"Sokkal jelentősebb fáraó volt, mint amit eddig hittek. A Piramisok építése akkor már kiment a divatból. Szóval, lehetett akár gyerek is egy fáraó, a szava ugyanannyit ért."
Nem a piramisokhoz hasonlítottam az ő sírhelyét, hanem más, lényegesen magasabb kort megéltekéhez, akik 100 m fölötti és jóval tagoltabb nyughelyet készíttettek maguknak a Királyok völgyében, egyrészt, mert megteremtették a hozzávalókat, másrészt volt idejük rá.
Egy gyerek fáraónak nem építettek komoly sírhelyet. Itt nem a szava döntött, hanem érdemei és a megélt kora.
Igaz, hogy fiatalon elkezdhetett építkezni, de már mint fáraó tethette azt, s ha biztosra akart menni, akkor egy kisebb sírhellyel kezdte, amit fokozatosan bővített. Lásd Dzsószer, Menkauré. Egyből senkinek sem emeltek ilyen monumentális és meglehetősen precíz, időtálló sírhelyeket, mint a Nagy piramis. Ez sehogyan sem logikus.
"Melyek még csak a Nagy Piramis után épültek, de mókás, ahogy összemosod az egészet."
Lehet mókásnak tartani, de mint az adatokból kiderül, csak egy piramis anyagát bányászták helyben, ami még így is kérdéses.
Ha pedig csak egy piramisra elegendő kő volt a helyszínen, akkor a másik köveit kellett messzebbről hordani. Így viszont azzal vannak még nagyobb gondok.
"Továbbra is az a kérdésem, milyen bizonyítékokat tudsz felmutatni a légből kapott "felújítási munkálatok" hipotézisre?"
Már elmondtam:
- A papiruszon a burkolatokról volt szó, s nem az egész építéséről, amit ugyan nem zár ki, de nem is bizonyítja.
- A fáraó 27. életéve, ami kizárja, hogy ő kezdte el az építkezést.
- Vannak olyan burkolókövek az alsó sorban, melyek indokolatlanul igen megviseltek az időjárás miatt, s amelyeket nem cseréltek ki.
Tegnap a Yiasat History-n leadták azt a 2 részes ismeretterjesztő filmet, amiben Hufu nagy piramisának építését és annak bizonyítékait mutatták be úgy, hogy közben az eredeti helyről ékekkel kiszedtek egy nagy 3,5 tonnás gránitdarabot, építettek egy olyan hajót - az ősi egyiptomiak a parton rakták össze a hajót és farönkökön görgették a vízre - melyet Hufu korában használtak a gránit szállítására. A hajó nem bírta el a 3,5 tonnás követ, ezért azt 2,5 tonnásra törték. A 2,5 tonnás követ rátették a hajóra és a Nílus örvényét kihasználva elhajóztak a piramishoz. Az ókori egyiptomiak a víz örvénylését használták ki és tényleg működik. A parton a nagy követ fából készült sínen mozgatták fa görgőkkel - a turai bányákban találtak görgőket - és gyorsan haladtak. Elhúzták a nagy piramisig, és tényleg csak egy tucat arab húzta, akik sosem csináltak ilyet azelőtt, vagyis közel sem voltak olyan tapasztaltak e téren, mint az ókori egyiptomiak, mégis megcsinálták. A kő megmunkálásánál az volt a cél, hogy 51,8 tized fokban állítsák be a követ. Az ősi egyiptomiak két dolgot mértek le egy kövön, a vízszintes távolságot, ami 11 egység és a függőlegeset, ami 14 egység. Ha így rakják le őket, akkor kiadja a fal 51, 8 tizedfokos dőlésszögét. Homokkővel és homokkal tükörsimára csiszolták a nagy gránitkövet. A megmunkált kő pontosan olyan lett, mint a piramison látható, vagy amilyen akkor lehetett, sima és fehér.
A piramisra rámpákon vitték fel a köveket egy darabig - a masztabákat rámpákkal építették, megtalálták a rámpa maradványait - utána spirális rámpával vették körbe, és azon szállították a köveket. Felfelé haladva egyre kisebb kövek kellettek, míg lent 17 tonnás kövek vannak, fent akár egy ember is megtudná emelni őket. A piramis elkészülte után, könnyedén bontották vissza a spirális rámpát.
