ha kicsit is számít a vélemnyem akkor ez évente lesz megrendezve, annyira jónak tartjuk. (mintegy 10 éves hezitálás után, nem mi hanem a fényecset meglépte!) köszönet a szervezőknek!
A rendezvény fele idejét kb. ott töltöttem, nem volt elfecsérelt idő :-)
Jó kis találkozások, beszélgetések régi barátokkal, néhány új ismeretség és nem utolsó sorban sok-sok szép vetített kép, amiből lehet tanulni és kb. le lehet mérni, hogy mi magunk hol is tartunk...
Fergeteges derültség, felhőtlen szórakozás volt pl. Szendrő Szabi vetítéses előadásán, nagy kár, hogy a legvégéről már el kellett rohannom másik rendezvényre. :-(
Még így is lemaradtam egy rakás jó dologról, amit utólag már sajnálok, de sajna nem volt rá több időm.
Hasznos, jó kezdeményezés, még nem nyomta agyon a reklám sem, jövőre is megyek, ha tudok, bátran ajánlhatom minden természetfotózás iránt érdeklődőnek.
Általában az átméretezés után nyomok egy sharpent, de ez nem minden esetben jó, mert időnként "túlélesíti" a képet. Ha nem nyomok, akkor kimegy az éle. A két rossz közül általában szubjektív módon választok.
Érdekes módon a 10D-vel készült képeknél általában jót tesz a sharpen átméretezés után, diaszkennelés utáni átméretezésnél nem igazán. Viszont diaszkennelés után (még átméretezés előtt) kell neki a sharpen.
Nagyon szép felvételek, viszont engedj meg egy technikai észrevételt, amire már máskor is felfigyeltem nálad.
Milyen szempontok alapján utómunkázod a képeket (mármint azon kívül, hogy digi vagy analóg nyersanyagra készültek), mert elég nagy szórást veszek észre a végtermékek között. Arra gondolok, hogy egyes képek szó szerint "szénné vannak élesítve" (mint aki most fedezte fel az unsharpot a PS-ben :-), másoknál viszont teljesen korrektnek tűnik az utókezelés.
A diáról szkennelt képeket kissé túlszaturáltnak érzem, és a színegyensúlyaik is esetlegesebbek az adott sorozatban szvsz, viszont a brillanciájuk valóban jobb, talán részletezőbbek is néha...
Nem tudom, hogy csapatunk fog-e publikálni a dologról, mert a tavalyi képeinkhez képest a visszatérők szinte mindannyian úgy érzik, hogy minőségben visszaléptünk egy picit. (A szakadatlan verőfény nem tesz jót a fotózásnak). Zárt körben bizonyára fogunk egymásnak vetíteni. A saját képeim még keretezésre és szkennelésre várnak, még egyet sem sikerült feldolgozni közülük, de előbb-utóbb bizonyára felbukkannak majd valahol :-) Mostanában minden szabadidőmben terepen vagyok, ha tehetem.
Igaz, hogy 4 napig terepen voltunk, de érdekes módon pl. én be sem tudtam járni ennyi idő alatt a szokásos helyszíneimet, nemhogy többször is visszamentünk volna egy helyre, annyira elmerültem egy-két részlet körbejárásában, fotózásában, és ugyanígy voltak vele a többiek is. Mikor először ott jártam, az egész területet betúráztuk egyetlen hosszú nyári nap alatt, most pedig a fotózással négy nap alatt sem értem végig az akkor bejárt terület 2/3-án sem, egy rakás szépség kimaradt!
Érdekes, hogy szubjektív benyomásom alapján én a diára szavaznék a 10D-vel szemben. Szerintem sokkal jobbak lesznek a képek (főleg színvilágban, fénydinamikában) mint a 10D-vel. Digittel fakóbbak és részlettelenebbek. Persze 1Ds-t még nem próbáltam. :)
Viszont mikor láthatjuk a ti képeiteket és hol, az október végi taliról?
Ne felejtsük el (amit a múltkor is írtam), hogy össz-vissz 3+6 órám volt fotózni, amit a honlapomra feltettem. Ti ott voltatok 4-5 napig. Gondolom alaposan végigjártatok és megnéztetek mindent többször is, más-más napszakban, stb.
