Az 1960-as evekben "global cooling"-ot josoltak, rohamosan kozeledo jegkorszakot. A megoldas szerintuk pontosan ugyanaz volt mint most a global warming-gal kapcsolatban: csokkentsek az ipart a gazdag orszagok. Tenyleg a termeszet megvedeserol szol ez az egesz, vagy valami egeszen masrol?
Nem nagyon vannak környező szigetek, ez egy atoll. Egész egyszerűen az élet számtalan formája röhögve élet túl egy kis szerencsével a robbantásokat. Az az igazság, hogy ha az összes rendelkezésünkre álló atomfegyvert egyenletesen elosztva felrobbantottuk volna, akkor azzal talán még egy Magyarországnyi területen se tudtuk voln kiirtani a szárzföldi életet.
Az élet legkülönfélébb formáinak hihetetlenül kevés kell ahhoz, hogy benépesítsék a rendelkezésükre álló életteret. Ezekre a szigetekre eleve így érkezett mindennemű élet. Egy kis darabkát odasodort a tengerár és az elszaporodott. Egy kókuszdió, egy csemete egy uszadékon és egy gyík ugyanott, stb.
"Nem tudom hogy mennyire virul az elet es miert, de gondolom lehet szerepe annak, hogy a kornyezo szigetekrol atment/visszament/betelepitettek az emberek. A hidrogen bomba tobbmillio fokos homersekletet produkal. Nem tudom hogy egy olyan kis helyen milyen fajta elet elheti azt tul."
Par evvel ezelott olvastam,hogy visszatelepulhetnek az ottan lakosok,de hogy visszatelepultek-e azt nem tudom.
Termeszetesen a hidrogenbomba szinte sterilizalta ezeket a szigeteket, de a kiserletek utan a novenyvilag regeneralodik hoszu evek alatt allatvilag meg eredendoen madarak voltak, rovarok, azok is visszaternek, a tobbi meg az ember altal bevitt allatok,igy a hajosok altal bevitt patkany lehet es a csendes szigetei lakoinak disznoi.Mas allatvilag ott nem nagyon volt.
Egyszer rénszarvasokat telepítettek egy csendes-óceáni szigetre valamikor a világháború után. A rénszarvasok lelegelték a sziget egész flóráját, majd egy kemény télen harminckilenc kivétellel mind éhenhaltak. A harminckilencből harmincnyolc nőstény volt (a kisebb termetű nőstények kevesebb élelemmel is beérték), egy pedig az éhezés következtében ivarképtelenné vált hím. Borjak mind elpusztultak. Most akkor a rénszarvasnak kis szigeteken különleges hatalma van a saját kipusztítására? Vagy mi?
Ez egy teljesen termeszetellenes felallas (betelepitettek). Rossz helyre, rossz allatfajtat telepitettek. Rossz a pelda.
Az kétségtelen, hogy egy atomháborút az élővilág zöme vígan túlélne, a patkányok és cickányok, számos kisebb majomfaj, rovarok, velük együtt rovarevők, stb. stb. továbbá a szinte teljes tengeri élővilág, feltehetőleg megmaradnának, legfeljebb néhány ezer év alatt (de valószínűleg már sokkal hamarább) regenerálódna. Még az is nagyon valószínű, hogy az emberiség is megmaradna, elég lenne, ha valami párszáz fős emberhorda megmaradna itt vagy ott, legfeljebb néhány tízezer év alatt újra benépesítenénk a Földet.
Két kerdest szeretnek megbeszelni itt.
1. Igazan nem tudjuk az atomrobbantas, annak kovetkezmenyei, teljes hatasat a termeszetre. Lehet hogy igazad van. Lehet hogy nincs. Arrol nem is beszelve, hogy ez mennyiseg-fuggo.
Az is sokat szamit, hogy "a szomszedos helyen" mi marad meg. Tehat hogy van-e honnan visszatelepulnie az eletnek.
2. Ha ennyire biztosak vagyunk abban, hogy még egy totalis atomhaboru sem lenne kepes az eletet elpusztitani, miert a nagy ellenallas atomreaktorok ellen, amibol eddig EGY tragikus baleset volt, az is egy korai technologiaval es rosszul epitett atomreaktorban (Csernobil persze)? Amik soha nem robbanhatnak fel mint egy atomfegyver (még Csernobil sem).