A munkások élelmezése:
A munkások élelmét a Nílus deltavidékén termesztették.
Rengeteg konzerválódott növényt, búzát és ételmaradványokat találtak a munkások szállásának körzetében. Több ezer kenyerescserepet találtak, kb 7 kilós formát.
A munkások etetését naponta több, mint 200 kenyérből állták, a gabona megőrléséhez ugyancsak 200 ember kellett. Közel 400 ember kellett a gabona megtermesztéséhez, hogy 1 évre elegendő gabonája legyen a városnak.
A munkások szállása:
A munkások szállásait megtalálták a piramis közelében, egy-egy ilyen ház 40 embert szállásolt el, pont annyit, amennyi Merernek volt a csapatában. Egy egész városnyi szállás maradványait fedezték fel.
A munkaerő felosztása:
A piramistól 250 km-re Wadi Al-Jarfban, ahol Merer naplóját megtalálták, az egyik papírrészleten a munkaerő felosztásról van szó. 40 fős csapatokra osztották a piramis építőit, Merer egy ilyen csapatnak volt a vezetője. 4 ilyen csapatból álltak össze a 160 fős csapatok, és több ilyen csapatból állt az a hatalmas munkaerő, ami a piramis felépítésén dolgozott. Minden helyszínen dolgozó csapatnak speciális szerepe volt az építkezésben vagy a szállításban.
A csoportok működése és nevei:
Minden munkáscsoport egyedi nevet kapott
Wadi Al-Jarfban találtak olyan edényeket, melyen Merer csapatának neve szerepelt. Merer csapatának neve a "hajó követői" volt. Hat különböző csoport nevét fedezték fel az edényeken. Azzal, hogy Hufu nevet adott a csapatoknak, versenyszellemet táplált beléjük, ami jót tett az építésnek. A csapatnevek miatt a munkásokat felelősségre lehetett vonni, ha valaki hibázott, törött, hibás követ hozott, akkor az egyedi név miatt beazonosítható volt. Több kibányászott követ találtak, melyet végül nem vittek el, rajta egyedi csapatnevekkel. Az adott kő mozgatásáért felelős csapat vöröstintával felírta a nevét a kövekre, mely mai napig látható. Mindegyik kövön rajta van a mozgató csapat neve! A gizai piramisok kövein megtalálhatók ugyanezek a jelzések! A köveket a közeli kőbányákból hozták.
Fa, mészkő, gránit és réz:
A hajókhoz szükséges fa Libanonból érkezett 600 km-ről.
A piramishoz szükséges mészkövet Turából hozták.
A belső kamrák gránitburkolatát Asszuánból.
A gipsz Faunból érkezett.
A rezet a Sínai félszigetről hozták
Megtalálták azt a Vörös-tengeri kikötőt - ami apálykor még most is látható . mely a kereskedést szolgálta.
A bizonyítékokról:
Megdönthetetlen bizonyítékok vannak arra vonatkozólag, hogy a nagy piramist Hufu építtette az egyiptomi népével.
- A csoportok nevei megtalálhatók a kibányászott, de fel nem használt gránitköveken
- A nagy piramis kövein szintén láthatóak a csoportok nevei
- Merer leír egy esetet a naplóban, hogy Hufu testvérének parancsára el kellett vontatnia a köveket a piramishoz.
- a munkások városa olyan szállásokkal, mely egyenként 40 embernek adott otthont
Megtisztelő szavak. Köszönöm... Schenóval épp most levelezgetek hogy végre vagy 10 év után valósítsuk már meg a saját fórumot ahol trollok nélkül tudunk társalogni... be lesz ide linkelve, de szigorúan
lesz moderálva, aki elkezdi ott is a személyeskedő patkánykodást, ami sajnos már az indexet is fémjelzi (egyébként így vágták haza a trollok a konteó blogot is, amiért nagy kár) , azonnal kapja a végleges bant... csak aztán még a végén nehogy engem is kitegyenek onnan, mert sajnos könnyen felkapom a vizet és visszavágok, amit gyakran megbánok, de itt ugyebár nincs szerkesztés, nincs törlés, még temporális lehetőség sincs, ha meggondoltad magad, a beírásod, akkor is marad...