Van néhány nagyon szép felvétel közöttük és az is látszik, hogy a digit könnyebben megoldja a színhőmérsékleti problémákat. Egyértelműen szebbek a digit felvételek, de azért én ebből nem vonnék le semmilyen tanulságot, mert azt látom, hogy aki elkövette a szkenneléseket, az nem igazán tudott bánni a gépével :-)
Azzal is van némi gond, hogy a dián a színérzékenyítés fix színhőmérsékletű, a dia nem képes a fény színéhez utánaállni, mint a digit váz automatizmusa. A dia használatakor a fotós dolga, hogy a színhőmérsékletekre ügyeljen és a változásokat szűréssel kompenzálja. Úgy látom, hogy erre menet közben nem ügyeltél (az akkori fény nagyon becsapós volt, nekem is van egy rákás kékes-ciános felvételem, mert elkövettem azt a hibát, hogy itthon hagytam a színhőmérséklet mérőmet és nem szűrőztem amikor kellett volna főként az árnyékokban).
A képanyag két része szvsz nem a két technológiát minősíti egymáshoz képest. :-)
Lehet, hogy ez már off-topicnak számít ezen a szálon :), de azért hátha érdekel valakit:
Felraktam egy újabb plitvicei sorozatot, ami eredetileg velvia50-re és provia100f-re készült. Egy Minolta Dual Scan IV-el való szkennelés után itt az eredmény:
EKE
igen. ez így pontos.
ma utána jártam egy kicsit pontosabban a nagyvad(létszám) kérdésnek. be kell lássam ez ügyben teljesen igazad van.
Kuriózum! miért lenne ez a beszélgetés teljesen off? a természetvédelem, vadgazdálkodás, mezőgazdálkodás, erdőgazdálkodás nagyon is szorosan összekapcsolódnak a természetfotózás egyik-másik dolgával. más. hogy a faxba lehet operával sortörést csinálni? hiába enterezek a szöveg egybefolyik....
Aranyosak vagytok hogy ilyeneken vitáztok, de sztem megítélés szempontjából el kellene különíteni a természetes, esetleg védett területen lévő erdőket a gazdálkodás alatt lévőktől. Mert ahol gazdálkodnak, ott újra is telepítenek. Egyébként miért kell úgy kiakadni ha kivágják a fákat gazdálkodott területen? Mi a különbség ha fát ültetek a földembe hasznosítási céllal, vagy paradicsomot, és utána galádul leszedem és megeszem. A gazdálkodott területek lényege a nyerészkedés, de ez nem elítélendő, mivel Te is sok mindent teszel naponta nyerészkedési céllal, csak nem ezt éppen. De gondold másképp! Mi lenne ha természetvédelmi céllal minden eltűnne ami fából van? Lehet fejedre szakadna a tető? Ne gondold végig! Vagy gondold csak végig! De nem jobb-e ha kell nekünk a fa? Képzeld el ha mindent ami fából van műanyaggal helyettesítenének. Aztán meg ugye ha eltörik, elromlik, ki a szemétbe, rosszabb esetben az erdő szélére. Akkor melyik a jobb? Természetesen egyáltalán nem erdőellenes vagyok, sőt! De inkább a sittet nem kellene kihordani az erdőbe, aztán inkább a természetvédelmi területeket lehetne növelni, bevásárlóközpontok helyett parkot építeni.
Egyébként nem találom a természetfotózás c. topikot, ez már tök nem arról szól!
korán kelt ma Eke mester:-)
nehogy elkezdjen rágózni, hogy kinek mi a korán....Korán - korán
on.
a héten igen korán keltem. darvásztam igen csekély sikerrel, annál több tapasztalatot szerezve.
off
erdőgazdálkodás. sok szempont van itt. hülyeség olyanal jönni, hogy vannak é fából készült tárgyaink vagy sem (csirkét is eszem, meg disznót is. rókabunda nics a házban, de miét ne legyen ha tenyésztett anyagból van...mer nem tecc)
alább arról volt szó, hogy természetvédelmi területen folyik a tarvágás. erre a problámára reagáltam, hogy kétféle (forrását tekintve egyazon) érdek, motiváció stb. és a kutyák nemi élete.
október végén voltam a zemplénben. egyik részen keményen ment az "erdőgazdálkodás". leültem, néztem, halgattam ahogy 100 éves derekú bükkök szinte üvöltő robajjal csapódnak a földre. ez ott és akkor "idealista" megközelítés volt. tűzifa lesz belőlük. a fő probléma az, hogy a világ a természeti értékek tekintetében (szvsz elhibázott alapállás) rezervátumokban gondolkodik (lsd. NP)...de ez még mindig jobb, mint a semmi. sőt itt van az ÉTT-NAKP, Natura 2000...ezek lennének hivatottak felváltani a rezervátum szemléletet. ez ügyben viszont a kávára szarás esete forog fenn. Balogh János (R.I.P) akadémikus gondolatai gyakran eszembe jutnak, amely egyik szerint majd akkor lesz hatékony környezet és természetvédelem, ha az jó üzletnek látszik...