Ennel nagyobb sertest nem lehetsz kepes felem iranyitani (:-). Nincs fikanick-em. 1981 ota hasznalom a Mr Spock nicket, még az internet idoszak elott, az akkor nepszeru BBS-eken.
Egyetlen masik neven szereplek itt, es az a sajat igazi nevem, a Velvet reszlegben, Szuleszet-Nogyogyaszat (Mr Spock) topikban amit tobb mint 5 eve nyitottam ki (Dr. Laufer Gabor).
Engedelyt adok hogy "lekaderezhetsz" a vezetosegnel, hogy ez a ket név jon arrol az ISP-rol (mas biztosan nincsen, mert egy kis amerikai faluban elek most. Nem hiszem hogy innen akarki mas is hasznalja az Index-et).
A Bikini atollon virul az élet, bedig azt szétbombázták atommal. Ennek az evolúcióhoz semmi köze. Egész egyszerűen a jelenleg használt atomfegyverek nem elég jó hatásfokúak az élet kiirtásához.
Nem tudom hogy mennyire virul az elet es miert, de gondolom lehet szerepe annak, hogy a kornyezo szigetekrol atment/visszament/betelepitettek az emberek. A hidrogen bomba tobbmillio fokos homersekletet produkal. Nem tudom hogy egy olyan kis helyen milyen fajta elet elheti azt tul.
Egyszer rénszarvasokat telepítettek egy csendes-óceáni szigetre valamikor a világháború után. A rénszarvasok lelegelték a sziget egész flóráját, majd egy kemény télen harminckilenc kivétellel mind éhenhaltak. A harminckilencből harmincnyolc nőstény volt (a kisebb termetű nőstények kevesebb élelemmel is beérték), egy pedig az éhezés következtében ivarképtelenné vált hím. Borjak mind elpusztultak. Most akkor a rénszarvasnak kis szigeteken különleges hatalma van a saját kipusztítására? Vagy mi?
Az kétségtelen, hogy egy atomháborút az élővilág zöme vígan túlélne, a patkányok és cickányok, számos kisebb majomfaj, rovarok, velük együtt rovarevők, stb. stb. továbbá a szinte teljes tengeri élővilág, feltehetőleg megmaradnának, legfeljebb néhány ezer év alatt (de valószínűleg már sokkal hamarább) regenerálódna. Még az is nagyon valószínű, hogy az emberiség is megmaradna, elég lenne, ha valami párszáz fős emberhorda megmaradna itt vagy ott, legfeljebb néhány tízezer év alatt újra benépesítenénk a Földet.
Szaporodokepes termekeny utodot - hat errol beszeltem, ez a teozintevel is megeshet. Csak eppen semmi ertelme a faj definiciojanak, eleve mit kezdesz az ivartalan allatokkal, meg mit jelent az, hogy "genetikailag" letrehozhatnak utodot, csak fizikailag nem? Az meg ertem, hogy fizikailag a farkas nem tud kopulalni a csivava nostennyel es vice versa, de rasegitessel mar megtermekenyul. Csakhogy a dolog van tovabb is. Ha a spermium fizikailag nem tud behatolni a petesejtbe, de ha mestersegesen rasegitunk, akkor megtermekenyiti, az most fizikai vagy genetikai ok? (Ilyen a csivavanal nem lesz, de sok mas allatfajnal lehet!) Ha a petesejt megtermekenyul, de a zigota kicsit masmilyen lesz, es ezert fizikailag nem tud megtapadni, az fizikai vagy genetikai? (Ilyen is lehet!) Ha a csivava nosteny nem tudja kihordani a bernathegyivel kozos utodjat, az fizikai vagy genetikai ok? Ha a magzat elvetel mert fizikailag immunvalaszt valt ki az anyabol, az fizikai vagy genetikai ok? Megis mi a banat hatarozza meg a fizikajat a dolognak, ha nem a genetika?
Es azok az emberek (parok!), akik genetikailag nem kompatibilisak, egymassal nem hozhatnak letre utodot, de massal igen? Azok most mas fajhoz tartoznak?