Érdekes, hogy az egyiptomi hajózás mennyire kis fejlődést járt be. I.e.3.évezred környékén megjelentek a tengeri hajók, de utána kb. két évezredig nagy változás nem történt. Nem mondom, hogy egyáltalán nem volt, de a hajók formáit elég megnézni, a kezdetektől hasonló.
A rámpa egy bizonyos magasságig biztos, hogy jó ötlet. Hogy pontosan hol jön el a hatásfok csökkenés (megnyert energia/befektetett), azt már ki kellene számolni. Még egy dolog miatt hasznos a rámpa: nem kell rá külön embert kiképezni, ugyanaz az infrastruktúra, mint a sík úton való mozgatásnál.
A rámpa anyagát vagy egy részét akár bele is építhették a piramis magjába.
Én sem tudom, csak az sem világos, hogy ha leburkolták a piramis alját, akkor hogyan vitték fel a többi burkolókövet a sima felületen? Akkor megint visszajutunk oda, hogy van rámpa vagy állványzat kell (igen komoly). Szerintem a burkolás önmaga is megérne egy beszélgetést. Kár, hogy mára nem nagyon maradt belőle...
ez a kulcsmondat. egy magas rámpa építése aránytalan erőfeszítést követelt volna az építőktől, ráadásul nincs is nyoma.
az is kétségtelen, hogy az emelő használatáról sincs tárgyi bizonyíték, de ettől még ismerhették-használhatták, és egy bizonyps magasság felett már ényegesen racionálisabb megoldás a rámpához képest.
az emelőkhöz szükséges faanyag használatáról létezik feljegyzés, és több kísérlet is igazolja a módszer hatásosságát.
"Szerintetek a burkolóköveket egy lépésben az építéssel rakták a helyükre? A fentről lefelé módszerrel nem értem mi a bajotok. Csak így lehet megúszni egy rámpa- vagy támrendszert."
Én azt nem értem, hogyan lehet támrendszer nélkül utólag felrakni a burkolatot, azt meg végképp nem értem, hogyan lehet azokat egymás alá pakolni.
Ugyan létezik ilyen építészeti megoldás, mikor a legfelső emelettel kezdenek, s azt egy hidraulikával megemelik, majd alá építik a következő szintet, de ez a piramis burkoló köveinél megvalósíthatatlan, az egész piramist meg elég nehéz megemelni. (kétkarú emelőkkel...)
"ha akarnak építeni egy olyan piramist, amilyent még sosem?"
itt a belső szerkezetre utalhatnál, valószínűleg azonban mégsem erre gondolsz, hiszen az emelő használatát hozod fel.
11891-ben megadtam a linket a piramisépítés evolúciójáról, ebből egyértelműen kiderült volna, hogy nem a nagy piramisok az első kőgúlák, ráadásul a fennmaradt korábbi piramisok elég látványosan mutatják be a tanulási folyamatot, illetve annak hibáit.
"Bevezetném a lépcsőzetes munkakezdést, valamint nem időponthoz kötném az étkezéseket, hanem bizonyos forduló megtételéhez. Ezzel el tudnám kerülni a lézengő munkásokat, valamint a tumultust."
Szerintem erre ők is gondolhattak, de valószínűleg több gondot okozott volna a részleges leállás, hiszen mondhatni órákra lecsökkent volna a "forgalom". De ettől még megvalósítható...
Amúgy az összteljesítményt, a szükséges munkaóra-igényt ez nem befolyásolja.
"Továbbra sem értem a számításaidat. A te adataiddal nekem a következő eredmény jött ki."
Bocs' megint elszámoltam magam. (Ui. már az elején a 22 forduló helyett a visszaút miatt csak 11 fordulót számoltam, de ezt nem vettem figyelembe, s ezért lett 7 felfelé haladó oszlop, és 7 visszafelé. Azaz kétszer számoltam a visszaúttal.)