EKE! ne gyere már a szomszédos országokkal. ez így túl egyszerű. melyik és miért? Skandinávia talán az egyetlen hely ejrópában ahol tudatosan nem kúrják el nagyon a dolgokat. az alacsony szarvas és vaddisznólétszámú, agyonherélt nyugat-ejrópa a zöldellő és fésült pázsitjaival nekem nem perspektíva. Te tudod legjobban, hogy egy Magyar tanyán vagy faluszéli bokrosban több Élet van, mint egy egész Osztrák tartományban.
atesz!
A mai vaddisznóállomány mintegy 70 x-ese (hetvenszerese) a száz évvel ezelőttinekidehaza... Na most az általam "gyűlölt vadászok" mintha tehetetlenek lennékek.. Kb hasonló mértékű az állomáénynövekedés a gímszarvas esetében is... Miközben csökkennek a természetes élőhelyek. Kicsit nagy ellentmondás van az általad elmondottakhoz képest. A veszett rókák itt legelésznek a kertek alján, igaz immunizálva, létszámuk ennek, és a rövid szeszonban való vadászatuk miatt IS soha nem látott létszámú.
A létező kisbalaton problémái nem léteznének az előzetes emberi beavatkozás "eredmményei" nélkül.
Képzeld el hogy mi lesz egy esetleges pandémia után ami az emberi fajt visszarúgja a kőkorba.... Biztos lehetsz hogy a természetes környezet néhány (összes!) sebe öngyógyul, a természetet nem 4-5 éves cilkusokban, meg adóévekben "gondolkodik"...
Minden emberi beavatkozás egy fiktív rendszer fenntartása érdekében történik.
ennyit a vadászok és erdészek szükségességéből következő eredményekről.
A környező országokban sehol nincs ilyen felpuffasztott vadállomány és nem sírnak miatta.
Talán az első mondat feléig volt számomra félreérthető.
Én talán úgy tudnám pontosítani az álláspontomat, hogy vannak az idealisták és a realisták. Én az utóbbi kategóriába sorolom magamat. Az idealistákra is szükség van, mert különben lehet, hogy a realisták túl sokat engednének, de fordítva is igaz.
Az abszolút a való világon kívül élő idealistákkal is sokszor szokott bajom lenni, de számomra a legundórítóbbak a megélhetési környezetvédők. Azok, akik azzal lesznek ismertek, abból élnek a megszerzett támogatások révén, hogy mindenre nemet mondanak. Pozitív javaslatokkal, megoldásokkal képtelenek előállni, csak tagadni tudnak. Velük vitatkozni sem lehet, hiszen nincs miről. Én ezeket hívom sötétzöldeknek.
Ha nem lennének (lettek volna) erdészek, akkor fát sem vágtak volna ki az emberek? Vagy ez hogy van? felépül egy civilizáció, elég jelentős építőanyag, fűtőanyag, stb. igénnyel, évszázadokon keresztül, és az a ronda erdész tehet róla, hogy az erdeink jelenleg nem természetes ősállapotjukban leledzenek mint Árpád apánk idején....
Ha nem lettek volna erdészek és erdőgazdálkodás akkor ma mi lenne? Az erdészeti szakirodalomban elsők között jelent meg a fenntartható gazdálkodás fogalma az 1800-as évek közepén-végén (tartamosság néven..). Igaz ennek még ronda anyagi okai voltak, de felismerték, hogy az erőforrások végesek...
Azért nem szabad elfeledkezni arról sem, hogy vannak bizonyos igényei a társadalomnak amiket ki kell szolgálni. Azért akik itt szidják ezt az egész szisztémát, legyenek szívesek, nézzenek körül ott ahol ülnek... Hány fából készült dolgot látnak maguk körül....
Természetes (sajnos), vannak hibák, és a gazdálkodás jelenlegi módja is időnként és helyenként hagy némi kívánnivalót maga után, de azért kezitcsókolom, a legelvetemültebb erdészeti cég is azért vágja ki, adja el a fát, mert IGÉNY van rá, nem azért mert úri kedve úgy tartja.
Tudomásul kell venni, hogy jelenleg ezen a területen 10 millióan élünk, nem 800 ezren (lehet hogy tévedek, de a honfoglalás korában, amit oly sokszor emlegetnek a tisztelt bírálók, emlékeim szerint ennyien voltak), és azért érdekes módon a települések terjeszkedése ellen nem szokás olyan rusnya módon kikelni...