Es ha az elobbi folyamat minden pontjara (ondosejt eljuttatasa a petesejtbe, megtapasztasa a mehfalon, atultetes olyan allatba aki fizikailag ki tudja hordani, stb. stb.) letezik mesterseges "rasegites", ami alapjan (mondjuk ketszaz ev mulva) kepesek leszunk a gorillat es a csimpanzot keresztezni, akkor ezek megszunnek onallo faj lenni? Vagy a mesterseges rasegites csak addig er, amig a spermiumot bejuttatjuk a nostenybe?
Ha szigoruan vesszuk a faj definiciojat amit tanitanak nekunk akkor a kutyafelesegek es a farkas meg nem kulonultek el kulon fajja.Megha rendszertanilag mas is a nevuk,de siman szaporodokepes termekeny utodokat tud letrehozni a farkas es barmelyik kutyafeleseg.Legfeljebb technikai problemak lehetnek a meretek miatt,de nem genetikai. De ugyanez a helyzet az europai vaddiszno es a hazisertes kozott is.
A hibridek csak akkor ernek valamit, ha szaporodokepesek a hibridek is. Marpedig a teozintenel ez is elofordul. Nem ritkabban, mint a csivava es a farkas eseteben, ahol ugy mesmeg nelkul nulla esetben van ilyesmi.
Kukorica alatt a kukoricat ertem. Ez a teozinte (Zea) egyik tipusa, taxonomusok szerint faj, ahogy te mondtad Zea mays. De ez csak egy konvencio. Barmit nevezhetunk fajnak, hiszen a kulonbozo teozinte-fajok hibridizalhatnak egymassal, a definicio tehat teljesen onkenyes.
A nemzetközi szóhasználatot követve a géntechnológiával nemesített növényeket GMO (genetikailag módosított szervezet) rövidítéssel jelölik.
Ez a megkülönböztetés szakmailag félrevezető, hiszen valamennyi termesztett növényünk, és így a belőlük származó élelmiszereink is genetikai módosítások sorozatának szüleményei, és ezért GMO termékek.
Genetikai módosításnak kell tekintenünk a keresztezést, mutánsok előállítását vagy akár a poliploidizációt. Így a transzgénikus és a hagyományos fajták egyaránt génmanipulációkból származnak. A GMO megjelölés nem a termék sajátosságait minősíti, hanem a fajta-előállítás során alkalmazott többféle módszer közül egynek a felhasználásáról tájékoztatja a fogyasztót.
A géntechnológia mint nemesítési módszer ugyanolyan, ha nem nagyobb biztonsággal kivitelezhető, mint a többi növénygenetikai beavatkozás.
jessz szőr, azon elegánsan ugorj át, hogy az akadémiai tudomány miért nevezi fajtának.
csak azt nem értem, hogy a transzgénikus növények "új fajok", akkor az miért nem jelenik meg a tudományos nevükban. és miért maradt a tarnszgénikus fajta fajneve: Zea mays?
de legalább hoznál egy olyan faj definiciót ami megalapotzná az állításodat.
Egyik sincs se új fajnév se faj definició amibe beleillik.
Szerintem ez az eke ez Spock fikanickje. Már elkezdett csacsogózni! :)
Idővel talán rájön, hogy miért nincs értelme új nevet adni a transzgénikus fajoknak. Mivel a már bejáratott márkanéven (kukorica, paradicsom, krumpli) fogják forgalomba hozni úgy feltüntetve őket, mintha a régi faj új fajtái lennének. Minden szempontból előnyösebb ez így.
Hülyén nézne ki mexikói saláta termékismertetőjén, hogy: Készült: MON 810, WQ14778, SYM-124/2 felhasználásával. :)
Ugye az a kerdes, hogy a teozinte egyes fajtai kozul miert pont azokat nevezzuk fajnak, es miert nem mashol huzzuk meg a hatart, amikor az egyes fajok kozott lehetseges (sot a multban tobbszor meg is valosult) a hibridizacio... Szerintem a kukorica kulon faj, de az egesz a taxonomusok erdektelen vitaja, szerintem inkabb arrol vitatkozzunk, hany angyal tancolhat egyszerre egy tu hegyen...