"Vélhetőleg a kőszállító hajók legénységének alapesetben nem volt feladata a szállítmány eljuttatása az építési területre. A leírt esetben viszont meg kellet tenniük, ami arra utal, hogy akiknek feladata lett volna, azok át lettek csoportosítva egy másik feladat elvégzésére, így a kapcsolódó munkafázist végzők más feladatokat is elvégeztek."
Ez abban az esetben lehetséges, ha nem állnak sorban a kirakodó hajók, illetve a visszautat, a hajó visszaérkezésének idejét a bányához nem veszélyeztette a legénység cca egy órás egyéb elfoglaltsága.
"Munkát nem spóroltak meg vele, csak az erőfeszítés nagyságát csökkentették, viszont az erőkifejtés idejének hosszát megnövelték."
Na ez az!!!
Nobel díjas mondat!
Ha egy követ fel kell juttassunk adott magasságba, a helyére, akkor egy bizonyos mennyiségű munkát kell végeznünk. Ehhez a rámpa aligha alkalmas, mert az csak ott haszon, ahol nincs elég fizikai erő.
Nézzünk egy emeletes házat. Az emeletre fel lehet jutni mondjuk egy hosszú rámpán (a lépcső is ez lényegében) vagy egy kötélen, esetleg rúdon mászva.
A rámpa/lépcső azok számára jó megoldás, akik a kötélen/rúdon nem lennének képesek felmászni.
Mindkét esetben közel azonos a befektetett energia (valójában a rámpás/lépcsős a kedvezőtlenebb), ami a feljutáshoz kell, csak a rámpás/lépcsős megoldás lassabb a másiknál.
Azonban, ha fel kellene jutod egy ilyen épület tetejére, akkor mit választanál, egy rudat, vagy kötelet, vagy inkább építenél egy rámpát/lépcsőt?
A piramisok a gizahi fennsíkon találhatók. A fennsík kb. 60 méterrel magasodik a környezete fölé. Oda is egy rámpa vezet. Maga Hérodotosz említi, hogy ezen rámpa megépítése hasonló volumenű munka lehetett, mint a nagy piramisé.
Én ezért is tartom a rámpás megoldást fölöslegesnek, mert a rámpát meg kellett (volna) építeni, majd elbontani azt. Ez nem csak azért fölösleges munka (legalábbis szerintem) mert a megépítés és az elbontás is rengeteg fölös energiát emésztett volna fel, hanem azért is, mert a rámpa tömege fordított arányosságban áll a vele feljuttatott kövek darabszámával.
Mit jelent ez?
Azt, hogy míg az alacsony rámpával fel lehetett juttatni több 10 ezer követ, addig az egyre emelkedő magasabb és tömegében is nagyobb rámpán egyre kevesebbet.
A felső szintek néhány kövének feljuttatásához már annyi földet kellett volna oda juttatni, tömöríteni, hogy az már egész egyszerűen nem érte volna meg (alábbi ábrán B-vel jelezve).
Ezért is vannak, akik úgy vélik, hogy bár rámpa épülhetett (legalábbis szerintük), az semmiképpen nem lehetett magasabb 40-50 méternél, ami a piramis magasságának kevesebb mint egyharmada.
Amit én vélek a rámpáról, az az, hogy rámpa akkor épülhetett, ha az legalább egy részében a piramis belsejéből indult (alábbi ábrán A-val jelezve) és az addig beépített kövek képezték a rámpa alapját.
Lényegében, egy olyan széles rámpa, amin biztonságosan elfértek a követ vontató munkások, adott magasság felett a piramissal egyező mennyiségű anyagot (földet, kőtörmeléket) tartalmazott.
Adódik a kérdés: Ez a hatalmas mennyiségű anyag vajon hova lett?
"A fentről lefelé módszerrel nem értem mi a bajotok. Csak így lehet megúszni egy rámpa- vagy támrendszert."
Hogyan lehet úgy beilleszteni egy követ fent, hogy nincs "felállványozva"?
Egyáltalán, hogyan lehet egymás alá rakni a köveket? Ezt viszont én nem értem.
Van ugyan egy módszer: Az egész épületet soronként építik meg, s hidraulikával fölemelve azt, mindig a földön építik meg a következő sort, majd ráengedik a kész szinteket, s az egészet emelik föl.