Jó hogy említetted itt a vízügyet.. Érdekes módon a Tisza-szabályozásáról sosem szokott szó esni az erdősültség alacsony számainak emlegetésekor. Pedig elég rendesen betett az őshonos erdőknek az Alföldön. Meg a nagyüzemi mezőgazdálkodás. Valaki itt említette a 4 tonnás hektáronként termést. Persze. Mi kell hozzá? Víz.
Na mindegy befejezem.
Ja ateszking, bocsánat ha kissé félreérthető, de alapvetően egyetértek Veled. :-)
van egy érdekes aspektusa az erdőgazdálkodás vs. természetvédelem tárgykörnek (nem magánerdőkről szólva)...mindkettő állami buli, állami tulajdon, ebből több érdekesség mellett mindjárt következik is a kérdés; melyik az erősebb kutya, ami baszni fog..? (meg sokminden más...natura2000. pofon a szarnak, kultúráltabban: jelenlegi állapotában nem a kútba szartunk, csak a kávájára. röviden.
Nos, abban, hogy a természet elvan magában, az ember nélkül, elég súlyosan tévedsz. VALAMIKOR ELVOLT. De - amint lejjebb is említettem - ma már Európában gyakorlatilag nincs természetes ökoszisztéma, igenis szükséges az emberi beavatkozás. Ha pl. az általad (úgy látom) szívből gyűlölt vadászok nem léteznének, akkor a vaddisznók és a veszett rókák itt legelésznének a város széli házunk kertjében. Ha nem lennének az erdészek, akkor szép erdei kiránduló útjaid és ösvényeid sem lehetnének, ahol el tudsz menni fényképezni. Mellesleg régebbi beavatkozások nyomán már mindenhol burjánzana az ecetfa és a fehér akác. Ők sem szentek, hibáznak. Méghozzá sokat. Ezzel együtt, igenis szükség van rájuk.
Én nem minden zöldet sötéteztem le. Azonban, aki nem tudja felmérni, hogy az ember léte igenis tény, és nem lehet olyan természeti állapotokat elképzelni a Földön, amelyben ne lennénk jelen, az IGENIS AZ. Egyetlen példa. A Kis-Balatont kutattam több, mint két évig rovarökológiai szempontból. Nagyon sok természetvédő lármázik, hogy egyáltalán minek van ott vízszintszabályozás, stb. Azt az egyet felejtik el, hogy ez NEM a régi Kis-Balaton. Ez egy mesterségesen létrehozott képződmény, amelynek a hivatalos neve: Kis-Balatoni Vízvédelmi Rendszer. Alapvetően egy vízügyes létesítmény! Nagyon sok mesterséges beavatkozást tudnék felsorolni, amelyet elhibáztak. De jónéhányat, amely LÉTFONTOSSÁGÚ annak érdekében, hogy a Kis-Balaton egyáltalán létezzen.
"A természet baromi jól meg van emberi beavatkozás nélkül. Nincs olyan emberi beavatkozás ami jobb mint amit a természet önmagától tudna... "
Eke,
ez egyfelol tokeletesen igaz, masfelol viszont a termeszet nem "csinal" magatol 4 tonna gabonat hektaronkent (most ezzel persze nem is mondtam nagyot). (Hehe, mennyi itt az agrarmernok-vegzettsegu ember :) )
A novenytermesztes es az allattenyesztes elkerulhetetlenul megvaltoztatjak a termeszetes tajat. Mar vagy tizezer eve. Es szerintem ez egyaltalan nem is baj, egy (jol) muvelt terulet ugyanolyan jo lehet mint barmely termeszetes elohely (amibol Europaban mar amugy is csak mutatoba van.)
"Soha nem vennénk észre ha egy véletlen folytán egyszerre elpusztulna az összes erdész favágó és társai."
Latod a vadaszokat kihagytad, es igazad is van :) Azert azt (sajnos) eszrevennenk..
a brassói medve veszett volt, az alkábbi meg nem, a sorsuk azonos:
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3537
a más véleményem levőket nem kell lesötétezni...
A természet baromi jól meg van emberi beavatkozás nélkül. Nincs olyan emberi beavatkozás ami jobb mint amit a természet önmagától tudna...
Továbbá: szép az, ami érdek nélkül tetszik.
A rendfentartást bízzzuk a medvére, nem ő mászik be a hálószobánkba! Soha nem vennénk észre ha egy véletlen folytán egyszerre elpusztulna az összes erdész favágó és társai. Ugyanezt az erdők (fák esetében) nehéz lenne nem észrevenni. A fák nem siratnák meg az erdészeket míg fordítva biztos, ebből világos hogy melyiknek van szüksége a másikra!
satöbbi!
