével eljutott Colombóba, (Ceylon), majd Bombaybe. Itt a tronörökös kiszállt és a szárazföldön keresztül "átvadászta" Indiát, majd újra hajóra szállva Szingapúrba indultak. Utána Batávia, Sydney, Új-KAledónia, a Salamon-szigetekl, Új-Guinea voltak a következő állomások. Ezután Japán következett, ahol a trónörökös elhagyta a hajót, amely az tovább folytatta útját Szöülba, majd 1893 októberében elindult haza. Hongkong, Szingapúr, Colombo, Áden, Szuez, Port Said érintésével 1893. december 9-én ért vissza Polába. Ferenc Ferdinánd ezalatt személyszállító hajóval átment Amerikába, és bejárva a kontinenst szintén hajóval tért haza.
3. A SAIDA korvett 1892 augusztusában indult Polából a fél világot átszelői útjára, fedélzetén az akadémia végzős hallgatóival. (egyébként ez út alatt a hajón szolgált Horthy Miklós is) Útvonala a szokásos volt: Szuez, Áden, Bombay, Calcutta, Szingapúr, Bangkok, Albany, Sydney. Itt a fedélzetre vették Foullon von Norbeck bárót aki a Salamon szigetekre vittek nikkelt keresni. A hajó ezután folytatt útját Borneóra, majd vissza indultak a szokásos útvonalon. A korvett 1894 május 21-én, 21 hónapi távollét után futott be Polába.
4. Az ALBATROS ágyúnaszád 1895 okt. 2-án futott ki Polából, hogy tudományos kutatásokat folytasson elanéziában. A tudományos vezető a már előbb is említett Foullon von Norbeck báró volt. 1896 végén érkeztek meg Guadalcanalra, ahol néhány tengerész kiséretében a báró megkezdtea kutatásokat, ám a helyi benszülött erők nem fogadták őket szívesen, és a bárót több tengerésszel együtt lemészárolták. (Mai napig is ott van egyébként Guadalcanalon több kuk tengerész sírja, illetve egy emlékkereszt) A hajó az incidens után Sydneybe hajózott, majd újra visszatért Guadalcanalra és tovább folytatta a tudományos kutatásokat. Végül 1898. március 7-én futottak be Polába.
5. A FASANA korvett 1893-1895-ös útjáról csak annyit találtam, hogy Indiát és Ausztráliát érintette. Nyilván ez is egy "szimpla" lobogómutató út volt a sok közül.
Amúgy ha ez a téma komolyabban érdekel, két könyvet ajánlok a figyelmedbe:
- Nagy Miklós Mihály: Boldog békeidők haditengerészei Kornétás Kiadó, Budapest, 2003.
- Heinrich Bayer von Bayersburg: Die KUK Kriegsmarine auf weiter Fahrt
Mindkét mű a Monarchia flottájának távoli útjait dolgozza fel teljes részletességgel.
egyébként csak azért számolgattam, mivel arra hivatkoztál, valahol azt olvastad a K. und K. naszádok fajlagos eredménye jobb volt a németnél... nos, pont fordítva igaz, s nagyságrendi különbséggel.
nos, a megmagasabb adatsorban benne vannak a tengók által telepített aknákon felrobbant hajók is, még a semleges hajótér veszteség is. Számításaimkor az antant + a semlegesek torpedó általi hajótér veszteségét számoltam. Tehát az összes veszteség ennél magasabb ( 18 millió BRT fölött) a K. und K. -nál pedig még a hadihajók hajóterét is beszámoltam, szóval ennyit hazafelé lejtett a pálya:)
A teljes összehasonlítás esetén a németeknél hozzá kellett volna adni az aknával elért hajótérvesztést és a tengók által tengerfenékre küldött nem kevés hadihajót is...
"ugyan nem számoltam ki, de pl. egy Teggethoff osztályú csatahajó szerintem került annyiba, mint 2 gyalogos hadosztály felszerelése szőröstől, bőröstől (hadosztály tüzérségtől a trénen át a katona csajkájáig)."
Hát, azt nem tudom, hogy egy ho. felszerelése mennyibe került, de egy TEGETTHOFF osztályú csatahajó elkészítése 60 millió koronájába, akkori áron kb. 10 millió amerikai dollárba került.