Holnap olyan bizonyítékokat hozok a dokumentumfilmből, mely egyértelműen, megcáfolhatatlanul bizonyítja, hogy nagy piramist: 1, Hufu építtette 2, az egyiptomiak építették 3, hogyan szállították és munkálták meg a köveket.
Ezt ugatom már néhány hozzászólás óta, hogy egy rámpa (vagy több) megoldja a kövek felszállítását a magasba. Sokkal gyorsabban, mint ezek a bólogató emelők. Legalábbis egy darabig.
A csigasorra nem tudom milyen bizonyíték van, hogy egyáltalán létezett már akkoriban. Még mindig csak egyetlen problémám van ezzel: honnan tudták előre, hogy ez lesz a jó módszer, ha akarnak építeni egy olyan piramist, amilyent még sosem?
Megtaláltam azt a dokumentumfilmet, amit kerestem és amiről beszéltem. Most ment a Viasat History-n. A címe: A piramisok titkai 1-2
Később részletesen beszámolok a benne foglaltakról. A bizonyítékok, melyeket felvonultat, annyira egyértelműen bizonyítják, hogy Hufu építette a nagy piramist, hogy akit nem győznek meg, az meggyőzhetetlen és fundamentalista.
A Kairói Német Régészeti Intézet archeológusai által végzett vizsgálatok így magyarázzák a nagy piramis építését:
A kövek szállításához a munka első fázísában egy sor, a piramis oldalainak támaszkodó kisebb rámpát építettek. (Petra városnál lézeres megoldással bizonyították, hogy szintén rámpákat használtak) Amikor elérték a húsz-huszonöt méteres magasságot (ekkorra az építőkövek közel negyven százaléka a helyére került), a kis rámpákkal fel kellett hagyniuk, miután azok emelkedése már túllépett a tűréshatáron. Ezután már új mozgatási módszert alkalmaztak. Egy homlokzatnak döntött rámpa épült, a piramis egyetlen oldala mentén. Ez a rámpa magába ötvözhette a kisebb rámpák építésekor használt építőanyagot. Miután elérték a százméteres magasságot - és beépítették a piramist alkotó építőanyag kilencvenhét százalékát - már ez a rámpa is túl meredek lett ahhoz, hogy használhassák, ezért az utolsó negyven méteren lépcsős rámpák és mechanikus emelőeszközök - emelőrudak, sőt csigasorok - kombinációját alkalmazhatták. A piramis legutolsó kövét, a sisakkövet valószínűleg már egy korábbi stádiumban, az oldalsó rámpa segítségével felvitték, és folyamatosan, szintről szintre emelték tovább, míg végül a csúcsra nem került.
A rabszolgák építették a nagy piramist teória Hérodotosztól származik. Neki azt mondták, hogy sok százezernyi rabszolga építette, a Nílus áradása idején, faemelők és a kövek mozgatására szolgálógépezetek segítségével.
Az a daru mindenképpen több sebből vérzik. A legfontosabb része, hogy kell neki egy baromi szilárd alap. Ez a képen úgy néz ki, hogy be van ásva valami lyukba. Ahhoz, hogy ugyanezt felvidd a felső sorokra, ott kell csinálnod neki olyan megtámasztást, ami a több tonnás kő kilengéseit elviseli az erőkar végén. Én sem tartom lehetetlennek, hogy használtak emelőgépeket, csak ez még egyelőre feltételezés.
Azért vontam párhuzamot a katonaságnál tapasztaltakkal, mert hasonló elvek ismerhetők fel.
Szakosodás, sorrendiség, utasítások résszervezések hierarchiája. Bármilyen módon szervezték a munkát, feltehetőleg volt tapasztalati előzménye, és valószínűleg a későbbi korok építészetébe is átmentettek bevált módszereket, csak nem volt olyan látványos, mint a piramisok építése során.
Biztos, hogy előfordultak hibák, történtek balesetek, rendbontások, de ezek kezelésére fel lehettek készülve. A tevékenységek egymásra épültek, ezért mindenki tudhatta, hogy milyen esemény után mi következik, és nem kellet róla értesítést várniuk, csak akkor, ha a megszokottól eltérés vált szükségessé. Például az étkezések megszervezése sem okozhatott gondot, mert a szakácsoknak is csak annyit kellet tudnia, hogy hány főre kell főzni, és milyen ütemben érkeznek a munkások. Szerintem folyamatos volt az ételosztás, ugyan úgy, mint a munkavégzés. Egy adott időpontban volt aki dolgozott, aki pihent, és aki kajált. Sokezer embert csak automatikusan működő rendszerben lehet kezelni, és nem kell hozzá számítástechnika, telefon, rádió. Az írás és adatok feljegyzése is elég. Ehhez nem kell rendkívüli intelligenciát feltételezni, ezt a feladat nagysága törvényszerűen létrehozhatta.
„Hát, lehet, hogy te nehezen tudsz elképzelni ilyen faszerkezetet, de veled ellentétben én nem csak elképzelni tudok ilyet, de bizonyítani is, hogy létezik.”
Meg kell, hogy kövesselek, mert valóban elkészíthető az ábrán szereplő szerkezet. Az elvégzett számítások szerint, tölgy, bükk, illetve akác felhasználásával min. 32cm átmérőjű gerenda elbírja a terhet, és mindössze 1,6 tonna lenne a szerkezet súlya. Viszont a szerkesztés során nem találtam olyan megoldást, ami esetén vagy a gém, vagy a teher nem akadt volna bele a már meglévő építménybe. De hogy teljes legyen a kép, és az emelőt se kelljen elvetni, működő megoldás lehet, ha az emelő szerkezetet mindig a legfelső szintre helyezik el. Ezen a módon több szint áthidalására van lehetőség. Egyébként az emelő elvén működő eszközök használatát soha sem vetettem el, sőt biztosra vehető, hogy használtak eszközöket a kövek helyre igazítására, helyszíni mozgatására. Ennek ellenére a vitatott ábrát, és megoldást továbbra is hibásnak, megtévesztőnek ítélem meg.
„Tudod, lehet, hogy bennem van a hiba, de nekem nincs se türelmem se kedvem nyilvánvaló dolgok megmagyarázására.”
Attól függetlenül, hogy neked nyilvánvaló dolog, ami viszont a magyarázatod szerint nem tűnik annak, az öntöző szerkezetben alkalmazott ellensúly nem csak azért volt a kornak jelentős találmánya, és nem azért vették át más kultúrák, mert könnyebbé tette a víz kiemelését, hanem azért, mert hatékony megoldásnak bizonyult, és egy ember is el tudta végezni a műveletet. Munkát nem spóroltak meg vele, csak az erőfeszítés nagyságát csökkentették, viszont az erőkifejtés idejének hosszát megnövelték. Ezért, sem célját, sem működési elvét tekintve, nem tűnik elfogadható érvnek a kövek emelésének ábrázolt megoldása mellett.
Egyébként az egyensúlyi, vagy az az közeli állapot megteremtésének célja számtalan munkafolyamat során felismerhető. Például az általad betett kép esetén, amin a terhet hordó munkás a súlyt úgy osztja el, hogy a szállítás során teste és a teher ideális egyensúlyban legyen.
„Ha valaki rámutat az általam leírtak "lehetetlenségére", hibájára, akkor azt elmagyarázom neki ha tudom, de olyan dolgokkal nem tudok mit kezdeni, hogy azért nem építhették az egyiptomiak "mert csak..". Vagy azért nem "mert két percenként egy kő és hát azt nem lehet" ... „
Ha tetszik, ha nem, ezek az esetek tartják fenn a vitát, de ez nem mindig rossz, még ebből is lehet tanulni. Néha rendkívüli gondolatokat ébreszthetnek, viszont az arrogancia azt a látszatot kelti, hogy megállja a helyét az elképzelés, akár jó, akár nem.
Most komolyan: mennyire kell idiótának lenni ahhoz, hogy valaki mínuszt adjon kérdésekre és jó szándékra? :)
Szerintem ez a pontosság az egyik kulcs ahhoz, hogy valójában mit akartak kifejezni a piramissal. Jó lenne tudni, hogy a többi piramisnál ez hogy sikerült.
